EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.4.10.

COM(2019) 171 final

2019/0090(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodás végrehajtására vonatkozó jegyzőkönyv (2019–2024) megkötéséről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A jegyzőkönyv az alábbi halászati kategóriákban ír elő halászati lehetőségeket:

(a)fagyasztóval felszerelt vonóhálós garnélahalász-hajók,

(b)fagyasztóval felszerelt, halakra és fejlábúakra halászó vonóhálós hajók,

(c)kis méretű nyílt vízi fajokra halászó vonóhálós hajók,

(d)fagyasztóval felszerelt kerítőhálós tonhalhalászhajók és horogsoros halászhajók,

(e)horgászbotos tonhalhalászhajók.

Az első három kategória esetében a halászati lehetőségek az első két évre vonatkozóan (BRT-ben kifejezett) halászati erőkifejtésben, az utolsó három évre vonatkozóan pedig (TAC-ban kifejezett) fogási korlátban kerülnek meghatározásra.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A választott jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés, amelynek 43. cikke (2) bekezdése létrehozza a közös halászati politikát, 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontja pedig meghatározza az Unió és harmadik országok közötti megállapodások megtárgyalására és megkötésére vonatkozó eljárás releváns szakaszát.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.

•Arányosság

A javaslat arányos azzal a közös halászati politikáról szóló rendelet 31. cikkében rögzített célkitűzéssel, amely szerint meg kell teremteni az uniós hajókkal harmadik országok vizein folytatott halászati tevékenységekre irányadó jogi, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szabályozási keretet. A javaslat megfelel a szóban forgó rendelkezéseknek, valamint az említett rendelet 32. cikkében meghatározott, a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatásról szóló rendelkezéseknek.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A Bizottság 2016-ban elvégezte az Európai Unió és Bissau-Guinea között létrejött halászati partnerségi megállapodás jelenlegi jegyzőkönyvének utólagos értékelését, valamint a jegyzőkönyv lehetséges megújításának előzetes értékelését is. Az értékelések következtetéseit külön munkadokumentum 4 ismerteti.

Az értékelés azzal a következtetéssel zárult, hogy az uniós tonhalhalászati ágazatnak komoly érdeke fűződik a Bissau-guineai Köztársaság területén folytatott halászathoz, és a jegyzőkönyv megújítása segítene a megfigyelés, az ellenőrzés és a felügyelet megerősítésében, továbbá hozzájárulna a térségben folytatott halászat megfelelőbb irányításához.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság a közös halászati politikáról szóló rendelet 31. cikkének (10) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban az utólagos és az előzetes értékeléshez független szakértő segítségét vette igénybe.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az Európai Unió éves pénzügyi hozzájárulása 15 600 000 EUR-t tesz ki, mely összeg a következőkből adódik össze:

a) a jegyzőkönyvben megállapított kategóriákba tartozó halászati erőforrásokhoz való hozzáférésért járó éves összeg címén évi 11 600 000 EUR a jegyzőkönyv teljes időtartamára;

b) a Bissau-Guinea halászati politikájának és kék gazdaságának fejlesztésére irányuló támogatás címén évi 4 000 000 EUR a jegyzőkönyv teljes időtartamára. Ez a támogatás megfelel a belvízi és tengeri halászati erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás területén a jegyzőkönyv teljes időtartamára meghatározott nemzeti politikai célkitűzéseknek.

A kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó éves összegeket az éves költségvetési eljárás során határozzák meg, beleértve az év elején még nem hatályos jegyzőkönyvekre 5 vonatkozó tartalékalapot.

2019/0090 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodás végrehajtására vonatkozó jegyzőkönyv (2019–2024) megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával és 218. cikke (7) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére 6 ,

mivel:

(1)A Tanács 2008. március 17-én elfogadta az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) 7 megkötéséről szóló 241/2008/EK rendeletet 8 , amely megállapodás 2008. április 15-én lépett hatályba, később hallgatólagosan meghosszabbításra került és jelenleg is érvényben van.

(2)A megállapodás legutóbbi jegyzőkönyve 2017. november 23-án lejárt.

(3)A Bizottság az Európai Unió nevében tárgyalásokat folytatott a megállapodás végrehajtására vonatkozó új jegyzőkönyvről (a továbbiakban: jegyzőkönyv). A tárgyalások eredményeként a felek 2018. november 15-én parafálták a jegyzőkönyvet.

(4)Az (EU) 2019/... tanácsi határozattal 9 összhangban a jegyzőkönyvet [aláírás dátuma]-án/-én aláírták.

(5)A jegyzőkönyvet aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazzák.

(6)A jegyzőkönyv lehetővé kívánja tenni az Európai Unió és a Bissau-guineai Köztársaság számára, hogy szorosabban együttműködjenek a fenntartható halászati politika előmozdításában, a bissau-guineai vizek halászati erőforrásainak felelősségteljes kiaknázásában, és támogassák Bissau-Guinea azon erőfeszítéseit, amelyek az ország kék gazdaságának fejlesztésére irányulnak.

(7)A jegyzőkönyvet az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni.

(8)A megállapodás 10. cikke létrehozza a vegyes bizottságot, amelynek feladata a megállapodás alkalmazásának ellenőrzése. A vegyes bizottság ezenkívül bizonyos esetekben jóváhagyhatja a jegyzőkönyv módosításait. E módosítások jóváhagyásának elősegítése érdekében a Bizottságot helyénvaló felhatalmazni arra, hogy meghatározott feltételek mellett a szóban forgó módosításokat egyszerűsített eljárás keretében hagyja jóvá,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodás végrehajtására vonatkozó jegyzőkönyvet (2019–2024) (a továbbiakban: jegyzőkönyv) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A jegyzőkönyv szövegét I. mellékletként csatolták e határozathoz.

2. cikk

Az e határozat II. mellékletében megállapított rendelkezéseknek és feltételeknek megfelelően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében jóváhagyja a jegyzőkönyvnek a megállapodás 10. cikke szerint létrehozott vegyes bizottság által elfogadott módosításait.

3. cikk

A Tanács elnöke kijelöli az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) jogosult(ak) az Unió nevében megtenni a jegyzőkönyv 17. cikkében előírt értesítést, amellyel az Európai Unió a jegyzőkönyvet magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el.

4. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Elfogadásukra a Környezetvédelmi Tanács 2017. február 28-i ülésén került sor.

(2)    HL L 342., 2007.12.17., 5. o.

(3)    HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(4)    SWD(2017) 19 final, 2017.1.18.

(5)    A költségvetési ügyekben való együttműködésről szóló intézményközi megállapodásnak megfelelően (2013/C 373/01).

(6)    HL C ., ., . o.

(7)    HL L 342., 2007.12.27., 5. o.

(8)    A Tanács 241/2008/EK rendelete (2008. március 17.) az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről (HL L 75., 2008.3.18., 49. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.4.10.

COM(2019) 171 final

MELLÉKLETEK

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodás végrehajtására vonatkozó jegyzőkönyv (2019–2024) megkötéséről

1. MELLÉKLET
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A BISSAU-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT LÉTREJÖTT HALÁSZATI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(2019–2024)

1. cikk
Alkalmazási időszak és halászati lehetőségek

Az európai uniós hajók részére a halászati partnerségi megállapodás 5. cikke alapján engedélyezett halászati lehetőségek a következők:

1.Alkalmazásának első és második évében a jegyzőkönyv (BRT-ben kifejezett) erőkifejtés-alapú rendszert használ a halászati lehetőségek meghatározásához, a következők szerint:

–tengerfenéki fajok (rákfélék, fejlábúak, halak) és kis méretű nyílt vízi fajok:

(a)fagyasztóval felszerelt vonóhálós garnélahalász-hajók: 3 700 BRT/év;

(b)fagyasztóval felszerelt, halakra és fejlábúakra halászó vonóhálós hajók: 3 500 BRT/év;

(c)kis méretű nyílt vízi fajokra halászó vonóhálós hajók: 15 000 BRT/év;

–nagy távolságra vándorló fajok (az Egyesült Nemzetek 1982. évi tengerjogi egyezményének 1. mellékletében felsorolt fajok), az Alopiidae és a Sphyrnidae családba tartozó fajok, valamint az alábbi fajok kivételével: Cethorinus maximus, Rhincodon typus, Carcharodon carcharias, Carcharinus falciformis, Carcharinus longimanus,

(a)fagyasztóval felszerelt kerítőhálós tonhalhalászhajók és horogsoros hajók: 28 hajó;

(b)horgászbotos tonhalhalászhajók: 13 hajó.

2.Alkalmazásának harmadik évétől a jegyzőkönyv minden faj vonatkozásában (TAC-ban kifejezett) fogási korlátban határozza meg a halászati lehetőségeket, a következők szerint:

–tengerfenéki fajok (rákfélék, fejlábúak, halak) és kis méretű nyílt vízi fajok:

(a)fagyasztóval felszerelt vonóhálós garnélahalász-hajók: 2 500 tonna/év;

(b)fagyasztóval felszerelt, kizárólag halakra halászó vonóhálós hajók: 11 000 tonna/év;

(c)fagyasztóval felszerelt, fejlábúakra halászó vonóhálós hajók: 1 500 tonna/év;

(d)kis méretű nyílt vízi fajokra halászó vonóhálós hajók: 18 000 tonna/év;

–nagy távolságra vándorló fajok (az Egyesült Nemzetek 1982. évi tengerjogi egyezményének 1. mellékletében felsorolt fajok), az Alopiidae és a Sphyrnidae családba tartozó fajok, valamint az alábbi fajok kivételével: Cethorinus maximus, Rhincodon typus, Carcharodon carcharias, Carcharinus falciformis, Carcharinus longimanus,

(a)fagyasztóval felszerelt kerítőhálós tonhalhalászhajók és horogsoros hajók: 28 hajó;

(b)horgászbotos tonhalhalászhajók: 13 hajó.

3.Az erőkifejtés-alapú rendszerről (BRT) a fogásikorlát-alapú rendszerre (TAC) való áttéréssel egyidejűleg kezdi meg működését az elektronikus fogásbejelentő rendszer (Electronic Reporting System, ERS), illetve veszi kezdetét az ennek segítségével továbbított fogási adatok feldolgozása. A vegyes bizottság ezért még a jegyzőkönyv alkalmazásának harmadik éve előtt kidolgozza az említett rendszer valamennyi ipari flottára történő egységes alkalmazásának irányvonalait.

4.Az (1) és a (2) bekezdést e jegyzőkönyv 8. és 9. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.

2. cikk
Időtartam

A 16. cikk értelmében e jegyzőkönyv és melléklete az ideiglenes alkalmazás első napjától számított öt éven keresztül alkalmazandó, kivéve ha valamelyik Fél a 15. cikkben foglaltak szerint felmondja.

3. cikk
Elvek

1.Mindkét Fél vállalja, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve alapján előmozdítja a felelősségteljes halászatot a bissau-guineai halászati övezetben. Bissau-Guinea vállalja, hogy nem nyújt az e jegyzőkönyvben foglaltaknál kedvezőbb technikai feltételeket a bissau-guineai halászati övezetben tevékenységet folytató más külföldi flották számára, amelyek az e jegyzőkönyvben foglaltakkal azonos jellemzőkkel rendelkeznek és ugyanazon fajokra halásznak.

2.A Felek vállalják annak biztosítását, hogy e jegyzőkönyvet a Cotonoui Megállapodásnak az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság elengedhetetlen elemeiről, valamint a felelősségteljes kormányzás, a fenntartható fejlődés és a fenntartható és eredményes környezetgazdálkodás alapvető eleméről szóló 9. cikkével összhangban hajtják végre.

3.A Felek vállalják, hogy nyilvánosságra hozzák és megosztják egymással azokat az információkat, amelyek bármely, a bissau-guineai halászati övezethez való hozzáférést más külföldi hajók számára lehetővé tévő megállapodással, illetve ilyen megállapodásokból eredő halászati erőkifejtéssel kapcsolatosak, különös tekintettel a kiadott engedélyek számára és a fogások mennyiségére.

4.A megállapodás 5. cikke alapján az európai uniós hajók csak akkor folytathatnak halászati tevékenységet a bissau-guineai halászati övezetben, ha rendelkeznek az e jegyzőkönyv alapján, ennek melléklete szerint kiállított halászati engedéllyel.

4. cikk
Pénzügyi hozzájárulás

1.A halászati partnerségi megállapodás 7. cikke szerinti pénzügyi hozzájárulás összege az e jegyzőkönyv 1. cikkében említett időszakra vonatkozóan évi 15 600 000 EUR.

2.A pénzügyi hozzájárulás a következőkből áll:

(a)évi 11 600 000 EUR a bissau-guineai halászati övezet halászati erőforrásaihoz való hozzáférés címén;

(b)évi 4 000 000 EUR-s külön összeg Bissau-Guinea halászati ágazati politikájának támogatására.

3.A megállapodás 4. cikkének alkalmazásában és a II. fejezetben megállapított szabályok szerint kiállított halászati engedélyek címén a hajótulajdonosok által fizetendő díj becsült összege körülbelül 4 millió EUR.

4.Az (1) bekezdést e jegyzőkönyv 8., 9., 14., 15. és 16. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.

5.A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás kifizetését az első évben legkésőbb a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapjától számított 90 napon belül, az azt követő években pedig legkésőbb a jegyzőkönyv hatálybalépésének évfordulóját követő 30 napon belül kell teljesíteni.

6.A (2) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás felhasználását illetően a bissau-guineai hatóságok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek.

7.Az e cikkben előírt kifizetéseket a Bissau-Guineai Központi Banknál nyitott egyedi államkincstári számlára kell utalni, amelynek pontos adatait a halászatért felelős minisztérium évente közli. A (2) bekezdés b) pontjában említett, ágazati támogatásra irányuló pénzügyi hozzájárulást egy államkincstári számlára utalva kell Bissau-Guinea rendelkezésére bocsátani. A számlák adatait Bissau-Guinea hatóságai évente közlik az Európai Bizottsággal.

5. cikk
Ágazati támogatás

1.E jegyzőkönyv vonatkozásában az ágazati támogatás a halászatra és a kék gazdaságra irányuló nemzeti stratégia megvalósítását segíti. Célja a halászati erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az ágazat fejlesztése többek között a következők révén:

–a halászati tevékenységek nyomon követésének, ellenőrzésének és felügyeletének megerősítése (beleértve az ERS üzembe helyezését és működőképessé tételét);

–a tudományos célú adatgyűjtés és -feldolgozás, valamint a halászati erőforrások és a halászati tevékenység elemzésére és értékelésére való képesség megerősítése;

–a halászati ágazati szereplők kapacitásainak fejlesztése;

–a kisüzemi halászat támogatása;

–a nemzetközi együttműködés megerősítése;

–a halászati termékek kiviteli feltételeinek javítása és az ágazati beruházások ösztönzése;

–a halászati szempontból releváns infrastruktúra fejlesztése;

–a kék gazdaság támogatása és az akvakultúra fejlesztése.

2.A vegyes bizottság legkésőbb három hónappal e jegyzőkönyv hatálybalépésének vagy adott esetben ideiglenes alkalmazásának időpontját követően többéves ágazati programot fogad el annak alkalmazási szabályaival együtt, ideértve különösen a következőket:

(a)éves és többéves irányvonalak, amelyek alapján a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt pénzügyi hozzájárulás felhasználásra kerül;

(b)évenkénti, illetve többéves célkitűzések, melyek célja a fenntartható és felelősségteljes halászat támogatása, különös tekintettel a Bissau-Guinea által a nemzeti halászati vagy más vonatkozó politika keretében meghatározott prioritásokra, például a kisüzemi halászat támogatása, a felügyelet, az ellenőrzés, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem területén, valamint Bissau-Guineának a halászati ágazattal kapcsolatos tudományos kapacitásai fejlesztésével összefüggő prioritásokra.

(c)az évente elért eredmények értékelésére szolgáló kritériumok és eljárások, adott esetben beleértve bizonyos költségvetési és pénzügyi mutatókat is.

3.A többéves ágazati program bármely javasolt módosítását a vegyes bizottság keretében mindkét Félnek jóvá kell hagynia.

4.Bissau-Guinea minden évben jelentést nyújt be az ágazati támogatás finanszírozásával zajló projektek megvalósításáról, melyet a vegyes bizottság megvizsgál. A jegyzőkönyv lejárta előtt Bissau-Guinea egy zárójelentést is készít.

5.Amennyiben nem kerül sor a pénzügyi hozzájárulás végrehajtására, vagy ha a vegyes bizottság vizsgálati eredményei nem felelnek meg a programban foglaltaknak, az Európai Unió felülvizsgálhatja, illetve teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti az e jegyzőkönyv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt külön pénzügyi hozzájárulás folyósítását.

6.A pénzügyi hozzájárulás folyósítása a két Fél közötti konzultációt és megállapodást követően folytatódik, amint a végrehajtási eredmények indokolják. Mindazonáltal e pénzügyi hozzájárulás folyósítása a jegyzőkönyv lejártát követő hat hónapos időszak után már nem teljesíthető.

7.A Felek gondoskodnak az ágazati támogatással finanszírozott műveletek átláthatóságáról.

6. cikk
Tudományos együttműködés a felelősségteljes halászatért 

1.A két Fél vállalja, hogy a bissau-guineai halászati övezetben tevékenységet folytató különböző flották közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve alapján, valamint a halászati erőforrásokkal és a tengeri ökoszisztémákkal folytatott fenntartható gazdálkodás figyelembevételével a szóban forgó vizeken előmozdítja a felelősségteljes halászatot, valamint küzd a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat ellen.

2.E jegyzőkönyv alkalmazási időszaka alatt az Európai Unió és Bissau-Guinea egymással együttműködve figyelemmel kísérik a bissau-guineai halászati övezet erőforrásainak állapotát és az ott folytatott halászat alakulását.

3.A két Fél vállalja, hogy előmozdítja az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) és a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) ajánlásainak tiszteletben tartását csakúgy, mint a szubregionális halászati bizottság (SRFC) keretében megvalósuló, a halászat felelősségteljes irányítását célzó szubregionális együttműködést.

4.A két Fél a vegyes bizottság keretében konzultál egymással annak érdekében, hogy – szükség esetén és közös megegyezéssel – a halászati erőforrások fenntartható kezelését célzó új intézkedések kerüljenek elfogadásra.

7. cikk
Közös tudományos bizottság

1.A közös tudományos bizottságot kutatók alkotják, akiket a két Fél egyenlő arányban nevez ki. A közös tudományos bizottság a két Fél egyetértésével kiegészülhet megfigyelőkkel, különösen a regionális halászati gazdálkodási szervezetek – például a CECAF – képviselőivel.

2.A halászati partnerségi megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a közös tudományos bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Az üléseket főszabályként felváltva Bissau-Guineában és az Európai Unióban kell megtartani. Bármelyik Fél kérésére más ülések is összehívhatók. Az üléseken a két Fél felváltva elnököl.

3.A közös tudományos bizottság hatásköre elsősorban a következő tevékenységekre terjed ki:

(a)a bissau-guineai halászati övezetben az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó fajokra halászó nemzeti és külföldi flották halászati erőkifejtésére és fogásaira vonatkozó adatok összegyűjtése;

(b)az állományfelmérés folyamatának részét képező olyan éves felmérések előterjesztése, nyomon követése és elemzése, amelyek lehetővé teszik a halászati lehetőségek megállapítását, valamint olyan kiaknázási lehetőségek kiválasztását, amelyek biztosítják az erőforrások és az ökoszisztéma védelmét;

(c)a fentiek alapján egy éves tudományos jelentés összeállítása az e megállapodás hatálya alá tartozó halászati tevékenységekről;

(d)saját kezdeményezésre, illetve a vegyes bizottság vagy az egyik Fél kérésére tudományos szakvélemény készítése olyan gazdálkodási intézkedésekről, amelyeket szükségesnek ítélnek az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó állományok és halászati területek fenntartható kiaknázásához.

4.Az ICCAT keretében elfogadott ajánlások és határozatok alapján, valamint a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos szakvélemények, például a CECAF szakvéleményei és adott esetben a közös tudományos munkacsoport ülésein megfogalmazott következtetések fényében a vegyes bizottság az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó halfajokkal való fenntartható gazdálkodást célzó és az uniós halászhajók tevékenységét érintő intézkedéseket hoz.

8. cikk
A halászati lehetőségek és a technikai intézkedések felülvizsgálata

1.Ha Bissau-Guinea a közös tudományos bizottság szakvéleménye alapján úgy határoz, hogy az erőforrások védelme érdekében egy halászati tevékenységre vonatkozóan területi vagy időszakos tilalmat vezet be, a vegyes bizottság összeül a döntést megalapozó adatok elemzésére, annak értékelésére, hogy a tilalom milyen hatást gyakorol az uniós hajók e jegyzőkönyv keretében végzett tevékenységére, valamint az esetleges korrekciós intézkedések meghozatalára.

2.Az (1) bekezdés szerinti esetekben a vegyes bizottság megállapodik az Európai Unió által a megállapodás értelmében fizetendő pénzügyi hozzájárulás arányos csökkentéséről és – adott esetben – a hajótulajdonosoknak felajánlható kompenzációról.

3.A Bissau-Guinea által bármely halászati tevékenység tekintetében tudományos szakvélemény alapján bevezetett tilalom a szóban forgó halászatban részt vevő valamennyi hajóra hátrányos megkülönböztetés nélkül alkalmazandó, beleértve mind a nemzeti, mind a harmadik országok lobogója alatt közlekedő hajókat.

4.Az 1. cikkben előírt halászati lehetőségek a vegyes bizottság keretében, a közös tudományos bizottság ajánlása alapján közös megegyezéssel felülvizsgálhatók. Ilyen esetben a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulást arányosan és időarányosan ki kell igazítani, továbbá a szükséges módosításokat be kell építeni e jegyzőkönyvbe és annak mellékletébe.

5.A vegyes bizottság szükség esetén megvizsgálhatja és közös megegyezéssel módosíthatja a halászati tevékenységek végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseket, valamint e jegyzőkönyv és mellékletei alkalmazásának, köztük az ágazati támogatás nyomon követésének szabályait.

9. cikk
Felderítő halászat és új halászati lehetőségek

1.Abban az esetben, ha az európai uniós hajók az 1. cikkben nem említett halászati tevékenységet kívánnak folytatni, valamint új halászati tevékenységek műszaki kivitelezhetőségének és gazdasági megtérülésének kivizsgálása érdekében a bissau-guineai hatályos szabályozásban előírt feltételeknek megfelelően engedély adható az ilyen tevékenységek kísérleti jellegű végzésére. A felderítő halászatot – amennyire csak lehetséges – a rendelkezésre álló helyi tudományos és műszaki szakértelem igénybevételével kell végezni. A felderítő halászati utak célja új halászati területek és tevékenységek műszaki kivitelezhetőségének és gazdasági megtérülésének vizsgálata.

2.A felderítő halászatra vonatkozó engedély iránti kérelmekről az Európai Bizottság tájékoztatja a bissau-guineai hatóságokat egy műszaki dokumentáció alapján, amelynek meg kell határoznia:

(a)a célfajokat;

(b)a hajó műszaki jellemzőit;

(c)a hajón szolgáló tisztek tapasztalatát az érintett halászati tevékenységek vonatkozásában;

(d)a halászati út technikai adataira vonatkozó javaslatot (időtartam, halászeszköz, felderítendő térségek stb.);

(e)azon gyűjtendő adatok típusát, amelyek a szóban forgó tevékenységek erőforrásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásának tudományos nyomon követéséhez szükségesek.

3.A felderítő halászatra vonatkozó engedélyek legfeljebb hat hónapos időszakra adhatók meg. Előfeltételük a bissau-guineai hatóságok által megállapított díj kifizetése.

4.A lobogó szerinti tagállam egy tudományos megfigyelőjének és egy, a bissau-guineai hatóságok által kiválasztott megfigyelőnek az út egész ideje alatt a fedélzeten kell tartózkodnia.

5.A felderítő halászati út során ejthető fogások mennyiségét a bissau-guineai hatóságok határozzák meg. A felderítő úton fogott zsákmány a hajótulajdonos tulajdonában marad. Nem tarthatók a fedélzeten, illetőleg nem értékesíthetők olyan halak, amelyek mérete nem felel meg a hatályos bissau-guineai szabályozásban előírtaknak, vagy amelyek halászatát tiltják a hatályos bissau-guineai jogszabályok.

6.A felderítő halászati utak részletes eredményeit elemzés céljából közölni kell a vegyes bizottsággal és a közös tudományos bizottsággal.

7.Abban az esetben, ha az európai uniós halászhajók az 1. cikkben nem említett halászati tevékenységet kívánnak végezni, a Felek konzultálnak a közös tudományos bizottsággal. A Felek megállapodnak az ilyen új halászati lehetőségekre vonatkozó feltételekről, és érvényessége lejártáig módosítják e jegyzőkönyvet és annak mellékletét. A jegyzőkönyv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás összegét ebben az esetben növelni kell. A hajótulajdonosok által fizetendő díjakat és a mellékletben meghatározott feltételeket is ennek megfelelően módosítani kell.

10. cikk
Az európai uniós szereplők gazdasági integrálódása a bissau-guineai halászati ágazatba

1.A két Fél vállalja, hogy előmozdítja az európai uniós szereplőknek a bissau-guineai halászati ágazat egészébe való gazdasági integrálódását, különösen vegyes vállalkozások létrehozása és infrastruktúrák megvalósítása tekintetében.

2.A két Fél együttműködik annak érdekében, hogy az európai uniós magánszereplők figyelmét felhívják a bissau-guineai halászati ágazat egészében rejlő kereskedelmi és ipari lehetőségekre, különösen a közvetlen beruházások vonatkozásában.

3.E célból Bissau-Guinea ösztönzést nyújthat az ilyen beruházásokat vállaló gazdasági szereplőknek.

4.A két Fél együttműködik a tervezett intézkedések vagy projektek végrehajtásához szükséges beruházási lehetőségek és finanszírozási eszközök meghatározásában is.

5.A vegyes bizottság évente jelentést tesz e cikk végrehajtásáról.

11. cikk
Információcsere

1.A Felek vállalják, hogy a jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos információk és dokumentumok egymással való megosztásához az elektronikus rendszereket részesítik előnyben.

2.Az e jegyzőkönyvben előírt dokumentumok elektronikus változata minden tekintetben egyenértékűnek tekintendő a dokumentumok papírváltozatával.

3.A Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást számítógépes rendszereik bárminemű meghibásodásáról. Ilyen esetben automatikusan a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó valamennyi információ és dokumentum papírváltozatát kell használni a mellékletben megállapított szabályok szerint.

12. cikk
Adatvédelem

1.A Felek vállalják, hogy a megállapodás alkalmazása során kapott, az európai uniós hajókkal és azok halászati tevékenységével összefüggő név szerinti adatokat mindenkor a titoktartási és adatvédelmi rendelkezések maradéktalan tiszteletben tartása mellett kezelik.

2.A Felek gondoskodnak arról, hogy az uniós flotta által a bissau-guineai halászati övezetben folytatott halászati tevékenységekre vonatkozóan csupán összesített adatokat hoznak nyilvánosságra, az ICCAT és más regionális és szubregionális halászati gazdálkodási szervezetek idevágó rendelkezéseinek megfelelően.

3.Azokat az adatokat, amelyek esetleg bizalmasnak minősülhetnek, az illetékes hatóságok kizárólag a megállapodás végrehajtása érdekében, valamint a halászati gazdálkodás, a nyomon követés, az ellenőrzés és a felügyelet céljára használhatják fel.

4.Az Európai Unió által továbbított személyes adatok tekintetében a vegyes bizottság az általános adatvédelmi rendelettel összhangban megfelelő biztosítékokat és jogorvoslati eszközöket állapíthat meg.

13. cikk
Alkalmazandó jog

1.A bissau-guineai vizeken halászó uniós halászhajók tevékenységeire a Bissau-Guineában alkalmazandó jogszabályok az irányadók, hacsak a halászati partnerségi megállapodás, e jegyzőkönyv, valamint annak melléklete és függelékei erről másképpen nem rendelkeznek.

2.A Felek a szakpolitikájukban és halászati jogszabályaikban bekövetkező mindennemű változásról írásban értesítik egymást. Ezek a halászati tevékenységekre nézve technikai jellegű hatással járó jogszabályváltozások a hivatalos értesítéstől számított három hónap elteltével alkalmazandók az európai uniós hajókra.

14. cikk
A jegyzőkönyv végrehajtásának felfüggesztése

1.A jegyzőkönyv végrehajtása, és azon belül a 4. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás kifizetése – a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációt követően – felfüggeszthető, ha az alábbi feltételek közül egy vagy több fennáll:

(a)természeti jelenségektől eltérő rendkívüli körülmények megakadályozzák a halászati tevékenységek végzését a bissau-guineai halászati övezetben;

(b)egyik vagy másik Fél halászati politikájának meghatározásában vagy végrehajtásában jelentős változások állnak be, amelyek hatással vannak e jegyzőkönyv rendelkezéseire;

(c)életbe lépnek a Cotonoui Megállapodás 96. cikkében előírt emberi jogok lényeges és alapvető elemeinek megsértésével összefüggésben megkezdett, az említett megállapodás 9. cikke szerinti konzultációs mechanizmusok;

(d)az Európai Unió a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás kifizetését az e bekezdés c) pontjában leírtaktól eltérő okból nem teljesíti;

(e)a Felek között súlyos és megoldatlan vita merül fel a megállapodás és e jegyzőkönyv értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatban.

2.A pénzügyi hozzájárulás kifizetése a két Fél közötti konzultációt és megállapodást követően folytatódik, amint az (1) bekezdésben említett események előtti helyzet visszaáll. Mindazonáltal a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt külön pénzügyi hozzájárulás kifizetése a jegyzőkönyv lejártát követő 6 hónapos időszak után már nem teljesíthető.

3.Az európai uniós hajók számára kiadott halászati engedélyek a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás kifizetésének felfüggesztésével egyidejűleg felfüggeszthetők. Érvényességük visszaállításakor a szóban forgó halászati engedélyek érvényessége a halászati tevékenység felfüggesztésének időtartamával megegyező időtartammal meghosszabbodik. A felfüggesztés időtartama alatt az európai uniós halászhajók minden tevékenysége szünetel a bissau-guineai halászati övezetben.

4.A jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztéséhez az érintett Fél a felfüggesztés hatálybalépésének időpontja előtt legalább három hónappal írásbeli értesítést küld szándékáról, kivéve az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben, amely azonnali felfüggesztést von maga után. A Felek időközben konzultációkat kezdenek a vegyes bizottság keretében.

5.Felfüggesztés esetén a Felek az őket szembeállító vita békés rendezése érdekében továbbra is egyeztetnek egymással. Amennyiben sikerül a vitát rendezni, e jegyzőkönyv alkalmazása újból megkezdődik, és a pénzügyi hozzájárulás összege arányosan és időarányosan csökken annak az időszaknak megfelelően, amelynek során e jegyzőkönyv alkalmazását felfüggesztették.

15. cikk
Felmondás

1.E jegyzőkönyv felmondásához az érintett Fél legalább hat hónappal a felmondás hatálybalépésének időpontja előtt írásban értesíti a másik Felet erre irányuló szándékáról.

2.Az előző bekezdés szerinti értesítés elküldése után a Felek konzultációt kezdenek.

16. cikk
Ideiglenes alkalmazás

Ez a jegyzőkönyv és melléklete aláírásuk napjától ideiglenesen alkalmazandó.

17. cikk
Hatálybalépés

Ez a jegyzőkönyv és melléklete azon a napon lép hatályba, amelyen a Felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges eljárások befejezéséről.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓS HAJÓK ÁLTAL A BISSAU-GUINEAI HALÁSZATI ÖVEZETBEN FOLYTATOTT HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKRE IRÁNYADÓ FELTÉTELEK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.Az illetékes hatóság kijelölése

E melléklet alkalmazásában és ellenkező megjelölés hiányában az Európai Unióra (EU) vagy Bissau-Guineára az illetékes hatóság címén történő hivatkozás az alábbiakat jelenti:

–az EU esetében: az Európai Bizottság, adott esetben az Európai Unió küldöttsége útján;

–Bissau-Guinea esetében: a halászatért felelős kormányzati egység.

2.Engedélyezett halászati övezet

Az engedélyezett halászati övezet, amelyben az európai uniós hajók számára engedélyezett a halászat, Bissau-Guinea halászati övezetének felel meg, beleértve a Bissau-Guinea és Szenegál közötti közös övezetnek megfelelő részt, a bissau-guineai jogszabályoknak és azoknak a hatályos nemzetközi egyezményeknek megfelelően, amelyeknek Bissau-Guinea is részes fele.

Az övezet alapvonalait a nemzeti jog határozza meg.

3.Helyi ügynök kijelölése

A tonhalhalászhajók kivételével minden, e jegyzőkönyv értelmében halászati engedélyt szerezni szándékozó európai uniós hajót egy Bissau-Guineában letelepedett ügynöknek kell képviselnie.

4.Bankszámla

Bissau-Guinea e jegyzőkönyv hatálybalépése előtt közli az Európai Unióval azon bankszámlájának vagy bankszámláinak az adatait, amely(ek)re a halászhajók által a megállapodás keretében fizetendő pénzösszegeket be kell fizetni. A banki átutalásokkal járó költségeket a hajótulajdonosok viselik.

5.    Kapcsolattartó pontok

A két Fél kölcsönösen tájékoztatja egymást a jegyzőkönyv végrehajtására, különösen az összesített fogási és halászati erőkifejtési adatok cseréjére, a halászati engedélyekkel kapcsolatos eljárásokra és az ágazati támogatás végrehajtására vonatkozó információk egymással való megosztását lehetővé tévő kapcsolattartó pontjairól.

II. FEJEZET

HALÁSZATI ENGEDÉLYEK

1. szakasz: Az alkalmazandó eljárások

1.A halászati engedély kiadásának előfeltétele – jogosult hajók

A megállapodás 6. cikkében említett halászati engedélyek kibocsátásának az a feltétele, hogy a hajónak szerepelnie kell az európai uniós halászhajók nyilvántartásában és meg kell felelnie a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló (EU) 2017/2403 rendeletben foglaltaknak. További előfeltétel, hogy a megállapodás keretében Bissau-Guineában végzett halászati tevékenységből eredően a hajótulajdonosra, a hajóparancsnokra vagy a hajóra háruló minden korábbi kötelezettségnek eleget kellett tenni.

2.Halászati engedély kérelmezése

Az Európai Unió legalább 40 nappal az engedély kérelmezett érvényességi időpontja előtt az e függelékben foglalt nyomtatványminta felhasználásával a bissau-guineai hatóságok elé terjeszti minden olyan hajó kérelmét, amely a megállapodás keretében halászni kíván.

A hatályos jegyzőkönyv alapján minden első ízben benyújtott engedélykérelemhez, illetve az érintett hajó műszaki módosítását követően az engedélykérelemhez csatolni kell az alábbiakat:

(a)a kérelmezett halászati engedély érvényességi időszakára esedékes átalánydíj befizetéséről szóló igazolás;

(b)a hajó helyi ügynökének neve és címe, ha létezik ilyen ügynök;

(c)vonóhálós hajók esetében a megfigyelő költségeit fedező előzetes átalány-hozzájárulás kifizetéséről szóló igazolás;

(d)vonóhálós hajók esetében a lobogó szerinti állam által a hajó tonnatartalmáról kiállított igazolás;

Azoknál a hajóknál, amelyeknél a műszaki jellemzők nem változtak, a halászati engedélynek a hatályos jegyzőkönyv alapján történő megújításakor a vonatkozó kérelemhez csak a díj és – adott esetben – a megfigyelővel kapcsolatos költségekhez való átalány-hozzájárulás befizetésének igazolását kell csatolni.

3.A halászati engedély kiállítása

Bissau-Guinea a hiánytalan kérelem átvételét követően legfeljebb 25 napon belül, de legalább 15 nappal a halászati időszak kezdete előtt kiállítja a halászati engedély eredeti példányát. Az engedély az alábbiak szerint kerül átadásra a hajótulajdonosoknak:

–a vonóhálós hajók esetében az ügynökökön keresztül, másolatban elküldve az Európai Uniónak is;

–a tonhalhalászhajók esetében az Európai Unió bissau-guineai képviselete közvetítésével.

A tonhalhalászhajók esetében a halászati engedély másolatát az illetékes hatóság haladéktalanul megküldi elektronikus úton a hajótulajdonosnak, adott esetben a tulajdonos helyi képviselőjének, másolatban pedig az Európai Uniónak is. E másolat érvényessége a halászati engedély eredeti példányának kézhezvételekor lejár. A tonhalhalászhajók fedélzetén tartott másolat 40 napig érvényes, mely időtartam alatt az eredetivel egyenértékűnek tekintendő.

A halászati engedélynek a jegyzőkönyv alkalmazási időszaka alatt történő megújítása esetén az új halászati engedélynek egyértelmű hivatkozást kell tartalmaznia az eredeti halászati engedélyre.

Az Európai Unió továbbítja a halászati engedélyt a hajótulajdonosnak vagy az ügynöknek. Ha az Unió irodái zárva vannak, Bissau-Guinea a halászati engedélyt közvetlenül is kiadhatja a hajótulajdonosnak vagy ügynökének, miközben az engedély másolatát megküldi az Uniónak.

4.A halászatra engedéllyel rendelkező hajók jegyzéke

A halászati engedély kibocsátását követően Bissau-Guinea minden hajókategóriára vonatkozóan haladéktalanul elkészíti a Bissau-Guinea halászati övezetében halászatra engedéllyel rendelkező hajók végleges jegyzékét. E jegyzéket haladéktalanul eljuttatja a halászati ellenőrzésért felelős nemzeti hatóságnak és – elektronikus úton – az Európai Uniónak.

5.A halászati engedély érvényességi ideje

A halászati engedélyeket negyedéves, féléves vagy éves időszakra állítják ki.

Az érvényességi időszak kezdetének megállapításához „éves időszak” alatt az alábbiak értendők:

(a)a jegyzőkönyv alkalmazásának első évében a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapja és ugyanazon év december 31. közötti időszak;

(b)ezt követően minden teljes naptári év;

(c)a jegyzőkönyv alkalmazásának utolsó évében a január 1-je és a jegyzőkönyv lejárati dátuma közötti időszak.

A negyedéves vagy féléves érvényességi időszakok mindig az adott hónap első napján kezdődnek. A halászati engedélyek érvényessége azonban nem lépheti túl a kiadásuk évének december 31. napját.

6.A halászati engedély fedélzeten tartása

A halászati engedélyt mindenkor a hajó fedélzetén kell tartani.

Mindazonáltal a tonhalhalászhajók és a felszíni horogsoros hajók a fent említett ideiglenes jegyzékbe való felvételük időpontjától halászhatnak. A halászati engedély kibocsátásáig az ideiglenes jegyzéket mindenkor e hajók fedélzetén kell tartani.

7.A halászati engedély átruházása

A halászati engedélyt egy meghatározott hajó nevére kell kiállítani, és nem ruházható át.

Azonban igazolt vis maior esetén és az Európai Unió kérésére a hajó halászati engedélye felváltható egy másik, a helyettesítendő hajóhoz hasonló hajó nevére kiállított új halászati engedéllyel.

Az átruházás úgy történik, hogy a hajó tulajdonosa vagy annak bissau-guineai ügynöke visszaadja a felváltandó halászati engedélyt, és Bissau-Guinea haladéktalanul kiállítja a fenti engedélyt felváltó új engedélyt. A korábbi engedélyt felváltó új engedélyt a felváltandó engedély visszaadása után késedelem nélkül ki kell állítani a hajótulajdonos vagy ügynöke részére, amint e fejezet 9. pontjával összhangban elvégezték a műszaki szemlét. A korábbi engedélyt felváltó új engedély a felváltandó engedély visszaadásának napján lép hatályba.

Amennyiben a vonóhálós hajók esetében a cserehajó bruttó tonnatartalma meghaladja a helyettesítendő hajó tonnatartalmát, a pótdíjat a tonnatartalom és a fennmaradó érvényességi idő különbözete alapján arányosan kell kiszámítani. A pótdíjat a hajótulajdonosnak a halászati engedély átadásakor kell kifizetnie.

Bissau-Guinea késedelem nélkül naprakésszé teszi a halászatra engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét. Az új jegyzéket haladéktalanul el kell juttatni a halászati ellenőrzésért felelős nemzeti hatóságnak és az Európai Uniónak.

8.Segédhajók

Az Európai Unió kérésére Bissau-Guinea a halászati engedéllyel rendelkező európai uniós hajók számára engedélyezi segédhajók igénybevételét. A segédhajóknak az Európai Unió valamely tagállamának lobogója alatt kell közlekedniük, vagy valamely európai uniós vállalat tulajdonában kell állniuk, és nem rendelkezhetnek halászatra alkalmas eszközökkel.

Bissau-Guinea elkészíti az engedélyezett segédhajók jegyzékét és azt haladéktalanul eljuttatja a halászati ellenőrzésért felelős nemzeti hatóságnak és az Európai Uniónak.

A segédhajóknak ehhez rendelkezniük kell egy éves díj ellenében, a vonatkozó bissau-guineai jogszabálynak megfelelően kiállított engedéllyel.

9.A vonóhálós hajók műszaki szemléje

Évente egyszer, illetve a tonnatartalom módosulása esetén, továbbá minden olyan esetben, amikor valamely más típusú halászeszköz használata a halászati kategória megváltozását vonja maga után, valamennyi európai uniós vonóhálós halászhajónak jelentkeznie kell Bissau kikötőjében a hatályos bissau-guineai jogszabályok által előírt műszaki szemle elvégzésére.

A műszaki szemle során ellenőrzik a hajó műszaki jellemzőinek és a fedélzeten lévő halászeszközöknek a megfelelőségét, valamint a nemzeti tengerészek hajóra vételére vonatkozó rendelkezések betartását.

A műszaki szemlét Bissau-Guinea köteles a hajónak a kikötőbe való megérkezését követő 48 órán belül elvégezni, legalábbis ha annak várható érkezéséről előzőleg értesítették.

A műszaki szemlét követően Bissau-Guinea késedelem nélkül kiállít egy megfelelőségi igazolást a hajóparancsnok részére.

A megfelelőségi igazolás érvényességi ideje egy év. Mindazonáltal minden olyan változás esetén, amely a garnélahalászatra, illetőleg a garnélahalászatról valamely más tevékenységre való áttérést jelent, új megfelelőségi igazolás kiállítására van szükség. Ezenkívül akkor is új megfelelőségi igazolást kell kiállítani, ha a hajó 45 napnál hosszabb időre elhagyja Bissau-Guinea halászati övezetét.

A megfelelőségi igazolást mindenkor a fedélzeten kell tartani.

A műszaki szemlék költségeit a hajótulajdonos viseli a bissau-guineai jogszabályok által megállapított díjszabás szerint. E költségek nem haladhatják meg azt az összeget, amelyet azonos szolgáltatásért a nemzeti hajók vagy a harmadik országok lobogója alatt közlekedő hajók fizetnek.

2. szakasz: Díjak és előlegek

A különböző hajókategóriákra vonatkozó átalánydíj összegét az e melléklet függelékében foglalt adatlapok határozzák meg. A díj a kikötői illetékek és a szolgáltatások költségei kivételével minden nemzeti és helyi adót magában foglal.

Ha a halászati engedély érvényességi időtartama rövidebb egy évnél, az említett átalánydíj összegét a halászati engedély érvényességi időszakával időarányosan csökkenteni kell. Ezt az összeget adott esetben a megfelelő adatlapokon rögzített mértékek alapján növelni kell a negyedéves vagy féléves időtartamoknak megfelelő összegekkel.

III. FEJEZET

TECHNIKAI ÁLLOMÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

A halászati engedéllyel rendelkező hajókra az övezet, a halászeszközök és a járulékos fogások tekintetében alkalmazandó technikai intézkedéseket a halászat egyes kategóriáira vonatkozóan az e melléklet függelékében foglalt adatlapok határozzák meg.

A tonhalhalászhajók és a felszíni horogsoros hajók kötelesek betartani az ICCAT által elfogadott valamennyi ajánlást.

IV. FEJEZET

A FOGÁSOK BEJELENTÉSE

1.Halászati napló

A megállapodás keretében halászó európai uniós hajók parancsnokai halászati naplót vezetnek. A tonhalhalászhajók esetében a halászati naplónak meg kell felelnie az ICCAT halászati tevékenységgel kapcsolatos adatok gyűjtéséről és továbbításáról szóló határozatainak.

A hajóparancsnok a halászati naplóba minden nap feljegyzi a kifogott és fedélzeten tárolt – a FAO hárombetűs kódjával azonosított – fajok élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezett mennyiségét. A főbb fajok esetében a hajóparancsnok megemlíti azt is, ha nem történt fogás.

Adott esetben a hajóparancsnok minden nap beírja a halászati naplóba az egyes fajok tengerbe visszadobott, élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezett mennyiségét.

A halászati naplót olvashatóan, nagybetűkkel kell kitölteni, és a hajóparancsnoknak alá kell írnia.

A halászati naplóban rögzített adatok pontosságáért a hajóparancsnok felel.

2.A fogások bejelentése

2.1.Erőkifejtés-alapú állománygazdálkodási rendszer a jegyzőkönyv alkalmazásának első és második évében

A hajó fogásait a hajóparancsnok a bissau-guineai halászati övezetben töltött időszakra vonatkozó halászati naplóinak a bissau-guineai hatóságok részére történő átadásával jelenti be.

A hajóparancsnok a halászati naplókat a Bissau-Guinea által e célból közölt e-mail-címre küldi el. A dokumentum(ok) kézhezvételét Bissau-Guinea válasz e-mailben haladéktalanul visszaigazolja.

Alternatív lehetőségként a halászati naplók az alábbiak szerint is elküldhetők:

a)valamely bissau-guineai kikötőbe való beérkezéskor minden egyes halászati napló eredeti példányát be kell nyújtani az ipari halászati főigazgatóság képviselőjének, aki annak átvételét írásban igazolja;

b)ha a hajó anélkül hagyja el Bissau-Guinea halászati övezetét, hogy kikötne valamely bissau-guineai kikötőben, minden egyes halászati napló eredeti példányát bármely más kikötőbe való megérkezéstől számított 14 napon belül, de legkésőbb a bissau-guineai halászati övezet elhagyását követő 30 napon belül kell elküldeni.

A hajóparancsnok minden halászati napló egy példányát megküldi az Európai Uniónak. A tonhalhalászhajók és a felszíni horogsoros hajók esetében a hajóparancsnok minden halászati napló egy példányát megküldi az alábbi tudományos intézetek egyikének is:

(a)Institut de recherche pour le développement (IRD);

(b)Instituto Español de Oceanografia (IEO); vagy

(c)Instituto Português do Mar e da Atmosféra (IPMA).

Ha a hajó halászati engedélyének érvényességi időszaka alatt visszatér Bissau-Guinea halászati övezetébe, újabb tevékenységi és fogási jelentést kell készítenie.

Az e fejezetben előírt rendelkezések be nem tartása esetén Bissau-Guinea a hiányzó fogási jelentések benyújtásáig felfüggesztheti az érintett hajó halászati engedélyét, és a hajótulajdonost az e célból a hatályos nemzeti jogszabályokban előírt rendelkezések szerint büntetéssel sújthatja. Ismételt jogszabálysértés esetén Bissau-Guinea megtagadhatja a halászati engedély megújítását. Bissau-Guinea haladéktalanul tájékoztatja az Európai Uniót az ilyen összefüggésben alkalmazott mindennemű szankcióról.

2.2.Kvóta alapú állománygazdálkodási rendszer a jegyzőkönyv alkalmazásának harmadik évétől

1.A megállapodás keretében halászó európai uniós hajók parancsnokai kötelesek az ICCAT vonatkozó határozatainak és ajánlásainak megfelelő halászati naplót vezetni. Az elektronikus halászati naplóban rögzített adatok pontosságáért a hajóparancsnok felel.

2.Az e jegyzőkönyv értelmében kiadott jogosítvánnyal rendelkező uniós halászhajók mindegyikének rendelkeznie kell olyan elektronikus rendszerrel (a továbbiakban: ERS rendszer), amely alkalmas a hajó halászati tevékenységére vonatkozó adatok (a továbbiakban: ERS-adatok) rögzítésére és továbbítására.

3.A fogások közlésének szabályai a következők:

(a)az e jegyzőkönyv keretében Bissau-Guinea vizein tevékenységet folytató minden hajó parancsnoka minden nap kitölti az elektronikus halászati naplót és a halászati övezet elhagyását követő hét napon belül az ERS rendszeren keresztül (4. függelék), illetve annak meghibásodása esetén e-mailen továbbítja a lobogó szerinti állam, illetve Bissau-Guinea halászati felügyelő központjának.

(b)az elektronikus halászati naplónak tartalmaznia kell a kifogott és fedélzeten tárolt – a FAO hárombetűs kódjával azonosított – fajok élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezett mennyiségét. A főbb fajok esetében a hajóparancsnok megemlíti azt is, ha nem történt fogás. Rögzíti továbbá az egyes fajok tengerbe visszadobott, élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezett mennyiségét.

4.Az ERS-adatokat a hajó a lobogója szerinti államnak továbbítja, amely automatikusan biztosítja Bissau-Guinea számára az adatok elérhetőségét. A lobogó szerinti állam biztosítja az adatok fogadását és olyan informatikai adatbázisban történő rögzítését, amelyben legalább 36 hónapig biztonságosan tárolhatók.

5.A lobogó szerinti állam és Bissau-Guinea megbizonyosodnak arról, hogy rendelkeznek azokkal a számítástechnikai eszközökkel és szoftverekkel, amelyek szükségesek az ERS-adatoknak a 4. függelék 3. pontjában részletezett formátumban történő automatikus küldéséhez.

6.Az ERS-adatok küldésekor az Európai Bizottság által kezelt elektronikus kommunikációs eszközöket kell használni a halászatra vonatkozó adatok szabványos formában történő cseréjéhez.

7.A fogási jelentésekre vonatkozó rendelkezések be nem tartása esetén Bissau-Guinea a hiányzó nyilatkozatok benyújtásáig felfüggesztheti az érintett hajó halászati engedélyét, és a hajótulajdonost az e célból a hatályos nemzeti jogszabályokban előírt rendelkezések szerint büntetéssel sújthatja. Ismételt jogszabálysértés esetén Bissau-Guinea megtagadhatja a halászati engedély megújítását. Bissau-Guinea haladéktalanul tájékoztatja az Európai Uniót az ilyen összefüggésben alkalmazott mindennemű szankcióról.

8.A lobogó szerinti állam és Bissau-Guinea is kijelöl egy-egy ERS-kapcsolattartót, aki közvetítőként jár el a 4. függelék végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdésekben. A lobogó szerinti állam és Bissau-Guinea közlik egymással ERS-kapcsolattartójuk elérhetőségeit és szükség esetén haladéktalanul frissítik ezeket az információkat.

3.Elektronikus rendszerre való áttérés

A két Fél a vegyes bizottságon belül egyeztet az elektronikus fogásbejelentő rendszerre (ERS) való áttérésről, mely rendszeren keresztül az európai uniós hajók – az e melléklet függelékében szereplő rendelkezéseknek megfelelően – elektronikus úton rögzítik és eljuttatják Bissau-Guineának a megállapodás keretében végzett halászati műveleteikre vonatkozó adatokat.

Az átállásnak legkésőbb a jegyzőkönyv harmadik éve kezdetéig meg kell történnie.

4.Tonhalhalászhajókra és felszíni horogsoros hajókra vonatkozó díjkimutatás

Az Európai Unió az említett fogási jelentések alapján minden tonhalhalászhajó és felszíni horogsoros hajó vonatkozásában elkészíti az egyes hajók által az előző naptári évi halászati idény után fizetendő díjak végleges kimutatását.

Az Unió e végleges díjkimutatást a fogások ejtésének évét követő év május 31. napja előtt továbbítja Bissau-Guineának és a hajótulajdonosnak.

Ha a végleges díjkimutatás összege meghaladja a halászati engedély megszerzéséért előzetesen befizetett átalánydíjat, a hajótulajdonos a fennmaradó összeget haladéktalanul megfizeti Bissau-Guineának. Ha a végleges díjkimutatás összege kisebb az átalánydíjnál, a fennmaradó összeg nem kerül visszatérítésre a hajótulajdonos számára.

V. FEJEZET

KIRAKODÁS ÉS ÁTRAKÁS

1. A fogások kirakodása vagy átrakása

A Bissau kikötőjében kirakodni vagy Bissau-Guinea halászati övezetében ejtett fogásokat átrakni kívánó európai uniós hajó parancsnoka a kirakodás vagy átrakás előtt legalább 24 órával köteles értesíteni az ipari halászati főigazgatóság képviselőjét az alábbiakról:

(a)a rakományt kirakodni vagy átrakni szándékozó halászhajó neve;

(b)a kirakodási vagy átrakási kikötő;

(c)a kirakodás vagy átrakás várható napja és időpontja;

(d)a kirakodásra vagy átrakásra szánt egyes fajok mennyisége (a FAO hárombetűs kódjával azonosítva, élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezve);

(e)átrakás esetén a fogadó hajó neve.

Átrakás esetén a hajóparancsnoknak meg kell győződnie arról, hogy a fogadó hajó rendelkezik az illetékes hatóságok által ilyen művelet végzésére vonatkozóan kiállított engedéllyel.

Az átrakási műveletet Bissau kikötőjében kell elvégezni, melynek földrajzi koordinátáit az illetékes hatóságok átadják a hajó parancsnokának vagy ügynökének. A tengeren történő átrakás tilos.

E rendelkezések be nem tartása a bissau-guineai jogszabályokban előírt vonatkozó szankciók alkalmazását vonja maga után.

2. Természetbeni élelmezésbiztonsági hozzájárulás

A vonóhálós hajók kötelesek fogásuk egy részét kirakodni Bissau-Guineában, az ország élelmezésbiztonságához való hozzájárulásként. A kirakodások a következő előírások szerint történnek:

–a halakra/fejlábúakra halászó vonóhálós hajók esetében negyedévente és hajónként 2,5 tonna;

–a garnélahalász-hajók esetében negyedévente és hajónként 1,25 tonna.

A szóban forgó előírás teljesítésének megkönnyítése érdekében a hajónkénti hozzájárulás összevontan, egyszerre több hajóra, illetve több negyedévre vonatkozóan is teljesíthető. A kirakodást Bissau kikötőjében kell végrehajtani, az átvétel pedig az ipari halászati főigazgatóság képviselőjének a feladata.

A természetbeni hozzájárulások átvételéről minden esetben ki kell tölteni egy átvételi formanyomtatványt, melyet az ipari halászati főigazgatóság képviselőjének alá kell írnia, majd át kell adni a hajóparancsnoknak.

E kirakodások további részleteiről a Felek közös megegyezéssel dönthetnek.

VI. FEJEZET

ELLENŐRZÉS ÉS VIZSGÁLAT

1.A halászati övezetbe való belépés és az onnan való kilépés

A halászati engedéllyel rendelkező európai uniós hajóknak a bissau-guineai halászati övezetbe való minden belépését és onnan való kilépését a belépést vagy kilépést megelőző 24 órán belül be kell jelenteni Bissau-Guineának. Tonhalhalászhajók és felszíni horogsoros hajók esetében a bejelentési határidő 4 óra.

Be- vagy kilépésének bejelentésekor a hajó tájékoztatást ad a következőkről:

(a)az áthaladás várható napja, időpontja és helye;    

(b)a fedélzeten tárolt, a FAO hárombetűs kódjával azonosított egyes fajok élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezett mennyisége;

(c)a termékek kiszerelése.

A bejelentést lehetőség szerint e-mailben, vagy ennek hiányában faxon vagy rádión kell megtenni, a Bissau-Guinea által megadott e-mail-címen, hívószámon vagy frekvencián. Bissau-Guinea haladéktalanul értesíti az érintett hajókat és az Európai Uniót az e-mail-címekben, a hívószámban vagy a frekvenciában bekövetkező mindennemű változásról.

Minden olyan hajó, amelyet a bissau-guineai halászati övezetben halászati tevékenységen érnek anélkül, hogy előzetesen bejelentette volna jelenlétét, engedély nélkül halászó hajónak minősül.

2.A hajók helyzetmeghatározási üzenetei – VMS rendszer

Amikor Bissau-Guinea halászati övezetében tartózkodnak, az európai uniós hajóknak műholdas megfigyelési rendszerrel (Vessel Monitoring System – VMS) kell rendelkezniük, amely automatikusan és folyamatosan, minden órában közli földrajzi helyzetüket a lobogójuk szerinti állam halászati felügyelő központjával.

Tilos áthelyezni, szétkapcsolni, megsemmisíteni, megrongálni vagy működésképtelenné tenni a hajó fedélzetén lévő, adatokat továbbító, a földrajzi helyzet folyamatos megfigyelésére szolgáló, műholdas kommunikációt használó rendszereket, továbbá tilos szándékosan módosítani, torzítani vagy meghamisítani az említett rendszerek által kibocsátott vagy rögzített adatokat.

A helymeghatározási és fogási üzenetek küldése elsősorban a VMS/ERS rendszeren keresztül, annak meghibásodása esetén pedig e-mailen, faxon vagy rádión keresztül történik. Bissau-Guinea haladéktalanul értesíti az érintett hajókat és az Uniót az e-mail-címben, a telefonszámban vagy az átviteli frekvenciában bekövetkező mindennemű változásról.

Minden helyzetmeghatározási üzenetnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

(a)a hajó azonosító jele;

(b)a halászhajó utoljára mért földrajzi helyzete (földrajzi hosszúság és szélesség) 500 méternél kisebb megengedett eltéréssel, 99 %-os konfidenciaintervallummal;

(c)    a földrajzi helyzet feljegyzésének napja és időpontja;

(d)a hajó sebessége és iránya;

(e)az üzenetet az 3. függelékben szereplő formátum szerint kell elkészíteni.

Minden olyan hajó, amelyet a bissau-guineai halászati övezetben halászati tevékenységen érnek anélkül, hogy előzetesen bejelentette volna jelenlétét, jogsértő hajónak minősül.

3.Tengeren vagy kikötőben végzett vizsgálat

Bissau-Guinea halászati övezetében az engedéllyel rendelkező európai uniós hajóknak a tengeren vagy a kikötőben történő vizsgálatát Bissau-Guinea halászati ellenőrzéssel megbízott és egyértelműen azonosítható hajói és ellenőrei végzik.

Fedélzetre szállás előtt az engedéllyel rendelkező bissau-guineai ellenőröknek az uniós hajót értesíteniük kell a vizsgálat végzésére vonatkozó döntésükről. A vizsgálatot legfeljebb két ellenőr végezheti, akiknek a vizsgálat elvégzése előtt igazolniuk kell személyazonosságukat és ellenőri minőségüket. Szükséges esetben az ellenőröket – a nemzetközi tengerjoggal összhangban – a bissau-guineai nemzeti biztonsági erők képviselői kísérhetik.

A bissau-guineai ellenőrök csak a vizsgálathoz kapcsolódó feladatok elvégzéséhez szükséges időt töltik az európai uniós hajó fedélzetén. A vizsgálatot oly módon folytatják le, hogy az a lehető legkisebb hatást gyakorolja a hajóra, a halászati tevékenységre és a rakományra.

Bissau-Guinea engedélyezheti, hogy az ellenőrzésben uniós akkreditációval rendelkező ellenőrök is részt vegyenek megfigyelőként.

Az uniós hajó parancsnoka köteles megkönnyíteni a bissau-guineai ellenőrök fedélzetre szállását és munkáját.

A bissau-guineai ellenőrök minden vizsgálat végén vizsgálati jelentést készítenek. Az uniós hajó parancsnoka jogosult észrevételeket fűzni a vizsgálati jelentéshez. A vizsgálati jelentést az azt elkészítő ellenőr és az uniós hajó parancsnoka is aláírja.

A bissau-guineai ellenőrök a hajó elhagyása előtt átadják a vizsgálati jelentés egy példányát az uniós hajó parancsnokának. Bissau-Guinea a vizsgálati jelentés egy példányát a vizsgálatot követő nyolc napon belül megküldi az Unió részére.

4.A fogások ellenőrzése

A jegyzőkönyv BRT-alapú állománygazdálkodási rendszert alkalmazó első két évében rotációs alapon negyedévente, mintavételezéssel ellenőrizni kell a halászati engedéllyel rendelkező európai vonóhálós halászhajók egyharmadánál, hogy a halászati naplókban bejelentett adatok megfelelnek-e a tényleges fogásoknak.

Az ellenőrzési műveleteket, melyekre csak a halászati út végeztével kerülhet sor, 24 órával előre be kell jelenteni, és nem tarthatnak tovább negyed óránál.

Az ellenőrzéseket olyan helyen kell elvégezni, melynek földrajzi koordinátáit az illetékes hatóságok megküldik a hajó parancsnokának vagy ügynökének.

A jegyzőkönyv alkalmazásának harmadik évétől, amikor megkezdődik a (TAC-ban kifejezett) kvóta alapú rendszer alkalmazása, a fogási adatok ERS rendszer segítségével történő ellenőrzésének bevezetésére tekintettel felül kell vizsgálni az ellenőrzési műveletek gyakoriságát.

VII. FEJEZET

JOGSÉRTÉSEK

1.A jogsértések kezelése

A halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók által az e mellékletben foglalt rendelkezések tekintetében elkövetetett minden jogsértést vizsgálati jelentésben kell megemlíteni.

A vizsgálati jelentés hajóparancsnok általi aláírása nem sérti a hajótulajdonos védekezési jogát a feltárt jogsértéssel kapcsolatban.

2.A hajók feltartóztatása – tájékoztató értekezlet

Ha a jogsértéssel kapcsolatban a hatályos nemzeti törvények azt előírják, minden jogsértő uniós hajó kötelezhető halászati tevékenységének beszüntetésére és – ha a hajó a tengeren tartózkodik – valamely bissau-guineai kikötőbe való visszatérésre.

Bissau-Guinea legkésőbb 48 órán belül értesíti az Európai Uniót a halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók feltartóztatásáról. Az értesítéshez csatolni kell a feltárt jogsértés bizonyítékait.

A hajóval, a hajóparancsnokkal vagy a rakománnyal szemben hozandó intézkedések – kivéve a bizonyítékok megőrzését szolgáló intézkedéseket – meghozatala előtt Bissau-Guinea az Európai Unió kérésére a hajó feltartóztatásáról szóló értesítést követő egy munkanapon belül tájékoztató értekezletet szervez a hajó feltartóztatásához vezető tények tisztázása és az esetleges következmények ismertetése érdekében. Ezen a tájékoztató értekezleten részt vehet a hajó lobogója szerinti állam képviselője.

3.A jogsértések szankcionálása – peren kívüli eljárás

A feltárt jogsértés szankcióját Bissau-Guinea hatályos nemzeti jogszabályainak megfelelően állapítja meg.

Amikor a jogsértés rendezése bírósági eljárást von maga után, annak megindítása előtt Bissau-Guinea és az Európai Unió peren kívüli eljárást indítanak a szankció feltételeinek és mértékének megállapítása érdekében. A hajó lobogója szerinti állam képviselője részt vehet e peren kívüli eljárásban. A peren kívüli eljárásnak legkésőbb a hajó feltartóztatásáról szóló értesítéstől számított negyedik napon be kell fejeződnie.

4.Bírósági eljárás – banki biztosíték

Ha a peren kívüli eljárás eredménytelen, és a jogsértést az illetékes bíróság elé terjesztik, a jogsértő hajó tulajdonosának a Bissau-Guinea által meghatározott összegű banki biztosítékot kell elhelyeznie a Bissau-Guinea által megjelölt banknál, mely biztosíték a hajó feltartóztatásával kapcsolatos költségek, a becsült pénzbírság és az esetleges kompenzációs kártérítések fedezetéül szolgál. A banki biztosíték a bírósági eljárás végéig zárolva marad.

A banki biztosítékot az ítélet kihirdetése után fel kell szabadítani és azt a hajótulajdonosnak haladéktalanul vissza kell adni:

(a)teljes egészében, ha az ítélet nem szab ki semmilyen szankciót;

(b)a fennmaradó egyenleg mértékéig, amennyiben a szankció a banki biztosíték mértékénél alacsonyabb pénzbüntetést ír elő.

Bissau-Guinea az ítélet kihirdetésétől számított 8 napon belül tájékoztatja az Európai Uniót a bírósági eljárás eredményéről.

5.A hajó felszabadítása

A hajó és parancsnoka a peren kívüli eljárás alapján megállapított szankció rendezését vagy a banki biztosíték elhelyezését követően hagyhatja el a kikötőt.

VIII. FEJEZET

TENGERÉSZEK FEDÉLZETRE VÉTELE

1.A fedélzetre veendő tengerészek száma

Halászati engedélyének érvényessége alatt valamennyi uniós vonóhálós hajó az alábbi korlátok szerint vesz fel bissau-guineai tengerészeket:

(a)öt tengerész 250 BRT-nél kisebb kapacitásnál;

(b)hat tengerész 250 és 400 BRT közötti kapacitásnál;

(c)hét tengerész 400 és 650 BRT közötti kapacitásnál;

(d)nyolc tengerész 650 BRT-nél nagyobb kapacitásnál.

Az európai uniós hajók tulajdonosai további nemzeti tengerészek fedélzetre vételére is törekszenek.

2.A tengerészek kiválasztása

Bissau-Guinea illetékes hatóságai készítenek és naprakészen tartanak egy tájékoztató jellegű listát azokról a szakképzett, nevezetesen (STCW-szabályzat szerinti) tengerészeti biztonsági képzést igazolni tudó tengerészekről, akik felvehetők az európai uniós hajókra. E listát, illetve annak rendszeresen frissített változatát az Európai Unió rendelkezésére kell bocsátani.

A lista olyan szempontok szerint készül, amelyek lehetővé teszik megfelelően képzett és kompetens tengerészek kiválasztását. A tengerésznek:

(a)érvényes bissau-guineai útlevéllel kell rendelkeznie;

(b)névre szóló érvényes tengerészigazolvánnyal kell rendelkeznie, amely igazolja, hogy a tengerész a hatályos nemzetközi normáknak megfelelően elvégezte a halászhajók fedélzetén szolgáló személyzet tengerészeti biztonsági ismereteiről szóló alapképzést;

(c)igazoltan rendelkeznie kell ipari halászhajókon szerzett tapasztalattal;

(d)érvényes orvosi bizonyítvánnyal kell tudnia igazolni, hogy alkalmas halászhajók fedélzetén végzendő feladatok ellátására.

A hajótulajdonos vagy ügynöke erről a listáról választhatja ki a hajóra felveendő tengerészeket. Felvételükről tájékoztatja a bissau-guineai hatóságokat.

3.A tengerészek munkaszerződése

A tengerészek munkaszerződését Bissau-Guineával konzultálva a hajótulajdonos vagy ügynöke és az – adott esetben szakszervezete által képviselt – tengerész között kell megkötni. A szerződésben különösen a hajóra szállás napját és kikötőjét kell meghatározni.

A szerződés biztosítja az adott tengerésznek, hogy részesülhet a Bissau-Guineában rá vonatkozó társadalombiztosítási rendszer előnyeiben. Magában foglalja az életbiztosítást, valamint a betegség- és balesetbiztosítást.

A szerződésből valamennyi aláíró Fél kap egy-egy példányt.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nyilatkozatában előírt, a munkára vonatkozó alapvető jogok megilletik a bissau-guineai tengerészeket. Ez vonatkozik különösen az egyesülési szabadságra, a kollektív tárgyalásokhoz való jog hathatós elismerésére, valamint a foglalkoztatás és a szakma terén megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés felszámolására.

4.A tengerészek munkabére

A bissau-guineai tengerészek fizetését a hajótulajdonosok fedezik. A tengerészek fizetése a halászati engedély kibocsátását megelőzően, a hajótulajdonos vagy ügynöke és Bissau-Guinea közötti közös megállapodás alapján kerül meghatározásra.

A munkabér nem lehet alacsonyabb a bissau-guineai hajók személyzetének munkabérénél és az ILO által előírt normáknál.

5.A tengerészek kötelezettségei

A tengerésznek meg kell jelennie a számára kijelölt hajó parancsnokánál a felvételére a munkaszerződésében meghatározott időpontot megelőző napon. A hajóparancsnok tájékoztatja a tengerészt a felvétel napjáról és időpontjáról. Ha a tengerész nem jelenik meg a felvételére előírt napon és időpontban, vagy ha a képzettsége nem felel meg a hajóparancsnok elvárásainak, akkor a munkaszerződése érvénytelennek minősül. A szóban forgó tengerészt egy másik bissau-guineai tengerésszel kell helyettesíteni oly módon, hogy a hajó indulása ne szenvedjen késedelmet.

IX. FEJEZET

MEGFIGYELŐK

1.A halászati tevékenységek megfigyelése

A halászati engedéllyel rendelkező hajók a megállapodás keretében végzett halászati tevékenységeik megfigyelésére irányuló rendszer hatálya alá tartoznak.

A tonhalhalászhajók és a felszíni horogsoros hajók esetében a két Fél a lehető leghamarabb konzultál az érdekelt országokkal a regionális megfigyelői rendszer meghatározásáról és az illetékes halászati szervezet kiválasztásáról.

A többi hajó egy Bissau-Guinea által kijelölt megfigyelőt vesz fedélzetre. Ha a megfigyelő nem jelenik meg a megbeszélt időben és helyen, akkor gondoskodni kell a helyettesítéséről, hogy a hajó késedelem nélkül megkezdhesse tevékenységét.

2.Kijelölt hajók és megfigyelők

A halászati engedély kiállításakor Bissau-Guinea tájékoztatja az Európai Uniót és a hajótulajdonost vagy ügynökét a kijelölt hajókról és megfigyelőkről, valamint arról az időtartamról, amelyet a megfigyelő az egyes hajók fedélzetén tölt. Bissau-Guinea a kijelölt hajókat és a kijelölt megfigyelőket érintő mindennemű változásról haladéktalanul tájékoztatja az Európai Uniót és a hajótulajdonost vagy annak ügynökét.

A megfigyelők csak a feladataik elvégzéséhez szükséges ideig maradhatnak a hajó fedélzetén.

3.Átalányösszegű pénzügyi hozzájárulás

A díj megfizetésekor a hajótulajdonos minden hajó után évi 8 000 EUR átalányösszeget fizet Bissau-Guineának, amely összeget időarányosan ki kell igazítani a kijelölt hajók halászati engedélyének érvényességi ideje alapján.

4.A megfigyelők fizetése

A megfigyelők fizetését és társadalombiztosítási járulékait Bissau-Guinea fedezi.

5.A hajóra való felvétel feltételei

A megfigyelőt a hajó fedélzetén tisztként kell kezelni. Mindazonáltal a megfigyelő fedélzeten történő elszállásolásakor figyelembe kell venni a hajó műszaki szerkezetét.

A megfigyelő fedélzeten való elszállásolásának és étkeztetésének költségeit a hajótulajdonos viseli.

A hajóparancsnok saját felelősségi körében mindent megtesz a megfigyelő fizikai biztonságának és általános kényelmének biztosítása érdekében.

A megfigyelő rendelkezésére kell bocsátani a feladatai ellátásához szükséges valamennyi eszközt. Hozzáférést kell kapnia a kommunikációs eszközökhöz, a hajó halászati tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó iratokhoz – különösen a halászati naplóhoz és a navigációs naplóhoz –, valamint a hajó azon részeihez, amelyek közvetlenül kapcsolódnak feladatai teljesítéséhez.

6.A megfigyelő kötelezettségei

Fedélzeti tartózkodásának teljes időtartama alatt a megfigyelő:

(e)minden megfelelő lépést megtesz annak érdekében, hogy a hajó fedélzetén való tartózkodása ne szakítsa meg és ne zavarja a halászati műveleteket;

(f)óvja a hajó fedélzetén található javakat és eszközöket;

(g)tiszteletben tartja a hajóhoz tartozó valamennyi irat bizalmas jellegét.

7.A megfigyelő fedélzetre szállása és kiszállása

A hajótulajdonos vagy képviselője a beszállás előtt legalább tíz nappal közli Bissau-Guineával a megfigyelő fedélzetre szállásának napját, idejét és kikötőjét. Abban az esetben, ha a megfigyelőt külföldön veszik fel, a megfigyelő beszállási kikötőig felmerülő utazási költsége a hajó tulajdonosát terheli.

Ha a megfigyelőt nem bissau-guineai kikötőben teszik ki, a hajótulajdonos saját költségén biztosítja a megfigyelő Bissau-Guineába való mielőbbi visszatérését.

8.A megfigyelő feladatai

A megfigyelő a következő feladatokat látja el:

(a)megfigyeli a hajó által folytatott halászati tevékenységeket;

(b)a halászati műveletek során ellenőrzi a hajó földrajzi helyzetét;

(c)tudományos programok keretében különféle műveleteket, például biológiai mintavételezést végez;

(d)kimutatást készít a használt halászeszközökről;

(e)igazolja a bissau-guineai halászati övezetre vonatkozóan a halászati naplóba feljegyzett fogási adatokat;

(f)az adatlapokon az egyes halászati kategóriák tekintetében meghatározottak alapján ellenőrzi a járulékos fogások arányát, valamint megbecsüli a visszadobott fogások mennyiségét;

(g)naponta egyszer közli feladatai ellátása során tett észrevételeit, beleértve a fő és járulékos fogások hajón lévő mennyiségét.

9.Megfigyelői jelentés

A hajó elhagyása előtt a megfigyelő bemutatja a megfigyeléseiről készített jelentést a hajó parancsnokának. A hajóparancsnok jogosult észrevételeket fűzni a megfigyelői jelentéshez. A jelentést a megfigyelő és a hajóparancsnok is aláírja. A hajóparancsnok megkapja a megfigyelői jelentés egy példányát.

Jelentését a megfigyelő megküldi Bissau-Guineának. A fogásokra és a visszadobásokra vonatkozó adatokat Bissau-Guinea tudományos intézetének (CIPA) kell megküldeni, amely az adatokat feldolgozásuk és elemzésük után az e jegyzőkönyv 7. cikkében meghatározott közös tudományos bizottság elé terjeszti. A megfigyelői jelentés egy példányát elektronikus úton el kell küldeni az Európai Uniónak.

Függelékek

1. függelék        Halászati engedély iránti kérelem formanyomtatványa

2. függelék        Kategóriánkénti halászati adatlapok

3. függelék        Műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS)

4. függelék    A halászati tevékenységek bejelentésére szolgáló elektronikus rendszer megvalósítása (ERS rendszer)

1. függelék

Halászati engedély iránti kérelem formanyomtatványa

BISSAU-GUINEA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖTTI HALÁSZATI MEGÁLLAPODÁS

I.    KÉRELMEZŐ

1.    A kérelmező neve:    

2.    A termelői szervezet vagy a hajótulajdonos neve:    

3.    A termelői szervezet vagy a hajótulajdonos címe:    

4.    Tel.:    Fax:    E-mail-cím:    

5.    Hajóparancsnok neve:    Állampolgárság:    E-mail-cím:    

6.    A helyi ügynök neve és címe:    

II.     HAJÓAZONOSÍTÓ ADATOK

7.    A hajó neve:    

8.    Lobogó szerinti állam:    Lajstromozási kikötő:    

9.    Külső jelzések:     MMSI:    IMO-szám:    

10.    A jelenlegi lobogó regisztrációjának időpontja (ÉÉÉÉ/HH/NN): …/…/…

Korábbi lobogó (ha volt):    

11.    Az építés helye: Kelt (ÉÉÉÉ/HH/NN): …/…/…

12.    Hívófrekvencia: RH:    URH:    

13.    Műholdastelefon-szám:    IRCS:    

III.    A HAJÓ MŰSZAKI ADATAI

14.    A hajó teljes hosszúsága (méterben):    A hajó teljes szélessége (méterben):    

Tonnatartalom (a Londoni szabályok szerinti BT-ban kifejezve):    

15.    Motortípus:    Motorteljesítmény (kW-ban):    

16.    Legénység létszáma:    

17.    Fedélzeti tartósítási mód:[ ]    Jég    [ ] hűtés    [ ] vegyes    [ ] fagyasztás

18.    Napi (24 óra) feldolgozási kapacitás tonnában:    

Halraktárak száma:     Halraktárak teljes kapacitása (m3-ben):        

19.    VMS. Az automatikus helyzetmeghatározó berendezés adatai:

Gyártó:    Modell:    Sorszám:    

Szoftververzió:    A műhold üzemeltetője (MCSP):    

IV.    HALÁSZATI TEVÉKENYSÉG

20.    Engedélyezett halászeszköz:    [ ] erszényes kerítőháló    [ ] horogsor    [ ] horgászbot

21.    A fogások kirakodási helye:    

22.    Az engedély kért érvényességi idejének határnapjai (ÉÉÉÉ/HH/NN formátumban): …/…/…-tól  …/…/…-ig

Alulírott igazolom, hogy a kérelemben feltüntetett adatokat jóhiszeműen és a legjobb tudomásom szerint a valóságnak megfelelően adtam meg.

Kelt -ban/-ben, , -án/-én.

A kérelmező aláírása:    

A halászati út fogalma:

Egy európai uniós hajó által végzett halászat időtartama e függelék alkalmazásában a következők szerint kerül megállapításra:

– a bissau-guineai halászati övezetbe való belépés és az övezet elhagyása közötti időszak, vagy

– a bissau-guineai halászati övezetbe való belépés és az átrakás közötti időszak, vagy

– a bissau-guineai halászati övezetbe való belépés és a Bissau-Guineában elvégzett kirakodás közötti időszak alapján.

3. függelék

MŰHOLDAS HAJÓMEGFIGYELÉSI RENDSZER (VMS)

1.    A hajók helyzetmeghatározási üzenetei – VMS rendszer

A bissau-guineai halászati övezetbe való belépést követően regisztrált első földrajzi helyzetet az „ENT” kóddal kell jelölni. Minden későbbi helyzetet a „POS” kóddal kell azonosítani a bissau-guineai halászati övezetből való kilépést követően regisztrált első helyzet kivételével, amelyet az „EXI” kóddal kell azonosítani.

A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja biztosítja a helyzetmeghatározási üzenetek automatikus kezelését és adott esetben elektronikus továbbítását. A helyzetmeghatározási üzeneteket biztonságos módon kell feljegyezni, és három évig meg kell őket őrizni.

2.    A hajó általi üzenetküldés a VMS rendszer meghibásodása esetén

A hajóparancsnoknak mindenkor meg kell győződnie arról, hogy hajójának VMS rendszere teljes mértékben működőképes-e, illetve hogy a helyzetmeghatározási üzenetek megfelelően elküldésre kerülnek-e a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjához.

Meghibásodás esetén a hajó VMS rendszerét 30 napon belül meg kell javítani vagy ki kell cserélni. E határidő leteltével a hajó nem halászható tovább Bissau-Guinea halászati övezetében.

A bissau-guineai halászati övezetben hibás VMS rendszerrel halászó hajóknak valamennyi kötelező információt megadva, legalább négyóránként e-mail, rádió vagy fax útján el kell küldeniük helyzetmeghatározási üzenetüket a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának.

3.    A helyzetmeghatározási üzenetek biztonságos közlése Bissau-Guineával

A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja automatikusan továbbítja az érintett hajók helyzetmeghatározási üzeneteit Bissau-Guinea halászati felügyelő központjának. A lobogó szerinti állam és Bissau-Guinea halászati felügyelő központja kölcsönösen kicserélik kapcsolattartási e-mail-címeiket és haladéktalanul tájékoztatják egymást az e címekben bekövetkező minden változásról.

A lobogó szerinti állam és Bissau-Guinea halászati felügyelő központja között a helyzetmeghatározási üzenetek továbbítása biztonságos kommunikációs rendszeren keresztül, elektronikus úton történik.

Bissau-Guinea halászati felügyelő központja haladéktalanul tájékoztatja a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központját és az Uniót a halászati engedéllyel rendelkező valamely hajó egymást követő helyzetmeghatározási üzeneteinek fogadásában bekövetkező minden kiesésről, amennyiben az érintett hajó nem jelentette be a halászati övezetből való kilépését.

4.    A kommunikációs rendszer hibás működése

Bissau-Guinea biztosítja, hogy elektronikus berendezései kompatibilisek legyenek a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának elektronikus berendezéseivel, és haladéktalanul tájékoztatja az Uniót e berendezéseinek a kommunikációt és a helyzetmeghatározási üzenetek fogadását érintő minden meghibásodásáról annak érdekében, hogy a legrövidebb időn belül műszaki megoldást lehessen találni a problémára. Minden esetleges vitát a vegyes bizottság elé kell terjeszteni.

A hajóparancsnok tekintendő felelősnek a hajó VMS rendszerének minden bizonyított manipulálásáért, amelynek célja a rendszer működésének megzavarása vagy a helyzetmeghatározási üzenetek meghamisítása. Minden jogsértés Bissau-Guinea hatályos jogszabályaiban előírt szankciókkal sújtandó.

5.    A helyzetmeghatározási üzenetek küldési gyakoriságának módosítása

Amennyiben bizonyos okirati bizonyítékok jogsértésre utalnak, Bissau-Guinea – az Uniónak is másolatot küldve – kérheti a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjától, hogy meghatározott kivizsgálási időszak időtartamára csökkentse harminc percre a hajó üzenetküldési intervallumát. Az okirati bizonyítékokat Bissau-Guinea megküldi a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának és az Uniónak. A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja haladéktalanul az új gyakoriság szerint továbbítja az érintett hajó helyzetmeghatározási üzeneteit Bissau-Guinea részére.

A vizsgálati időszak végén Bissau-Guinea tájékoztatja a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központját és az Uniót az esetleges további nyomon követésről.

6.    A VMS-üzenetek közlése Bissau-Guineával

A küldés során az alábbi információkat szükséges megadni ahhoz, hogy a bissau-guineai halászati felügyelő és ellenőrző központ azonosítani tudja az információt kibocsátó halászati felügyelő és ellenőrző központot:

A halászati felügyelő és ellenőrző központ szerverének IP-címe és/vagy DNS-referenciaadatok

SSL-tanúsítvány (igazoló hatóságok teljes lánca)

Az adatokat tartalmazó üzenet a következőképpen épül fel:

A használt karaktereknek meg kell felelniük az ISO 8859.1 szabványnak.

Kettős perjel (//) és az „SR” betűkód jelzi az üzenet kezdetét.

Minden egyes adatot a kódjával kell jelölni, és kettős perjellel (//) kell elválasztani a többi adattól.

Egy perjel (/) választja el a kódot és az adatot.

Az „ER” betűkód és kettős perjel (//) jelzi az üzenet végét.

4. függelék

A halászati tevékenységek bejelentésére szolgáló elektronikus rendszer megvalósítása (ERS rendszer)

A halászati adatok rögzítése és a bejelentések közlése ERS rendszerrel

(1)    Az e jegyzőkönyv értelmében kiállított jogosítvánnyal rendelkező uniós halászhajó parancsnoka a hajónak a halászati övezetben való tartózkodása idején köteles:

a)    a halászati övezetbe történő minden egyes belépést és onnan történő minden egyes kilépést külön üzenetben rögzíteni, amelyben szerepel a belépéskor vagy kilépéskor a fedélzeten lévő fajok mennyisége, valamint a belépés vagy kilépés dátuma, időpontja és a pontos helye. Ezt az üzenetet legkésőbb a belépés vagy kilépés előtt két órával kell elküldeni, amelyet Bissau-Guinea halászati felügyelő központjának ERS rendszeren vagy más kommunikációs eszközön keresztül kell továbbítani;

b)    a hajó helyzetét minden nap délben rögzíteni, amennyiben nem került sor halászatra.

c)    minden egyes halászati művelet esetében rögzíteni kell a művelet végzése szerinti hely földrajzi helyzetét, a halászeszköz típusát és az egyes fajokból kifogott mennyiségeket, megkülönböztetve a fedélzeten tartott és a visszadobott fogások mennyiségét. Minden fajt a FAO hárombetűs kódjával kell azonosítani; a mennyiségeket pedig élőtömeg-kilogrammban és szükség esetén egyedszámban megadni.

d)    a lobogó szerinti államnak naponta, legkésőbb 24 óráig (0:00) elküldeni az elektronikus halászati naplóban rögzített adatokat; ezt az adatküldést a halászati övezetben töltött minden egyes napra vonatkozóan el kell végezni, akkor is, ha nem volt fogás. Az adatokat halászati övezet elhagyásakor is minden esetben el kell küldeni.

(2)    A rögzített és elküldött adatok helytállóságáért a hajóparancsnok felel.

(3)    Az e jegyzőkönyv mellékletének IV. fejezetében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a lobogó szerinti állam a bissau-guineai halászati felügyelő központ rendelkezésére bocsátja az ERS-adatokat.

Az UN/CEFACT formátumú adatok küldése az Európai Bizottság által rendelkezésre bocsátott FLUX hálózaton keresztül történik.

Ennek hiányában az átmeneti időszak végéig az adatokat a DEH (Data Exchange Highway) segítségével EU-ERS formátumban (v 3.1) kell továbbítani.

A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja automatikusan és haladéktalanul továbbítja a bissau-guineai halászati felügyelő központnak a hajóról érkező azonnali üzeneteket (COE, COX, PNO). A más típusú üzeneteket is az UN-CEFACT formátum tényleges használatának napjától számítva naponta egyszer automatikusan el kell küldeni, vagy – amíg ez meg nem történik – a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjához intézett automatikus kérésre, az Európai Bizottság központi csomópontján keresztül haladéktalanul Bissau-Guinea halászati felügyelő központjának rendelkezésre kell bocsátani. Az új formátum tényleges bevezetésétől az utóbb említett rendelkezésre bocsátási mód kizárólag a múltbeli adatokra vonatkozó speciális kéréseket érinti.

(4)    Bissau-Guinea halászati felügyelő központja átvételi elismervénnyel azonnal megerősíti a részére küldött az ERS-adatok megérkezését és visszaigazolja a kapott üzenet érvényességét. Semmilyen átvételi elismervény küldésére nem kerül sor azon adatok esetében, amelyeket Bissau-Guinea a saját kérésére válaszul kap. Bissau-Guinea minden ERS-adatot bizalmasan kezel.

A hajó fedélzetén található elektronikus adatátviteli rendszer vagy a kommunikációs rendszer meghibásodása

(5)    A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja és Bissau-Guinea halászati felügyelő központja haladéktalanul tájékoztatják egymást minden olyan eseményről, amely befolyásolhatja egy vagy több hajó ERS-adatainak a küldését.

(6)    Ha Bissau-Guinea halászati felügyelő központja nem kapja meg a valamely hajó által küldendő adatokat, arról haladéktalanul tájékoztatja a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központját. A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja a legrövidebb időn belül felderíti, hogy miért nem érkeztek meg az ERS-adatok, és e vizsgálat eredményéről tájékoztatja Bissau-Guinea halászati felügyelő központját.

(7)    Amennyiben meghibásodás következik be a hajó és a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja közötti adatátvitelben, a központ ezt haladéktalanul jelzi a hajó parancsnokának vagy üzemeltetőjének, illetve képviselőjüknek. Az értesítés átvételekor a hajó parancsnoka a hiányzó adatokat minden nap legkésőbb 24 óráig (00:00) bármilyen megfelelő távközlési eszközzel elküldi a lobogó szerinti állam illetékes hatóságainak.

(8)    A hajó fedélzetére telepített elektronikus adatátviteli rendszer meghibásodása esetén a hajó parancsnoka vagy üzemeltetője a meghibásodás észlelésétől számított 10 napon belül gondoskodik az ERS rendszer javításáról vagy cseréjéről. E határidőn túl a hajó nem halászhat a halászati övezetben, azt el kell hagynia vagy 24 órán belül ki kell kötnie egy bissau-guineai kikötőben. A hajó csak akkor hagyhatja el a kikötőt vagy térhet vissza a halászati övezetbe, miután a lobogója szerinti állam halászati felügyelő központja megállapította, hogy az ERS rendszer ismét megfelelően működik.

(9)    Amennyiben Bissau-Guinea azért nem kapja meg az ERS-adatokat, mert az európai Fél vagy Bissau-Guinea ellenőrzése alatt álló elektronikus rendszerek meghibásodtak, az érintett Fél a legrövidebb időn belül megtesz minden intézkedést a hiba elhárítása érdekében. A hiba elhárításáról is azonnal tájékoztatni kell a másik Felet.

(10)    A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja 24 óránként bármilyen rendelkezésre álló elektronikus kommunikációs eszközzel elküldi Bissau-Guinea halászati felügyelő központjának az utolsó adatküldés óta a lobogó szerinti államhoz érkezett valamennyi ERS-adatot. Bissau-Guinea kérésére ugyanez az eljárás követendő, amennyiben az európai Fél ellenőrzése alatt álló rendszereket érintő karbantartás időtartama meghaladja a 24 órát. Bissau-Guinea tájékoztatja az illetékes ellenőrző szerveit, hogy az európai uniós hajókat ne tekintsék hibásnak az ERS-adatok küldésének elmulasztása miatt. A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja gondoskodik arról, hogy a hiányzó adatok bekerüljenek a 3. pont szerint általa vezetett elektronikus adatbázisba.

II. MELLÉKLET

A vegyes bizottságban képviselendő uniós álláspont kialakítására vonatkozó felhatalmazás hatálya és az ehhez kapcsolódó eljárás

1.A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy tárgyalásokat folytasson a Bissau-Guineai Köztársasággal és – adott esetben – az e melléklet 3. pontjának megfelelően az Unió nevében megállapodjon a jegyzőkönyvnek a következő kérdések tekintetében történő módosításáról:

(a)a halászati lehetőségek és következésképpen a jegyzőkönyv 8. cikkének (2) és (4) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulás felülvizsgálata;

(b)az ágazati támogatás végrehajtási szabályainak kiigazítása a jegyzőkönyv 5. cikke szerint;

(c)a vegyes bizottság hatáskörébe tartozó irányítási intézkedések kiigazítása a jegyzőkönyv 6. cikkének (4) bekezdése és 7. cikkének (4) bekezdése szerint, továbbá a halászat gyakorlási feltételeire vonatkozó rendelkezések kiigazítására a jegyzőkönyv 8. cikkének (5) bekezdése szerint.

2.A partnerségi megállapodás keretében létrehozott vegyes bizottságban az Unió:

(a)a közös halászati politika keretében kitűzött uniós célkitűzésekkel összhangban lép fel;

(b)olyan álláspontokat mozdít elő, amelyek összhangban állnak a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott vonatkozó szabályokkal és figyelembe veszik a parti államok által folytatott közös állománygazdálkodást.

3.Amikor a vegyes bizottság ülésének napirendjén egy, a jegyzőkönyvnek az 1. pontban említett módosításait érintő határozat elfogadása szerepel, minden szükséges lépést meg kell tenni annak érdekében, hogy az Unió nevében kifejtett álláspont figyelembe vegye a Bizottsághoz eljuttatott legfrissebb statisztikai, biológiai és egyéb releváns információkat.

4.Ebből a célból, a fenti információk alapján a Bizottság szolgálatai – elegendő idővel a vegyes bizottság adott ülése előtt – megküldik az Unió javasolt álláspontjának konkrét részleteit rögzítő dokumentumot a Tanácsnak vagy a Tanács előkészítő szerveinek vizsgálat és jóváhagyás céljából.

5.Az előkészítő dokumentumban megfogalmazott uniós álláspontot elfogadottnak kell tekinteni, hacsak az ellen a tagállamok blokkoló kisebbséget kitevő számban kifogást nem emelnek a Tanács előkészítő szervének valamely ülésén vagy – amennyiben ez hamarabb következik be – az előkészítő dokumentum kézhezvételétől számított 20 napon belül. Kifogás esetén az ügyet a Tanács elé kell terjeszteni.

6.Amennyiben a későbbi üléseken, ideértve a helyszíni üléseket is, nem sikerül megállapodásra jutni, akkor az új elemeket is figyelembe vevő uniós álláspont kialakítása érdekében a kérdést a 4. és 5. pontban meghatározott eljárás szerint vissza kell utalni a Tanács vagy előkészítői szervei elé.

7.A Bizottság felkérést kap arra, hogy – kellő időben – tegye meg a vegyes bizottság által meghozott határozat nyomán szükségessé váló lépéseket, adott esetben beleértve a vonatkozó határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését, valamint az e határozat végrehajtásához szükséges bármely javaslat benyújtását is.