(1)

Ez a rendelet meghatározza Digitális Európa program pénzügyi keretösszegét a 2021–2027 közötti időszakra, mely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti, [a hivatkozást az új intézményközi megállapodás szerint naprakésszé kell tenni: az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja (4)] értelmében.

(2)

E programra alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2018/ 1046 európai parlamenti és tanácsi ▌rendeletet (5) (a továbbiakban: költségvetési rendelet). A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(3)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (7), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (8) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (9) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Különösen, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(4)

A {a hivatkozást naprakésszé kell tenni adott esetben a TOT-okra vonatkozó új döntés szerint: A / /EU tanácsi határozat (11) 88. cikke} alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Tényleges részvételüket a programban az Európai Bizottságnak nyomon kell követnie és rendszeresen értékelnie kell.

(5)

A jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (12) (22) és (23) bekezdése értelmében e programot a nyomon követésre vonatkozó egyedi követelmények alapján begyűjtött, a  meglévő szükségletekkel összefüggő és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek  (13) megfelelő információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőket, valamint figyelembe kell venni a digitális szakterületen meglévő mérési és a határértékekre vonatkozó kereteket. Adott esetben e követelmények mérhető mennyiségi és minőségi mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján adatok gyűjthetők a program tényleges hatásáról.

(5a)

A programnak a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot és elszámoltathatóságot kell biztosítania az uniós költségvetés támogatásával létrehozott innovatív pénzügyi eszközöket és mechanizmusokat illetően, különös tekintettel ezeknek az uniós célkitűzések eléréséhez való hozzájárulására, mind az eredeti várakozások, mind az elért végeredmények vonatkozásában.

(6)

A 2017 szeptemberében rendezett tallinni digitális csúcstalálkozó (14) és az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetései (15) jelezték, hogy Európának be kell fektetnie gazdaságainkba és a szakemberhiány leküzdésébe ahhoz, hogy megőrizze és javítsa versenyképességét és az innovációt, életminőségünket és a társadalmi szerkezetet. Az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a digitális átalakulás hatalmas lehetőségeket tartogat az innováció, a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében, hozzájárul globális versenyképességünkhöz és növeli kreatív és kulturális sokszínűségünket. Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket meg tudjuk ragadni, ▌a digitális átalakulásból fakadó kihívásokra közösen kell megoldást találnunk, illetve meg kell vizsgálnunk mindazokat a szakpolitikákat, amelyekre a digitális átalakulás hatással van.

(6a)

Az erős európai digitális gazdaság és társadalom kiépítése során támaszkodni kell az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Wifi4EU és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex megfelelő végrehajtására.

(7)

Az Európai Tanács különösen azt a következtetést vonta le, hogy az Uniónak sürgősen foglalkoznia kell az új tendenciákkal: ebbe beletartoznak az olyan kérdések, mint a mesterséges intelligencia ▌, ugyanakkor biztosítani kell az (EU) 2016/679 rendeletnek teljes mértékben megfelelő adatvédelem, a digitális jogok , az alapvető jogok és az etikai követelmények magas szintjét is. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2018 elejéig terjesszen elő javaslatot a mesterséges intelligencia európai megközelítésére vonatkozóan, és felszólította a Bizottságot, hogy nyújtsa be a keretfeltételek megerősítéséhez szükséges kezdeményezéseket annak céljából, hogy az EU kockázatalapú radikális innovációk révén új piacokat tárhasson fel és megerősíthesse iparának vezető szerepét.

(7c)

Európának döntő beruházásokat kell megvalósítania a jövője érdekében, és stratégiai digitális kapacitásokat kell kiépítenie, hogy élvezhesse a digitális forradalom előnyeit. Jelentős költségvetést (legalább 9,2 milliárd eurót) kell biztosítani uniós szinten erre a célra, amelyet nagy arányú nemzeti és regionális szintű beruházásoknak kell kiegészíteniük, azaz következetes és kiegészítő jellegű kapcsolatot kell biztosítani a strukturális és kohéziós alapokkal.

(8)

A Bizottság közleménye „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” (16) a jövőbeli pénzügyi keretek lehetőségei között többek között felvázol egy programot Európa digitális átalakulására, melynek eredményeként „az intelligens növekedés hatékony folyamatai jönnek létre olyan területeken, mint a csúcsminőségű adatinfrastruktúra, az összekapcsolhatóság és a kiberbiztonság”. Célja Európa vezető szerepének biztosítása a szuper-számítástechnika, a következő generációs internet, a mesterséges intelligencia, a robotika és a nagy adathalmazok terén. Megerősítené az európai ipar és a vállalkozások versenyhelyzetét a digitalizált gazdaság egészében és jelentős hatással lenne az Unióban tapasztalható szakemberhiány áthidalására és leküzdésére, hogy az európai polgárok rendelkezzenek a digitális átalakulással való szembenézéshez szükséges készségekkel és tudással.

(9)

Az „Egy közös európai adattér felé” című közlemény (17) azzal a kulcsfontosságú lépésként elfogadandó új intézkedéssel foglalkozik, amely az uniós közös adattér – azaz egy egységes digitális terület létrehozására irányul, amelynek nagysága lehetővé teszi új, adatokon alapuló termékek és szolgáltatások kifejlesztését és innovációját.

(10)

A program általános célkitűzése, hogy az Unió egészében , így a legkülső és a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban is támogassa az ipar digitális átalakulását, valamint hogy a vállalkozások és polgárok érdekében elősegítse az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési szakpolitikák ipari felhasználhatóságának jobb kiaknázását. A program öt, kulcsfontosságú szakpolitikai területnek megfelelő egyedi célkitűzés köré szerveződik, nevezetesen: nagy teljesítményű számítástechnika, ▌mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, korszerű digitális készségek és a digitális kapacitások telepítése, legjobb felhasználása és interoperabilitása. Mindezen területeken a program célja az uniós, tagállami és regionális szakpolitikák jobb összehangolása, valamint a magánszférabeli és ágazati erőforrások egyesítése a beruházások növelése és szorosabb szinergiák kialakítása céljából. Ezen túlmenően a programnak erősítenie kell az Unió versenyképességét és gazdaságának ellenálló képességét .

(10a)

Az öt egyedi célkitűzés különböző, de egymással kölcsönösen összefügg. Például a mesterséges intelligenciának szüksége van a kiberbiztonságra ahhoz, hogy megbízható legyen, a nagy teljesítményű számítástechnika kulcsfontosságú szerepet tölt majd be a mesterséges intelligenciával összefüggő tanulás támogatásban, és mindhárom kapacitás magas szintű digitális készségeket igényel. Jóllehet a program keretében megvalósuló egyedi fellépések adott esetben egy-egy önálló célt kívánnak elérni, e célokat nem egymástól elszigetelt elemeknek, hanem egy koherens csomag magjának kell tekinteni.

(10b)

Támogatni kell azokat a kkv-kat, amelyek fel akarják használni termelési folyamataikban a digitális átalakulást. Ez lehetővé teszi majd a kkv-k számára, hogy az erőforrások hatékony felhasználásával hozzájáruljanak az európai gazdaság növekedéséhez.

(11)

A program végrehajtása során központi szerepet játszanak az európai digitális innovációs központok, melyek feladata a fejlett digitális technológiák széles körű elterjesztése az ipari szereplők, és különösen a kkv-k, valamint a kkv-nak nem minősülő, legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok (közepes piaci tőkeértékű vállalatok), az állami szervek és a tudományos élet körében. Annak érdekében, hogy egyértelműen különbséget lehessen tenni az e program szerinti részvételi feltételeknek megfelelő digitális innovációs központok és az európai ipar digitalizálásáról szóló közlemény(COM(2016)0180) értelmében létrehozott és más forrásokból finanszírozott digitális innovációs központok között, az e program keretében finanszírozott digitális innovációs központokat európai digitális innovációs központoknak kell nevezni. Az európai digitális innovációs központoknak decentralizált hálózatként kell egymással együttműködniük. E központoknak a legújabb digitális kapacitásokhoz, így a nagy teljesítményű számítógépekhez (HPC), mesterséges intelligenciához, kiberbiztonsághoz, valamint más innovatív technológiákhoz, például a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz való hozzáférési pontokként kell működniük, melyek a fablabekben és városi laboratóriumokban (city lab) is elérhetők. Emellett egyablakos hozzáférési pontként is működnek a tesztelt és validált technológiákhoz és támogatják a nyitott innovációt. Emellett a korszerű digitális készségek területén is támogatást nyújtanak (például egyeztetnek az oktatási szolgáltatások nyújtóival a munkavállalók rövid távú képzésének és egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatának megszervezése érdekében). Az európai digitális innovációs központok hálózatának széles földrajzi lefedettséget kell biztosítania egész Európában  (18) , és emellett támogatnia kell a legkülső régiók részvételét a digitális egységes piacban.

(11a)

A program végrehajtásának első éve során kell az európai digitális innovációs központok induló hálózatát kell létrehozni a tagállamok által kijelölt szervezeti egységek közreműködésével lefolytatandó nyitott és egyenlő versenyfeltételeket biztosító folyamatban. E célból lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy nemzeti eljárásaikkal, valamint közigazgatási és intézményi szerkezetükkel összhangban, szabadon javasolják a jelölteket, és a Bizottságnak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie minden egyes tagállam véleményét, mielőtt kiválasztja, hogy a jelöltek közül az adott tagállam területén melyik legyen az európai digitális innovációs központ. Az európai digitális innovációs központként az Európai Ipar Digitalizálása kezdeményezés keretében már feladatokat ellátó szervezeti egységek egyenlő versenyfeltételeket biztosító és nyílt eljárás keretében a tagállamok által jelöltként választhatók. A Bizottság a kiválasztási eljárásba független szakértőket is bevonhat. A Bizottságnak és a tagállamoknak el kell kerülniük a nemzeti és az uniós szintű hatáskörök és feladatok közötti szükségtelen átfedéseket. A központok kijelölésekor, valamint feladataiknak és összetételüknek a meghatározásakor kellő rugalmasságot kell alkalmazni. A széleskörű, egész Európára kiterjedő földrajzi lefedettség, a technológiai egyensúly, illetve az ágazatok széles skálájára kiterjedő lefedettség biztosítása érdekében a hálózat egyenlő versenyfeltételeket biztosító, nyílt eljárás keretében tovább bővíthető.

(11b)

Az európai digitális innovációs központoknak megfelelő szinergiákat kell kidolgozniuk az Európai horizont programból és más kutatási-fejlesztési programokból finanszírozott digitális innovációs központokkal, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel, különösen az EIT Digital innovációs központtal, és már létrejött hálózatokkal, például az Európai Vállalkozói Hálózattal és az uniós beruházási központokkal.

(11c)

Az európai digitális innovációs központoknak segíteniük kell közös nevezőre hozni az új technológiai megoldásokat igénylő iparágakat, vállalkozásokat és közigazgatási szerveket a piacérett megoldásokat kínáló vállalatokkal, többek között induló innovatív vállalkozásokkal és kkv-kkal.

(11d)

A költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezések értelmében jogalanyok konzorciuma is kiválasztható európai digitális innovációs központként, ami lehetővé teszi, hogy az alkalmazandó nemzeti jog szerint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is jelentkezhessenek a pályázati felhívásokra, feltéve, ha ugyanolyan garanciákat kínálnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, mint a jogi személyek, és képviselőik a nevükben jogi kötelezettségeket vállalhatnak.

(11e)

Az európai digitális innovációs központok számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulásokban részesüljenek a tagállamok, a részt vevő harmadik országok vagy az azokon belüli hatóságok, nemzetközi szervezetek vagy intézmények, a magánszektor, és különösen az európai digitális innovációs központok tagjai, részvényesei vagy partnerei részéről, és részesüljenek az európai digitális innovációs központok saját eszközeiből és tevékenységeiből származó bevételekből, magánszemélyek hagyatékaiból, adományaiból és hozzájárulásaiból, vagy a többek között a program és más uniós programok keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott finanszírozásból.

(12)

A programot az alapvető digitális kapacitások és azok széles körű felhasználásának megerősítését szolgáló projektek révén kell megvalósítani. Ebben szerepelnie kell a tagállamokkal és szükség esetén a magánszektorral közösen megvalósított társfinanszírozásnak is. A társfinanszírozás arányát a munkaprogramban kell meghatározni. Az uniós finanszírozás a támogatható költségek 100 % -át csak kivételes esetekben fedezheti. Ehhez szükség van különösen arra, hogy a közbeszerzésben kritikus tömeget biztosítsunk, így jobb ár/érték arányt érjünk el és garantálhassuk, hogy az európai beszállítók a technológiai fejlődés élvonalában maradjanak.

(13)

E program szakpolitikai célkitűzéseit az InvestEU Alap ▌keretében nyújtott finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is támogatják.

(14)

A program intézkedéseit az Unió digitális kapacitásainak továbbfejlesztésére, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek arányos mértékű kezelésére kell felhasználni, és a fellépések nem kétszerezhetik meg és nem szoríthatják ki a magánfinanszírozást, valamint nem torzíthatják a versenyt a belső piacon.

(15)

Annak érdekében, hogy a program élettartama alatt maximális rugalmasságot biztosítsunk és szinergiákat fejlesszünk ki a komponensek között, minden egyedi célkitűzés megvalósításához felhasználható a költségvetési rendelet szerint rendelkezésre álló valamennyi eszköz. Az alkalmazandó végrehajtási mechanizmusok a közvetlen irányítás és közvetett irányítás, amikor az uniós finanszírozást más finanszírozási forrásokkal kell párosítani, vagy amikor a végrehajtáshoz közösen irányított struktúrák létrehozására van szükség. Ezen túlmenően a Bizottság, különösen új fejlesztésekre és szükségletekre, például új technológiák megjelenésére való reagálás érdekében az éves költségvetési eljárás keretében és a költségvetési rendelettel összhangban javasolhatja az e rendeletben meghatározott indikatív összegektől való eltérést.

(15a)

Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi fellépés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, ugyanakkor pedig törekedni kell az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal való következetességre, kiegészítő jellegre és szinergiákra. Míg a közvetlenül és közvetetten irányított intézkedések vonatkozásában a releváns munkaprogramok jó eszközt jelentenek a következetesség biztosítására, a közvetlen vagy közvetett igazgatás alatt álló és a megosztott irányítás alá tartozó pénzeszközök vonatkozásában a következetesség és a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében együttműködést kell kialakítani a Bizottság és az érintett tagállami hatóságok között.

(16)

A nagy teljesítményű számítástechnikának és a kapcsolódó uniós adatfeldolgozási kapacitásoknak biztosítaniuk kell, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikát szélesebb körben használja az ipar és általában a közérdekű területek, annak érdekében, hogy kihasználhatók legyenek a szuperszámítógépek által a társadalom számára kínált egyedi lehetőségek az egészségügy, a környezetvédelem és a biztonság, valamint az ipari vállalatok, nevezetesen a kis- és középvállalkozások versenyképessége terén. Az Unió a világszínvonalú szuperszámítógép beszerzésével biztosítani fogja ellátórendszerét, valamint szimulációs, vizualizációs és prototipizálási szolgáltatásokat kell bevezetnie, továbbá biztosítania kell a HPC-rendszert, az uniós értékekkel és elvekkel összhangban.

(17)

Az Unió beavatkozását ezen a területen támogatásáról biztosította a Tanács (19) és az Európai Parlament (20) is. Emellett 2017-ben és 2018-ban tizenkilenc tagállam írta alá az EuroHPC Nyilatkozat  (21) néven ismert kormányközi megállapodást, melynek keretében a kormányok vállalják, hogy a Bizottsággal együttműködve hoznak létre és telepítenek legmodernebb HPC és adatinfrastruktúrákat Európában, és ezek az egész Unióban elérhetők a tudományos világ, állami és magán partnerek számára.

(18)

A nagy teljesítményű számítástechnikára vonatkozó egyedi célkitűzés megvalósítására egy közös vállalkozás tekinthető a legalkalmasabb végrehajtási mechanizmusnak, amelynek feladata különösen a nemzeti és európai uniós stratégiák, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra és a kutatás-fejlesztés terén végzett beruházások koordinálása, az állami és magánforrások egyesítése, valamint az Unió gazdasági és stratégiai érdekeinek védelme (22). Továbbá az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelet 2. cikkének 4. pontja szerinti nagy teljesítményű tagállami számítástechnikai kompetenciaközpontok nagy teljesítményű számítástechnikai szolgáltatásokat kínálnak a vállalkozások, többek között kkv-k és induló vállalkozások, egyetemek és közigazgatási szervek számára.

(19)

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kapacitások fejlesztése alapvető hajtóereje az ipar, a szolgáltatások és a közszféra digitális átalakulásának. Egyre önállóbb robotokat használnak a gyárakban, mélytengeri alkalmazásokban, otthonokban, városokban és kórházakban. A kereskedelmi mesterségesintelligencia-platformok a tesztfázisból továbbléptek és valódi alkalmazásokká váltak az egészségügyben és környezetvédelemben; minden jelentős autógyártó önvezető autókat fejleszt, és a gépi tanulási technikák valamennyi fontos webes platform és nagy adathalmazokon alapuló alkalmazás központi elemévé váltak. Elengedhetetlenül fontos, hogy nemzetközi versenyképességének megőrzése érdekében Európa minden szinten összefogja erőit. A tagállamok ezt felismerve egy koordinált cselekvési tervet dolgoztak ki, amelyben konkrét kötelezettségvállalásokat tettek.

(19a)

Az algoritmuskönyvtárak kiterjedhetnek az algoritmusok széles körére, ideértve az olyan egyszerű megoldásokat is, mint az osztályozási algoritmusok, neurális hálózati algoritmusok, tervezési vagy érvelési algoritmusok, vagy az olyan, fejlettebb megoldásokat is, mint a beszédfelismerő algoritmusok, az autonóm eszközökbe, így például a drónokba vagy önvezető autókba beágyazott navigációs algoritmusok, a robotokba beépített, mesterséges intelligenciához kapcsolódó algoritmusok, amelyek lehetővé teszik, hogy a robotok kommunikáljanak környezetükkel, és alkalmazkodjanak ahhoz. Az algoritmuskönyvtárakat méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján mindenki számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

(19b)

Az európai ipar digitalizációjára vonatkozó, 2017. június 1-jei állásfoglalásában az Európai Parlament rámutatott a nyelvi korlátok iparra és annak digitalizálójára gyakorolt hatására. Ezzel összefüggésben a mesterséges intelligencián alapuló nagyszabású nyelvi technológiák – például a gépi fordítás, a beszédfelismerés, a nagy adathalmazokon alapuló szövegelemzés, a párbeszédrendszerek és a kérdésmegválaszoló rendszerek – kifejlesztése elengedhetetlen a nyelvi sokszínűség megőrzéséhez, az inkluzivitás biztosításához, valamint az emberek közötti és az emberek és gépek közötti kommunikáció elősegítéséhez.

(19c)

A mesterséges intelligencián alapuló termékeknek és szolgáltatásoknak felhasználóbarátnak, alapértelmezés szerint jogszerűeknek kell lenniük, valamint több választási lehetőséget és több információt kell nyújtaniuk a fogyasztók számára, különösen a termékek vagy szolgáltatások minőségéről.

(20)

A széles körű adathalmazok, tesztelési és kísérleti létesítmények rendelkezésre állása nagy jelentőséggel bír a mesterséges intelligencia fejlesztésében, ideértve a nyelvi technológiákat is.

(21)

Az európai ipar digitalizációjáról szóló 2017. június 1-jei állásfoglalásában (23) az Európai Parlament kiemelte a közös európai kiberbiztonsági megközelítés jelentőségét, elismerte a tudatosság növelésének szükségességét és a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet, valamint a beépített és alapértelmezett biztonság és adatvédelem megvalósítását az üzleti vezetők és a nemzeti és európai ipari biztonság szakpolitikai döntéshozóinak alapvető feladatának nyilvánította.

(22)

A kiberbiztonság az Unió egésze számára kihívás, amelyet nem lehet ▌kizárólag ▌ nemzeti kezdeményezések révén kezelni. Európa kiberbiztonsági kapacitásait meg kell erősíteni annak érdekében, hogy Európát felruházzuk a polgárok, a közigazgatások és a vállalkozások kibertámadások elleni védelméhez szükséges kapacitásokkal. Emellett a fogyasztókat is védeni kell, amikor olyan hálózatba kapcsolt termékeket használnak, melyek feltörhetők és biztonságukat veszélyeztethetik. Ezt a tagállamokkal és a magánszektorral közösen kell elérni Európa kiberbiztonsági kapacitásait megerősítő projektek kidolgozása és összehangolása révén, valamint azáltal, hogy biztosítjuk a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű elterjedését a gazdaságban és a kritikus tömeg és a kiválóság biztosítására egyesítjük a területen meglévő kompetenciákat.

(23)

2017 szeptemberében a Bizottság egy kezdeményezéscsomagot (24) terjesztett elő, amelyben egy egységes uniós kiberbiztonsági megközelítést vázolt fel azzal a céllal, hogy megerősítse Európa kibertámadások és fenyegetések kezelésére alkalmas kapacitásait és a terület technológiai és ipari kapacitásait. Ez magában foglalja az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről (ENISA), valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló rendeletet (kiberbiztonsági jogszabály).

(24)

Ez elengedhetetlen a digitális egységes piac működéséhez. A kiberbiztonsági technológiák, mint a digitális azonosító, a kriptográfia vagy a behatolásérzékelés, valamint ezek alkalmazása olyan területeken, min a pénzügyek, az ipar 4.0, az energetika, a közlekedés, az egészségügy vagy az e-kormányzat, alapvető szerepet játszanak a polgárok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások online tevékenységének és tranzakcióinak biztonságában és a bizalom fenntartásában.

(25)

2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a digitális Európa sikeres létrehozásához az Unióban szükség van különösen olyan munkaerőpiacokra, képzési és oktatási rendszerekre, amelyek felkészültek a digitális korszakra, és be kell fektetni a digitális készségekbe azért, hogy minden európai polgár tudatosságát és felkészültségét növeljük.

(26)

2017. december 14-i következtetéseiben az Európai Tanács felszólította a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a 2017 novemberében tartott göteborgi szociális csúcstalálkozó cselekvési programját, amely magában foglalta a szociális jogok európai pillérét, az oktatás és képzés területét, valamint az új európai készségfejlesztési programot. Az Európai Tanács felkérte továbbá a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat azon lehetséges intézkedések feltérképezésére, amelyek megoldást nyújthatnak a digitalizációval, a kiberbiztonsággal, a médiaműveltséggel és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek terén fennálló kihívások kezelésére, valamint az oktatás és képzés inkluzív, egész életen át tartó tanuláson alapuló és innovációvezérelt megközelítésére irányuló igény kielégítésére. Válaszul a Bizottság 2018. január 17-én előterjesztette az első intézkedéscsomagot (25), amely a kulcskompetenciák, a digitális készségek, valamint a közös értékek és az inkluzív oktatás kérdésével foglalkozik. 2018 májusában egy második intézkedéscsomag jött létre az európai oktatási térség 2025-ig történő kiépítése érdekében, amely szintén a digitális készségek központi szerepét hangsúlyozza.

(26a)

A médiaműveltség olyan alapvető kompetenciák (tudás, készségek és magatartásformák) együttesét jelenti, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára a médiával és más információszolgáltatókkal való hatékony együttműködést, a kritikus gondolkodás és az egész életen át tartó tanulási készségek fejlesztését, elősegítve a közösségi tudat kialakulását és az aktív polgárrá válás folyamatát;

(26b)

Figyelembe véve a holisztikus megközelítés szükségességét, a programnak tekintetbe kell vennie a befogadás, a képesítés, a képzés és a specializáció azon területeit is, amelyek a haladó digitális kompetenciák mellett a hozzáadott érték létrehozásának meghatározó forrásai a tudásalapú társadalomban.

(27)

Az európai ipar digitalizációjára vonatkozó, 2017. június 1-jei állásfoglalásában (26) az Európai Parlament leszögezte, hogy az oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás a társadalmi kohézió alapkövét képezi a digitális társadalomban. Ezenkívül kérte, hogy a nemi dimenzió kerüljön bele valamennyi digitális kezdeményezésbe, és hangsúlyozta az IKT-ágazaton belül a nemek érvényesülése között tapasztalható különbségek kezelésének szükségességét, mivel ez alapvetően fontos Európa hosszú távú növekedése és jóléte szempontjából;

(28)

Az e program által finanszírozott korszerű digitális technológiák, például a nagy teljesítményű számítástechnika, kiberbiztonság és mesterséges intelligencia már elég kiforrottak ahhoz, hogy a kutatási szakaszból továbblépjenek az uniós szintű telepítés, bevezetés és bővítés szakaszába. Ahogy e technológiák bevezetése, ugyanúgy a készségek fejlesztése is uniós választ igényel. Szükséges a korszerű digitális készségek, többek között az adatvédelmi kompetenciák terén elérhető képzési lehetőségek bővítése, növelése és elérhetővé tétele az egész Unióban. Ha ez nem történik meg, az hátráltathatja a fejlett digitális technológiák zökkenőmentes bevezetését és alááshatja az uniós gazdaság általános versenyképességét. Az e program keretében támogatott intézkedések kiegészítik az ESZA, az ERFA, az ERASMUS + és a Horizont Európa programok keretében támogatott intézkedéseket. Az intézkedések a magán- és az állami szektorban tevékeny munkaerőt, és azon belül is elsősorban az információtechnológiai szakembereket és a diákokat célozzák. Ezekbe a kategóriákba beletartoznak a gyakornokok és az oktatók is. A munkaerő a gazdaságilag aktív lakosságot jelenti, és abba egyaránt beletartoznak a foglalkoztatottak (munkavállalók és önfoglalkoztatók) és a nem foglalkoztatottak.

(29)

A közigazgatás és közszolgáltatások digitális eszközökkel történő modernizálása kulcsfontosságú a ▌polgárok adminisztratív terheinek csökkentéséhez, azáltal, hogy az állami hatóságokkal történő érintkezésüket gyorsabbá, kényelmesebbé és olcsóbbá teszi, valamint javítja a polgároknak és üzleti vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások hatékonyságát, átláthatóságát és minőségét, egyszersmind fokozva a közkiadások hatékonyságát is. Mivel több közérdekű szolgáltatás már most is európai dimenzióval rendelkezik, az ezek uniós szintű végrehajtásához és telepítéséhez adott támogatás biztosítja, hogy a polgárok és üzleti vállalkozások Európa-szerte kihasználhassák a minőségi, többnyelvű digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés előnyeit. Az e területen nyújtott uniós támogatás ezenfelül várhatóan ösztönzőleg hat majd a közszféra információinak további felhasználására is.

(29a)

A digitalizáció megkönnyítheti és javíthatja az akadálymentes hozzáférést mindenki számára, ideértve az időseket, a csökkent mozgásképességű vagy fogyatékossággal élő személyeket, valamint a távoli vagy vidéki területeken élőket.

30)

Az olyan közérdekű területeken végrehajtott digitális átalakulás, mint az egészségügy (27), a mobilitás, az igazságügy, a Föld/környezetvédelmi megfigyelések, a biztonság, a szén-dioxid-kibocsátások csökkentése, az energiainfrastruktúra, az oktatás és a képzés, a kultúra, szükségessé teszi a digitális szolgáltatási infrastruktúrák továbbépítését és bővítését, ami lehetővé teszi a határokon átnyúló biztonságos adatcserét és ösztönzi a nemzeti fejlesztéseket. Az e rendelet szerinti koordináció a legalkalmasabb eszköz a szinergiákban rejlő lehetőségek kihasználására.

(30a)

A szükséges digitális technológiák telepítése – különös tekintettel a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, valamint a kiberbiztonság és bizalom tekintetében megállapított egyedi célkitűzések szerinti digitális technológiákra – alapvetően fontos ahhoz, hogy ki tudjuk használni a digitális átállás előnyeit, és e technológiák bevezetését kiegészíthetik egyéb olyan csúcs- és jövőbeli technológiák is, mint a megosztott könyvelés (pl. blokklánc).

(30b)

digitális átalakulásnak lehetővé kell tennie az európai polgárok számára, hogy határokon átnyúló módon és biztonságosan hozzáférhessenek személyes adataikhoz, használhassák és kezelhessék azokat, függetlenül attól, hogy fizikailag hol vannak a polgárok, illetve az adatok.

(31)

A 2017. október 6-i tallinni nyilatkozatában az Unió Tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy a digitális folyamat alapjaiban alakítja át társadalmunkat és gazdaságunkat, számos területen megkérdőjelezi a korábbi fejlesztési politikákat és általánosságban a közigazgatás szerepét és feladatát. Kötelességünk, hogy előre lássuk és kezeljük ezeket a kihívásokat, azért, hogy meg tudjunk felelni a polgárok és üzleti vállalkozások igényeinek és elvárásainak.

(32)

Az európai közigazgatások modernizálása a digitális egységes piac sikeres megvalósításához szükséges egyik fő prioritás. A stratégia félidős értékelése kiemelte, hogy szükség van a közigazgatások átalakulásának erősítésére és biztosítani kell a polgárok egyszerű, bizalmat ébresztő és zökkenőmentes hozzáférését a közszolgáltatásokhoz.

(33)

A Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentése (28) rámutat, hogy az európai közigazgatások működésének színvonala közvetlen hatást gyakorol a gazdasági környezetre, és ezáltal fontos szerepe van a termelékenység, a versenyképesség, a gazdasági együttműködés, a  fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a  magas színvonalú munkahelyek létrehozása előmozdításában. A hatékony és átlátható közigazgatás, valamint a hatékony igazságügyi rendszer megléte nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés fellendítéséhez és a minőségi szolgáltatásnyújtáshoz a vállalkozások és a polgárok számára.

(34)

Az európai közszolgáltatások interoperabilitása az igazgatás minden szintjét érinti: az uniós, nemzeti, regionális és helyi szinteket egyaránt. A működőképes egységes piac előtt álló akadályok lebontásán túl az interoperabilitás elősegíti a  határokon átnyúló együttműködést, az európai normák elmozdítását , a szakpolitikák sikeres megvalósítását és komoly lehetőségeket kínál a határokon átnyúló elektronikus akadályok felszámolására, tovább erősítve egyrészt új, uniós szintű közös közszolgáltatások létrejöttét, másrészt a meglévők megszilárdítását. Az európai szolgáltatások széttöredezettségének megszüntetése, az alapvető szabadságjogok és az operatív kölcsönös elismerés unión belüli biztosítása érdekében az interoperabilitás holisztikus, ágazatközi és határokon átnyúló megközelítését a leghatékonyabb és a végfelhasználók igényeire legjobban válaszoló módon kell támogatni. Ez azt feltételezi, hogy az interoperabilitást átfogóan kell értelmezni, a műszaki szinttől a jogi szintig és a terület valamennyi szakpolitikai elemére kiterjedően. Ennek megfelelően a tevékenységek köre túlmutat a megoldások szokásos életciklusán és beletartozik minden beavatkozási elem, amely általánosságban támogatja a folyamatos interoperabilitás szükséges keretfeltételeit. A programnak emellett elő kell segítenie a digitális társadalom kialakulásához vezető különböző nemzeti kezdeményezések közötti termékeny kölcsönhatásokat.

(34a)

A programnak ezért ösztönöznie kell a nyílt forráskódú megoldásokat az újrafelhasználás lehetővé tétele, a bizalom növelése és az átláthatóság biztosítása érdekében. Ez pozitív hatással lesz a finanszírozott projektek fenntarthatóságára.

(35)

Az interoperabilitási keretrendszer megvalósítását és a kifejlesztett megoldások interoperabilitását biztosító konkrét tevékenységekhez rendelt költségvetés 194 millió euró.

(36)

A 2017. június 1-jei, az európai ipar digitalizációjáról (29) szóló állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elegendő állami és magánforrás nyíljon meg az európai ipar digitalizációjának céljaira.

(37)

2016 áprilisában a Bizottság elfogadta az Európai Ipar Digitalizálása kezdeményezést annak érdekében, hogy „Európában minden vállalkozás, legyen nagy vagy kicsi, helyezkedjen el bárhol és működjön bármely ágazatban, teljes mértékben ki tudja használni a digitális innovációk előnyeit”. Ez különös jelentőséggel bír a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k számára.

(38)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözölte az európai ipar digitalizálásáról szóló közleményt és úgy vélte, hogy a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal együtt „az első lépést jelenti a valamennyi érdekelt állami és magánpartner szoros kölcsönös együttműködéssel végrehajtandó hatalmas európai munkaprogramban” (30).

(39)

A kitűzött célok eléréséhez szükség lehet az egymást kiegészítő technológiák lehetőségeinek kiaknázására a hálózati és számítástechnikai területeken, amint azt az európai ipar digitalizálásáról szóló közlemény (31) leszögezi, amely elismeri, hogy „a világszínvonalú hálózati és felhőalapú infrastruktúra elérhetősége” az ipar digitalizálásának elengedhetetlen alkotóeleme .

(40)

Az ▌ (EU) 2016/679 rendelet a tagállamok jogrendjében közvetlenül alkalmazandó egységes szabályrendszer meghatározása révén garantálja a személyes adatok szabad áramlását a tagállamok között és megerősíti a magánszemélyek bizalmát és biztonságát, amelyek a tényleges digitális egységes piac elengedhetetlen elemei. Az ▌e program keretében végrehajtott minden fellépésnek , ha személyes adatok feldolgozásával jár , meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletben foglaltaknak, például a mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia területén. Támogatniuk kell „a beépített és alapértelmezett adatvédelem” kötelezettségeivel összhangban álló digitális technológiák fejlesztését.

(41)

A programot a szellemi tulajdonjogok végelmének és érvényesítésének nemzetközi és uniós kereteinek teljes körű tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A szellemi tulajdon hatékony védelme kulcsszerepet játszik az innovációban, tehát szükséges a program hatékony végrehajtásához.

(42)

Az e programot végrehajtó szerveknek be kell tartaniuk az uniós intézményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az információk – különösen a nem minősített bizalmas adatok és az EU-minősített adatok – kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat is. A 3. egyedi célkitűzés esetében biztonsági okokból szükséges lehet a harmadik országokból irányított jogalanyoknak az e program keretében kiírt pályázati vagy az ajánlati felhívásokból való kizárása. Kivételes esetekben az 1. és a 2. egyedi célkitűzés esetében is szükséges lehet ilyen kizárás. A kizárás indokául szolgáló biztonsági okoknak arányosaknak és kellően alátámasztottaknak kell lenniük, és ismertetniük kell, hogy az érintett jogalanyok esetében milyen kockázatok állnak fenn.

(43)

A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságának jelzésére, az Uniónak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai iránti elkötelezettségével összhangban ez a program hozzájárul a főbb éghajlat-politikai intézkedésekhez és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez (32). A releváns tevékenységeket a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamat keretében kell meghatározni.

▌

(45)

A munkaprogramokat úgy kell elfogadni, hogy az Unió és a tagállamok prioritásaival összhangban teljesüljenek a program célkitűzései, ugyanakkor az Unió és a tagállamok közös fellépésének következetessége, átláthatósága és folyamatossága ne csorbuljon. A munkaprogramokat elvben kétévente vagy, amennyiben a program végrehajtásához kapcsolódó igények ezt indokolják, évente kell elfogadni. Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a kontrollok költségeit, az adminisztratív terheket és meg nem felelés várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése.

(46)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt tartja az abban rögzített elveket, nevezetesen a 8., a 11., a 16., a 21., a 35., a 38. és a 47. cikkekben foglalt személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogát, a vállalkozás szabadságát, a megkülönböztetés tilalmát, az egészségügyet, fogyasztóvédelmet és a hatékony jogorvoslathoz való jogot, valamint a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. A tagállamoknak e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazniuk ezt a rendeletet.

▌

(49)

Az Európai Parlament és a Tanácsa által Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok vonatkoznak erre a rendeletre. Ezeket a szabályokat a költségvetési rendelet tartalmazza, és ezek meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett úton történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzéséről is. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogatott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele,