Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52020IR4749

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Új Európai Kutatási Térség (EKT) a kutatás és az innováció szolgálatában

COR 2020/04749

HL C 106., 2021.3.26, p. 31–37 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:
05/02/2021; szavazás napja
Date of vote:
05/02/2021
Author:
Régiók Európai Bizottsága, „Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra” szakbizottság
Responsible body:
Commission for Social Policy, Education, Employment, Research and Culture, COR_SEDEC
Rapporteur:
Christophe CLERGEAU
Form:
Saját kezdeményezésű vélemény
Term of office:
VII (2020-2025)
Internal reference:
SEDEC-VII/010
Session:
142
Treaty:
Szerződés az Európai Unió működéséről
Legal basis:
Link
Link
Link
Select all documents mentioning this document
Earlier related instruments:
Instruments cited:
Link

2021.3.26.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 106/31

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Új Európai Kutatási Térség (EKT) a kutatás és az innováció szolgálatában

(2021/C 106/07)

Előadó:

Christophe CLERGEAU (FR/PES), Loire mente régió közgyűlésének tagja

Referenciaszöveg:

Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában

COM(2020) 628 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

 emlékeztet a „Horizont Európa: a kilencedik kutatási és innovációs keretprogram” című véleményének következtetéseire, amelyben

—

kérte, hogy az egyenletes kiválóságot valóban az Unió valamennyi tagállamára és régiójára vonatkozóan vegyék figyelembe annak érdekében, hogy egész Európában és ne csak néhány nagy régióban és nagyvárosban javuljon a tudományos kiválóság mértéke,

—

nagyon sajnálta, hogy következetesen nem hajlandók elismerni a tudományos kiválóság területi beágyazottságát, a regionális ökoszisztémáknak és az innovációs klasztereknek az Unió dinamikájához való hozzájárulását,

—

határozottan kérte, hogy a helyi és regionális önkormányzatok teljes mértékben vegyenek részt a […] stratégiai tervezésben, és hogy ennek keretében vegyék figyelembe az intelligens szakosodási stratégiákat,

—

úgy vélte, hogy a program és a projektek értékeléséhez szükség van arra, hogy a hatás fogalmának összetevői között a területi hatásokat is elismerjék;

2.

 üdvözli, hogy ez a közlemény lehetőséget jelent egy olyan koherens stratégiára irányuló javaslat megtételére, amely az összes érdekelt felet mozgósítja a kutatás és az innováció terén tett európai erőfeszítések megerősítése érdekében; ugyanakkor megállapítja, hogy a közlemény kiegyensúlyozatlan, amennyiben az Európai Kutatási Térséget (EKT) a többi figyelembe veendő elem rovására túlságosan az Európai horizont meghosszabbításának kontextusába helyezi;

3.

 támogatja a közleményben előirányzott olyan ambiciózus kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa felszerelkezzen az előtte álló globális kihívások kezelésére, és amelyek természetüknél fogva átalakítják a kutatási színteret, és a tudás fejlesztésével lehetővé teszik Európa megerősítését. A kutatásnak és az innovációnak (K+I) kulcsszerepet kell játszania, támogatva azokat az ökológiai, digitális, szociális és gazdasági átállásokat, amelyekkel Európának szembe kell néznie. Ezeknek a szakpolitikáknak a Covid19 által okozott megpróbáltatás leküzdésében is segíteniük kell Európát, ahogyan azt a folyamatban lévő „EKT a koronavírus ellen” cselekvési terv mutatja;

4.

 üdvözli, hogy az Európai Bizottság új hangsúlyt fektet a polgárok kutatásba és innovációba való bevonására; kéri, hogy ez a részvétel a tudományos szabadság megőrzése mellett terjedjen ki az intézkedések meghatározásának, végrehajtásának és nyomon követésének minden szakaszára, és ne korlátozódjon az állampolgárok „felvilágosítására” vagy „tájékoztatására”, akik éppen ellenkezőleg, aktív szerepet kívánnak vállalni; úgy véli, hogy ennek a részvételnek kezdetben helyi szinten kell megtörténnie, és hogy a városok és régiók kulcsfontosságú szerepet játszanak ennek lehetővé tételében és fejlesztésében, mivel fontos szerepük van a kutatásnak és az innovációnak a társadalom értékeivel, szükségleteivel és elvárásaival való összehangolásában. Ily módon a kutatás és az innováció folyamatának és eredményeinek a regionális és helyi szereplők általi közös tervezése és közös felügyelete növeli a kutatás és az innováció társadalom általi elfogadását és elfogadhatóságát. A városok és a régiók emellett jelentős forrásokat biztosítanak a nyílt tudomány programjának szélesebb körű működőképessé tételéhez, amely elengedhetetlen egy sikeres európai kutatási térség kialakításához;

5.

 üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy a GDP 3 %-át szánják a K+F-kiadásokra, a 2030-ra elérendő közberuházási célt pedig 1,25 %-ban rögzítsék (szemben a jelenlegi 0,81 %-kal), de kétségei vannak a célkitűzések eléréséhez vezető úttal kapcsolatban, mivel a helyreállítási terv nem irányoz elő masszív erőfeszítést a K+I érdekében, és elengedi például az Európai Bizottság által javasolt „az EU az egészségügyért” (EU4Health) programot;

6.

 sajnálattal tölti el, hogy bár az Európai Bizottságban közös portfólió alá tartozik a kutatás, az innováció, az oktatás és az ifjúság, nem volt lehetséges új megközelítést javasolni egy „európai oktatási és kutatási térség” tekintetében; emlékeztet arra, hogy e kérdések kapcsán horizontális megközelítésre van szükség, különösen a regionális politikákkal összefüggésben; reméli, hogy az Európai Bizottság 2021-re szóló munkaprogramjában a kutatás, az innováció, az oktatás és az ifjúság globális megközelítéséről szóló közlemény ebbe az irányba fog mutatni;

7.

 hangsúlyozza, hogy ez a közlemény csak egy kiindulópont, amelynek egyrészt új konkrét fellépésekhez, másrészt egy „kutatási és innovációs paktum” elfogadásához kell vezetnie; kéri, hogy betársulhasson ezeknek az új szakaszoknak az előkészítésébe; kéri, hogy használják ki az e paktum által nyújtott alkalmat a tudományos és egyetemi élet szabadságának, az oktatók, kutatók, egyetemisták, értelmiségiek szabad véleménynyilvánításának és az Unión belüli, de az Unió és minden partnerország közötti szabad mozgásuknak a megvédésére is; e tekintetben úgy ítéli meg, hogy az EKT keretében folytatott nemzetközi együttműködési politikának ugyanezeken az elveken kell alapulnia, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a világ számos országában rohamosan csökken az akadémiai szabadság;

8.

 rámutat, hogy az innováció és a kutatás megfelelő nyomon követése elengedhetetlen a szakpolitikák hatékony végrehajtásához. E tekintetben emlékeztet „A regionális innovációs eredménytábla és annak hatása a helyi alapú regionális politikákra” című véleményre, amely rámutat arra, hogy a RIS alapvető eszköz a regionális innovációs politikák teljesítményében bekövetkező változások összehasonlításához, és a regionális innovációs ökoszisztémák és az intelligens szakosodás javítása érdekében jobban figyelembe kell venni azt a regionális döntéshozatal során;

9.

 üdvözli a közleményben tett előrelépéseket. A közlemény ugyanis szervezettebb jövőképet vázol fel az Európai Bizottság és a tagállamok közötti partnerségrepartnerségre – az érintett politikák előmozdításához hatáskörrel rendelkező regionális önkormányzatok bevonásával –, integráltabb megközelítést javasol a kutatás és innováció kérdéseivel kapcsolatban, valamint javasolja azoknak a célkitűzéseknek, továbbá az általuk a társadalmainkra gyakorolt hatásoknak a jobb figyelembevételét, amelyekre a szakpolitikáknak választ kell adniuk. Az RB üdvözli azt is, hogy a közlemény egy sokkal nyíltabb többszintű kormányzás módját kutatja, az „EKT-központokkal” („ERA hubs”) egy olyan fogalmat javasol, amely lehetővé teszi a regionális ökoszisztémák és az innovációs klaszterek szerepének jobb elismerését, erősíti a felsőoktatáshoz, digitális oktatáshoz és készségekhez kapcsolódó szempontokkal való koordináció elemeit, és ragaszkodik a befogadóbb európai kutatási térséghez, ami elősegíti a kiváló tudományos eredményekhez való hozzáférést és az eredmények terjesztését;

10.

 kiemeli a megosztásalapú gazdaság fejlesztésének és a tudás áramlásának fontosságát. A kutatási és innovációs programok és projektek eredményeinek – ötleteknek, meglátásoknak, módszereknek, prototípusoknak, találmányoknak és más hasonló tudáseredményeknek – a terjesztésére vonatkozó koncepciókat és gyakorlatokat finanszírozni kell, hogy azokat Európa-szerte újra felfedezzék, hozzáférhetővé tegyék, és aktív felhasználás céljából alkalmazzák;

11.

 támogatja a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó inkluzív tervek kidolgozására irányuló javaslatot, mely tervek a K+I területén uniós szinten előmozdítanák a nemek közötti egyenlőséget; kéri a városok és régiók bevonását. Ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy az új EKT 12. intézkedése a „nemek közötti egyenlőség Európa K+I potenciáljának megerősítésére”, és hangsúlyozza, hogy a digitális átállás és az innováció terén meg kell szüntetni a nemek közötti különbségeket, ösztönözve a nők nagyobb arányú részvételét a TTMMM és az ikt területével kapcsolatos tanulmányokban és munkahelyeken;

12.

 különösen értékeli, hogy külön megemlítették a Régiók Európai Bizottságát mint az Európai Kutatási Térség fontos szereplőjét, nevezetesen a tudáscsereplatform és A tudomány és a régiók találkozása kezdeményezés kapcsán;

13.

 ellenzi ugyanakkor azt az irányítási szemléletet, amely továbbra is az Európai Bizottság és a tagállamok közötti kapcsolatra összpontosít, melyben a városok és a régiók leggyakrabban a közpolitika passzív célcsoportját, nem pedig annak aktív szereplőit képezik, és amely a helyi és a regionális szempontok figyelembevételét a tagállamok belátására bízza; ezért ismételten kéri a városok és régiók érdekelt felekként történő teljeskörű bevonását az európai kutatási és innovációs tevékenységek tervezésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe, az „aktív szubszidiaritás” elvének megfelelően (1);

Az Európai Kutatási Térség új megközelítése

14.

 hangsúlyozza az Európai Kutatási Térséggel és Innovációval Foglalkozó Bizottság (ERAC) (2) (2019.12.17.) és az ERRIN (3) által kidolgozott álláspontok fontosságát, és síkraszáll az EKT új megközelítése mellett, amely:

—

az Európai horizontnak a tudomány kiválóságán alapuló megközelítésére támaszkodva a kutatás és a tudás kiválóságát ötvöző megközelítést képvisel, egyebek mellett a fenntartható növekedés és az új modellek felé vezető átállási folyamatok terén Európa vezető szerepének megteremtését célozva,

—

kutatási stratégiák helyett a kutatás, az innováció, az oktatás és a készségek integrált megközelítését kínáló tudásstratégiákat alkalmaz, és bevonja az érdekelt felek széles skáláját: az egyetemeket, az ipart, a közszektor különböző szintjeit, a polgárokat és a civil társadalmat,

—

az európai keretprogramból és autonóm nemzeti kutatási szakpolitikákból álló rendszer helyett egy valóban többszintű irányító kerettel működik, és teljeskörűen elismeri, hogy a K+I elválaszthatatlanul kötődik a városokhoz és a régiókhoz;

15.

 szorgalmazza, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a kutatás és az üzleti szféra közötti kapcsolatra, elismerve ugyanakkor a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepét a vállalkozói környezet kialakításában és a tudástranszferhez szükséges kapcsolatok elősegítésében, erre példa az alapkutatások vállalati szponzorálása, a tudományos vállalkozói szellem átláthatósági követelmények betartása mellett történő ösztönzése, a magánberuházások és a vállalkozások innovációs támogatása;

16.

 kéri, hogy az „EKT-tehetségplatform” létrehozása keretében az Európai Bizottság a) pontosítsa, miként kívánja biztosítani az EURAXESS kezdeményezés és a kutatói humánerőforrás-stratégia (HSR4R) folytonosságát, melyeket eddig a kutatók mobilitásának és szakmai előmenetelének elősegítésére dolgoztak ki, hozzájárulva ezzel a tudás, a kutatás és az innováció egységes piacának létrehozásához, valamint b) ösztönözze az e kezdeményezésekben részt vevő kutatószemélyzet elismerését, és mozdítson elő olyan mechanizmusokat, amelyek támogatják a tehetségek vonzása és megtartása, valamint a HRS4R stratégia iránt elkötelezett régiókat, illetve a kutatási intézmények és a kutatószemélyzet igényeit;

17.

 hangsúlyozza, hogy megfelelő helyi/regionális együttműködésben kell dolgozni, és olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek segítségével a helyi vagy regionális önkormányzatok kiemelt szerepet játszhatnak, ilyen például a szakpolitika-támogató eszköz (Policy Support Facility), a regionális politika és az Európai horizont közötti szinergiák, valamint a kiválósági pecsét. Meg kell könnyíteni az információkhoz és adatokhoz való hozzáférést az uniós alapok közötti szinergiák és kiegészítő jelleg javítása, valamint annak érdekében, hogy a különböző hatóságok összehangoltabban működhessenek;

18.

 kéri a kiválóság fogalmának a tisztázását, egyértelmű különbséget téve a tudomány kiválósága, a hatások kiválósága – amely szorosan kapcsolódik a tudomány és a (különösen a helyi és regionális) innovációs ökoszisztémák összjátékához –, és maguk az ökoszisztémák kiválósága között, mely utóbbiak tudományos kiválósága konkrét területekhez kötődik, de stratégiai és koordinációs képességgel is rendelkeznek (4);

19.

 amellett, hogy ismét hangsúlyozza a tudományos kiválóságot támogató, többek között az Európai horizontban szereplő intézkedések jelentőségét, javasolja, hogy ismerjék el teljes mértékben az EKT kiegészítő céljaként azt, hogy az Unió minden városában és régiójában álljon rendelkezésre magas színvonalú tudomány, amely bevethető az innováció fellendítése és annak érdekében, hogy segítsék a társadalmat és a vállalatokat a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos kihívások kezelésében és a jelenlegi válságok leküzdésében;

20.

 üdvözli, hogy az Európai Bizottság elősegíti az olyan beruházásokat és reformokat, amelyek az uniós prioritásokat szolgálják, különösen a zöld és a digitális átállást, amelyek alapvető fontosságúvá váltak a Covid19-válság után;

21.

 kéri, hogy az EKT használja ki az intelligens szakosodási stratégiák, az EKT prioritásai és azok általános alkalmazása között létrehozandó kapcsolatokat; kéri továbbá, hogy az EKT segítse elő, hogy jobb egyensúly alakuljon ki a nélkülözhetetlen tudományos kiválóság, illetve a között, hogy sürgősen ki kell egyenlíteni az EU tagállamai, régiói és városai között a kutatás és az innováció terén fennálló teljesítménykülönbségeket;

EKT, intelligens szakosodás és regionális politika

22.

 úgy véli, hogy ki kellene használni az új EKT nyújtotta alkalmat arra, hogy teljes mértékben elismerjék, hogy az intelligens szakosodások, valamint azok kollektív és vállalkozói folyamata a jelenlegi és jövőbeli európai kutatási és innovációs teljesítmény egyik pillérét képezi; hangsúlyozza, hogy az intelligens szakosodások összekapcsolják a helyi és regionális önkormányzatokat, a kutatóintézeteket, a magánszektort és a civil társadalmat, és segítik a régiókat abban, hogy versenyelőnyhöz jussanak, ösztönözzék a magánberuházásokat és munkahelyeket teremtsenek; hangsúlyozza továbbá a régiók kulcsfontosságú szerepét az európai intelligens szakosodási stratégiában, és azt, hogy meg kell őrizni a regionális intelligens szakosodási stratégiák sajátos megközelítését, akkor is ha nemzeti szintű intelligens szakosodási stratégiák is léteznek; ennek kapcsán javasolja, hogy készítsék el az egyenletesen megosztott tudományos kiválóságot és az intelligens szakosodásokat egyszerre megjelenítő, rendszeresen frissített térképet, mindezt a régiók, a tagállamok és az Európai Unió közötti partnerségben; emellett javasolja, hogy vegyék figyelembe, hogy az S3-nak szükségszerűen el kell mozdulnia az S4 (fenntartható intelligens szakosodási stratégiák) irányába, illetve a jobb módszernek tekintett négyes spirál irányába, melynek keretében a társadalom is részt vehet a stratégiában;

23.

 hangsúlyozza, hogy e feltérképezés révén hozzá kell járulni a tudományos kiválóságra támaszkodó regionális intelligens szakosodások hálózatba fűzéséhez és a transzregionális együttműködések elősegítéséhez, mind az Interreg és különösen annak „régióközi innovációs beruházások” vetülete által, mind pedig az Európai horizont keretében: az egész program, de különösen a 2. pillér keretében folytatott konkrét kollektív projektekkel, különösen a „missziók” és az „európai innovációs partnerségek” részeként, valamint „Az EKT megerősítése” című átfogó részben; kiemeli, hogy fontos bevonni a városokat és a régiókat a „missziók” és a „partnerségek” irányításába;

24.

 támogatja az Európai Bizottság azon szándékát, hogy iránymutatást nyújtson az iparral közös technológiai ütemtervek kidolgozásához, amelyek a K+I-re irányuló beruházási programokat is magukban foglalják, de meglepetten látja, hogy ezek csak a Horizont 2020 keretében tervezett európai partnerségek keretében kapcsolódnak a tagállamokhoz és az iparhoz; emlékeztet arra, hogy ezt a gyakorlatot a régiók intelligens szakosodásának, valamint az ipari értékláncokat is formáló regionális ökoszisztémák és innovációs központok szerepének figyelembevételével kell elvégezni;

25.

 megerősíti, hogy a városoknak és a régióknak partnerként részt kell venniük a kutatási és technológiai infrastruktúrák és az ESFRI program fejlesztésében és hálózatba fűzésében; emlékeztet az említett infrastruktúrák kialakulásában, megszervezésében és hasznosításában játszott jelentős szerepükre (5); megismétli egyébiránt, hogy a helyi és a regionális közösségek kulcsfontosságú szereplők a hatékony regionális ökoszisztémák és innovációs klaszterek megteremtésében (6);

26.

 javasolja a régiók, a tagállamok és az EU közötti partnerségi szerződések irányába történő elmozdulást, valamennyi érdekelt felet mozgósítva a közös kutatási, innovációs és felsőoktatási, valamint digitális oktatási és készségfejlesztési célkitűzések, továbbá az összes uniós szakpolitikát magában foglaló intelligens szakosodási területeket kísérő tervek támogatására, mely tervek az összes uniós politikát igénybe veszik, és nem korlátozódnak az ERFA igénybevételére vonatkozó szabályokra. Ez a megközelítés kísérleti projekt tárgyát képezheti;

27.

 emlékeztet arra, hogy az ERFA kutatásra és innovációra történő igénybevétele jelentősen, több mint 100 milliárd euróra nőtt a 2014–2020-as programozási időszakra, és hogy ugyanebben az időszakban a városok és régiók saját költségvetésükből történő pénzügyi ráfordítása elérte azt a szintet, amely összességében közel kétszerese az európai kutatási keretprogram volumenének. Ezek az adatok ráirányítják a figyelmet az európai, nemzeti, helyi és regionális politikák közötti koordináció, valamint az intervenciós eszközök közötti szinergiák kérdésére;

28.

 aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szinergiák terén csak korlátozott előrelépések történtek, különösen az állami támogatásokra vonatkozó keretrendszerek kialakításának lassúsága miatt; emlékeztet arra a kérésére, „hogy az Európai horizont programra épülő valamely cselekvés vagy cselekvési program társfinanszírozása érdekében mozgósított összes forrásra az erre a programra alkalmazandó jogszabályokat, különösen az állami támogatásra vonatkozó jogszabályokat alkalmazzák” (7), és megerősíti a szinergiákkal kapcsolatos koncepcióját, mely szerint azok az „5K” – koherencia, komplementaritás, kompatibilitás, közös alkotás, a kollektív helyi kezdeményezések elismerése – alapján önként vállalt együttműködési formát képviselnek (8); újból hangsúlyozza, hogy ki kell alakítani a közös alkotás valódi megközelítését, és az irányító hatóságnak ellenőriznie kell az esetleges pénzügyi transzfereket;

29.

 úgy véli, hogy ezeknek az elemeknek a tekintetében elengedhetetlen, hogy a városok és a régiók teljeskörűen részt vegyenek az EKT átállással foglalkozó fórumában, nemcsak a kezelendő együttműködési és koordinációs problémák miatt, hanem azért is, mert a helyi szereplők részt vesznek a válságokkal és az átállásokkal kapcsolatos átalakítási program megvalósításában;

A regionális ökoszisztémák és az innovációs klaszterek hozzájárulása az Európai Kutatási Térség dinamikájához

30.

 javasolja, hogy az intelligens szakosodási stratégiák előfeltételeinek teljesülésére vonatkozóan a strukturális alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben meghatározott kritériumok kidolgozása során értékeljék és fejlesszék a helyi vagy regionális bevált gyakorlatokat. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a regionális ERFA-programok kidolgozása során be kell számolni a nemzeti, regionális vagy helyi intelligens szakosodási stratégia megfelelő irányításáról. Ebben minden regionális vagy helyi hatóságnak be kell mutatnia az S3 végrehajtása terén elért eredményeket, beleértve többek között a nemzetközi együttműködésre irányuló intézkedéseket is. Az RB úgy véli, hogy ez kiváló lehetőség a bevált gyakorlatok leírására és terjesztésére például olyan platformokon keresztül, mint „A tudomány és a régiók találkozása” vagy a tudáscsereplatform (KEP);

31.

 lelkesen támogatja az „EKT-központ” koncepcióját, mivel ez lehetőséget nyújt arra, hogy intézményesen elismerjék és konkrét formába öntsék a regionális ökoszisztéma és az innovációs klaszter fogalmát, amit az RB már több éve szorgalmaz, és hogy teljes mértékben elismerjék a tudomány és az innováció területi megközelítését; kéri ennek a javaslatnak a gyors megvalósítását, és javasolja a tudáscsereplatform (KEP) használatát a központ megbízatásának pontos megfogalmazása és a kísérleti projektek létrejöttének megkönnyítése érdekében. Üdvözli továbbá az Európai Bizottság azon szándékát, hogy az RB-vel együttműködve stratégiai szintre emelje ezt a kezdeményezést, előmozdítva a K+I, az oktatási, továbbképzési, átképzési és képzési eszközök közötti szinergiákat és mozgósítva a kohéziós alapokat; sürgeti, hogy ez a kezdeményezés ne korlátozódjon kizárólag a kiválósághoz való hozzáférés megkönnyítésére;

32.

 felhívja a figyelmet több kerülendő buktatóra: a viták során figyelembe kell venni a „digitális központok” vagy az EIT tapasztalatát, de az EKT-központoknak más referenciákra is támaszkodniuk kell, és nem szorítkozhatnak egy olyan „összekapcsolt tudástér” megszervezésére, amely a bevált gyakorlatok cseréjére és a tudás áramlására összpontosít – Európának nincs szüksége „a központok központjára”; nem szabad, hogy az EKT-központok pusztán az innovációs szakadék csökkentését szolgáló eszközzé váljanak, és arra sem szolgálhatnak, hogy újból arra a néhány világszínvonalú egyetemre hívják fel a figyelmet, amelyeket a tagállamok és a keretprogram már eleve nagymértékben támogatnak;

33.

 ezzel szemben azt javasolja, hogy az EKT-központok keretében ismerjék el azokat a szereplőcsoportokat, regionális (vagy régióközi) ökoszisztémákat és innovációs központokat, amelyek megfelelnek a következő kumulatív kritériumoknak:

—

olyan tudásstratégiával rendelkeznek, amely integrált megközelítést kínál a felsőoktatás, a digitális oktatás, az élethosszig tartó tanulás – ezen belül a továbbképzés és az átképzés –, a kutatás és az innováció számára,

—

valamennyi érdekelt felet bevonják a négyes spirál modellje alapján, amely hangsúlyozza a polgárok és a demokratikus rendszerből származó helyi közszereplők bevonását,

—

a prioritások elfogadását és a források elosztását illetően képesek kollektív koordinációra, stratégia meghatározására és közös döntéshozatalra,

—

gazdasági és társadalmi értelemben is jó hatást érnek el helyben minden területen: képzés, innováció, munkahelyteremtés és vállalatok létesítése, szolgáltatások nyújtása a vállalatok, a közszolgálatok és a harmadik szektor részére egyaránt, hozzájárulás az átállásokhoz, szociális és kulturális innováció, társadalmi kohézió, aktív polgárság és kulturális kreativitás (az „innovációs eredménytábla” használatával (9)),

—

részt vesznek európai és nemzetközi szintű intelligens szakosodásokban olyan tudományos kiválósági területeken, amelyek relevánsak az EKT-központok szempontjából, vagy olyan fejlesztési pályán vannak, amely lehetővé teszi ennek a szintnek a gyors és hiteles elérését,

—

részt vesznek az intelligens szakosodással foglalkozó régióközi vagy európai hálózatokban és tematikus partnerségekben,

—

korábban már részt vettek európai kutatási, képzési és a kutatók és egyetemisták mobilitására irányuló programokban;

34.

 úgy véli, hogy ezeket az EKT-központokat közvetlenül az EU-nak kellene támogatnia, többek között pénzügyileg is, egy három pilléren nyugvó partnerség keretében:

—

az EU elismeri, hogy az EKT-központok nagyban támogatják az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósítását és az azokkal összefüggő szakpolitikák alkalmazását, ez azt jelenti, hogy az EKT-központokat figyelembe veszik mind az átállással foglalkozó EKT-fórum megszervezésében, mind pedig az Európai horizont stratégiai programozásában,

—

európai támogatás a kulcsfontosságú támogatási funkciók (stratégia, koordináció, európaizálódás, nemzetköziesedés, képzés, a tehetségek vonzása, innováció és transzferek) megerősítéséhez és a különböző európai programokhoz, köztük az Európai horizonthoz való hozzáférés elősegítése,

—

az EKT-központok érdekelt felei vállalják, hogy javítják stratégiai képességüket és az intelligens szakosodások minőségét, hogy fokozzák részvételüket a közösségi hálózatokban és programokban, és együttműködéseket alakítanak ki az EKT-központok európai hálózatán belül;

35.

 azt szeretné, ha Európában legalább 50–100 helyszínt el lehetne ismerni EKT-központként, és ha ez a hálózat nagymértékben nyitott lenne különösen az EU13 országaiban és a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő régiókban létrejövő ökoszisztémák előtt;

36.

 hangsúlyozza, hogy a városok és régiók döntő szerepet játszanak a társadalmi kihívások kezelésében a társadalmi innovációkra irányuló kiterjedt együttműködési projektek kezdeményezőiként és szervezőiként. Az EKT-központoknak eszközként kell működniük az e haladás felgyorsításához szükséges kompetenciák és gyakorlatok kialakításában;

37.

 hangsúlyozza, hogy az EKT-központok hálózata kiváló keretként szolgálhat kollektív kutatási és innovációs projektek létrehozásához, azáltal, hogy alulról felfelé építkezve több regionális ökoszisztémát és innovációs klasztert egyesítene. Ezek a konzorciumok hasznosíthatnák az Európai horizontban meglévő, a 2. pillér keretében is alkalmazható társfinanszírozási fellépések jogi eszközét, amely tökéletesen alkalmas szinergiák kialakításához a keretprogram, a regionális politika és a városok és a régiók költségvetése között;

A Covid19-válság, az innovációs szakadék és a kiválóság terjesztése: a kohézió az EKT középpontjában

38.

 figyelmeztet a jelenlegi válságok következményeire a legsérülékenyebb és leginkább érintett területeken, és emlékeztet arra, hogy a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság bizonyos régiókban, különösen a déli országokban a kutatásba és az innovációba történő beruházás összeomlásához vezetett. Az RB ezért hangsúlyozza, hogy a „Next Generation EU” helyreállítási tervnek és a következő többéves pénzügyi keretnek erőteljesebben támogatnia kellene a felsőoktatást, a digitális oktatást, az egész életen át tartó tanulást – ezen belül a továbbképzést és az átképzést, a kutatást és az innovációt, hogy segítse az EKT célkitűzéseinek teljesítését, és hogy ennek keretében a „ReactEU” programot és a Méltányos Átállást Támogató Alapot is mozgósítani kellene a régiók által elfogadott operatív programokkal és az intelligens szakosodásra vonatkozó stratégiáikkal összhangban. Ez létfontosságú, mivel a régióknak több támogatásra van szükségük a helyreállításhoz, mielőtt ellenállóvá tudnának válni;

39.

 kéri az Európai Bizottságot, hogy fejtse ki, hogy a jelenlegi helyzetben és fokozott támogatás nélkül azok a tagállamok, amelyek kutatási és innovációs beruházásainak szintje nem éri el az európai átlagot, hogyan érhetik el azt – a Régiók Bizottsága által egyébiránt támogatott – célt, hogy az elkövetkező 5 évben 50 %-kal növeljék ezeket a beruházásokat;

40.

 megállapítja, hogy az EKT széttagolt: az EU forrásai nem elegendőek a regionális innovációs ökoszisztémák közötti együttműködés finanszírozására, és a kutatási eredményeket ritkán osztják meg a nagyközönséggel és a többi régióval, még egy tagállamon belül is; sajnálja ugyanakkor, hogy a szupranacionális K+I-programok hagyományosan a fejlett egyetemek és kutatóközpontok, a nagy iparágak és a fővárosokat magukba foglaló régiók kis számú és viszonylag „zárt” hálózatainak kedveznek, amelyek sok esetben már részt vettek a keretprogram előző változataiban, vagy erős jelenléttel bírnak Brüsszelben;

41.

 egyetért azzal, hogy az EKT megvalósításában elért előrehaladás lelassult, és hogy továbbra is nagy különbségek vannak az országok és a régiók között, ahogyan azt az EKT tekintetében elért eredményekről szóló 2018. évi jelentés is jelezte. Az európai, nemzeti és regionális kutatási és innovációs rendszerek konvergenciája nem kielégítő, ami Európa-szerte a K+I-kiválósági helyszínek káros koncentrációjához vezet, miközben egész régiók maradnak le. Emellett kiegyensúlyozatlan környezetet teremt a szakértelem mobilitása és az ismeretáramlás számára, ami ellentétes az EKT szakpolitikai céljaival;

42.

 úgy véli, hogy e megállapításokat illetően széles körű az egyetértés, azok gyakran el is hangzanak, mégsem vonnak le belőlük semmilyen politikai tanulságot, és ha a jelenlegi költségvetési elosztás nem változik, akkor nem fogjuk tudni orvosolni ezeket a hiányosságokat, az innovációs szakadék csökkentéséről hiába beszélünk, csak ábránd marad, és a kiválóság terjesztését és a részvétel bővítését célzó intézkedések haszontalanok lesznek és alkalmatlanok a kitűzött politikai célok elérésére.

Kelt Brüsszelben, 2021. február 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS

(1)  COM(2018) 703.

(2)  Az ERAC véleménye az Európai Kutatási Térség jövőjéről (https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-1201-2020-INIT/en/pdf, angolul).

(3)  Az ERRIN ajánlásai az Európai Kutatási Térség jövőjére vonatkozóan (https://errin.eu/system/files/2020-06/200608%20ERRIN_recommendations_for_the_future_of_the_European_Research_Area_approved.pdf, angolul).

(4)  Így az Európai Egyetemek Szövetsége szerint „Excellence is not limited to highly cited publications but needs to be based on the many and diverse contributions of the research community, notably including Open Science practices, citizen engagement, and impact on society.” [A kiválóság nem korlátozódik a legtöbbször idézett publikációkra, hanem a kutatói közösség számos és sokféle hozzájárulásán kell alapulnia, különösen a nyílt tudomány gyakorlatain, az állampolgári részvételen és a társadalomra gyakorolt hatáson].

(5)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Kutatási infrastruktúrák: az Európai Kutatási Térség (EKT) jövője regionális és határokon átnyúló megközelítésben (HL C 39., 2020.2.5., 68. o.)

(6)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Megújított európai kutatási és innovációs menetrend – Esély Európának a jövője alakítására (HL C 168., 2019.5.16., 4. o.).

(7)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Horizont Európa: a kilencedik kutatási és innovációs keretprogram (HL C 461., 2018.12.21., 79. o.).

(8)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A Horizont 2020 helyi és regionális vetülete és az új kutatási és innovációs keretprogram (HL C 342., 2017.10.12., 1. o.).

(9)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A regionális innovációs eredménytábla és annak hatása a helyi alapú regionális politikákra (HL C 440., 2020.12.18., 87. o.).

Top