EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.11.19.

COM(2019) 607 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által az Energiaközösség Miniszteri Tanácsában és az Energiaközösség állandó magas szintű munkacsoportjában (Chişinău, 2019. december 12. és 13.) képviselendő álláspontról

1. MELLÉKLET

Miniszteri Tanács

1.HATÁROZAT A 2020–2021-ES IDŐSZAKRA SZÓLÓ ENERGIAKÖZÖSSÉGI KÖLTSÉGVETÉS ÉS A PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSOK ELFOGADÁSÁRÓL

Az Európai Unió a Miniszteri Tanács ülésén azt az álláspontot fogja képviselni, hogy a 2020–2021-es időszakra szóló energiaközösségi költségvetésre vonatkozó, az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának tett bizottsági javaslatról szóló 2019. november 6-i bizottsági határozattal (C(2019) 7828 final) összhangban jóváhagyja a 2020–2021-es időszakra szóló energiaközösségi költségvetés és a pénzügyi hozzájárulások elfogadásáról szóló határozatot és a Miniszteri Tanács e melléklet függelékeként csatolt eljárásiaktus-tervezetét.

2.AZ ENERGIAKÖZÖSSÉGRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 91. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN AZ ENERGIAKÖZÖSSÉGRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS MEGSZEGÉSÉT KIMONDÓ HATÁROZATOK AZ ALÁBBI ÜGYEKBEN: ECS-10/17. SZÁMÚ ÜGY (SZERBIA), ECS-13/17. SZÁMÚ ÜGY (SZERBIA) ÉS ECS 6/18. SZÁMÚ ÜGY (KOSZOVÓ*)

a)Az Európai Unió azt az álláspontot fogja képviselni, hogy jóváhagyja az ECS-10/17. számú ügyben (Szerbia), az ECS-13/17. számú ügyben (Szerbia) és az ECS-6/18. számú ügyben (Koszovó*) az Energiaközösségről szóló szerződés 91. cikkének (1) bekezdése értelmében jogsértést kimondó határozattervezeteket, az ECS-10/17. számú ügyben azzal a feltétellel, hogy az indokolással ellátott kérés (71) pontjából törölik az obiter dictumot.

3.AZ ENERGIAKÖZÖSSÉGRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 92. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI HATÁROZATOK: AZ ECS-8/11., AZ ECS-2/13. ÉS AZ ECS-6/16. SZÁMÚ ÜGYBEN BOSZNIA-HERCEGOVINA VONATKOZÁSÁBAN, AZ ECS-3/08. ÉS AZ ECS-9/13. SZÁMÚ ÜGYBEN SZERBIA VONATKOZÁSÁBAN INTÉZKEDÉSEK BEVEZETÉSÉRŐL ÉS/VAGY MEGHOSSZABBÍTÁSÁRÓL

Az Európai Unió azt az álláspontot fogja képviselni, hogy jóváhagyja az ECS-8/11., az ECS-2/13. és az ECS-6/16. számú ügyben Bosznia-Hercegovina vonatkozásában, valamint az ECS-3/08. és az ECS-9/13. számú ügyben Szerbia vonatkozásában hozandó, az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése szerinti határozattervezeteket.

FÜGGELÉK AZ 1. MELLÉKLETHEZ

AZ ENERGIAKÖZÖSSÉG

MINISZTERI TANÁCSÁNAK

2019/PA/01/MC-EnC ELJÁRÁSI AKTUSA: a 2020–2021-es időszakra szóló energiaközösségi költségvetés és a felek költségvetéshez való pénzügyi hozzájárulásának elfogadásáról

Az Energiaközösség Miniszteri Tanácsa,

tekintettel az Energiaközösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 73., 74., 86. és 88. cikkére,

tekintettel a 2020–2021-es időszakra szóló energiaközösségi költségvetésre vonatkozó, az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának tett bizottsági javaslatról szóló ... bizottsági határozatra,

tekintettel a költségvetés létrehozásáról és végrehajtásáról, az ellenőrzésről és a vizsgálatról szóló energiaközösségi eljárás 24. és 25. cikkére,

mivel a Miniszteri Tanács az Energiaközösség működési költségeinek fedezésére kétéves költségvetést fogad el, amely intézményeinek működéséhez szükséges,

mivel az Energiaközösségről szóló szerződés IV. mellékletében megállapítottak szerint mindegyik fél hozzájárul az Energiaközösség költségvetéséhez,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Energiaközösség 2020. és 2021. pénzügyi évre szóló, ezen eljárási aktus mellékletében meghatározott költségvetése elfogadásra kerül.

2. cikk

A feleknek az Energiaközösség költségvetéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulását 2020. január 1-jétől ezen eljárási aktus melléklete határozza meg.

3. cikk

E határozatnak az Energiaközösséget létrehozó szerződés valamennyi részes fele és intézménye a címzettje.

4. cikk

Az Energiaközösség Titkárságának igazgatója ezt az eljárási aktust és annak mellékletét az elfogadását követő hét napon belül az Energiaközösséget létrehozó szerződés valamennyi részes fele és intézménye rendelkezésére bocsátja.

Chişinău, 2019. december 13.

a Miniszteri Tanács részéről

………………..

Elnökség

Melléklet

a 2018–2019-es időszakra szóló energiaközösségi költségvetésre vonatkozó, az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának tett bizottsági javaslat kialakításáról szóló bizottsági határozathoz

Indokolás az Energiaközösség 2020–2021-es időszakra szóló költségvetéséhez

1.A javaslat háttere

1.1.Szerződéses alap

Az Energiaközösségről szóló szerződés (a továbbiakban: szerződés) 73. és 74. cikke értelmében az Európai Bizottság javaslata alapján a Miniszteri Tanács egyhangúlag elfogadott eljárási aktusa rögzíti az Energiaközösség kétéves költségvetését. A költségvetés többek között az Energiaközösség intézményeinek működéséhez szükséges működési kiadásokat fedezi. 

Jelen költségvetési javaslatot és indokolást az igazgató a költségvetés létrehozásáról és végrehajtásáról, az ellenőrzésről és a vizsgálatról szóló energiaközösségi eljárás (a továbbiakban: költségvetési eljárás) 30. cikkében előírtaknak megfelelően készítette elő.

1.2.Az Energiaközösség 2020–2021-es időszakra szóló költségvetésével kapcsolatos rendelkezések

A költségvetés (tartalmi és strukturális) megállapítására vonatkozó irányadó elveket és rendelkezéseket az Energiaközösség (2014-ben módosított) költségvetési eljárása tartalmazza.

A folyamat során első alkalommal alkalmaznak egy újabb elvet, mivel a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) elveinek bevezetése az Energiaközösség jövőbeli jelentéstételi rendszerének részét képezi.

2.A 2020–2021-es időszakra szóló munkaprogram tervezete

Az Energiaközösség és intézményei – köztük a Titkárság – prioritásai az új kihívások jelentette igények figyelembevétele mellett a szerződésben meghatározott fő célkitűzésekre fognak összpontosítani, melyek az alábbiak:

3.az uniós belső energiapiac szabályainak és elveinek jogilag kötelező erejű keret alapján történő kiterjesztése Délkelet-Európa, a fekete-tengeri térség és az azon túli területek országaira;

4.stabil szabályozási és piaci keretrendszer létrehozása, amely képes beruházásokat vonzani az energiatermelésbe és a hálózatokba;

5.a határokon átnyúló energiakereskedelmet és az uniós piaccal való integrációt elősegítő integrált energiapiac létrehozása;

6.az ellátás biztonságának növelése a gazdasági fejlődéshez és a társadalmi stabilitáshoz szükséges megbízható és folyamatos energiaellátás biztosítása révén;

7.az energiaellátással kapcsolatos környezetvédelmi helyzet javítása a régióban, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiák használatának ösztönzése.

A Titkárság továbbra is támogatja a szerződő feleket a vívmányok átültetésében és végrehajtásában. Abban az esetben, ha nem tapasztalható előrelépés, a Titkárság szakértői az adott fél igényeire szabott támogatás révén egyre nagyobb mértékben vesznek részt az egyedi helyzetek megoldásában, vagy országspecifikus végrehajtási missziókkal, vagy külső tanácsadói szolgáltatások megszervezésével. A szerződés szerinti, közvetítéssel és vitarendezéssel támogatott végrehajtási mechanizmus továbbra is fontos eszközként fog szolgálni a szerződés végrehajtásának támogatásában az olyan esetekben, amikor más típusú támogatások (pl. a tervezés, a tudásmegosztás vagy a kapacitásépítés) nem járnak sikerrel.

Az Energiaközösség döntéshozó szervei által a közelmúltban elfogadott nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendeletet (REMIT) és a gázellátással kapcsolatos üzemi és kereskedelmi szabályzatokat át kell ültetni és végre kell hajtani. Az infrastruktúrával kapcsolatos további feladatok (energiaközösségi érdekű projektek/közös érdekű projektek) sem kerülnek le a Titkárság napirendjéről; ezekkel kapcsolatosan a hatályos rendelkezéseknek megfelelően rendszeresen jelentést kell tenni.

A Miniszteri Tanács 2018 decemberében fogadta el az Energiaközösség szerződő feleire vonatkozóan 2030-ra kitűzött célokat rögzítő általános politikai iránymutatást, amely meghatározza az Energiaközösség dekarbonizáció terén folytatott tevékenységének jövőbeli súlypontját. A Miniszteri Tanács említett decemberi ülésen jelentette be, hogy megkezdi a tiszta energiáról szóló csomag energiaközösségi vívmányokba való beépítésére irányuló munkát. A csomag egyes részei már 2019-ben a vívmányok részét képezhetik, ezek az átdolgozott megújulóenergia-irányelv, a módosított energiahatékonysági irányelv, az épületek energiahatékonyságáról szóló módosított irányelv és az energiaunió irányításáról szóló rendelet. Ez a szerződő felek számára további feladatokkal és kötelezettségekkel jár majd, és a Titkárság részéről is további erőfeszítésekre lesz szükség. A nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek kidolgozása és elfogadása különösen nagy kihívást jelentő kötelezettség lesz.

Ezenfelül a földgázellátás biztonságára vonatkozó vívmányok, csakúgy mint a hatályos és jövőbeli üzemi és kereskedelmi szabályzatok számos új feladatot rónak a Titkárságra és az Energiaközösség szabályozó testületére.

Az Energiaközösség villamosenergia-elosztó rendszerei üzemeltetőinek koordinációs csoportja, valamint a kiberbiztonsággal és kritikus infrastruktúrákkal foglalkozó koordinációs csoportja létrehozásáról és munkájáról szóló miniszteri tanácsi eljárási aktusok elfogadása szintén több új feladatot eredményez, többek között ülések megszervezését és előkészítését és a munkacsoportoknak nyújtott általános tartalmi támogatást.

A Titkárság megbízatásából eredő jelenlegi és új feladatokból adódóan a különböző energiaközösségi intézmények (pl. Miniszteri Tanács, az Energiaközösség szabályozó testülete, az állandó magas szintű munkacsoport) és az Európai Bizottság felé teljesítendő jelentéstételi kötelezettségek köre folyamatosan bővül. A jelentéstételi kötelezettségek részleteit a munkaprogram II. melléklete tartalmazza.

A Titkárság munkája a szerződés 67. cikkével összhangban alapvetően három fő prioritási területre összpontosul.

–1. tevékenység (A1) – a szerződés 67. cikkének b) pontja értelmében a vívmányok végrehajtása a szerződésből eredő kötelezettségek megfelelő végrehajtása érdekében a szerződő feleknek felajánlott támogatásra összpontosítva, és éves jelentés előterjesztése a Miniszteri Tanács elé az elért haladásról;

–2. tevékenység (A2) – a szerződés 67. cikkének c) pontja értelmében támogatásnyújtás a támogatóknak, segítségnyújtás az Európai Bizottságnak a támogatókkal kapcsolatos tevékenységek koordinálásában, ideértve a támogatók közössége által az Energiaközösség hatálya alá tartozó területeken a szerződő feleket támogató tevékenységet; valamint

–3. tevékenység (A3) – a szerződés 67. cikkének a) pontja értelmében adminisztratív támogatás nyújtása intézményeknek és szerveknek és az Energiaközösség intézményei és a Miniszteri Tanács határozataival létrehozott munkacsoportok munkájának elősegítése és szervezése.

A munkaprogramban meghatározott fő tevékenységeket jelentéstételi célból feladatkörökre bontották (lásd a 2020–2021-es időszakra szóló munkaprogram I. mellékletét). A költségvetés felhasználásáról szóló további jelentéseket a meghatározott tevékenységek (lásd a fenti A1–A3 tevékenységeket) és az azoknak megfelelő mutatók alapján terjesztik elő.

Ez a dokumentum azonban a forrásoknak a költségvetési eljárás elveivel összhangban történő tervezésére vonatkozik (lásd lent).

8.Költségvetési feltételezések

A költségvetési javaslatot alátámasztó fő feltételezés, hogy továbbra is stabil jogi és pénzügyi keret áll rendelkezésre az Energiaközösség műveleteihez. A szerződés tervezett módosításait – amelyek annak működését hivatottak javítani – a Miniszteri Tanács a soros elnökség és a Titkárság támogatásával várhatóan 2019-ben fogadja el, és ez elsődleges biztosítéka lesz annak, hogy a Közösség – az egységes belső energiapiac létrehozásából adódó követelményeknek megfelelve – továbbra is az Energiaközösség célkitűzéseinek elérésére fog törekedni. A 2020–2021-es időszakra szóló pénzügyi tervezés tekintetében figyelembe vették az előző három év költségvetés-végrehajtási tapasztalatait, csakúgy mint a jövőbeli feladatok és tevékenységek munkaprogram szerinti stratégiai tervezését.

9.Az Energiaközösség költségvetésének felépítése

A pénzügyi tervezés az előre meghatározott költségvetési struktúra alapján, a hatályos szabályzat rendelkezéseinek megfelelően zajlik. Ez a kiadások és bevételek tervezéséhez az Energiaközösség kezdete óta rendelkezésre álló megbízható keret lehetővé teszi az eredmények több évre kiterjedő összehasonlításának figyelembevételét.

A jelen költségvetés négy költségvetési sorra osztva (Humánerőforrás, Útiköltség, Irodai infrastruktúra és Egyéb költségek és szolgáltatások) határoz meg előirányzatokat, amelyek (a különböző költségvetési sorokhoz eltérő számban rendelt) költségvetési pozíciókra bontva találhatók meg a költségvetésben. Minden egyes költségvetési pozíció előre meghatározott számlákból áll, melyek a költségvetési sorokhoz kapcsolódó kiadások egy bizonyos kategóriáját képviselő számlacsoportot alkotnak. Az ebben a szakaszban szereplő magyarázatok a 2020. és a 2021. évre egyaránt értendők.

9.1.Költségvetési sor: Humánerőforrás

Az I. költségvetési sor a humánerőforrással kapcsolatos kiadásokat tartalmazza. A költségvetés ezen részét a jóváhagyott létszámtervvel összhangban határozzák meg, a megállapított fizetési fokozatok figyelembevételével.

A javaslat alapját a Titkárság jelenlegi szervezeti felépítése képezi. A Humánerőforrás költségvetési sor költségvetése az alábbi megfontolások eredményeképpen alakult ki:

–a fizetéseket 2020-ban és 2021-ben is 2 %-os inflációs indexszel igazítják ki; valamint

–a kirendelés és a szakmai gyakorlat keretében történő ideiglenes foglalkoztatás a tervek szerint továbbra is előnyt élvez. A szerződő felek igazgatási kapacitásának megerősítését elősegítő kirendelést a 2020–2021-es időszakban is igénybe fogják venni, melynek révén a Titkárság csapatát a nemzeti közigazgatások és más szervezetek speciális technikai szakértelemmel rendelkező kirendelt munkatársai egészítik ki. A szakmai gyakorlat keretében közreműködő munkatársak támogatást nyújtanak a személyzetnek, elősegítik az Energiaközösséggel kapcsolatos ismeretek terjesztését, valamint hozzájárulnak a kapacitásépítéshez. A javasolt költségvetés pénzügyi feltételezései szerint a szakmai gyakorlatokra hozzávetőlegesen 60 emberhónapnyi, a kirendelésekre 1 24 emberhónapnyi forrást irányoznak elő. Az ideiglenes alkalmazottak számának kiszámítása 1 éves foglalkoztatás alapján történik, azaz 2020-ra 5 egyéves szakmai gyakorlattal és 2 egyéves kirendeléssel (összesen 7 ideiglenes alkalmazottal) tervezve.

9.2.Költségvetési sor: Útiköltség

A II. költségvetési sor a Titkárság személyzetének az Energiaközösség képviseletében a szerződés végrehajtásához szükséges tevékenységekhez kapcsolódó engedélyezett utazásai nyomán felmerülő kiadásait foglalja magában.

A kiadások elsősorban a szerződő felekkel kapcsolatos kiküldetésekre vagy technikai segítségnyújtására vonatkoznak, melyek célja a szerződés szerinti kötelezettségek végrehajtásának felülvizsgálata. A költségvetés a különböző ülések és konferenciák – köztük az Energiaközösség intézményeinek rendezvényei – szervezésének és a személyzet ezeken (adott esetben előadóként) való részvételének összefüggésében indokolt utazások finanszírozására is előirányoz forrásokat.

E struktúrán belül az útiköltségekre elkülönített költségvetés az alábbiakból áll:

–repülőutak és járulékos költségek; valamint

–napidíj 2 .

9.3.Költségvetési sor: Irodai infrastruktúra

A III. költségvetési sor egyrészt azokat a kiadásokat foglalja magában, amelyek bővítik vagy módosítják az Energiaközösség eszközeit, másrészt tartalmazza azokat az irodai infrastrukturális kiadásokat (bérleti díj, irodai eszközök, fogyóeszközök és egyéb szolgáltatások), amelyek a Titkárság – mint a szerződés révén létrehozott intézmény – működéséhez szükségesek.

A költségvetési sor a következő költségvetési pozíciókat tartalmazza:

–Bérleti díj: Az irodahelyiségek bérlésével kapcsolatos kiadások becslése. Ez a költségvetési pozíció figyelembe veszi a Titkárság székhelye szerinti ország (Ausztria) az Energiaközösség teljes költségvetéséhez nyújtandó hozzájárulását 3 .

–Irodai berendezések: Ez a költségvetési pozíció a berendezések (különösen az informatikai és az ahhoz kapcsolódó irodai bútorok) karbantartásának igényét tükrözi, ami a munkakörnyezet, a munkafolyamatok és az adatfeldolgozás maximális biztonságához szükséges. Ez a költségvetési sor a következő költségvetési számlákat foglalja magában: hardver, szoftver, irodai berendezések és kis értékű eszközök. A 2020. évi összkiadás költségvetés-tervezése az informatikai terv alapján történik, amely tekintetbe veszi a hardverek (személyzeti informatikai berendezések, laptopok, nyomtatók és informatikai adminisztrációs szerverek) tervezett cseréjét. Magában foglalja továbbá az Energiaközösség honlapjához és az Energiaközösség számláinak kezelésére szolgáló belső számviteli programhoz szükséges meglévő szoftverek használatát lehetővé tevő licenceket.

–Fogyóeszközök: Ez a költségvetési sor a következő számlákat foglalja magában: irodai eszközök, javítás és karbantartás, irodatakarítás, az irodahelyiségekhez köthető folyóköltségek és áramhasználat.

–Egyéb szolgáltatások: Az „Egyéb szolgáltatások” költségvetési pozícióhoz tartozó tervezett költségvetés tükrözi a fuvarozók és harmadik felek által végzett szállításokra fordítandó forrásokat, a postai díjakat, egyéb működési költségeket és a kommunikációs díjakat (távközlés).

9.4.Költségvetési sor: Egyéb költségek és szolgáltatások

A IV. költségvetési sor az egyéb kiadásokat foglalja magában, amelyek a Titkárság és a szerződéssel létrehozott más intézmények (a Miniszteri Tanács, az Energiaközösség szabályozó testülete, az állandó magas szintű munkacsoport és különböző szakmai fórumok) működéséhez szükséges tevékenységekhez kapcsolódnak.

Ez a költségvetési sor a következő költségvetési pozíciókat foglalja magában:

–Hirdetések, kommunikáció és reprezentáció: Magában foglalja a PR-tevékenységeket, a különböző titkársági kiadványok kiadását (pl. a jogi keret és a végrehajtási jelentések stb. legújabb változatainak kiadását), közbeszerzés vagy személyzet toborzása okán megjelentetett hirdetéseket, valamint a reprezentációs költségeket.

–Tanulmányok, kutatás és konzultációk: A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulmányok révén nyújtott technikai támogatás hasznos eszköz az Energiaközösség célkitűzéseinek megvalósításához. A kutatás és a konzultációs tevékenység az Energiaközösség (ideértve az Energiaközösség szabályozó testületét) munkaprogramjában meghatározott feladatkörökhöz kapcsolódik.

–Kiszervezett szolgáltatások költségei (informatika, bérszámfejtés stb.): Ez a költségvetési sor azon tevékenységek és feladatok elvégzésére vonatkozik, amelyek az informatikai ügyintézéshez (külső partnerhez kiszervezett tevékenység), az Energiaközösség honlapjának technikai karbantartásához (adminisztratív és külső felhasználói felület), az irodai berendezések (pl. fénymásolók és nyomtatók) bérleti szerződéseihez, valamint a meglévő ügyviteli, számviteli és humánerőforrás-célú informatikai megoldások (könyvelési és humánerőforrás-adatbázisok) karbantartásához köthetők.

–Ellenőrzési, jogi és pénzügyi tanácsadás költsége: Ez a költségvetési sor magában foglalja a külső ellenőrzésekre, a kiszervezett jogi szolgáltatásokra, valamint a bérszámfejtési és számviteli tárgyú pénzügyi szerződésekre elkülönített forrásokat 4 .

–Pénzügyi szolgáltatások: Ez a költségvetési sor a banki és tranzakciós díjakra vonatkozik.

–Rendezvényköltségek: Ez a költségvetési sor a rendszeres és ad hoc rendezvények szervezéséhez kapcsolódó költségeket foglalja magában, ideértve a következőket: helyszín és berendezések bérlése, vendéglátás, technikai háttér.

–Költségtérítés: Ide tartoznak a szerződő felek és/vagy megfigyelők képviselőinek az Energiaközösség szervezte intézményi üléseken, munkaértekezleteken és egyéb rendezvényeken való részvételével kapcsolatos útiköltségek; a költségvetés végrehajtása a költségtérítésekre vonatkozóan külön szabályzat szerint történik. Alapelvként az Energiaközösség a kezdetek óta ugyanazokat a költségtérítési szabályokat alkalmazza az utazási és a szállásköltségekre. and

–Képzés: Ez a költségvetési pozíció a képzéssel, oktatással, a titkársági személyzet éves belső üléseivel és elsősorban a szerződő felek képviselőinek kínált oktatási lehetőségekkel kapcsolatos költségeket foglalja magában.

10.Az Energiaközösség 2020. évi költségvetése

A 2020. évre javasolt költségvetés összhangban van a Bizottság által előterjesztett összeggel és megegyezik a 2019. évi költségvetés szintjével (4 812 073 EUR). Mint minden évben, az EU hozzájárulása (az Energiaközösség költségvetésének 94,78 %-a) most is a 2020. évi uniós költségvetés végleges elfogadásától függ.

5.1. 1. költségvetési sor: Humánerőforrás 2020

2019-hez képest 3,7 %-kal nőttek az 1. költségvetési sor alatt igényelt pénzügyi források. A növekedés oka a következő évben foglalkoztatandó két új szakértő álláshelye iránti kérelem (a részletes információkat és az indoklást a csatolt munkaprogram tartalmazza), valamint a 2 %-os inflációs kiigazítás.

A költségvetési sor az állandó alkalmazottak (meghosszabbítható határozott idejű szerződéssel rendelkezők) és az ideiglenes alkalmazottak (gyakornokok és kirendelt szakértők) fizetését tartalmazza. A fizetések mentesek a nemzeti jövedelemadó alól, nem tartalmaznak egyéb juttatásokat (nyugdíjjogosultság, egészségbiztosítás, munkanélküli-járadék), de balesetbiztosítást nyújtanak. További támogatások és juttatások nem alkalmazandók.

Az Energiaközösség Titkársága személyzetének 2020. január 1-jétől alkalmazandó fizetése a meglévő (2019-es) díjazáson alapszik, melyen 2 %-os inflációs kiigazítást végeznek.

Ebben a költségvetési sorban jelennek meg az ideiglenes megbízatások (24 emberhónap a kirendelések és 60 emberhónap a szakmai gyakorlatok esetében, 2019-ben összesen 46,6 emberhónap). A kirendelt szakértők díjazását a közelmúltban igazították ki, melynek következtében az ideiglenes alkalmazottakra fordított teljes költségvetés 190 485 EUR-ról 175 432 EUR-ra csökkent. Ez a foglalkoztatási forma a tapasztalatok szerint hozzáadott értéket képviselt a Titkárság munkájában. Kiváló eszköz arra, hogy a szerződő felek fiatal szakértői is részt vegyenek az Energiaközösség munkájában. Ezenfelül az ideiglenes foglalkoztatás hozzájárul a földrajzi egyensúly megteremtéséhez, amelyről az Energiaközösség Titkársága személyzeti állományának felvételi szabályaira, munkafeltételeire és egyenletes földrajzi eloszlására vonatkozó szabályzat (a továbbiakban:felvételi szabályzat) is rendelkezik. 

A személyzeti bővítés igényét a 2020–2021-es munkaprogramban indokoltaknak megfelelően több költségvetési sor előirányzatainak átcsoportosítása ellensúlyozza.

5.2. 2. költségvetési sor: Útiköltség 2020

A 2020. évre allokált útiköltség-költségvetés (340 000 EUR) 8 %-kal alacsonyabb, mint a 2019. évi (367 812 EUR). A 2020-ra vonatkozó becslést az elmúlt évek költségvetés-felhasználással kapcsolatos tapasztalatai alapján állapították meg. A hatékonyan tervezett jövőbeli utazások és kiküldetések révén az igényelt költségvetés várhatóan elegendő a vonatkozó tevékenységek megfelelő végrehajtásához.

5.3. 3. költségvetési sor: Irodai infrastruktúra 2020

Az irodai kiadások költségvetését illetően a 2019 (400 084 EUR) és 2020 (424 205 EUR) közötti 6 %-os növekedés a bérleti díjakra és egyéb szolgáltatásokra vonatkozó reális ráfordításokat tükrözi. Az elmúlt végrehajtási években mindkét költségvetési pozíció forráshiányt mutatott.

5.4. 4. költségvetési sor: Egyéb költségek és szolgáltatások 2020

Az egyéb költségek és szolgáltatások általános költségvetési igénye 6 %-kal alacsonyabb lesz 2020-ban (1 395 000 EUR) mint 2019-ben (1 486 956 EUR), ami a különböző költségvetési sorok tervezett összegeinek kiigazítását vonja maga után. Az összes költségvetési pozíció tényleges múltbeli felhasználási értékei alapján valószínűsíthető, hogy ez a költségvetés elegendő lesz az e költségvetési sorhoz tartozó tevékenységek folytatásához.

11.Az Energiaközösség 2021. évi költségvetése

A 2021-re javasolt 4 812 073 eurós költségvetés is a 2020-as költségvetés alapjául szolgáló feltételezésekre támaszkodik a létszámtervben megállapított teljes létszám, a fizetések szintje és az összes egyéb költség tekintetében. A fizetésekre fordítandó források növekedését felülmúlja a tanulmányokra, oktatásra és a fogyóeszközökre szánt források csökkenése.

Az uniós hozzájárulás tekintetében a 2021-re vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre, ez a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettől függ. Ezért az alábbiak az Energiaközösség 2020 utáni működéséhez szükséges források részletesen kidolgozott tervét tartalmazzák.

12.Bevételi kimutatás 2020–2021

13.Kiadási kimutatás 2020–2021

14.Részletes kiadási kimutatás 2020–2021

15.Intézményi költségvetés (rendezvények finanszírozása és kapcsolódó költségtérítés)

16.A Szerződés IV. melléklete: A felek hozzájárulásait tartalmazó táblázat 2020–2021

Az Energiaközösségről szóló szerződés IV. melléklete

2020–2021-es költségvetési időszak

17.Létszámterv 2020–2021

Megjegyzés:

Ez a létszámterv a javasolt állandó és ideiglenes álláshelyek számát tünteti fel, amelyek a vonatkozó munkaprogram szerinti feladatok elvégzéséhez szükségesek.

Az ideiglenes álláshelyek számának becslése 12 hónapos megbízások alapján történt és az egyedi megbízások időtartamától függően változhat.

*A jövőben az igazgatóhelyettesi álláshelyre vonatkozóan világos szabályokat kell megállapítani a személyzeti szabályzatban és a felvételi szabályzatban

ENERGIAKÖZÖSSÉGI FIZETÉSI FOKOZATOK 2020–2021*

* A számadatok teljes munkaidős foglalkoztatásra vonatkoznak

** A jövőben az igazgatóhelyettesi álláshelyre vonatkozóan világos szabályokat kell megállapítani a személyzeti szabályzatban és a felvételi szabályzatban

Megjegyzés: Az Energiaközösség ezen eljárási jogi aktus mellékletét képező 2020–2021-es munkaprogramja igazoló dokumentumként csatolva.

2. MELLÉKLET

Állandó magas szintű munkacsoport

AZ ENERGIAKÖZÖSSÉG ÁLLANDÓ MAGAS SZINTŰ MUNKACSOPORTJÁNAK HATÁROZATA A GÁZSZÁLLÍTÁSIRENDSZER-ÜZEMELTETŐK KÖZÖTTI RENDSZEREGYENSÚLYOZÁSRA VONATKOZÓ ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZAT LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ (EU) 312/2014 RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL

Az Európai Unió azt az álláspontot fogja képviselni, hogy az Energiaközösség állandó magas szintű munkacsoportjának a gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló 312/2014/EU bizottsági rendelet végrehajtásáról szóló határozatára irányuló bizottsági javaslatról szóló 2019. november 6-i bizottsági határozattal (C(2019) 7831 final) összhangban jóváhagyja a 312/2014/EU bizottsági rendelet végrehajtásáról szóló határozattervezetet.

3. MELLÉKLET

Kérdések, amelyek nem tartoznak az EUMSZ 218. cikke (9) bekezdésének hatálya alá, de a Tanács politikai jóváhagyását igénylik

1.A 2019. ÉVI ÁLTALÁNOS POLITIKAI IRÁNYMUTATÁS AZ ENERGIAKÖZÖSSÉGRE ÉS AZ ENERGIAKÖZÖSSÉG SZERZŐDŐ FELEIRE VONATKOZÓAN 2030-RA KITŰZÖTT CÉLOKRÓL ÉS A KLÍMASEMLEGESSÉGRŐL

Az Európai Unió azt az álláspontot fogja képviselni, hogy támogatja a 2019. évi általános politikai iránymutatás e melléklet függelékeként csatolt tervezetének elfogadását.  A 2019-es általános politikai iránymutatás-tervezetet érintő kisebb módosításokat a Bizottság újabb tanácsi határozat nélkül is elfogadhatja, figyelembe véve az Energiaközösség szerződő feleinek a Miniszteri Tanács ülése előtt vagy során kifejezett álláspontját.

2.AZ ENERGIAKÖZÖSSÉG 2018–2019. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL SZÓLÓ ÉVES JELENTÉS

Az Európai Unió azt az álláspontot fogja képviselni, hogy támogatja a 2018–2019. évi éves jelentéstervezet elfogadását.

3.A TITKÁRSÁG IGAZGATÓJÁNAK MENTESÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ D/2019/01/MC-EnC HATÁROZAT

Az Európai Unió azt az álláspontot fogja képviselni, hogy támogatja az igazgató 2018. évi pénzügyi mentesítéséről szóló határozattervezet elfogadását.

FÜGGELÉK A 3. MELLÉKLETHEZ

2019. évi általános politikai iránymutatás

az Energiaközösségre és annak szerződő feleire vonatkozóan 2030-ra kitűzött célokról és a klímasemlegességről

BEVEZETÉS

A Miniszteri Tanács 2018. novemberi ülésén fogadta el az Energiaközösség szerződő feleire vonatkozóan 2030-ra kitűzött célokat rögzítő általános politikai iránymutatást. Az iránymutatást három különálló, 2030-ig megvalósítandó energia- és éghajlat-politikai cél – az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrások részesedésére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó cél – kapcsán elért politikai konszenzus alapján alakították ki. E céloknak összhangban kell lenniük a 2030-ra kitűzött uniós célokkal, egyforma szintű törekvést kell képviselniük a szerződő felek tekintetében, és figyelembe kell venniük a releváns társadalmi-gazdasági különbségeket, technológiai fejleményeket, valamint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást.

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament között 2018-ban és 2019 elején létrejött politikai megállapodásoknak köszönhetően a „Tiszta energia minden európainak” elnevezésű intézkedéscsomag valamennyi szabálya 2019 júniusától hatályos. A 2030-ra kitűzött három energia- és éghajlat-politikai cél – az üvegházhatásúgáz-kibocsátások legalább 40 %-os csökkentése az 1990-es szinthez képest, legalább 32,5 %-os energiahatékonyság és a megújuló energia legalább 32 %-os részaránya – mára teljes mértékben beépültek az uniós jogszabályokba.

A Miniszteri Tanács határozata nyomán elfogadott 2009-es megújulóenergia-irányelv és a 2012-es energiahatékonyság-irányelv az Energiaközösség jogrendjének részévé vált, beleértve az Energiaközösség egészére vonatkozó 2020-as energiahatékonysági célt, csakúgy mint az egyes szerződő felekre vonatkozó, a megújuló energiával kapcsolatosan 2020-ra teljesítendő célokat.

Az Energiaközösség 2017-es miniszteri tanácsi ülése hangsúlyozta az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan 2030-ra teljesítendő célok megállapításának szükségességét. Mindez összhangban van a szerződő felek uniós csatlakozási folyamata jelentette kötelezettségekkel, továbbá figyelembe veszi az érintett országok által az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) és a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeket.

A célkitűzésre irányuló folyamat első lépéseként az Energiaközösség Titkársága külső tanulmányra adott megbízást, amely a lehetőségekhez mérten a három energia- és éghajlat-politikai cél megállapításának módszertanát hivatott azonosítani a 2018. évi általános politikai iránymutatásban megfogalmazott kritériumok alapján. A tanulmány eredményeit az Energiaügyi és Éghajlatváltozási Bizottság technikai munkacsoportja a Bizottság támogatása és analitikai iránymutatása mellett részletesen tárgyalta és vizsgálta. A 2019 júniusában elkészült tanulmány hasznos alapul szolgált a megbeszélésekhez. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az EU-ban hagyományosan használt kapacitáshoz képest az adatok minőségével és elérhetőségével, továbbá a tanulmány analitikai hatókörével kapcsolatban módszertani korlátok merültek fel. Ennek eredményeként kizárólag a tanulmány alapján nem lehet általános érvényű következtetéseket levonni, és nem lehetséges az Energiaközösségre és annak szerződő feleire vonatkozóan 2030-ra teljesítendő egyértelmű célokat sem javasolni.

A megbeszélések során fény derült arra, hogy az Energiaközösség és annak szerződő felei tekintetében az uniós célokhoz hasonlóan ambiciózus és a 2030-ra kitűzött uniós célokkal összehangolt átfogó és hiteles energia- és éghajlat-politikai célok előterjesztéséhez további és mélyebbre ható elemzésre volna szükség. Egy új, uniós módszertanra épülő modellezés keretében fog sor kerülni egy ilyen elemzésre, melyet az Európai Bizottság indít.

Ezenfelül lényeges, hogy az Energiaközösségen belüli, 2030-as célkitűzésekre irányuló folyamat figyelembe vegye az új uniós szintű fejleményeket, különösen az EU 2030-ra kitűzött céljainak az új európai zöld megállapodással összefüggésben történő esetleges felfelé módosítását, amelyet Ursula von der Leyen megválasztott elnök jelentett be politikai iránymutatásaiban.

AZ ENERGIAKÖZÖSSÉG MINISZTERI TANÁCSA

Tekintettel az Energiaközösségről szóló szerződés (a továbbiakban: szerződés) 47. cikkének a) pontjára és az Energiaközösség Miniszteri Tanácsa belső eljárási szabályzata elfogadásáról szóló 2006/01/MC-EnC eljárási aktus VI. pontjára,

felismerve, hogy hatékony válasz szükséges az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra,

figyelemmel arra, hogy az Energiaközösség szerződő felei támogatják a Párizsi Megállapodásban foglalt, az éghajlatváltozással összefüggő fokozott fellépést,

elismerve, hogy az energiaágazat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyik fő felelőse és tekintettel az energiapolitika és az éghajlat alakulása közötti szoros összefüggésekre,

tudomásul véve, hogy az Energiaügyi és Éghajlatváltozási Bizottság első, 2017. szeptember 5-én Bécsben tartott ülésén elismerték, hogy a 2030-ig terjedő időszakra szóló nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket három átfogó célkitűzéssel kell kiegészíteni, nevezetesen a megújuló energia növelése az összes energiafogyasztásban, az energiahatékonysági cél emelése és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése,

emlékeztetve a Miniszteri Tanács 2017. decemberi következtetéseire, amelyek hangsúlyozták, hogy a megújuló energia, az energiahatékonyság és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése tekintetében az Energiaközösségen belül szükség van 2030-ra teljesítendő célokra, és amelyek üdvözölték az Európai Bizottság nyilatkozatát, amelyben jelezte, hogy amint az Európai Unió elfogadja a szóban forgó jogszabályokat, ki fogja dolgozni a megfelelő energiaközösségi javaslatokat az említettekkel kapcsolatos jövőbeni uniós jogszabályok megfelelő rendelkezéseinek beépítésére,

emlékeztetve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére szolgáló rendszerről szóló 525/2013/EU rendelet végrehajtását előkészítő 2016/02/MC-EnC miniszteri tanácsi ajánlásra és az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek az Energiaközösség szerződő felei általi kidolgozásának előkészítésére vonatkozó 2018/01/MC-EnC miniszteri tanácsi ajánlásra,

elismerve, hogy az Energiaközösség számára fontos a megújulóenergia-irányelv és az energiahatékonyság-irányelv módosítása nyomán az EU 2030-as célkitűzéseivel kapcsolatban uniós szinten kialakított politikai konszenzus és a közös kötelezettségvállalási rendelet kapcsán létrejövő megállapodás,

emlékeztetve a 2018-as általános politikai iránymutatásra és az Energiaközösség szerződő feleire vonatkozóan 2030-ra kitűzött három különálló energia- és éghajlat-politikai cél meghatározása tekintetében elért politikai konszenzusra,

elismerve a Titkárság és a külső szakértők által a Bizottság analitikai iránymutatása mellett végzett előzetes elemző munka eredményeit, ugyanakkor megjegyezve, hogy az átfogó és hiteles 2030-as célok meghatározásához további adatokra és módszertani elemzésre van szükség,

elismerve, hogy a világ első klímasemleges kontinensének magvalósítására irányuló nagyratörő európai uniós ambíciókkal összhangban álló klímasemlegesség elérése érdekében fokozott törekvésekre van szükség,

A MINISZTERI TANÁCS ELFOGADJA

a 2019. évi általános politikai iránymutatást az Energiaközösségre és annak szerződő feleire vonatkozóan 2030-ra kitűzött célokról és a klímasemlegességről

A 2019-es általános politikai iránymutatás megerősíti az Energiaközösség szerződő feleire vonatkozóan 2030-ra kitűzött célok tekintetében a Miniszteri Tanács 2018. évi ülésén elért politikai konszenzust.

Tekintettel arra, hogy egyre sürgetőbb az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak hatékony kezelése, a 2019. évi általános politikai iránymutatás a szerződő felek tiszta energiára való átállás melletti politikai kötelezettségvállalását képviseli azzal a céllal, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban kialakítsa az Energiaközösségen belüli klímasemlegességet, az Unió dekarbonizációs törekvéseinek figyelembevételével.  

A három különálló, 2030-ig teljesítendő energia- és éghajlat-politikai célt (az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrások részesedésére és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célt) a 2030-ra kitűzött uniós célokkal összhangban kell megállapítani. E céloknak egyforma szintű törekvést kell képviselniük a szerződő felek tekintetében, és figyelembe kell venniük a releváns társadalmi-gazdasági különbségeket, technológiai fejleményeket, valamint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást. A célokat a lehető legátfogóbb és leghitelesebb adatok alapján kell kialakítani, az Európai Bizottság által – egy új, kifejezetten ebből a célból végzett analitikai és modellezési tanulmány eredményeképpen – rendelkezésre bocsátott részletes modellezési kapacitások használatával.

Annak érdekében, hogy a célok hatékonyan alakítsák az energia- és éghajlat-politikai fellépéseket, azokat minden szerződő fél tekintetében nemzeti célként kell meghatározni, amelyek együttesen alkotják az Energiaközösség szintjén kitűzött átfogó célt.

A nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek kidolgozásakor a szerződő feleknek a 2018. évi általános politikai iránymutatásban foglalt politikai konszenzust kell alkalmazniuk.

Az Energiaközösség Miniszteri Tanácsa reményei szerint a módosított energiahatékonysági irányelv, a megújulóenergia-irányelv és az energiaunió irányításáról szóló rendelet elfogadása révén a szerződő felekre vonatkozó 2030-as célkitűzések beépülnek az Energiaközösség jogi keretébe, a mellékletben foglalt tervezett menetrendnek megfelelően. Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek az Energiaközösség szerződő felei általi kidolgozásának előkészítésére vonatkozó 2018/1/MC-EnC miniszteri tanácsi ajánlást és az abban foglalt ütemtervet e menetrenddel együtt kell értelmezni.

MELLÉKLET

A tervezett menetrend a következő lépéseket foglalja magában:

(1)    Ilyen esetekben A kirendelt állományra, gyakornokokra és a helyben felvett alkalmazottakra vonatkozó szabályzat alkalmazandó.

(2)    Az Energiaközösség Titkársága, csakúgy mint az EU által finanszírozott egyéb nemzetközi szervezetek, a napidíjakat a EuropeAid Együttműködési Hivatal által közzétett napidíjak szerint határozza meg.

(3)    Az Osztrák Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy évi 170 000 EUR hozzájárulást nyújt a Titkárság bécsi irodájának bérleti díjához; a bérleti költségekhez egyéb hozzájárulás nem várható (sem belső forrásallokáció, sem egyéb hozzájárulás).

(4)    A számviteli feladatokat 2014 óta szervezik ki, a költségvetési eljárás 41. cikkének (2) bekezdése alapján

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.11.19.

COM(2019) 607 final

2019/0269(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által az Energiaközösség Miniszteri Tanácsában és az Energiaközösség állandó magas szintű munkacsoportjában (Chişinău, 2019. december 12. és 13.) képviselendő álláspontról

INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Európai Unió által az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának és az Energiaközösség állandó magas szintű munkacsoportjának (a továbbiakban: PHLG) ülésén képviselendő álláspont kialakításáról szóló határozat azon jogi aktusokkal kapcsolatban, amelyeket a két említett szerv várhatóan 2019. december 12-én és 13-án fogad el. A javaslatban a két említett szerv napirendjének olyan pontjai is szerepelnek, amelyek nem tartoznak az EUMSZ 218. cikke (9) bekezdésének hatálya alá, de a Tanács politikai jóváhagyását igénylik.

2.A JAVASLAT HÁTTERE

2.1.Az Energiaközösségről szóló szerződés

Az Energiaközösségről szóló szerződés (a továbbiakban: szerződés) célul tűzte ki a hálózati energiával való kereskedelem stabil szabályozási és piaci keretrendszerének létrehozását és egységes szabályozási környezetének megteremtését az energiaszektorra vonatkozó uniós vívmányok meghatározott részének a nem uniós felek területén való végrehajtása által. A megállapodás 2006. július 1-jén lépett hatályba. Az Európai Unió részes fele az Energiaközösségről szóló szerződésnek 1 . Az Energiaközösségről szóló szerződés „szerződő felekként” utal a nem uniós felekre.

2.2.Az Energiaközösség Miniszteri Tanácsa és állandó magas szintű munkacsoportja

A Miniszteri Tanács biztosítja az Energiaközösségről szóló szerződésben meghatározott célok elérését. Általános politikai iránymutatást nyújt, intézkedéseket hoz és eljárási aktusokat fogad el. Minden fél egy szavazattal rendelkezik, és a Miniszteri Tanács a tárgytól függően eltérő szavazási szabályok szerint jár el. Az Európai Unió a kilenc fél egyike, és egy szavazattal rendelkezik, szintén az érintett tárgytól függően.

Egyhangúlag kell elfogadni a lenti 2.3. szakasz 1. és 3. pontjában felsorolt tervezett jogi aktusokat (az Energiaközösségről szóló szerződés 73. és 74. cikke, annak 88. cikkével összefüggésben, valamint az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése).

Kétharmados többséggel kell elfogadni a lenti 2.4. szakasz 2. és 3. pontjában felsorolt tervezett jogi aktusokat (az Energiaközösségről szóló szerződés 83. és 87. cikke).

Egyszerű többséggel kell elfogadni a 2.3. szakasz 2. pontjában felsorolt tervezett jogi aktusokat (az Energiaközösségről szóló szerződés 91. cikke (1) bekezdésének a) pontja).

Végezetül, a 2.3. szakasz 4. pontjában felsorolt tervezett jogi aktusok, illetve a 2.4. szakasz 1. pontjában felsorolt egyéb napirendi pontok vonatkozásában a Miniszteri Tanács vagy az állandó magas szintű munkacsoport a leadott szavazatok többségével dönt, de ebben az esetben az Európai Unió nem rendelkezik szavazati joggal (az Energiaközösségről szóló szerződés 80. és 81. cikke).

Az állandó magas szintű munkacsoport a Miniszteri Tanács fontos kisegítő testülete. Többek között intézkedéseket hozhat, amennyiben a Miniszteri Tanács arra felhatalmazást ad. Az Európai Unió képviselettel és egy szavazattal rendelkezik az állandó magas szintű munkacsoportban.

Az Energiaközösségről szóló szerződés 47. cikke kimondja: „A Miniszteri Tanács biztosítja az e szerződésben rögzített célok megvalósítását. […] b) intézkedéseket hoz […]”.

Az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának D/2011/02/MC-EnC határozata, amely elfogadja az úgynevezett „harmadik energiaügyi csomagot” 2 , a 27. és 28. cikkben kimondja, hogy i. az Energiaközösségnek törekednie kell az Európai Bizottság által a harmadik energiaügyi csomag keretében elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások alkalmazására, és ii. az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat és iránymutatásokat az állandó magas szintű munkacsoportnak kell elfogadnia.

2.3.A Miniszteri Tanács és az állandó magas szintű munkacsoport tervezett jogi aktusai

A Miniszteri Tanács 2019. december 13-án, az állandó magas szintű munkacsoport pedig 2019. december 12-én jogi aktusokat fog elfogadni.

Ez az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatra vonatkozó javaslat az Európai Unió által a Miniszteri Tanács alábbi tervezett jogi aktusai vonatkozásában képviselendő álláspontra vonatkozik:

1.határozat a 2020–2021-es időszakra szóló energiaközösségi költségvetés és a pénzügyi hozzájárulások elfogadásáról;

2.az Energiaközösségről szóló szerződés 91. cikkének (1) bekezdése értelmében az Energiaközösségről szóló szerződés megszegését kimondó határozatok az alábbi ügyekben:

a)a 2019/.../MC-EnC határozat az ECS-10/17. számú ügyben az Energiaközösségről szóló szerződés Szerbia általi megszegéséről;

b)a 2019/.../MC-EnC határozat az ECS-13/17. számú ügyben az Energiaközösségről szóló szerződés Szerbia általi megszegéséről;

c)a 2019/.../MC-EnC határozat az ECS-6/18. számú ügyben az Energiaközösségről szóló szerződés Koszovó* 3 általi megszegéséről;

3.az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése szerinti határozatok:

a)határozat az ECS-8/11., az ECS-2/13. és az ECS-6/16. számú ügyben Bosznia-Hercegovina vonatkozásában az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében hozott intézkedések bevezetéséről és meghosszabbításáról;

b)határozat az ECS-3/08. és az ECS-9/13. számú ügyben a Szerb Köztársaság vonatkozásában az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében hozott intézkedések bevezetéséről és meghosszabbításáról.

Ez az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatra vonatkozó javaslat az Európai Unió által az állandó magas szintű munkacsoport alábbi tervezett jogi aktusai vonatkozásában képviselendő álláspontra vonatkozik:

4.az Energiaközösség állandó magas szintű munkacsoportjának határozata a gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló (EU) 312/2014 rendelet végrehajtásáról.

A Miniszteri Tanács és az állandó magas szintű munkacsoport tervezett jogi aktusainak (a továbbiakban együttesen: tervezett jogi aktusok) célja lehetővé tenni az Energiaközösségről szóló szerződés céljainak elérését és az Energiaközösség bécsi székhelyű, többek között a Miniszteri Tanács igazgatási támogatását biztosító Titkárságának működését.

2.4.Egyéb napirendi pontok

A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a tervezett jogi aktusokon túl lesznek egyéb napirendi pontok is a Miniszteri Tanács és az állandó magas szintű munkacsoport ülésein. E napirendi pontokkal kapcsolatban a Bizottság az alábbi álláspontot kívánja képviselni az Európai Unió nevében, amelyet a jelen javaslat 3. melléklete is tartalmaz:

1.A 2019. évi általános politikai iránymutatás az Energiaközösségre és annak szerződő feleire vonatkozóan 2030-ra kitűzött célokról és a klímasemlegességről

Az Energiaközösségről szóló szerződés egyik fő célja egy stabil szabályozási és piaci kereteken alapuló integrált és fenntartható páneurópai energiapiac létrehozása, amely vonzza a környezet állapotát javító és a megújuló energia használatát előmozdító, a gazdasági fejlődéshez és a társadalmi stabilitáshoz szükséges beruházásokat. Mivel az energiaágazat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyik fő felelőse, és tekintettel az energiapolitika és az éghajlat alakulása közötti szoros összefüggésekre, az Energiaközösségen belül fontos megerősíteni az energiahatékonyság, a megújuló energia és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szakpolitikai keretét.

Az Energiaközösség Miniszteri Tanácsa elfogadta az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére szolgáló rendszerről szóló 525/2013/EU rendelet végrehajtását előkészítő 2016/02/MC-EnC ajánlást és az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek az Energiaközösség szerződő felei általi kidolgozásának előkészítésére vonatkozó 2018/01/MC-EnC ajánlást.

A Miniszteri Tanács határozatai nyomán elfogadott 2009-es megújulóenergia-irányelv és a 2012-es energiahatékonyság-irányelv az Energiaközösség jogrendjének részévé vált, beleértve az Energiaközösség egészére vonatkozó 2020-as (primerenergia-fogyasztásban és végsőenergia-fogyasztásban kifejezett) energiahatékonysági célt, csakúgy mint az egyes szerződő felekre vonatkozó, a megújuló energiával kapcsolatosan 2020-ig teljesítendő célokat.

A Miniszteri Tanács 2018 novemberében fogadta el az Energiaközösségre és annak szerződő feleire vonatkozóan 2030-ra kitűzött célokról szóló általános politikai iránymutatást. Az iránymutatást három különálló, 2030-ig megvalósítandó energia- és éghajlat-politikai cél – az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrások részesedésére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó cél – kapcsán elért politikai konszenzus alapján alakították ki. E céloknak összhangban kell lenniük a 2030-ra kitűzött uniós célokkal, egyforma szintű törekvést kell képviselniük a szerződő felek tekintetében, és figyelembe kell venniük a releváns társadalmi-gazdasági különbségeket, technológiai fejleményeket, valamint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást.

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament között 2018-ban és 2019 elején létrejött politikai megállapodásoknak köszönhetően a „Tiszta energia minden európainak” elnevezésű intézkedéscsomag valamennyi szabálya 2019 júniusától hatályos. A 2030-ra kitűzött három energia- és éghajlat-politikai cél – az üvegházhatásúgáz-kibocsátások legalább 40 %-os csökkentése az 1990-es szinthez képest, legalább 32,5 %-os energiahatékonyság és a megújuló energia legalább 32 %-os részaránya – mára teljes mértékben beépült az uniós jogszabályokba.

A 2018/01/MC-EnC ajánlás elfogadását követően és tekintettel a szerződő felek uniós csatlakozási folyamatban, valamint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) és a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeire – ideértve tervezett nemzeti hozzájárulásukat is –, az Energiaközösség Miniszteri Tanácsa 2019. december 13-án folytatja a tárgyalásokat az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó 2030-as célkitűzésekről, amelyek az Európai Unió 2030-ig tartó időszakra kitűzött céljaival összevetve hasonlóképpen ambiciózusak.

Az Energiaközösségre és annak szerződő feleire vonatkozóan 2030-ra kitűzött célokról szóló 2019-es általános politikai iránymutatás tervezete a Miniszteri Tanácsban elért politikai konszenzus eredményeként politikai iránymutatást kínál a célok meghatározásához.

Az Európai Unió nevében a Bizottság támogatni kívánja a 2019-es általános politikai iránymutatás-tervezet elfogadását. A 2019-es általános politikai iránymutatás-tervezetet érintő kisebb módosításokat a Bizottság újabb tanácsi határozat nélkül is elfogadhatja, figyelembe véve az Energiaközösség szerződő feleinek a Miniszteri Tanács ülése előtt vagy során kifejezett álláspontját.

2.Az Energiaközösség 2018–2019. évi tevékenységéről szóló éves jelentés

Az Európai Unió nevében a Bizottság támogatni kívánja a 2018–2019. évi éves jelentés elfogadását.

3.Az igazgató pénzügyi mentesítése a 2018. évre a 2018. december 31-i állapotra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés, a könyvvizsgáló megbízhatósági nyilatkozata és a Költségvetési Bizottság jelentése alapján

Az Európai Unió nevében a Bizottság támogatni kívánja az igazgató pénzügyi mentesítését a 2018. évre.

3.Az Unió által képviselendő álláspont

3.1.A Miniszteri Tanács tervezett jogi aktusai

3.1.1.Határozat a 2020–2021-es időszakra szóló energiaközösségi költségvetés és a felek költségvetéshez való pénzügyi hozzájárulásának elfogadásáról

A javasolt miniszteri tanácsi eljárási aktus évi 4 812 073 EUR teljes költségvetést irányoz elő 2020-ra és 2021-re. Ez megegyezik a 2019-re rögzített összeggel, következésképpen a költségvetés 2019-hez képest nem emelkedik.

A teljes költségvetésen belül növekedés várható egyes területeken, ez magában foglalja a személyzet fizetésének inflációarányos kiigazítását (2 % növekedés 2020-ban és további 2 % 2021-ben), két új állandó álláshely létrehozását (egy a tiszta energiáról szóló csomaggal és egy környezeti kérdésekkel foglalkozó új szakértő részére) és a megemelkedett irodabérleti költségeket. E növekedések finanszírozására egyéb költségvetési előirányzatok átcsoportosítása és megtakarítások révén kerül sor. Ezenfelül az Energiaközösség fokozottabban összpontosít majd a rá alkalmazandó jogi keretrendszerben meghatározott alapvető feladataira.

A teljes költségvetés 94,78 %-át az Európai Unió, a fennmaradó részét az Energiaközösségről szóló szerződés nem uniós felei fizetik.

Az Európai Unió a Miniszteri Tanács ülésén azt az álláspontot fogja képviselni, hogy jóváhagyja a 2020–2021-es időszakra szóló energiaközösségi költségvetés és a felek költségvetéshez való pénzügyi hozzájárulásainak elfogadásáról szóló határozatot.

3.1.2.Az Energiaközösségről szóló szerződés 91. cikkének (1) bekezdése értelmében az Energiaközösségről szóló szerződés megszegését kimondó határozatok az alábbi ügyekben:

A vitarendezési eljárásokat az Energiaközösséget létrehozó szerződés szerinti vitarendezési eljárási szabályzat 4 III. címének 1. fejezete és IV. címének 1. fejezete tartalmazza.

a)A 2019/.../MC-EnC határozat az ECS-10/17. számú ügyben az Energiaközösségről szóló szerződés Szerbia általi megszegéséről

A szállításirendszer-üzemeltetők szétválasztása a harmadik energiaügyi csomagban foglalt kulcsfogalmak egyike, melynek értelmében az energiaátviteli tevékenységeket el kell különíteni a termelési és ellátási érdekektől. A harmadik országbeli személy vagy személyek irányítása alatt álló szállításirendszer-üzemeltetők tanúsítására a földgázpiaci irányelv 5 11. cikke alkalmazandó. A földgázpiaci irányelv 10. cikke értelmében a vállalkozásokat jóváhagyásukat és szállításirendszer-üzemeltetővé való kijelölésüket megelőzően tanúsítani kell. A tanúsítás feltétele, hogy a vállalkozásnak meg kell felelnie a harmadik energiaügyi csomag szerinti szétválasztási követelményeknek, azaz a földgázpiaci irányelv 9. cikkének.

A földgázpiaci irányelvet és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló rendeletet 6 a Miniszteri Tanács 2011. október 6-i 2011/02/MC-EnC határozata beemelte az energiaközösségi vívmányokba.

Az Energiaközösség Titkársága előzetesen megállapította, hogy a Szerb Köztársaság a Yugorosgaz-Transport ISO-modell szerinti tanúsításával megszegte az energiaközösségi vívmányok részét képező 2009/73/EK irányelv 10. és 11. cikke, 14. cikke (2) bekezdésének a), b) és d) pontja, valamint 15. cikke, továbbá a 715/2009/EK rendelet 24. cikke szerinti kötelezettségeit. Az Energiaközösség Titkársága ezért indokolással ellátott kérést nyújtott be a Miniszteri Tanácshoz.

Az indokolással ellátott kérésben szereplő tények és érvek alapján az Európai Unió a Miniszteri Tanács ülésén azt az álláspontot fogja képviselni, hogy jóváhagyja az ECS-10/17. számú ügyben a kötelezettségszegést kimondó határozatot.

b)A 2019/.../MC-EnC határozat az ECS-13/17. számú ügyben az Energiaközösségről szóló szerződés Szerbia általi megszegéséről

Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy harmadik feleknek az átviteli rendszerekhez való hozzáférése azon „alapvető jelentőségű intézkedések egyike” 7 , amelyeket a szerződő feleknek az Energiaközösségről szóló szerződés szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében végre kell hajtaniuk. A földgázpiaci irányelv 32. cikkének (1) bekezdése értelmében a szerződő felek olyan rendszert hoznak létre, amelyben harmadik felek földgázszállító rendszerhez való hozzáférését minden felhasználóra vonatkozó díjak alapján teszik lehetővé, objektív kritériumok alapján, a rendszerhasználók közötti megkülönböztetés nélkül. A földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló rendelet 16. cikkének (1) és (2) bekezdése arra kötelezi a szállításirendszer-üzemeltetőket, hogy valamennyi releváns ponton bocsássák rendelkezésre a rendszeregyensúly és a hatékony hálózatüzemeltetés figyelembevételével megállapított maximális kapacitást, valamint hogy megkülönböztetésmentes és átlátható kapacitásallokációs mechanizmusokat alkalmazzanak és tegyenek közzé. A földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló rendelet I. melléklete 3.2. (1) a) pontjával összefüggésben értelmezett 18. cikkének (3) bekezdése értelmében a lényeges pontok magukban foglalják a szállításirendszer-üzemeltető által üzemeltetett földgázszállító hálózat összes betáplálási és kiadási pontját is. Az energiaközösségi vívmányokból adódó kötelezettséget, amelynek értelmében harmadik feleknek hozzáférést kell biztosítani a földgázszállító rendszerhez, az energiatörvény ültette át a szerb nemzeti jogba, így a szállításirendszer-üzemeltetőnek azt a szabályok szerint kell végrehajtania.

Az Energiaközösség Titkársága úgy ítéli meg, hogy a Srbijagas, azaz a Szerb Köztársaságban jelenleg földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetőként működő vállalat nem hajtotta végre ezen kötelezettségeit, mivel a horgoši betáplálási ponton folyamatosan és egyoldalúan kizárta a határkeresztező földgázszállító kapacitásokat a nyílt kapacitásallokációs eljárásokból, és következésképpen nem biztosította harmadik felek adott betáplálási ponthoz való hozzáférését. Az Energiaközösség Titkársága ezenfelül kifogásolja, hogy a szóban forgó kötelezettségek érvényre juttatásában illetékes szerb hatóságok nem tettek eleget e feladatuknak.

Az Energiaközösség Titkársága előzetesen megállapította, hogy mivel a Srbijagas a horgoši betáplálási pontot indokolatlanul kizárta a nyílt kapacitásallokációs eljárásokból és nem biztosította harmadik felek korlátlan és megkülönböztetésmentes hozzáférését, a Szerb Köztársaság nem tesz eleget a 2009/73/EK irányelv 32. cikkének és a 715/2009/EK rendelet 16. cikkének, minek következtében nem teljesíti az Energiaközösségről szóló szerződés 6., 10. és 11. cikke szerinti kötelezettségeit. Az Energiaközösség Titkársága ezért indokolással ellátott kérést nyújtott be a Miniszteri Tanácshoz.

Az indokolással ellátott kérésben szereplő tények és érvek alapján az Európai Unió a Miniszteri Tanács ülésén azt az álláspontot fogja képviselni, hogy jóváhagyja az ECS-13/17. számú ügyben a kötelezettségszegést kimondó határozatot.

E jóváhagyásnak azonban feltétele, hogy az indokolással ellátott kérésben szereplő indokolás (71) pontjából töröljék az esetleges erőfölénnyel való visszaélésre utaló obiter dictumot. Az obiter dictum a szóban forgó ügyben nem releváns a kötelezettségszegés megállapítása szempontjából, ugyanakkor a jogbizonytalanság kockázatát hordozza.

c)A 2019/.../MC-EnC határozat az ECS-6/18. számú ügyben az Energiaközösségről szóló szerződés Koszovó* általi megszegéséről

Az Energiaközösségről szóló szerződés 16. cikkének iii. pontja értelmében a 2001/80/EK irányelv 8 – az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának 2013. október 24-i 2013/05/MC-EnC határozatával, valamint a 2013/05/MC-EnC határozat módosításáról szóló, 2015. október 16-i 2015/07/MC-EnC határozatával bevezetett módosításoknak megfelelően – a környezetvédelemre vonatkozó energiaközösségi vívmányok részét képezi.

Az Energiaközösségről szóló szerződés 16. cikkének v. pontja értelmében a 2010/75/EU irányelv 9 III. fejezete, V. melléklete és 72. cikke (3) és (4) bekezdése – az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának 2013. október 24-i 2013/06/MC-EnC határozatával bevezetett módosításoknak megfelelően – szintén a környezetvédelemre vonatkozó energiaközösségi vívmányok részét képezi.

Az Energiaközösségről szóló szerződés 12. cikke értelmében a szerződő felek „a II. mellékletben az intézkedések végrehajtására meghatározott menetrenddel összhangban végrehajtják a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokat.”

Az Energiaközösség Titkársága úgy ítéli meg, hogy Koszovó* nem tett eleget (a meglévő létesítmények tekintetében) a 2001/80/EK irányelv, és (az új létesítmények tekintetében) a 2010/75/EU irányelv rendelkezéseinek a nemzeti jogba való átültetésére és végrehajtására vonatkozó kötelezettségeinek. A kötelezettségek teljesítésének hiányából adódóan a Koszovó* öt meglévő nagy égetőművére (három a „Koszovó A” és kettő a „Koszovó B” létesítménykomplexumban) kiadott engedélyekben szereplő kibocsátási határértékek meghaladják a 2001/80/EK irányelvben meghatározottakat is. Ezenfelül Koszovó* tervei között szerepel egy új, 450 MW nettó elektromos teljesítményű új hőerőmű („Kosova e Re”) létesítése. Az Energiaközösség hatályos jogszabályaival összhangban ez a létesítmény a 2010/75/EU irányelv értelmében „új létesítménynek” minősülne és a rá vonatkozó kibocsátási határértékeket az említett irányelv V. melléklete 2. részének megfelelően kellene meghatározni. Mivel nem áll rendelkezésre a 2010/75/EU irányelv új létesítményekre vonatkozó követelményeit a nemzeti jogba átültető jogszabály, a tervezett hőerőmű kibocsátási határértékeit nem lehet az Energiaközösség jogszabályainak megfelelő módon meghatározni.

Koszovó* jelenleg alkalmazandó jogi kerete – azaz az IPPC-törvény és az igazgatási utasítás – az Energiaközösség Titkársága szerint a 2001/80/EK irányelv több rendelkezése vonatkozásában sem biztosítja a megfelelést, mivel az irányelv hatálya alá tartozó egy vagy több létesítménytípusból származó egyes szennyező anyagok tekintetében helytelen kibocsátási határértékeket, illetve egyéb paramétereket állapít meg.

Az új létesítmények tekintetében az Energiaközösség Titkársága szerint Koszovó* nem teljesíti a 2010/75/EU irányelv 30. cikke (3) bekezdésével és V. melléklete 2. részével összefüggésben értelmezett 2013/06/MC-EnC határozat 2. cikke szerinti kötelezettségeit, mivel elmulasztotta a 2010/75/EU irányelv V. melléklete III. fejezetének való megfeleléshez szükséges törvények, rendelkezések és közigazgatási rendelkezések elfogadását, nevezetesen nem hozta meg az új nagy égetőművek levegőbe juttatott kibocsátásait korlátozó rendelkezéseket, vagy legalábbis nem közölte azok szövegét az Energiaközösség Titkárságával.

Az Energiaközösség Titkársága előzetesen megállapította, hogy mivel nem ültette át és nem hajtotta végre a 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (1) és (3) bekezdése és III–VII. mellékleteinek A. része, valamint a 2010/75/EU irányelv 30. cikkének (3) bekezdése és V. mellékletének 2. része rendelkezéseit nemzeti jogába, Koszovó* nem teljesíti az Energiaközösségről szóló szerződés és különösen annak 12. és 16. cikke szerinti kötelezettségeit. Az Energiaközösség Titkársága ezért indokolással ellátott kérést nyújtott be a Miniszteri Tanácshoz.

Az indokolással ellátott kérésben szereplő tények és érvek alapján az Európai Unió a Miniszteri Tanács ülésén azt az álláspontot fogja képviselni, hogy jóváhagyja az ECS-6/18. számú ügyben a kötelezettségszegést kimondó határozatot.

3.1.3.Az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése szerinti határozatok:

a)Határozat az ECS-8/11., az ECS-6/16. és az ECS-2/13. számú ügyben Bosznia-Hercegovina vonatkozásában az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében hozott intézkedések bevezetéséről és meghosszabbításáról

i.az ECS-8/11. számú ügyben a Bosznia-Hercegovina vonatkozásában az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében hozott intézkedések meghosszabbítása

A Miniszteri Tanács 2015. október 16-án elfogadta a 2015/10/MC-EnC határozatot, amelyben megállapította, hogy Bosznia-Hercegovina nem hajtotta végre az ECS-8/11. számú ügyben hozott 2013/04/MC-EnC és 2014/04/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatot (amelyek tárgya Bosznia-Hercegovina meg nem felelése a harmadik energiaügyi csomag előírásai tekintetében), és így nem orvosolta az említett határozatokban azonosított súlyos és tartós jogsértéseket. A Miniszteri Tanács az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikke értelmében a következő intézkedéseket fogadta el:

·Bosznia-Hercegovina azon joga, hogy a szerződés V. címének VI. fejezete szerinti intézkedésekről és eljárási aktusokról szóló szavazásokon részt vegyen, felfüggesztésre kerül.

·Az Energiaközösség Titkársága felkérést kapott arra, hogy függessze fel költségtérítési szabályainak alkalmazását Bosznia-Hercegovina képviselőire vonatkozóan, az Energiaközösség által szervezett valamennyi ülés tekintetében.

·A 92. cikk értelmében hozott intézkedések egy évig hatályosak. Az Energiaközösség Titkárságának jelentése alapján a Miniszteri Tanács a soron következő, 2016. évi ülésén felülvizsgálta ezen intézkedések hatékonyságát, illetve azt, hogy szükséges-e fenntartani őket.

Mivel Bosznia-Hercegovina nem hozott semmilyen intézkedést a 2016/02/MC-EnC határozatban azonosított jogsértés orvoslására, 2018. szeptember 12-én az Energiaközösség Titkársága a szerződés 92. cikke értelmében indokolással ellátott kérést nyújtott be a Miniszteri Tanácsnak. A Miniszteri Tanács 2018. november 29-én elfogadta a Bosznia-Hercegovina vonatkozásában hozott intézkedések meghosszabbításáról szóló 2018/17/MC-EnC határozatot, amelyben megállapította, hogy Bosznia-Hercegovina nem hajtotta végre a 2013/04/MC-EnC, a 2014/04/MC-EnC, a 2015/10/MC-EnC és a 2016/16/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatot, és így nem orvosolta az említett határozatokban azonosított súlyos és tartós jogsértéseket. A Miniszteri Tanács az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikke értelmében a következő intézkedéseket fogadta el:

·A 2015/10/MC-EnC határozat 2. cikkének (2) bekezdése és a 2016/16/MC-EnC határozat 3. cikkének (1) bekezdése szerinti, a 92. cikk értelmében hozott intézkedések időtartama egy évvel meghosszabbodott abban az esetben, ha a szóban forgó határozat (1) cikkében említett jogsértéseket a határozat elfogadásától számított hat hónapon belül nem orvosolták.

·Emellett Bosznia-Hercegovina azon joga, hogy az Energiaközösségről szóló szerződés II. címe szerinti intézkedésekről a földgázágazatban az Energiaközösség valamennyi intézménye által elfogadandó új vívmányok elfogadásáról és a szerződés 91. cikke szerinti intézkedésekről szóló szavazásokon részt vegyen, felfüggesztésre került.

·Az Energiaközösség Titkárságának jelentése alapján a Miniszteri Tanács a 2019 második felében esedékes ülésén felül fogja vizsgálni ezen intézkedések hatékonyságát és azt, hogy szükséges-e a továbbiakban fenntartani őket.

·Az Energiaközösség Titkársága felkérést kap arra, hogy nyomon kövesse a Bosznia-Hercegovina által bevezetett intézkedések közösségi vívmányoknak való megfelelését.

Mivel Bosznia-Hercegovina nem hozott semmilyen intézkedést a 2018/17/MC-EnC határozatban azonosított jogsértés orvoslására, 2019. október 8-án az Energiaközösség Titkársága a szerződés 92. cikke értelmében indokolással ellátott kérést nyújtott be a Miniszteri Tanácsnak. Indokolással ellátott kérésében az Energiaközösség Titkársága az alábbiak kimondását kérte a Miniszteri Tanácstól:

·Bosznia-Hercegovina nem hajtotta végre a 2013/04/MC-EnC, a 2014/04/MC-EnC, a 2015/10/MC-EnC, a 2016/16/MC-EnC és a 2018/17/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatokat, és így nem orvosolta az említett határozatokban azonosított súlyos és tartós jogsértéseket.

·A 2015/10/MC-EnC határozat 2. cikkének (2) bekezdése, a 2016/16/MC-EnC határozat 3. cikkének (1) bekezdése és a 2018/17/MC-EnC határozat 2. cikke szerinti, a 92. cikk értelmében hozott intézkedések időtartama a Miniszteri Tanács 2020 második felében tartandó ülésén elfogadásra kerülő intézkedések elfogadásától kezdődően egy évvel meghosszabbodik.

·Emellett Bosznia-Hercegovina azon joga, hogy az Energiaközösségről szóló szerződés 91. és 92. cikke szerinti határozatokról szóló szavazásokon részt vegyen, felfüggesztésre kerül.

·Az Energiaközösség Titkárságának jelentése alapján a Miniszteri Tanács a 2020 második felében esedékes ülésén felül fogja vizsgálni ezen intézkedések hatékonyságát és azt, hogy szükséges-e a továbbiakban fenntartani őket.

Tekintettel az azonosított jogsértések tartósságára és jelentőségére, a javasolt intézkedések megfelelőek és arányosak. Ezért az Európai Unió a Miniszteri Tanács ülésén azt az álláspontot fogja képviselni, hogy jóváhagyja a határozattervezet.

ii.az ECS-2/13. számú ügyben Bosznia-Hercegovina vonatkozásában az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében hozott intézkedések

A Miniszteri Tanács 2016. október 14-én elfogadta az ECS-02/13. számú ügyben hozott 2016/03/MC-EnC határozatot, amelyben megállapította az Energiaközösség jogszabályainak megsértését és kimondta, hogy Bosznia-Hercegovina nem tett eleget a szerződés 16. cikkével összefüggésben értelmezett 1999/32/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének és 4. cikke (1) bekezdésének, mivel elmulasztotta biztosítani, hogy teljes területén ne lehessen használni 1,00 tömegszázalékot meghaladó kéntartalmú nehéz-fűtőolajat, illetve 0,1 tömegszázalékot meghaladó kéntartalmú gázolajokat.

Mivel Bosznia-Hercegovina nem hozott semmilyen intézkedést a 2016/03/MC-EnC határozatban azonosított jogsértés orvoslására, 2018. szeptember 12-én az Energiaközösség Titkársága indokolással ellátott kérést nyújtott be a Miniszteri Tanácsnak az ECS-2/13 S. számú ügy elindítására a szerződés 92. cikke értelmében.

A Miniszteri Tanács 2018. november 29-i 2018/13/MC-EnC határozatában az Energiaközösség jogszabályainak súlyos és tartós megsértését állapította meg és kimondta, hogy Bosznia-Hercegovina elmulasztotta végrehajtani a 2016/03/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatot, és ezáltal a határozatban azonosított jogsértések orvoslásának elmulasztása az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében súlyos és tartós jogsértésnek minősül, de 2019-re halasztotta a szerződés 92. cikke szerinti intézkedések elfogadását. Ezzel egyidejűleg a Miniszteri Tanács úgy határozott, hogy Bosznia-Hercegovinának az Energiaközösség Titkárságával együttműködve meg kell hoznia minden megfelelő intézkedést a 2016/03/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatban azonosított jogsértések orvoslására, és 2019-ben jelentést kell benyújtania a Miniszteri Tanács számára a bevezetett végrehajtási intézkedésekről. Ezenfelül az Energiaközösség Titkársága felkérést kapott arra, hogy 2019-ben a szerződés 92. cikke értelmében intézkedéseket kérjen, ha Bosznia-Hercegovina 2019. július 1-jéig nem hajtja végre a 2016/03/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatot.

Mivel Bosznia-Hercegovina nem hozott semmilyen intézkedést a 2018/13/MC-EnC határozatban azonosított jogsértés orvoslására, nemzeti jogszabályai továbbra sem felelnek meg az 1999/32/EK irányelvnek és ellentétesek az Energiaközösség vívmányaival, 2019. október 8-án az Energiaközösség Titkársága a szerződés 92. cikke értelmében intézkedések iránti kérést nyújtott be a Miniszteri Tanácsnak. Indokolással ellátott kérésében az Energiaközösség Titkársága az alábbiak kimondását kérte a Miniszteri Tanácstól:

·Bosznia-Hercegovina nem hajtotta végre a 2013/04/MC-EnC, a 2014/04/MC-EnC, a 2015/10/MC-EnC, a 2016/16/MC-EnC és a 2018/17/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatokat, és így nem orvosolta az említett határozatokban azonosított súlyos és tartós jogsértéseket.

·A 2015/10/MC-EnC határozat 2. cikkének (2) bekezdése, a 2016/16/MC-EnC határozat 3. cikkének (1) bekezdése és a 2018/17/MC-EnC határozat 2. cikke szerinti, a 92. cikk értelmében hozott intézkedések időtartama a Miniszteri Tanács 2020 második felében tartandó ülésén elfogadásra kerülő intézkedések elfogadásától kezdődően egy évvel meghosszabbodik.

·Emellett Bosznia-Hercegovina azon joga, hogy az Energiaközösségről szóló szerződés 91. és 92. cikke szerinti határozatokról szóló szavazásokon részt vegyen, felfüggesztésre kerül.

·Az Energiaközösség Titkárságának jelentése alapján a Miniszteri Tanács a 2020 második felében esedékes ülésén felül fogja vizsgálni ezen intézkedések hatékonyságát és azt, hogy szükséges-e a továbbiakban fenntartani őket.

Ezért az Európai Unió a Miniszteri Tanács ülésén azt az álláspontot fogja képviselni, hogy jóváhagyja a határozattervezet.

iii.az ECS-6/16. számú ügyben Bosznia-Hercegovina vonatkozásában az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében hozott intézkedések

A Miniszteri Tanács 2016. október 14-én elfogadta az ECS-06/16 számú ügyben hozott 2016/07/MC-EnC határozatot, amelyben megállapította az Energiaközösség jogszabályainak megsértését és kimondta, hogy Bosznia-Hercegovina nem tett eleget a szerződés 6. és 89. cikkének, valamint a 2011/02/MC-EnC miniszteri tanácsi határozat 3. cikke (1) és (2) bekezdésének, mivel elmulasztotta a 2009/72/EK irányelvnek, a 2009/73/EK irányelvnek, a 714/2009/EK rendeletnek és a 715/2009/EK rendeletnek való megfeleléshez szükséges törvények, rendelkezések és közigazgatási rendelkezések 2015. január 1-jéig való, a 2011/02/MC-EnC miniszteri tanácsi határozat 3. cikke (1) bekezdése szerinti elfogadását és alkalmazását, és elmulasztotta ezen intézkedésekről az Energiaközösség Titkárságát haladéktalanul értesíteni.

Mivel Bosznia-Hercegovina nem hozott semmilyen intézkedést a 2016/07/MC-EnC határozatban azonosított jogsértés orvoslására, 2018. szeptember 12-én az Energiaközösség Titkársága a szerződés 92. cikke értelmében indokolással ellátott kérést nyújtott be a Miniszteri Tanácsnak az ECS-6/16 S. számú ügy elindítására.

A Miniszteri Tanács 2018. november 29-i 2018/16/MC-EnC határozatában az Energiaközösség jogszabályainak súlyos és tartós megsértését állapította meg és kimondta, hogy Bosznia-Hercegovina nem hajtotta végre a 2016/07/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatot, és ebből adódóan a határozatban azonosított jogsértések orvoslásának elmulasztása az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében súlyos és tartós jogsértésnek minősül, de 2019-re halasztotta a szerződés 92. cikke szerinti intézkedések elfogadását. Ezzel egyidejűleg a Miniszteri Tanács úgy határozott, hogy Bosznia-Hercegovinának az Energiaközösség Titkárságával együttműködve meg kell hoznia minden megfelelő intézkedést a 2016/07/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatban azonosított jogsértések orvoslására, és 2019-ben jelentést kell benyújtania a Miniszteri Tanács számára a bevezetett végrehajtási intézkedésekről. Ezenfelül az Energiaközösség Titkársága felkérést kapott arra, hogy 2019-ben a szerződés 92. cikke értelmében intézkedéseket kérjen, ha Bosznia-Hercegovina 2019. július 1-jéig nem hajtja végre a 2016/07/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatot.

Mivel a Bosznia-Hercegovina nem hozott semmilyen intézkedést a 2018/16/MC-EnC határozatban azonosított jogsértés orvoslására és a fent említett kötelezettségeinek való megfelelés tekintetében továbbra is megsérti az Energiaközösség vívmányait, 2019. október 8-án az Energiaközösség Titkársága a szerződés 92. cikke értelmében intézkedések iránti kérést nyújtott be a Miniszteri Tanácsnak. Indokolással ellátott kérésében az Energiaközösség Titkársága az alábbiak kimondását kérte a Miniszteri Tanácstól:

·Bosznia-Hercegovina nem hajtotta végre a 2013/04/MC-EnC, a 2014/04/MC-EnC, a 2015/10/MC-EnC, a 2016/16/MC-EnC és a 2018/17/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatokat, és így nem orvosolta az említett határozatokban azonosított súlyos és tartós jogsértéseket.

·A 2015/10/MC-EnC határozat 2. cikkének (2) bekezdése, a 2016/16/MC-EnC határozat 3. cikkének (1) bekezdése és a 2018/17/MC-EnC határozat 2. cikke szerinti, a 92. cikk értelmében hozott intézkedések időtartama a Miniszteri Tanács 2020 második felében tartandó ülésén elfogadásra kerülő intézkedések elfogadásától kezdődően egy évvel meghosszabbodik.

·Emellett Bosznia-Hercegovina azon joga, hogy az Energiaközösségről szóló szerződés 91. és 92. cikke szerinti határozatokról szóló szavazásokon részt vegyen, felfüggesztésre kerül.

·Az Energiaközösség Titkárságának jelentése alapján a Miniszteri Tanács a 2020 második felében esedékes ülésén felül fogja vizsgálni ezen intézkedések hatékonyságát és azt, hogy szükséges-e a továbbiakban fenntartani őket.

Ezért az Európai Unió a Miniszteri Tanács ülésén azt az álláspontot fogja képviselni, hogy jóváhagyja a határozattervezet.

b)Határozat az ECS-3/08. és az ECS-9/13. számú ügyben a Szerb Köztársaság vonatkozásában az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében hozott intézkedések bevezetéséről és meghosszabbításáról

a)az ECS-3/08. számú ügyben a Szerb Köztársaság vonatkozásában az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében hozott intézkedések

A Miniszteri Tanács 2016. október 14-én elfogadta az ECS-03/08. számú ügyben hozott 2016/02/MC-EnC határozatot, amelyben megállapította az Energiaközösség jogszabályainak megsértését és kimondta, hogy a Szerb Köztársaság nem tett eleget az 1228/2003 rendelet 6. cikkének, mivel az Albániával, az Észak-macedón Köztársasággal és Montenegróval létesített rendszerösszekötők eredményeként a rendszerösszekötő kapacitások felosztásából származó bevételt nem az említett rendelet 6. cikke (6) bekezdésében szereplő célok közül egyre vagy többre használták fel.

A Szerb Köztársaság felkérést kapott arra, hogy 2016 decemberéig hozzon meg minden szükséges intézkedést az azonosított jogsértések orvoslására, biztosítsa az Energiaközösség jogszabályainak való megfelelést, valamint rendszeresen tegyen jelentést az Energiaközösség Titkárságának és az állandó magas szintű munkacsoportnak.

Mivel a Szerb Köztársaság nem hozott semmilyen intézkedést a 2016/02/MC-EnC határozatban azonosított jogsértés orvoslására, 2018. szeptember 12-én az Energiaközösség Titkársága a szerződés 92. cikke értelmében indokolással ellátott kérést nyújtott be a Miniszteri Tanácsnak az ECS-3/08 S. számú ügy elindítására.

A Miniszteri Tanács 2018. november 29-i 2018/12/MC-EnC határozatában az Energiaközösség jogszabályainak súlyos és tartós megsértését állapította meg és kimondta, hogy amennyiben a Szerb Köztársaság a szóban forgó határozat elfogadását követő hat hónapon belül nem orvosolja a 2016/02/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatban azonosított jogsértéseket, a 2016/02/MC-EnC határozat végrehajtásának elmulasztása az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében súlyos és tartós jogsértésnek minősül, de 2019-re halasztotta a szerződés 92. cikke szerinti intézkedések elfogadását. Ezzel egyidejűleg a Miniszteri Tanács úgy határozott, hogy a Szerb Köztársaságnak az Energiaközösség Titkárságával együttműködve meg kell hoznia minden megfelelő intézkedést a 2016/02/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatban azonosított jogsértések orvoslására, és 2019-ben jelentést kell benyújtania a Miniszteri Tanács számára a bevezetett végrehajtási intézkedésekről. Ezenfelül az Energiaközösség Titkársága felkérést kapott arra, hogy 2019-ben a szerződés 92. cikke értelmében intézkedéseket kérjen, ha a Szerb Köztársaság 2019. július 1-jéig nem hajtja végre a 2016/02/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatot.

A Szerb Köztársaság nem orvosolta a 2016/02/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatban azonosított jogsértéseket a 2018/12/MC-EnC határozat elfogadását hat hónapon belül.

Mivel a Szerb Köztársaság nem hozott semmilyen intézkedést a 2018/12/MC-EnC határozatban azonosított jogsértés orvoslására és nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy az Albániával, Macedónia volt Jugoszláv Köztársasággal és Montenegróval létesített rendszerösszekötők eredményeként a rendszerösszekötő kapacitások felosztásából származó bevételt az 1228/2003/EK rendelet 6. cikke (6) bekezdésében szereplő célok közül egyre vagy többre használják fel, továbbra is megsérti az Energiaközösség vívmányait, ezért 2019. október 8-án az Energiaközösség Titkársága a szerződés 92. cikke értelmében intézkedések iránti kérést nyújtott be a Miniszteri Tanácsnak. Indokolással ellátott kérésében az Energiaközösség Titkársága az alábbiak kimondását kérte a Miniszteri Tanácstól:

·A Szerb Köztársaság a Miniszteri Tanács megállapítása szerint továbbra is súlyosan és tartósan megsérti az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében fennálló kötelezettségeit, mivel nem hajtotta végre a Miniszteri Tanács

–ECS-3/08. számú ügyben hozott 2016. október 14-i 2016/02/MC-EnC határozatát, ECS-3/08 S. számú ügyben hozott 2018. november 29-i 2018/12/MC-EnC határozatát,

–ECS-9/13. számú ügyben hozott 2014. szeptember 23-i 2014/03/MC-EnC határozatát, valamint ECS-9/13 S. számú ügyben hozott 2016. október 14-i 2016/17/MC-EnC határozatát,

és így az azokban azonosított jogsértéseket sem orvosolta.

·A Szerb Köztársaság azon joga, hogy az Energiaközösségről szóló szerződés V. címének VI. fejezete szerinti intézkedésekről és eljárási aktusokról szóló szavazásokon és a szerződés 91. cikke szerinti határozatokról szóló szavazásokon részt vegyen, felfüggesztésre kerül.

·Az Energiaközösség Titkársága felkérést kap arra, hogy függessze fel költségtérítési szabályainak alkalmazását a Szerb Köztársaság képviselőire vonatkozóan az Energiaközösség által szervezett valamennyi ülés tekintetében.

·Az Európai Unió az Energiaközösségről szóló szerződés 6. cikkének megfelelően felkérést kap, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket az Energiaközösségről szóló szerződés hatálya alá tartozó ágazatokban a Szerbiának nyújtott pénzügyi támogatás felfüggesztése érdekében.

·A jelen határozatban elfogadott intézkedések hatálya a Miniszteri Tanács 2019 második felében tartandó ülésén elfogadásra kerülő intézkedések elfogadását követő egy évre korlátozódik. Az Energiaközösség Titkárságának jelentése alapján a Miniszteri Tanács a soron következő, 2020-ban tartandó ülésén felül fogja vizsgálni ezen intézkedések hatékonyságát és azt, hogy szükséges-e fenntartani őket.

·A Szerb Köztársaságnak az Energiaközösség Titkárságával együttműködve meg kell hoznia minden megfelelő intézkedést az ECS-3/08. számú ügyben hozott 2016/02/MC-EnC, az ECS-3/08 S. számú ügyben hozott 2018/12/MC-EnC, az ECS-9/13. számú ügyben hozott 2014/03/MC-EnC, valamint az ECS-9/13 S. számú ügyben hozott 2016/17/MC-EnC miniszteri tanácsi határozatokban azonosított jogsértések orvoslására, és 2020-ban jelentést kell benyújtania a Miniszteri Tanács számára a bevezetett végrehajtási intézkedésekről.

·Az Energiaközösség Titkársága felkérést kap arra, hogy nyomon kövesse a Szerb Köztársaság által bevezetett intézkedések közösségi vívmányoknak való megfelelését.

Ezért az Európai Unió a Miniszteri Tanács ülésén azt az álláspontot fogja képviselni, hogy jóváhagyja a határozattervezet.

ii.az ECS-9/13. számú ügyben a Szerb Köztársaság vonatkozásában az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében hozott intézkedések meghosszabbítása

A Miniszteri Tanács 2018. november 29-én megállapodott arról, hogy további hat hónappal meghosszabbítja azt a határidőt, amely a Szerb Köztársaság rendelkezésére állt a Miniszteri Tanács ECS-9/13. számú ügyben (a Szerb Köztársaság nem teljesíti a földgázszállításirendszer-üzemeltetők szétválasztása tekintetében fennálló kötelezettségét) hozott 2014/03/MC-EnC és 2016/17/MC-EnC határozatában azonosított jogsértések orvoslására, melynek nyomán orvosolnia kell az említett határozatokban azonosított súlyos és tartós jogsértéseket.

Mivel a Szerb Köztársaság nem hozott semmilyen intézkedést a 2014/03/MC-EnC és a 2016/17/MC-EnC határozatban azonosított jogsértések orvoslására, 2019. október 8-án az Energiaközösség Titkársága a szerződés 92. cikke értelmében indokolással ellátott kérést nyújtott be a Miniszteri Tanácsnak. Indokolással ellátott kérésében az Energiaközösség Titkársága az alábbiak kimondását kérte a Miniszteri Tanácstól:

·A Szerb Köztársaság azon joga, hogy az Energiaközösségről szóló szerződés V. címének VI. fejezete szerinti intézkedésekről és eljárási aktusokról szóló szavazásokon és a szerződés 91. cikke szerinti határozatokról szóló szavazásokon részt vegyen, felfüggesztésre kerül.

·Az Energiaközösség Titkársága felkérést kap arra, hogy függessze fel költségtérítési szabályainak alkalmazását a Szerb Köztársaság képviselőire vonatkozóan az Energiaközösség által szervezett valamennyi ülés tekintetében.

·Az Európai Unió az Energiaközösségről szóló szerződés 6. cikkének megfelelően felkérést kap, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket az Energiaközösségről szóló szerződés hatálya alá tartozó ágazatokban a Szerbiának nyújtott pénzügyi támogatás felfüggesztése érdekében.

·A jelen határozatban elfogadott intézkedések hatálya az elfogadást követő egy évre korlátozódik.

Tekintettel az azonosított jogsértések tartósságára és jelentőségére, a javasolt intézkedések megfelelőek és arányosak. Ezért az Európai Unió a Miniszteri Tanács ülésén azt az álláspontot fogja képviselni, hogy jóváhagyja a határozattervezet.

3.2.Az állandó magas szintű munkacsoport tervezett jogi aktusai

A fent említett napirendi pontok egyike (2.3. szakasz) esetében az állandó magas szintű munkacsoport határozatára van szükség, amelyben az Európai Bizottság képviselője fogja ismertetni az Európai Unió álláspontját.

2011-ben az Energiaközösség elfogadta az Európai Unió harmadik energiaügyi csomagját, és kialakították az uniós üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások elfogadására vonatkozó egyszerűsített eljárást 10 .

Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások olyan műszaki szabályok, amelyek harmonizálni és javítani kívánják a határokon átnyúló energiaáramlás irányítását. Több uniós üzemi és kereskedelmi szabályzat és iránymutatás már elfogadásra került az Energiaközösségben, beleértve a gázellátással kapcsolatban a szűkületek kezelésére vonatkozó eljárásokra vonatkozó iránymutatásokat 11 , a gázellátással kapcsolatban az interoperabilitás és az adatcsere szabályaira vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatot 12 , a villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban a termelőegységek hálózati csatlakozására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatot 13 , a villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban a felhasználók csatlakozására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatot 14 , valamint a villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatot 15 .

Az állandó magas szintű munkacsoport 2018-ban fogadta el a földgázszállító rendszerek kapacitásallokációs mechanizmusaira vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatot 16 és az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatot 17 .

Az állandó magas szintű munkacsoport jelen határozata a 312/2014/EU rendeletben 18 foglalt üzemi és kereskedelmi szabályzatokat érinti.

A gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló 312/2014/EU bizottsági rendelet célja, hogy szabályzatot hozzon létre a rendszeregyensúlyozásra vonatkozóan, ideértve a hálózatokra vonatkozó nominálási eljárásokkal, az egyensúlyozási díjakkal, a napi kiegyensúlyozási díjhoz kapcsolódó elszámolási folyamatokkal és a szállításirendszer-üzemeltetők hálózatai közötti operatív egyensúlyozással kapcsolatos szabályokat.

Az Energiaközösség gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat lehetséges átvételét vizsgáló ad hoc munkacsoportja 2019 áprilisában megállapodott a „gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra” vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat módosított változatában.

Ennek alapján az Európai Unió által az állandó magas szintű munkacsoportban képviselendő álláspont az, hogy az Energiaközösségben a 312/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló PHLG-határozattervezetet jóvá kell hagyni.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 19 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A Miniszteri Tanács és az állandó magas szintű munkacsoport megállapodással – az Energiaközösségről szóló szerződéssel – létrehozott szervek.

A Miniszteri Tanács és az állandó magas szintű munkacsoport által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. A tervezett jogi aktusok az Energiaközösségről szóló szerződés 76. cikkének megfelelően a nemzetközi jog szerint kötelező érvényűek lesznek, amelynek értelmében a határozatok kötelezők azokra nézve, akiket címzettként megjelölnek.

A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják a megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma az energiaüggyel kapcsolatos.

A javasolt határozat anyagi jogi jogalapja ezért az EUMSZ 194. cikke.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 194. cikke a 218. cikk (9) bekezdésével összefüggésben.

2019/0269 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által az Energiaközösség Miniszteri Tanácsában és az Energiaközösség állandó magas szintű munkacsoportjában (Chişinău, 2019. december 12. és 13.) képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Energiaközösségről szóló szerződést (a továbbiakban: szerződés) az Európai Unió a 2006. május 29-i 2006/500/EK tanácsi határozattal 20 kötötte meg, amely 2006. július 1-jén lépett hatályba.

(2)A szerződés 47. és 76. cikke értelmében a Miniszteri Tanács határozat vagy ajánlás formájában intézkedéseket fogadhat el.

(3)2019. december 13-i 17. ülésén a Miniszteri Tanács több jogi aktust el kíván fogadni, amely jogi aktusok e határozat 1. mellékletében szerepelnek.

(4)2019. december 12-i 55. ülésén az állandó magas szintű munkacsoport több jogi aktust el kíván fogadni, amely jogi aktusok e határozat 2. mellékletében szerepelnek.

(5)A tervezett jogi aktusok az Unió számára joghatással bírnak, ezért helyénvaló meghatározni az Európai Unió által a Miniszteri Tanácsban és az állandó magas szintű munkacsoportban képviselendő álláspontot.

(6)A tervezett jogi aktusok célja lehetővé tenni az Energiaközösségről szóló szerződés céljainak elérését és az Energiaközösség bécsi székhelyű, többek között a Miniszteri Tanács igazgatási támogatását biztosító titkárságának működését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Miniszteri Tanács 2019. december 13-án Chișinăuban tartandó 17. ülésén az EUMSZ 218. cikke (9) bekezdésének hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontot e határozat 1. melléklete tartalmazza.

2. cikk

Az állandó magas szintű munkacsoport 2019. december 12-én Chișinăuban tartandó 55. ülésén az EUMSZ 218. cikke (9) bekezdésének hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontot e határozat 2. melléklete tartalmazza.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 198., 2006.7.20., 15. o.

(2)    A 2009/72/EK irányelv, a 2009/73/EK irányelv, a 714/2009/EK rendelet és a 715/2009/EK rendelet.

(3)    *Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(4)    Az Energiaközösséget létrehozó szerződés szerinti vitarendezési eljárási szabályzatról szóló, 2008. június 27-i 2008/01/MC-EnC eljárási aktus módosításáról szóló, 2015. október 16-i 2015/04/MC-EnC eljárási aktussal módosított, az Energiaközösséget létrehozó szerződés szerinti vitarendezési eljárási szabályzatról szóló 2008/01/MC-EnC eljárási aktus.

(5)    Az Európai Parlament és Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(7)    A Citiworks AG ügyében 2008. május 22-én hozott ítélet (C-439/06, ECLI:EU:C:2008:298) 44. pontja; a Sabatauskas és társai ügyében 2008. október 9-én hozott ítélet (C-239/07, ECLI:EU:C:2008:551) 33. pontja; és az Essent Belgium NV ügyében 2016. szeptember 29-én hozott ítélet (C-492/14, ECLI:EU:C:2016:732) 76. pontja.

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/80/EK irányelve (2001. október 23.) a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése).

(10)    01/2012/PHLG-EnC eljárási aktus

(11)    2018/01/PHLG-EnC határozat

(12)    2018/02/PHLG-EnC határozat

(13)    2018/03/PHLG-EnC határozat

(14)    2018/05/PHLG-EnC határozat

(15)    2018/04/PHLG-EnC határozat

(16)    2018/06/PHLG-EnC határozat

(17)    2018/07/PHLG-EnC határozat

(18)    A Bizottság 312/2014/EU rendelete (2014. március 26.) a gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 91., 2014.3.27., 15–35. o.).

(19)    A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.

(20)    HL L 198., 2006.7.20., 15. o.