Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52019XG1024(01)

A Tanács következtetései az európai esetjogi azonosítóról (ECLI) és a minimálisan szükséges egységes esetjogi metaadatokról 2019/C 360/01

ST/12087/2019/REV/1

HL C 360., 2019.10.24, p. 1–22 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:
24/10/2019; közzététel napja
Author:
Az Európai Unió Tanácsa
Form:
A Tanács következtetései

24.10.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 360/1

A Tanács következtetései az európai esetjogi azonosítóról (ECLI) és a minimálisan szükséges egységes esetjogi metaadatokról

(2019/C 360/01)

I.   BEVEZETÉS

1.

 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (1) bekezdése egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait.

2.

 Az Európai Unió Tanácsának az európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos, a 2009–2013-as, a 2014–2018-as és a 2019–2023-as időszakra szóló többéves cselekvési tervei kiemelik a tagállami esetjoghoz való hozzáférés fontosságát, valamint a szabványosítás és egy decentralizált technikai rendszer szükségességét.

3.

 A nemzeti bírák európai igazságügyi rendszerben betöltött szerepéről szóló, 2008. július 9-i európai parlamenti állásfoglalás hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a nemzeti bírák betölthessék szerepüket az európai jogrendben, a tagállami esetjoghoz határokon átnyúló hozzáférést kell biztosítani.

II.   IGÉNYFELMÉRÉS

4.

 A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség, amelyben megvalósulhat az igazságügyi együttműködés, nem csupán az európai uniós jog ismeretét követeli meg, hanem más tagállamok jogrendszerének kölcsönös ismeretét is.

5.

 Az európai e-igazságügyi portál feladata, hogy terjessze az EU és a tagállamok jogrendszerével kapcsolatos információkat, és hasznos eszközként szolgáljon az uniós polgárok, a jogi szakemberek és a tagállami hatóságok számára.

6.

 Az európai uniós jog tartalmának és gyakorlati alkalmazásának ismerete nem szerezhető meg egyedül az uniós jogforrásokból, ahhoz figyelembe kell venni a tagállami bíróságok esetjogát is, ami az előzetes döntéshozatal iránti kérelemre vonatkozó határozatokat és az előzetes döntéshozatalt követően hozott határozatokat, valamint azokat a határozatokat illeti, amelyek maguk alkalmazzák az uniós jogot.

7.

 Az elmúlt években az Európai Unió pénzügyi támogatásával vagy közvetlen részvételével több olyan kezdeményezés indult, amelyek közelebb visznek a fenti célokhoz, többek között az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata által működtetett meta-keresőmotor, az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége által használt Dec.Nat és Jurifast adatbázis, az Európai Bizottság JURE (joghatóság, elismerés, végrehajtás) adatbázisa, az EUR-Lex, valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének esetjogi adatbázisa.

8.

 E kezdeményezések alkalmazása és támogatása rámutatott arra, hogy szükség van ilyen adatbázisokra, de a tapasztalatok szerint az ezekben való keresés gyakran igen bonyolult és nem felhasználóbarát.

9.

 Az e-jogi munkacsoporton belüli munkacsoport által végzett tanulmány rávilágított arra, hogy a többnyelvűség problémájától eltekintve a gondokat leginkább az okozza, hogy az esetjog tekintetében a tagállamok nem használnak egységes azonosítókat. Tagállami szinten különböző azonosító rendszerek léteznek; ezek között vannak olyanok, amelyeket a bíróságok alakítanak ki, és vannak olyanok, amelyek szolgáltató-specifikusak. Azok az adatbázisok, amelyek különböző tagállamok esetjogában való keresésre szolgálnak – a fent említett adatbázisok csak példák erre –, esetenként saját azonosító rendszert alakítanak ki, néha pedig egy vagy több tagállami számozási rendszert követnek. Az esetjogban való, határokon átnyúló keresés és az arra való hivatkozás ezért rendkívül bonyolult: előfordulhat, hogy az egyik rendszer által kiosztott azonosító nem egyeztethető össze más rendszerekkel.

10.

 A fenti tanulmány arra is rávilágított, hogy hasonló gondok állnak fenn az esetjog ismertetésére szolgáló metaadatok tekintetében is. Az, hogy a tagállami és európai adatbázisok szinte mindegyike eltérő elnevezési és kialakítási szabályokat alkalmaz a metaadatok tekintetében, veszélyezteti annak lehetőségét, hogy a bírák, a jogi szakemberek és a polgárok hatékonyan és felhasználóbarát módon tudjanak határokon átnyúló esetjogi keresést végezni.

III.   A MEGOLDÁSOK MEGHATÁROZÁSA

11.

 Az arányosság elvével, az európai e-igazságszolgáltatási cselekvési tervekben jóváhagyott decentralizáció elvével, valamint az Európai Interoperabilitási Keretrendszer elveivel összhangban a tagállami megoldásokat nem célszerű egyetlen centralizált európai esetjogi adatbázissal felváltani. Ezen túlmenően, az egyes jogi területeken fellépő specifikus felhasználói igények is a különböző funkciókkal bíró, különböző – akár közigazgatási, akár kereskedelmi jellegű – adatbázisok létrehozását indokolják.

12.

 Mind […] az európai esetjogi adatbázisok továbbfejlesztésének megkönnyítése, mind pedig annak érdekében, hogy […] a jogi szakemberek és a polgárok segítséget kapjanak ezen adatbázisok használatához, elengedhetetlen egy, az esetjog azonosítására, az arra való hivatkozásra és az esetjogi metaadatokra irányuló közös rendszer kialakítása. Egy ilyen közös szabvány megfelelne az előző pontban említett elveknek.

13.

 A bírósági határozatok azonosítóval való ellátása céljára egy olyan szabványos azonosítót lenne célszerű használni, amely mind az emberek, mind a számítógépek számára felismerhető, olvasható és érthető, továbbá megfelel a műszaki szabványoknak. Ezzel egyidejűleg kívánatos lenne, hogy a tagállami azonosító rendszerek az európai szabvánnyal párhuzamosan fennmaradhassanak, ugyanakkor az is, hogy az ezt választó országok egyedüli tagállami szabványként az európai szabványt alkalmazhassák.

14.

 Mivel a bíróságok szervezeti felépítése és a bíróságok által használt informatikai alkalmazások nemcsak a tagállamok között, hanem a tagállamokon belül is változnak, lehetővé kell tenni, hogy az azonosító rendszer és a metaadat-rendszer bevezetésére bíróságonként kerüljön sor.

15.

 Az arányosság és a decentralizáció fent említett elvével összhangban tagállami szinten kell meghozni azt a döntést, hogy a bíróságok részt vegyenek-e az esetjogi azonosító és metaadat-rendszerben.

16.

 Tekintve, hogy az esetjogi azonosító és metaadat-rendszer bevezetése és használata szempontjából kiemelkedően fontos, hogy a tagállamok bíróságai és kormányai elfogadják azt, konzultációkra került sor ezen ajánlással kapcsolatban az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózatával, az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetségével, a Bírói Tanácsok Európai Hálózatával, a „LEX” kezdeményezés, a CEN/Metalex munkaértekezlet és a Semic.EU képviselőivel, az Európai Bizottsággal, az Európai Unió Bíróságával és az Európai Unió Kiadóhivatalával. Az európai jogszabály-azonosító és az Akoma Ntoso szabvány ugyancsak figyelembevételre került, az azokkal való interoperabilitás optimalizálása céljából.

17.

 Az azonosító és metaadat-rendszert széles körben ismertté kell tenni a polgárok és a jogi szakemberek körében. Annak érdekében, hogy nagyobb eséllyel lehessen rátalálni az I. mellékletben ismertetett azonosítóval és metaadatokkal ellátott esetjogra, ezeket a bírósági határozatokat egy közös keresőprogramon keresztül – az azonosító és a minimálisan szükséges metaadatok alapján – kereshetővé kell tenni. Ennek a közös keresőprogramnak az architektúráját decentralizált módon kell kialakítani, és azt integrálni kell az európai e-igazságügyi portálba. Bár egy közös keresőprogram növeli az azonosító és metaadat-rendszer használhatóságát, annak megléte nem lehet az azonosító és metaadat-rendszer tagállami szintű bevezetésének előfeltétele.

18.

 A közös keresőprogramnak nemcsak olyan határozatok indexálására kell képesnek lennie, amelyek igazságügyi webhelyekről származnak, hanem olyanokéra is, amelyek esetjog közreadására szolgáló (pl. az ügyek összegzését vagy fordítását tartalmazó) egyéb webhelyekről származnak.

IV.   AZ ECLI KITERJESZTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

19.

 E tanácsi következtetések első változatának elfogadása után nyolc évvel az ECLI tizenhét tagállam, az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Szabadalmi Szervezet fellebbezési tanácsai által hozott bírósági határozatokat tartalmazó nyilvános adatbázisokban került végrehajtásra. Ezen adatbázisok nagy részét indexálta az Európai Bizottság által a 27. f. ponttal összhangban kifejlesztett ECLI-keresőprogram.

20.

 Az ECLI számos joghatóságban egyedüli vagy kiegészítő hivatkozási módként kerül alkalmazásra. „A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a bírósági határozatok online közzétételére vonatkozó legjobb gyakorlatokról” című dokumentum (1) legjobb gyakorlatként határozta meg az ECLI használatát és a nemzeti esetjogi adatbázisoknak az ECLI keresőprogramjával történő összekapcsolását.

21.

 Bár úgy tekinthető, hogy az ECLI a jogi közösség javát szolgálva hozzájárult a jogi információk hozzáférhetőségének növeléséhez és ezen információk minőségéhez, ezzel egyidejűleg az ECLI-keret néhány hiányosságára is fény derült. Emellett a technológiai fejlődés és az új meglátások is lehetőséget kínálnak a jogi közösség számára előnyös fejlesztések elvégzésére. Következésképpen hasznos lenne néhány ponton javítani és kibővíteni a szabványt.

22.

 Mindazonáltal az ECLI-alkalmazások számára tekintettel nem lenne helyénvaló, hogy a szabványon elvégzett technikai változtatások, illetve a szabvány kiterjesztése veszélyeztesse a jelenlegi és folyamatban lévő alkalmazások terén eszközölt beruházásokat. Éppen ezért az ECLI-t alkalmazó joghatóságokat:

a.

nem szabad kényszeríteni az új funkciók bevezetésére,

b.

az új funkcióknak pedig visszafelé kompatibilisnek kell lenniük az eredeti specifikációkkal.

23.

 Az eredeti ECLI-szabvány fejlesztései és kiterjesztései az alábbiak szerint foglalhatók össze:

a.

Az ECLI-azonosítót HTTP URI-azonosítóként is meg kell határozni. Ez azt jelenti, hogy az ECLI-t majd szabványosított módon lehet kezelni az interneten.

b.

Bizonyos joghatóságokban az ECLI-azonosító negyedik eleme – az ítélet meghozatalának évét jelölő évszám – nem elég specifikus az azonosításhoz. E problémát orvosolandó, az ötödik elemet gyakran egészítik ki hónappal és nappal az egyértelműség kedvéért. A tömörség, egyértelműség és olvashatóság érdekében lehetőséget kellene biztosítani a negyedik elem hónappal és nappal történő kibővítésére.

c.

Az ECLI a bírósági határozatokat absztrakt szinten azonosítja, függetlenül azok nyelvi, időbeli és előállítói változatától vagy technikai formátumától. A bibliográfiai tételek funkcionális követelményeinek (Functional Requirements for Bibliographical Records – FRBR) gyakran alkalmazott terminológiájában az ECLI a bírósági határozatokat a mű szintjén azonosítja. Mindazonáltal számos olyan használati eset létezik, amikor a kifejezési vagy a megjelenési forma szintjén is azonosítani kell egy adott bírósági határozatot, és/vagy az említett szinteken kell hivatkozni arra. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az ezen igényeknek eleget tenni próbáló nem kompatibilis helyi megoldások megjelenése, az ECLI kiterjesztési nyelv (ECLI-XL) hozzáadásával bővíteni kell az ECLI-azonosítót.

d.

Az ECLI-vel csak bírósági határozatok egészét lehet azonosítani és/vagy hivatkozni, miközben a szövegek gyakran bírósági határozatok konkrét részeire utalnak. Annak érdekében, hogy egységes módon lehessen bírósági határozatok konkrét részeire utaló mélyhivatkozásokat készíteni, valamint hogy javítani lehessen az ilyen konkrét részekre hivatkozó dokumentumok keresésének lehetőségeit, továbbá azért is, hogy lehetővé váljon a jogi érveléshez segítséget nyújtó kifinomult programok bevezetése, az ECLI-XL egységes módszert vezet be a határozatok konkrét részeinek azonosítására és a rájuk való hivatkozásra.

e.

Az ECLI metaadatai az ECLI-XL vonatkozásában is javításra és finomításra szorulnak.

24.

 Az ECLI-XL specifikációit az I. melléklet II. része ismerteti, míg a további metaadatokat az I. melléklet III. része tartalmazza.

25.

 A II. melléklet az ECLI és az ECLI-XL használatáról a jogi közösség számára készített útmutatót foglalja magában.

V.   AZ ECLI BEVEZETÉSE

26.

 A tagállamok felkérést kapnak az európai esetjogi azonosító (ECLI) és a minimálisan szükséges egységes esetjogi metaadatok – tagállami szinten, önkéntes alapon történő – bevezetésére.

27.

 A következő ajánlásokat kell szem előtt tartaniuk azon tagállamoknak, amelyek az ECLI és a minimálisan szükséges egységes esetjogi metaadatok bevezetése mellett döntenek:

a.

az ECLI-t az I. melléklet I. részében leírtaknak megfelelően, az adott tagállam valamennyi bírósága által hozott valamennyi határozat tekintetében alkalmazni kell;

b.

a tagállamoknak a közigazgatási honlapokon közzétett valamennyi bírósági határozathoz hozzá kell rendelniük az I. melléklet III. részében meghatározott, minimálisan szükséges metaadatokat;

c.

a tagállamoknak az I. melléklet IV. részében leírtaknak megfelelően tagállami ECLI-koordinátort kell kinevezniük;

d.

az Európai Unió Bíróságának részt kell vennie az európai esetjogi azonosító rendszerben;

e.

az Európai Bizottságnak létre kell hoznia – az európai e-igazságügyi portál részeként – az I. melléklet V. részében leírt ECLI-honlapot;

f.

az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak – szoros együttműködésben – létre kell hozniuk az I. melléklet VI. részében vázolt összekapcsolt keresőprogramot;

g.

a tagállamoknak és bíróságaiknak terjeszteniük kell az ECLI-re, az ECLI honlapjára és a keresőprogramra vonatkozó információkat tagállami honlapjaikon és kiadványaikban, még abban az esetben is, ha az adott tagállam nem vezette be az ECLI-t;

h.

a tagállamokon kívül a tagjelölt országokat és a Luganói Egyezmény részes államait is bátorítjuk az ECLI-rendszer használatára; valamint

i.

a tagállamoknak évente jelentést kell tenniük a Tanács számára az ECLI és az esetjogi metaadatok bevezetése terén elért előrehaladásról.

(1)  HL C 362., 2018.10.8., 2. o.

I. MELLÉKLET

Technikai specifikációk, szerkezeti felépítés és alkalmazásról

I.   AZ EURÓPAI ESETJOGI AZONOSÍTÓ FORMÁTUMA

1.

 Az európai esetjogi azonosítónak (ECLI) az alábbi öt elemből kell felépülnie, és azoknak a felsorolás szerinti sorrendben kell követniük egymást:

a.

az „ECLI” rövidítés;

b.

azon ország országkódja, amelynek illetékességében a bírósági határozatot meghozták.

i.

A tagállamok esetében – a legkülső régiók kivételével – és a tagjelölt országok esetében az intézményközi kiadványszerkesztési útmutatóban szereplő kódok (ISG COU) használatosak, a metaadat-nyilvántartás országkódokat tartalmazó hivatkozásjegyzékében meghatározottak szerint;

ii.

más országok, valamint az EU legkülső régiói és az EUMSZ II. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek esetében az ISO 3166 alpha-2 kódok használatosak (amennyiben léteznek);

iii.

az i. és az ii. alpont sérelme nélkül az Európai Unió legkülső régióiban vagy az Európai Unió tengerentúli országaiban és területein működő bíróságok az említett kódok helyett az érintett uniós tagállam országkódja szerinti bírósági kódot is használhatnak, amennyiben erről közös megegyezés született;

iv.

az Európai Unió esetében az „EU” kód használatos;

v.

a nemzetközi szervezetek esetében az Európai Bizottság határoz a használandó kódokról, figyelembe véve az európai intézmények által már használt, „X”-szel kezdődő kódokat, valamint az ISO 3166 alpha-2 szabvány szerinti, már létező kódokat;

c.

a bíróságra vonatkozó rövidítés (a továbbiakban: a bírósági kód). A bírósági kódot az alábbiak szerint kell összeállítani:

i.

legalább egy, de legfeljebb hét karakterből kell állnia;

ii.

mindig betűvel kell kezdődnie, de tartalmazhat számjegyet is;

iii.

úgy kell kialakítani, hogy az adott ország bírósági rendszerét jól ismerő emberek számára logikus legyen;

iv.

legalább a bíróság nevének rövidítését tartalmaznia kell, de tartalmazhatja az adott bíróságon belüli kollégium vagy szakág megjelölését is, különösen ha a kollégium vagy a szakág megnevezése az országban szokásos hivatkozási gyakorlat része;

v.

nem tartalmazhat információt a dokumentum típusára vonatkozóan;

vi.

e melléklet IV. A. szakasza alapján kell kialakítani;

vii.

az „XX” bírósági kódot az olyan bíróságok által hozott határozatok számára kell fenntartani, amelyek nem szerepelnek az adott tagállam tagállami ECLI-koordinátora által összeállított listán (IV. A. rész (46. a. pont)), ideértve más országok vagy nemzetközi bíróságok azon határozatait is, amelyeket a határozatot hozó bíróság tagállama (még) nem látott el ECLI-vel;

d.

a határozat meghozatalának éve, amelyet négy számjeggyel kell kiírni, vagy a határozat meghozatalának pontos dátuma az alábbi formátumban: ééééhhnn;

e.

kód, amelynek egyedinek kell lennie abban az értelemben, hogy egy adott kód egy adott bíróság adott évben hozott egyetlen ítéletéhez rendelhető hozzá. A kód legfeljebb 25 karakterből állhat. A kód tartalmazhat pontot („.”), de más írásjelet nem.

2.

 Az ECLI előző szakaszban meghatározott öt eleme kétfajta szintaxis alkalmazásával kapcsolható össze, amelyek teljesen egyenértékűek és szabadon felcserélhetők.

a.

Az elemek kettősponttal („:”) történő elválasztásával. Ez az ECLI-re szövegben történő hivatkozás előírt módja. Ez a formátum automatizált rendszerekben is használható.

b.

Az elemek perjellel („/”) történő elválasztásával. Ez a formátum használható HTTP URI-azonosítókban, mely esetben a tartománynév és maga az ECLI közé is perjelet kell tenni. Ajánlott, hogy a tartománynév és az ECLI között ne szerepeljen más útvonalelem.

3.

 Az ECLI nem tartalmazhat betűközt vagy írásjelet, sem az összetevő elemeken belül, sem azok között, kivéve az 1. e. és a 2. pontban említett eseteket.

4.

 Az elemekben használt jelek kizárólag latin alfanumerikus karakterek lehetnek.

5.

 Amennyiben az ECLI elemeit kettőspont választja el, az 1. a., az 1. b., az 1. c. és az 1. e. pontban leírt elemekben szereplő betűket lehetőleg nagybetűvel kell írni, de a nagybetűs írásmód nem eredményezhet jelentésbeli különbséget. Abban az esetben, ha az elemeket perjel választja el egymástól, minden betűnek kisbetűnek kell lennie.

6.

 Használhatóságának, illetve értelmezhetőségének védelme érdekében az ECLI a II. szakaszban ismertetett elemeken túl nem tartalmazhat semmilyen további elemet.

7.

 Az ECLI névteret a következő címen kell regisztrálni: https://e-justice.europa.eu/ecli.

II.   ECLI KITERJESZTÉSI NYELV

8.

 Az ECLI azonosítórendszer a bibliográfiai tételek funkcionális követelményeinek (Functional requirements for bibliographic records – FRBR) elveire épül, amelyeken a jogi informatika területén alkalmazott más szabványok – például CEN-Metalex, URN:LEX és Legal DocML (Akoma Ntoso) – is alapulnak.

9.

 Az „ECLI” kifejezés kizárólag a mű és a dokumentum szintű azonosító számára van fenntartva.

10.

 A kifejezési forma vagy a megjelenési forma szintű azonosítás vagy hivatkozás, és/vagy egy adott bírósági határozat konkrét részeinek azonosítása vagy az azokra történő hivatkozás céljára az ECLI kiterjesztési nyelvet (ECLI-XL) kell alkalmazni, az e szakaszban foglaltak szerint.

A.   Kifejezési forma szintű azonosító

11.

 A kifejezési forma a mű szintjén meghatározott bírósági határozat valamely időbeli, nyelvi és/vagy szerkesztési változata. A különböző kifejezési formák egyedi azonosítása az e szakaszban ismertetett szintaxis alkalmazásával valósítható meg.

12.

 Az egy konkrét kifejezési formát azonosító elemeknek:

a.

szimpla zárójelek között kell szerepelniük (összefűzötten), hogy ne lehessen azokat véletlenül az ECLI részének tekinteni; a szimpla zárójeleket nem szabad feltüntetni, ha nem kerül feltüntetésre konkrét kifejezési forma;

b.

mindig közvetlenül az ECLI mögött kell szerepelniük;

c.

a nagybetűs írásmódra és a különválasztásra vonatkozó szabályokat illetően követniük kell az ECLI-t. Kettőspont alapú szintaxis esetében a kifejezési forma azonosítóját alkotó különböző elemeket kettősponttal kell elválasztani egymástól, perjel alapú szintaxis esetében pedig perjellel;

d.

kettőspont alapú szintaxis használata esetén (a nyitó zárójel után szereplő) kettőspont után kell következniük, perjel alapú szintaxis használata esetében viszont nem szabad eléjük perjelet tenni;

e.

kötelezően a következő sorrendben kell szerepelniük: „időbeli variáns”, „megvalósítót jelölő variáns”, „nyelvvariáns”, „teljességi variáns”, „megvalósítóspecifikus variáns”;

f.

elhagyhatóknak kell lenniük.

13.

 Az időbeli variánsra utaló elem:

a.

a mű különböző időbeli változatainak jelölésére szolgál. E változatokat csak a mű létrehozója – azaz a határozatot hozó bíróság – hozhatja létre, pl. egy módosított vagy helyesbített változat jelölésére;

b.

nem tüntetendő fel, ha az az első és/vagy egyetlen változatra utal;

c.

tartalmazza a „T” betűt és egy sorszámot, így a „T2” jelölheti a második változatot stb.; amennyiben készül második változat, az első változat is kifejezetten megjelölhető „T1”-ként annak jelzése céljából, hogy létezik másik változat.

14.

 A megvalósítóra utaló elem:

a.

a „megvalósítóktól” vagy „kiadóktól” származó különböző változatok jelölésére szolgál;

b.

nem tüntetendő fel, ha a megvalósító megegyezik a mű létrehozójával;

c.

három–öt karakterből álló kód, ahol az első karakter egy betű;

d.

nem egyezhet meg az ISO 639-2 szabványban szereplő nyelvkódokkal vagy a megjelenési formáknak a 18. pontban felsorolt rövidítéseivel;

e.

az Európai Bizottság által karbantartott nyilvántartás által kerül kiosztásra, amelyben nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartás a nyilvánosság számára is elérhető lesz az európai e-igazságügyi portál részeként.

15.

 A nyelvre utaló elem:

a.

a mű különböző nyelvi változatainak jelölésére szolgál;

b.

összhangban van az ISO 639-2 szabvánnyal;

c.

elhagyható, ha a kifejezési forma nyelve a határozat (egyetlen) alapértelmezett nyelve.

16.

 A teljességre utaló elem:

a.

egy adott mű a tekintetben eltérő változatainak jelölésére szolgál, hogy a határozat szövegét mennyire teljeskörűen tüntetik fel;

b.

tartalmazza a „C” betűt, amelyet a következő betűk egyike követ:

i.

„F” a teljes változat esetében; mivel ez az alapértelmezett változat, ez általában nem tüntetendő fel;

ii.

„A” a rövidített változat esetében; a „rövidített” változat a határozat legfontosabb pontjainak (szó szerinti) kivonatát tartalmazza;

iii.

„S” az összefoglaló változat esetében; az „összefoglaló” változat olyan rövidebb változat, amely az eredeti szövegtől (legalább részben) eltérő szövegezést alkalmaz. A kifejezési forma csak akkor lehet „összefoglaló”, ha nem tartalmazza a teljes szöveget; ha a teljes szöveg mellett összefoglaló is található, a változat „teljesnek” minősül, az összefoglalót pedig metaadatként kell feltüntetni.

17.

 A kifejezési forma megvalósítóspecifikus eleme:

a.

az egy megvalósítótól származó olyan különböző változatok jelölésére szolgál, amelyek eltérnek az első változattól, de nem időbeli, teljességi vagy nyelvi tekintetben;

b.

nem tüntetendő fel, ha az az első és/vagy egyetlen változatra utal;

c.

tartalmazza az „S” betűt és egy sorszámot, így az „S2” jelölheti a második változatot stb.; amennyiben készül második változat, az első változat megjelölhető „S1”-ként;

d.

mindig együtt áll a megvalósítóra utaló elemmel, ha a megvalósító nem a mű létrehozója.

B.   Megjelenési forma szintű azonosító

18.

 A megjelenési forma a kifejezési forma fizikai megvalósulása. A megjelenési forma kifejezése csupán egyetlen elemmel történik. A megjelenési formára utaló elem:

a.

nem kötelező, csak akkor alkalmazandó, ha erre valóban szükség van;

b.

az adatok formátumát jelzi a MIME előírásai által ihletett módon;

c.

használata esetén annak tartalmaznia kell a következő rövidítések egyikét: doc, docx, html, json, odt, pdf, rdf, rtf, tiff, txt, xhtml, xml;

d.

a nagybetűs írásmódra vonatkozó szabályokat illetően a kifejezési forma azonosítóját követi;

e.

szimpla zárójelek között szerepel, hogy ne lehessen véletlenül az ECLI vagy a kifejezési forma szintű azonosító részének tekinteni; a szimpla zárójeleket nem szabad feltüntetni, ha nem kerül feltüntetésre konkrét megjelenési forma. A kifejezési forma és a megjelenési forma szintű azonosító nem lehet ugyanabban a zárójelben;

f.

a kifejezési forma szintű azonosítók után következik, amennyiben vannak ilyenek; ha nincsenek, akkor közvetlenül az ECLI után;

g.

kettőspont alapú szintaxis használata esetén a zárójelen belül elhelyezett kettőspont előzi meg, perjel alapú szintaxis használata esetében pedig pont.

C.   Fragmentumok

19.

 Ajánlatos a bírósági határozatokat olyan módon strukturálni és megjelölni, hogy azok meghatározott részeit („fragmentumok”) egyértelműen lehessen azonosítani. Ajánlott az e szakaszban ismertetett szintaxis használata. Más fragmentumazonosítók alkalmazása esetén azonban javasolt gondoskodni leképezési mechanizmus elkészítéséről és e leképezési mechanizmusnak az ECLI-honlapon való közzétételéről. Az e szakaszban ismertetett szintaxis abban az esetben is használható URI-k létrehozására a bírósági határozatok meghatározott fragmentumaira való hivatkozás céljából, ha az adott bírósági határozatban nincsenek megjelölve azonosítható fragmentumok.

20.

 A fragmentumazonosító a mű szintjén, a kifejezési forma szintjén és a megjelenési forma szintjén alkalmazható.

21.

 Használata esetén a fragmentumazonosítót közvetlenül a bírósági határozatra vonatkozó teljes azonosítót azonosító utolsó elem – ami lehet az ECLI, illetve az ECLI-XL kifejezési formára vagy az ECLI-XL megjelenési formára utaló elem – után kell illeszteni.

22.

 A fragmentumot minden esetben a „#” jel előzi meg.

23.

 Azonosítóként történő használata esetén a fragmentum egyetlen rész azonosítására szolgál.

24.

 Hivatkozásként történő használata esetén a fragmentum több fragmentumra is hivatkozhat.

25.

 A szinguláris fragmentum egy címkéből és az azt követő számozási elemből áll.

26.

 A címke elem kötelező, és annak a következő listában szereplő valamely (angol) rövidítésnek kell lennie (a kifejezés teljes formája/magyarázat zárójelben szerepel):

a.

part (rész)

b.

sec (szakasz)

c.

subsec (alszakasz)

d.

para (pont)

e.

subpara (alpont)

f.

head (fejrész, az ítélet olyan adatokat tartalmazó része, mint például a felek és a képviselők neve, a határozat dátuma, ügyszám stb.)

g.

facts (az ítéletnek a tényállást ismertető része)

h.

reason (indokolás, a határozat azon része, amely a bíró indokolását tartalmazza)

i.

dec (határozat, azaz az ítélet záró része)

j.

anx (melléklet)

27.

 A számozási elem központozás vagy szóköz nélkül, közvetlenül a címke elem után áll.

28.

 A számozási elem:

a.

azonosítóként történő használata esetén szinguláris lehet, vagy pedig nem szerepel; hivatkozásként történő használata esetén szinguláris vagy plurális lehet, vagy pedig nem szerepel;

b.

a „head”, „facts”, „reason”, „dec” és „anx” címke esetében nem kötelező. Valamennyi egyéb címke mellett kötelező a használata;

c.

arab számokat vagy latin betűket, illetve pontokat tartalmazhat, vagy ezek bármilyen kombinációját.

29.

 A szinguláris elemek hierarchikus szerkezetűek is lehetnek, a legmagasabb szintű fragmentumot említve először. A beágyazott elemeket kötőjel választja el. A lehetséges hierarchiák tekintetében nincsenek előírások, kivéve azt, hogy az ugyanolyan címkével rendelkező hierarchikus elemek nem kombinálhatók egy hierarchiában.

30.

 A plurális elemek:

a.

tartalmazhatják ugyanazon hierarchikus szint egy tartományát (több egymást követő elemét), kötőjellel („-”) választva el egymástól a tartomány első és utolsó számozási elemét. A címke nem teendő ki újra az utolsó számozási elem elé;

b.

tartalmazhatnak egy egyazon hierarchikus szintre vonatkozó listát (több, nem egymást követő elemet), az egyes számozási elemek között vesszőt használva elválasztójelként. A címke nem teendő ki újra minden számozási elem előtt;

c.

tartalmazhatják az egy egyazon hierarchikus szintre vonatkozó tartomány és lista kombinációját;

d.

tartalmazhatják különböző, nem beágyazott elemek listáját (de tartományát nem). Ezeket az elemeket vesszővel kell elválasztani.

D.   Megoldás

31.

 Azoknak az alkalmazásoknak, amelyek nem tudják értelmezni az ECLI-XL nyelvet, figyelmen kívül kell hagyniuk ezeket a kiterjesztéseket. Ez megoldható úgy, hogy egy nyitó zárójeltől („(”) vagy – nem HTTP használata esetén – kettős kereszttől („#”) (amelyik előbb jön) kezdődően elhagyásra kerül minden, a nyitó zárójelet vagy kettős keresztet is beleértve.

32.

 Az olyan honlapokon, amelyek mechanizmusokat dolgoznak ki az ECLI-XL URI-azonosítóknak a megfelelő kifejezési formához, megjelenési formához vagy fragmentumhoz történő irányítására, gondoskodniuk kell olyan módszerről, amely lehetővé teszi az azon a konkrét honlapon nem létező ECLI-XL URI-k kezelését. Ez történhet pl. az ECLI rendelkezésre álló változatait feltüntető oldalra történő átirányítással, hogy eldönthető legyen, melyik a megjelenítendő „legjobb találat”.

III.   METAADATOK

A.   Bevezetés

33.

 A B. szakasz az e tanácsi következtetések eredeti változatában szereplő metaadat-sémát tartalmazza. A C. szakasz a metaadatok naprakésszé tett és kibővített áttekintését tartalmazza. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a nemzeti adatbázisok adatmodelljei és működése, valamint az ECLI kereső interfészével való kapcsolataik további bonyolítása, az új metaadat-séma teljes mértékben felöleli az eredeti metaadat-sémát és arra épül, noha technikai szempontból más elnevezési szabályt is lehetett volna választani. Kivételt jelent, hogy a C. szakaszban is végrehajtásra kerültek az eredeti sémán a tagállami adattárak és az ECLI kereső interfésze közötti összeköttetés céljára használt XML-séma tekintetében végrehajtott kiigazítások.

B.   Eredeti metaadat-séma

34.

 Az esetjog érthetőségének és megtalálhatóságának javítása érdekében minden egyes, bírósági határozatot tartalmazó dokumentumhoz hozzá kell rendelni az ebben a szakaszban ismertetett metaadatokat. Ezeket a metaadatokat lehetőség szerint a „Dublin Core Metadata Initiative” szervezet (a továbbiakban: DCMI) által meghatározott szabványok, továbbá az ebben a részben megadottak alapján kell leírni.

35.

 Minden olyan dokumentumhoz, amely valamely ítéletnek egy példánya vagy leírása, és amelynek a VI. részben ismertetett interfészen keresztül kereshetőnek kell lennie, a következő metaadatokat kell hozzárendelni:

a.

dcterms:identifier

Az az URL, ahol ez a példánydokumentum vagy az arra vonatkozó információ megtalálható. Ennek formátuma lehet egy webalapú címfeloldó az ECLI-vel együtt, vagy bármely más URL.

b.

dcterms:isVersionOf

Ezen elem formátuma egy ECLI, az I. részben leírtaknak megfelelően.

c.

dcterms:creator

A bíróság teljes neve. Tartalmazhatja a kollégium vagy a szakág nevét is.

d.

dcterms:coverage

A bíróság székhelye szerinti ország.

Tartalmazhatja egy (szövetségi) állam egy részének nevét is a területi joghatóság pontos megadása érdekében.

e.

dcterms:date

A határozat dátuma, az ISO8601 szabványnak megfelelő formátumban.

f.

dcterms:language

A nyelvnek az intézményközi kiadványszerkesztési útmutató szerinti rövidítéssel kell szerepelnie. A kiadványszerkesztési útmutatóban nem szereplő nyelvek esetében az ISO 639 szabványt kell használni.

A nyelv nem (feltétlenül) az eredeti ítélet nyelve, hanem a példánydokumentum (fő) nyelve.

g.

dcterms:publisher

Az ítélet ezen példányának közzétételéért felelős (kereskedelmi vagy közigazgatási) szervezet.

h.

dcterms:accessRights

Ez a mező a következő két érték egyikét tartalmazhatja: „public” vagy „private”. Amennyiben a mezőben a „public” érték szerepel, a dokumentumnak a megadott URL-címen bárki számára hozzáférhetőnek kell lennie, máskülönben a „private” értéket kell megadni, függetlenül attól, hogy a hozzáférés nem nyilvános volta kereskedelmi vagy egyéb okokhoz kötődik.

i.

dcterms:type

Ez a mező a hozott határozat típusára vonatkozó információt tartalmazhat, egy adott rendszer alapján. A mező alapértelmezett beállítása a „bírósági határozat”, így különböztetve meg e dokumentumtípust más típusú dokumentumoktól.

36.

 Minden olyan dokumentumhoz, amely valamely ítéletnek egy példánya, a következő metaadatok is hozzárendelhetők:

a.

dcterms:title

A címmező nem lehet valamely másik mező megismétlése. Lehetőség szerint a felek nevét vagy névváltozatát kell megadni, a tagállami gyakorlatnak és az adatvédelmi szabályoknak megfelelően.

b.

dcterms:subject

A tárgymező a jogi terület megadására szolgál. Ez a mező egy olyan értékeket tartalmazó rendszer egy vagy több elemét tünteti fel, mint a polgári jog, kereskedelmi jog, családjog, csődjog, nemzetközi magánjog, büntetőjog, EU-jog, közigazgatási jog, adójog, nemzetközi közjog és alkotmányos jog, továbbá konkrétabban is meghatározhatja az adott jogi területet.

c.

dcterms:abstract

Ez a mező az ügy absztraktját vagy összefoglalóját tartalmazza, az ügy ismertetése, osztályozása vagy értelmezése nélkül.

d.

dcterms:description

Ez a mező leíró jellegű elemeket tartalmaz, kulcsszavak vagy jegyzetek formájában.

e.

dcterms:contributor

A bírák, a főtanácsnok vagy a részt vevő személyzet egyéb tagjainak neve.

f.

dcterms:issued

A határozat e példánydokumentuma közzétételének időpontja. A dátum az ISO8601 szabványnak megfelelő formátumban írandó.

g.

dcterms:references.

i.

Hivatkozás egyéb (jogi) dokumentumokra.

1.

Amennyiben a hivatkozások más tagállami, uniós vagy EJEB-ítéletekre vonatkoznak, az ECLI-t kell használni, amennyiben a hivatkozott dokumentum rendelkezik ilyennel (ha nem, a hivatkozás más módja is megfelelő).

2.

Amennyiben a hivatkozások uniós jogi eszközökre vonatkoznak, lehetőleg az európai jogszabály-azonosítót kell használni, amennyiben rendelkezésre áll; egyéb esetekben a CELEX-szám használandó.

3.

Amennyiben a hivatkozások tagállami jogi eszközökre, ECLI-vel nem rendelkező ítéletekre vagy tudományos írásokra vonatkoznak, elérhető URL-eket vagy egyéb azonosító rendszereket kell használni.

h.

dcterms:isReplacedBy

Az ECLI-nek – kiadását követően – változatlannak kell maradnia. Az átszámozás mégis elkerülhetetlen, ha adminisztratív hiba történt, vagy ha egy korábban „XX” bírósági kóddal szereplő határozathoz ECLI-t rendelnek (a B. szakasz alapján). Ha ilyen átszámozásra kerül sor, az új ECLI-t kell feltüntetni ebben a mezőben. Ez a mező nem tartalmazhat semmilyen más információt.

37.

 Az ebben a részben leírt minden olyan metaadatot, amelynek nincs rögzített formátuma vagy amely nem valamely rendszeren alapul, nyelvi attribútummal kell ellátni.

C.   Felülvizsgált metaadat-séma

38.

 A metaadatok az FRBR-tartomány különböző szintjein létezhetnek. Ebben a szakaszban a mű, a kifejezési forma és a megjelenési forma szintje tekintetében kerülnek meghatározásra. A metaadatok a feltüntetésük célja alapján kerülnek besorolásra az FRBR-szintjükhöz, nem pedig annak alapján, hogy a metaadatok szerzője milyen szinten működik („létrehozó” a mű, „megvalósító” a kifejezési forma és „előállító” a megjelenési forma viszonylatában). Így tehát valamennyi megvalósító feltüntethet metaadatokat a mű szintje és a saját kifejezési formája tekintetében, másik megvalósítók kifejezési formái tekintetében azonban nem.

39.

 A felülvizsgált és kiterjesztett metaadat-séma az ECLI-XL alkalmazásától függetlenül használható.

40.

 A metaadatok létrehozása funkcionális előírások alapján történik. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen valamely konkrét műszaki megoldás használatának előírása, a metaadatok kifejezésére nincs előre meghatározott műszaki keret. A Bizottságnak az ECLI-vel foglalkozó szakértői csoporttal együttműködésben műszaki szabványt kell kidolgoznia az ECLI keresőprogramja és a nemzeti adattárak közötti metaadat-forgalom szabványosítása céljából.

41.

 A következő szakaszokban szereplő, a mű, a kifejezési forma és a megjelenési forma szintjére vonatkozó metaadatok meghatározását tartalmazó táblázatok a következő oszlopokat tartalmazzák:

a.

Technikai elnevezés: a sémákban, adatbázisokban, illetve mezőcímkeként dokumentumokban használandó név;

b.

Funkcionális elnevezés: a mező ember számára olvasható neve;

c.

Számosság (CAR): a következő értékeket tartalmazhatja:

i.

0:1 Nem kötelező mező, csak egy értéket tartalmazhat;

ii.

1:1 Kötelező, pontosan egy értéket kell tartalmaznia;

iii.

0:n Nem kötelező, több értéket tartalmazhat;

iv.

1:n Kötelező, több értéket tartalmazhat;

d.

Többnyelvűség (ML): azt mutatja, hogy a mező különböző nyelveken eltérő, illetve eltérő lehet. Ebben az esetben kötelező a nyelvi attribútum használata;

e.

Típus: a mező technikai típusát mutatja;

f.

Rögzített értékek: azt mutatja, hogy meg vannak-e határozva rögzített értékek, és ha igen, melyek;

g.

Megjegyzések: magyarázat.

42.

 Mű szintű metaadatok

Technikai elnevezés

Funkcionális elnevezés

CAR

ML

Típus

Rögzített értékek

Megjegyzések

Abstract

Absztrakt

0:n

Igen

karakterlánc

 

 

CaseNumber

Ügyszám

0:n

Nem

karakterlánc

 

 

Contributor

Hozzájáruló

0:n

Igen

karakterlánc

 

A „party” (Fél), a „judge” (Bíró) vagy a „ProfNonJudge” (Részt vevő szakemberek, a bírákon kívül) mezők használata javasolt; a „contributor” (Hozzájáruló) olyan esetekben használható, ha a megkülönböztetés nem lehetséges.

Coverage

Lefedettségi terület

1:n

Igen

karakterlánc

 

—

az az ország vagy terület, ahol a bíróság székhelye található (kötelező);

—

egy (szövetségi) állam egy része a területi joghatóság pontos megadása érdekében (nem kötelező).

Creator

Létrehozó

1:n

Igen

karakterlánc

 

A határozatot hozó bíróság megnevezése. Egy kollégium vagy szakág megnevezését (ha van ilyen) javasolt a „division” (Szakág) mezőben megadni.

Date

Az ítélet dátuma

1:1

Nem

dátum

 

Az a dátum, amikor a határozat nyilvánosan kihirdetésre kerül (az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének értelmében).

DateDeposit

A letétbe helyezés időpontja

0:1

Nem

dátum

 

Egyes joghatóságokban releváns a határozat letétbe helyezésének dátuma.

Description

Leírás

0:n

Igen

karakterlánc

 

Leíró jellegű elemek kulcsszavak vagy jegyzetek formájában.

Division

Szakág

0:n

Igen

karakterlánc

 

A határozatot hozó bíróságon belüli kollégium vagy szakág.

GlobalAlias

Általános elnevezés

0:n

Igen

karakterlánc

 

Ez lehet bármilyen rövid név, közismert elnevezés, a felek megnevezése (style of cause) vagy az ügy megnevezése, amelyen a jogászok egy bírósági határozatot emlegetni szoktak. Itt fel lehet tüntetni „párhuzamos hivatkozásokat” vagy a jogi folyóiratokban kapott azonosítókat is.

Importance

Fontossági szint

0:1

Nem

karakterlánc

—

low (alacsony)

—

medium (közepes)

—

high (magas)

Ez a (jogi értelemben vett) fontosság meghatározásának legkisebb közös nevezője.

—

Alacsony fontossági szint: jogi vagy társadalmi szempontból nem fontos határozatok. Ezen határozatok esetében pusztán az eljárásjog vagy az anyagi jog alkalmazásáról van szó. A határozatok standard szöveget tartalmaznak és/vagy csak egy jogi vagy szakpolitikai keretnek való megfelelés érdekében kerültek kihirdetésre.

—

Közepes fontossági szint: azok a határozatok, amelyekben a bíró nem döntött lényeges jogi problémában, de volt lehetősége a tények és/vagy a bizonyítékok értékelésére, illetve a jelenlegi ítélkezési gyakorlattal összhangban ítélkezett jogi kérdésekben.

—

Magas fontossági szint: azok a határozatok, amelyek megváltoztatják, pontosítják, szűkítik vagy bővítik a korábbi ítélkezési gyakorlatot, vagy egy korábban még el nem bírált jogi témában vagy vitatott társadalmi kérdésben hozott ítéletet tartalmaznak.

IsVersionOf

ECLI azonosító

1:1

Nem

karakterlánc

 

Itt megtalálható a kettőspontos változat (igény szerint kis- vagy nagybetűkkel) és a perjeles változat is (kisbetűkkel, relatív URI-ként).

Judge

Bíró

0:n

Igen

karakterlánc

 

A hozzájárulók specifikus típusa

NeutralCitation

Semleges hivatkozás

0:1

Nem

karakterlánc

 

Egyes (szokásjogot alkalmazó) országokban „semleges hivatkozást” alkalmaznak egy bírósági határozat szolgáltató- és médiumsemleges azonosítására. Ebben a mezőben lehet feltüntetni a semleges hivatkozást (ha ismert), a nemzetközi interoperabilitás biztosítása érdekében.

OfficialLanguage

Hivatalos nyelv

1:n

Nem

karakterlánc

 

Itt lehet megjelölni, hogy milyen hivatalos nyelve(ke)n született a határozat. Fel kell tüntetni az ISO 3166-1 alpha-3 kódot és (adott esetben) az uniós nyelvi kódot is.

Party

Fél

0:n

Igen

karakterlánc

 

 

PreferredForm

Előnyben részesített formátum

0:1

Nem

karakterlánc

—

uppercase (nagybetűs)

—

lower case (kisbetűs)

—

mixedcase (nagy- és kisbetűs vegyesen)

Itt lehet megjelölni, hogy a kettőspontos szintaxisban az ECLI csupa nagybetűkkel (alapbeállítás), csupa kisbetűvel vagy vegyesen kis- és nagybetűkkel jelenjen-e meg.

ProfNonJudge

Részt vevő szakemberek, a bírákon kívül

0:n

Igen

karakterlánc

 

A hozzájárulók specifikus típusa, az ügyben szakmailag részt vevő, a bíráktól eltérő személyekre lehet használni.

Reference

Hivatkozás

0:n

Igen

karakterlánc/URI

Ennek az elemnek két (kötelező) attribútuma van: „típus” és „reláció”. A „típus” attribútum lehetséges értékei:

—

celex

—

ecli

—

eli

—

patent

—

patent_application

—

akn

—

other (alapbeállítás)

A „reláció” attribútum lehetséges értékei:

—

citing

—

citedBy

—

followedBy

—

precededBy

Ezen attribútumok kombinációjára érvényes néhány megkötés:

—

a „citing” minden típusra vonatkozhat;

—

a „citedBy” a „celex”, az „ecli”, a „patent”, a „patent_application”, az „akn” és az „other” típusokra vonatkozhat;

—

a „followedBy” az „ecli” típusra vonatkozhat;

—

a „precededBy” az „ecli” típusra vonatkozhat;

ReplacedBy

Helyettesítve a következő által

0:n

Nem

karakterlánc

 

A „replacedBy” mező kizárólag a következő helyzetek esetében használható:

—

a bírósági határozat nem változott, de adminisztratív vagy technikai hiba miatt újra nyilvántartásba kellett venni egy más ECLI alatt; ide tartoznak azok a helyzetek is, amikor egy kifejezési formát korábban külön ECLI-ként vettek nyilvántartásba, de újra nyilvántartásba veszik – az ECLI-XL használatával – egy másik ECLI kifejezési formájaként;

—

egy négyjegyű dátumelemet tartalmazó ECLI-t egy nyolcjegyű dátumelemet tartalmazó ECLI vált fel;

—

„XX” bírósági kódot tartalmazó ECLI-hez ugyanaz vagy más ECLI-koordinátor egy új ECLI-t rendelt (amely nem tartalmazza az „XX” bírósági kódot).

Replaces

Helyettesíti a következőt

0:n

Nem

karakterlánc

 

A ReplacedBy fordítottja

SameAs (owl)

Rögzített névváltozat

1:1

Nem

URI

 

Ez tartalmazza az abszolút URI mű-azonosítót a http(s)://ecli.eu oldalon.

Subject

Jogterület

0:n

Igen

karakterlánc

—

civil law (polgári jog)

—

commercial law (kereskedelmi jog)

—

family law (családjog)

—

insolvency law (fizetésképtelenségi jog)

—

private international law (nemzetközi magánjog)

—

criminal law (büntetőjog)

—

EU law (európai uniós jog)

—

administrative law (közigazgatási jog)

—

tax law (adójog)

—

international public law (nemzetközi közjog)

—

constitutional law (alkotmányjog)

—

public accounting law (államháztartási számviteli jog)

Használat esetén meg kell adni egy vagy több rögzített értéket, de emellett egyéb további értékek is feltüntethetők.

Title

Cím

0:1

Igen

karakterlánc

 

 

TypeDocument

Dokumentum típusa

1:1

Igen

karakterlánc

—

judicial decision (bírósági határozat) (alapértelmezett)

—

judgment (ítélet)

—

court order (bírósági végzés)

—

conclusion (állásfoglalás)

—

opinion (vélemény)

—

preliminary question (előzetes kérdés)

—

preliminary decision (előzetes határozat)

—

follow-up on preliminary decision (előzetes határozatot követő dokumentum)

 

43.

 Kifejezési forma szintű metaadatok

Technikai elnevezés

Funkcionális elnevezés

CAR

ML

Típus

Rögzített értékek

Megjegyzések

AccessRights

Hozzáférés típusa

1:1

Nem

karakterlánc

—

private (nem nyilvános)

—

public (nyilvános)

A hozzáférés típusa arra vonatkozik, hogy az e megvalósítótól származó kifejezési formában a határozat szövege csak előfizetés esetén áll-e rendelkezésre.

AuthoritativenessExpression

A kifejezési forma hivatalossága

1:1

Nem

karakterlánc

—

yes (igen)

—

no (nem)

—

unknown (ismeretlen)

A „hivatalosság” nem azt jelenti, hogy ez a „hiteles” szöveg, hanem azt, hogy a kifejezési forma „engedélyezve lett”, azaz hivatalosnak ismerték el.

Compiler

Megvalósító

0:1

Igen

karakterlánc

 

A kifejezési forma szerzőjének teljes nevét tartalmazza. Ezen elem egy attribútuma tartalmazza a megvalósító ECLI-XL kódját, ha van ilyen.

CompilerSpecificExpression

Megvalósító-specifikus kifejezési forma

0:n

Igen

karakterlánc

 

A megvalósítóra vonatkozó kifejezési formához kapcsolódó bármilyen megvalósító-specifikus megjegyzés, amelyet más metaadat-mezőben nem lehet megadni.

ComprehensivenessExpression

A kifejezési forma teljessége

0:1

Igen

karakterlánc

—

full (teljes)

—

abridged (rövidített)

—

summarised (összefoglaló)

 

ExpressionIdentifier

A kifejezési forma azonosítója

0:n

Nem

karakterlánc

 

Ha egy kifejezési formának van az ECLI-től vagy az ECLI-XL-től eltérő saját azonosítója, vagy előnyben részesített hivatkozási formája, azt itt lehet megadni (pl.: „párhuzamos hivatkozás”).

CreationDateExpression

A kifejezési forma létrehozásának dátuma

0:1

Nem

dátum

 

 

EcliXLIdentifierExpression

Az ECLI-XL azonosítónak a kifejezési formára vonatkozó része

0:1

Nem

karakterlánc

 

Kitöltés esetén tartalmazza a kettőspontos változatot (igény szerint kis- vagy nagybetűkkel) és a perjeles változatot is (kisbetűkkel).

Issued

A kibocsátás időpontja

0:1

Nem

dátum

 

Az a dátum, amikor ezt a konkrét kifejezési formát rendelkezésre bocsátották, tehát a nyilvánosságra hozatal dátuma.

LanguageExpression

A kifejezési forma nyelve

0:1

Nem

karakterlánc

 

Üresen hagyható, ha azonos a mű egyetlen hivatalos nyelvével.

ISO 3166-1 alpha-3 kóddal kell meghatározni.

Tartalmazhat (nem kötelező) attribútumot a következő listából:

—

„officialLanguage” (hivatalos nyelv – ha egynél több hivatalos nyelv van)

—

„authorisedTranslation” (hivatalos fordítás)

—

„nonAutorisedTranslation” (nem hivatalos fordítás)

TemporalExpression

Az ideiglenes kifejezési forma típusa

0:1

Igen

karakterlánc

—

original (eredeti)

—

amended (módosított)

 

Validity

Érvényesség

0:1

Nem

dátum

 

Tartalmazhatja az érvényesség kezdetének időpontját („startDate”) és/vagy az érvényesség végének időpontját („endDate”). Ajánlott a használata, ha több, ideiglenes kifejezési forma létezik.

44.

 Megjelenési forma szintű metaadatok

Technikai elnevezés

Funkcionális elnevezés

CAR

ML

Típus

Rögzített értékek

Megjegyzések

AuthoritativenessManifestation

A megjelenési forma hivatalossága

0:1

Nem

karakterlánc

—

yes (igen)

—

no (nem)

 

CreationDateManifestation

A megjelenési forma létrehozásának dátuma

0:1

Nem

dátum

 

 

DataFormat

Adatformátum

1:1

Nem

karakterlánc

—

doc

—

docx

—

html

—

json

—

odt

—

pdf

—

rdf

—

rtf

—

tiff

—

txt

—

xhtml

—

xml

 

Editor

Előállító

0:1

Igen

karakterlánc

 

Ha releváns, a megjelenési forma szerzője.

EcliXLIdentifierManifestation

Az ECLI-XL azonosítónak a megjelenési formára vonatkozó része

0:1

Nem

karakterlánc

 

Kitöltés esetén tartalmazza a kettőspontos változatot (igény szerint kis- vagy nagybetűkkel) és a perjeles változatot is (kisbetűkkel), mindkettőt relatív URI-ként (vagy annak részeként).

Identifier

Azonosító

1:n

Nem

URI

 

Ez az elem a tényleges dokumentum visszakeresésére szolgál. Célszerű ECLI-XL azonosító formában megadni, de nem kötelező.

IV.   A TAGÁLLAMI VÉGREHAJTÁS

A.   A tagállami ECLI-koordinátor

45.

 Az ECLI-t használó valamennyi tagállamnak ki kell jelölnie egy kormányzati vagy igazságügyi szervet a tagállami ECLI-koordinátor szerepére. Egy országnak egyszerre csak egy ECLI-koordinátora lehet.

46.

 A tagállami ECLI-koordinátor a következőkért felel:

a)

azon bíróságok jegyzéke, amelyek rendelkezhetnek az I. szakaszban említett kóddal;

b)

annak eldöntése és koordinálása, hogy az ECLI-ben szereplő dátumelem négy- vagy nyolcjegyű legyen-e, és milyen mértékben;

c)

részvétel a Tanács e-jogi munkacsoportjának az ECLI-vel foglalkozó szakértői csoportjában.

47.

 A tagállami ECLI-koordinátornak – az V. részben meghatározottak szerint – tájékoztatót kell közzétennie az ECLI honlapon a sorszám összetételéről, valamint arról, hogy miként kerül végrehajtásra az ECLI.

48.

 Ha egy tagállamban az XX bírósági kód használata megengedett más joghatóságokból származó határozatok esetében, a tagállami ECLI-koordinátornak – ha és amikor e határozatokhoz a másik joghatóságon belül nemzeti ECLI-t rendelnek – megfelelő lépéseket kell tennie arra, hogy ezeket az XX-ECLI-ket a <ReplacedBy/> elem használatával nemzeti ECLI-re cserélje. Az ECLI-koordinátoroknak nem kötelességük kitölteni a <Replaces/> elemet XX bírósági kódot tartalmazó ECLI-kkel, amelyeket esetleg más tagállamok bizonyos határozatokhoz rendeltek.

B.   Végrehajtás

49.

 Az ECLI tagállami végrehajtása – az esetleges európai pénzügyi támogatás ellenére – tagállami felelősség.

50.

 Az egy országon belüli bíróságok különböző időpontokban is csatlakozhatnak az ECLI-rendszerhez.

51.

 Az egyszerű hivatkozás elősegítése érdekében az ECLI az ítélet fizikai formátumaiban is használandó.

52.

 Tanácsos minden meghozott ítélethez ECLI-t rendelni, nem csak az igazságügyi weboldalakon közzétett ítéletekhez.

53.

 ECLI korábbi ítéletekhez is rendelhető. Javasolt ezt a megközelítést követni.

54.

 Az európai interoperabilitási keret iránymutatásaival összhangban tagállami szinten külön szolgálatnak célszerű foglalkoznia az ECLI kiosztásával.

55.

 Ha egy bírósági határozat tartalmazza az ECLI-t, vagy a ECLI nyomtatásban megjelenik a határozaton, javasolt nemcsak az ECLI-t feltüntetni kettőspontos szintaxisban, hanem a megjelenési forma HTTP URI-ját is. Ez utóbbit „e dokumentum”-ként, „e verzió”-ként vagy hasonlóképp érdemes címkézni.

V.   AZ ECLI HONLAP

56.

 Létre kell hozni egy ECLI honlapot, az európai igazságügyi portál részeként.

57.

 A honlapnak a következőket kell tartalmaznia:

a)

információ az ECLI formátumára és használatára vonatkozóan. A formátumot illetően az alábbi információkat kell tartalmaznia:

i.

az I. részben leírt formai szabályok;

ii.

a részt vevő országok rövidítéseinek jegyzéke (vagy hivatkozás arra);

iii.

a részt vevő bíróságok és törvényszékek rövidítéseinek országonkénti jegyzéke. A bíróságok nevét valamennyi nyelvre le kell fordítani az e-igazságügyi portálon belül használatos, a szervezetek nevét tartalmazó többnyelvű tezaurusz alapján, a bíróságoknak – az e-igazságügyi portálon belüli vagy bármely más honlapon megtalálható – ismertetésére mutató hiperlinkekkel együtt (amennyiben vannak ilyenek);

iv.

a sorszámok formai szabályainak országonkénti ismertetése (amennyiben azok elérhetők);

v.

technikai információk;

b)

tájékoztatás a metaadatok elérhetőségéről;

c)

a tagállami ECLI-koordinátorokra vonatkozó információk: szerepük és feladatuk, valamint elérhetőségük országok szerint;

d)

a honlapról el kell tudni érni az ECLI keresőprogramját.

VI.   AZ ECLI KERESŐPROGRAMJA

58.

 Létre kell hozni egy ECLI keresőprogramot, amelynek segítségével keresni lehet a bírósági határozatok között ECLI-k, metaadatok és szöveg alapján.

59.

 Az e-igazságszolgáltatási cselekvési tervvel összhangban az ECLI keresőprogramjának decentralizáltnak kell lennie: egy európai szintű adatbázis nem helyettesítheti a nemzeti megoldásokat.

60.

 Az ECLI keresőprogramjának technikai működtetése az Európai Bizottság feladata.

61.

 A kifejezési formák megvalósítóinak nyilvántartását a Bizottságnak kell kezelnie, és annak elérhetőnek kell lennie az ECLI keresőprogramján keresztül.

62.

 Az ECLI keresőprogramjának RESTful felhasználói program interfésszel (API) kell rendelkeznie.

63.

 Az ECLI keresőprogramját az ECLI honlapon keresztül elérhetővé kell tenni a végfelhasználók számára, ám annak technikailag nem kell a honlap szerves részét képeznie.

64.

 Az Európai Bizottságnak elérhetővé kell tennie egy jól bemutatott interfészt a bírósági határozatok adatbázisainak az ECLI keresőprogramja általi indexálásához.

65.

 Visszaélés vagy szabálytalanság esetén a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy egy adott szervezettől megtagadja az ECLI keresőprogramjához való kapcsolódás jogát, illetve szisztematikus jogsértés esetén megszüntetheti az adott szervezet kapcsolódását a keresőprogramhoz.

66.

 A https://e-justice.europa.eu/ecli/ címen elérhetővé kell tenni egy címfeloldót (resolver), ami azt jelenti, hogy ha ez után a cím után begépelnek egy ECLI-t, akkor megjelennek az adott ECLI-re vonatkozóan a kereső interfészen keresztül rendelkezésre álló adatok. Emellett a https://ecli.eu is használható.

VII.   AZ ECLI AZ EU-N BELÜL

67.

 Az uniós joghatóságok ECLI-koordinátora az Európai Unió Bírósága.

68.

 Ahol az I. mellékletben „ország” vagy „tagállam” szerepel, az adott esetben értelemszerűen „EU”-t jelent.

II. MELLÉKLET

Az ECLI és az ECLI-XL használata jogi szövegekben

1.

 Az „ECLI” elnevezés csak egy bírósági határozat mű szintű megjelölésére használható.

2.

 Bírósági határozatok idézésekor tanácsos az ECLI-t – mint az idézés előnyben részesített vagy kiegészítő formáját – használni.

3.

 Idézetek esetén történő használatkor az ECLI-t mindig a teljes formájában kell feltüntetni, egyetlen elemet sem szabad kihagyni belőle.

4.

 Ha az ECLI-t olyan szövegekben szerepeltetjük, amelyek ember általi olvasásra készültek, határozottan ajánlott a kettőspontos alapú szintaxist használni igény szerint kis- vagy nagybetűkkel.

5.

 Ha jogi szövegekben hivatkozás szerepel bírósági határozatokra, az esetek többségében a hivatkozás a mű szintre vonatkozik, függetlenül a konkrét nyelvi, időbeli, előállítói vagy egyéb variánstól. Ezért az ECLI-t az ilyen jellegű hivatkozáshoz kell használni, a konkrét variáns történő utalás nélkül.

6.

 E szabály alól kivételt lehet tenni, ha – jogi vagy dokumentációs okokból – kifejezetten egy konkrét variánsra kell hivatkozni, például két nyelvi variáns összehasonlítása esetén.

7.

 Az ECLI-XL célja, hogy technikai szempontból különbséget lehessen tenni az ilyen variánsok között, azonban nagyon ajánlott kerülni az ECLI-XL feltüntetését olyan szövegekben, amelyek ember általi olvasásra készültek, és ehelyett javasolt ilyenkor az ECLI-XL-t csak lábjegyzetben vagy technikai kódként egy hiperlinkben használni.

8.

 Ha az információs rendszerek előnyben részesítik azt, hogy a felhasználót egy bírósági határozat konkrét kifejezési vagy megnyilvánulási formájához vezessék, még akkor is, ha e változatoknak nincs jogi relevanciájuk, a hivatkozást olyan módon kell létrehozni (pl. stíluslapok használatával), hogy a felhasználók ne férhessenek hozzá olyan információkhoz, amelyek félreértéshez vezetnének a hivatkozás szándékolt szintjével kapcsolatban.

9.

 Egy bírósági határozat konkrét kifejezési vagy megjelenési formájával ellentétben a jogi szövegekben egy ítélet konkrét részeire történő hivatkozás explicit és szándékos. Mivel előfordulhatnának hibák az ECLI-XL-ben, ha szövegrészekre történő hivatkozást emberi beavatkozás hozná létre, vagy azt ember olvasná, ezért nagyon tanácsos csak hiperlinkekben és egyéb, géppel olvasható kódokban vagy lábjegyzetben feltüntetett további információként használni a fragmentumokra utaló ECLI-XL-hivatkozásokat, a szövegben pedig a helyi szokásnak vagy idézési iránymutatásoknak megfelelően kell hivatkozni az adott fragmentumra.
Top