EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.7.22.

COM(2019) 341 final

2019/0156(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és annak tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott, a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságban a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya határozni az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és annak tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott, a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságban az Unió nevében képviselendő álláspontról a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló, a megállapodáshoz csatolandó 1. jegyzőkönyv tervezett elfogadásával kapcsolatban.

2.A javaslat háttere

2.1.Az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és annak tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás

Az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és annak tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) az Európai Unió (a továbbiakban: EU) 2016. július 28-án írta alá 1 , és azt 2016. december 15. óta ideiglenesen alkalmazzák.

A megállapodás céljai: a) lehetővé tenni Ghána számára, hogy élhessen az EU által felkínált nagyobb mértékű piacra jutással; b) ösztönözni Ghána fenntartható gazdasági fejlődését és előmozdítani az ország fokozatos bekapcsolódását a világgazdaságba; c) szabadkereskedelmi övezetet kialakítani közös érdekek alapján a kereskedelem fokozatos liberalizációja útján az Európai Unió és Ghána között a Kereskedelmi Világszervezet alkalmazandó szabályaival és az aszimmetria elvével összeegyeztethető módon, a kötelezettségvállalások szintje és időzítése tekintetében figyelembe véve Ghána sajátos szükségleteit és korlátozott kapacitását; d) létrehozni a megfelelő vitarendezési kereteket; valamint e) kialakítani a megfelelő intézményi kereteket.

2.2.A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság

A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság a megállapodás 73. cikke értelmében létrehozott szerv. Az Európai Unió és Ghána (a továbbiakban: a felek) képviselőiből áll, társelnökletét a felek egy-egy képviselője látja el. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság a megállapodás végrehajtásához szükséges valamennyi kérdéssel foglalkozik, ideértve a fejlesztési együttműködést is. Feladatainak ellátása során a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság a) létrehozhat és felügyelhet bármely, a megállapodás végrehajtásához szükséges különbizottságot vagy -testületet; b) ülésezhet a Felek által elfogadott bármilyen időpontban; c) foglalkozhat a megállapodást érintő bármely kérdéssel, és feladata gyakorlása során megfelelő intézkedéseket hozhat; d) a megállapodásban meghatározott esetekben határozatot vagy ajánlást fogadhat el; valamint e) elfogadhatja a megállapodás módosításait.

A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság szükség szerint felülvizsgálhatja a megállapodást, annak végrehajtását, működését és teljesítményét, és megfelelő javaslatokat tehet a Feleknek a megállapodás módosítására vonatkozóan.

2.3.A bizottság tervezett jogi aktusa

A felek 2019. márciusi technikai szintű megállapodásának megfelelően a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság 2019-ben tartandó következő ülésén várhatóan határozatot fogad el a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló, a megállapodáshoz csatolandó 1. jegyzőkönyvről (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus).

A tervezett jogi aktus célja létrehozni a származási szabályok közös és kölcsönös rendszerét.

A megállapodás ugyanis a származási szabályokra irányadó közös és kölcsönös rendszer nélkül lépett hatályba. A megállapodás 14. cikke előírja a felek számára ilyen rendszer létrehozását, amely „a cotonoui megállapodásban meghatározott származási szabályokon alapul és azok javítását írja elő, figyelembe véve Ghána fejlesztési célkitűzéseit”. Az új rendszer a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozata útján foglalható bele a megállapodásba. Ilyen rendszer hiányában az (EU) 2016/1076 rendelet 2 (a továbbiakban: piacra jutási rendelet) II. mellékletében foglalt származási szabályokat érintő rendelkezések alkalmazandók a Ghánából az Európai Unióba irányuló kivitel esetén.

3.Az Unió nevében képviselendő álláspont

A felek 2019 márciusában technikai szinten megegyeztek a megállapodáshoz csatolandó, a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv szövegéről. A közösen kialakított 1. jegyzőkönyv az egyrészről a nyugat-afrikai államok, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) és a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unió (WAEMU), másrészről az Európai Unió és tagállamai között megkötött, ám hatályba még nem lépett gazdasági partnerségi megállapodás 1. jegyzőkönyvére 3 épül, amely a Cotonoui Megállapodáson alapul. Az említett 1. jegyzőkönyv számos olyan módosítást tartalmaz, amely a származási szabályokkal kapcsolatos legújabb fejleményeket tükrözi, beleértve azokat is, amelyek az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal a gazdasági partnerségi megállapodások keretében alkalmazandó származási szabályokról szóló, legutóbb kötött jegyzőkönyvekben szerepelnek.

A főbb módosítások a következők:

·a „Közvetlen szállítás” című 15. cikk helyébe „A változtatás tilalma” című 15. cikk lép annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők nagyobb rugalmasságot élvezhessenek az importáló ország vámhatóságai számára átadandó bizonyítékok tekintetében, ha a származó áruk átrakodása vagy vámraktározása harmadik országban történik;

·a jegyzőkönyv nagyobb rugalmasságot biztosít a gazdasági szereplők számára a származási igazolások tekintetében, lehetővé téve a regisztrált exportőrök számára, hogy a kereskedelmi okmányokról származási nyilatkozatokat állítsanak ki („önbevallás”) (17. cikk és „új” 21. cikk). Ghána 3 éves átmeneti időszakot kap az öntanúsítás végrehajtására;

·az alábbi elavult rendelkezések pedig törlésre kerülnek:

·a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontja és a 3. cikk (3) bekezdése a „hajóik” és a „feldolgozó hajóik” meghatározásához kapcsolódó, a személyzetre vonatkozó követelményekkel;

·a jegyzőkönyv 7. cikkének (4) bekezdése, 21. cikke, 40. cikke, 41. cikkének (5) bekezdése és IX. melléklete;

·a származás tekintetében lehetővé válik az Unió piacához vámmentes és kvótán kívüli hozzáférést élvező egyéb nyugat-afrikai országokkal való regionális kumuláció;

·bevezetésre kerül a tonhalkonzervre és a tonhalfilére vonatkozó egyéves eltérés (a 41. cikk (9) bekezdése);

·a II. melléklet aktualizálásra kerül: kiegészül a Harmonizált Rendszer 2939 80 vámtarifaszáma alá tartozó, nem növényi eredetű alkaloidákkal; rugalmasabb szabályok lépnek érvénybe a 2402 vtsz. „szivar dohányból” és az ex 2403 vtsz. „fogyasztási dohány” tekintetében; frissítésre kerül az ex 3002 vtsz. áruleírása.

A származási szabályokról szóló javasolt 1. jegyzőkönyv tovább egyszerűsít és rugalmasabbá tesz egyes származási szabályokat, és a kedvezőbb kumulációs szabályok révén elősegíti Ghána fenntartható gazdasági fejlődését és a regionális integrációt. 

A tervezett jogi aktus a piacra jutási rendeletben meghatározott, a Ghánából az Európai Unióba irányuló kivitel esetében jelenleg alkalmazott származási szabályok helyébe kedvezőbb és kölcsönös rendszert léptet.

A javasolt határozat megfelel a megállapodás rendelkezései szerinti uniós kötelezettségeknek.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervre irányadó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom kiterjed azokra az eszközökre is, amelyek a nemzetközi jog értelmében nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 4 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A bizottság által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A megállapodás 14. cikkének megfelelően a tervezett jogi aktus a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű lesz.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem is módosítja a megállapodás intézményi kereteit.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen anyagi jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 207. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

5.A tervezett jogi aktus kihirdetése

Mivel a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság tervezett jogi aktusa az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és annak tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodásnak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyvét fogja elfogadni, azt elfogadását követően helyénvaló kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2019/0156 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és annak tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott, a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságban a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) és (4) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és annak tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) az (EU) 2016/1850/EK tanácsi határozat 5 alapján az Unió nevében 2016. július 28-án írták alá, és azt 2016. december 15. óta ideiglenesen alkalmazzák.

(2)A megállapodás 14. cikke értelmében a felek a származási szabályok tekintetében közös és kölcsönös rendszert hoznak létre. Ezt az új rendszert a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozata útján kell belefoglalni a megállapodásba.

(3)A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság 2019. évi éves ülésén határozatot tervez elfogadni a megállapodáshoz csatolandó, a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyvről.

(4)Helyénvaló meghatározni a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság következő ülésén az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel az említett határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve.

(5)A tervezett jegyzőkönyv a legújabb fejleményeket figyelembe véve rugalmasabbá teszi és egyszerűsíti a származási szabályokat a gazdasági szereplőket érintő kereskedelmi eljárások megkönnyítése és a megállapodás által biztosított kedvezményes elbánás kihasználási arányának optimalizálása érdekében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és annak tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott, a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság 2019. évi éves ülésén a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyvről szóló határozat elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspont a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozatának az e határozathoz csatolt tervezetén alapul.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A Tanács (EU) 2016/1850 határozata (2008. november 21.) az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 287., 2016.10.21., 1. o.).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1076 rendelete (2016. június 8.) a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról (átdolgozás) (HL L 185., 2016.7.8., 1. o.).

(3)    ST 13370 2014 ADD 1, 2014.12.3.

(4)    A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12., 61–64. pont.

(5)    A Tanács (EU) 2016/1850 határozata (2008. november 21.) az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 287., 2016.10.21., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.7.22.

COM(2019) 341 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

javaslat:
A Tanács határozata

az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és annak tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott, a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságban a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

MELLÉKLET

az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és annak tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott

GPM bizottság

[…] / 2019. sz. javaslattervezete

a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv elfogadásáról

A GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2016. július 28-án aláírt és 2016. december 15. óta ideiglenesen alkalmazott átmeneti gazdasági partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 14. és 82. cikkére,

mivel:

(1)A megállapodás egyrészről azokon a területeken alkalmazandó, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződést az abban meghatározott feltételek szerint alkalmazzák, másrészről Ghána területén.

(2)A megállapodás 14. cikkével összhangban a felek a Cotonoui Megállapodásban meghatározott származási szabályok alapján a származási szabályokra irányadó közös és kölcsönös rendszert hoznak létre, amely Ghána fejlesztési célkitűzéseinek figyelembevétele mellett kedvezőbbé teszi a származási szabályokat. Az új rendszert a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozata alapján mellékletként csatolják az említett megállapodáshoz.

(3)A felek megegyeztek a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv szövegéről.

(4)A megállapodás 82. cikkének megfelelően az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv annak szerves részét képezi,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Elfogadásra kerül a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló, e határozat mellékletét képező 1. jegyzőkönyv szövege.

2. cikk

Ez a határozat az aláírása napján lép hatályba.

Kelt …-án/-én,

Ghána részéről                            az Európai Unió részéről

MELLÉKLET

EU–GHÁNA ÁTMENETI GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

1. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről

TARTALOMJEGYZÉK

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CIKK

Fogalommeghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

(a)    „előállítás”: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést vagy az egyedi műveleteket is;

(b)    „anyag”: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy rész stb.;

(c)    „termék”: az előállítás tárgyát képező termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben való későbbi felhasználásra szánják;

(d)    „áruk”: mind az anyagok, mind a termékek;

(e)    „vámérték”: az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodással (a vámérték megállapításáról szóló WTO-egyezménnyel) összhangban megállapított érték;

(f)    „gyártelepi ár”: az az ár, amelyet a termékért a gyártelepen fizetnek annak az Európai Unióban vagy Ghánában található gyártónak, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy ez az ár valamennyi felhasznált anyag értékét tartalmazza, és levonva azon kifizetett belföldi adókat, amelyek a létrejött termék kivitele esetén visszatérítendők vagy visszatéríthetők;

(g)    „anyagok értéke”: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkori vámértéke, illetve ha ez nem ismert vagy nem határozható meg, az anyagokért az Európai Unióban vagy Ghánában fizetett első megállapítható ár;

(h)    „származó anyagok értéke”: az ilyen anyagok g) pont szerint meghatározott értéke, értelemszerűen alkalmazva;

(i)    „hozzáadott érték”: a termékek gyártelepi ára és a harmadik országból származó és az Európai Unió területére, a gazdasági partnerségi megállapodást legalább átmenetileg alkalmazó egyéb AKCS-államokba, illetve tengerentúli országokba és területekre importált anyag vámértékének különbsége; amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért az Európai Unióban vagy Ghánában fizetett első megállapítható ár;

(j)    „árucsoport” és „vámtarifaszám”: a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer (a továbbiakban: Harmonizált Rendszer vagy HR) szerinti nómenklatúrában használt árucsoportok és vámtarifaszámok (négy számjegyű kódok);

(k)    „besorolt”: egy termék vagy anyag adott vámtarifaszám alá történő besorolására utal;

(l)    „szállítmány”: olyan termékek, amelyeket egy exportőrtől egy címzett részére egyidejűleg szállítanak, vagy amelyeknek az exportőrtől a címzetthez történő szállítása egyetlen fuvarokmánnyal, illetve ilyen okmány hiányában egyetlen számlával történik;

(m)    „területek:” a területek, a felségvizekkel együtt;

(n)    „tengerentúli országok és területek”: az e jegyzőkönyv VIII. mellékletében meghatározott tengerentúli országok és területek;

(o)    „bizottság”: az e megállapodás 34. cikke szerinti, a vámügyekkel és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó különbizottság.

II. CÍM

A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. CIKK

Általános feltételek

1.    E megállapodás alkalmazásában a következő termékek tekintendők az Európai Unióból származó termékeknek:

(a)    e jegyzőkönyv 3. cikke értelmében teljes egészében az Európai Unióban létrejött termékek;

(b)    az Európai Unióban létrejött termékek, amelyek előállítása során olyan anyagokat is felhasználtak, amelyeket nem teljes egészében ott állítottak elő, feltéve, hogy az említett termékek e jegyzőkönyv 4. cikkének értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át az Európai Unióban.

2.    E megállapodás alkalmazásában a következő termékek tekintendők Ghánából származó termékeknek:

(a)    e jegyzőkönyv 3. cikke értelmében teljes egészében Ghánában létrejött termékek;

(b)    Ghánában létrejött olyan termékek, amelyek olyan anyagokat is tartalmaznak, amelyeket nem teljes egészében ott állítottak elő, feltéve, hogy ezek az anyagok e jegyzőkönyv 4. cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át Ghánában.

3. CIKK

Teljes egészében létrejött termékek

1.    Az alábbi termékek tekintendők teljes egészében Ghánában vagy az Európai Unióban létrejött termékeknek:

(a)    az ott született és nevelt élő állatok;

(b)    a földjükből vagy a területükhöz tartozó tengerfenékről vagy óceánfenékről kitermelt ásványi termékek;

(c)    az ott betakarított növényi termékek;

(d)    az ott nevelt élő állatokból származó termékek;

(e)    (i)    az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;

(ii)    az akvakultúra-termékek, ideértve a tengeri akvakultúrát is, ha a tojásból, ikrából, lárvából vagy ivadékból ott született állatokat ott nevelték;

(f)    a tengeri halászat termékei és az Európai Unió vagy Ghána hajói által a felségvizeik határain kívül a tengerből nyert egyéb termékek;

(g)    a feldolgozóhajóik fedélzetén, kizárólag az f) pontban említett termékekből előállított termékek;

(h)    a kizárólag a nyersanyagok hasznosítására alkalmas használt cikkek;

(i)    az ott folytatott előállítási műveletekből származó hulladék és maradék;

(j)    a felségvizeiken kívül eső területek tengerfenekéből vagy altalajából nyert termékek, feltéve hogy kizárólagos jogokkal rendelkeznek a kérdéses talaj vagy altalaj kiaknázására;

(k)    a kizárólag az a)–j) pontban meghatározott termékekből előállított áruk.

2.    Az e cikk (1) bekezdésének f) és g) pontjában használt „hajói” és „feldolgozó hajóik” kifejezés csak azokra a hajókra és feldolgozó hajókra vonatkozik:

(a)    amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Ghánában lajstromoztak vagy vettek nyilvántartásba; és

(b)    amelyek az Európai Unió valamely tagállama vagy Ghána lobogója alatt közlekednek; valamint

(c)    amelyek megfelelnek az alábbi feltételek egyikének:

(i)    legalább 50 százalékban az Európai Unió tagállamai állampolgárainak és/vagy Ghána állampolgárainak tulajdonában állnak; vagy

(ii)    olyan társaság tulajdonában vannak:

–    amelynek székhelye és központi irodája az Európai Unió valamely tagállamában vagy Ghánában található;

–    amely legalább 50 százalékban az Európai Unió egy vagy több tagállama és/vagy Ghána, illetve ezek közszervezeteinek vagy ezen államok közül egy vagy több állampolgárainak tulajdonában áll; valamint

4.    Az e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül Ghána kérésére a Ghána által lízingelt vagy bérelt hajókat „hajóinak” kell tekinteni a kizárólagos gazdasági övezetében végzett halászati tevékenységek során, feltéve, hogy az Európai Unió gazdasági szereplői számára előzetes ajánlatot tettek, és betartják a bizottság által előzetesen megállapított végrehajtási szabályokat. A bizottság meggyőződik az e bekezdésben foglalt feltételek tiszteletben tartásáról.

5.    Az e cikk (2) bekezdésében szereplő feltételek teljesülhetnek Ghánában vagy a különböző gazdasági partnerségi megállapodások által érintett azon államokban, amelyek viszonylatában kumuláció alkalmazható. Ilyen esetben a termékeket a lobogó szerinti államból származónak kell tekinteni.

4. CIKK

Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek

1.    E jegyzőkönyv 2. cikkének alkalmazásában a nem teljes egészében létrejött termékeket akkor kell kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinteni, ha az e jegyzőkönyv II. mellékletének jegyzékében előírt feltételek teljesülnek.

2.    E jegyzőkönyv 2. cikkének alkalmazásában és az e cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az e jegyzőkönyv II-A. mellékletében felsorolt termékek kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinthetők, ha az említett mellékletben megállapított feltételek teljesülnek. Az e jegyzőkönyv 42. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától számított öt (5) éves időszakban a jegyzőkönyv II-A. melléklete kizárólag a Ghánából származó kivitelekre alkalmazandó.

3.    Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett feltételek az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi termék esetében megnevezik azt a megmunkálást vagy feldolgozást, amelyet az előállítás során felhasznált nem származó anyagokon el kell végezni, és csak az ilyen anyagokra vonatkoznak. Következésképpen ha egy olyan terméket, amely a származó státust a jegyzékek egyikében szereplő feltételek teljesítésével szerezte meg, felhasználnak egy másik termék előállítása során, arra nem vonatkoznak azok a feltételek, amelyek arra a termékre vonatkoznak, amelybe beépítették, és nem kell figyelembe venni az előállítása során esetlegesen felhasznált nem származó anyagokat sem.

4.    E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve azok a nem származó anyagok, amelyeket az e jegyzőkönyv II. és II-A. mellékletében meghatározott feltételek alapján nem szabad egy adott termék előállítása során felhasználni, mégis felhasználhatók, amennyiben:

(a)    összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 15 %-át;

(b)    e bekezdés alkalmazásával sem lépik túl a jegyzékben a nem származó anyagok legmagasabb értékére vonatkozóan előírt százalékarányokat.

5.    E cikk (4) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjában szereplő termékekre.

6.    E cikk (1)–(5) bekezdését az e jegyzőkönyv 5. cikkének rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.

5. CIKK

Nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek

1.    A következő műveleteket a származó státus megszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy e jegyzőkönyv 4. cikkének követelményei teljesültek-e vagy sem:

(a)    tartósító műveletek, amelyek azt biztosítják, hogy a szállítás és a tárolás során a termékek jó állapotban maradjanak;

(b)    portalanításból, szitálásból vagy rostálásból, válogatásból, osztályozásból, összeállításból (ideértve a készletek összeállítását is), mosásból, tisztításból, festésből, fényezésből és darabolásból álló egyszerű műveletek;

(c)    oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;

(d)    (i)    a csomagolás és felosztás megváltoztatása és csomagok összeállítása;

(ii)    egyszerű palackozás, üvegbe, fémdobozba, zsákba, ládába, dobozba helyezés, kartonon vagy raklapon való rögzítés stb., valamint minden más egyszerű csomagolási művelet;

(e)    jelzések, címkék, logók és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon;

(f)    termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül; cukor keverése bármely más anyaggal;

(g)    termékek alkotórészeinek egyszerű összeszerelése teljes termékké;

(h)    termékek részekre való egyszerű szétbontása;

(i)    textília vasalása vagy mángorlása;

(j)    gabonaféle és rizs hántolása, részleges vagy teljes őrlése, fényezése és glazúrozása;

(k)    a cukor színezésére vagy ízesítésére vagy a formázott cukor előállítására irányuló műveletek; kristálycukor részleges vagy teljes őrlése;

(l)    gyümölcs, dióféle és zöldség hámozása, magozása és héjtalanítása;

(m)    élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;

(n)    az a)–m) pontban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;

(o)    állatok levágása.

2.    Annak megállapítása során, hogy egy terméken végzett megmunkálás vagy feldolgozás e cikk (1) bekezdése értelmében nem kielégítőnek minősül-e, együttesen kell vizsgálni az adott terméken akár az Európai Unió területén, akár Ghánában végrehajtott összes műveletet.

6. CIKK

Az Európai Unióba vámmentesen importált anyagok megmunkálása vagy feldolgozása

1.    Az e jegyzőkönyv 2. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül az Európai Unióba a legnagyobb kedvezmény elve által biztosított egyezményes – annak Közös Vámtarifája 1 szerinti – díjszabás alkalmazásával vámmentesen behozható nem származó anyagokat Ghánából származó anyagoknak kell tekinteni, ha azokat felhasználják egy ott létrejött termékben, amennyiben ezen anyagok az e jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésében említetteknél nagyobb mértékű megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át.

2.    Az EUR.1 szállítási bizonyítványokon (a 7. rovatban) vagy az e cikk (1) bekezdése értelmében kiállított származási igazolásokon fel kell tüntetni a következő megjegyzést:

–    „Application of Article 6(1) of Protocol 1 to the Ghana–EU EPA”.

3.    Az Európai Unió minden évben megküldi a bizottság számára azon anyagok jegyzékét, amelyekre e cikk rendelkezései alkalmazandók. A megküldést követően e jegyzéket az Európai Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), Ghána pedig a saját eljárásainak megfelelően.

4.    Az e cikkben előírt kumuláció nem alkalmazandó azon anyagokra, amelyeket az Európai Unióba irányuló behozatalkor dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámoknak vetnek alá, amennyiben azok olyan országból származnak, amelyekre ilyen dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok vonatkoznak.

7. CIKK

Származási kumuláció

1.    E jegyzőkönyv 2. cikkének sérelme nélkül a felek valamelyikéből, az Európai Unió piacához vám- és kvótamentes hozzáférést élvező egyéb nyugat-afrikai országokból 2 , a gazdasági partnerségi megállapodást legalább átmenetileg alkalmazó egyéb AKCS-államokból vagy tengerentúli országokból és területekről származó anyagokat a másik féltől származónak kell tekinteni abban az esetben, ha azokat felhasználják egy, az érintett országban létrejött termékben, amennyiben ezen anyagok az érintett félnél az e jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésében említett műveleteknél nagyobb mértékű megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át.

Amennyiben az érintett félnél végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg az e jegyzőkönyv 5. cikke (1) bekezdésében említett műveleteket, a létrejött termék kizárólag akkor minősül ettől a féltől származónak, ha az ott hozzáadott érték nagyobb, mint a bármely egyéb országból vagy területről származó anyagok értéke. Ellenkező esetben a létrejött terméket abból az országból vagy arról a területről származónak kell tekinteni, ahonnan a végtermék előállításához felhasznált származó anyagok értékének legnagyobb része származik.

A gazdasági partnerségi megállapodást legalább átmenetileg alkalmazó egyéb AKCS-államokból és a tengerentúli országokból és területekről származó anyagok származását az Európai Unió és ezen országok között alkalmazott preferenciális megállapodások keretében alkalmazandó származási szabályokkal és e jegyzőkönyv 27. cikkének rendelkezéseivel összhangban kell meghatározni.

2.    E jegyzőkönyv 2. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül a felek egyikében, a gazdasági partnerségi megállapodást legalább átmenetileg alkalmazó egyéb AKCS-államokban vagy a tengerentúli országokban és területeken végzett megmunkálást vagy feldolgozást abban az esetben kell a másik félnél elvégzettnek tekinteni, ha az anyagokon elvégzett utólagos megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az e jegyzőkönyv 5. cikke (1) bekezdésében szereplő műveleteket.

Amennyiben a felek egyikében végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg az e jegyzőkönyv 5. cikke (1) bekezdésében említett műveleteket, a létrejött termék kizárólag akkor minősül ettől a féltől származónak, ha az ott hozzáadott érték nagyobb, mint a bármely egyéb országban vagy területen hozzáadott anyagok értéke. Ellenkező esetben a létrejött terméket abból az országból vagy arról a területről származónak kell tekinteni, ahonnan a végtermék előállításához felhasznált anyagok értékének legnagyobb része származik.

A végtermék származását az e jegyzőkönyvben foglalt származási szabályokkal és a 27. cikk rendelkezéseivel összhangban kell meghatározni.

3.    Az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt kumuláció csak akkor alkalmazható más olyan AKCS-államok tekintetében, amelyek legalább ideiglenesen alkalmaznak egy gazdasági partnerségi megállapodást, illetve más olyan nyugat-afrikai országok tekintetében, amelyek vám- és kvótamentes hozzáférést élveznek az EU és a tengerentúli országok és területek piacaihoz, ha:

(a)    a származó státus megszerzésében érintett valamennyi ország és terület, valamint a rendeltetés helye szerinti fél olyan megállapodást vagy igazgatási együttműködési megállapodást kötött, amely biztosítja e cikk megfelelő alkalmazását, és a megfelelő származási igazolások használatára vonatkozó hivatkozást tartalmaz;

(b)    Ghána és az Európai Unió – az Európai Bizottság és az ECOWAS-bizottság közvetítésével – kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátja az e cikk szerinti országokkal és területekkel kötött igazgatási együttműködési megállapodások részleteit. Az Európai Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), Ghána pedig saját eljárásainak megfelelően közzéteszi azt a dátumot, amelytől az e cikkben meghatározott kumuláció alkalmazható az e cikkben említett, az előírt követelményeket teljesítő és országok és területek vonatkozásában.

4.    Az e cikkben meghatározott kumuláció nem alkalmazandó az alábbi anyagokra:

(a)    a Harmonizált Rendszer 1604 és 1605 vámtarifaszáma alá besorolt olyan anyagok, amelyek az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás 3 II. jegyzőkönyve 6. cikkének (6) bekezdése értelmében a gazdasági partnerségi megállapodást aláíró csendes-óceáni államokból származó anyagok;

(b)    a Harmonizált Rendszer 1604 és 1605 vámtarifaszáma alá besorolt olyan anyagok, amelyek az Európai Unió és a csendes-óceáni AKCS-államok között a jövőben megkötendő bármely átfogó gazdasági partnerségi megállapodás valamely rendelkezése értelmében csendes-óceáni államokból származó anyagok;

(c)    a Dél-Afrikai Köztársaságból származó olyan anyagok, amelyek vám- és kvótamentesen közvetlenül nem hozhatók be az Európai Unióba.

5.    Az Európai Unió minden évben megküldi a bizottság számára azon anyagok jegyzékét, amelyekre e cikk (4) bekezdésének c) pontja vonatkozik. A megküldést követően e jegyzéket az Európai Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), Ghána pedig a saját eljárásainak megfelelően teszi közzé.

8. CIKK

Kumuláció az Európai Unió piacához
vám- és kvótamentes hozzáférést élvező egyéb országokkal

1.    E jegyzőkönyv 2. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül az olyan országokból és területekről származó anyagok, amelyek:

(a)    az Európai Unió általános vámkedvezmény-rendszere keretében „a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás” kedvezményezettjei; vagy

(b)    az általános vámkedvezmény-rendszer általános rendelkezéseinek értelmében vám- és kvótamentes hozzáférést élveznek az Európai Unió piacához,

Ghánából származó anyagoknak minősülnek, ha azokat felhasználják valamely ott létrejött termékben.

Nem szükséges, hogy az érintett anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson essenek át, amennyiben átestek az e jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésében említetteket meghaladó mértékű megmunkáláson vagy feldolgozáson. Ha az a termék, amelyhez ilyen anyagokat használták, nem származó anyagokat is tartalmaz, akkor tekinthető Ghánából származónak, ha e jegyzőkönyv 4. cikke rendelkezéseivel összhangban kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak vetették alá.

1.2.    Az érintett egyéb országokból vagy területekről eredő anyagok származását az Európai Unió általános vámkedvezmény-rendszere szerint alkalmazandó származási szabályokkal és e jegyzőkönyv 27. cikkének rendelkezéseivel összhangban kell meghatározni.

1.3.    Az e bekezdésben előírt kumuláció nem alkalmazandó az olyan anyagokra:

(a)    amelyek az Európai Unióba irányuló behozatalkor dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokkal sújtott anyagok, mert olyan országból származnak, amelyre ilyen dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok vonatkoznak;

(b)    amelyek a Harmonizált Rendszer 3302 10 és 3501 10 vámtarifaalszáma alá vannak besorolva;

(c)    amelyek a Harmonizált Rendszer 3. árucsoportjába besorolt, az Európai Unió általános vámkedvezmény-rendszere által érintett tonhaltermékek közé tartoznak;

(d)    amelyek tekintetében a vámkedvezményt megszüntették (átsorolással) vagy felfüggesztették (védzáradékkal) az Európai Unió általános vámkedvezmény-rendszere keretében.

2.    E jegyzőkönyv 2. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül és e cikk (2.1), (2.2) és (5) bekezdése rendelkezéseinek betartása mellett Ghána bejelentése alapján az Európai Unió piacához vám- és kvótamentes hozzáférést lehetővé tévő megállapodások vagy egyezmények előnyeit élvező országokból vagy területekről származó anyagok Ghánából származó anyagoknak minősülnek. Ilyen bejelentést Ghána az Európai Bizottságon keresztül tehet az Európai Unió felé. A kumuláció mindaddig alkalmazható, amíg a nyújtására vonatkozó feltételek teljesülnek. Nem szükséges, hogy az érintett anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson essenek át, amennyiben átestek az e jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésében említetteket meghaladó mértékű megmunkáláson vagy feldolgozáson.

2.1.    Az érintett országok vagy területek anyagainak származását az Európai Unió és ezen országok közötti preferenciális megállapodások vagy egyezmények keretében alkalmazandó származási szabályokkal és e jegyzőkönyv 27. cikke rendelkezéseivel összhangban kell meghatározni.

2.2.    Az e bekezdésben előírt kumuláció nem alkalmazandó az olyan anyagokra:

(a)    amelyek a Harmonizált Rendszer 1–24. árucsoportjába vannak besorolva vagy az 1994. évi GATT-egyezményben foglalt WTO mezőgazdasági megállapodás 1. melléklete 1. bekezdésének ii. pontjában vannak felsorolva;

(b)    amelyeket az Európai Unióba irányuló behozatalkor dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokkal sújtanak, mert olyan országból származnak, amelyre ilyen dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok vonatkoznak;

(c)    amelyek az Európai Unió és valamely harmadik ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás értelmében kereskedelmi intézkedések, védintézkedések, vagy bármely más olyan intézkedés hatálya alá tartoznak, amely tiltja az ilyen termékek európai uniós piacra történő vám- és kvótamentes behozatalát.

3.    Az Európai Unió minden évben megküldi a bizottság számára azon anyagok és országok jegyzékét, amelyekre e cikk (1) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók. A megküldést követően e jegyzéket az Európai Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), Ghána pedig a saját eljárásainak megfelelően. Ghána minden évben megküldi a bizottság számára azon anyagok jegyzékét, amelyekre az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kumulációt alkalmazták.

4.    Az EUR.1 szállítási bizonyítványokon (a 7. rovatban) vagy az (1) és a (2) bekezdés értelmében kiállított származási igazolásokon fel kell tüntetni a következő megjegyzést:

–    „Application of Article 8.1 or 8.2 of Protocol 1 to the Ghana–EU EPA”;

5.    Az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt kumuláció csak abban az esetben alkalmazható, ha:

(a)    a származó státus megszerzésében érintett valamennyi ország között létrejött olyan megállapodás vagy igazgatási együttműködési megállapodás, amely biztosítja e cikk megfelelő alkalmazását, és tartalmaz hivatkozást a megfelelő származási igazolások használatára;

(b)    Ghána az Európai Bizottságon keresztül benyújtja az Európai Uniónak az e cikk által érintett egyéb országokkal vagy területekkel kötött igazgatási együttműködési megállapodások részleteit. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzéteszi azt a dátumot, amelytől az e cikkben meghatározott kumuláció alkalmazható az előírt követelményeket teljesítő és az e cikkben említett országok és területek vonatkozásában.

9. CIKK

Minősítési egység

1.    E jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásában a minősítési egység a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti besorolás meghatározásakor alapegységnek minősülő termék.

Következésképpen:

(a)    ha egy terméket a Harmonizált Rendszer alapján egyetlen vámtarifaszám alá besorolt áruk csoportja vagy halmaza alkot, akkor az egész együtt alkotja a minősítési egységet;

(b)    ha egy szállítmány a Harmonizált Rendszer azonos vámtarifaszáma alá besorolt több azonos termékből áll, e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket egyedileg kell figyelembe venni.

2.    Amennyiben a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya alapján a csomagolás a besorolás szempontjából a termék részét képezi, akkor azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.

10. CIKK

Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

Egy berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt szállított olyan tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a normál felszerelés részét képezik, és annak árában is benne foglaltatnak, illetve amelyekre nézve nem állítanak ki külön számlát, egynek kell tekinteni az adott berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel.

11. CIKK

Összeállított, összeválogatott készlet

A Harmonizált Rendszer 3. általános szabályában meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha az azokat alkotó összes termék származó. Ha azonban egy készlet egyaránt tartalmaz származó és nem származó termékeket, akkor lehet származónak tekinteni, ha a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

12. CIKK

Semleges elemek

Annak eldöntéséhez, hogy egy termék származó-e, nem szükséges meghatározni az annak előállítása során esetlegesen felhasznált alábbi elemek származását:

(a)    energia és tüzelőanyag;

(b)    létesítmények és berendezések;

(c)    gépek és szerszámok;

(d)    olyan áruk, amelyek nem jelennek meg a termék végső összetételében, illetve megjelenésük nem célzott.

13. CIKK

Könyvelés szerinti elkülönítés

1.    Amennyiben a felcserélhető származó és nem származó anyagok elkülönített raktározása jelentős költségekkel vagy gyakorlati nehézségekkel járna, a vámhatóságok az érintettek írásbeli kérelmére engedélyezhetik az úgynevezett „könyvelés szerinti elkülönítés” módszerének (a továbbiakban: módszer) alkalmazását az ilyen raktározás során.

2.    E módszer a Harmonizált Rendszer 1701 12, 1701 13 és 1701 14 vámtarifaalszámai alá besorolt, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadása nélküli, finomításra szánt származó és nem származó nyerscukorra is alkalmazandó, amennyiben azt Ghánában vagy az Európai Unióban fizikailag kombinálták vagy keverték, mielőtt az Európai Unióba, illetve Ghánába exportálták volna.

3.    A módszer biztosítja, hogy a Ghánából, illetve az Európai Unióból származónak tekinthető, létrejött termékek száma ugyanannyi legyen, mint amennyi a készletek fizikai elkülönítése esetében lett volna.

4.    A vámhatóságok a szükségesnek tartott feltételekkel adhatják meg az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett engedélyt.

5.    A módszer alkalmazását és alkalmazásának nyilvántartását a termék előállítása szerinti országban alkalmazandó általánosan elfogadott számviteli elvek alapján kell végezni.

6.    A módszer kedvezményezettje származási igazolásokat állíthat ki vagy kérelmezhet a származónak tekinthető termékmennyiségre vonatkozóan. A vámhatóságok kérésére a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a készleteket hogyan kezelték.

7.    A vámhatóságok figyelemmel kísérik az engedély felhasználását, és visszavonhatják azt, ha a kedvezményezett bármilyen módon nem megfelelően használja az engedélyt, vagy nem tesz eleget az e jegyzőkönyvben meghatározott egyéb feltételeknek.

8.    Az e cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában „felcserélhető anyagok” vagy „felcserélhető termékek” az olyan anyagok vagy termékek, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és a származásuk meghatározása céljából egymástól nem különböztethetők meg.

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

14. CIKK

A területiség elve

1.    Az e jegyzőkönyv 6., 7. és 8. cikkében előírtak kivételével a származó státus megszerzésére vonatkozóan a II. címben megállapított feltételeknek Ghánában vagy az Európai Unióban megszakítás nélkül kell teljesülniük.

2.    Az e jegyzőkönyv 6., 7. és 8. cikkében előírtak kivételével, ha a Ghánából vagy az Európai Unióból származó, más országba exportált árut visszaszállítják, azt nem származónak kell tekinteni, hacsak a vámhatóságok számára kielégítően nem bizonyítható, hogy:

(a)    a visszahozott áru azonos a kivitt áruval; és

(b)    nem esett át az adott országbeli tartózkodása vagy kivitele alatt a jó állapotban való megőrzéséhez szükségestől eltérő műveleten.

3.    A származó státusnak az e jegyzőkönyv II. címében meghatározott feltételeknek megfelelő megszerzését nem befolyásolja az Európai Unióból vagy Ghánából kivitt és oda később újra behozott termékeken az Európai Unión vagy Ghánán kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás, amennyiben:

(a)    a kérdéses termékek teljes egészében az Európai Unióban vagy Ghánában létrejött termékek, vagy azok ott a kivitelt megelőzően az e jegyzőkönyv 5. cikkében említett műveleteket meghaladó megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át; és

(b)    a vámhatóságok számára kielégítően igazolják, hogy:

(i)    az Európai Unión vagy Ghánán kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás passzív feldolgozási eljárás vagy hasonló szerint történt;

(ii)    az újrabehozott áruk a kivitt termékek megmunkálásával vagy feldolgozásával jöttek létre; és

(iii)    a Ghánán vagy az Európai Unión kívül felmerülő összes költség – ideértve az ott felhasznált anyagok értékét is – nem haladja meg azon végtermék gyártelepi árának 10 %-át, amelyre a származó státus megállapítását kérik.

4.    Az e cikk (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő áruk esetében a Ghánán vagy az Európai Unión kívül felmerülő összes költséget – ideértve az ott felhasznált anyagok értékét is – nem származó anyagokra vonatkozónak kell tekinteni. Ilyen esetben az áru származó státusának megállapítása az e jegyzőkönyv II. mellékletében rögzített szabályok alkalmazásával történik, összesítve az Európai Unión és Ghánán belül, valamint ezeken kívül felhasznált nem származó anyagok összértékét.

5.    Az e cikk (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók azokra a termékekre, amelyek csak az e jegyzőkönyv 4. cikkének (4) bekezdése szerinti általános tűréshatár alkalmazásával tekinthetők kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak.

6.    Az e cikk (3) és a (4) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába besorolt termékekre.

15. CIKK

A változtatás tilalma

1.    A valamely félnél belföldi használatra bejelentett származó termékeknek meg kell egyezniük azokkal a termékekkel, amelyeket attól a másik féltől exportáltak, amelynél a termékek a származó státust megszerezték. Az ilyen termékek a belföldi használat végett történő bejelentést megelőzően nem mehettek keresztül más műveleten, mint amely a jó állapotban való megőrzésükhöz szükséges, illetve mint az importáló fél egyedi hazai követelményeinek való megfelelést biztosító márkajelzés, címke, plomba vagy bármilyen egyéb dokumentum elhelyezése.

2.    A termékek a felek területén kívül is tárolhatók, amennyiben az adott államban vámfelügyelet alatt maradnak.

3. A IV. cím rendelkezéseinek sérelme nélkül a szállítmányokat a felek területén kívül csak az exportőr vagy meghatalmazottja bonthatja meg, és a szállítmányoknak az adott államban vámfelügyelet alatt kell maradniuk.

4.    Ha kétség merülne fel a tekintetben, hogy az (1)–(3) bekezdésben előírt feltételek teljesülnek-e, a vámhatóságok felkérhetik az importőrt e feltételek teljesülésének igazolására, ami tetszőleges módon tehető meg, többek között különböző szerződés szerinti fuvarokmányok, például raklevél, a csomagolási egységek jelölésén vagy számozásán alapuló ténybeli vagy konkrét bizonyítékok, vagy a termékekhez kapcsolódó bárminemű bizonyíték bemutatásával.

16. CIKK

Kiállítások

1.    Az e jegyzőkönyv 6., 7. és 8. cikkében említett, kumulációra alkalmas országtól eltérő országba vagy területre kiállítás céljából szállított származó termékek, amelyeket a kiállítást követően az Európai Unióba vagy Ghánába történő behozatal céljával értékesítenek, a behozatalkor élvezhetik e megállapodás rendelkezéseinek előnyeit, ha a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítható, hogy:

(a)    az exportőr Ghánából vagy az Európai Unióból szállíttatta a termékeket abba az országba, ahol a kiállítást tartották, és ott ki is állította azokat;

(b)    a termékeket az exportőr értékesítette vagy más módon továbbadta egy Ghánában vagy az Európai Unióban lévő személynek;

(c)    a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül a kiállítás után ugyanolyan állapotban szállították el, mint ahogy azokat a kiállításra elküldték; és

(d)    a termékeket a kiállításra való szállítást követően a kiállításon való bemutatáson kívül semmilyen más célra nem használták fel.

2.    A termékekhez e jegyzőkönyv IV. címének rendelkezéseivel összhangban származási igazolást kell kiadni vagy kiállítani, és azt a szokásos módon be kell nyújtani az importáló ország vámhatóságaihoz. A származási igazoláson fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Szükség esetén további igazoló dokumentumok kérhetők az áruk kiállításának körülményeiről.

3.    E cikk (1) bekezdését alkalmazni kell minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra, hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, külföldi áruk értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek a vámhatóságok felügyelete alatt maradnak.

IV. CÍM

A SZÁRMAZÁS IGAZOLÁSA

17. CIKK

Általános feltételek

1.    Az Európai Unióból származó termékek a Ghánába való behozatalkor akkor élvezhetik e megállapodás rendelkezéseinek előnyeit, ha a 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr a számlán, a szállítólevélen vagy bármilyen más kereskedelmi okmányon az adott termékek megnevezését azok azonosítására alkalmas részletességgel tartalmazó nyilatkozatot (a továbbiakban: származási nyilatkozat) tett, melynek szövege e jegyzőkönyv IV. mellékletében szerepel.

2.    A Ghánából származó termékek az Európai Unióba való behozatalkor akkor élvezhetik e megállapodás rendelkezéseinek előnyeit, ha:

(a)    bemutatnak hozzájuk egy EUR.1 szállítási bizonyítványt, amelynek mintája e jegyzőkönyv III. mellékletében szerepel; vagy

(b)    az e jegyzőkönyv 21. cikkének (1) bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr a számlán, a szállítólevélen vagy más kereskedelmi okmányon az adott termékek megnevezését azok azonosítására alkalmas részletességgel tartalmazó nyilatkozatot (a továbbiakban: származási nyilatkozat) tett, melynek szövege e jegyzőkönyv IV. mellékletében szerepel.

3.    A 42. cikk (3) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül a (2) bekezdés a) pontjában szereplő rendelkezések csupán e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított három évig alkalmazhatók. Azt követően csak a b) pontban szereplő rendelkezések maradnak érvényben.

4.    E cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül az e jegyzőkönyv szerinti származó termékek a 26. cikkben meghatározott esetekben az említett (1) bekezdés szerinti okmányok benyújtása hiányában is élvezik az e megállapodás által biztosított előnyöket.

5.    E cím rendelkezéseinek alkalmazása céljából az exportőrök törekszenek egy Ghánában és az Európai Unióban egyaránt ismert nyelv használatára.

18. CIKK

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítására vonatkozó eljárás

1.    Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló ország vámhatóságai állítják ki az exportőr által vagy az exportőr felelősségére annak meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelem nyomán.

2.    Ebből a célból az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kitölti mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, amelyek mintái e jegyzőkönyv III. mellékletében szerepelnek. Az űrlapokat e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban kell kitölteni. Kézírással történő kitöltés esetén tintát és nyomtatott betűket kell használni. A termékek megnevezését az erre a célra fenntartott rovatban úgy kell megadni, hogy ne maradjon üres sor. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, vízszintes vonalat kell húzni a megnevezés utolsó sora alatt, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.

3.    Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadását kérelmező exportőr az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadó exportáló ország vámhatóságainak kérésére bármikor kész benyújtani minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja az érintett termékek származó státusát, valamint e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesülését.

4.    Ghána vámhatóságai akkor állítanak ki EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha az érintett termékek Ghánából vagy az e jegyzőkönyv 6., 7. és 8. cikkében említett egyéb országok vagy területek valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek.

5.    A szállítási bizonyítványt kiállító vámhatóságok megteszik az ahhoz szükséges lépéseket, hogy ellenőrizzék a termékek származó státusát és e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesülését. Ebből a célból jogukban áll bizonyítékokat kérni, megvizsgálni az exportőr könyvelését, vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést végezni. A szállítási bizonyítványt kiállító vámhatóságok arról is meggyőződnek, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett űrlapok megfelelően vannak-e kitöltve. Különösen azt kell ellenőrizni, hogy az árumegnevezésre fenntartott hely mindenfajta csalárd kiegészítés lehetőségét kizárva van-e kitöltve.

6.    Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállításának dátumát a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.

7.    Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóságok a tényleges kivitel megtörténtekor vagy biztosítottsága esetén állítják ki és bocsátják az exportőr rendelkezésére.

19. CIKK

Visszamenőleges hatállyal kiállított EUR.1 szállítási bizonyítvány

1.    E jegyzőkönyv 18. cikke (7) bekezdésének sérelme nélkül kivételesen kiállítható EUR.1 szállítási bizonyítvány a tárgyát képező termékek kivitelét követően is, amennyiben:

(a)    a kivitel alkalmával tévedésből, nem szándékos mulasztásból, vagy egyéb különleges körülmények miatt nem állították ki; vagy

(b)    a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállították, ám a behozatalkor technikai okok miatt nem fogadták el.

2.    E cikk (1) bekezdésének alkalmazásához az exportőrnek jeleznie kell kérelmében az EUR.1 szállítási bizonyítvány tárgyát képező termékek kivitelének helyét és időpontját, és meg kell jelölnie kérelmének okait.

3.    A vámhatóságok EUR.1 szállítási bizonyítványt visszamenőleges hatállyal csak annak ellenőrzése után állíthatnak ki, hogy az exportőr által a kérelemben megadott adatok megegyeznek a megfelelő dossziéban található adatokkal.

4.    A visszamenőleges hatállyal kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványokat az alábbi megjegyzéssel kell ellátni:

„ISSUED RETROSPECTIVELY”.

5.    Az e cikk (4) bekezdésében említett megjegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatában kell feltüntetni.

20. CIKK

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiállítása

1.    Az EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr kérelmezheti a kiállító vámhatóságoktól, hogy a birtokukban lévő kiviteli okmányok alapján másodlatot állítsanak ki.

2.    Az így kibocsátott másodlatot az alábbi megjegyzéssel kell ellátni:

„DUPLICATE”.

3.    Az e cikk (2) bekezdésében említett megjegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának „Megjegyzések” rovatában kell feltüntetni.

4.    A másodlaton az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítási dátumának kell szerepelnie, és az attól a dátumtól kezdve érvényes.

21. CIKK

A származási nyilatkozat kiállításának feltételei

1.    Származási nyilatkozatot az alábbiak állíthatnak ki:

a)    az e jegyzőkönyv 17. cikke (1) bekezdésében említett esetekben az Európai Unió belső jogszabályaival összhangban bejegyzett exportőrök;

b)    a 17. cikk (2) bekezdése b) pontjában említett esetekben

–e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított három évig a 22. cikk szerinti exportőrök;

–e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított három év elteltével a Ghána belső jogszabályaival összhangban bejegyzett exportőrök;

c)    bármely olyan szállítmány exportőre, amely egy vagy több csomagból áll és 6 000 EUR-t meg nem haladó összértékű származó termékeket tartalmaz.

2.    Származási nyilatkozat akkor állítható ki, ha az érintett termékek Ghánából, az Európai Unióból vagy az e jegyzőkönyv 6., 7. és 8. cikkében említett egyéb országok vagy területek valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek.

3.    A származási nyilatkozatot tevő exportőr az exportáló ország vámhatóságainak kérésére bármikor kész benyújtani minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja az érintett termékek származó státusát, valamint e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesülését.

4.    Az exportőr a származási nyilatkozatot – amelynek szövege e jegyzőkönyv IV. mellékletében szerepel – a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, az említett mellékletben meghatározott nyelvi változatok valamelyikének használatával és az exportáló ország nemzeti jogszabályainak megfelelően állíthatja ki. Kézírásos kitöltés esetén tintát és nyomtatott betűket kell használni.

5.    A származási nyilatkozaton szerepel az exportőr eredeti, kézzel írt aláírása. Mindazonáltal az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti bejegyzett exportőrnek vagy az e jegyzőkönyv 22. cikke szerinti elfogadott exportőrnek nem szükséges aláírnia a fenti nyilatkozatokat, amennyiben írásban kötelezettséget vállal az exportáló ország vámhatóságai felé arra, hogy teljes körű felelősséget visel minden olyan származási nyilatkozatért, amely személyét úgy azonosítja, mintha azt saját kezűleg írta volna alá.

6.    A származási nyilatkozatot az exportőr kiállíthatja az érintett termékek kivitelekor vagy azt követően is, azzal a feltétellel, hogy azt a termékek behozatalát követően legkésőbb két (2) éven belül bemutatja az importáló országban.

22. CIKK

Elfogadott exportőr

1.    Az olyan exportőrnek, aki gyakran szállít termékeket e megállapodás kereskedelmi együttműködési rendelkezései értelmében, az exportáló ország vámhatóságai engedélyezhetik, hogy az érintett termékek értékétől függetlenül származási nyilatkozatot tegyen. Az ilyen engedélyt kérelmező exportőr a vámhatóságok számára megad minden olyan garanciát, amely szükséges a termékek származó státusának, valamint e melléklet egyéb követelményei teljesítésének igazolásához.

2.    A vámhatóságok az általuk szükségesnek tartott feltételek mellett adhatják meg az elfogadott exportőri státust.

3.    A vámhatóságok az elfogadott exportőrnek vámengedélyszámot adnak, amelyet fel kell tüntetni a származási nyilatkozatokon.

4.    A vámhatóságok figyelemmel kísérik az engedélynek az elfogadott exportőr általi használatát.

5.    A vámhatóságok bármikor visszavonhatják az engedélyt. A vámhatóságok visszavonják az engedélyt, ha az elfogadott exportőr már nem biztosítja az (1) bekezdésben említett garanciákat, nem tesz eleget az e cikk (2) bekezdésében említett feltételeknek, vagy az engedéllyel bármilyen módon visszaél.

23. CIKK

A származási igazolás érvényessége

1.    Egy származási igazolás az exportáló országban történt kiállítása dátumától számított tíz (10) hónapig érvényes, és azt ezen időtartamon belül be kell mutatni az importáló ország vámhatóságainak.

2.    Az importáló ország vámhatóságai csak akkor fogadhatják el az e cikk (1) bekezdésében megállapított benyújtási határidő után benyújtott származási igazolásokat a preferenciális elbánás alkalmazása céljából, ha az okmányoknak a megállapított határidőre történő bemutatása rendkívüli körülmények miatt hiúsult meg.

3.    Az importáló ország vámhatóságai olyan esetben is elfogadhatnak késedelmesen benyújtott származási igazolást, amikor a termékeket az említett határidő előtt bemutatták.

24. CIKK

A származási igazolás benyújtása

A származási igazolást az importáló ország vámhatóságai részére a szóban forgó országban alkalmazandó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani. E hatóságok kérhetik a származási igazolás fordítását. Megkövetelhetik azt is, hogy a behozatali nyilatkozathoz az importőr mellékeljen egy nyilatkozatot arról, hogy a termékek megfelelnek a megállapodás alkalmazásához szükséges feltételeknek.

25. CIKK

Részletekben történő behozatal

Amennyiben az importőr kérésére és az importáló ország vámhatóságai által meghatározott feltételek mellett a Harmonizált Rendszer 2. a) általános szabálya értelmében a XVI. és a XVII. áruosztályba vagy a 7308 és a 9406 vámtarifaszám alá besorolt, szétszerelt vagy össze nem állított termékeket részletekben hoznak be, az első részlet behozatalakor ezekre a termékekre egyetlen származási igazolást kell benyújtani a vámhatóságok részére.

26. CIKK

Mentesség a származási igazolás alól

1.    A magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött, vagy egy utas személyes poggyászának részét képező termékeket származási igazolás benyújtásának megkövetelése nélkül is származó termékeknek kell tekinteni, feltéve, hogy ezeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, nyilatkoznak e jegyzőkönyv követelményeinek teljesüléséről, és e nyilatkozat helytállóságához nem fér kétség. A postán küldött termékek esetében ezt a nyilatkozatot a CN22/CN23 vám-árunyilatkozaton vagy az ezen okmányhoz csatolt papírlapon lehet megtenni.

2.    Az alkalmi jellegű és kizárólag a címzett vagy az utas, illetve családja személyes használatára szánt termékekből álló behozatal nem minősül kereskedelmi behozatalnak, amennyiben a termék jellegéből és mennyiségéből fakadóan nyilvánvaló, hogy nem áll fenn kereskedelmi célzat.

3.    Ezenkívül e termékek összértéke kis csomagok esetében nem haladhatja meg az 500 EUR-t, az utasok személyes poggyászának tartalma esetében pedig az 1 200 EUR-t.

27. CIKK

Kumulációs célú tájékoztatási eljárás

1.    E jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a Ghánából, az Európai Unióból, egy gazdasági partnerségi megállapodást legalább átmenetileg alkalmazó másik AKCS-államból vagy egy tengerentúli országból vagy területről származó anyag e jegyzőkönyv meghatározása szerinti származó státusának bizonyítéka vagy az EUR.1 szállítási bizonyítvány, vagy egy származási nyilatkozat, vagy a beszállítói nyilatkozat, amelynek mintája e jegyzőkönyv V-A. mellékletében szerepel, és amelyet az exportőr Ghánában vagy abban az európai uniós államban tesz, ahonnan az anyag érkezett.

2.    E jegyzőkönyv 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a Ghánában, az Európai Unióban, egy gazdasági partnerségi megállapodást legalább átmenetileg alkalmazó másik AKCS-államban vagy egy tengerentúli országban vagy területen elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás bizonyítéka a beszállítói nyilatkozat, amelynek mintája e jegyzőkönyv V-B. mellékletében szerepel, és amelyet az exportőr Ghánában vagy abban az európai uniós államban tesz, ahonnan az anyag érkezett.

3.    E jegyzőkönyv 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a származás igazolására benyújtandó dokumentumokat a GSP szerint kedvezményezett országokban alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell meghatározni 4 .

4.    E jegyzőkönyv 8. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a származás igazolására benyújtandó dokumentumokat a vonatkozó megállapodásokban foglalt szabályoknak megfelelően kell meghatározni.

5.    A beszállítónak külön beszállítói nyilatkozatot kell kiállítania minden egyes áruszállítmányra vonatkozóan az adott szállításra vonatkozó kereskedelmi számlán, a számla mellékletében, a szállítási jegyzéken vagy a szállítmánnyal kapcsolatos egyéb olyan kereskedelmi okmányon, amely kellő részletességgel írja le az érintett anyagokat ahhoz, hogy azonosíthatók legyenek.

6.    A beszállítói nyilatkozat előre nyomtatott űrlapon is megtehető.

7.    A beszállítói nyilatkozaton szerepel a szállító eredeti, kézzel írt aláírása. Ha azonban a számla és a beszállítói nyilatkozat elektronikus adatfeldolgozási módszerrel készül, a beszállítói nyilatkozatot nem szükséges kézzel aláírni, amennyiben a beszállítói nyilatkozat kiállításának helye szerinti állam vámhatóságai számára kielégítően azonosítható a szállító társaság felelős tisztviselője. A vámhatóságok előírhatják e bekezdés alkalmazásának feltételeit.

8.    A beszállítói nyilatkozatot az exportáló országban az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítására felkért vámhatóságokhoz kell benyújtani.

9.    A nyilatkozatot tevő beszállító a nyilatkozat megtétele szerinti ország vámhatóságainak kérésére bármikor kész benyújtani minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy a nyilatkozaton szereplő információk helytállók.

10.    Az e jegyzőkönyv hatálybalépése előtt a Cotonoui Megállapodás 1. jegyzőkönyvének 26. cikkével összhangban kibocsátott beszállítói nyilatkozatok és adatlapok továbbra is érvényesek.

28. CIKK

Igazoló okmányok

Az e jegyzőkönyv 18. cikkének (3) bekezdésében és 21. cikkének (3) bekezdésében említett, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal kísért termékek Ghánából vagy az Európai Unióból, illetve egy, az e jegyzőkönyv 6., 7. és 8. cikkében említett egyéb országból vagy területről származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek, többek között a következők lehetnek:

(a)    az exportőr vagy a beszállító által az adott áru előállítása érdekében elvégzett eljárások közvetlen bizonyítéka, amely például számláiban vagy belső könyvelésében szerepel;

(b)    a felhasznált anyagok származó státusát bizonyító okmányok, amelyeket Ghánában, az Európai Unióban vagy egy, az e jegyzőkönyv 6., 7. és 8. cikkében említett egyéb országban vagy területen adtak vagy állítottak ki és a nemzeti jogszabályokkal összhangban használnak;

(c)    az anyagok Ghánában, az Európai Unióban vagy egy, az e jegyzőkönyv 6., 7. és 8. cikkében említett egyéb országban vagy területen történő megmunkálását vagy feldolgozását bizonyító okmányok, amelyeket Ghánában, az Európai Unióban vagy egy, az e jegyzőkönyv 6., 7. és 8. cikkében említett egyéb országban vagy területen adtak vagy állítottak ki és a nemzeti jogszabályokkal összhangban használnak;

(d)    EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy származási nyilatkozatok, amelyek bizonyítják a felhasznált anyagok származó státusát, és amelyeket Ghánában, az Európai Unióban vagy egy, a 6., 7. és 8. cikkben említett egyéb országban vagy területen adtak vagy állítottak ki e jegyzőkönyvvel összhangban.

29. CIKK

A származási igazolás és az igazoló okmányok megőrzése

1.    Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőr legalább három (3) évig köteles megőrizni a 18. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat.

2.    A származási nyilatkozatot kiállító exportőr legalább három (3) évig köteles megőrizni a származási nyilatkozat másolatát, valamint a 21. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat.

3.    A beszállítói nyilatkozatot tevő beszállító legalább három (3) évig köteles megőrizni a nyilatkozat, valamint a számla, a szállítólevél vagy a nyilatkozatot mellékletként tartalmazó más kereskedelmi okmány másolatát, továbbá a 27. cikk (9) bekezdésében említett okmányokat.

4.    Az exportáló ország EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállító vámhatóságai legalább három (3) évig kötelesek megőrizni a 18. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet.

5.    A behozatali ország vámhatóságai legalább három (3) évig kötelesek megőrizni a hozzájuk benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványokat és származási nyilatkozatokat.

30. CIKK

Ellentmondások és formai hibák

1.    A származási igazoláson tett nyilatkozatok és a termékek behozatalához szükséges formaságok elvégzése érdekében a vámhatóságokhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok közötti kisebb eltérések önmagukban nem teszik érvénytelenné a származási igazolást, amennyiben kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy az okmány megfelel a bemutatott termékeknek.

2.    A nyilvánvaló formai hibák – mint például a származási igazoláson vétett gépelési hibák – nem eredményezhetik ezen okmányok visszautasítását, amennyiben a hiba nem teszi kétségessé az okmányban tett kijelentések helytállóságát.

31. CIKK

Euróban kifejezett összegek

1.    E jegyzőkönyv 21. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 26. cikke (3) bekezdése alkalmazásában az eurótól eltérő pénznemben számlázott termékek esetében az euróban kifejezett összeggel egyenértékű, a Ghána, az Európai Unió tagállamai vagy az e jegyzőkönyv 6., 7. és 8. cikkében említett egyéb ország vagy terület hazai pénznemében kifejezett összegeket az érintett országok mindegyike évente rögzíti.

2.    Az e jegyzőkönyv 21. cikke (1) bekezdésének c) pontjában vagy 26. cikke (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekből származó előnyöket egy szállítmány a számlán szereplő pénznemre történő hivatkozással, az érintett ország által rögzített összegnek megfelelően élvezi.

3.    A bármely hazai pénznemben alkalmazandó összegeket az adott pénznem október első munkanapján euróban kifejezett egyenértékének megfelelően kell kiszámítani. Ezen összegeket legkésőbb október 15-ig közölni kell az Európai Bizottsággal, és a következő év január 1-jétől kell alkalmazni. Az Európai Bizottság tájékoztatja az érintett országokat a vonatkozó összegekről.

4.    Egy-egy ország tetszőlegesen kerekítheti felfelé vagy lefelé az euróban kifejezett összegnek a hazai pénznemébe történő átváltásával kapott összeget. A kerekített összeg azonban legfeljebb 5 %-kal térhet el az átváltással kapott összegtől. Az országok változatlanul hagyhatják az euróban kifejezett összeg hazai pénznemben megállapított egyenértékét, ha az e cikk (3) bekezdésében előírt éves kiigazítás időpontjában az összeg átváltása kerekítés előtt 15 %-nál kisebb növekedést eredményez a hazai pénznemben megadott egyenértékében. A hazai pénznemben kifejezett egyenérték változatlanul hagyható, ha az átváltás csökkenéshez vezet ebben az egyenértékben.

5.    Az euróban kifejezett összegeket a bizottság az Európai Unió vagy Ghána kérésére felülvizsgálja. A felülvizsgálat elvégzésekor a bizottság mérlegeli, mennyiben kívánatos az érintett határok hatásainak reálértéken történő fenntartása. Ebből a célból határozhat úgy, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.

V. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

32. CIKK

A megállapodás által kedvezményben részesített termékekkel szemben támasztott közigazgatási feltételek

Az e jegyzőkönyv értelmében Ghánából vagy az Európai Unióból származó termékek a behozatali vám-árunyilatkozat megtételekor akkor élvezik az e megállapodásból származó előnyöket, ha azokat legkorábban azon a napon exportálták, amelyen az exportáló ország teljesítette az e jegyzőkönyv 33., 34. és 44. cikkében foglalt rendelkezéseket.

A felek megteszik az e jegyzőkönyv 33. cikkében említett értesítéseket.

33. CIKK

A vámhatóságok értesítése

1.    Ghána és az Európai Unió tagállamai az Európai Bizottságon keresztül kölcsönösen közlik egymással az EUR.1. szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok kiállításáért és ellenőrzéséért felelős vámhatóságok címét, valamint a vámhivatalaikban az említett bizonyítványok kiadása során használt bélyegzők lenyomatmintáit.

Az EUR.1 szállítási bizonyítványokat és a származási nyilatkozatokat vagy a beszállítói nyilatkozatokat attól a naptól kell elfogadni a preferenciális elbánás alkalmazása céljából, amikor az Európai Bizottság kézhez kapta a fentieket.

2.    Ghána és az Európai Unió tagállamai haladéktalanul tájékoztatják egymást az e cikk (1) bekezdésében említett információkban bekövetkezett bármely változásról.

3.    Az e cikk (1) bekezdésében említett hatóságok az érintett ország kormányának felügyelete alatt járnak el. Az ellenőrzéssel és felülvizsgálattal megbízott hatóságok az érintett ország kormányzati hatóságai közé tartoznak.

34. CIKK

Az igazgatási együttműködés egyéb módszerei

1.    E jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az Európai Unió, Ghána, valamint a 6., 7. és 8. cikkben említett egyéb országok az illetékes vámigazgatási szerveken keresztül biztosítják az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok vagy a beszállítói nyilatkozatok hitelességének, valamint az ezekben az okmányokban megadott információk helytállóságának ellenőrzését. Ezenfelül Ghána és az Európai Unió tagállamai:

(a)    kérésre kölcsönösen biztosítják egymásnak a jegyzőkönyv helyes végrehajtásának és ellenőrzésének nyomon követéséhez szükséges igazgatási együttműködést az érintett országban, ideértve a helyszíni látogatásokat is;

(b)    e jegyzőkönyv 35. cikkével összhangban ellenőrzik a termékek származó státusát és az e jegyzőkönyvben meghatározott egyéb feltételeknek való megfelelését.

2.    A megkeresett hatóságok minden lényeges információt átadnak a termék előállításának feltételeiről, feltüntetve különösen azokat a feltételeket, amelyek mellett a származási szabályokat alkalmazták Ghánában, az Európai Unióban, valamint az e jegyzőkönyv 6., 7. és 8. cikkében említett többi érintett országban.

35. CIKK

A származási igazolások ellenőrzése

1.    A származási igazolások utólagos ellenőrzését kockázatelemzés alapján, szúrópróbaszerűen, valamint minden olyan esetben el kell végezni, amikor az importáló ország vámhatóságainak megalapozott kétségük merül fel ezen okmányok valódiságát, az érintett termékek származó státusát vagy e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesülését illetően.

2.    E cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek végrehajtása céljából az importáló ország vámhatóságai visszaküldik az exportáló ország vámhatóságainak az EUR.1 szállítási bizonyítványt és – amennyiben csatolták – a számlát, a származási nyilatkozatot vagy ezen okmányok másolatát, szükség szerint megadva azokat az okokat, amelyek az ellenőrzés kérését szükségessé teszik. Az ellenőrzés iránti kérelem alátámasztására továbbítani kell minden olyan megszerzett okmányt vagy adatot, amely a származási igazolásban szereplő információk valótlanságára utal.

3.    Az ellenőrzést az exportáló ország vámhatóságai végzik el. Ebből a célból jogukban áll bizonyítékokat kérni, megvizsgálni az exportőr könyvelését, vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést végezni.

4.    Amennyiben az importáló ország vámhatóságai úgy döntenek, hogy felfüggesztik az érintett termékekre vonatkozó preferenciális elbánást mindaddig, amíg meg nem kapják az ellenőrzés eredményeit, a szükségesnek tartott óvintézkedések mellett felajánlják az importőrnek a termékek kiadását.

5.    Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat haladéktalanul tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményéről. Az eredménynek egyértelművé kell tennie, hogy az okmányok valódiak-e, hogy az adott termékek Ghánából, az Európai Unióból vagy az e jegyzőkönyv 6., 7. és 8. cikkében említett egyéb országok valamelyikéből származónak tekinthetők-e, és megfelelnek-e e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek.

6.    Ha megalapozott kétség esetén nem érkezik válasz az ellenőrzésre irányuló kérelem keltétől számított tíz (10) hónapon belül, illetve ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt a kérdéses okmány valódiságának vagy a termék tényleges származásának megállapításához, a kérelmező vámhatóságok – a rendkívüli körülmények esetét kivéve – elutasítják a preferenciális elbánásra való jogosultságot.

7.    A felek a vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló 2. jegyzőkönyv 7. cikkét tekintik irányadónak a származási igazolásokkal kapcsolatos közös vizsgálatok során.

36. CIKK

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

1.    A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzését kockázatelemzés alapján, szúrópróbaszerűen, valamint minden olyan esetben el kell végezni, amikor a nyilatkozatot az EUR.1 szállítási bizonyítvány vagy a származási nyilatkozat kiállításához figyelembe vevő ország vámhatóságainak megalapozott kétségük merül fel az okmány valódiságát vagy az okmányban megadott információk helytállóságát illetően.

2.    Az a vámhatóságok, amelyekhez a beszállítói nyilatkozatot benyújtják, felkérhetik a nyilatkozat kiállításának helye szerinti állam vámhatóságait adatlap kiállítására, amelynek mintája e jegyzőkönyv VI. mellékletében szerepel. Alternatív megoldásként az igazoló hatóságok, amelyekhez a beszállítói nyilatkozatot benyújtják, felkérhetik az exportőrt, hogy mutassa be a nyilatkozat megtételének helye szerinti állam vámhatóságai által kiállított adatlapot.

Az adatlap egy példányát a kiállító hivatal legalább három (3) évig megőrizi.

3.    Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat haladéktalanul tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményéről. Az eredménynek egyértelműen jeleznie kell, hogy a beszállítói nyilatkozaton feltüntetett információk helytállók-e, és lehetővé kell tennie a vámhatóságok számára annak meghatározását, hogy a szállítói nyilatkozat figyelembe vehető-e, és ha igen, akkor milyen mértékig EUR.1 szállítási bizonyítvány vagy származási nyilatkozat kiállításához.

4.    Az ellenőrzést annak az országnak a vámhatóságai végzik el, ahol a beszállítói nyilatkozatot tették. Ebből a célból jogukban áll bizonyítékokat bekérni, a szállító könyvelését megvizsgálni, illetve minden olyan ellenőrzést elvégezni, amelyet a beszállítói nyilatkozat helytállóságának ellenőrzése érdekében indokoltnak tartanak.

5.    A valótlan beszállítói nyilatkozat alapján kiadott vagy kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt vagy származási nyilatkozatot semmisnek kell tekinteni.

37. CIKK

Vitarendezés

1.    Ha az e jegyzőkönyv 36. és 37. cikke szerinti ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vámhatóságok között nem sikerül rendezni, vagy ha a jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatos kérdés merül fel, e vitákat, illetve kérdéseket a bizottság elé kell terjeszteni.

2.    Az importőr és az importáló ország vámhatóságai közötti vitarendezésre vonatkozóan minden esetben az érintett ország jogszabályai az irányadók.

38. CIKK

Szankciók

Szankciót kell alkalmazni minden olyan személlyel szemben, aki egy termék preferenciális elbánásának elérése céljából olyan okmányt készít vagy készíttet, amely valótlan adatokat tartalmaz.

39. CIKK

Eltérések

1.    A bizottság eltéréseket fogadhat el e jegyzőkönyvtől, amennyiben azokat Ghánában a meglévő iparágak fejlődése vagy új iparágak létrehozása indokolja. E célból Ghána azelőtt vagy azzal egyidejűleg, hogy a bizottsághoz fordulna, tájékoztatja az Európai Uniót az eltérésre irányuló kérelméről, amely az e cikk (2) bekezdésének megfelelően összeállított igazoló dokumentumokon alapul. Az Európai Unió pozitívan reagál Ghánának minden olyan, ezzel a cikkel összhangban kellően indokolt kérelmére, amely nem okozhat súlyos kárt az Európai Unió valamely meglévő iparágának.

2.    Az eltérés iránti kérelmek bizottság általi vizsgálatának megkönnyítése érdekében Ghána az e jegyzőkönyv VII. mellékletében megadott űrlapon nyújtja be a kérelmét a lehető legtöbb információval alátámasztva, különösen az alábbiak tekintetében:

(a)    a végtermék megnevezése,

(b)    a harmadik országokból származó anyagok jellege és mennyisége;

(c)    a Ghánából vagy az e jegyzőkönyv 7. cikkében említett országokból vagy területekről származó, illetve ott feldolgozott anyagok jellege és mennyisége;

(d)    az előállítási eljárások;

(e)    a hozzáadott érték;

(f)    az érintett vállalkozás alkalmazottainak száma;

(g)    az Európai Unióba irányuló export várható volumene;

(h)    a nyersanyagellátás további lehetséges forrásai,

(i)    a kért időtartam indokolása annak fényében, hogy milyen erőfeszítésekre került sor az új ellátási források felkutatása érdekében;

(j)    egyéb észrevételek.

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a hosszabbítási kérelmekre is.

A bizottság módosíthatja az említett űrlapot.

3.    A kérelmek vizsgálata során elsősorban a következőket kell figyelembe venni:

(a)    Ghána fejlettségi szintje vagy földrajzi helyzete;

(b)    azok az esetek, amikor a meglévő származási szabályok alkalmazása jelentősen befolyásolná Ghána valamely meglévő iparágának azt a képességét, hogy folytassa az Európai Unióba irányuló kivitelt, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor ez tevékenységek megszűnéséhez vezethetne;

(c)    olyan egyedi esetek, amikor egyértelműen bizonyítható, hogy a származási szabályok alkalmazása jelentős beruházásokat akadályozhat meg valamely iparágban, ugyanakkor a beruházási program megvalósulását elősegítő eltérés lehetővé tenné a szabályok fokozatos teljesítését.

4.    Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a származási kumulációra vonatkozó szabályok nem kínálnak-e megoldást a problémára.

5.    A kérelmek elbírálásakor minden esetben különös figyelmet kell fordítani arra a lehetőségre, hogy származó státust nyerjenek azok a termékek, amelyek anyagai szomszédos fejlődő, legkevésbé fejlett vagy olyan fejlődő országból származnak, amellyel Ghána különleges kapcsolatokat tart fenn, feltéve, hogy megfelelő igazgatási együttműködés alakítható ki.

6.    A bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy határozatait a lehető leghamarabb elfogadja, de legkésőbb hetvenöt (75) munkanappal azután, hogy a bizottság uniós társelnöke megkapta a kérelmet. Amennyiben az Európai Unió ezen időtartamon belül nem tájékoztatja Ghánát a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról, a kérelmet elfogadottnak kell tekinteni.

7.    (a)    Az eltérések a bizottság által meghatározandó, általában öt (5) éves időtartamra szólnak.

(b)    Az eltérésre vonatkozó határozat anélkül is rendelkezhet megújításról, hogy ahhoz a bizottság új határozatára lenne szükség, feltéve, hogy Ghána minden időszak vége előtt három (3) hónappal bizonyítékot nyújt be arra vonatkozóan, hogy továbbra sem képes megfelelni e jegyzőkönyv azon feltételeinek, amelyekre vonatkozóan eltérést kapott.

Amennyiben az időbeli hatály meghosszabbítása ellen kifogás érkezik, a bizottság a lehető leghamarabb megvizsgálja azt, és dönt arról, hogy meghosszabbítja-e az eltérést. A bizottság a (6) bekezdésben előírtak szerint jár el. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az eltérések alkalmazásának megszakítása.

(c)    Az a) és a b) pontban említett időszakokban a bizottság felülvizsgálhatja az eltérés alkalmazásának feltételeit amennyiben bebizonyosodik, hogy jelentős változás történt az eltérés megadására vonatkozó határozatot befolyásoló alapvető tényezőkben. E felülvizsgálat lezárásakor a bizottság határozhat úgy, hogy módosítja a határozat feltételeit akár az eltérés hatályát, akár bármely más, korábban megállapított feltételt illetően.

8.    E cikk (1)–(7) bekezdésének sérelme nélkül a Harmonizált Rendszer 1604 árucsoportjába besorolt tonhalkonzervre és tonhalfilére vonatkozó eltérés csak e jegyzőkönyv hatálybalépését követő első évben alkalmazható a tonhalkonzerv tekintetében 1 000 tonna, a tonhalfilé tekintetében 200 tonna nem megújítható egyszeri éves kontingens erejéig.

VI. CÍM

CEUTA ÉS MELILLA

40. CIKK

Általános feltételek

1.    Az e jegyzőkönyvben használt „Európai Unió” kifejezés nem vonatkozik Ceutára és Melillára.

2.    A Ghánából származó termékek Ceutába vagy Melillába történő behozatala során minden tekintetben azonos vámeljárás alkalmazandó, mint amelyet a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az Európai Közösségekhez történő csatlakozásáról szóló szerződés 2. Jegyzőkönyve alapján az Európai Unió vámterületén származónak minősülő termékekre alkalmaznak. A Ceutából és Melillából származó, e megállapodás hatálya alá tartozó termékek behozatala esetében Ghána ugyanazt a vámeljárást alkalmazza, mint az Európai Unióból származó és onnan behozott termékek esetében.

3.    A Ceutából és Melillából származó termékek tekintetében e cikk (2) bekezdésének alkalmazásában e jegyzőkönyvet értelemszerűen kell alkalmazni, figyelemmel a jegyzőkönyv 41. cikkében meghatározott különleges feltételekre.

41. CIKK

Különleges feltételek

1.    E jegyzőkönyv 15. cikkének rendelkezéseivel összhangban a következők tekintendők:

(1)    Ceutából és Melillából származó termékeknek:

(a)    a teljes egészében Ceutában és Melillában létrejött termékek;

(b)    a Ceutában és Melillában létrejött azon termékek, amelyek előállításához az a) pontban említettektől eltérő termékeket is felhasználtak, ha:

(i)    az említett termékek e jegyzőkönyv 4. cikkének értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át; vagy

(ii)    e termékek Ghánából vagy az Európai Unióból származnak, és megmunkálásuk vagy feldolgozásuk meghaladja az e jegyzőkönyv 5. cikkében említett műveleteket;

(2)    Ghánából származó termékeknek:

(a)    a teljes egészében Ghánában létrejött termékek;

(b)    a Ghánában létrejött azon termékek, amelyek előállításához az a) pontban említettektől eltérő termékeket is felhasználtak, ha:

(i)    az említett termékek e jegyzőkönyv 4. cikkének értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át; vagy

(ii)    e termékek e jegyzőkönyv értelmében Ceutából és Melillából vagy az Európai Unióból származnak, és megmunkálásuk vagy feldolgozásuk meghaladja az e jegyzőkönyv 5. cikkében említett műveleteket.

2.    Ceutát és Melillát egyetlen területnek kell tekinteni.

3.    Az exportőr vagy meghatalmazott képviselője az EUR.1 szállítási bizonyítványok 2. rovatában vagy a származási nyilatkozatokon feltünteti a(z) „…” és a „Ceuta és Melilla” megjegyzést. Ezenfelül a Ceutából és Melillából származó termékek esetében ezt az EUR.1 szállítási bizonyítvány 4. rovatában vagy a származási nyilatkozaton is jelezni kell.

4.    A spanyol vámhatóságok felelősek ennek a jegyzőkönyvnek a Ceutában és Melillában történő alkalmazásáért.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. CIKK

A származási szabályok felülvizsgálata és alkalmazása

1.    E megállapodás 73. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Ghána–Európai Unió gazdasági partnerségi megállapodás vegyes bizottsága Ghána vagy az Európai Unió kérésére felülvizsgálhatja e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazását, különösen a bejegyzett exportőrök rendszerének végrehajtása és a gazdasági vonzatok tekintetében, és azokat szükség szerint kiigazíthatja vagy módosíthatja. A Ghána–Európai Unió gazdasági partnerségi megállapodás vegyes bizottsága figyelembe veszi többek között a technológiai fejlődés hatását a származási szabályokra.

2.    Az (1) bekezdés sérelme nélkül e jegyzőkönyvet és annak mellékleteit hatálybalépésétől számított öt (5) éven belül felül kell vizsgálni és adott esetben át kell dolgozni az e megállapodás 6. cikkében foglalt követelményeknek megfelelően. E felülvizsgálat kiterjed e jegyzőkönyv II-A. mellékletére is, hogy ezáltal dönteni lehessen annak esetleges meghosszabbításáról.

3.    E megállapodás 34. cikkével összhangban a bizottság nyomon követi e jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtását és igazgatását, és határoz többek között az alábbiakról:

(a)    kumuláció az e jegyzőkönyv 8. cikkében foglalt feltételek szerint;

(b)    a jegyzőkönyv rendelkezéseitől való eltérések a 39. cikkben foglalt feltételek szerint;

(c)    a 21. cikk (1) bekezdésének b) pontjában rögzített hároméves időszak meghosszabbítása azon bizonyítékok alapján, amelyek szerint Ghána nem áll készen a bejegyzett exportőrökkel kapcsolatos szabályozás végrehajtására;

(d)    a 21. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett 6 000 EUR összérték.

43. CIKK

Mellékletek

E jegyzőkönyv mellékletei annak szerves részét képezik.

44. CIKK

A jegyzőkönyv végrehajtása

Az Európai Unió és Ghána a saját hatáskörükbe tartozó területeken megteszik az e jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézkedéseket, ideértve az alábbiakat:

(a)    az e jegyzőkönyvben előírt szabályok és eljárások végrehajtásához és érvényre juttatásához szükséges nemzeti és regionális intézkedések, különös tekintettel a kumulációval kapcsolatos cikkek alkalmazásához szükséges intézkedésekre;

(b)    a termékek származásának megfelelő igazgatásához és ellenőrzéséhez szükséges közigazgatási struktúrák és rendszerek létrehozása.

45. CIKK

Az árutovábbítási eljárás alatt vagy átmeneti megőrzésben lévő árukra vonatkozó átmeneti rendelkezések

A megállapodás rendelkezései az alábbi feltételekkel alkalmazhatók olyan árukra, amelyek megfelelnek e jegyzőkönyv rendelkezéseinek, és amelyek e jegyzőkönyv hatálybalépésének napján árutovábbítási eljárás alatt állnak, illetve az Európai Unió vagy Ghána területén vámraktárban átmeneti megőrzésben vannak behozatali vámok és adók megfizetése nélkül:

(a)a Ghánából az Európai Unióba irányuló kivitel esetében Ghána vámhatóságai által a fenti időponttól számított tíz (10) hónapon belül visszamenőleges hatállyal kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt vagy a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontja és a 21. cikk szerinti származási nyilatkozatot nyújtanak be az importáló ország vámhatóságai részére olyan okmányok kíséretében, amelyek igazolják, hogy az áruk eleget tesznek e jegyzőkönyv 15. cikke rendelkezéseinek;

(b)az Európai Unióból Ghánába irányuló kivitel esetében a fenti időponttól számított tíz (10) hónapon belül a 17. cikk (1) bekezdése és a 21. cikk szerinti származási nyilatkozatot nyújtanak be Ghána vámhatóságai részére olyan okmányok kíséretében, amelyek igazolják, hogy az áruk eleget tesznek e jegyzőkönyv 15. cikke rendelkezéseinek.

AZ 1. JEGYZŐKÖNYV I. MELLÉKLETE

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK
A JEGYZŐKÖNYV II. MELLÉKLETÉBEN TALÁLHATÓ JEGYZÉKHEZ

1. megjegyzés

Az e jegyzőkönyv II. mellékletében szereplő jegyzék azokat a feltételeket határozza meg, amelyek alapján bármely termék e jegyzőkönyv 4. cikke értelmében kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinthető.

2. megjegyzés

1.    A jegyzék első két oszlopa a létrejött terméket írja le. Az első oszlopban a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszám vagy árucsoportszám, a második oszlopban pedig a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árumegnevezés szerepel. Az első két oszlopban szereplő minden egyes tételre vonatkozik egy, a 3. vagy a 4. oszlopban megállapított szabály. Amennyiben az első oszlop tételét „ex” szó előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. vagy a 4. oszlopban szereplő szabály a vámtarifaszámnak csak a 2. oszlopban leírt részére vonatkozik.

2.    Amennyiben az 1. oszlopban több összevont vámtarifaszám vagy egy árucsoport száma szerepel, és ezért a 2. oszlopban a termék leírására általános kifejezéseket adtak meg, a 3. vagy 4. oszlop azonos sorában szereplő szabályok mindazokra a termékekre vonatkoznak, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az adott árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban szereplő összevont vámtarifaszámok valamelyike alá vannak besorolva.

3.    Ha a jegyzékben az egy vámtarifaszám alá besorolt különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, akkor francia bekezdésekben szerepel a vámtarifaszám azon részének leírása, amelyre a 3. vagy a 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik.

4.    Amennyiben az első két oszlopban szereplő tételre mind a 3., mind a 4. oszlop meghatároz egy-egy szabályt, az exportőr választhat, hogy a 3. vagy a 4. oszlopban ismertetett szabályt alkalmazza-e. Ha a 4. oszlopban nem szerepel származási szabály, akkor a 3. oszlopban ismertetett szabályt kell alkalmazni.

3. megjegyzés

1.    E jegyzőkönyv 4. cikkének a származó státust elnyert, más termékek előállításához felhasznált termékekre vonatkozó rendelkezései attól függetlenül érvényesek, hogy a származó státust abban a gyárban nyerték-e el, ahol a termékeket felhasználták, vagy pedig az Európai Unióban, illetve Ghánában található valamely másik gyárban.

Példa:

A 8407 vámtarifaszám alá besorolt motor, amelyre a szabály kimondja, hogy a beépíthető nem származó anyagok értéke nem haladhatja meg a gyártelepi ár 40 %-át, ex 7224 vámtarifaszám alá besorolt „kovácsolással durván alakított egyéb acélötvözetből” készült.

Ha ezt a kovácsolást az Európai Unióban végezték el nem származó öntvényből, akkor a kovácsolt termék már megszerezte a származó státust a jegyzék ex 7224 vámtarifaszámára vonatkozó szabály értelmében. A kovácsolás a motor értékkalkulációjában származónak számít, függetlenül attól, hogy az Európai Unióban ugyanabban a gyárban vagy egy másikban végezték-e el. A nem származó öntvény értékét tehát nem kell figyelembe venni a felhasznált nem származó anyagok értékének számításakor.

2.    A jegyzékben szereplő szabály a minimálisan megkövetelt mértékű megmunkálást vagy feldolgozást írja le, az annál nagyobb mértékű megmunkálás vagy feldolgozás szintén a származó státus megszerzését eredményezi; ellenben kisebb mértékű megmunkálás vagy feldolgozás nem eredményezhet származó státust. Vagyis ha a szabály lehetővé teszi nem származó anyag felhasználását a gyártás egy bizonyos szakaszában, akkor a szóban forgó anyag felhasználása a gyártás korábbi szakaszaiban megengedett, későbbi szakaszaiban viszont már nem.

3.    A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, ha egy szabály kimondja, hogy „bármely vámtarifaszám alá besorolt anyag” felhasználható, akkor a termékkel azonos vámtarifaszám alá besorolt anyag is felhasználható, figyelemmel azonban azokra a sajátos korlátozásokra, amelyeket a szabály szintén tartalmazhat. Az „előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, a … vámtarifaszám alá besorolt egyéb anyagokat is beleértve” kifejezés azonban azt jelenti, hogy csak olyan – a termékkel azonos vámtarifaszám alá besorolt – anyagokat lehet felhasználni, amelyek eltérnek a jegyzék 2. oszlopában megadott termék leírásától.

4.    Ha a jegyzék valamely szabálya szerint egy terméket egynél több anyagból is elő lehet állítani, az azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket fel kell használni.

Példa:

Az 5208–5212 vámtarifaszámok alá besorolt szövetekre vonatkozó szabály úgy rendelkezik, hogy természetes szálak használhatók, és egyéb anyagok mellett vegyi anyagok is felhasználhatók. Ez nem jelenti azt, hogy mindkettőt fel is kell használni; felhasználható az egyik, a másik vagy mindkettő.

5.    Ha a jegyzék valamely szabálya szerint egy terméket egy adott anyagból kell előállítani, ez nem zárja ki más olyan anyagok felhasználását, amelyek jellegüknél fogva nem felelnek meg a szabálynak (lásd még az alábbi 6.3. megjegyzést a textíliákkal kapcsolatban).

Példa:

A 1904 vámtarifaszám alá besorolt elkészített élelmiszerre vonatkozó szabály kifejezetten kizárja a gabonafélék és származékaik felhasználását, ám nem tiltja ásványi sók, vegyi anyagok és egyéb olyan adalékanyagok használatát, amelyeket nem gabonafélékből állítanak elő.

Ez azonban nem vonatkozik az olyan termékekre, amelyek – bár nem állíthatók elő a jegyzékben megnevezett anyagból – az előállítás korábbi szakaszában készülhetnek ugyanolyan jellegű anyagból.

Példa:

A Harmonizált Rendszer ex 62. árucsoportjába besorolt, nem szőtt anyagból készült ruházati cikkek esetében, ha ezen áruosztályra vonatkozóan csupán nem származó fonal felhasználása megengedett, nem lehet a nem szőtt szövetből kiindulni, még akkor sem, ha a nem szőtt szövetet általában nem is lehet fonalból készíteni. Ilyen esetekben a kiindulási anyag általában a fonal előtti fázis, azaz a szál.

6.    Ha a jegyzék valamely szabályában két százalékos érték is szerepel a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére vonatkozóan, akkor ezek a százalékos értékek nem adhatók össze. Más szóval a felhasznált nem származó anyagok összértéke sohasem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagokra vonatkozó százalékos arányokat sem.

4. megjegyzés

1.    A jegyzékben használt „természetes szálak” kifejezés a nem mesterséges vagy nem szintetikus szálakra vonatkozik. A kifejezés jelentése a fonást megelőző szakaszokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és – eltérő rendelkezés hiányában – tartalmazza a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat is.

2.    A „természetes szálak” kifejezés magában foglalja a 0511 vámtarifaszám alá besorolt lószőrt, az 5002 és az 5003 vámtarifaszám alá besorolt selymet, valamint az 5101–5105 vámtarifaszám alá besorolt gyapjúszálakat, a finom vagy durva állati szőrt, az 5201–5203 vámtarifaszám alá besorolt pamutszálakat és az 5301–5305 vámtarifaszám alá besorolt más növényi szálakat is.

3.    A jegyzékben használt „textilpép”, „vegyi anyag” és „papíripari rostanyag” kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszál vagy -fonal előállítására felhasználható, a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába be nem sorolt anyagok leírására szolgálnak.

4.    A jegyzékben használt „vágott műszál” kifejezés az 5501–5507 vámtarifaszám alá besorolt szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál.

5. megjegyzés

1.    Ha a jegyzék egy adott termékével kapcsolatban erre a megjegyzésre történik hivatkozás, a 3. oszlopban meghatározott feltételek nem alkalmazandók a termék előállítása során felhasznált textilalapanyagokra, amelyek együttesen a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének legfeljebb 10 százalékát teszik ki (lásd az alábbi 5.3. és 5.4. megjegyzést is).

2.    Az 5.1. megjegyzésben említett tűréshatárt azonban csak a kevert, két vagy több textilalapanyagból készült termékek esetében lehet alkalmazni.

A textil alapanyagok a következők:

–    selyem,

–    gyapjú,

–    durva állati szőr,

–    finom állati szőr,

–    lószőr,

–    pamut,

–    papíripari rostanyagok és papír,

–    len,

–    kender,

–    juta és egyéb textilipari rost szálak,

–    szizál és az Agave nembe tartozó egyéb textilipari szálak,

–    kókusz, manilakender, rami és egyéb növényi textil szálak,

–    szintetikus végtelen szál,

–    mesterséges végtelen szál,

–    áramvezető végtelen szál,

–    szintetikus polipropilén vágott szál,

–    szintetikus poliészter vágott szál,

–    szintetikus poliamid vágott szál,

–    szintetikus poliakrilnitril vágott szál,

–    szintetikus poliimid vágott szál,

–    szintetikus politetrafluoretilén vágott szál,

–    szintetikus polifenilén-szulfid vágott szál,

–    szintetikus polivinilklorid vágott szál,

–    egyéb szintetikus vágott szál,

–    mesterséges viszkóza vágott szál,

–    egyéb mesterséges vágott szál,

–    rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is,

–    rugalmas poliészter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is,

–    az 5605 vámtarifaszám alá besorolt termékek (fémezett fonal), amelyek egy legfeljebb 5 mm széles alumíniumfólia magból vagy alumíniumporral bevont vagy anélküli műanyag film magból, valamint az annak két oldalára átlátszó vagy színezett ragasztóval felerősített egy-egy műanyag film rétegből álló szalagot tartalmaznak,

–    az 5605 vámtarifaszám alá besorolt egyéb termékek.

Példa:

Az 5205 vámtarifaszám alá besorolt, az 5203 vámtarifaszám alá besorolt pamutszálból és az 5506 vámtarifaszám alá besorolt szintetikus vágott szálból készült fonal kevert fonal. Ezért azok a nem származó szintetikus vágott szálak, amelyek nem felelnek meg a származási szabályoknak (amelyek vegyi anyagból vagy textilpépből történő előállítást írnak elő), a fonal tömegének legfeljebb 10 százalékáig használhatók fel.

Példa:

Az 5112 vámtarifaszám alá besorolt, az 5107 vámtarifaszám alá besorolt fésült gyapjú fonalból és az 5509 vámtarifaszám alá besorolt szintetikus vágott szálból készült gyapjúszövet kevert szövet. Következésképpen az a szintetikus vágott szál, amely nem felel meg a származási szabályoknak (amelyek előírják a vegyi anyagokból vagy textilpépből történő előállítást), vagy az a fésült gyapjúfonal, amely nem felel meg a származási szabályoknak (amelyek előírják a nem kártolt vagy nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálakból történő előállítást), vagy a két anyag keverékéből készült fonal azzal a feltétellel használható fel, hogy e fonalak teljes tömege nem haladja meg a szövet tömegének 10 %-át.

Példa:

Az 5802 vámtarifaszám alá besorolt tűzött szövet – amelyet az 5205 vámtarifaszám alá besorolt pamutfonalból és az 5210 vámtarifaszám alá besorolt pamutszövetből készítenek – csak akkor kevert termék, ha maga a pamutszövet is keverék, amelyet két különböző vámtarifaszám alá besorolt fonalból készítettek, vagy ha a felhasznált pamutfonalak önmagukban is keverékek.

Példa:

Ha a tűzött szövet az 5205 vámtarifaszám alá besorolt pamutfonalból és az 5407 vámtarifaszám alá besorolt szintetikus szövetből készült, a felhasznált fonalak nyilvánvalóan két különböző textilalapanyagnak számítanak, így a tűzött szövet ennek megfelelően kevert termék.

3.    „Paszományozott vagy anélküli rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonalat” tartalmazó termékek esetében ez a tűréshatár a fonal tekintetében 20 %.

4.    A „legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyag filmréteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot tartalmazó termékek esetében ez a tűréshatár 30 %.

6. megjegyzés

1.    Olyan textiltermékek esetében, amelyeket a jegyzékben erre a bevezető megjegyzésre utaló lábjegyzettel láttak el, felhasználható a jegyzék 3. oszlopában az érintett termék előállításával kapcsolatban megállapított szabályoknak meg nem felelő textil díszítő és kellék is, feltéve hogy tömege nem haladja meg az összes felhasznált textilanyag teljes tömegének 10 %-át.

A textil díszítők és kellékek a harmonizált rendszer 50–63. árucsoportjába vannak besorolva. A bélés és a közbélés nem minősül díszítőnek vagy kelléknek.

2.    A nem textilből, illetve textilt tartalmazó más anyagokból készült díszítőknek és kellékeknek még akkor sem kell megfelelniük a 3. oszlopban megállapított feltételeknek, ha nem vonatkozik rájuk a 3.5. megjegyzés.

3.    A 3.5. megjegyzéssel összhangban bármilyen nem származó, nem textil díszítő vagy kellék, illetve textilt egyáltalán nem tartalmazó termék ennek ellenére szabadon felhasználható, amennyiben nem állítható elő a 3. oszlopban felsorolt anyagokból.

Például 5 , ha a jegyzék valamely szabálya kimondja, hogy egy adott textilipari cikk, például blúz esetében fonalat kell használni, ez nem zárja ki a fémből készült cikkek, például gombok használatát, mert azokat nem lehet textilanyagból előállítani.

4.    Amennyiben százalékos szabályt kell alkalmazni, akkor a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor figyelembe kell venni a díszítők és kellékek értékét is.

7. megjegyzés

1.    Az ex 2707, a 2713–2715, az ex 2901, az ex 2902 és az ex 3403 vámtarifaszám alkalmazásában a „meghatározott eljárások” a következők:

(a)    vákuumdesztilláció;

(b)    átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval( 6 );

(c)    krakkolás;

(d)    reformálás;

(e)    extrakció szelektív oldószerekkel;

(f)    az összes következő műveletet magában foglaló eljárás: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav-anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

(g)    polimerizáció;

(h)    alkilezés;

(i)    izomerizáció.

2.    A 2710–2712 vámtarifaszám alkalmazásában a „meghatározott eljárások” a következők:

(a)    vákuumdesztilláció;

(b)    átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval( 7 );

(c)    krakkolás;

(d)    reformálás;

(e)    extrakció szelektív oldószerekkel;

(f)    az összes következő műveletet magában foglaló eljárás: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav-anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

(g)    polimerizáció;

(h)    alkilezés;

(i)    izomerizáció;

(j)    csak az ex 2710 vámtarifaszám alá besorolt nehézolajok esetében: olyan hidrogénnel való kéntelenítés, amelynek eredményeképpen a kezelt termékek kéntartalmának legalább 85 %-a redukálódik (ASTM D 1266–59 T módszer);

(k)    kizárólag a 2710 vámtarifaszám alá besorolt termékek esetében: paraffinmentesítés a szűrés kivételével;

(l)    csak az ex 2710 vámtarifaszám alá besorolt nehézolajok esetében: hidrogénnel több mint 20 bar nyomáson és több mint 250 °C hőmérsékleten végzett katalitikus kezelés – a kéntelenítési eljáráson kívül –, ha a hidrogén a kémiai reakció aktív szereplője. Nem tekinthető meghatározott eljárásnak azonban az ex 2710 vámtarifaszám alá besorolt kenőolajok további, különösen a szín vagy stabilitás javítása céljából végzett hidrogénezése (pl. hidrofiniselés vagy színtelenítés);

(m)    csak az ex 2710 vámtarifaszám alá besorolt fűtőolajok esetében: atmoszférikus desztilláció azzal a feltétellel, hogy az ASTM D 86 módszerrel ezeknek a termékeknek – a veszteségeket is beleértve – kevesebb mint 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on;

(n)    csak az ex 2710 vámtarifaszám alá besorolt egyéb nehézolajok – a gázolaj és a fűtőolaj kivételével – esetében: kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel.

3.    Az ex 2707, a 2713–2715, az ex 2901, az ex 2902 és az ex 3403 vámtarifaszám alkalmazásában nem elegendőek a származó státus megszerzéséhez az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, a dekantálás, a sótalanítás, a víztelenítés, a szűrés, a színezés, a jelölés, a kéntartalom-beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén, vagy e műveletek bármilyen kombinációja, illetve az ezekhez hasonló műveletek.

AZ 1. JEGYZŐKÖNYV II. MELLÉKLETE

A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK
SZÁRMAZÓ STÁTUSÁNAK MEGSZERZÉSE ÉRDEKÉBEN VÉGZENDŐ
MEGMUNKÁLÁSOK VAGY FELDOLGOZÁSOK JEGYZÉKE

A megállapodás nem terjed ki az alábbi jegyzékben szereplő összes termékre. Ezért a megállapodás más részeit is figyelembe kell venni.