Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52019AP0373

    P8_TA(2019)0373 Államkötvény-fedezetű értékpapírok ***I Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0339 – C8-0206/2018 – 2018/0171(COD)) P8_TC1-COD(2018)0171 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (EGT-vonatkozású szöveg)

    HL C 158., 2021.4.30, p. 64–82 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Date of document:
    16/04/2019; szavazás napja
    Date of vote:
    16/04/2019
    Date of debate:
    15/04/2019
    Author:
    Európai Parlament, Gazdasági és Monetáris Bizottság
    Form:
    Jogalkotási állásfoglalás
    Parliamentary term:
    Nyolcadik parlamenti ciklus
    Internal reference:
    2018/0171(COD)
    Session:
    2019-2020
    Additional information:
    EGT vonatkozás
    Treaty:
    Szerződés az Európai Unió működéséről
    Legal basis:
    Link
    Link
    Link
    Select all documents mentioning this document
    Earlier related instruments:
    Instruments cited:
    Link

    2021.4.30.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 158/64

    P8_TA(2019)0373

    Államkötvény-fedezetű értékpapírok ***I

    Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0339 – C8-0206/2018 – 2018/0171(COD))

    (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

    (2021/C 158/22)

    Az Európai Parlament,

    —

    tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0339),

    —

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0206/2018),

    —

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

    —

    az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően,

    —

    tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

    —

    tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

    —

    tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0180/2019),

    1.

    		 elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

    2.

    		 felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

    3.

    		 utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

    (1)  HL C 62., 2019.2.15., 113. o.

    P8_TC1-COD(2018)0171

    Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

    tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

    tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

    rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

    mivel:

    (1)

    Az államkötvény-fedezetű értékpapírok esetleg megoldással szolgálhatnak egyes olyan sebezhetőségekre, amelyeket a 2007 és 2008 közötti pénzügyi válság tett nyilvánvalóvá vagy eredményezett. Konkrétabban az államkötvény-fedezetű értékpapírok alkalmasak lehetnek arra, hogy segítsenek a bankoknak és az egyéb pénzügyi intézményeknek az állampapír-kitettségük fokozottabb diverzifikálásában, a bank és az állam közötti kötődés további gyengítésében és az alacsony kockázatú euróban denominált eszközök rendelkezésre állásának fokozásában , megkönnyítve a monetáris politika végrehajtását . Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok vonzóbbá tehetnék a nemzetközi befektetők számára a kisméretű és kevésbé likvid nemzeti piacokon kibocsátott kötvényeket, ami jótékony hatást fejtene ki a magánszektorbeli kockázatok megosztására és csökkentésére, valamint elősegítené a kockázatok pénzügyi szolgáltatók közötti eredményesebb megosztását.

    (2)

    A meglévő jogi keretben az államkötvény-fedezetű értékpapírokat értékpapírosításként kezelnék, következésképpen a mögöttes portfóliót alkotó euróövezeti államkötvényekhez képest többletterhek és kiegészítő levonások vonatkoznának rájuk. Ezek a többletterhek és levonások akadályoznák az államkötvény-fedezetű értékpapírok magánszektor általi létrehozását és használatát, annak ellenére, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok a más típusú értékpapírosításhoz kapcsolódó kockázatokhoz képest kevesebb kockázatot hordoznak magukban .▐ Mindazonáltal megmaradnak bizonyos kockázatok, mint a kötvénytartás kockázatai vagy a különleges célú gazdasági egység személyzete által tanúsított csalárd magatartás. Ezért a termék piaci kialakulásának lehetővé tétele érdekében az államkötvény-fedezetű értékpapírokra olyan keretszabályozásnak kell vonatkoznia, amely megfelelőbben figyelembe veszi az ilyen értékpapírok▐ sajátosságait és jellemzőit.▐

    (2a)

    Értékpapírosításként az államkötvény-fedezetű értékpapírok a különleges célú gazdasági egységhez kapcsolódó specifikus termékkockázatoknak vannak kitéve, amely az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása céljából létrehozott, jogilag elkülönült, önálló szervezet. A bankok és az állam közötti kötődés csökkentésében kulcsfontosságú szerepet fog játszani a bankrendszeren kívüli első veszteségviselő ügyletrészsorozat. Ennélfogva az államkötvény-fedezetű értékpapírok alapjául szolgáló eszközökre vonatkozó kedvezményes szabályozási kezelést ki kell terjeszteni az államkötvény-fedezetű értékpapíroknak a bankok birtokában lévő előbbre sorolt ügyletrészsorozataira is.

    (3)

    Az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacvezérelt fejlődésének lehetővé tétele a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok csökkentésére és a bankunió megvalósítására irányuló bizottsági erőfeszítések részét képezi. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok elősegíthetik a portfóliók további diverzifikációját a bankszektoron belül, miközben a határokon átnyúló ügyletekben való használatra , csakúgy mint az eurórendszer központi bankjainak és központi szerződő felei bankjainak tevékenységei számára különösen alkalmas magas minőségű biztosítékok új forrását hozzák létre. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok lehetővé tételével a határokon átnyúló befektetésekre és a  magán kockázatmegosztásra alkalmas több instrumentum állhatna rendelkezésre, ami hozzájárulna a Bizottság azon erőfeszítéseihez, hogy kiteljesítse a bankuniót, és a tőkepiaci unió keretében még inkább elmélyítse és integrálja az európai tőkepiacokat.

    (4)

    Az államkötvény-fedezetű értékpapírok nem okozzák a kockázatok és a veszteségek tagállamok közötti semmilyen kölcsönösségét, mert a tagállamok nem fognak kölcsönös garanciát vállalni az államkötvény-fedezetű értékpapírok alapját képező államkötvény-portfólión belüli kötelezettségeiket illetően. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok kialakulásának lehetővé tétele nem okozza az állampapír-kitettségekre vonatkozó jelenlegi szabályozás megváltozását.

    (5)

    A bankunión és a belső piacon belüli földrajzi kockázatmegosztásra irányuló célkitűzés eléréséhez az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának azon tagállamok államkötvényeiből kell állnia, amelyek fizetőeszköze az euró. Az árfolyamkockázatok elkerülése érdekében az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját csak olyan euróban denominált államkötvények alkothatják, amelyeket olyan tagállamok bocsátanak ki, amelyek fizetőeszköze az euró. Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes euróövezeti tagállamok államkötvényei az egyes tagállamok euróövezeti stabilitásban betöltött jelentőségével arányosan járuljanak hozzá az államkötvény-fedezetű értékpapírok létrehozásához, az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójában a nemzeti államkötvények olyan relatív súlyt kell képviseljenek, ami nagyon közel áll ahhoz a százalékos részesedéshez, amellyel az adott tagállam nemzeti központi bankja az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában rendelkezik.

    (6)

    Egy magas minőségű és alacsony kockázatú eszköz biztosítása, és ezzel egyidejűleg a befektetők különböző kockázatvállalási hajlandóságának figyelembevétele érdekében az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásoknak egy előbbre sorolt ügyletrészsorozatból és egy vagy több alárendelt ügyletrészsorozatból kell állniuk. Az előbbre sorolt ügyletrészsorozatnak, ami az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás névértékének hetven százalékát teszi ki, az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás várható veszteségi rátáját a legbiztonságosabb euróövezeti államkötvények veszteségi rátájának szintjén kell tartania, az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját alkotó államkötvényekkel kapcsolatos kockázatok és korrelációk figyelembevételével. Az alárendelt ügyletrészsorozatoknak védelmet kell nyújtaniuk az előbbre sorolt ügyletrészsorozat számára. ▌Ugyanakkor a leginkább alárendelt ügyletrészsorozathoz (amely minden egyéb ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket) kapcsolódó kockázat korlátozása érdekében a rosszabb minősítésű ügyletrészsorozat névértékének legalább a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének öt  százalékát kell kitennie. A termék különleges összetettségére tekintettel a fogyasztók általi vásárlást csak az előbbre sorolt ügyletrészsorozatok esetében szabad figyelembe venni, a leginkább alárendelt ügyletrészsorozatok esetében azonban nem.

    (7)

    Az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások integritásának biztosítása, valamint a mögöttes államkötvény-portfólió birtoklásával és kezelésével kapcsolatos kockázatok lehető legnagyobb mértékű korlátozása érdekében a mögöttes államkötvények futamidejének szorosan igazodnia kell az államkötvény-fedezetű értékpapírok futamidejéhez, továbbá a mögöttes államkötvény-portfólió összetételét az államkötvény-fedezetű értékpapírok teljes élettartamára meg kell határozni.

    (8)

    Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának szabványosított összetétele megnehezítené vagy ellehetetlenítené az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátását azokban az esetekben, amikor egy vagy több tagállam államkötvényei nem érhetők el a piacon. Ebből az okból kifolyólag lehetővé kell tenni az egyes tagállamok államkötvényeinek kizárását az államkötvény-fedezetű értékpapírok jövőbeli kibocsátásaiból, amennyiben és ameddig az államkötvények adott tagállam általi kibocsátását jelentős mértékben korlátozza az államadósság iránti alacsony igény vagy a korlátozott piacra jutás.

    (9)

    Az államkötvény-fedezetű értékpapírok megfelelő egyneműségének biztosítása érdekében egy adott tagállam államkötvényeinek mögöttes államkötvény-portfólióból való kizárására és ismételt felvételére csak a Bizottság határozata után kerülhet sor, biztosítva ezzel, hogy az egyidejűleg kibocsátott államkötvény-fedezetű értékpapírok alapját ugyanaz a mögöttes államkötvény-portfólió képezze. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok új termékek, és a piaci kibocsátásuk folytonosságát biztosítandó indokolt egy gyors döntéshozatali mechanizmus bevezetése az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának kiigazítására, amennyiben megszűnne valamely tagállam piacra jutása. Emellett az elemzők és az érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy azok kedvezőtlen hatással lehetnek a mögöttes államkötvények piacainak likviditására, ezeket pedig komolyan kell venni. Ennek érdekében e rendelet az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (4) által létrehozott európai felügyeleti hatóságra (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (ESMA) bízza azt a feladatot, hogy figyelemmel kísérje az államkötvény-fedezetű értékpapírok és a mögöttes államkötvények piacait a zavar jelei után kutatva.

    (9a)

    Az ESMA megfigyelései és jelentései alapján a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy egyértelműen meghatározza a „piaci likviditás” fogalmát és kiszámításának módszerét, illetve hogy megállapítsa azon kritériumokat, amelyek alapján az ESMA e rendelet alkalmazásában értékeli, hogy valamely tagállam elveszítette-e a piaci hozzáférését. Az EUMSZ 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell jogosítani felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

    (10)

    Az egyes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások előbbre rendelt ügyletrészsorozatának rögzített mérete az államkötvény-fedezetű értékpapírok jövőbeli kibocsátására vonatkozóan csökkenthető, amikor a tagállami vagy uniós állampapírpiacok működését súlyosan zavaró kedvezőtlen piaci fejlemények az előbbre sorolt ügyletrészsorozat magas hitelminőségének és alacsony kockázatának fenntartása érdekében kisebb méretet tesznek szükségessé. Ezeknek a kedvezőtlen piaci fejleményeknek a megszűnését követően a jövőbeli államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások vonatkozásában az előbbre sorolt ügyletrészsorozat méretét vissza kell állítani az eredeti hetven százalékos értékre. ▌

    (11)

    A befektetőket lehetőség szerint védelemben kell részesíteni az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának összeállítása céljából államkötvényeket vásároló intézmény (az „eredeti vásárló”) fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázatokkal szemben. Ebből az okból az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátását csak olyan különleges célú gazdasági egységek számára kell engedélyezni, amelyek kizárólag az ilyen értékpapírok kibocsátásával és kezelésével foglalkoznak, és nem folytatnak a hitelnyújtáshoz hasonló semmilyen más tevékenységet. Ugyanezen okból a különleges célú gazdasági egységekre szigorú eszköz-elkülönítési követelményeknek kell vonatkozniuk.

    (12)

    A mögöttes portfólióhoz kapcsolódó adósságszolgálatból származó bevételek beérkezése és az államkötvény-fedezetű értékpapírokba fektető szereplők kifizetése közötti időszakban jelentkező korlátozott lejárati eltérések kezelése érdekében elő kell írni, hogy a különleges célú gazdasági egységek az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes államkötvény-portfóliójához kapcsolódó adósságszolgálatból származó bevételeket csak pénzeszközökbe, illetve alacsony piaci és hitelkockázatú, nagymértékben likvid pénzügyi instrumentumokba fektetheti.

    (12a)

    A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a különleges célú gazdasági egység birtokában lévő államkötvény-állományok ugyanolyan kezelésben részesüljenek, mint ugyanezen államkötvény egyéb állományai vagy az azonos feltételekkel kibocsátott más államkötvény-állományok.

    (13)

    ▌Csak azokra a termékekre vonatkozhat az e rendeletben meghatározott szabályozás, amelyek eleget tesznek a mögöttes portfólió összetételére és futamidejére, ▌az előbbre rendelt és az alárendelt ügyletrészsorozatok méretére vonatkozóan az e rendelet által előírt követelményeknek , valamint amelyek kibocsátása megfelel a felügyeleti szabályozásnak .

    (14)

    Az ESMA általi tanúsítás rendszerének biztosítania kell, hogy az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások eleget tegyenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek. Ezért az ESMA-nak listát kell vezetnie a  tanúsított államkötvény-fedezetű értékpapírokról, lehetővé téve ezzel a befektetők számára annak ellenőrzését, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírként eladásra kínált termék valóban ilyen értékpapír-e. Ugyanezen okból az ESMA-nak jeleznie kell a listában, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatban kiszabtak-e bármilyen szankciót, illetve el kell távolítania a listáról azokat a termékeket, amelyekkel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy megsértették e rendeletet.

    (15)

    Lehetővé kell tenni, hogy a befektetők ▌az államkötvény-fedezetű értékpapírok ESMA általi tanúsítására , valamint a különleges célú gazdasági egység által biztosított információkra hagyatkozhassanak. Az államkötvény-fedezetű értékpapírokra és az ilyen értékpapírok mögöttes államkötvény-portfóliójára vonatkozó információknak lehetővé kell tenniük a befektetők számára, hogy megértsék, értékeljék és összehasonlítsák az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatos ügyleteket, és hogy ne kizárólag harmadik felekre, például hitelminősítő intézetekre hagyatkozzanak. Ennek a lehetőségnek a nyomán a befektetőknek képesnek kell lenniük arra, hogy óvatosan és körültekintően járjanak el. Ezért az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó információkat szabványosított sablonok segítségével ingyenesen a befektetők rendelkezésére kell bocsátani egy folyamatosan elérhető weboldalon.

    (16)

    A jogellenes magatartás megelőzése és az államkötvény-fedezetű értékpapírokba vetett bizalom fenntartása érdekében az ESMA-nak megfelelő közigazgatási szankciókat és korrekciós intézkedéseket kell biztosítania azokra az esetekre, amikor az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó bejelentési vagy termékkövetelményeknek hanyagságból vagy szándékosan nem tesznek eleget.

    (17)

    A különböző pénzügyi szektorokban tevékenykedő befektetők számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanolyan feltételek mellett fektessenek államkötvény-fedezetű értékpapírokba, mint mögöttes euróövezeti államkötvényekbe , kivéve a bankok birtokában lévő államkötvény-fedezetű értékpapírok alárendelt ügyletrészsorozatába való befektetést . Következésképpen annak biztosítása érdekében, hogy a különböző pénzügyi szektorokban az államkötvény-fedezetű értékpapírokra ugyanazok a szabályozások vonatkozzanak mint a mögöttes eszközeikre, szükség van az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelvének (5), az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének (6), az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelvének (7), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelvének (8) módosítására.

    (18)

    A pénzügyi stabilitás megőrzése, a befektetők bizalmának biztosítása és a likviditás előmozdítása érdekében elengedhetetlen az értékpapírosítási piacok megfelelő és hatékony felügyelete. Ennek érdekében az ESMA-t tájékoztatni kell az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásáról, valamint meg kell kapnia a különleges célú gazdasági egységektől a felügyeleti feladatai ellátásához szükséges minden lényeges információt. Az e rendeletnek való megfelelés felügyelete elsősorban a befektetők védelmének biztosítása, és adott esetben az államkötvény-fedezetű értékpapírok szabályozott pénzügyi szervezetek általi kibocsátásához vagy birtoklásához kapcsolódó szempontok miatt lényeges.

    (19)

    Az államkötvény-fedezetű értékpapírok összeállításában vagy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacán részt vevő jogalanyok illetékes nemzeti hatóságainak és az ESMA-nak szorosan össze kell hangolniuk a felügyeleti tevékenységeiket, és biztosítaniuk kell az általuk meghozott határozatok következetességét. ▌

    (20)

    Tekintettel arra, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok új terméknek számítanak, amelyeknek a fedezetül szolgáló állampapírok piacára gyakorolt hatásai ismeretlenek, célszerű, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) és a nemzeti illetékes és kijelölt hatóságok makroprudenciális hatóságokként felügyelet alatt tartsák az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacát. Ennek érdekében az ERKT-nak élnie kell az 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (9) számára biztosított hatáskörökkel, és adott esetben figyelmeztetnie kell az illetékes hatóságokat, és korrekciós intézkedéseket kell javasolnia számukra.

    (21)

    Az értékpapírpiacokat illetően jelentős szakértelemmel rendelkező szervként célszerű megbízást adni az ESMA-nak, hogy dolgozza ki a szabályozástechnikai standardtervezeteket a következőkre vonatkozóan: a különleges célú gazdasági egység mibe fektetheti az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójához kapcsolódó tőketörlesztésből vagy kamatfizetésből származó bevételeket, a különleges célú gazdasági egységnek milyen információkat kell továbbítania az ESMA számára az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásáról való értesítés és tanúsítás keretében, milyen információkat kell biztosítani az államkötvény-fedezetű értékpapírok átruházását megelőzően, ▌milyen együttműködési és információcserére vonatkozó kötelezettségek hárulnak az illetékes hatóságokra. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés („EUMSZ”) 290. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkeivel összhangban elfogadja ezeket a standardokat.

    (22)

    A Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén, valamint az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a különleges célú gazdasági egységek államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás előtti bejelentési követelményeire vonatkozóan.

    (23)

    A rendelet egységes feltételek melletti végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot olyan végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, amelyek lehetővé teszik számára annak eldöntését, hogy egy tagállam államkötvényeit el kell-e távolítani az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójából vagy bele kell-e venni azokat, illetve a jövőbeli kibocsátások vonatkozásában szükség van-e arra, hogy megváltoztassák az államkötvény-fedezetű értékpapírok előbbre sorolt ügyletrészsorozatának méretét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni.

    (24)

    Mivel e rendelet célkitűzései, konkrétan az államkötvény-fedezetű értékpapírok keretének létrehozása tagállami szinten nem érhető el, tekintettel arra, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacának kialakulása az uniós jogszabályok alkalmazásából eredő akadályok megszüntetésétől függ, valamint az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatos műveletekben részt vevő intézményi befektetők és gazdálkodó egységek számára a belső piacon belüli egyenlő versenyfeltételek csak uniós szinten valósulhatnak meg, az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében szereplő szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. fejezet

    Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

    1. cikk

    Tárgy

    E rendelet létrehozza az államkötvény-fedezetű értékpapírok általános keretét.

    2. cikk

    Hatály

    E rendelet az eredeti vásárlókra, a különleges célú gazdasági egységekre, a befektetőkre és az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásában vagy birtoklásában részt vevő minden egyéb gazdálkodó egységre alkalmazandó.

    3. cikk

    Fogalommeghatározások

    E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

    1.

    „illetékes hatóság”: a nemzeti jog által hivatalosan elismert állami hatóság vagy szerv, amelyet a nemzeti vagy az uniós jog felhatalmaz az e rendeletben meghatározott feladatok elvégzésére;

    2.

    „államkötvény”: egy tagállam központi kormányzata által kibocsátott, az adott tagállam hazai pénznemében denominált és finanszírozott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, amelynek eredeti futamideje egy vagy több év; „államkötvény-fedezetű

    3.

    „értékpapír”: euróban denominált pénzügyi instrumentum, amelynek hitelkockázata egy államkötvényekből álló portfólióval szembeni kitettségekhez kapcsolódik, és amely megfelel e rendeletnek;

    4.

    „különleges célú gazdasági egység”: az eredeti vásárlótól eltérő jogi személy, amely e rendelet 7. és 8. cikkeivel összhangban államkötvény-fedezetű értékpapírokat bocsát ki, illetve az államkötvényekből álló mögöttes portfólióval kapcsolatos tevékenységeket végez;

    5.

    „eredeti vásárló”: olyan jogi személy, amely saját maga nevében államkötvényeket vásárol, majd államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása céljából átruházza ezeket egy különleges célú gazdasági egységre; „befektető”:

    6.

    „befektető”: államkötvény-fedezetű értékpapírokat birtokoló természetes vagy jogi személy;

    7.

    „ügyletrészsorozat”: az államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes államkötvény-portfóliójához kapcsolódó hitelkockázat szerződésben meghatározott szegmense, amely a hitelkockázat egy másik szegmensébe tartozó ugyanolyan összegű pozíciónál nagyobb vagy kisebb hitelveszteségi kockázatot visel;

    8.

    „előbbre sorolt ügyletrészsorozat”: az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozata, amely az adott államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás összes alárendelt ügyletrészsorozata után viseli a veszteségeket;

    9.

    „alárendelt ügyletrészsorozat”: az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás bármilyen ügyletrészsorozata, amely az előbbre sorolt ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket;

    10.

    „leginkább alárendelt ügyletrészsorozat”: az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozata, amely minden más ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket.

    2. fejezet

    Az államkötvény-fedezetű értékpapírok összetétele, futamideje és struktúrája

    4. cikk

    A mögöttes portfólió összetétele

    (1)   Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliója kizárólag az alábbiakból tevődik össze:

    a)

    olyan tagállamok államkötvényei, amelyeknek az euró a fizetőeszköze;

    b)

    az ilyen államkötvények visszaváltásából származó bevételek.

    (2)   Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióján belül az egyes tagállamok államkötvényeinek súlya („alapsúly”) megegyezik azzal a százalékos értékkel, amellyel az adott tagállam az Európai Központi Bankban (EKB) rendelkezik azoknak a hozzájárulásoknak az alapján, amelyeket a tagállam nemzeti központi bankja az EKB tőkéjének jegyzésére vonatkozó kulcs szerint végzett a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló, illetve az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt jegyzőkönyv 29. cikkének megfelelően.

    Ugyanakkor a különleges célú gazdasági egységek legtöbb öt százalékkal eltérhetnek az egyes tagállamok államkötvényeinek alapsúly alkalmazásával meghatározott névértékétől.

    (3)   ▌Az első államkötvény-fedezetű értékpapírok tanúsítását követően az ESMA-nak haladéktalanul meg kell kezdenie a nyomon követést és folyamatosan értékelnie kell, hogy fennáll-e az alábbi helyzetek valamelyike :

    a)

    az elmúlt tizenkét hónapban („referenciaidőszak”) a tagállam kevesebb mint fele annyi államkötvényt bocsátott ki, mint amennyi a (2) bekezdés szerint meghatározott relatív súly és a referenciaidőszak előtti tizenkét hónapban kibocsátott államkötvény-fedezetű értékpapírok összesített mennyiségének megszorzásából kapott érték;

    aa)

    az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása meglehetősen kedvezőtlen hatást gyakorolt a mögöttes portfólióban szereplő valamely tagállam államkötvényeinek piaci likviditására;

    b)

    az elmúlt tizenkét hónapban a tagállam a rá vonatkozó éves finanszírozási követelmény legkevesebb felét az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendeletének (11) 7. cikke szerinti makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának támogatását célzó hivatalos pénzügyi támogatás útján teljesítette , vagy valamilyen oknál fogva megszűnik a tagállam piacra jutása .

    Az első albekezdés aa) pontjának alkalmazásában a „piaci likviditás” meghatározásakor minimális kritériumként figyelembe kell venni a piac terjedelmének és mélységének előző három havi bizonyítékait, amelyek a vételi és ajánlati ár közötti alacsony különbözeten, a magas kereskedési mennyiségeken és a piaci szereplők nagy és eltérő számán alapulnak.

    Az első albekezdés aa) pontjának alkalmazásában a Bizottság … [e rendelet hatálybalépése után hat hónappal]-ig a 24a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, hogy egyértelműen meghatározza a „piaci likviditás” fogalmát és kiszámításának módszerét e rendelet alkalmazásában.

    Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában a Bizottság … [e rendelet hatálybalépése után hat hónappal]-ig a 24a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, hogy kiegészítse e rendeletet azon kritériumok megállapításával, amelyek alapján az ESMA értékeli, hogy valamely tagállam elveszítette-e a piaci hozzáférését.

    (3a)     Az ESMA folyamatosan nyomon követi és értékeli, hogy a tagállamok, amelyeknek az államkötvényei szerepelnek valamely államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes portfóliójában, nem veszítették-e el piaci hozzáférésüket, vagy ha az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása meglehetősen kedvezőtlen hatást gyakorolt a piaci likviditásra, nem léptek-e be makrogazdasági kiigazítási programba, és hogy azoknak a tagállamoknak az alapsúlyai, amelyek korlátozottan bocsátanak rendelkezésre államkötvényeket, gátolják-e az új államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátását, vagy hogy e helyzetek bármelyike már nem áll-e fenn.

    Amennyiben az EKRT-vel való konzultációt követően az ESMA úgy találja, hogy a (3) bekezdés első albekezdésének a) vagy aa) pontjában említett helyzet áll fenn, kérheti a Bizottságot a mögöttes portfólióban foglalt tagállamok államkötvényei alapsúlyának kiigazítására.

    Amennyiben az EKRT-vel való konzultációt követően az ESMA úgy találja, hogy a (3) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett helyzet áll fenn, kérheti a Bizottságot a tagállam kizárására az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójából, vagy a mögöttes portfólióban foglalt tagállamok államkötvényei alapsúlyának kiigazítására.

    Amennyiben az EKRT-vel való konzultációt követően az ESMA úgy találja, hogy a (3) bekezdés első albekezdésének a–b) pontjában említett helyzet már nem áll fenn, kérheti a Bizottságot a tagállam államkötvényeienk visszahelyezésére az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójába, és a mögöttes portfólióban foglalt tagállamok államkötvényei alapsúlyának kiigazítására.

    A Bizottság a második, harmadik és negyedik albekezdésben említett kérést követően 48 órán belül, az ESMA által szolgáltatott indokok és bizonyítékok alapján meghozza az alábbi intézkedések egyikét:

    a)

    végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben vagy kizárja a tagállam államkötvényeit az államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes portfóliójából, vagy kiigazítja az érintett tagállamok alapsúlyát;

    b)

    végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben elutasítja az érintett tagállamok kizárására vagy alapsúlyának kiigazítására irányuló kérelmet; vagy

    c)

    végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben visszahelyezi a tagállam államkötvényeit az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójába, megfelelően kiigazítva a mögöttes portfólióban foglalt tagállamok államkötvényeinek alapsúlyát.

    (3b)     Az e cikk (3a) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktust a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

    Ha valamely tagállamot a (3a) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási jogi aktus alapján kizárnak az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójából, a fennmaradó tagállamok államkötvényeinek alapsúlyát a (3a) bekezdésben említett tagállam államkötvényeinek kizárásával és a (2) bekezdésben meghatározott számítási módszer alkalmazásával határozzák meg. Amennyiben a (3a) bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktus alkalmazandó, és kiigazítják az alapsúlyokat, az alapsúlyokat a végrehajtási jogi aktussal összhangban alkalmazzák.

    A kizárás vagy a kiigazítás egy hónapos kezdeti időszakra érvényes. A Bizottság az ESMA-val folytatott konzultációt követően végrehajtási jogi aktus útján további egy hónapos időszakokkal meghosszabbíthatja az e cikkben említett kizárást vagy az alapsúlyok kiigazítását. Amennyiben a kizárást vagy a kiigazítást a kezdeti időszak vagy bármely megújítási időszak végéig nem újítják meg, automatikusan megszűnik.

    (3c)     Az EKB-t időben tájékoztatni kell a (3a) vagy (3b) bekezdések alapján hozott bármely határozatról.

    5. cikk

    A mögöttes eszközök futamideje

    (1)   Az államkötvény-fedezetű értékpapírok ugyanazon kibocsátáshoz tartozó ügyletrészsorozatai egyetlen eredeti lejárati dátummal rendelkeznek. A lejárati dátum megegyezik a mögöttes portfólió leghosszabb hátralévő futamidejével rendelkező államkötvényének lejárati dátumával vagy egy nappal meghaladja azt.

    (2)   Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját alkotó államkötvények hátralévő futamideje nem rövidebb több mint hat hónappal az adott portfólió leghosszabb hátralévő futamidejével rendelkező államkötvényének hátralévő futamidejénél.

    6. cikk

    Az ügyletrészsorozatok struktúrája, kifizetés és veszteségek

    (1)   Egy államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás egy előbbre sorolt ügyletrészsorozatból és egy vagy több alárendelt ügyletrészsorozatból áll. Az előbbre sorolt ügyletrészsorozat forgalomban lévő névértéke a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének hetven százalékát teszi ki. Az alárendelt ügyletrészsorozatok számát és forgalomban lévő névértékét a különleges célú gazdasági egység határozza meg, annak a korlátozásnak a figyelembevételével, hogy a leginkább alárendelt ügyletrészsorozat névértéke legkevesebb a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének öt százalékát teszi ki.

    (2)   Amikor a tagállami vagy uniós értékpapírpiacok működését kedvezőtlen fejlemények súlyosan zavarják, és ezt a zavart a Bizottság a (4) bekezdéssel összhangban megerősítette, a különleges célú gazdasági egység a megerősítés utáni minden államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás esetében hatvan százalékra csökkenti az előbbre sorolt ügyletrészsorozat forgalomban lévő névértékét.

    Amikor a Bizottság a (4) bekezdéssel összhangban megerősíti a zavar megszűnését, a megerősítés utáni államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásokra az (1) bekezdés alkalmazandó.

    (3)   Az ESMA nyomon követi és értékeli a (2) bekezdésben felvázolt helyzet fennállását vagy megszűnését, és erre vonatkozóan tájékoztatásban részesíti a Bizottságot.

    (4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely kimondja a (2) bekezdésben említett zavar fennállását vagy megszűnését. Az említett végrehajtási jogi aktust a 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

    (5)   Az államkötvény-fedezetű értékpapírok utáni kifizetések az államkötvényekből álló mögöttes portfólió kifizetéseitől függnek.

    (6)   A veszteségek elosztását és a kifizetési sorrendet az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozata határozza meg, és az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás teljes élettartamára rögzítik.

    A veszteségeket megvalósulásukkor elismerik és kiosztják.

    7. cikk

    Az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása és a különleges célú gazdasági egységek kötelezettségei

    (1)   A különleges célú gazdasági egységek eleget tesznek az alábbi követelményeknek:

    a)

    székhelyük az Unióban található;

    b)

    tevékenységük az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátására és kezelésére, valamint az ilyen értékpapírok mögöttes portfóliójának kezelésére korlátozódik a 4., 5., 6. és 8. cikkel összhangban;

    c)

    a b) pontban említett szolgáltatások és tevékenységek elvégzéséért kizárólag a különleges célú gazdasági egységek felelősek.

    (2)   Az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás mögöttes portfólióját teljes mértékben a különleges célú gazdasági egységek birtokolják.

    Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliója a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 2. cikkének c) pontja szerinti értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás, amely biztosítékként szolgál a különleges célú gazdasági egységnek az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásba befektető szereplők felé fennálló pénzügyi kötelezettségét illetően.

    Egy államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásba tartozó államkötvény-fedezetű értékpapír birtoklása nem biztosít semmilyen jogot vagy követelést az államkötvény-fedezetű értékpapírokat kibocsátó különleges célú gazdasági egység olyan eszközeit illetően, amelyek túlmutatnak a kibocsátás mögöttes portfólióján és az államkötvény-fedezetű értékpapír birtoklásából származó bevételen.

    Az államkötvényekből álló mögöttes portfólióból származó bevételek értékének csökkenése nem biztosít kártérítés igénylésére való jogot a befektetők számára.

    (3)   A különleges célú gazdasági egység nyilvántartást és számlát vezet az alábbiak érdekében:

    a)

    saját eszközeinek és pénzügyi forrásainak elkülönítése az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás mögöttes portfóliójának eszközeitől és forrásaitól, illetve a kapcsolódó bevételektől;

    b)

    a különböző államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások mögöttes portfólióinak és bevételeinek elkülönítése;

    c)

    a különböző befektetők vagy közvetítők által tartott pozíciók elkülönítése;

    d)

    annak ellenőrzése, hogy egy kibocsátás államkötvény-fedezetű értékpapírjainak száma mindenkor megegyezik-e az adott kibocsátásban érintett befektetők és közvetítők által birtokolt államkötvény-fedezetű értékpapírok mennyiségével;

    e)

    annak ellenőrzése, hogy egy kibocsátás államkötvény-fedezetű értékpapírjainak forgalomban lévő névértéke megegyezik-e az adott kibocsátáshoz tartozó, államkötvényekből álló mögöttes portfólió forgalomban lévő névértékével.

    (4)   A különleges célú gazdasági egységek a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett államkötvényeket az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelvének (13) I. melléklete B. szakaszának 1. pontja, illetve az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendeletének (14) melléklete A. szakaszának 2. pontja szerint megengedett módon csak központi bankoknál, központi értéktárakban, engedélyezett hitelintézeteknél vagy engedélyezett befektetési vállalkozásoknál helyezik letétbe.

    (4a)     A tagállamok biztosítják, hogy a különleges célú gazdasági egység birtokában lévő államkötvény-állományok ugyanolyan kezelésben részesüljenek, mint ugyanezen államkötvény egyéb állományai vagy az azonos feltételekkel kibocsátott más államkötvény-állományok.

    8. cikk

    Befektetési politika

    (1)   A különleges célú gazdasági egység a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett államkötvényekből származó, tőketörlesztéshez vagy kamatfizetéshez kapcsolódó olyan kifizetéseket, amelyek esedékessége megelőzi az államkötvény-fedezetű értékpapírok után járó, tőketörlesztéshez vagy kamatfizetéshez kapcsolódó kifizetéseket, csak pénzeszközökbe vagy egy napon belül minimális negatív árhatással likviddé tehető, euróban denominált pénzeszköz-egyenértékesekbe fekteti .

    A különleges célú gazdasági egységek a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja, illetve a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 2. pontja szerint megengedett módon csak központi bankoknál, központi értéktárakban, engedélyezett hitelintézeteknél vagy engedélyezett befektetési vállalkozásoknál helyezik letétbe az első albekezdésben említett kifizetéseket.

    (2)   A különleges célú gazdasági egység nem változtatja meg az államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes portfólióját az államkötvény-fedezetű értékpapír lejáratáig.

    (3)   Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesebben meghatározza az (1) bekezdésben említett nagymértékben likvidnek, minimális piaci és hitelkockázatúnak tekinthető pénzügyi instrumentumokat. Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

    A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

    3. fejezet

    Az államkötvény-fedezetű értékpapír megnevezés használata, illetve bejelentési, átláthatósági és tájékoztatási követelmények

    9. cikk

    Az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezés használata

    Az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezés csak olyan pénzügyi termékekre használható, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételek mindegyikének:

    a)

    a pénzügyi termék folyamatosan összhangban van a 4., 5. és 6. cikkekkel;

    aa)

    a különleges célú gazdasági egység folyamatosan megfelel a 7. és 8. cikknek;

    b)

    az ESMA a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően tanúsította a pénzügyi terméket , és a pénzügyi terméket hozzáadták a 10. cikk (2) bekezdésében említett listához.

    10. cikk

    Az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó bejelentési követelmények

    (1)   A különleges célú gazdasági egység kérelmet nyújt be az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás tanúsítása iránt oly módon, hogy az e cikk (5) bekezdésében említett sablon segítségével az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása előtt legkevesebb egy héttel értesíti az ESMA-t arról, hogy az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás eleget tesz a 4., 5. és 6. cikkekben meghatározott követelményeknek. Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül értesíti a különleges célú gazdasági egység szerint illetékes hatóságot.

    (1a)     Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott értesítés magában foglalja a különleges célú gazdasági egység arra vonatkozó magyarázatát, hogy hogyan felel meg a 4., 5., 6., 7. és 8. cikkekben meghatározott egyes követelményeknek.

    (1b)     Az ESMA csak akkor tanúsítja az az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátást, ha teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a kérelmező különleges célú gazdasági egység és az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás az e rendeletben megállapított összes követelménynek megfelel. Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmező különleges célú gazdasági egységet arról, hogy megadja vagy elutasítja a tanúsítványt.

    (2)   Az ESMA a hivatalos weboldalán listát vezet minden olyan államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásról, amelyet az ESMA tanúsított . Az ESMA azonnal frissíti a listát, és minden olyan államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátást töröl a listáról, amely az ESMA 15. cikk szerinti határozatának alapján a továbbiakban nem tekinthető államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásnak.

    (3)   ▌Az ESMA azonnal jelzi az e cikk (2) bekezdésében említett listán, ha az érintett államkötvény-fedezetű értékpapírhoz kapcsolódóan olyan , a 16. cikkben említett közigazgatási szankciót szabott ki, amely a továbbiakban már nem fellebbezhető meg.

    (3a)     Az ESMA visszavonja az az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás tanúsítványát, amennyiben bármely alábbi feltétel teljesül:

    a)

    a különleges célú gazdasági egység kifejezetten lemondott a tanúsítványról vagy azt a tanúsítvány megadása után hat hónapon belül nem használta fel;

    b)

    a különleges célú gazdasági egység hamis nyilatkozatok tételével vagy bármely egyéb szabálytalan módon szerezte meg a tanúsítványt;

    c)

    az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett a tanúsítására sor került.

    A tanúsítvány visszavonása az egész Unióban azonnal hatályos.

    (4)   Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (1) bekezdésben említett információk meghatározása érdekében.

    Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

    A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

    (5)   Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben említett információk biztosításához használandó sablonok létrehozása érdekében.

    Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap]-ig benyújtja e végrehajtás-technikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

    A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

    11. cikk

    Átláthatósági követelmények

    (1)   A különleges célú gazdasági egységek indokolatlan késedelem nélkül biztosítják a befektetők és az ESMA számára az alábbi információkat:

    a)

    a mögöttes portfólióra vonatkozó információk, amelyek kulcsfontosságúak annak értékeléséhez, hogy a pénzügyi termék eleget tesz-e a 4., 5. és 6. cikkeknek;

    b)

    az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozatait érintő kifizetési prioritás részletes leírása;

    c)

    amikor az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendeletének (15) 1. cikke (4) bekezdésében, 1. cikke (5) bekezdésében vagy 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott esetekben nem készítettek tájékoztatót, az államkötvény-fedezetű értékpapírok legfontosabb jellemzőinek áttekintése, adott esetben beleértve a kitettségi tulajdonságokra, a pénzforgalomra és a veszteségátvállalásra vonatkozó részleteket;

    d)

    a 10. cikk (1) bekezdésében említett értesítés és a 10. cikk (1b) bekezdésében említett tanúsítvány ;

    Az e bekezdés a) pontjában említett információkat legkésőbb az államkötvény-fedezetű értékpapírok után járó kamatok kifizetésének esedékessége után egy hónappal elérhetővé teszik.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett információkat a különleges célú gazdasági egység egy weboldalon teszi közzé, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

    a)

    jól működő adatminőség-ellenőrzési rendszerrel rendelkezik;

    b)

    olyan megfelelő irányítási standardok vonatkoznak rá, valamint fenntartása és működtetése olyan megfelelő szervezeti struktúra szerint történik, amely garantálja a weboldal folyamatos és megfelelő működését;

    c)

    olyan rendszerek, ellenőrzési mechanizmusok és eljárások kapcsolódnak hozzá, amelyekkel meghatározható, melyek a működési kockázat releváns forrásai;

    d)

    a kapott információk védelmét, sérthetetlenségét és azonnali rögzítését biztosító rendszereket foglal magában;

    e)

    lehetővé teszi az információk nyilvántartásban való megőrzését az egyes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások lejárati időpontját követően legalább öt évig.

    A különleges célú gazdasági egység az (1) bekezdésben említett információkat és ezek közzétételének helyét megjelöli az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló, befektetőknek átadott dokumentációban.

    12. cikk

    Tájékoztatási követelmények

    (1)   Egy államkötvény-fedezetű értékpapír átruházása előtt az átruházó biztosítja az átvevő részére az alábbi információkat:

    a)

    az államkötvényekből álló mögöttes portfólió által termelt bevételeknek az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás különböző ügyletrészsorozataihoz rendelésének módja, beleértve a mögöttes eszközök nemfizetése után vagy előtt alkalmazott eljárást is;

    b)

    a mögöttes portfóliót alkotó államkötvények nemfizetése előtt vagy után a csereajánlatokhoz kapcsolódó szavazati jogokat hogyan osztják szét a befektetők között, és az adósság-nemfizetésekből származó veszteségeket hogyan osztják el az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás különböző ügyletrészsorozatai között.

    (2)   Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (1) bekezdésben említett információk meghatározása érdekében.

    Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

    A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

    4. fejezet

    Termékfelügyelet

    13. cikk

    Az ESMA általi felügyelet

    (1)   A különleges célú gazdasági egységek e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelésének felügyeletéért felelős illetékes hatóság az ESMA .

    (2)    Az ESMA rendelkezik az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges felügyeleti, vizsgálati és szankcionálási hatáskörrel.

    Az ESMA legalább az alábbi hatáskörrel rendelkezik :

    a)

    hozzáférést kérhessen bármilyen formátumú bármilyen dokumentumhoz, amennyiben az államkötvény-fedezetű értékpapírokhoz kapcsolódnak, és másolatot kérhessen vagy készíthessen ezekről;

    b)

    felszólíthassa a különleges célú gazdasági egységet késedelem nélküli információszolgáltatásra;

    c)

    információt kérhessen a különleges célú gazdasági egység tevékenységeihez kapcsolódó minden személytől;

    d)

    helyszíni ellenőrzést végezhessen előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

    e)

    megfelelő intézkedéseket hozhasson annak érdekében, hogy a különleges célú gazdasági egység továbbra is eleget tegyen a rendelet előírásainak;

    f)

    utasítást adhasson ki annak biztosítása érdekében, hogy egy különleges célú gazdasági egység eleget tegyen a rendelet előírásainak, és tartózkodik az e rendeletet sértő minden magatartás megismétlésétől.

    ▌

    14. cikk

    Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködés

    (1)   Az államkötvény-fedezetű értékpapírokat összeállító jogalanyok felügyeletéért felelős vagy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacán egyéb módon részt vevő illetékes hatóságok és az ESMA feladataik elvégzésének érdekében szoros együttműködést folytatnak és információkat cserélnek. Különösen felügyeleti tevékenységüket szorosan összehangolva végzik e rendelet megsértése eseteinek feltárása és orvoslása, a legjobb gyakorlatok kidolgozása és terjesztése, az együttműködés megkönnyítése, az egységes értelmezés előmozdítása, valamint a vitás esetekre nézve joghatóságokon átívelő értékelések elkészítése érdekében.

    Az illetékes hatóságokra ruházott hatáskör gyakorlásának megkönnyítése, valamint az e rendeletben meghatározott kötelezettségek következetes alkalmazásának és betartatásának biztosítása érdekében az ESMA az 1095/2010/EU rendeletben ráruházott hatáskör szerint jár el.

    (2)   Egy illetékes hatóság, amelynek egyértelmű és bizonyítható alapja van arra, hogy egy különleges célú gazdasági egység megsérti e rendeletet, azonnal részletes tájékoztatásban részesíti az ESMA-t . Az ESMA meghozza a megfelelő intézkedéseket, beleértve a 15. cikkben említett határozatot.

    (3)   Ha a különleges célú gazdasági egység az ESMA által meghozott intézkedések ellenére sem ▌hagy fel az e rendeletet egyértelműen sértő gyakorlatával, akkor ▌az ESMA ▌minden megfelelő intézkedést megtesz a befektetők védelme érdekében, beleértve az államkötvény-fedezetű értékpapírok területén történő további kereskedésének megtiltását a különleges célú gazdasági egység számára, valamint a 15. cikkben említett határozat meghozatalát.

    15. cikk

    Az államkötvény-fedezetű értékpapír megnevezés nem megfelelő használata

    (1)   Amennyiben okkal feltételezhető, hogy a 9. cikk előírásait megsértő különleges célú gazdasági egység az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezést olyan termék forgalmazására használta, amely nem tesz eleget az említett cikkben meghatározott követelményeknek, akkor az ESMA a (2) bekezdésben meghatározott eljárást követi.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett lehetséges jogsértés tudomására jutásától számított 15 napon belül az ESMA eldönti, hogy sor került-e a 9. cikk megsértésére, és tájékoztatja erről ▌a többi érintett illetékes hatóságot, beleértve a befektetőkhöz tartozó illetékes hatóságokat is, amennyiben ismertek. ▌

    ▌

    Ha az ESMA megállapítja , hogy a különleges célú gazdasági egység által elkövetett jogsértés a 9. cikk jóhiszemű megsértése, akkor a különleges célú gazdasági egység számára a jogsértésre vonatkozó ESMA általi tájékoztatásától számítva legfeljebb egy  hónapos időszakot engedélyezhet az azonosított jogsértés megszüntetésére. Ez idő alatt az ESMA által a 10. cikk (2) bekezdésének alapján vezetett listán szereplő államkötvény-fedezetű értékpapírok továbbra is ilyen értékpapíroknak tekintendők, és a listán maradnak.

    (3)   Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) és (2) bekezdések szerinti együttműködési kötelezettségek és információcserék meghatározása érdekében.

    Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

    A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

    16. cikk

    Korrekciós intézkedések és közigazgatási szankciók

    (1)   A tagállamok azon jogának megsértése nélkül, hogy a 17. cikk értelmében büntetőjogi szankciókat határozzanak meg, az ESMA a különleges célú gazdasági egység vagy az egységet irányító természetes személy számára megfelelő korrekciós intézkedéseket ír elő, többek között a 15. cikkben említett határozatot és a (3) bekezdésben meghatározott megfelelő közigazgatási szankciókat, amennyiben a különleges célú gazdasági egység:

    a)

    nem tesz eleget a 7. és 8. cikkekben meghatározott követelményeknek;

    b)

    nem tesz eleget a 9. cikkben meghatározott követelményeknek, többek között nem értesítette az ESMA-t a 10. cikk (1) bekezdése szerint, vagy félrevezető bejelentést tett;

    c)

    nem tesz eleget a 11. cikkben szereplő átláthatósági követelményeknek.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett közigazgatási szankciók legalább a következők:

    a)

    a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személy azonosságát és a jogsértés jellegét ismertető nyilvános közlemény;

    b)

    a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személynek szóló utasítás az általa folytatott gyakorlat beszüntetésére és a megismétlésétől való tartózkodásra vonatkozóan;

    c)

    ideiglenes tilalom, amely megtiltja a különleges célú gazdasági egység igazgatósági tagjai vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármilyen más természetes személy számára vezetői funkciók betöltését a különleges célú gazdasági egységben;

    d)

    az (1) bekezdés b) pontjában említett jogsértés esetén annak ideiglenes megtiltása a különleges célú gazdasági egység számára, hogy a 10. cikk (1) bekezdésében említett bejelentéseket tegyen;

    e)

    legtöbb 5 000 000 EUR összegű, vagy ha a tagállam fizetőeszköze nem az euró, akkor a … [e rendelet hatálybalépésének napja]-án/-én érvényes árfolyam szerinti nemzeti pénznemben kifejezett egyenértékű összegű vagy a különleges célú gazdasági egység teljes éves nettó árbevételének – a különleges célú gazdasági egység vezetősége által legutóbb elfogadott beszámoló alapján meghatározva – maximum 10 %-át kitevő összegű közigazgatási pénzbírságok;

    f)

    a jogsértésből származó haszon összegének – amennyiben ez a haszon meghatározható – maximum kétszeresét kitevő közigazgatási pénzbírság, akkor is, ha ez az összeg meghaladja az e) pont szerinti maximális összegeket.

    (3)   A közigazgatási szankciók típusának és mértékének meghatározásakor az ESMA figyelembe veszi, hogy a jogsértés milyen mértékben volt szándékos vagy hanyagság eredménye, illetve az összes többi körülményt, adott esetben beleértve a következőket:

    a)

    a jogsértés lényegessége, súlyossága és időtartama;

    b)

    a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

    c)

    a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje;

    d)

    a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentősége, amennyiben ezek meghatározhatók;

    e)

    a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteségek;

    f)

    a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje;

    g)

    a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések.

    (4)    Az ESMA biztosítja , hogy a korrekciós intézkedések foganatosítására vagy közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó határozatok megfelelően indokoltak és megfellebbezhetők legyenek .

    17. cikk

    Büntetőjogi szankciókkal fennálló kapcsolat

    Azok a tagállamok, amelyek a 16. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésre vonatkozóan büntetőjogi szankciókat határoztak meg, lehetővé teszik az ESMA számára ▌, hogy kapcsolatot tartson fenn a joghatóságukon belüli igazságügyi, bűnüldöző vagy büntető igazságszolgáltatási hatóságokkal, és hogy a 16. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésekhez kapcsolódó bűnügyi nyomozással vagy eljárásokkal kapcsolatban információkat kapjon az érintett hatóságoktól ▌, illetve ilyen információkat adjon át a számukra.

    18. cikk

    A közigazgatási szankciók közzététele

    (1)   Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül és az érintett személy tájékoztatását követően minden olyan közigazgatási szankciókra vonatkozó határozatot közzétesz a  weboldalán , amelyek ellen már nem lehet fellebbezést benyújtani, és amelyek a 16. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésekhez kapcsolódnak.

    Az első albekezdésben említett közzétételnek ki kell terjednie a jogsértés típusára és jellegére vonatkozó adatokra, illetve annak a természetes vagy jogi személynek az azonosságára, akire vagy amelyre a közigazgatási szankciót kiszabták.

    (2)   Az ESMA név nélkül hozza nyilvánosságra a közigazgatási szankciókat a következő körülmények valamelyikének fennállása esetén:

    a)

    természetes személyekre kiszabott közigazgatási szankció esetében – előzetes értékelést követően – a személyes adatok nyilvánosságra hozatala aránytalannak bizonyul;

    b)

    ha a közzététel veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő nyomozást;

    c)

    ha a közzététel aránytalan károkat okozna a különleges célú gazdasági egység vagy az érintett természetes személy számára.

    Alternatív megoldásként, amennyiben az első albekezdésben említett körülmények előreláthatólag meg fognak szűnni, az (1) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatal erre az időtartamra elhalasztható.

    (3)   Az ESMA biztosítja , hogy az (1) és (2) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információk öt évig fenn maradjanak a hivatalos weboldalán . A személyes adatok csak a szükséges ideig maradnak fenn az ESMA hivatalos weboldalán.

    18a. cikk

    Felügyeleti díjak

    (1)     Az ESMA-nak e rendelettel és az e cikk (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban díjakat kell felszámítania a különleges célú gazdasági egységnek. E díjaknak az érintett különleges célú gazdasági egység forgalmával arányosnak kell lenniük, és teljes egészében fedezniük kell az ESMA azon szükséges kiadásait, amelyek az államkötvény-fedezetű értékpapírok engedélyezéséhez és a különleges célú gazdasági egységek felügyeletéhez kapcsolódnak.

    (2)     A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 24a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módjának részletes meghatározásával történő kiegészítése céljából.

    19. cikk

    Az államkötvény-fedezetű értékpapírok makroprudenciális felügyelete

    Az ▌1092/2010/EU  rendeletben meghatározott megbízatásának keretein belül az ERKT felelős az államkötvény-fedezetű értékpapírok uniós piacának makroprudenciális felügyeletéért, és az említett rendelet által rá ruházott hatáskörnek megfelelően jár el. Amennyiben az ERKT megállapítja, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacai súlyos veszélyt jelentenek azon tagállamok állampapírpiacainak rendes működésére nézve, amelyek fizetőeszköze az euró, az ERKT-nak adott esetben élnie kell az 1092/2010/EU rendelet 16., 17. és 18. cikkében ráruházott hatáskörökkel.

    ▌

    4. fejezet

    Végrehajtási hatáskör és záró rendelkezések

    21. cikk

    A 2009/65/EK irányelv módosítása

    A 2009/65/EK irányelv a következő 54a. cikkel egészül ki:

    „54a. cikk

    (1)   Ha a tagállamok az 54. cikk szerinti eltérést alkalmaznak vagy az 56. cikk (3) bekezdése szerinti mentességet biztosítanak, akkor az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai:

    a)

    ugyanazt az eltérést alkalmazzák vagy ugyanolyan mentességet adnak az ÁÉKVB-k számára, hogy eszközeiket akár 100 %-ban a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokba fektessék a kockázatmegosztás elvével összhangban, amennyiben ezek az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy az ÁÉKVB-k befektetői ugyanolyan védelemben részesülnek, mint az 52. cikkben meghatározott korlátoknak eleget tevő ÁÉKVB befektetők;

    b)

    eltekintenek az 56. cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásától.

    (2)   … [az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig a tagállamok elfogadják, közzéteszik és ismertetik a Bizottsággal és az ESMA-val az (1) bekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.”

    22. cikk

    A 2009/138/EK irányelv módosítása

    A 2009/138/EK irányelv 104. cikke az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

    „(8)   Az alapvető szavatolótőke-szükséglet kiszámításakor a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokkal szembeni kitettségeket a tagállamok központi kormányzataival és központi bankjaival szembeni, hazai pénznemben denominált és finanszírozott kitettségekként kell kezelni.

    … [az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig a tagállamok elfogadják, közzéteszik és ismertetik a Bizottsággal és az ESMA-val az első albekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.”

    23. cikk

    Az 575/2013/EU rendelet módosításai

    Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

    (1)

    A 268. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

    „(5)   Az (1)  bekezdéstől eltérve a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének ( 8 ) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírok előbbre sorolt ügyletrészsorozatát minden esetben e cikk (1)  bekezdésének megfelelően kell kezelni.”

    (2)

    A 325. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

    „(4)   Ennek a címnek az alkalmazásában az intézményeknek a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének ( 8 ) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírok előbbre sorolt ügyletrészsorozatának formáját öltő kitettségeket egy tagállam központi kormányzatával szembeni kitettségekként kell kezelniük.”

    (3)

    A rendelet 390. cikkének (7) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

    „Az első albekezdés a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokkal szembeni kitettségekre is alkalmazandó.”

    24. cikk

    Az (EU) 2016/2341 irányelv módosítása

    Az (EU) 2016/2341 irányelv a következő 18a. cikkel egészül ki:

    „18a. cikk

    Államkötvény-fedezetű értékpapírok

    (1)   A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények eszközeinek értékelésére, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények előírt szavatoló tőkéjének kiszámítására és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények rendelkezésre álló szavatoló tőkéjének kiszámítására vonatkozó nemzeti szabályaikban a tagállamok a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokat az euróövezeti állampapírokkal megegyező módon kezelik.

    (2)   … [az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig a tagállamok elfogadják, közzéteszik és ismertetik a Bizottsággal és az ESMA-val az (1) bekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.”

    24a. cikk

    A felhatalmazás gyakorlása

    (1)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

    (2)     A Bizottságnak a 4. cikk (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése és a 18a. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól … [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

    (3)     Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében és a 18a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

    (4)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

    (5)     A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

    (6)     A 4. cikk (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése vagy a 18a. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam [két hónap]-pal meghosszabbodik.

    25. cikk

    Értékelési rendelkezés

    Legkorábban öt évvel e rendelet hatálybalépését követően, és elegendő adat rendelkezésre állása esetén a Bizottság sort kerít a rendelet értékelésére, annak felmérése érdekében, hogy elérte-e az államkötvény-fedezetű értékpapírok kialakulásának útjában álló hátrányos szabályozási akadályok megszüntetésére irányuló célkitűzését.

    26. cikk

    Bizottsági eljárás

    (1)   A Bizottságot a 2001/528/EK bizottsági határozattal (16) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

    (2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

    27. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt …, -án/-én.

    az Európai Parlament részéről

    az elnök

    a Tanács részéről

    az elnök

    (1)  HL C … , , . .o.

    (2)  HL C 62., 2019.2.15., 113. o.

    (3)  Az Európai parlament 2019. április 16-i álláspontja.

    (4)   Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

    (5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

    (6)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet (CRR) módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

    (7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

    (8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

    (9)   Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).

    (10)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

    (11)  Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).

    (12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).

    (13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

    (14)  Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

    (15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

    (16)  A Bizottság 2001/528/EK határozata (2001. június 6.) az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).

    Top