EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.9.24.

COM(2020) 594 final

2020/0267(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2020) 308 final} - {SWD(2020) 201 final} - {SWD(2020) 202 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A kriptoeszközök a blokklánc-technológia egyik fő pénzügyi alkalmazását jelentik. A Bizottság pénzügyi technológiai cselekvési tervének 5 2018. márciusi közzététele óta a Bizottság vizsgálja a kriptoeszközök kínálta lehetőségeket és az általuk jelentett veszélyeket. A 2018-ban közzétett pénzügyi technológiai cselekvési tervben a Bizottság megbízta az Európai Bankhatóságot (EBH) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA), hogy vizsgálják meg a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő szabályozási keret alkalmazhatóságát és alkalmasságát a kriptoeszközök tekintetében. A 2019 januárjában kiadott szakvélemény 6 érvelése szerint míg egyes kriptoeszközök az uniós jogszabályok hatálya alá tartozhatnak, e szabályoknak az érintett eszközök tekintetében való tényleges alkalmazása nem mindig egyértelmű. A szakvélemény megállapította továbbá, hogy a meglévő uniós jogszabályok rendelkezései akadályozhatják a megosztott főkönyvi technológia használatát. Ugyanakkor az EBH és az ESMA hangsúlyozta, hogy – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó uniós jogszabályokon túl – a legtöbb kriptoeszköz nem tartozik a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá, így azokra többek között nem alkalmazandók a fogyasztó- és befektetővédelemre, valamint a piac integritására vonatkozó rendelkezések, jóllehet velük összefüggésben felmerülnek ezek a kockázatok. Emellett a közelmúltban több tagállam is jogszabályt alkotott a kriptoeszközökkel kapcsolatos kérdésekről, ami viszont a piac széttagoltságához vezet.

E fejleményekre tekintettel és a Bizottság átfogóbb digitális menetrendjének részeként Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy „a kriptovalutákkal kapcsolatban a tagállamokkal közös megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy megértsük, hogyan lehet a lehető legjobban kihasználni az általuk teremtett lehetőségeket, és kezelni az általuk esetlegesen jelentett új kockázatokat 7 ”. Elismerve az általuk esetlegesen jelentett kockázatokat, a Bizottság és a Tanács 2019 decemberében közösen azt is kijelentették, hogy „elkötelezettek egy olyan keret kialakítása mellett, amely kihasználja a kriptoeszközökben rejlő esetleges lehetőségeket” 8 . Az Európai Parlament pedig a közelmúltban a digitális pénzügyi szolgáltatásokról szóló jelentés elkészítésébe kezdett, amely különös hangsúlyt helyez a kriptoeszközökre 9 .

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat a kriptoeszközökre és a megosztott főkönyvi technológiára (DLT) vonatkozó tágabb keret részét képezi, mivel annak biztosítására törekvő javaslatok kísérik, hogy a meglévő jogszabályok célkitűzéseik elérése közben ne akadályozzák az új technológiák elterjedését, valamint hogy létrejöjjön a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő jogszabályok hatálya alá nem tartozó kriptoeszközökre és az elektronikuspénz-tokenekre vonatkozó egyedi rendszer.

A 2018 márciusában közzétett pénzügyi technológiai cselekvési terv 13 részeként a Bizottság megbízta az európai felügyeleti hatóságokat, hogy adjanak szakvéleményt a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós szabályozási keret alkalmazhatóságáról és alkalmasságáról a kriptoeszközök tekintetében. Ez a javaslat figyelembe veszi az EBH-tól és az ESMA-tól kapott szakvéleményt 14 . Összhangban van továbbá a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia azon átfogó törekvésével, hogy biztosítsa az uniós keret innovációt támogató jellegét.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Amint azt von der Leyen elnök politikai iránymutatásában 15 kijelentette, és az Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közlemény 16 meghatározta, Európa számára létfontosságú, hogy a digitális kor minden előnyét kihasználja, és biztonságos és etikus keretek között megerősítse iparát és innovációs kapacitását.

A javaslat összhangban van a tőkepiaci unió létrehozására irányuló uniós szakpolitikákkal is. Mindenekelőtt reagál a magas szintű fórum végleges jelentésére, amely hangsúlyozta a kriptoeszközökben rejlő kihasználatlan potenciált, és felszólította a Bizottságot a jogbiztonság fokozására és a kriptoeszközök használatára vonatkozó világos szabályok kialakítására 17 .

Végül, a javaslat teljes mértékben összhangban van a biztonsági unióra vonatkozó stratégiában szereplő azon ajánlással, miszerint ki kell dolgozni a kriptoeszközökre vonatkozó jogi keretet, tekintettel arra, hogy ezek az új technológiák egyre nagyobb hatással vannak a pénzügyi eszközök kibocsátásának, cseréjének, megosztásának és az azokhoz való hozzáférésnek a módjára 18 .

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat alapja az EUMSZ 114. cikke, amely hatáskört biztosít az európai intézményeknek arra, hogy a tagállamok jogszabályainak közelítésére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket fogadjanak el, amelyek célja a belső piac megteremtése és működése. A javaslat célja, hogy lehetővé tegye a kísérletezést a DLT pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök kereskedése és kereskedés utáni feldolgozása során való használatára vonatkozó eltérések révén, amennyiben a hatályos jogszabályok kizárják vagy korlátozzák a DLT használatát.

Jelenleg korlátozott a DLT használata a pénzügyi szolgáltatások terén, különösen a piaci infrastruktúráknál (kereskedési helyszínek vagy központi értéktárak). Leggyakrabban a szabályozási akadályokat és a jogbiztonságot említik annak fő okaként, hogy ez a potenciálisan áttörést hozó technológia korlátozottan terjedt el a piaci infrastruktúráknál. Az EU a technológiasemlegesség elvét követi, de a szabályokat továbbra is a piaci realitások alapján állapítják meg, és a hatályos pénzügyi szolgáltatási jogszabályok kidolgozása során nem tartották szem előtt a DLT-t és a kriptoeszközöket. Ez azt jelenti, hogy olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek egyes esetekben korlátozzák, és akár akadályozzák a DLT használatát. A DLT-alapú másodlagos piac hiánya korlátozza a kriptoeszköz formáját öltő pénzügyi eszközök elsődleges piacának hatékonyságnövekedését és a piac fenntartható fejlődését.

A DLT-alapú piaci infrastruktúrákkal való kísérletezést szolgáló közös uniós kísérleti rendszer bevezetésével az Unión belüli vállalkozások teljes mértékben kihasználhatnák a meglévő keretrendszerben rejlő lehetőségeket, lehetővé válna a felügyeletek és a jogalkotók számára a szabályozásban foglalt akadályok azonosítása, maguk a szabályozók és a vállalkozások pedig értékes tudást szerezhetnek a DLT alkalmazásáról. Ez előmozdíthatná a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök megbízhatóbb és biztonságosabb másodlagos piacának kialakítását. Emellett biztosítaná az uniós pénzügyi szolgáltató vállalkozások számára a globális versenyképesség megtartását is, mivel más joghatóságok már végrehajtottak olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a DLT-vel való kísérletezést a pénzügyi szolgáltatások terén. Végezetül a kísérleti rendszer keretében a tényleges felhasználást lehetne figyelembe venni, és hozzájárulna az állandó uniós szabályozási rendszer kialakításához szükséges tapasztalat és tények összegyűjtéséhez.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az uniós pénzügyi szolgáltatásokra és különösen a piaci infrastruktúrákra vonatkozó szabályokat nagyrészt uniós szinten határozzák meg. Ezért kell uniós szinten megállapítani az egyes rendelkezésektől való eltéréseket vagy azok alóli mentességeket.

Emellett a javasolt rendelet révén megvalósított uniós fellépés biztosítaná a következetességet és az egyenlő versenyfeltételeket azáltal, hogy az ESMA-t felhatalmazná a kísérletek felügyeletére és koordinálására, mivel a tagállamok illetékes hatóságai a piaci résztvevőktől származó elbírált kérelmeket nyújtanak be.

Végül, az a hosszú távú cél, miszerint tapasztalatot kell szerezni a hatályos pénzügyi szolgáltatási jogszabályoknak a DLT-alapú piaci infrastruktúrákra való alkalmazásával és korlátaival kapcsolatban, szükségessé teszi az uniós szintű fellépést. Ezért az ESMA évente értékelni fogja az eredményeket és a Bizottsággal együtt értékeli a kísérleti rendszert, amelyről legkésőbb öt év elteltével jelentést tesz a Tanácsnak és a Parlamentnek.

•Arányosság

Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. A javasolt szabályok nem lépik túl a javaslat célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. A javaslat csak azokra a szempontokra terjed ki, amelyeket a tagállamok önmagukban nem tudnak megvalósítani, és ahol az adminisztratív terhek és költségek arányban állnak az elérendő konkrét és általános célkitűzésekkel.

A javasolt kísérleti rendszer biztosítani fogja az arányosságot azáltal, hogy megfelelő rugalmasságot tesz lehetővé a felügyeletek számára annak meghatározásához, hogy mely rendelkezéseket kell figyelmen kívül hagyni a piaci résztvevők tesztelésekor, hogy különböző eseteket lehessen tesztelni. A kísérleti rendszer lehetővé teszi a szabályozók számára a DLT-alapú piaci infrastruktúrák fejlesztését esetleg gátló szabályozási korlátok megszüntetését, ami révén megvalósulhatna a tokenizált pénzügyi eszközökre és a DLT-alapú piaci infrastruktúrákra való átállás, lehetővé téve az innovációt és biztosítva az EU globális versenyképességét.

Ebben a szakaszban a kísérleti rendszerre vonatkozó megközelítés tekinthető a legarányosabbnak a célkitűzésekhez viszonyítva, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy a hatályos pénzügyi szolgáltatási keret jelentősebb és szélesebb körű tartós módosítására van szükség a DLT használatának lehetővé tétele érdekében. Ezt részletesen kifejti a kapcsolódó hatásvizsgálat, például a 6. és 7. fejezetben 19 .

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az EUMSZ 114. cikke rendelet és irányelv formájában teszi lehetővé jogi aktusok elfogadását. E javaslat esetében az egységes piacon belül közvetlenül alkalmazandó egységes szabályrendszert meghatározó rendeletre esett a választás.

A javasolt rendelet harmonizált követelményeket állapít meg a DLT-alapú piaci infrastruktúra létrehozására irányuló engedélyt kérelmezni kívánó piaci résztvevők számára. Ezek a DLT-alapú piaci infrastruktúrák nem tartozhatnak egyedi nemzeti szabályok hatálya alá. Ezért célszerűbb a rendelet, mint egy irányelv.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Konzultáció az érdekelt felekkel

i.a Bizottság célzott nyilvános konzultációt tartott (2019. december 19. – 2020. március 19.) 20 ,

ii.a Bizottság konzultációt folytatott a nyilvánossággal a bevezető hatásvizsgálatról (2019. december 19. – 2020. január 16.) 21 ,

iii.a Bizottság szolgálatai két alkalommal konzultációt folytattak a Bizottság banki, fizetési és biztosítási szakértői csoportjában a tagállami szakértőkkel (2020. május 18. és 2020. július 16.) 22 .

A nyilvános konzultáció célja az volt, hogy adatokkal szolgáljon a Bizottság számára a kriptoeszközök esetleges uniós keretének kidolgozásával kapcsolatban. Magában foglalt a hatályos uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályok alá nem tartozó kriptoeszközökkel és a hatályos uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályok alá tartozó (például átruházható értékpapírnak vagy elektronikus pénznek minősülő) kriptoeszközökkel kapcsolatos kérdéseket, az úgynevezett „stabil kriptopénzekre” vonatkozó konkrét kérdéseket, és a DLT pénzügyi szolgáltatások terén való alkalmazására vonatkozó általánosabb kérdéseket.

Számos válaszadó úgy véli, hogy a DLT pénzügyi szolgáltatások terén való alkalmazása általánosságban hatékonyságnövelő lehet, és hatással lehet a jelenlegi pénzügyi piaci infrastruktúrákra. Általános volt az egyetértés abban is, hogy ha a kriptoeszközök pénzügyi eszközök, akkor a pénzügyi eszközökre vonatkozó hatályos szabályokat kell alkalmazni. Végül széles körben elismerték, hogy a hatályos szabályoknak a kriptoeszközökre és a DLT-alapú üzleti modellekre való alkalmazása összetett jogi és felügyeleti kérdéseket vethet fel.

A tagállamok képviselői általánosságban támogatták azt a választott megközelítést, hogy kísérleti rendszer jöjjön létre, amely lehetővé teszi a DLT pénzügyi szolgáltatások terén való alkalmazásával történő kísérletezést. Kiemelték, hogy a rendszer nem lehet túl korlátozó, ugyanakkor nem vezethet a piac széttöredezéséhez és nem áshatja alá a meglévő fontos szabályozási követelményeket.

A javaslat magában foglalja az érdekelt felekkel, valamint az uniós hatóságokkal és intézményekkel folytatott megbeszéléseken kapott visszajelzéseket is.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

E javaslat előkészítése során a Bizottság az elismert forrásokból – többek között az EBH és az ESMA jelentéseiből 23 – gyűjtött minőségi és mennyiségi bizonyítékokra támaszkodott. Ezt kiegészítették a felügyeleti hatóságoktól, a nemzetközi standardalkotó testületektől és vezető kutatóintézetektől származó bizalmas információk és nyilvánosan elérhető jelentések, valamint a globális pénzügyi ágazat meghatározott érdekelt feleitől származó mennyiségi és minőségi információk.

•Hatásvizsgálat

Ezt a javaslatot a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek (RSB) 2020. április 29-én benyújtott és általa 2020. május 29-én jóváhagyott hatásvizsgálat kíséri 24 . A Testület egyes területeken javításokat javasolt a következők érdekében: i. a kezdeményezés jobban illeszkedjen a folyamatban lévő uniós és nemzetközi szabályozási erőfeszítésekhez; ii. egyértelműbb legyen, hogy a kezdeményezés hogyan fogja csökkenteni a csalás, feltörés és piaci visszaélés kockázatát, és ki kell fejteni a pénzmosás elleni küzdelemről szóló jogi szabályozás elkövetkező felülvizsgálatával való koherenciát; valamint iii. jobban ki kell fejteni a stabil kriptopénzekhez kapcsolódó pénzügyi stabilitási aggályokat, és egyértelművé kell tenni, hogy a felügyeleti szervek hogyan fogják biztosítani a befektető- és fogyasztóvédelmet. A hatásvizsgálat ennek megfelelően módosult, figyelembe véve a Szabályozói Ellenőrzési Testület részletesebb észrevételeit is.

A Bizottság a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID II) 25 értelmében pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközökre vonatkozó számos szakpolitikai alternatívát mérlegelt, konkrétan:

–1. alternatíva: Nem jogalkotási intézkedések, amelyek iránymutatást nyújtanak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós keretnek a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközökre és a DLT-re való alkalmazhatóságáról.

–2. alternatíva: A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós keret célzott módosításai.

–3. alternatíva: Kísérleti rendszer – a DLT-alapú piaci infrastruktúra létrehozása.

Az 1. alternatíva egyértelművé tehetné, hogy a kriptoeszközök mikor minősülhetnek pénzügyi eszköznek a MiFID II értelmében. Emellett az iránymutatás támogathatná az elsődleges piacot (például annak egyértelműsítésével, hogy a tájékoztatóról szóló rendelet hogyan lenne alkalmazható az ilyen típusú kibocsátásokra), és bizonyos mértékben a másodlagos piacot (annak meghatározásával, hogy a kriptoeszköz-kereskedési platform hogyan működhet a MiFID II/MiFIR 26 keretében), valamint a kriptoeszköz formáját öltő pénzügyi eszközök kereskedés utáni infrastruktúráinak fejlesztését is. Az 1. alternatíva szerinti nem jogalkotási intézkedések azonban korlátozott hatást fejthetnek ki. A puha jogi intézkedések jellegüknél fogva nem kötelezőek, és valamely tagállam vagy valamely nemzeti illetékes hatóság dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az iránymutatást. Az arra vonatkozó iránymutatásnak, hogy mely kriptoeszközök minősülnek pénzügyi eszköznek a MiFID II értelmében, korlátozott hatása lehet a „pénzügyi eszközök” fogalmának nemzeti jogba való átültetésében mutatkozó eltérések miatt.

A 2. alternatíva nagy fokú jogbiztonságot nyújthatna a piaci résztvevők és a nemzeti illetékes hatóságok számára azzal kapcsolatban, hogy az uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályok hogyan alkalmazandók a kriptoeszköz formáját öltő pénzügyi eszközök kibocsátásával, kereskedésével és kiegyenlítésével kapcsolatos szolgáltatásokra, valamint a DLT használatára. Elvben a jól meghatározott területeken (mint például a tájékoztatóról szóló rendelet 27 , a központi értéktárakról szóló rendelet 28 és az elszámolások véglegességéről szóló irányelv 29 ) végrehajtott célzott módosítások hatékonyak lehetnek a DLT piaci résztvevők általi használatának lehetővé tétele érdekében. Mindazonáltal ezek az elszigetelten tett célzott módosítások korlátozott hatással lehetnek a kriptoeszköz formáját öltő pénzügyi eszközök és a DLT pénzügyi ágazatbeli elterjedésének támogatása szempontjából. A 2. alternatíva keretében a hatályos jogszabályok módosításainak száma viszonylag korlátozott lenne. Mivel a DLT és a kriptoeszköz formáját öltő pénzügyi eszközök még kialakulóban vannak, nehéz azonosítani minden olyan szabályozási akadályt, amely azonnali jogalkotási intézkedést tenne szükségessé.

Végül a 3. alternatíva lehetővé tenné a meglévő befektetési vállalkozások és piaci szereplők számára, hogy nagyobb léptékben teszteljék a DLT használatát, egyidejűleg kínálva kereskedési és kiegyenlítési szolgáltatásokat. A DLT lehetővé teheti a közel valós idejű kiegyenlítést, csökkentve a kiegyenlítési folyamat során a partnerkockázatot. A DLT megosztott jellege csökkenthet a központosított piaci infrastruktúráknál felmerülő bizonyos olyan kiberkockázatokat is, mint például a kritikus hibaforrás. A DLT használata csökkentheti a költségeket azáltal, hogy a biztosítéknyújtás iránti kisebb igény tőkét szabadít fel, továbbá automatizált feldolgozás (intelligens szerződések alkalmazása) révén, amely egyszerűsíthet bizonyos háttérirodai folyamatokat (például az egyeztetést).

A három alternatíva a hatályos jogszabályokkal és a Bizottság digitális gazdaságra irányuló célkitűzéseivel összhangban lévőnek tekinthető, ugyanakkor nem tekinthetők egymást kölcsönösen kizárónak, és a megítélés szerint kiegészítik a kísérleti rendszerrel kezdődő fokozatos szabályozási megközelítést.

•Alapjogok

Az EU elkötelezett az alapjogok magas szintű védelme iránt és számos emberi jogi egyezmény aláírója. Ebben az összefüggésben a javaslat valószínűleg nem gyakorol közvetlen hatást az említett jogokra, amelyeket az emberi jogokról szóló legfontosabb ENSZ-egyezmények, az uniós Szerződések elválaszthatatlan részét képező uniós Alapjogi Charta és az emberi jogok európai egyezménye (EJEB) tartalmaz.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat költségekkel és adminisztratív terhekkel jár az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA számára. E költségek nagyságrendje és eloszlása a DLT-alapú piaci infrastruktúrákra vonatkozó pontos követelményektől függ majd, és felügyeleti és nyomonkövetési feladatokhoz kapcsolódik.

Az egyes tagállamok esetében becsült felügyeleti költségek (beleértve a személyzetet, a képzést, az informatikai infrastruktúrát) DLT-alapú piaci infrastruktúránként évi 150 000 EUR-tól 250 000 EUR-ig terjedhetnek. Ezt azonban részben ellensúlyoznák a nemzeti illetékes hatóságok által a DLT-alapú piaci infrastruktúrákra kivetett felügyeleti díjak.

Az ESMA tekintetében a felülvizsgálattal és a koordinációval kapcsolatos becsült költségek 150 000–300 000 EUR-ra tehetők összesen, nem DLT-alapú piaci infrastruktúránként, mivel ezek nem tartoznak majd közvetlen felügyelet alá. Ezeket a költségeket az ESMA működési költségvetése fedezi majd, amelyet megnövelnek. Emellett az ESMA-nak nyilvántartást kell vezetnie majd a működő DLT-alapú piaci infrastruktúrákról, és az ezzel kapcsolatos költségeket a tervek szerint a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletjavaslatban említett nyilvántartás fenntartásához kapcsolódó költségek fedezik.

E javaslat minden költségvetési vonzata részletesen szerepel a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletjavaslathoz csatolt pénzügyi kimutatásban.

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat célja, hogy jogbiztonságot és rugalmasságot biztosítson azon piaci résztvevők számára, akik DLT-alapú piaci infrastruktúrát kívánnak működtetni, az ezek működtetésére vonatkozó egységes követelmények megállapítása révén. Az e rendelet alapján megadott engedélyek lehetővé tennék a piaci résztvevők számára, hogy DLT-alapú piaci infrastruktúrát működtessenek és szolgáltatásaikat valamennyi tagállamban nyújtsák.

Az 1. cikk meghatározza a rendelet tárgyát és hatályát. Konkrétan, a rendelet meghatározza a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működési feltételeit, a használatukra vonatkozó engedélyeket, valamint az illetékes hatóságok és az ESMA általi felügyeletet és együttműködést. A rendelet a 7. vagy a 8. cikkel összhangban engedélyezett piaci résztvevőkre (befektetési vállalkozásokra, piacműködtetőkre vagy központi értéktárakra) alkalmazandó. A 2. cikk meghatározza többek között a következő fogalmakat: „DLT-alapú piaci infrastruktúra”, „DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszer” („DLT-MTF”), „DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer” és „DLT-alapú átruházható értékpapír”. A 3. cikk ismerteti a DLT-alapú piaci infrastruktúrákra bevezethető, vagy ott rögzíthető DLT-alapú átruházható értékpapírok tekintetében érvényes korlátozásokat. Részvények esetében a DLT-alapú átruházható értékpapírok kibocsátója piaci tőkeértékének vagy indikatív piaci tőkeértékének 200 millió EUR-nál kisebbnek kell lennie; az államkötvénytől eltérő közintézményi kötvények, fedezett kötvények és vállalati kötvények esetében a határérték 500 millió EUR. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák nem vezethetnek be vagy rögzíthetnek államkötvényeket. Emellett a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár vagy – amennyiben DLT-alapú átruházható értékpapírok rögzítésére engedéllyel rendelkezik – a DLT-MTF által rögzített DLT-alapú átruházható értékpapírok teljes piaci értéke nem haladhatja meg a 2,5 milliárd EUR-t.

A 4. cikk meghatározza a DLT-MTF-re vonatkozó azon követelményeket, amelyek megegyeznek a 2014/65/EU irányelv szerinti MTF-re vonatkozó követelményekkel, és meghatározza az e rendelet alapján megadható mentességeket. Az 5. cikk meghatározza az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárakra vonatkozó azon követelményeket, amelyek megegyeznek a 909/2014/EU rendelet szerinti központi értéktárra alkalmazandó követelményekkel, és meghatározza az e rendelet alapján lehetséges mentességeket. A 4. és az 5. cikk a DLT-alapú piaci infrastruktúrák által kérhető mentességek korlátozott listáját és az ilyen mentességekhez kapcsolódó feltételeket tartalmazza.

A 6. cikk meghatározza a DLT használata miatt felmerülő új kockázati formák kezelése céljából a DLT-alapú piaci infrastruktúrákra alkalmazandó további követelményeket. A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak világos és egyértelmű tájékoztatást kell nyújtaniuk tagjaik, résztvevőik, ügyfeleik és befektetőik számára arról, hogy hogyan végzik feladataikat, szolgáltatásaikat és tevékenységeiket, és ezek miben térnek el a hagyományos MTF-ektől vagy központi értéktáraktól. A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a DLT alkalmazásához kapcsolódó átfogó informatikai és kiberszabályozás megfelelő legyen. Ha a DLT-alapú piaci infrastruktúra üzleti modellje magában foglalja ügyfelek pénzeszközeinek vagy DLT-alapú átruházható értékpapírjainak, illetve az ezekhez való hozzáférés eszközeinek letéti őrzését, akkor megfelelő intézkedésekkel kell rendelkeznie az ilyen eszközök védelmére.

A 7. és a 8. cikk meghatározza a DLT-MTF, illetve a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetésére vonatkozó külön engedélyre vonatkozó eljárást, és részletezi az illetékes hatóságnak benyújtandó információkat.

A 9. cikk meghatározza a DLT-alapú piaci infrastruktúra, az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködést. A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat és az ESMA-t például a következőkről: az üzleti tervük javasolt lényeges módosításai, beleértve a kulcsfontosságú munkavállalókat, a feltörés, csalás vagy egyéb súlyos visszaélés bizonyítéka, az eredeti kérelemben szereplő információk lényeges változásai, az engedély hatálya alá tartozó tevékenységek végzésével vagy szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos technikai vagy működési nehézségek, továbbá a befektetővédelmet, a piaci integritást és a pénzügyi stabilitást érintő, esetlegesen felmerült olyan kockázatok, amelyek az engedély megadásának idején nem voltak előre láthatók. Ha tájékoztatást kap ilyen információkról, az illetékes hatóság előírhatja a DLT-alapú piaci infrastruktúra számára, hogy másik engedélyt vagy mentesség iránti kérelmet nyújtson be, vagy hozza meg az általa megfelelőnek ítélt korrekciós intézkedéseket. A DLT-alapú piaci infrastruktúrája köteles minden kért információt az engedélyt megadó illetékes hatóság és az ESMA rendelkezésére bocsátani. Az illetékes hatóság az ESMA-val folytatott konzultációt követően a befektetővédelem, a piaci integritás vagy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében korrekciós intézkedéseket javasolhat a DLT-alapú piaci infrastruktúrának. A DLT-alapú piaci infrastruktúrának részleteznie kell, hogy ezeket hogyan vették figyelembe. Emellett a DLT-alapú piaci infrastruktúrának az illetékes hatóság és az ESMA részére a fenti információkat részletező jelentést kell készítenie és benyújtania, beleértve az uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos esetleges nehézségeket is. Az ESMA rendszeresen tájékoztatja az összes illetékes hatóságot a DLT-alapú piaci infrastruktúrák által készített, fent említett jelentésekről és a 7. és 8. cikkel összhangban megadott mentességekről, figyelemmel kíséri e mentességek alkalmazását és éves jelentést nyújt be a Bizottságnak azok gyakorlati alkalmazásáról.

A 10. cikk részletezi, hogy az ESMA legkésőbb öt év elteltével részletes jelentést készít a Bizottságnak a kísérleti rendszerről. Az ESMA értékelése alapján a Bizottság költség-haszon elemzést tartalmazó jelentést fog készíteni arról, hogy a kísérleti rendszert változtatások nélkül fenn kell-e tartani, vagy módosítani kell, ki kell-e terjeszteni a pénzügyi eszközök új kategóriáira, mérlegelni kell-e az uniós jogszabályok célzott módosítását a DLT széles körű alkalmazásának lehetővé tétele érdekében, vagy hogy meg kell-e szüntetni a kísérleti rendszert.

A 11. cikk értelmében a rendelet alkalmazását 12 hónappal a hatálybalépését követően kell megkezdeni.

2020/0267 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 30 ,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 31 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Bizottság digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról szóló közleményének 32 célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog felkészült legyen a digitális korra, és hozzájáruljon a jövő emberközpontú gazdaságához, többek között az innovatív technológiák használatának lehetővé tételével. Az Uniónak politikai érdeke a pénzügyi ágazatban olyan áttörést hozó technológiák fejlesztése és elterjedésük előmozdítása, mint a blokklánc és a megosztott főkönyvi technológia (distributed ledger technology – DLT). A kriptoeszközök minősülnek az egyik fő pénzügyi DLT alkalmazásnak.

(2)A kriptoeszközök többsége nem tartozik az uniós jogszabályok hatálya alá, és többek között kihívást jelent a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás szempontjából. Ezért esetükben uniós szintű célzott rendszerre van szükség. Más kriptoeszközök viszont a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, MiFID II) 33 értelmében pénzügyi eszköznek minősülnek. Amennyiben egy kriptoeszköz az említett irányelv értelmében pénzügyi eszköznek minősül, előfordulhat, hogy az uniós pénzügyi szabályozás teljes köre alkalmazandó a kibocsátójára és a hozzá kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásra, ideértve az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a tájékoztatóról szóló rendelet) 34 , a 2013/50/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (az átláthatósági irányelv) 35 , az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a piaci visszaélésekről szóló rendelet) 36 , a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a short ügyletekről szóló rendelet) 37 , a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a központi értéktárakról szóló rendelet) 38 , valamint a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (az elszámolások véglegességéről szóló irányelv) 39 . A pénzügyi eszközök úgynevezett tokenizációja, azaz kriptoeszközökké történő átalakítása annak céljából, hogy azokat megosztott főkönyvön lehessen kibocsátani, tárolni és átruházni, várhatóan lehetőséget teremt a hatékonyság javítására a teljes kereskedési és kereskedés utáni területen.

(3)A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok kialakítása nem a DLT-re és a kriptoeszközökre figyelemmel történt 40 , és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó hatályos uniós jogszabályok tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek kizárhatják vagy korlátozhatják a DLT használatát a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök kibocsátása, kereskedése és kiegyenlítése során. Jelenleg hiányoznak a DLT-t használó, és a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök számára kereskedési és kiegyenlítési szolgáltatásokat nyújtó piaci infrastruktúrák is. A likviditást biztosító és a befektetők számára az ilyen eszközök vásárlását és eladását lehetővé tevő másodlagos piac nélkül a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök elsődleges piaca soha nem fog fenntartható módon bővülni.

(4)Ugyanakkor szabályozási hiányosságok állnak fenn a DLT és a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök használatával kapcsolatos jogi, technológiai és működési sajátosságok miatt. Például a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközöket alátámasztó protokollokra és intelligens szerződésekre nem vonatkoznak átláthatósági, megbízhatósági és biztonsági követelmények. A mögöttes technológia emellett a kiberkockázatok új formáival is járhat, amelyeket a meglévő szabályok nem kezelnek megfelelően. Az Unióban a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök kereskedésére és kereskedés utáni feldolgozására több projektet is kidolgoztak, de egyelőre csak néhányuk működik, vagy behatárolt a méretük. Tekintettel a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek kereskedésével és kereskedés utáni feldolgozásával kapcsolatos korlátozott tapasztalatra, jelenleg túl korai lenne jelentősen módosítani a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat azért, hogy lehetővé váljon a szóban forgó kriptoeszközök és mögöttes technológiájuk teljes körű alkalmazása. Ugyanakkor a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök pénzügyi piaci infrastruktúráinak létrehozását jelenleg akadályozzák a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt bizonyos követelmények, amelyek nem igazodnának teljes mértékben a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközökhöz és a DLT használatához. Például a kriptoeszközök kereskedési platformjai rendszerint közvetlen hozzáférést biztosítanak a lakossági befektetőknek, míg a hagyományos kereskedési helyszínek általában pénzügyi közvetítőkön keresztül biztosítanak hozzáférést.

(5)A pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök és a DLT fejlesztésének lehetővé tétele érdekében – a pénzügyi stabilitás, a piaci integritás, az átláthatóság és a befektetővédelem magas szintjének megőrzése mellett – hasznos lenne a DLT-alapú piaci infrastruktúrákra vonatkozó kísérleti rendszer létrehozása. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák kísérleti rendszerének lehetővé kell tennie az ilyen DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes mentesítését a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok egyes olyan konkrét követelményei alól, amelyek egyébként megakadályoznák a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközökkel végzett ügyletek kereskedésére és kiegyenlítésére vonatkozó megoldások kidolgozását. A kísérleti rendszernek azt is lehetővé kell tennie, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és az illetékes hatóságok tapasztalatot szerezzenek a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök és azok mögöttes technológiái által teremtett lehetőségekkel és egyedi kockázatokkal kapcsolatban.

(6)E cél teljesítése érdekében létre kell hozni a DLT-alapú piaci infrastruktúra új uniós jogállását. A DLT-alapú piaci infrastruktúra jogállásának opcionálisnak kell lennie, és nem akadályozhatja meg a pénzügyi piaci infrastruktúrákat, például a kereskedési helyszíneket, központi értéktárakat és központi szerződő feleket abban, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó hatályos uniós jogszabályok alapján kereskedési és kereskedés utáni szolgáltatásokat és tevékenységeket fejlesszenek ki a pénzügyi eszköznek minősülő vagy DLT-n alapuló kriptoeszközökre vonatkozóan.

(7)A DLT-alapú piaci infrastruktúrát vagy DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszerként (DLT-MTF) vagy DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerként kell meghatározni.

(8)A DLT-MTF-nek olyan – e rendelet alapján külön engedéllyel rendelkező – multilaterális kereskedési rendszernek kell lennie, amelyet a 2014/65/EU irányelv (a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, MiFID II) alapján engedélyezett befektetési vállalkozás vagy a szabályozott piac üzletvitelét működtető piacműködtető működtet, aki lehet maga a szabályozott piac is. A szóban forgó DLT-MTF-re alkalmazni kell a 2014/65/EU irányelv (a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, MiFID II), a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet, MiFIR) 41 és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó bármely egyéb uniós jogszabály keretében a multilaterális kereskedési rendszerre alkalmazandó valamennyi követelményt, kivéve, ha nemzeti illetékes hatósága e rendelettel és az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 42 összhangban egy vagy több mentességet adott számára.

(9)A megosztott főkönyvi technológia alkalmazása – amelynek során az összes ügylet decentralizált főkönyvön kerül rögzítésre – közel valós idejűvé gyorsíthatja fel és sűrítheti össze a kereskedést és a kiegyenlítést, és lehetővé teheti a kereskedési és a kereskedés utáni tevékenységek összevonását. A jelenlegi szabályok azonban azt irányozzák elő, hogy a kereskedési és a kiegyenlítési tevékenységeket külön piaci infrastruktúrák végezzék. A 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) előírja, hogy a 2014/65/EU irányelv (a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, MiFID II) értelmében kereskedési helyszínre bevezetett pénzügyi eszközöket központi értéktárban kell rögzíteni, ugyanakkor a megosztott főkönyv az ilyen értéktárak decentralizált változataként potenciálisan használható lenne. Ezért indokolt lenne engedélyezni, hogy a DLT-MTF végrehajtson egyes, szokásosan a központi értéktár által végzett tevékenységeket. Ezért, ha a vonatkozó mentesség(ek)et megkapja, a DLT-MTF számára engedélyezni kell a DLT-alapú átruházható értékpapírok első alkalommal történő rögzítésének, a DLT-alapú átruházható értékpapírokkal végzett ügyletek kiegyenlítésének és a DLT-alapú átruházható értékpapírok letéti őrzésének biztosítását.

(10)A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszernek a 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) alapján engedélyezett központi értéktár által működtetett olyan értékpapír-kiegyenlítési rendszernek kell lennie, amely e rendelet alapján külön engedélyt kapott. A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerre és az azt működtető központi értéktárra alkalmazni kell a 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) vonatkozó követelményeit, kivéve, ha a nemzeti illetékes hatóság e rendelettel összhangban egy vagy több mentességet adott a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárnak.

(11)A DLT-MTF vagy a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár csak DLT-alapú átruházható értékpapírokat vezethet be vagy rögzíthet a megosztott főkönyvén. A DLT-alapú átruházható értékpapíroknak olyan kriptoeszközöknek kell lenniük, amelyek a 2014/65/EU irányelv (a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, MiFID II) értelmében „átruházható értékpapíroknak” minősülnek, és amelyeket megosztott főkönyvön bocsátanak ki, ruháznak át és tárolnak.

(12)A szilárd szabályozási környezetben történő innováció és kísérletezés lehetővé tétele érdekében – a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett – a DLT-MTF-en bevezetett vagy a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárban rögzített átruházható értékpapírok típusát olyan értékpapírokra, például részvényekre és kötvényekre kell korlátozni, amelyek nem likvidek. Annak megállapítása céljából, hogy egy részvény vagy kötvény likvid-e vagy sem, ebben a rendeletben rögzíteni kell bizonyos értékhatárokat. A pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok létrejöttének elkerülése érdekében korlátozni kell a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár által rögzített, vagy DLT-MTF által bevezetett DLT-alapú átruházható értékpapírok teljes piaci értékét is. Emellett meg kell akadályozni, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúrák államkötvényeket vezessenek be vagy rögzítsenek a megosztott főkönyvön. Annak ellenőrzése érdekében, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúrán kereskedett vagy általa rögzített DLT-alapú átruházható értékpapírok teljesítik-e az ebben a rendeletben előírt feltételeket, a nemzeti illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a szóban forgó DLT-alapú piaci infrastruktúrák számára jelentések benyújtását írják elő.

(13)A 2014/65/EU irányelv (a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, MiFID II) szerinti hagyományos kereskedési helyszínen bevezetett átruházható értékpapírokéval egyenlő versenyfeltételek, valamint a piaci integritás magas szintjének biztosítása érdekében a DLT-MTF-re bevezetett DLT-alapú átruházható értékpapírokra mindig alkalmazni kell az 596/2014/EU rendelet (a piaci visszaélésekről szóló rendelet) piaci visszaélést tiltó rendelkezéseit.

(14)A DLT-MTF számára lehetővé kell tenni, hogy ideiglenes jelleggel az e rendeletben felsorolt egy vagy több mentességet kérjen, amelyet az illetékes hatóságok adnak meg, ha teljesíti az ilyen mentességekhez kapcsolódó feltételeket, valamint a DLT használata miatt felmerülő új kockázati formák kezelése céljából e rendeletben meghatározott további követelményeket. A DLT-MTF-nek emellett meg kell felelnie az illetékes hatóság által annak érdekében előírt kompenzációs intézkedéseknek, hogy teljesítsék azon rendelkezés célkitűzéseit, amely alól mentességet kérnek.

(15)Ha egy pénzügyi eszközt MTF-re bevezetnek, azt a 909/2014/EU rendelettel (a központi értéktárakról szóló rendelet) összhangban rögzíteni kell egy engedélyezett központi értéktárnál. Noha az átruházható értékpapír rögzítése és a kapcsolódó ügyletek kiegyenlítése potenciálisan történhet megosztott főkönyvön, a 909/2014/EU rendelet központi értéktár általi közvetítést ír elő, és kötelezővé tenné a megosztott főkönyvön való rögzítés központi értéktár szintjén történő megismétlését, ami esetleg funkcionálisan redundáns átfedést von maga után az e rendelet hatálya alá tartozó DLT-alapú piaci infrastruktúrák által kezelt pénzügyi eszközök kereskedési életciklusa szempontjából. A DLT-MTF számára ezért lehetővé kell tenni, hogy mentességet kérjen a 909/2014/EU rendelet által előírt, könyvelési tételre vonatkozó követelmény és a központi értéktárnál való rögzítés alól, ha a DLT-MTF megfelel a központi értéktárra alkalmazandó követelményekkel egyenértékű követelményeknek. A DLT-MTF-nek rögzítenie kell az átruházható értékpapírokat a megosztott főkönyvén, biztosítania kell a megosztott főkönyvön történő kibocsátás integritását, eljárásokat kell létrehoznia és fenntartania a DLT-alapú átruházható értékpapírok letéti őrzésének biztosítására, el kell végeznie az ügyletek kiegyenlítését és meg kell akadályoznia a kiegyenlítések meghiúsulását.

(16)A DLT-alapú átruházható értékpapírokkal végzett ügyletek kiegyenlítésének teljesítése során a DLT-MTF-nek gondoskodnia kell arról, hogy a DLT-alapú átruházható értékpapírok vevő általi kifizetése a DLT-alapú átruházható értékpapírok eladó általi szállításával egyidejűleg történjen (szállítás fizetés ellenében). Ha a lehetséges és rendelkezésre áll, a pénzeszköz-kifizetéseket központi banki pénzzel, ha nem lehetséges, akkor kereskedelmi banki pénzzel kell kiegyenlíteni. Az innovatív megoldások tesztelése és a pénzeszköz-kifizetések megosztott főkönyvön való lehetővé tétele érdekében a DLT-MTF-ek számára engedélyezni kell az úgynevezett kiegyenlítési kriptopénzek, vagyis tokenizált formában lévő kereskedelmi banki pénz, illetve a kriptoeszközök piacairól szóló (EU) 2021/XX rendelet 43 meghatározása szerinti elektronikuspénz-tokenek használatát is. Amennyiben a pénzeszköz-kifizetésekre kereskedelmi banki pénz használatával kerül sor, a DLT-MTF-nek úgy kell korlátoznia a partnerkockázatot, hogy megállapítja és nyomon követi a pénzeszköz-kifizetések kiegyenlítéséhez használt hitelintézetek szigorú kritériumoknak – úgy mint szabályozás és felügyelet, hitelképesség, kapitalizáció, likviditáshoz való hozzáférés és működési megbízhatóság – való megfelelését.

(17)A 2014/65/EU irányelvet (a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, MiFID II) módosító (EU) .../... 44 irányelv alapján a DLT-MTF-nek lehetősége lesz mentességet kérni a közvetítésre vonatkozó kötelezettség alól. A hagyományos MTF-ek csak kellő szintű kereskedési képességgel, alkalmassággal, továbbá megfelelő szervezeti megoldásokkal és erőforrásokkal rendelkező befektetési vállalkozásokat, hitelintézeteket és egyéb személyeket fogadhatnak el tagként vagy résztvevőként. Ezzel szemben számos kriptoeszköz-kereskedési platform a közvetítőket kiiktató hozzáférést kínál és közvetlen hozzáférést biztosít a lakossági ügyfelek számára. A DLT-alapú átruházható értékpapírok MTF-jeinek fejlesztése előtt álló egyik potenciális szabályozási akadály lehet a 2014/65/EU irányelvbe (a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, MiFID II) ágyazott közvetítési kötelezettség. A DLT-MTF ideiglenes eltérést kérelmezhet a közvetítési kötelezettség alól és hozzáférést biztosíthat a lakossági befektetők számára, feltéve, hogy a befektetővédelem tekintetében megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre, és a szóban forgó lakossági befektetők a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem szempontjából szakmailag alkalmasak és üzletileg megbízhatók.

(18)Az e rendelet szerinti mentesség megadásához a DLT-MTF-nek bizonyítania kell, hogy a mentesség arányos és a DLT használata az üzleti tervében leírtakra korlátozódik, továbbá hogy a kért mentesség a DLT-MTF-re korlátozódik és nem terjed ki az ugyanazon befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett bármely más MTF-re.

(19)A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár számára lehetővé kell tenni, hogy ideiglenes jelleggel az e rendeletben felsorolt egy vagy több mentességet kérjen, amelyet az érintett illetékes hatóság ad meg az ilyen mentességek feltételeinek, valamint a DLT használata miatt felmerülő új kockázati formák kezelésére szolgáló további követelményeknek a teljesítése esetén. A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárnak emellett meg kell felelnie az illetékes hatóság által annak érdekében előírt kompenzációs intézkedéseknek, hogy teljesítsék azon rendelkezés célkitűzéseit, amely alól mentességet kérnek.

(20)A DLT értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár számára lehetővé kell tenni, hogy mentességet kérjen különböző olyan rendelkezések alól, amelyek valószínűleg szabályozási akadályokat teremthetnek az átruházható értékpapírok értékpapír-kiegyenlítési rendszerének fejlesztése előtt. Például a központi értéktár számára lehetővé kell tenni, hogy mentességet kérjen a 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) egyes fogalommeghatározásai, például a „dematerializált forma”, az „értékpapírszámla”, a „transzfermegbízás” fogalma alól, valamint mentességet kérjen az „értékpapírszámla” fogalmára hivatkozó rendelkezések, például az értékpapírok rögzítésére, a kibocsátás integritására vagy a számlák elkülönítésére vonatkozó szabályok alól. A központi értéktárak a résztvevőik értékpapírszámláin történő jóváírás és terhelés révén működtetik az értékpapír-kiegyenlítési rendszert. Mindazonáltal nem okvetlenül léteznek a DLT-alapú rendszerben kettős (vagy többszörös) könyvvitelű értékpapírszámlák. A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár számára ezért lehetővé kell tenni, hogy mentességet kérjen az „értékpapírszámla” vagy a „könyvelési tétel forma” fogalmaira hivatkozó szabályok alól, amennyiben ez a DLT-alapú átruházható értékpapírok megosztott főkönyvön való rögzítésének lehetővé tétele, a DLT-alapú átruházható értékpapírok megosztott főkönyvi kibocsátása integritásának, valamint a különböző résztvevőkhöz tartozó DLT-alapú átruházható értékpapírok elkülönítésének biztosítása érdekében szükséges.

(21)A 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) értelmében a központi értéktár csak akkor szervezheti ki valamely alapvető tevékenységét, miután engedélyt kapott az illetékes hatóságtól. A központi értéktárnak emellett be kell tartania több feltételt annak érdekében, hogy a kiszervezés ne eredményezze a felelősségének átruházását vagy a résztvevőivel vagy kibocsátóival szembeni kötelezettségek módosulását. Üzleti tervétől függően a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár szándékában állhat más szervezetekkel, köztük résztvevőivel megosztani azon megosztott főkönyv működtetésének felelősségét, amelyen az átruházható értékpapírokat rögzítik. A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerek számára ezért lehetővé kell tenni, hogy az ilyen innovatív üzleti modellek kidolgozása érdekében mentességet kérjenek a kiszervezési követelmények alól. Ebben az esetben bizonyítaniuk kell, hogy a kiszervezésre vonatkozó rendelkezések nem egyeztethetők össze a DLT üzleti tervben előirányzott használatával, és azt is bizonyítaniuk kell, hogy a kiszervezésre vonatkozó bizonyos minimumkövetelmények teljesülnek.

(22)A hitelintézeten vagy befektetési vállalkozáson keresztüli közvetítés kötelezettsége, amelynek értelmében a lakossági befektetők nem kaphatnak közvetlen hozzáférést a központi értéktár által működtetett kiegyenlítési és teljesítési rendszerekhez, potenciális szabályozási akadályt teremthet a lakossági befektetők közvetlen hozzáférését lehetővé tevő, DLT-alapú alternatív kiegyenlítési modellek fejlesztése előtt. A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár számára ezért lehetővé kell tenni, hogy mentességet kérjen a 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) meghatározása szerinti résztvevő fogalma alól. Ha a 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) szerinti közvetítési kötelezettség alóli mentességet kér, a DLT értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárnak biztosítania kell, hogy ezek a személyek kellően jó hírnévvel rendelkezzenek, továbbá a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem szempontjából szakmailag alkalmasak és üzletileg megbízhatók legyenek. Az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárnak azt is biztosítania kell, hogy ezek a résztvevők kellő szintű képességekkel, alkalmassággal, tapasztalattal, valamint tudással rendelkezzenek a kereskedés utáni környezettel és a DLT-k működésével kapcsolatban.

(23)A 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) hatálya alá tartozó központi értéktárakban részvételre jogosult szervezetek azokon a szervezeteken alapulnak, amelyek a 98/26/EK irányelvvel (az elszámolások véglegességéről szóló irányelv) összhangban kijelölt és bejelentett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben való részvételre jogosultak, mivel a 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) előírja a központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek 98/26/EK irányelv alapján történő kijelölését és bejelentését. A 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) részvételi követelményei alól mentességet kérő DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer nem felelne meg a 98/26/EK irányelv részvételi követelményeinek. Következésképpen az ilyen DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert nem lehetne a szóban forgó irányelv alapján kijelölni és bejelenteni. Ez azonban nem zárja ki, hogy a 98/26/EK irányelv minden követelményének megfelelő DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert ennek megfelelően kijelöljenek és bejelentsenek.

(24)A 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) ösztönzi az ügyletek központi banki pénzzel történő kiegyenlítését. Ha nem lehetséges a pénzeszköz-kifizetések központi banki pénzzel történő kiegyenlítése, akkor erre a kiegyenlítésre kereskedelmi banki pénzzel is sor kerülhet. E rendelkezés alkalmazása nehéz lehet a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár számára, mivel az ilyen központi értéktárnak az értékpapírok DLT-n történő szállításával egyidejűleg kell készpénzszámla-mozgásokat végrehajtania. A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár számára lehetővé kell tenni, hogy mentességet kérjen a 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) készpénz-kiegyenlítésre vonatkozó szabályai alól olyan innovatív megoldások kidolgozása érdekében, mint a kiegyenlítési kriptopénzek vagy a kriptoeszközök piacairól szóló (EU) 2021/XX rendelet 45 meghatározása szerinti elektronikuspénz-tokenek használata.

(25)A 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) előírja, hogy a központi értéktárnak hozzáférést kell adnia egy másik központi értéktár vagy más piaci infrastruktúrák számára. A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárhoz való hozzáférés megvalósítása megterhelő vagy nehéz lehet, mivel a hagyományos rendszerek és a DLT interoperabilitását még nem tesztelték. A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer számára lehetővé kell tenni azt is, hogy mentességet kérjen az ilyen szabályok alól, ha bizonyítani tudja, hogy e szabályok alkalmazása aránytalan a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer méretéhez képest.

(26)Függetlenül attól, hogy mely szabály alól kér mentességet, a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárnak bizonyítania kell, hogy a kért mentesség a DLT használatával arányos és általa indokolt. A mentességnek emellett a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerre kell korlátozódnia, és nem terjedhet ki az ugyanazon központi értéktár által működtetett egyéb értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre.

(27)A hagyományos piaci infrastruktúrákhoz képest a DLT-alapú piaci infrastruktúrákra további követelményeket is alkalmazni kell. Ezekre a követelményekre a DLT használata miatt, vagy a DLT-alapú piaci infrastruktúra tevékenységének új végzési módja miatt felmerülő kockázatok elkerülése érdekében van szükség. A DLT-alapú piaci infrastruktúrának ezért világos üzleti tervet kell kidolgoznia, amely részletezi a DLT használatának módját és a bevezetett jogi rendelkezéseket.

(28)A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárnak, vagy a DLT-MTF-nek – amennyiben engedélyezett számára, hogy a DLT-alapú átruházható értékpapírokkal végzett ügyleteket maga egyenlítse ki – meg kell állapítania az általa működtetett jogvédett DLT működésére vonatkozó szabályokat, beleértve a DLT-hez való hozzáférés és az arra való bevezetés szabályait, a részt vevő csomópontokra vonatkozó szabályokat, továbbá a potenciális összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint a kockázatkezelési intézkedéseket.

(29)A DLT-alapú piaci infrastruktúra számára elő kell írni, hogy tájékoztassa a tagokat, résztvevőket, kibocsátókat és ügyfeleket arról, hogy hogyan kívánja végezni tevékenységeit, és a DLT használata milyen eltérést fog jelenteni attól, ahogyan a hagyományos MTF vagy az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár szokásosan nyújtja a szolgáltatását.

(30)A DLT-alapú piaci infrastruktúrának a DLT alkalmazásához kapcsolódó egyedi és megbízható informatikai és kiberszabályozással kell rendelkeznie. E szabályozásnak a DLT-alapú piaci infrastruktúra üzleti terve jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányosnak kell lennie. A szabályozásnak emellett biztosítania kell a nyújtott szolgáltatások folyamatos megbízhatóságát, folytonosságát és biztonságát, beleértve az esetleg alkalmazott intelligens szerződések megbízhatóságát. A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak biztosítaniuk kell továbbá a DLT-n tárolt adatok integritását, biztonságát, bizalmas jellegét, rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét. A DLT-alapú piaci infrastruktúra illetékes hatósága számára lehetővé kell tenni, hogy az átfogó informatikai és kiberszabályozás célszerűségének biztosítása érdekében ellenőrzést kérjen. Az ellenőrzés költségeit a DLT-alapú piaci infrastruktúrának kell viselnie.

(31)Ha a DLT-alapú piaci infrastruktúra üzleti terve magában foglalja ügyfelek pénzeszközeinek, például készpénznek vagy pénzeszköz-egyenértékeseknek, vagy DLT-alapú átruházható értékpapíroknak, illetve a DLT-alapú átruházható értékpapírokhoz való hozzáférés – többek között kriptográfiai kulcsok formáját öltő – eszközének a letéti őrzését, a DLT-alapú piaci infrastruktúrának megfelelő intézkedésekkel kell rendelkeznie az ügyfelei eszközeinek védelmére. Nem használhatja az ügyfelek eszközeit saját számlára, kivéve, ha ez az ügyfelei kifejezett előzetes hozzájárulásával történik. A DLT-alapú piaci infrastruktúrának el kell különítenie az ügyfelek pénzeszközeit vagy DLT-alapú átruházható értékpapírjait, vagy az ilyen eszközökhöz való hozzáférés eszközeit saját eszközeitől, illetve más ügyfelek eszközeitől. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák átfogó informatikai és kiberszabályozásának biztosítania kell, hogy az ügyfelek eszközei védettek legyenek a csalással, a kiberfenyegetéssel vagy egyéb hibás működéssel szemben.

(32)A külön engedély megadásának időpontjában a DLT-alapú piaci infrastruktúrának rendelkeznie kell hiteles kilépési stratégiával arra az esetre, ha a DLT-alapú piaci infrastruktúra rendszerét megszakítanák, vagy a külön engedélyt vagy a megadott mentességek némelyikét visszavonnák.

(33)A DLT-alapú piaci infrastruktúrának megadott külön engedélynek ugyanazokat az eljárásokat kell követnie, mint a hagyományos MTF vagy a központi értéktár engedélyezésének, amikor a központi értéktár új értékpapír-kiegyenlítési rendszert kíván működtetni. Az engedély kérelmezésekor azonban a kérelmező DLT-alapú infrastruktúrának jeleznie kell, hogy mely mentességeket kérné. Az illetékes hatóságnak konzultálnia kell az ESMA-val, mielőtt megadja valamely DLT-alapú piaci infrastruktúrának az engedélyt. Az ESMA-nak nem kötelező erejű véleményt kell kiadnia, és adott esetben ajánlásokat kell tennie a kérelemmel vagy a kért mentességekkel kapcsolatban. Az ESMA-nak konzultálnia kell a többi tagállam illetékes hatóságaival is. Az ESMA-nak nem kötelező erejű véleménye kiadásakor törekednie kell a pénzügyi stabilitás, a piaci integritás és a befektetővédelem biztosítására is. Az egységes piacon az egyenlő versenyfeltételek és a tisztességes verseny biztosítása érdekében az ESMA nem kötelező erejű véleményének a különböző unióbeli illetékes hatóságok által megadott mentességek következetességének és arányosságának biztosítására is törekednie kell.

(34)A leendő DLT-alapú piaci infrastruktúra által benyújtott kérelmet vizsgáló illetékes hatóságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy elutasítsa az engedély megadását, ha okkal feltételezhető, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúra veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, a befektetővédelmet vagy a piaci integritást, vagy ha a kérelem meglévő követelmények megkerülésére irányuló kísérlet lenne.

(35)Az illetékes hatóság által egy adott DLT-alapú piaci infrastruktúrának adott külön engedélyben fel kell tüntetni a DLT-alapú piaci infrastruktúrának adott mentességeket. A szóban forgó engedélynek az Unióban kell érvényesnek lennie. Az ESMA-nak weboldalán közzé kell tennie a DLT-alapú piaci infrastruktúrák jegyzékét, valamint mindegyikük esetében a megadott mentességek listáját.

(36)A nemzeti illetékes hatóságok által megadott külön engedélyt és mentességeket ideiglenesen, a külön engedély dátumától számított legfeljebb hat éves időtartamra lehet megadni. A rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt éves időtartam elteltével az ESMA-nak és a Bizottságnak értékelnie kell a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák ezen kísérleti rendszerét. A fentebb említett hatéves időszak elegendő időt biztosít a DLT-alapú piaci infrastruktúrák számára ahhoz, hogy üzleti modelljeiket e rendszer esetleges módosításaihoz hozzáigazítsák, és a kísérlet során gazdaságilag életképes módon működjenek. Lehetővé tenné az ESMA és a Bizottság számára, hogy a külön engedélyek és a kapcsolódó mentességek kritikus tömegének megadását követően a kísérleti rendszer működésének körülbelül három naptári évét átfogó, hasznos adatkészletet gyűjtsenek, és arról jelentést tegyenek. Emellett időt biztosítana a DLT-alapú piaci infrastruktúrák számára ahhoz, hogy az ESMA és a Bizottság jelentései nyomán megtegye a tevékenységei felszámolásához vagy egy új szabályozási keretre való átálláshoz szükséges lépéseket.

(37)A 2014/65/EU irányelv (a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, MiFID II) vagy a 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük a DLT-alapú piaci infrastruktúrának megadott külön engedély vagy mentességek visszavonására, ha a mögöttes technológiában vagy a DLT-alapú piaci infrastruktúra által nyújtott szolgáltatásokban vagy tevékenységekben hibát fedeztek fel, és ha ez a hiba meghaladja a szóban forgó szolgáltatás által biztosított előnyöket, vagy ha a DLT-alapú piaci infrastruktúra a külön engedély megadásakor az illetékes hatóság által a mentességekhez kapcsolódóan előírt feltételeket megszegi, vagy ha a DLT-alapú piaci infrastruktúra olyan pénzügyi eszközöket rögzített, amelyek nem felelnek meg a DLT-alapú átruházható értékpapírok e rendelet szerinti feltételeinek. A DLT-alapú piaci infrastruktúra számára tevékenysége során lehetővé kell tenni, hogy az engedély megadásakor kérteken felül további mentességeket kérjen. Ilyen esetben a DLT-alapú piaci infrastruktúra által kért ezen további mentességeknek az illetékes hatóság külön engedélye alá kell tartozniuk, ugyanúgy, mint a DLT-alapú piaci infrastruktúra eredeti engedélyezésekor kért mentességeknek.

(38)Mivel a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ideiglenes mentességet kaphatnak meglévő uniós jogszabályok alól, külön engedélyük időtartama alatt szorosan együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA). A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat és az ESMA-t az üzleti tervük és a kulcsfontosságú munkakörökben dolgozók bármely lényeges változásáról, a kiberfenyegetések vagy -támadások, csalás vagy súlyos visszaélés bizonyítékairól, az engedély iránti eredeti kérelem időpontjában rendelkezésre bocsátott információk bármely változásáról, a technikai nehézségekről, különösen a DLT használatával kapcsolatban, valamint a befektetővédelmet, a piaci integritást és a pénzügyi stabilitást érintő olyan új kockázatokról, amelyek a külön engedély megadásának időpontjában nem voltak előre láthatók. Ha tájékoztatást kap ilyen lényeges változásról, az illetékes hatóságnak elő kell írnia a DLT-alapú piaci infrastruktúra számára, hogy új engedélyt vagy mentességet kérjen, vagy hozza meg az általa megfelelőnek ítélt korrekciós intézkedéseket. A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak az illetékes hatóságok és az ESMA rendelkezésére kell bocsátaniuk a vonatkozó adatokat is, amikor ilyen adatokat kérnek. A befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében a DLT-alapú infrastruktúrának a külön engedélyt megadó illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy az ESMA-val folytatott konzultációt követően korrekciós intézkedésekre tegyen javaslatot.

(39)A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak továbbá rendszeresen jelentést kell tenniük az illetékes hatóságaiknak és az ESMA-nak. Az ESMA-nak megbeszéléseket kell szerveznie ezekről a jelentésekről, hogy az egész Unióban lehetővé tegye minden illetékes hatóság számára a DLT használatának hatásával kapcsolatos tapasztalatgyűjtést, továbbá az uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályok bármely olyan kiigazításáról, amely szükséges lehet a DLT nagyobb léptékű használatának lehetővé tételéhez.

(40)Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt év elteltével az ESMA-nak jelentést kell benyújtania a Bizottság számára a DLT-alapú piaci infrastruktúrák ezen kísérleti rendszeréről, beleértve a DLT használatához kapcsolódó lehetséges előnyöket, a felmerült kockázatokat és a technikai nehézségeket. A Bizottság az ESMA jelentése alapján jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Ennek a jelentésnek értékelnie kell annak költségeit és hasznát, ha a DLT-alapú piaci infrastruktúrákra vonatkozó rendszert kiterjesztik egy további időszakra, ha új típusú pénzügyi eszközöket vonnak be a rendszerbe, ha a rendszert módosításokkal vagy azok nélkül állandóvá teszik, ha módosítják az uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályokat vagy ha megszüntetik ezt a rendszert.

(41)Sor került a meglévő uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályokban bizonyos potenciális hiányosságok megállapítására a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközökre való alkalmazásuk tekintetében 46 . Konkrétan, a 600/2014/EU rendelethez (a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet) tartozó, bizonyos adatszolgáltatási követelményekre és kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelményekre vonatkozó egyes szabályozástechnikai standardok nem alkalmazhatók megfelelően a megosztott főkönyvi technológiával kibocsátott pénzügyi eszközökre. A megosztott főkönyvi technológiával vagy hasonló technológiával kibocsátott pénzügyi eszközök másodlagos piacai még mindig kialakulóban vannak, jellemzőik ezért eltérhetnek a hagyományos technológiát alkalmazó pénzügyi eszközök piacaitól. Az említett szabályozástechnikai standardokban meghatározott szabályoknak az alkalmazott technológiától függetlenül minden pénzügyi eszközre hatékonyan alkalmazhatóknak kell lenniük. Ezért meg kell bízni az ESMA-t, hogy végezze el a 600/2014/EU rendelet alkalmazásában elfogadott, említett szabályozástechnikai standardok átfogó értékelését, és tegyen javaslatot az annak biztosításához szükséges módosításokra, hogy a standardokban foglalt szabályok hatékonyan alkalmazhatók legyenek a megosztott főkönyvi technológiával kibocsátott pénzügyi eszközökre is. Ezen értékelés során az ESMA-nak figyelembe kell vennie a megosztott főkönyvi technológiával kibocsátott pénzügyi eszközök sajátosságait és azt, hogy esetükben szükség van-e kiigazított standardokra, amelyek anélkül teszik lehetővé fejlesztésüket, hogy aláásnák a 600/2014/EU rendelet alkalmazásában elfogadott szabályozástechnikai standardokban megállapított szabályok célkitűzéseit.

(42)Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert a 2014/65/EU irányelv (a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, MiFID II) értelmében pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök DLT-alapú piaci infrastruktúráinak fejlesztése előtt álló szabályozási akadályokat az uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályok foglalják magukban, e célkitűzések jobban megvalósíthatók uniós szinten. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(43)Annak érdekében, hogy az Unió lépést tartson az innovációval, fontos, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúrák rendszerének alkalmazása az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi irányelv 47 tagállamok általi átültetését követően a lehető leghamarabb megkezdődjön.

(44)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel; véleményüket [a vélemény(ek) dátuma]-án/-én terjesztették elő,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet követelményeket állapít meg a megosztott főkönyvi technológiát alkalmazó multilaterális kereskedési rendszerekre és értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre, a „DLT-alapú piaci infrastruktúrákra” vonatkozóan, amelyek a 7. és 8. cikkel összhangban a működésre vonatkozó külön engedélyt kapnak.

(2)E rendelet a következőkre vonatkozó követelményeket állapítja meg:

a)a külön engedélyek megadása és visszavonása;

b)a kapcsolódó mentességek megadása, módosítása és visszavonása;

c)a kapcsolódó feltételek, kompenzációs vagy korrekciós intézkedések előírása, módosítása és visszavonása;

d)a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetése;

e)a DLT-alapú piaci infrastruktúrák felügyelete; valamint

f)a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői, az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködés.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)„megosztott főkönyvi technológia” vagy „DLT” (distributed ledger technology): a titkosított adatok megosztott rögzítését támogató technológiák kategóriája;

(2)„DLT-alapú piaci infrastruktúra”: „DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszer” vagy „DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer”;

(3)„DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszer” vagy „DLT-MTF”: befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett olyan multilaterális kereskedési rendszer, amely kizárólag DLT-alapú átruházható értékpapírokat vezet be kereskedésre, és amely számára átlátható, nem diszkrecionális, egységes szabályok és eljárások alapján engedélyezhető, hogy:

a)biztosítsa a DLT-alapú átruházható értékpapírok kezdeti rögzítését;

b)fizetés ellenében kiegyenlítse a DLT-alapú átruházható értékpapírokkal végzett ügyleteket; valamint

c)letéti őrzési szolgáltatásokat nyújtson a DLT-alapú átruházható értékpapírokkal vagy adott esetben a kapcsolódó fizetésekkel és biztosítékkal kapcsolatban, amennyiben a DLT-MTF használatával történik;

(4)„DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer”: központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer, amely DLT-alapú átruházható értékpapírokkal végzett ügyleteket egyenlít ki fizetés ellenében;

(5)„DLT-alapú átruházható értékpapír”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának a) és b) alpontja szerinti átruházható értékpapír, amelyet DLT használatával bocsátanak ki, tartanak nyilván, ruháznak át és tárolnak;

(6)„multilaterális kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;

(7)„központi értéktár”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktár;

(8)„pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;

(9)„kiegyenlítés”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott kiegyenlítés;

(10)„üzleti nap”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott üzleti nap;

(11)„szállítás fizetés ellenében (delivery versus payment)”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott szállítás fizetés ellenében;

(12)„kiegyenlítés meghiúsulása”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott kiegyenlítés meghiúsulása;

(13)„államkötvény”: a következő állampapír-kibocsátók egyike által kibocsátott kötvény:

a)az Unió;

b)valamely tagállam, ideértve valamely tagállam vagy más szuverén jogalany kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét;

c)az a) és b) pontban fel nem sorolt szuverén jogalany;

(14)„egyéb közintézményi kötvény”: a következő közintézményi kibocsátók bármelyike által kibocsátott kötvény:

a)a szövetségi államformával rendelkező tagállamok esetében a szövetség tagjai;

b)több tagállam közös, különleges célú gazdasági egysége;

c)két vagy több tagállam által alapított nemzetközi pénzügyi szervezet, amelynek célja tagjai javára finanszírozás mobilizálása, valamint pénzügyi támogatás nyújtása az egész euróövezet stabilitásának megőrzése érdekében;

d)az Európai Beruházási Bank;

e)a 13. pontban meghatározott államkötvény kibocsátójától eltérő közigazgatási intézmény;

(15)„átváltható kötvény”: kötvényből vagy értékpapírosított hitelviszonyt megtestesítő instrumentumból, valamint egy beágyazott származtatott termékből (például az alapul szolgáló részvény vásárlási opciójából) felépülő eszköz;

(16)„fedezett kötvény”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 49 52. cikkének (4) bekezdésében említett kötvény;

(17)„vállalati kötvény”: a 2157/2001/EK tanácsi rendelettel 50 összhangban alapított európai részvénytársaság vagy a 2017/1132/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 51 I. mellékletében felsorolt vállalkozástípusba tartozó vállalkozás, illetve azzal egyenértékű harmadik országbeli vállalkozás által kibocsátott kötvény;

(18)„egyéb kötvény”: olyan kötvény, amely a 13–17. pontban meghatározott kötvénytípusok egyikéhez sem tartozik;

(19)„befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

(20)„piacműködtető”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott piacműködtető;

(21)„illetékes hatóság”: egy vagy több, a következőkkel összhangban kijelölt illetékes hatóság:

a)a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők esetében a 2014/65/EU irányelv 67. cikke;

b)a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár esetében a 909/2014/EU rendelet 11. cikke; vagy

c)a tagállamok által egyéb módon történő kijelölés e rendelet alkalmazásának felügyelete céljából.

(22)„székhely szerinti tagállam”:

a)a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás esetében a 2014/65/EU irányelv 4. cikke 55.a) pontjának ii. és iii. alpontjával összhangban meghatározott tagállam;

b)a DLT-MTF-et működtető piacműködtető esetében az a tagállam, ahol a DLT-MTF piacműködtetője be van jegyezve, vagy, ha azon tagállam joga szerint nincs létesítő okirat szerinti székhelye, az a tagállam, ahol a DLT-MTF piacműködtetőjének központi ügyintézési helye található;

c)a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár esetében a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 23. pontjával összhangban meghatározott tagállam.

(23)„elektronikuspénz-token”: a kriptoeszközök piacairól szóló 2021/XX rendelet 52 XX. cikkében meghatározott elektronikuspénz-tokenek.

3. cikk

A DLT-alapú piaci infrastruktúrára bevezetett vagy általa kiegyenlített átruházható értékpapírokra vonatkozó korlátozások

(1)Csak az olyan DLT-alapú átruházható értékpapírok vezethetők be DLT-MTF-re és rögzíthetők a megosztott főkönyvön a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár által, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

a)részvények, amelyek kibocsátójának piaci tőkeértéke vagy indikatív piaci tőkeértéke 200 millió EUR-nál kisebb; vagy

b)átváltható kötvények, fedezett kötvények, vállalati kötvények, egyéb közintézményi kötvények és egyéb kötvények, 500 millió EUR-nál kisebb kibocsátási nagysággal.

(2)A DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető nem vezethet be államkötvényeket e rendelet alapján. A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár, vagy a 4. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban a DLT-MTF-en DLT-alapú átruházható értékpapírok rögzítésére engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy piacműködtető nem rögzíthet államkötvényeket e rendelet alapján.

(3)A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárban rögzített DLT-alapú átruházható értékpapírok teljes piaci értéke nem haladhatja meg a 2,5 milliárd EUR-t. Ha a 4. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban a központi értéktár helyett a DLT-MTF rögzíti a DLT-alapú átruházható értékpapírokat, akkor a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által rögzített DLT-alapú átruházható értékpapírok teljes piaci értéke nem haladhatja meg a 2,5 milliárd EUR-t.

(4)Az (1) bekezdés értelmében a DLT-alapú átruházható értékpapírok teljes piaci értékének meghatározása és nyomon követése céljából a DLT-alapú átruházható értékpapírok teljes piaci értéke:

a)naponta meghatározandó, az érintett központi értéktár, vagy befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által; továbbá

b)a következők összegével egyenlő: a DLT-MTF-en bevezetett minden DLT-alapú átruházható értékpapír napi záróára, szorozva az adott napon az érintett DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerben vagy DLT-MTF-en teljesen vagy részben kiegyenlített, ugyanazzal az ISIN-nel rendelkező DLT-alapú átruházható értékpapírok számával.

(5)A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője a 7. cikkel vagy a 8. cikkel összhangban a külön engedélyt megadó illetékes hatóságnak havi jelentéseket nyújt be, amelyek igazolják, hogy minden olyan DLT-alapú átruházható értékpapír, amelyet a 4. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban erre vonatkozó engedéllyel rendelkező DLT-MTF-en, vagy központi értéktár által DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerben rögzítettek és egyenlítenek ki, megfelel az (1)–(3) bekezdésben foglalt feltételeknek.

Ha az (1) bekezdés szerinti DLT-alapú átruházható értékpapírok teljes piaci értéke eléri a 2,25 milliárd EUR-t, az érintett DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető, vagy az érintett DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár aktiválja a 6. cikk (6) bekezdésében említett átállási stratégiát. A havi jelentésükben tájékoztatják az illetékes hatóságot az átállási stratégiájuk aktiválásáról és az ilyen átállás időtávjáról.

Az érintett illetékes hatóság engedélyezheti az érintett DLT-alapú piaci infrastruktúra működésének folytatását mindaddig, amíg az (1) bekezdés szerinti DLT-alapú átruházható értékpapírok teljes piaci értéke el nem éri a 2,75 milliárd EUR-t, feltéve, hogy az érintett DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője kérelmezi ezt a mozgásteret, és hogy arra az átállási stratégia szabályos végrehajtásához objektíven szükség van.

(6)Az 596/2014/EU rendelet alkalmazandó a DLT-MTF-en bevezetett DLT-alapú átruházható értékpapírokra.

4. cikk

A DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszerekre vonatkozó követelmények és mentességek

(1)A 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet értelmében az MTF-ekre alkalmazandó valamennyi követelmény vonatkozik a DLT-MTF-re, kivéve, ha a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető:

a)a (2) bekezdésben vagy az (EU) .../... irányelv 53 keretében meghatározott mentességet kért, és a mentességet megkapta attól az illetékes hatóságtól, amely a 7. cikkel összhangban megadta a külön engedélyt; valamint

b)teljesíti a 6. cikkben meghatározott kötelezettségeket; továbbá

c)megfelel a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek és minden olyan további kompenzációs intézkedésnek, amelyet a külön engedélyt megadó illetékes hatóság indokoltnak tart azon rendelkezések célkitűzéseinek teljesítése érdekében, amelyek alól a mentességet kérik, vagy a befektetővédelem, a piaci integritás és/vagy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.

(2)A DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető számára kérésére engedélyezhető, hogy olyan DLT-alapú átruházható értékpapírokat vezessen be, amelyeket nem központi értéktárban, a 909/2014/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban rögzítenek, hanem a DLT-MTF megosztott főkönyvén.

Az (1) bekezdés szerinti mentességet kérő befektetési vállalkozás vagy piacműködtető kompenzációs intézkedéseket javasol azon rendelkezések célkitűzéseinek teljesítése érdekében, amelyek alól a mentességet kéri, és biztosítja legalább a következőket:

a)a DLT-alapú átruházható értékpapíroknak a digitális főkönyvi technológián való rögzítését;

b)azt, hogy a DLT-MTF-en rögzített DLT-alapú átruházható értékpapírok száma egyenlő az egy adott időpontban digitális főkönyvi technológiával forgalomban lévő DLT-alapú átruházható értékpapírok teljes számával;

c)azt, hogy a DLT-MTF olyan nyilvántartást vezet, amely lehetővé teszi a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető számára, hogy késedelem nélkül bármikor elkülönítse egy tag, résztvevő, kibocsátó vagy ügyfél DLT-alapú átruházható értékpapírjait bármely más tag, résztvevő, kibocsátó vagy ügyfél értékpapírjaitól.

Amennyiben a DLT-MTF nem nyújtott be mentesség iránti kérelmet az első albekezdéssel összhangban, a DLT-alapú átruházható értékpapírokat vagy egy központi értéktárnál könyvelési tétel formában, vagy a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár megosztott főkönyvén kell rögzíteni.

(3)Ha a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a (2) bekezdés szerinti mentességet kért, megbízható eljárásokkal és intézkedésekkel biztosítania kell, hogy a DLT-MTF:

a)garantálja, hogy a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által bevezetett, egy kibocsátáshoz vagy egy kibocsátásrészhez tartozó DLT-alapú átruházható értékpapírok száma egyenlő a DLT-n bármikor rögzített, az adott kibocsátást vagy kibocsátásrészt alkotó DLT-alapú átruházható értékpapírok összegével;

b)garantálja a DLT-alapú átruházható értékpapírok, valamint az ilyen értékpapírokra vonatkozó fizetések teljesítésére szolgáló pénzeszközök vagy az ilyen, DLT-MTF-et használó ügyletek tekintetében nyújtott biztosítékok letéti őrzését;

c)lehetővé teszi a DLT-alapú átruházható értékpapírokkal végzett ügyletek részleteinek egyértelmű, pontos és időben történő megerősítését, beleértve minden, ezekkel kapcsolatos fizetést, valamint az ugyanezekkel kapcsolatos biztosíték teljesítését vagy lehívását;

d)egyértelmű, pontos és időben történő tájékoztatást nyújt az ügyletek kiegyenlítésével kapcsolatban, beleértve a kiegyenlítés véglegességét, annak a pillanatnak a meghatározásával, amelytől kezdve a tag, résztvevő, kibocsátó vagy ügyfél nem vonhatja vissza a transzfermegbízásokat vagy az egyéb előre meghatározott utasításokat;

e)valós időhöz közel vagy napon belül kiegyenlíti a DLT-alapú átruházható értékpapírokkal végzett ügyleteket, de mindenképpen legkésőbb az ügylet megkötését követő második üzleti napon;

f)biztosítja a szállítást fizetés ellenében.

A fizetések kiegyenlítése történhet központi banki pénzzel, amennyiben lehetséges és rendelkezésre áll, vagy ha nem lehetséges és nem áll rendelkezésre, akkor kereskedelmi banki pénzzel, beleértve a tokenalapú formában vagy elektronikuspénz-tokenben lévő kereskedelmi banki pénzt.

Ha a kiegyenlítésre kereskedelmi banki pénzzel vagy elektronikuspénz-tokennel kerül sor, a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető azonosítja, méri, nyomon követi, kezeli és minimalizálja az ilyen pénz felhasználásából eredő partnerkockázatot; továbbá

g)megakadályozza, vagy ha ez nem lehetséges, kezeli a kiegyenlítés meghiúsulását.

(4)Ha a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a (2) bekezdéssel vagy az (EU) .../... 54 irányelvvel összhangban mentességet kér, minden esetben igazolnia kell, hogy a kért mentesség:

a)a DLT használatával arányos és általa indokolt; továbbá

b)a DLT-MTF-re korlátozódik és nem terjed ki a szóban forgó befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett bármely másik MTF-re.

5. cikk

A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerre vonatkozó követelmények és mentességek

(1)A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárra a 909/2014/EU rendelet szerint a központi értéktárakra alkalmazandó követelmények vonatkoznak, kivéve, ha a szóban forgó központi értéktár:

a)a (2)–(6) bekezdésben meghatározott mentességet kért, és a mentességet megkapta attól az illetékes hatóságtól, amely a 8. cikkel összhangban megadta a külön engedélyt;

b)teljesíti a 6. cikkben meghatározott kötelezettségeket; továbbá

c)megfelel a (2)–(7) bekezdésben meghatározott feltételeknek és minden olyan további kompenzációs intézkedésnek, amelyet a külön engedélyt megadó illetékes hatóság esetleg indokoltnak tart azon rendelkezések célkitűzéseinek teljesítése érdekében, amelyek alól a mentességet kérik, vagy a befektetővédelem, a piaci integritás és/vagy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.

(2)Kérésére a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárat az illetékes hatóság mentesítheti a 909/2014/EU rendelet 2. cikke 4. pontjának (dematerializált forma), 2. cikke 9. pontjának (transzfermegbízás), 2. cikke 28. pontjának (értékpapírszámla), 3. cikkének (értékpapírok rögzítése), 37. cikkének (az értékpapír-nyilvántartás integritása) és 38. cikkének (az eszközök elkülönítése) alkalmazása alól, feltéve, hogy a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár:

a)igazolja, hogy a 909/2014/EU rendelet 2. cikkének 28. pontjában szereplő meghatározás szerinti „értékpapírszámla” alkalmazása vagy a könyvelési tétel formájának alkalmazása nem összeegyeztethető a saját konkrét DLT-jének a használatával;

b)kompenzációs intézkedéseket javasol azon rendelkezések célkitűzéseinek teljesítése érdekében, amelyek alól a mentességet kéri, és biztosítja legalább a következőket:

c)a DLT-alapú átruházható értékpapíroknak a megosztott főkönyvön való rögzítését;

d)a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár által bevezetett, egy kibocsátáshoz vagy egy kibocsátásrészhez tartozó DLT-alapú átruházható értékpapírok száma egyenlő a megosztott főkönyvön bármikor rögzített, az adott kibocsátást vagy kibocsátásrészt alkotó DLT-alapú átruházható értékpapírok összegével; továbbá

e)olyan nyilvántartást vezet, amely lehetővé teszi a központi értéktár számára, hogy késedelem nélkül bármikor elkülönítse egy tag, résztvevő, kibocsátó vagy ügyfél DLT-alapú átruházható értékpapírjait bármely más tag, résztvevő, kibocsátó vagy ügyfél értékpapírjaitól.

(3)Kérésére a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárat az illetékes hatóság mentesítheti a 909/2014/EU rendelet 19. cikkének és 30. cikkének alkalmazása alól, feltéve, hogy:

1)ezek a rendelkezések nem összeegyeztethetők a DLT azon alkalmazásával, amelyet az érintett központi szerződő fél által működtetett konkrét DLT esetében terveztek; továbbá

2)a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár biztosítja, hogy teljesülnek a 909/2014/EU rendelet 30. cikke (1) bekezdésének c)–i) pontjában, valamint 30. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

(4)Kérésére a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárat az illetékes hatóság mentesítheti a 909/2014/EU rendelet 2. cikke 19. pontjának (részt vevő fél) alkalmazása alól, és engedélyezhető számára, hogy a 2. cikk 19. pontjában említettektől eltérő természetes és jogi személyeket fogadjon el résztvevőként, feltéve, hogy ezek a személyek:

1)kellően jó hírnévvel, valamint szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkeznek; továbbá

2)kellő szintű képességekkel, alkalmassággal, tapasztalattal és tudással rendelkeznek a kereskedés utáni környezettel és a DLT működésével kapcsolatban.

(5)Kérésére a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárat az illetékes hatóság mentesítheti a 909/2014/EU rendelet 40. cikkének (pénzeszközzel történő kiegyenlítés) alkalmazása alól, feltéve, hogy a központi értéktár biztosítja a szállítást fizetés ellenében.

A fizetések kiegyenlítése történhet központi banki pénzzel, amennyiben lehetséges, vagy ha nem lehetséges, akkor kereskedelmi banki pénzzel, beleértve a tokenalapú formában vagy elektronikuspénz-tokenben lévő kereskedelmi banki pénzt.

Ha a kiegyenlítésre kereskedelmi banki pénzzel vagy elektronikuspénz-tokennel kerül sor, a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető azonosítja, méri, nyomon követi, kezeli és minimalizálja az ilyen pénz felhasználásából eredő partnerkockázatot.

(6)Kérésére a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárat az illetékes hatóság mentesítheti a 909/2014/EU rendelet 50. cikkének és/vagy 53. cikkének (csatlakozás standard kapcsolat útján és a központi értéktár és más piaci infrastruktúra közötti hozzáférés) alkalmazása alól, feltéve, hogy a központi értéktár bizonyítja, hogy a DLT használata nem összeegyeztethető más központi értéktárak vagy más piaci infrastruktúrák hagyományos rendszereivel, vagy hogy a hagyományos rendszereket használó más központi értéktár vagy más piaci infrastruktúra számára a hozzáférés megadása aránytalan költségekkel járna, tekintettel a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer méretére.

(7)Ha a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár az első albekezdéssel összhangban mentességet kért, hozzáférést kell biztosítania a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető más központi értéktárak vagy DLT-MTF-ek számára.

Ha a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár a (2)–(6) bekezdéssel összhangban mentességet kér, minden esetben bizonyítania kell, hogy:

a)a kért mentesség a saját DLT-jének használatával arányos és általa indokolt; és

b)a kért mentesség a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerre korlátozódik és nem terjed ki az ugyanazon központi értéktár által működtetett bármely más, a 909/2014/EU rendelet 2. cikkének 10. bekezdésében meghatározottak szerinti más értékpapír-kiegyenlítési rendszerre.

(8)Ha a központi értéktár a (3) bekezdés szerinti mentességet kért és kapott, akkor a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerre nem alkalmazandó a 909/2014/EU rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon követelmény, miszerint a tagállamoknak a 98/26/EK irányelvnek megfelelően ki kell jelölniük és be kell jelenteniük a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszert. Ez azonban nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a 98/26/EK irányelvvel összhangban kijelöljenek és bejelentsenek valamely DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert, ha a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer megfelel az említett irányelv valamennyi követelményének.

6. cikk

A DLT-alapú piaci infrastruktúrákra vonatkozó további követelmények

(1)A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői egyértelmű és részletes üzleti tervet készítenek, amely leírja, hogy hogyan tervezik végezni szolgáltatásaikat és tevékenységeiket, beleértve a kulcsfontosságú munkakörökben dolgozók leírását, technikai szempontokat, a DLT használatát és a (3) bekezdésben előírt információkat.

Rendelkeznek továbbá naprakész, egyértelmű és részletes, nyilvánosan hozzáférhető, elektronikus úton is rendelkezésre bocsátható írásos dokumentációval, amely meghatározza a DLT-alapú piaci infrastruktúra működésének szabályait, beleértve az elfogadott kapcsolódó, a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének, valamint az érintett DLT-alapú piaci infrastruktúrát használó tagoknak, résztvevőknek, kibocsátóknak és/vagy ügyfeleknek a jogait, felelősségét és kötelezettségeit meghatározó jogi feltételeket. A jogi feltételekben meg kell határozni az irányadó jogot, a peres eljárást megelőző vitarendezési mechanizmust, valamint a keresetindítás joghatóságát.

(2)A 909/2014/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alóli mentességet kérelmező DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár és a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető az általa működtetett DLT működésére vonatkozó szabályokat állapít meg, beleértve a megosztott főkönyvi technológiához való hozzáférésre, a validálási csomópontok részvételére, az esetleges összeférhetetlenségek kezelésére és a kockázatcsökkentési intézkedéseket is magában foglaló kockázatkezelésre vonatkozó szabályokat.

(3)A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői weboldalukon világos és egyértelmű tájékoztatást nyújtanak tagjaik, résztvevőik, kibocsátóik és ügyfeleik számára arról, hogy hogyan végzik feladataikat, szolgáltatásaikat és tevékenységeiket, és a feladatok, szolgáltatások és tevékenységek ily módon történő végzése hogyan tér el egy MTF-től vagy egy értékpapír-kiegyenlítési rendszertől. Ennek a tájékoztatásnak ki kell terjednie a használt DLT típusára is.

(4)A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői biztosítják, hogy a DLT-jük alkalmazásához kapcsolódó átfogó informatikai és kiberszabályozás arányos legyen üzleti tevékenységük jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A szabályozásnak biztosítania kell szolgáltatásaik és tevékenységeik folyamatos átláthatóságát, rendelkezésre állását, megbízhatóságát és biztonságát, beleértve a DLT-n használt intelligens szerződések megbízhatóságát is. A szabályozásnak a tárolt adatok integritását, biztonságát és bizalmas jellegét, valamint az ilyen adatok rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét is biztosítania kell.

A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői a működési kockázatra vonatkozó külön eljárással rendelkeznek a DLT és a kriptoeszközök használatából eredő kockázatok tekintetében, valamint arra vonatkozóan, hogy bekövetkezésük esetén hogyan kezelnék ezeket a kockázatokat.

A DLT-alapú piaci infrastruktúrára vonatkozó átfogó informatikai és kiberszabályozás megbízhatóságának értékelése céljából az illetékes hatóság ellenőrzést kérhet. Az illetékes hatóság az ellenőrzés elvégzésére független ellenőrt nevez ki. A DLT-alapú piaci infrastruktúra viseli az ilyen ellenőrzés költségeit.

(5)Ha a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője biztosítja a résztvevők, tagok, kibocsátók vagy ügyfelek pénzeszközeinek, biztosítékainak és DLT-alapú átruházható értékpapírjainak, valamint az ilyen DLT-alapú átruházható értékpapírokhoz való hozzáférés – többek között kriptográfiai kulcsok formáját öltő – eszközének letéti őrzését, akkor az ilyen DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője megfelelő intézkedésekkel rendelkezik annak megakadályozására, hogy az említett pénzeszközöket, biztosítékokat vagy DLT-alapú átruházható értékpapírokat saját számlájára felhasználja, kivéve ha az érintett résztvevő, tag, kibocsátó vagy ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul, amit elektronikus úton is megtehet.

A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője biztonságos, pontos, megbízható és visszakereshető nyilvántartást vezet a DLT-alapú piaci infrastruktúrája által a tagok, résztvevők, kibocsátók vagy ügyfelek számára tartott pénzeszközökről, biztosítékokról és DLT-alapú átruházható értékpapírokról, valamint az ezekhez való hozzáférés eszközeiről.

A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője elkülöníti a DLT-alapú piaci infrastruktúráját használó tagok, résztvevők, kibocsátók vagy ügyfelek pénzeszközeit, biztosítékait és DLT-alapú átruházható értékpapírjait, valamint az ilyen eszközökhöz való hozzáférés eszközeit a saját eszközeitől, valamint más tagok, résztvevők, kibocsátók vagy ügyfelek ugyanilyen eszközeitől.

A (4) bekezdésben említett átfogó informatikai és kiberszabályozásnak biztosítania kell, hogy az említett pénzeszközök, biztosítékok és DLT-alapú átruházható értékpapírok, valamint az ezen eszközökhöz való hozzáférés eszközei védve legyenek a jogosulatlan hozzáférés, a feltörés, a rongálódás, a veszteség, a kibertámadás vagy a lopás kockázatával szemben.

(6)A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője egyértelmű, részletes és nyilvánosan elérhető stratégiát alakít ki az adott DLT-alapú piaci infrastruktúráról való átállásra vagy annak felszámolására (a továbbiakban: átállási stratégia), amely a megfelelő időben alkalmazható abban az esetben, ha az engedélyt vagy a 4. vagy 5. cikknek megfelelően megadott mentességet vissza kell vonni vagy más módon meg kell szakítani, vagy ha a DLT-MTF vagy DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer tevékenységét önkéntes alapon vagy kényszerűségből megszüntetik. Az átállási stratégia meghatározza, hogy ilyen visszavonás, megszakítás vagy megszüntetés esetén hogyan kell kezelni a tagokat, résztvevőket, kibocsátókat és ügyfeleket. Az átállási stratégiát a működési engedélyt és a 4. cikk és 5. cikk szerinti kapcsolódó mentességeket megadó illetékes hatóság előzetes hozzájárulásával folyamatosan frissíteni kell.

7. cikk

DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszer működtetésére vonatkozó külön engedély

(1)A 2014/65/EU irányelv alapján befektetési vállalkozásként vagy szabályozott piac működtetésére engedélyezett jogi személy kérelmezhet e rendelet alapján DLT-MTF működtetésére vonatkozó külön engedélyt.

(2)Az e rendelet szerinti, DLT-MTF működtetésére vonatkozó külön engedély iránti kérelmekhez a következő információkat kell csatolni:

a)a 2014/65/EU irányelv 7. cikkének (4) bekezdésében előírt információk;

b)a 6. cikk (1) bekezdésében említett üzleti terv, a DLT-MTF szabályai és a kapcsolódó jogi feltételek, valamint a 6. cikk (3) bekezdésében említett, a DLT-MTF működésére, szolgáltatásaira és tevékenységeire vonatkozó információk;

c)adott esetben a 6. cikk (2) bekezdésében említett jogvédett DLT működése;

d)a 6. cikk (4) bekezdésében említett átfogó informatikai és kiberszabályozása;

e)adott esetben a 6. cikk (5) bekezdésében említett, az ügyfelek DLT-alapú átruházható értékpapírjaira vonatkozó letéti őrzési intézkedések leírása;

f)a 6. cikk (6) bekezdésében említett átmeneti stratégiája; valamint

g)az általa a 4. cikkel összhangban kért mentességek, az egyes kérelmezett mentességek indoklása, a javasolt kompenzációs intézkedések, valamint a 4. cikk szerinti mentességekhez kapcsolódó feltételeknek való megfelelés tervezett módja.

(3)Mielőtt döntene az e rendelet szerinti, DLT-MTF működtetésére vonatkozó külön engedély iránti kérelemről, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága értesíti az ESMA-t és rendelkezésére bocsát a DLT-MTF-re vonatkozó minden releváns információt, a kért mentességek magyarázatát, azok indokolását és a kérelmező által javasolt vagy az illetékes hatóság által előírt kompenzációs intézkedéseket.

Az ESMA az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a kérelemre vonatkozó nem kötelező erejű véleményét, és esetlegesen olyan ajánlásokat tesz a kérelmező által kért mentességekre vonatkozóan, amelyek a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosításához szükségesek. Az ESMA emellett Unió-szerte előmozdítja az illetékes hatóságok által a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozásoknak vagy piacműködtetőknek megadott mentességek következetességét és arányosságát. Ennek érdekében az ESMA kellő időben konzultál a többi tagállam illetékes hatóságaival, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi álláspontjukat a véleményében.

(4)A 2014/65/EU irányelv 7. cikkének és 44. cikkének sérelme nélkül az illetékes hatóság elutasítja a kérelmező számára az e rendelet szerinti, DLT-MTF működtetésére vonatkozó engedély megadását, ha objektív okok alapján feltételezhető a következők bármelyike:

a)a kérelmező nem kezeli megfelelően és nem csökkenti a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást fenyegető jelentős kockázatokat; vagy

b)e rendelet alapján DLT-MTF működtetésére vonatkozóan kért külön engedélyt és mentességeket jogi és/vagy szabályozási követelmények megkerülése céljából kérelmezik.

(5)A befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek a DLT-MTF működtetésére adott külön engedély a külön engedély dátumától számított legfeljebb hat évig érvényes az egész Unióban. Az engedélyben fel kell tüntetni a 4. cikkel összhangban megadott mentességeket.

Az ESMA weboldalán közzéteszi a DLT-MTF-ek jegyzékét, azok külön engedélyeinek kezdő és záró dátumait, valamint az egyes MTF-ek számára megadott mentességek listáját.

(6)A 2014/65/EU irányelv 8. cikkének és 44. cikkének sérelme nélkül az e rendelet alapján a külön engedélyt megadó illetékes hatóság a (3) bekezdéssel összhangban az ESMA-val folytatott konzultációt követően visszavonja az engedélyt vagy a megadott mentességek bármelyikét, ha a következők bármelyike bekövetkezik:

a)olyan hibát fedeztek fel a DLT működésében vagy a DLT-MTF működtetője által nyújtott szolgáltatásokban és tevékenységekben, amely akkora kockázatot jelent a befektetővédelem, a piaci integritás vagy a pénzügyi stabilitás szempontjából, amely meghaladja a kísérleti rendszerhez tartozó szolgáltatások és tevékenységek előnyeit;

b)a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető megszegte az illetékes hatóságok által megadott mentességekhez kapcsolódó feltételeket;

c)a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan pénzügyi eszközöket vezetett be, amelyek nem teljesítik a 3. cikk (1) bekezdésében és a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeket;

d)a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető, amely mentességet kért a 909/2014/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alól, olyan DLT-alapú átruházható értékpapírokat rögzített, amelyek nem teljesítik a 3. cikk (1) bekezdésében és a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeket;

e)a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető, amely a 909/2014/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alóli mentesítés érdekében külön engedélyt kért, meghaladta a 3. cikk (3) vagy (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett küszöbértékeket; vagy

f)az illetékes hatóság tudomására jut, hogy a DLT-MTF működtetése céljából külön engedélyt kérelmező befektetési vállalkozás vagy piacműködtető az engedélyt vagy a kapcsolódó mentességeket megtévesztő információk, többek között lényeges kihagyások alapján kapta meg.

(7)Ha a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tevékenysége során a DLT működésében vagy saját szolgáltatásaiban és tevékenységeiben olyan jelentős változtatás bevezetését javasolja, amelyhez új engedélyre, új mentességre, vagy egy vagy több meglévő mentességének vagy a kapcsolódó feltételeknek a módosítására van szükség, a 4. cikkel összhangban kérelmezi az ilyen engedélyt, mentességet vagy módosítást. Az említett engedélyt, mentességet vagy módosítást az illetékes hatóság a (2)–(5) bekezdéssel összhangban dolgozza fel.

Ha a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tevékenysége során új engedélyt vagy mentességet kér, ezt a 4. cikkel összhangban kell megtennie. Az említett engedélyt vagy mentességet az illetékes hatóság a (2)–(5) bekezdéssel összhangban dolgozza fel.

8. cikk

DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetésére vonatkozó külön engedély

(1)A 909/2014/EU rendelet értelmében központi értéktárként engedélyezett jogi személy külön engedélyt kérhet e rendelet alapján DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetésére.

(2)Az e rendelet szerinti, DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetésére vonatkozó külön engedély iránti kérelmekhez a következő információkat kell csatolni:

a)a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (9) bekezdésében előírt információk;

b)a 6. cikk (1) bekezdésében említett üzleti terv, a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer szabályai és a kapcsolódó jogi feltételek, valamint a 6. cikk (3) bekezdésében említett, a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer működésére, szolgáltatásaira és tevékenységeire vonatkozó információk;

c)a 6. cikk (2) bekezdésében említett jogvédett DLT működése;

d)a 6. cikk (4) bekezdésében említett átfogó informatikai és kiberszabályozása;

e)a 6. cikk (5) bekezdésében említett letéti őrzési intézkedések;

f)a 6. cikk (6) bekezdésében említett átállási stratégia;

g)az általa az 5. cikkel összhangban kért mentességek, az egyes kérelmezett mentességek indoklása, a javasolt kompenzációs intézkedések, valamint az 5. cikk szerinti mentességekhez kapcsolódó feltételeknek való megfelelés érdekében tervezett intézkedések.

(3)Mielőtt döntene az e rendelet szerinti, DLT-MTF működtetésére vonatkozó külön engedély iránti kérelemről, az illetékes hatóság értesíti az ESMA-t és rendelkezésére bocsát a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerre vonatkozó minden releváns információt, a kért mentességek magyarázatát, azok indokolását és a kérelmező által javasolt vagy az illetékes hatóság által előírt kompenzációs intézkedéseket.

Az ESMA az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a kérelemre vonatkozó nem kötelező erejű véleményét, és esetlegesen olyan ajánlásokat tesz a kérelmező által kért mentességekre vonatkozóan, amelyek a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosításához szükségesek. Az ESMA emellett Unió-szerte előmozdítja az illetékes hatóságok által a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszereket működtető központi értéktáraknak megadott mentességek következetességét és arányosságát. Ennek érdekében az ESMA kellő időben konzultál a többi tagállam illetékes hatóságaival, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi álláspontjukat a véleményében.

(4)A 909/2014/EU rendelet 17. cikkének sérelme nélkül az illetékes hatóság elutasítja az e rendelet szerinti külön engedély megadását, ha okkal feltételezhető a következők bármelyike:

a)a kérelmező nem kezeli megfelelően és nem csökkenti a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást fenyegető jelentős kockázatokat; vagy

b)a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetésére vonatkozóan kért külön engedélyt és mentességeket jogi és/vagy szabályozási követelmények megkerülése céljából kérelmezik.

(5)A DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetésére vonatkozóan adott külön engedély a külön engedély dátumától számított legfeljebb hat évig érvényes az egész Unióban. Az engedélyben fel kell tüntetni az 5. cikkel összhangban megadott mentességeket.

Az ESMA weboldalán közzéteszi a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerek jegyzékét, azok külön engedélyeinek kezdő és záró dátumait, valamint az egyes rendszerek számára megadott mentességek listáját.

(6)A 909/2014/EU rendelet 20. cikke alkalmazásának sérelme nélkül az e rendelet alapján a külön engedélyt megadó illetékes hatóság a (3) bekezdéssel összhangban az ESMA-val folytatott konzultációt követően visszavonja az engedélyt vagy a megadott mentességek bármelyikét, ha a következők bármelyike bekövetkezik:

a)olyan hibát fedeztek fel a DLT működésében vagy a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár által nyújtott szolgáltatásokban és tevékenységekben, amely akkora kockázatot jelent a piaci integritás, a befektetővédelem vagy a pénzügyi stabilitás szempontjából, amely meghaladja a kísérleti rendszerhez tartozó szolgáltatások és tevékenységek előnyeit; vagy

b)a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár megszegte az illetékes hatóság által megadott mentességekhez kapcsolódó feltételeket; vagy

c)a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár olyan pénzügyi eszközöket rögzített, amelyek nem teljesítik a 3. cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdésében meghatározott feltételeket; vagy

d)a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár meghaladta a 3. cikk (3) és (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett küszöbértékeket; vagy

e)az illetékes hatóság tudomására jut, hogy a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár, amely a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetésére vonatkozó külön engedélyt kérelmezte, az engedélyt vagy a kapcsolódó mentességeket megtévesztő információk, többek között lényeges kihagyások alapján kapta meg.

(7)Ha a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár tevékenysége során a DLT működésében vagy saját szolgáltatásaiban és tevékenységeiben olyan jelentős változtatás bevezetését javasolja, amelyhez új engedélyre, új mentességre, vagy egy vagy több meglévő mentességének vagy a kapcsolódó feltételeknek a módosítására van szükség, az 5. cikkel összhangban kérelmezi az ilyen engedélyt, mentességet vagy módosítást. Az említett engedélyt, mentességet vagy módosítást az illetékes hatóság a (2)–(5) bekezdéssel összhangban dolgozza fel.

Ha a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár tevékenysége során új engedélyt vagy mentességet kér, ezt az új engedélyt vagy mentességet az 5. cikkel összhangban kell kérelmeznie. Az említett engedélyt, mentességet vagy módosítást az illetékes hatóság a (2)–(5) bekezdéssel összhangban dolgozza fel.

9. cikk

A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői, az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködés

(1)A 2014/65/EU irányelv és a 909/2014/EU rendelet vonatkozó rendelkezései alkalmazásának sérelme nélkül a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői együttműködnek az e rendelet szerinti külön engedély megadásával megbízott illetékes hatóságokkal és az ESMA-val.

Mindenekelőtt a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői, amint az alább felsorolt bármely ügyről tudomást szereznek, arról azonnal értesítik az említett illetékes hatóságokat és az ESMA-t. Ezen ügyek közé tartoznak – nem kizárólagosan – a következők:

a)üzleti tervük – többek között a kulcsfontosságú munkakörökben dolgozók, a DLT-alapú piaci infrastruktúra szabályai és a kapcsolódó jogi feltételek – tekintetében javasolt bármely lényeges változtatás, legalább négy hónappal a tervezett változtatás előtt, függetlenül attól, hogy a lényeges változtatás szükségessé teszi-e a 7. vagy 8. cikkel összhangban a külön engedély vagy a kapcsolódó mentességek, illetve a kapcsolódó feltételek megváltoztatását;

b)jogosulatlan hozzáférés, lényeges hibás működés, veszteség, kibertámadás vagy egyéb kiberfenyegetés, csalás, lopás vagy a DLT-alapú piaci infrastruktúra által elszenvedett egyéb súlyos visszaélés bizonyítéka;

c)a külön engedélyt megadó illetékes hatóság rendelkezésére bocsátott információk bármely lényeges változása;

d)a külön engedély hatálya alá tartozó tevékenységek vagy szolgáltatások teljesítésében bekövetkező technikai vagy működési nehézség, többek között a DLT és a DLT-alapú átruházható értékpapírok kidolgozásával vagy használatával kapcsolatos nehézségek; vagy

e)a befektetővédelemmel, a piaci integritással, vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatban felmerült kockázatok, amelyeket nem jeleztek előre a külön engedélyre irányuló kérelemben vagy a külön engedély megadásakor.

Ha értesítést kap ilyen információkról, az illetékes hatóság előírhatja az érintett DLT-alapú piaci infrastruktúra számára a 7. cikk (7) bekezdése vagy a 8. cikk (7) bekezdése szerinti kérelem benyújtását, és/vagy a (3) bekezdésben említett korrekciós intézkedéseket hozhat.

(2)A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői a külön engedélyt megadó illetékes hatóság és az ESMA rendelkezésére bocsátanak minden releváns információt, amelyre szükségük lehet.

(3)A külön engedélyt megadó illetékes hatóság a befektetővédelem, a piaci integritás vagy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében korrekciós intézkedéseket írhat elő az üzleti terv, a DLT-alapú piaci infrastruktúra szabályai és a kapcsolódó jogi feltételek tekintetében. Az illetékes hatóság a korrekciós intézkedések előírása előtt a 7. cikk (3) bekezdésével vagy a 8. cikk (3) bekezdésével összhangban konzultációt folytat az ESMA-val. A DLT-alapú piaci infrastruktúra a (4) bekezdésben említett jelentéseiben beszámol az illetékes hatóság által előírt korrekciós intézkedések végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről.

(4)A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője a külön engedély dátumától számítva hathavonta jelentést nyújt be az illetékes hatóságnak és az ESMA-nak. A jelentés – nem kizárólagosan – a következőket tartalmazza:

a)az (1) bekezdés második albekezdésében felsorolt információk összefoglalása;

b)a DLT-MTF-en bevezetett DLT-alapú átruházható értékpapírok száma és értéke, a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár által rögzített DLT-alapú átruházható értékpapírok száma és értéke, és adott esetben a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által rögzített átruházható értékpapírok száma és értéke;

c)a DLT-MTF-en kötött és DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár által, vagy adott esetben DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által kiegyenlített ügyletek száma és értéke;

d)a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós vagy nemzeti jog alkalmazása során felmerülő nehézségek indokolással ellátott értékelése; valamint

e)az illetékes hatóság által előírt kompenzációs vagy korrekciós intézkedések végrehajtása vagy az illetékes hatóság által megszabott feltételek teljesítése érdekében hozott intézkedések.

(5)Az ESMA koordinációs szerepet tölt be az illetékes hatóságok között a megosztott főkönyvi technológia és a DLT-alapú piaci infrastruktúra közös értelmezésének, valamint a közös felügyeleti kultúra és konvergens felügyeleti gyakorlatok kialakítása érdekében, biztosítva a következetes megközelítéseket és a felügyeleti eredmények konvergenciáját.

Az ESMA rendszeresen tájékoztatja az összes illetékes hatóságot a következőkről:

a)a (4) bekezdésnek megfelelően benyújtott éves jelentések;

b)a 7. cikknek és 8. cikknek megfelelően megadott külön engedélyek és mentességek, valamint a kapcsolódó feltételek;

c)a 7. cikk és 8. cikk szerinti külön engedély vagy mentesség megadásának illetékes hatóság általi elutasítása, az ilyen külön engedély vagy mentesség visszavonása, valamint a DLT-alapú piaci infrastruktúra tevékenységének megszüntetése.

(6)Az ESMA nyomon követi a 7. cikkel és a 8. cikkel összhangban megadott külön engedélyek, kapcsolódó mentességek és az azokhoz kapcsolódó feltételek, valamint az esetlegesen előírt kompenzációs vagy korrekciós intézkedések alkalmazását, és éves jelentést nyújt be a Bizottságnak ezek gyakorlati alkalmazásáról.

10. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

(1)Az ESMA legkésőbb az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt éven belül jelentést nyújt be a Bizottságnak a következőkről:

a)a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működése az egész Unióban;

b)az e rendelet alapján külön engedélyt kapott DLT-MTF-ek és DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárak száma;

c)a DLT-alapú piaci infrastruktúrák által kért mentességek típusa és az illetékes hatóságok által megadott mentességek típusa;

d)a DLT-MTF-eken bevezetett DLT-alapú átruházható értékpapírok száma és értéke, a DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárak által rögzített DLT-alapú átruházható értékpapírok száma és értéke, és adott esetben a DLT-MTF által rögzített átruházható értékpapírok száma és értéke;

e)a DLT-MTF-en kötött és DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárak által, vagy adott esetben DLT-MTF-ek által kiegyenlített ügyletek száma és értéke;

f)a használt DLT típusa és a DLT használatával kapcsolatos technikai kérdések, beleértve a 9. cikk (1) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett ügyeket;

g)a DLT-MTF-ek által a 4. cikk (3) bekezdésének g) pontjával összhangban bevezetett eljárások;

h)a DLT használata által jelentett kockázatok;

i)a DLT-alapú piaci infrastruktúrák és a hagyományos rendszereket használó egyéb infrastruktúrák közötti interoperabilitási kérdések;

j)a DLT használatából származó előnyök a teljes kereskedési és kereskedés utáni láncra kiterjedő hatékonyságnövelés és kockázatcsökkentés tekintetében, beleértve többek között a DLT-alapú átruházható értékpapírok rögzítését és letéti őrzését, az ügyletek nyomon követhetőségét, a vállalati eseményeket, a jelentési és felügyeleti funkciókat a DLT-alapú piaci infrastruktúra szintjén;

k)a 7. cikk és 8. cikk szerinti külön engedély vagy mentesség megadásának illetékes hatóság általi elutasítása, az ilyen külön engedély vagy mentesség módosítása vagy visszavonása, valamint a kompenzációs vagy korrekciós intézkedések; valamint

l)a DLT-alapú piaci infrastruktúra tevékenységének megszüntetése és a megszüntetés okai.

(2)Az (1) bekezdésben említett jelentés alapján a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, beleértve egy költség-haszon elemzést arról, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúrák e rendelet szerinti rendszerét:

a)ki kell-e terjeszteni egy további időszakra;

b)ki kell-e terjeszteni a pénzügyi eszközök olyan más típusaira, amelyek DLT-n kibocsáthatók, rögzíthetők, átruházhatók vagy tárolhatók;

c)módosítani kell-e;

d)állandóvá kell-e tenni módosítással vagy módosítás nélkül; vagy

e)meg kell-e szüntetni.

A Bizottság jelentésében javaslatot tehet a pénzügyi szolgáltatási jog uniós keretének olyan módosítására vagy a nemzeti jogszabályok olyan harmonizációjára, amely megkönnyítené a megosztott főkönyvi technológia használatát a pénzügyi ágazatban, valamint olyan intézkedésekre, amelyekre szükség van a DLT-alapú piaci infrastruktúrák kísérleti rendszerről való átállásának áthidalásához.

11. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját 12 hónappal követő nap dátumát]-tól/-től kell alkalmazni.

A tagállamok az e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül értesítik az ESMA-t és a Bizottságot a 2. cikk 21.c) pontja szerinti illetékes hatóságaikról, ha vannak ilyenek. Az ESMA saját weboldalán közzéteszi ezen illetékes hatóságok jegyzékét.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról, COM(2020) 591.

(2)    A kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2020) 593.

(3)    A pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról és az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, valamint a 909/2014/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2020) 595.

(4)    A 2006/43/EK, a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2020) 596.

(5)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a pénzügyi technológiai cselekvési tervről, COM(2018) 109 final, 2018. március 8.

(6)    ESMA: Az elsődleges tokenkibocsátásra és a kriptoeszközökre vonatkozó szakvélemény, 2019; Az EBH kriptoeszközökre vonatkozó szakvéleményét tartalmazó jelentés, 2019.

(7)    Von der Leyen megválasztott elnök 2019. szeptember 10-i megbízólevele Dombrovskis alelnökhöz.

(8)    Az Európai Bizottság és a Tanács együttes nyilatkozata a „stabil kriptopénzekről”, 2019. december 5.

(9)    https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/ECON-PR-650539_HU.pdf.

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról.

(11)    A 2006/43/EK, a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2020) 596.

(12)    A kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2020) 593.

(13)    Európai Bizottság: Pénzügyi technológiai cselekvési terv, COM(2018)109 final.

(14)    ESMA: Az elsődleges tokenkibocsátásra és a kriptoeszközökre vonatkozó szakvélemény, 2019; Az EBH kriptoeszközökre vonatkozó szakvéleményét tartalmazó jelentés, 2019.

(15)    Ursula von der Leyen elnök: Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2019–2024).

(16)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európa digitális jövőjének megtervezése, COM(2020) 67 final.

(17)    A tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum végleges jelentésének 7. ajánlása. ( https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/business_economy_euro/growth_and_investment/documents/200610-cmu-high-level-forum-final-report_en.pdf ).

(18)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia, COM(2020) 605 final, 2020. július 24.

(19)    A kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat, SWD(2020) 380.

(20)    https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/business_economy_euro/banking_and_finance/documents/2019-crypto-assets-consultation-document_en.pdf

(21)    A kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat, SWD(2020) 380.

(22)    https://ec.europa.eu/info/publications/egbpi-meetings-2020_en

(23)    ESMA: Az elsődleges tokenkibocsátásra és a kriptoeszközökre vonatkozó szakvélemény, 2019; Az EBH kriptoeszközökre vonatkozó szakvéleményét tartalmazó jelentés, 2019.

(24)    A kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat, SWD(2020) 380.

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról.

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról.

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről.

(30)    HL C ., ., o.

(31)    HL C […]., […]., […]. o.

(32)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról, COM(2020) 591.

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/50/EU irányelve (2013. október 22.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról (HL L 294., 2013.11.6., 13. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról. (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).

(40)    Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság szakvéleményt tartalmazó jelentése az elsődleges tokenkibocsátásról és a kriptoeszközökről (ESMA50-157-1391).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(42)    A 2006/43/EK, a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2020) 596.

(43)    A kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2020) 593.

(44)    A 2013/36/EU irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2015/2366 irányelv, a 2009/138/EK irányelv, az (EU) 2016/2341 irányelv, a 2009/65/EK irányelv, a 2011/61/EU irányelv és a 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2020) 596.

(45)    A kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2020) 593.

(46)    Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság szakvéleményt tartalmazó jelentése az elsődleges tokenkibocsátásról és a kriptoeszközökről (ESMA50-157-1391).

(47)    A 2006/43/EK, a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2020) 596.

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(49)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(50)    A Tanács 2157/2001/EK rendelete (2001. október 8.) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról.    HL L 294., 2001.11.10., 1. o.

(51)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(52)    A kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2020) 593.

(53)    A 2006/43/EK, a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2020) 596.

(54)    A 2006/43/EK, a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2020) 596.