52020DC0516

(4)Több tagállam szükségállapotot hirdetett ki, vagy vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden vészhelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.

(5)A Bizottság 2020. március 20-án közleményt 5 fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról. Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Közleményében a Bizottság megosztotta a Tanáccsal azt a véleményét, hogy tekintettel a Covid19-járvány miatt várható súlyos gazdasági visszaesésre, a jelenlegi feltételek lehetővé teszik a rendelkezés alkalmazását. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való átmeneti eltérést, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a költségvetés középtávú fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlása alapján úgy is határozhat, hogy felülvizsgált költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

(6)Folyamatos fellépésre van szükség a vírus terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek ellenálló képességének megerősítése, a társadalmi-gazdasági következményeknek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, és a gazdasági tevékenység újraindítása céljából a megfelelő munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételek megteremtése érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.

(7)A Covid19-válság nyilvánvalóvá tette, hogy az egységes piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgásának biztosítása érdekében az egységes piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban, amelyeknek magukban kell foglalniuk különösen a beszerzési stratégiák javítását, az ellátási láncok diverzifikálását és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítását. Ezek kulcsfontosságú elemek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.

(8)Az uniós jogalkotó már módosította azokat a releváns jogi kereteket 6 , amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében mobilizálják az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt forrásokat. Ezek a módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozási rátáját is. Luxemburgot arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a kihívások által leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.

(9)Luxemburg 2020. április 30-án benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját, 2020. április 29-én pedig 2020. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)Luxemburg jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik.

(11)A 2020. évi stabilitási program szerint a kormány azt tervezi, hogy a költségvetési egyenleg a GDP 2,2 %-ának megfelelő 2019. évi többletről 2020-ra a GDP 8,5 %-ának megfelelő hiányra fog változni. Az előrejelzések szerint a hiány 2021-ben a GDP 3,0 %-ára csökken. Miután 2019-ben a GDP 22,1 %-ának megfelelő értékre nőtt, a GDP-arányos államadósság a 2020. évi stabilitási program szerint 2020-ban várhatóan 28,7 %-ra emelkedik. A makrogazdasági és költségvetési kilátásokat befolyásolja a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó nagy fokú bizonytalanság.

(12)A Covid19-világjárványra adott válaszként és az összehangolt uniós megközelítés részeként Luxemburg költségvetési intézkedéseket fogadott el egészségügyi rendszere kapacitásának növelése, a világjárvány megfékezése és a különösen érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. évi stabilitási program szerint ezek a költségvetési intézkedések a GDP 5,5 %-át tették ki. Ilyen intézkedés volt az egészségügyi szolgáltatások megerősítése, a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kölcsönök nyújtása és a csökkentett munkaidős foglalkoztatás biztosítása egyebek mellett az önfoglalkoztatók és a határ menti ingázók számára. Emellett Luxemburg olyan intézkedéseket is bejelentett, amelyek ugyan nem járnak közvetlen költségvetési hatással, de hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. Utóbbiak közé tartoznak az adóhalasztások, az átmeneti pénzügyi nehézségekkel küzdő kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek, valamint a garanciák. A 2020. évi stabilitási programban foglaltakhoz képest a Bizottság a csomag kisebb hatásával kalkulál, mivel az adóhalasztást és a kölcsönök nyújtását nem tekinti költségvetési hatással járó diszkrecionális intézkedésnek. A hatóságok mindazonáltal úgy vélik, hogy a közvetlen adókra vonatkozó adóhalasztás egy részének végső soron költségvetési hatása lenne, amelyet tartalmaz a fent említett, a GDP 5,5 %-át kitevő összeg. Emellett a Bizottság úgy tekinti, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszerekhez kapcsolódó költségek egy része az automatikus stabilizátorok működésének részét képezi. Összességében a Luxemburg által hozott intézkedések összhangban vannak a Covid19-járványra adandó összehangolt gazdasági válaszról szóló bizottsági közleményben meghatározott iránymutatásokkal. Ezen intézkedések teljes körű végrehajtása, majd – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – a költségvetési politikáknak a prudens középtávú költségvetési pozíciók elérésére való összpontosítása hozzájárul a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.

(13)A Bizottság 2020. tavaszi, változatlan politikát feltételező előrejelzése alapján Luxemburg költségvetési egyenlege 2020-ban várhatóan a GDP 4,8 %-ának megfelelő hiányt, 2021-ben pedig 0,1 %-os többletet mutat. Az államadósság-ráta az előrejelzés szerint 2020-ban és 2021-ben is a GDP 60 %-a alatt marad. A Bizottság előrejelzéseivel összehasonlítva a stabilitási program mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében óvatosabb feltételezéseken alapul.

(14)A Bizottság 2020. május 20-án az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést adott ki, mivel Luxemburg 2020-ban várhatóan nem felel meg a 3 %-os hiánykritériumnak. Összességében az elemzés arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/1997/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium nem teljesül.

(15)Luxemburg az egyik legjobban teljesítő egészségügyi rendszerrel rendelkezik az EU-ban. Azonban mivel az orvosok 49 %-a és az egészségügyi dolgozók 62 %-a külföldi, a rendszer sérülékenysége jóval meghaladja a kritikus szintet (az Egészségügyi Világszervezet mutatója szerint). Ebben az összefüggésben Luxemburg egészségügyi rendszerét érzékenyen érinthetik a szomszédos országok válság idején hozott esetleges egyoldalú döntései. Luxemburgnak rekordidőn belül rövid távú intézkedéseket kellett elfogadnia annak érdekében, hogy a Covid19-válságot követően javítsa egészségügyi rendszerének ellenálló képességét: mozgósította az egészségügyi infrastruktúrát, ideiglenes kórházbővítésről rendelkezett, valamint lakhatást biztosított Luxemburgban a határ menti ingázó egészségügyi dolgozók és családjaik számára.

(16)Az egészségügyi rendszer a jövőben várhatóan fokozódó kihívásokkal néz majd szembe, amellett, hogy az elmúlt években az egészségügyi dolgozók körében egyre több a betöltetlen álláshely. Várhatóan növekedni fog az idősödő népesség egészségügyi ellátás iránti kereslete, miközben az előrejelzések szerint a következő 15 évben az egészségügyi dolgozók 59–69 %-a nyugdíjba vonul. A készségmixszel kapcsolatos innovációk, a szakmai szerepek fejlesztése, a feladatmegosztás és a helyettesítés fontos szerepet fognak játszani abban, hogy az egészségügyi ágazat vonzó munkahellyé váljon. Általánosabban van még mit javítani az egészségügyi rendszer irányításán, beleértve a szomszédos országokkal való együttműködést is, és a kormány éppen a közelmúltban kezdett bele egy jelentős reformba. Bár Luxemburg fejlett digitális infrastruktúrával rendelkezik, az e-egészségügyi megoldások – például a szolgáltatók digitális költségtérítésére vonatkozó megoldások – megvalósítására irányuló erőfeszítések még nem zárultak le. Luxemburg nagy hangsúlyt fektetett a digitális technológiákra, például a szuperszámítógépekre, a mesterséges intelligenciára, a blokkláncra és a nagy adathalmazokra, és képes arra, hogy e képességeket kiaknázza, és uniós szinten együttműködjön annak érdekében, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon a vírus semlegesítésére és a fertőzések csökkentésére irányuló kutatásokhoz. Luxemburg emellett új támogatási rendszert hozott létre a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló termékekkel kapcsolatos azon K+F beruházási projektek számára, amelyek hatékony terápiás módszerek és oltóanyagok kifejlesztése révén elősegíthetik a jelenlegi járvány hatékony kezelését.

(17)A Bizottság előrejelzése szerint a munkanélküliség 2020-ban várhatóan 6,4 %-ra emelkedik, majd 2021-ben 6,1 %-ra csökken. Luxemburg számos intézkedést hozott a foglalkoztatás fenntartása érdekében, különösen a „chômage partiel” területén. Ugyanakkor különös figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett csoportokra, például az idősebb és az alacsony képzettségű munkavállalókra, tekintettel arra, hogy az új minimáljövedelem-rendszer (REVIS, revenu d'inclusion sociale) máris az állami foglalkoztatási szolgálatnál regisztrált munkanélküliek számának növekedéséhez vezetett a kedvezményezettek 2019 januárja óta kötelező regisztrációja miatt. A Covid19-válság következtében a legkiszolgáltatottabb személyeket sújtaná leginkább a megnövekedett munkaerőpiaci verseny. A válság által sújtott egyéb kiszolgáltatott személyek közé tartozhatnak az ideiglenes munkavállalók, valamint általában az alacsony képzettségű munkavállalók. Az idősebb munkavállalók alacsony foglalkoztatási rátája továbbra is strukturális probléma Luxemburgban, ami hatással van a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára is, amint azt a korábbi években Luxemburgnak címzett ajánlások is kifejtették. A jelenlegi helyzetben az idősebb munkavállalók a válság miatt az elbocsátás fokozottabb kockázatának vannak kitéve; minden eddiginél nagyobb szükség van a más munkahelyekhez és ágazatokhoz való alkalmazkodóképességük növelésére, többek között továbbképzés és átképzés révén. Luxemburg közelít az uniós átlaghoz a társadalmi befogadás terén, de az elmúlt években gyengültek az egyenlőtlenségre és az aktív keresők szegénységére vonatkozó mutatók; a diákok lehetőségeit emellett továbbra is erősen befolyásolja társadalmi-gazdasági hátterük. Ebben az összefüggésben különösen a veszélyeztetett csoportokat kell annak érdekében támogatni, hogy szembe tudjanak nézni a válság társadalmi hatásaival.

(18)A vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások, köztük az önfoglalkoztatók és a mikrovállalkozások – Covid19-válságon keresztül történő támogatása érdekében Luxemburg számos intézkedést foglalt bele a stabilizációs tervébe. A kereslet összeomlása és a számos vállalkozás működését teljes mértékben megakadályozó vagy részlegesen korlátozó jelenlegi intézkedések miatt a kiskereskedelem az egyik leginkább érintett ágazat. A válságot követően rugalmas szabályozással elősegíthető a kiskereskedelem fellendülése. Emellett hasznos lenne támogatni a kis- és középvállalkozásokat az üzletmenet-folytonosságot biztosító digitális technológiák, például az e-kereskedelem bevezetésében. A helyreállítási időszak alatt megfelelő intézkedéseket kell fenntartani a fokozatos és rugalmas újraindítás és a leginkább érintett ágazatok azonosítása mellett, valamint konkrét támogatási terveket kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik ezen ágazatok számára, hogy a helyreállítási szakaszban felzárkózzanak. Ezen intézkedések végrehajtása során figyelembe kell venni a bankszektor ellenálló képességét. A válság legégetőbb szakaszát követően a növekedést serkentő ágazatokban az átmenet előmozdítása és az új kis- és középvállalkozások létrehozásának támogatása érdekében a luxemburgi fizetésképtelenségi keret reformja segítheti a vállalkozásokat abban, hogy második esélyt kapjanak, ha önhibájukon kívül csődbe mennek.

(19)A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között releváns reformok révén, különösen a digitális és a zöld ágazatokban. Luxemburg már elindította a digitalizáció és az innováció fellendítésére irányuló kezdeményezéseket, de az üzleti szektor és a magánberuházások technológiai integrációja, valamint a közszolgáltatások digitalizálása továbbra is alacsony szintű a magas potenciállal rendelkező környezethez és az ország adatközpontú gazdaságra való áttérésre irányuló törekvéseihez képest. A digitalizációba, a fejlett digitális készségekbe és az innovációba – többek között egy integrált kutatási és innovációs stratégia kidolgozásába – történő beruházások elengedhetetlenek lesznek a kis- és középvállalkozások támogatásához, valamint a termelékenység és a versenyképesség fokozásához. A gazdaságélénkítést az ambiciózus zöld beruházások rövid távú előmozdításával is támogatni kell. A kulcsfontosságú lépések közé tartozhatnak különösen a fenntartható közlekedéssel (ideértve a vasúti közlekedést), a fenntartható építőiparral, ezen belül különösen a meglévő és az új épületek energiahatékonyságával, valamint a megújuló energiával kapcsolatos további intézkedések. Ezek erőteljes ösztönzést adhatnak a zöld gazdaságnak, és segítenék Luxemburgot abban, hogy csökkentse elmaradását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az energiahatékonyságra és a megújuló energiára vonatkozó, 2030-ig teljesítendő céljaitól, előkészítve a terepet a klímasemlegesség felé. Pontosabban meg kell határozni a beruházási szükségleteket és a beruházások pénzügyi forrásait, többek között a Covid19-járvány gazdaságra és államháztartásra gyakorolt hatásának fényében. A Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Luxemburgban a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen az országjelentés D. mellékletében ismertetett területeken. Így Luxemburg a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.

(20)Tekintettel a beáramló külföldi közvetlen befektetések magas szintjére és a külföldi finanszírozókkal fenntartott kapcsolatokat jellemző bonyolult jogi struktúrákra, Luxemburgnak jelentős pénzmosási kockázatokkal kell szembenéznie. Ezek a kockázatok különösen a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokkal foglalkozó szakemberek, a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és a befektetési szolgáltatók vonatkozásában tükröződnek a nemzeti kockázatértékelésben. Mivel a pénzmosás elleni keretrendszert e szakemberek nem kielégítően alkalmazzák, az általuk elvégzett kockázatelemzések nem megfelelőek, és a gyanús tevékenységek bejelentése alacsony szintű. E szakemberek felügyelete nem kellően intenzív e hiányosságok orvoslásához. A titoktartás korlátozása és a tényleges tulajdonosok azonosítása érdekében a hatóságok létrehozták a vállalkozások tényleges tulajdonosainak nemzeti nyilvántartását. A rendelkezésre bocsátott információk minőségét és a nyilvántartás hatékonyságát idővel nyomon kell követni.

(21)Az adórendszerek hatékonyságának és méltányosságának javításához továbbra is elengedhetetlen az agresszív adótervezés kezelése, amint azt az euróövezetre vonatkozó 2020. évi ajánlás is elismeri. Az adózók agresszív adótervezési stratégiáinak a tagállamok között átgyűrűző hatásai az uniós jogszabályokat kiegészítő, koordinált fellépést kívánnak meg a nemzeti szakpolitikák részéről. Luxemburg a korábban elfogadott nemzetközi és európai kezdeményezések végrehajtása keretében intézkedéseket hozott az agresszív adótervezési gyakorlatok kezelésére, azonban az osztalék-, kamat- és jogdíjfizetések GDP-hez mérten magas százalékaránya azt jelzi, hogy az agresszív adótervezést folytató vállalatok kihasználják az ország adózási szabályait. A közvetlen külföldi befektetések tulajdonosai többségükben „különleges célú gazdasági egységek”. A külföldre (azaz az Unióban rezidens adóalanyok által harmadik országban rezidens adóalanyok számára) utalt kamat- és jogdíjfizetésekre vonatkozó forrásadó hiánya és az osztalékfizetésekre kivetett forrásadó alóli, bizonyos körülmények között járó mentesség miatt e kifizetések teljes mértékben adózatlanok maradhatnak, amennyiben a kedvezményezett joghatóságában nem adókötelesek. Összhangban azzal a kötelezettségvállalásával, hogy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő országokkal és területekkel szemben védintézkedéseket vezet be, Luxemburg törvénytervezetet nyújtott be, amely az említett országok és területek számára történő kamat- és jogdíjfizetések adóalapból való levonhatóságának tilalmáról rendelkezik.

(22)Miközben a jelenlegi ajánlások a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. Az említett ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter éves ciklusa során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő ajánlásokra is vonatkozik. Ez utóbbi ajánlásokat figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat.

(23)Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A tagállamok 2020. évi nemzeti reformprogramjukban számba vették az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása terén elért eredményeket. Az alábbi ajánlások teljes körű végrehajtásának biztosításával Luxemburg hozzá fog járulni a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért előrelépéshez, valamint az unióbeli versenyképes fenntarthatóságra irányuló közös erőfeszítésekhez.