Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52019IR0974

    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az afrikai sertéspestis és az uniós sertéshúspiac

    HL C 39., 2020.2.5, p. 62–64 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    5.2.2020   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 39/62


    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az afrikai sertéspestis és az uniós sertéshúspiac

    (2020/C 39/13)

    Előadó

    :

    Sławomir SOSNOWSKI (PL/EPP), Lublin (Lubelskie) vajdaság közgyűlésének tagja

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

    Politikai háttér

    1.

    felhívja a figyelmet, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) helyi, regionális, tagállami és európai szinten egyaránt fenyegetést és kihívást jelent, ezért is van szükség arra, hogy a Régiók Európai Bizottsága – mint az Európai Unió regionális és helyi közösségeinek szócsöveként működő intézmény – foglalkozzon a problémával, és részt vegyen minden olyan érdekelt fél mozgósításában, akinek fontos ennek a rendkívül veszélyes vírusnak a leküzdése;

    2.

    hangsúlyozza, hogy az ASP-járvány veszélyt jelent a környezetre, a gazdaságra és – mindenekelőtt – a vidéki területeken élő és sertéstenyésztéssel foglalkozó emberekre nézve, főként Közép- és Kelet-Európában;

    3.

    úgy véli, hogy az ASP elleni küzdelemben a közös agrárpolitikára és a környezetvédelemre vonatkozó szakpolitikai célkitűzések összefonódnak más, többek között a társadalmi kihívásokra és a regionális fejlesztésre irányuló szakpolitikai területek és finanszírozási programok céljaival. Ez biztosítja a koherens megközelítést az egyes ágazatokban. Az afrikai sertéspestis elleni mezőgazdasági támogató intézkedésekre vonatkozó 2020. évi költségvetés-tervezetben támogatja azt a javaslatot, hogy 50 millió eurót fordítsanak sürgősségi intézkedésekre és 28 millió eurót egy ASP elleni vakcina/gyógyszer kifejlesztésére;

    4.

    úgy véli, hogy az afrikai sertéspestis nemzetközi kihívást jelent. Az európai régióknak szolidaritást kell mutatniuk, amikor arról van szó, hogy az ASP milyen fenyegetést jelent a vidéki területekre, a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági feldolgozóiparra nézve. A vírus terjedésének jelenlegi üteme az európai sertéshúspiac összeomlásához vezethet, és több százezer gazdálkodó megélhetését ellehetetlenítheti. Ez már nem helyi vagy regionális probléma, hanem páneurópai fenyegetés. A betegség több európai országban megjelent:

    Lengyelország (1 492 eset, 1 járvány)

    Litvánia (728 eset – vaddisznók megbetegedése),

    Lettország (286 eset),

    Észtország (150 eset),

    Ukrajna (26 eset, 22 járvány sertések körében),

    Csehország (25 eset),

    Olaszország (24 eset, 2 járvány),

    Románia (3 járvány)

    az adatok a 2018. január 1. és április 15. közötti időszakra vonatkoznak.

    5.

    úgy véli, hogy a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett támogatást az ASP megjelenése esetén mindig 100 %-ra kell emelni, mivel az ASP olyan fenyegetést jelent, amely komoly hatással van a közegészségügyre és zavart okoz a gazdaságban;

    6.

    határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy ugyanazzal az intenzitással kell határokon átnyúlóan együttműködni, mint természeti katasztrófák esetén. Rámutat, hogy a probléma az EU külső határai mentén fekvő területeket is érinti, ezzel együtt úgy véli, hogy feltétlenül szükség van a határokon átnyúló együttműködés megerősítésére. Az EGSZB rámutat, hogy szorosabb és tartós határokon átívelő együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy stabilizáljuk a helyzetet az EU-val szomszédos országokban (Orosz Föderáció, Ukrajna, Belarusz, Moldova);

    7.

    úgy látja, hogy egy ASP által kiváltott válság számos gazdasági-társadalmi kockázattal járhat. Nemcsak a közegészségügyi aggodalmakról, valamint az uniós sertéshúspiacra gyakorolt hatásról és a sertéshústermelő ágazat ezzel járó mélyreható strukturális változásairól van szó: több más ágazat is – például a turizmus, az erdőgazdálkodás, a húsfeldolgozás és a kereskedelem – veszélybe kerülhet. Az ASP megjelenése az egyes országok, de az egész EU imázsára is hatással van;

    Javasolt intézkedések

    8.

    egyetért az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak a jelenlegi pénzügyi keretben az ASP elleni küzdelemre vonatkozóan meghatározott intézkedéseivel. Úgy véli azonban, hogy a következő többéves pénzügyi keretben további eszközöket kell előirányozni, többek között jelentősen támogatni kell a tudományos kutatást a vírus elleni hatásos vakcina kifejlesztése érdekében;

    9.

    szorgalmazza, hogy bocsássanak rendelkezésre egy különleges, határokon átnyúló, célzott támogatást az ASP elleni küzdelemre olyan projektek keretében, melyeket legalább két ország közösen valósít meg;

    10.

    úgy véli, hogy a tagállami hatóságok és az Európai Bizottság szintjén intenzív megbeszéléseket kell kezdeményezni az imént említett harmadik országokkal az ASP elleni közös, koherens küzdelemről, és meg kell vizsgálni, miként lehet támogatni ezeket az intézkedéseket élelmiszer-biztonságra irányuló, határokon átnyúló programok révén. A CORLEAP megfelelő fórum lehetne az ilyen határokon átnyúló intézkedések megvitatására;

    11.

    arra kéri és buzdítja az érdekelt feleket, így

    a)

    helyi és regionális hatóságok;

    b)

    a vadászokat és gazdálkodókat,

    c)

    az állategészségügyi szolgálatokat,

    d)

    az egyes tagállamok hatóságait és

    e)

    a médiát,

    hogy az Európai Bizottság és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vezetésével aktívan kapcsolódjanak be az ASP elleni küzdelembe Európában;

    12.

    szorgalmazza az érdekelt felekre irányuló oktatási és tájékoztatási intézkedések finanszírozásának növelését, hogy a társadalom többet tudjon erről a betegségről, a megelőzéséről és a leküzdéséről, mivel az afrikai sertéspestis hatalmas veszélyt jelent a vidéki területek fejlődésére, a helyi és regionális gazdaságokra, a környezetre, az állattenyésztésre, következésképpen különösen az emberekre és a közegészségre nézve;

    13.

    szorgalmazza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a betegség terjedésének elkerülése érdekében szélesebb körű tájékoztatást nyújtsanak a kellő gondosság eszközeinek alkalmazásáról, és – különösen a kisebb mezőgazdasági üzemekben – közösen gondoskodjanak a biológiai biztonság folyamatos előmozdításáról, illetve járványok esetén még szorosabban működjenek együtt a határ menti övezetekben. Az információkat minden sertéstenyésztőhöz és minden olyan egyéb személyhez el kell juttatni, akik érintkezhetnek vaddisznókkal;

    14.

    kéri, hogy a vadászok erősítsék meg a fertőzött területen élő vadállomány járványügyi felügyeletét, és több egyedet lőjenek ki ott, ahol túlságosan sok a vaddisznó. Felhívja a figyelmet, hogy az emberek és főként a vadászok, bár nem fertőződhetnek meg a betegséggel, de felelősek lehetnek a terjedéséért, ha:

    bármilyen módon érintkeznek fertőzött élő vagy elhullott állatokkal (állati tetemekkel),

    vírusfertőzött tárgyakkal érintkeznek (például ruhaneművel, járművekkel, egyéb felszerelésekkel),

    fertőzött állatból vagy fertőzött húst tartalmazó hulladékból (például konyhai hulladékból, maradékból, ezen belül belsőségből) származó hússal vagy húskészítménnyel (például kolbásszal vagy főzés nélküli hússal) etetnek állatokat;

    15.

    úgy véli, hogy a betegség elleni küzdelem sikere elsősorban a vaddisznóállomány méretén múlik. Ezért olyan intézkedéseket kell hozni, amelyekkel az érintett régiókban a regionális szempontból megfelelő egyedszámra lehet korlátozni a vaddisznóállományt. Emellett a tagállamok konkrét körülményeihez igazodó együttműködési programokat kell ösztönözni a mezőgazdasági és környezetvédelmi ágazat között (vadgazdálkodás, a kiegészítő takarmányozás tilalma, amennyiben a kiegészítő takarmányozás nem szükséges – csalétek – a vadászathoz, gazdálkodási gyakorlatok);

    16.

    méltányolja az Európai Bizottság eddigi erőfeszítéseit az ASP leküzdése érdekében, javasolja ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság – az új „Európai horizont” programban is – további eszközöket különítsen el a vonatkozó intézkedésekre, mivel a „Horizont 2020” program keretében immár lezárultak az ASP-vel kapcsolatos pályázatok;

    17.

    úgy véli, hogy az ASP miatt károsult mezőgazdasági üzemek számára az EU-nak különleges támogatást kell biztosítania a következő formában:

    a)

    a kényszervágott állatok ellenértékének megtérítése további feltételek nélkül;

    b)

    a hagyományos támogatási mechanizmus alkalmazása 5 éven keresztül – attól a naptól számítva, amikor az érintett állományok felszámolása miatt leállt a termelés;

    c)

    pénzügyi támogatás a mezőgazdasági üzem más termékekre történő átállításához;

    d)

    támogatás egyfelől a biológiai biztonságot szolgáló intézkedések teljeskörű végrehajtásához azokban az üzemekben, amelyek továbbra is sertéstenyésztéssel és sertéshízlalással foglalkoznak, másfelől az elrendelt intézkedések (vizsgálatok, szállítási előírások stb.) miatti válsághelyzettel járó pénzügyi terhek esetén;

    e)

    támogatás a sertéstenyésztők és sertéstartással foglalkozók számára a sertéshúspiac destabilizációja miatti jövedelemkiesés esetén;

    f)

    támogatás azoknak a gazdálkodóknak, akik a biológiai biztonságot szolgáló intézkedések alkalmazásával szeretnék bővíteni a sertéstenyésztő üzemet;

    g)

    támogatás azoknak az üzemeknek, amelyeket hátrányosan érintenek az ASP miatt a növénytermesztés tekintetében hozott korlátozó intézkedések;

    h)

    támogatás azoknak a gazdálkodóknak, akik saját üzemükben végeztek levágásokat és kis léptékű gazdálkodást folytattak;

    i)

    az összes elhullott vaddisznó eltávolítása az állam költségén;

    18.

    aggódik az ASP-vírus terjedése miatt, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy – a regionális és helyi önkormányzatok bevonásával – továbbra is tegyen erőfeszítéseket az ASP elleni küzdelmet szolgáló uniós szintű intézkedések nyomon követése és értékelése érdekében.

    Kelt Brüsszelben, 2019. október 9-én.

    a Régiók Európai Bizottsága

    elnöke

    Karl-Heinz LAMBERTZ


    (1)  HL L 189., 2014.6.27., 1. o.


    Top