(1)

Az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó ▌energetikai szakpolitikái és jogszabályai számottevően javították a környezet állapotát. Ugyanakkor továbbra is fennállnak jelentős környezeti és éghajlati kihívások, amelyek figyelmen kívül hagyása súlyos negatív következményekkel járna az Unió számára és polgárainak jóllétére nézve.

(2)

Az elmúlt 25 évben az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályainak végrehajtását, illetve szakpolitikai prioritásainak érvényesülését segítő programok közül a legutóbbi az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott, 2014-től 2020-ig hatályos környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE). Nemrég végrehajtott félidős értékelése (5) kedvező eredménnyel zárult: megállapításra került, hogy a program hatékony, eredményes és releváns. A 2014–2020-as évekre vonatkozó LIFE programot ezért, bizonyos, a félidős értékelésben és későbbi elemzésekben azonosított módosításokkal folytatni kell. Ennek megfelelően létre kell hozni a 2021-től alkalmazandó környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: LIFE program).

(3)

Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó energetikai jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a  LIFE programnak az igazságos átmenettel összhangban hozzá kell járulnia a  fenntartható , körforgásos, energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet , többek között a levegő, a vizek és a talaj, illetve az egészség védelméhez , helyreállításához és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének többek között a Natura 2000 hálózat végrehajtásának és irányításának támogatása révén történő megállításához és visszafordításához , illetve az ökoszisztémák pusztulásának megfékezéséhez , akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén. A LIFE program keretében emellett támogatni kell az EUMSZ 192. cikke (3) bekezdésének megfelelően elfogadott, a környezetvédelemre és éghajlat-politikára vonatkozó általános cselekvési programok – például a 7. környezetvédelmi cselekvési program  (6) – végrehajtását is.

(4)

Az Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó intézkedéscsomagot dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési céljainak megfelelően, amelyek felhívják a figyelmet a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi egészség, illetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés között fennálló szoros összefüggésekre. A  LIFE programnak tükröznie kell a szolidaritás alapelveit, miközben érdemben hozzá kell járulnia mind a gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi kohézióhoz.

(4a)

Tekintettel a fenntartható fejlődés előmozdítására, a környezet- és éghajlatvédelmi követelményeket minden uniós politika és tevékenység fogalommeghatározásába és végrehajtásába bele kellene foglalni. A más uniós finanszírozási programokkal való szinergiákat és kiegészítő jelleget ezért elő kell mozdítani, többek között olyan tevékenységek finanszírozásának megkönnyítése révén, amelyek kiegészítik a stratégiai integrált projekteket és a stratégiai természetvédelmi projekteket, valamint támogatják a LIFE program során fejlesztett megoldások bevezetését és terjesztését. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében koordinációra van szükség. A Bizottságnak és a tagállamoknak lépéseket kell tenniük a közigazgatási átfedések és annak megelőzése érdekében, hogy a projekt kedvezményezettjeire a különböző pénzügyi eszközökön alapuló jelentéstételi kötelezettségek következtében további közigazgatási terhek háruljanak.

(5)

A LIFE program keretében elő kell mozdítani a fenntartható fejlődést, valamint az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó ▌energetikai jogszabályai, stratégiái és tervei, illetve nemzetközi kötelezettségvállalásai célkitűzéseinek elérését, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje (7), a biológiai sokféleségről szóló egyezmény (8) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elfogadott Párizsi Megállapodás (9)(az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás) , és többek között a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ–EGB egyezmény (az Aarhusi Egyezmény), a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló ENSZ–EGB egyezmény, valamint az ENSZ veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli, a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló rotterdami és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezményeinek tekintetében .

▌

(6a)

Az Unió nagy fontosságot tulajdonít a LIFE program révén elért eredmények hosszú távú fenntarthatóságának, és a projekt végrehajtása után az ezen eredmények biztosítására és fenntartására való képességnek, többek között a projekt folytatása, megismétlése és/vagy átadása révén.

(7)

Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió fenntartható, körforgásos , energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá való átalakítása. Ez pedig csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek külön hangsúlyt fektetnek az üvegházhatásúgáz -kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra , és elősegítik az energiahatékonyság fokozását és a megújuló energiák alkalmazását, továbbá a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveinek végrehajtását, valamint az Unió 2050-ig szóló és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájának végrehajtását, összhangban a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaival . A  LIFE programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése.

(7a)

A LIFE program új „Tiszta energiákra való átállás” alprogramja keretében zajló projektek tekintetében a kapacitásbővítésre, valamint a tudás, a készségek, az innovatív technikák, módszerek és megoldások terjesztésére kell összpontosítani, amelyek segítségével megvalósíthatók a megújuló energiákra való átállásra és a fokozott energiahatékonyságra irányuló uniós jogszabályok és szakpolitikák céljai. Ezek jellemzően magas uniós hozzáadott értéket képviselő koordinációs és támogatási intézkedések, amelyek célja a fenntartható energiára való társadalmi-gazdasági átállást gátló piaci akadályok felszámolása, jellemzően kis- és közepes méretű érdekelt felek, több szereplő, köztük helyi és regionális hatóságok és nonprofit szervezetek bevonásával. Ezek az intézkedések számos járulékos előnnyel járnak, mint például az energiaszegénység kezelése, a beltéri levegő minőségének javítása, a helyi szennyező anyagok mennyiségének csökkentése az energiahatékonyság javításának és az elosztott megújulóenergia-mennyiség növelésének köszönhetően, és a kedvező helyi gazdasági hatásokhoz és a társadalmi szempontból befogadóbb növekedéshez való hozzájárulás.

(8)

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az Unió széntelenítésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz való hozzájárulás érdekében fel kell gyorsítani az energiaágazat átalakítását. Az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználásának támogatásához szükséges kapacitásbővítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 (10) keretében támogathatók, integrálni kell a LIFE program új „Tiszta energiákra való átállás” alprogramjába , mivel céljuk nem a kiválóság finanszírozása és az innováció ösztönzése, hanem a megújulóenergia-felhasználás és az energiahatékonyság előmozdítására szolgáló, már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerésének megkönnyítése. A LIFE programnak magában kell foglalnia a tiszta energiákra való átállásban érintett minden érdekelt felet és ágazatot. Az említett kapacitásbővítő tevékenységek LIFE programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE-projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár az Európai horizont programból, akár annak elődeitől.

(9)

Az energiahatékonyságról szóló irányelv  (11) módosítására vonatkozó hatásvizsgálat szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell befektetni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A megújuló energia gyors elterjesztésére és az energiahatékonyságra irányuló „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a  felsorolt projektek fejlesztésére és összevonására irányuló kapacitás bővítése, ezáltal segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a megújuló energiába és az energiahatékonyságba való beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával.

( 9a)

A LIFE az egyetlen olyan program, amely kifejezetten a környezetvédelemre és az éghajlat-politikára irányul, és ezért ezeken a területeken kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós jogszabályok és politikák végrehajtásának támogatásában.

(10)

Az Európai horizont programmal kialakított szinergiáknak elő kell segíteniük , hogy az Európai horizont stratégiai kutatás- és innovációtervezési folyamatában azonosításra és meghatározásra kerüljenek azok a kutatási és innovációs szükségletek, amelyek az Unióban a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiaügyi kihívások megoldása terén mutatkoznak. A LIFE programnak továbbra is katalizátorként kell hatnia az Unió környezetvédelmi, éghajlati és kapcsolódó energetikai szakpolitikáira és jogszabályaira, többek között azáltal, hogy átveszi és alkalmazza az Európai horizont program kutatási és innovációs eredményeit, és hozzájárul azok nagyobb léptékű terjesztéséhez, amennyiben ezek az eredmények megoldást kínálhatnak a környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy ▌energetikai átállással kapcsolatos kérdésekre. Az Európai horizont program alapján létrejött Európai Innovációs Tanács támogatást biztosíthat a LIFE projektek megvalósításából születő úttörő megoldások terjesztéséhez és piacképessé tételéhez. Hasonlóképpen figyelembe kell venni a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében működő Innovációs Alappal fennálló szinergiákat is.

(11)

A LIFE program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást egy másik uniós programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A különböző uniós programokból egyidejűleg támogatott intézkedéseket csak egyszer kell ellenőrizni, de akkor minden programra és azok szabályaira kiterjedően.

(12)

A ▌környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának felülvizsgálatáról szóló legutóbbi bizottsági közlemény  (12) szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását és érvényesítését . A  LIFE programnak ezért katalizátorként kell működnie a horizontális, rendszerszintű kihívások, valamint a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának felülvizsgálata során azonosított végrehajtási hiányosságok kezelése és a szükséges eredmények új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával való elérése érdekében; szakpolitikák fejlesztésének, nyomon követésének és felülvizsgálatának támogatásával; a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó energetikai átállással kapcsolatos irányítás javításával, többek között az érdekelt felek minden szinten való bevonása, a kapacitásbővítés, a kommunikáció és a tudatosítás megerősítése révén; az uniós beruházási programok vagy egyéb pénzügyi eszközök és támogatások igénybevételével, valamint a környezetvédelmi jogszabályok által megkövetelt főbb tervek hatékony végrehajtásának útjában álló különböző akadályok felszámolását célzó intézkedések támogatásával.

(13)

A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztémák pusztulásának megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára (13), a 92/43/EGK tanácsi irányelvre (14) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (15), továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (16), mégpedig különösen a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások , mint például a hatékony gazdálkodás kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos feltételekhez igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott, a szükséges intézkedéseket fontossági sorrendben tartalmazó tervek (cselekvési prioritási keret) végrehajtására vonatkozó integrált megközelítések kidolgozását. Az Uniónak és a tagállamoknak nyomon kell követniük a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásaikat a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségüknek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kiadásokat külön markerkészlettel kell nyomon követni  (17).

(14)

A legfrissebb értékelések, köztük a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia félidős értékelése és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata rávilágítottak arra, hogy az uniós természetvédelmi jog és biodiverzitási stratégia ideálistól elmaradó végrehajtásának egyik fő oka a megfelelő finanszírozás hiánya. A fő uniós finanszírozási eszközök, köztük [az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] kiegészítő alapon jelentős mértékben fedezhetik ezeket a szükségleteket. A  LIFE program az Unió természetre és biológiai sokféleségre irányuló jogszabályainak és szakpolitikáinak végrehajtását előmozdító stratégiai természetvédelmi projektek révén fokozhatja e témák más szakpolitikákban való érvényesítését, többek között a cselekvési prioritásoknak a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott keretébe tartozó intézkedések révén. A stratégiai természetvédelmi projektek keretében támogatni kell az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más politikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítését célzó tagállami cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mozgósítsanak az említett szakpolitikák számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a közös agrárpolitika végrehajtását szolgáló stratégiai tervük alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy részét az e rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő támogató intézkedésekre fordítják.

(15)

„A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) a biológiai sokféleség védelmét, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, azon belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése ökoszisztéma-alapú megközelítéseit támogatja az Unió legkülső régióiban és a tengerentúli országokban és területeken. A 2011-ben elfogadott BEST előkészítő intézkedés, majd az azt követő BEST 2.0 és BEST RUP projekt révén a BEST segített felhívni a figyelmet az Unió legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére és azok kulcsszerepére a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A Bizottság becslése szerint az e területeken a helyszínen végrehajtandó projektekhez évi 8 millió EUR pénzügyi támogatásra van szükség.  A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatok formájában ismerték el a biológiai sokféleségre fordítható kisösszegű támogatások hasznosságát. Ezért helyénvaló, hogy a  LIFE program kisösszegű támogatásokat nyújtson a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek biológiai sokféleségét szolgáló projektekhez , beleértve a kapacitásbővítést és a katalizátortevékenységeket .

(16)

A körforgásos gazdaság és az erőforrás-hatékonyság előmozdításához a termékek teljes életciklusát a központba helyező ▌váltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása , helyreállítása, újrafelhasználása, újrafeldolgozása és hulladékainak elhelyezése terén. A  LIFE programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körforgásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között a hulladékhierarchia-alkalmazás, valamint a hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakításának integrált megközelítése révén. „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, 2018. január 16-i bizottsági közlemény végrehajtásának támogatása révén a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni.

(16a)

A magas szintű környezetvédelem alapvető fontosságú az uniós polgárok egészsége és jóléte szempontjából. A programnak támogatnia kell az Uniónak a vegyszerek olyan módon való gyártására és felhasználására irányuló célját, hogy az minimalizálja azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt jelentős negatív hatását, a nem mérgező uniós környezet céljának elérése érdekében. A programnak támogatnia kell a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (18) végrehajtásának megkönnyítésére irányuló tevékenységeket is olyan zajszintek elérése érdekében, amelyek nem járnak jelentős negatív hatással és kockázatokkal az emberi egészségre nézve.

(17)

Az Unió hosszú távú levegőpolitikai célja olyan levegőminőség megvalósítása, amely nem gyakorol jelentős negatív hatást vagy kockázatot az emberi egészségre és a környezetre nézve , erősítve a levegőminőség javulása és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenése közötti szinergiákat . A légszennyezettséggel kapcsolatos tudatosság szintje magas a lakosság körében, és az emberek megfelelő intézkedéseket várnak a hatóságoktól , különösen azokon a területeken, amelyeken a lakosság és az ökoszisztémák magas szintű légszennyezésnek vannak kitéve . Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozás fontos szerepet játszik a levegőminőségi célkitűzések megvalósítása szempontjából. Ezért a  LIFE programnak támogatnia kell olyan projekteket, köztük stratégiai integrált projekteket is, amelyek köz- és magánforrásokat képesek mozgósítani, példát kínálnak a legjobb gyakorlatokra és előmozdítják a levegőminőségi tervek végrehajtását helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten.

(18)

A 2000/60/EK irányelv (20) létrehozta az Unió felszíni vizei, part menti vizei, átmeneti vizei és talajvize védelmére szolgáló keretet. A ▌vízpolitikai célok jobb végrehajtása és más szakpolitikai területekbe való integrációja elősegíti az említett irányelv céljainak elérését. A  LIFE program keretében ezért támogatni kell az uniós víztestek jó állapotának elérését szolgáló, a 2000/60/EK irányelv és más kapcsolódó uniós vízügyi jogszabályok eredményes végrehajtásához hozzájáruló projekteket, irányuljanak azok a helyes gyakorlatok kifejlesztésére, alkalmazására és terjesztésére, vagy a más uniós programok és finanszírozási források keretében végrehajtott kiegészítő intézkedések előmozdítására.

(19)

A tengeri környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A  LIFE programnak ezért támogatnia kell az alábbiakat: a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák, különösen a Natura 2000 tengeri területek kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint fajok védelem a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott cselekvési prioritási keret alapján; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) értelmében; a tiszta és egészséges tengerek előmozdítása; a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról szóló bizottsági közlemény végrehajtása, főleg az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék jelentette problémák kezelése érdekében; az Unió nemzetközi óceánpolitikai irányításban való részvételének fokozása, ami elengedhetetlen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és ahhoz, hogy egészséges óceánokat hagyjunk hátra a következő nemzedékek számára. A  LIFE program keretében megvalósuló stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek a tengeri környezet védelmére irányuló releváns intézkedéseket kell magukban foglalniuk.

(20)

A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó ▌ energetikai átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat: az újfajta médiát és a közösségi hálózatokat is figyelembe vevő, valamint a fogyasztók elköteleződését és az érdekeltek, többek között a civil szervezetek szakpolitikák alakításába és végrehajtásába minden szinten történő bevonásának javítását és bővítését célzó kommunikációs stratégián keresztül javítani kell a tudatosságot. Ezért helyénvaló, hogy a program támogassa az általános uniós érdeket szolgáló célokat követő, az elsősorban a környezetvédelem vagy az éghajlat-politika területén aktív civil szervezetek széles körét és az ilyen nonprofit jogalanyok hálózatát, azáltal hogy versenyképes és átlátható módon ítél oda támogatásokat, annak érdekében, hogy az ilyen nem kormányzati szervezetek, hálózatok és jogalanyok hatékonyabban hozzájáruljanak az uniós politikához, valamint hogy kiépítsék és megerősítsék a hatékonyabb partnerré váláshoz szükséges képességüket.

(21)

Azzal együtt, hogy a  LIFE program minden alprogramjának törekednie kell a különböző szinteken az irányítás javítására, a  LIFE program keretében támogatni kell a környezetvédelmi irányítással kapcsolatos horizontális jogszabályok kidolgozását, végrehajtását, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai vívmányok érvényre juttatását és tiszteletben tartását, különösen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményét végrehajtó szabályozás érvényesülését (22).

(22)

A LIFE programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a  fenntartható , körforgásos, energiahatékony , megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, mégpedig annak révén, hogy lehetőségeket kínál új üzleti lehetőségek kipróbálására, a szakmai készségek fejlesztésére, könnyebb hozzáférést biztosít a fogyasztók számára a fenntartható termékekhez és szolgáltatásokhoz, arra ösztönzi a véleményformálókat, hogy segítsék elő e cél elérését, és egyúttal alkalmat is kínál számukra erre, továbbá lehetővé teszi a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabását célzó új módszerek tesztelését. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését.

(22a)

A program olyan technológiák, megközelítések és bevált gyakorlatok bemutatását hivatott támogatni, amelyek megismételhetők és fejleszthetők. Az innovatív megoldások hozzájárulnak a környezetvédelmi teljesítmény és a fenntarthatóság javulásához, különösen a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok fejlesztéséhez az éghajlat, a víz, a talaj, a biológiai sokféleség és a hulladék tekintetében aktív területeken. E tekintetben hangsúlyozni kell a más programokkal és szakpolitikákkal, mint például a mezőgazdasági termelékenységet és fenntarthatóságot célzó európai innovációs partnerséggel és az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerrel való szinergiákat.

(23)

A nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokhoz uniós szinten elsősorban a nagyobb támogatási programok járulnak hozzá (horizontális érvényesítés). Ezért mindenképpen növelni kell a horizontális érvényesítési erőfeszítéseket más uniós finanszírozási programok fenntarthatóságának, biológiai sokféleségének és az éghajlati szempontok vizsgálatának biztosítása, valamint a fenntarthatósági biztosítékok valamennyi uniós eszközbe való beépítése érdekében.  A  LIFE program keretében megvalósítandó stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek az általuk betöltött katalizátorszerep révén mozgósítaniuk kell az említett finanszírozási programokon belüli finanszírozási lehetőségeket csakúgy, mint más finanszírozási forrásokat, például nemzeti alapokat, továbbá szinergiákat kell létrehozniuk.

(23a)

A stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek sikere a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, illetve a program célkitűzései által érintett, nem állami szereplők szoros együttműködésétől függ. Ezért alkalmazni kell a projektek kidolgozására, végrehajtására, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó döntések átláthatóságának és nyilvánosságra hozatalának elveit, különösen a horizontális érvényesítés esetében, vagy amikor több finanszírozási forrás is bevonásra kerül.

(24)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás összehangolt és nagyratörő kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, a LIFE program hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartama alatt az uniós költségvetés kiadásainak legalább 25 %-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A LIFE program keretében végrehajtott intézkedésekhez várhatóan a LIFE program teljes pénzügyi keretösszegének 61 %-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A vonatkozó intézkedések a LIFE program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, és azokat a megfelelő értékelések és felülvizsgálatok keretében ismételten megvizsgálják.

(25)

A LIFE program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára (23), valamint e régiók sajátos igényeire és sebezhetőségére. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy energiával foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni.

(26)

A LIFE program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a  LIFE program nemzeti kapcsolattartó pontjainak hálózatával annak érdekében, hogy ösztönözze a nemzeti kapcsolattartó pontok Unió-szerte nyújtott szolgáltatásainak javítását és hatékonyabbá tételét célzó együttműködést, valamint javítsa a benyújtott javaslatok általános minőségét, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a  LIFE program keretében támogatott projektek jegyzékét, és egyéb, a projektek keretében elért eredmények jobb népszerűsítését, illetve a tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztásának és a projekteredmények Unió-szerte való megismétlésének elősegítését célzó tevékenységeket , mint például médiakampányokat kell folytatnia , ezáltal előmozdítva az együttműködést és a kommunikációt . E tevékenységeknek elsősorban a forrásokat kevésbé használó tagállamokra kell irányulniuk, és elő kell mozdítaniuk az ugyanazon témával foglalkozó lezárt és folyamatban lévő projektek kedvezményezettjei, pályázói vagy érdekeltjei közötti kommunikációt és együttműködést. Elengedhetetlen, hogy ezek a kommunikációs és együttműködési tevékenységek a regionális és helyi hatóságokra és az érdekelt felekre irányuljanak.

(26a)

A LIFE program projektértékelési és odaítélési folyamatát vezérlő kritérium a minőség. Megkönnyítendő a LIFE program céljainak Unió-szerte történő megvalósítását és a színvonalas projektjavaslatok előmozdítását, biztosítani kell a LIFE programban való tényleges részvételre irányuló technikai segítségnyújtási projektek finanszírozását. A Bizottságnak Unió-szerte hatékony, minőségen alapuló földrajzi lefedettséget kell biztosítania, többek között azáltal, hogy támogatja a tagállamokat a projektek minőségének kapacitásbővítéssel történő javításában. A LIFE programban való alacsony tényleges részvételt, valamint a program keretében támogatható tevékenységeket és az odaítélési kritériumokat a többéves munkaprogramban kell meghatározni, mégpedig az adott tagállam részvételi aránya, valamint az onnan beérkező sikeres pályázatok aránya alapján, figyelembe véve többek között a népességet és a népsűrűséget, a Natura 2000 helyszínek teljes területét az egyes tagállamokban a Natura 2000 helyszínek teljes területének arányában kifejezve, valamint az egyes tagállamok Natura 2000 helyszínek által borított területének arányát. A támogatható tevékenységeknek olyan jellegűeknek kell lenniük, hogy a projektpályázatok minőségének javítását célozzák.

(27)

A környezeti jog végrehajtásával és érvényesítésével foglalkozó európai uniós hálózat (IMPEL), az Európai Környezetvédelmi Ügyészhálózat (ENPE) és a Bírák Európai Uniós Fóruma a Környezetért (EUFJE (24)) mind a tagállamok közötti együttműködés elősegítését szolgálják, és egyedülálló szerepet játszanak az uniós környezetvédelmi jog érvényesítésében. A mind uniós, mind tagállami szintű hálózatépítés eszközével jelentős mértékben erősítik az uniós környezetvédelmi jog végrehajtásának egységességét az Unió minden részén, szerepet játszanak a versenytorzulások elkerülésében, továbbá javítják a környezetvédelmi felügyelet minőségét és a jogérvényesítést, emellett információ- és tapasztalatcserét folytatnak különböző adminisztratív szinteken, valamint a környezetvédelmi kérdésekkel és végrehajtással kapcsolatos képzések és szakmai eszmecserék alkalmával, kitérve a nyomon követés és az engedélyezés témaköreire is. A  LIFE program céljaihoz való hozzájárulásuk ismeretében és e szakmai szövetségek tevékenységének felkarolása érdekében helyénvaló engedélyezni támogatások odaítélését az IMPEL, az ENPE és az EUFJE javára pályázati felhívás kiírása nélkül. További olyan esetek is elképzelhetők, amikor a költségvetési rendelet általános követelményei alapján nem szükséges pályázati felhívást kiírni, ilyen a tagállamok által kinevezett és a tagállamok felelősségi körében működő szervek esete, amikor egy uniós jogi aktus egy tagállamot nevez meg egy támogatás kedvezményezettjeként.

(28)

Helyénvaló meghatározni a  LIFE program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (25) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(28a)

A legmagasabb társfinanszírozási arányt olyan szinten kell megállapítani, amely a program keretében nyújtott támogatás hatékony szintjének fenntartásához szükséges. A meglévő fellépésekre és egységekre való reagáláshoz szükséges alkalmazkodóképesség figyelembevétele érdekében külön társfinanszírozási arányok könnyítik meg a biztonságot, ugyanakkor bizonyos fokú rugalmasságot tartanak fenn, amelyet a sajátos szükségletek vagy követelmények alapján kell biztosítani. A külön társfinanszírozási arányok mindig a vonatkozó megállapított legmagasabb társfinanszírozási aránytól függenek.

(29)

Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok e rendeletre is vonatkoznak. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és azok meghatározzák a költségvetés elkészítésére és támogatások, közbeszerzések, pénzdíjak és közvetett végrehajtás útján történő végrehajtására, valamint a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat. Az uniós költségvetés védelmét szolgálják az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok is a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált tagállami hiányosságok esetében, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(30)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (26) (a költségvetési rendelet), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (27), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (28), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (29) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (30) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok , ezen belül a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és büntetőeljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények miatt. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(31)

A finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ezért mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a végrehajtás folyamata könnyen érthető legyen, és elő kell mozdítania a projektfejlesztők munkájának tényleges egyszerűsítését.

(32)

Adott esetben a  LIFE program szakpolitikai célkitűzéseit az InvestEU-hoz ▌ tartozó pénzügyi eszközökkel és költségvetési garanciákkal is támogatni kell , ideértve a LIFE program többéves munkaprogramjai keretében meghatározott, a LIFE programból előirányzott összeget is .

(33)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (32) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett jogalanyok jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a  LIFE program szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállam tekintetében esetlegesen alkalmazandó rendelkezésekre is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. E jogalanyoknak a  LIFE programban való részvételét indokolt elsősorban a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram szerinti projektekre korlátozni.

(34)

A program nyitva áll harmadik országok előtt a köztük és az Unió között létrejött, a részvételüket szabályozó egyedi feltételekről szóló megállapodásokkal összhangban.

(35)

Azon harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodás szerint létrejött együttműködési keretnek megfelelően, amely a megállapodás alapján elfogadott határozattal rendelkezik a program végrehajtásáról. Harmadik országok más jogi eszközök alapján is részt vehetnek. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni annak érdekében, hogy az engedélyező tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(36)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 22. és 23. pontjának megfelelően a  LIFE program értékelését konkrét nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információk alapján kell végezni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőket. Az említett követelmények adott esetben a  LIFE program gyakorlati hatásainak értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A  LIFE program halmozott hatása közvetett módon, hosszú távon jelenik meg, nehezen mérhető formákban járulva hozzá az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok teljes körének teljesüléséhez. A  LIFE program nyomon követésére szolgáló, ebben a rendeletben meghatározott közvetlen teljesítménymutatókat és nyomonkövetési követelményeket – többek között a Natura 2000 esetében és egyes légköri szennyező anyagok kibocsátását illetően – ki kell egészíteni több konkrét, projektszintű mutatóval, amelyeket a  többéves munkaprogramok, illetve a pályázati felhívások adnak meg.

(36a)

A többéves munkaprogramok elfogadására vonatkozóan e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek  (33) megfelelően kell gyakorolni. Amennyiben a LIFE programért felelős bizottság nem nyilvánít véleményt egy tervezett végrehajtási jogi aktusról, a Bizottság a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban nem fogadhatja el az adott tervezett végrehajtási jogi aktust.

(37)

Annak biztosítása érdekében, hogy a program támogatása és végrehajtása összhangban legyen az Unió politikáival és elsődleges céljaival, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mutatók módosítása és e rendelet kiegészítése érdekében , valamint a nyomonkövetési és értékelési keret kialakítására vonatkozóan . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(38)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a környezet magas fokú védelméhez és az éghajlatváltozás jó kormányzás és több érdekeltet bevonó megközelítés alkalmazása révén történő, nagyratörő kezeléséhez , valamint a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást, az uniós környezetvédelmi, a biológiai sokféleségről , az éghajlat-politikáról, a körkörös gazdaságról és a kapcsolódó, megújuló energiáról és energiahatékonyságról szóló jogszabályok, stratégiák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(39)

Az 1293/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,