Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52019AP0226

    P8_TA(2019)0226 A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályok ***I Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2016)0864 – C8-0495/2016 – 2016/0380(COD)) P8_TC1-COD(2016)0380 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)

    HL C 108., 2021.3.26, p. 187–189 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2021.3.26.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 108/187


    P8_TA(2019)0226

    A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályok ***I

    Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2016)0864 – C8-0495/2016 – 2016/0380(COD))

    (Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

    (2021/C 108/19)

    Az Európai Parlament,

    tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0864),

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0495/2016),

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

    tekintettel a magyar Országgyűlés, az osztrák szövetségi tanács és a lengyel szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

    tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. május 31-i véleményére (1),

    tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. július 13-i véleményére (2),

    tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra (3),

    tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz küldött, 2017. szeptember 7-i levélre,

    tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

    tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

    tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0044/2018),

    A.

    mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogi aktusok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

    1.

    elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

    2.

    tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

    3.

    felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

    4.

    utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

    (1)  HL C 288., 2017.8.31., 91. o.

    (2)  HL C 342., 2017.10.12., 79. o.

    (3)  HL C 77., 2002.3.28., 1. o.


    P8_TC1-COD(2016)0380

    Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)

    (A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/944 irányelvvel.)


    MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

    A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A RENDSZERÖSSZEKÖTŐ FOGALOMMEGHATÁROZÁSÁRÓL

    „A Bizottság tudomásul veszi a társjogalkotóknak az átdolgozott villamosenergia-irányelvvel és az átdolgozott villamosenergia-rendelettel kapcsolatos azon megállapodását, miszerint visszatérnek a »rendszerösszekötő« fogalmának a 2009/72/EK irányelvben és a 714/2009/EK rendeletben használt meghatározásához. A Bizottság egyetért azzal, hogy a villamosenergia-piacok különböznek az olyan egyéb piacoktól, mint a földgázpiac, például azért, mert olyan termékekkel kereskednek, amelyeket jelenleg nem lehet könnyen tárolni, és amelyeket termelőlétesítmények széles köre állít elő, ideértve az elosztás szintjén működő létesítményeket is. Következésképpen a villamosenergia- és a gázágazat között jelentős különbségek vannak a harmadik országokkal való összeköttetések szerepét illetően is, és különböző szabályozási megközelítések választhatók.

    A Bizottság tovább fogja vizsgálni e megállapodás hatását, és szükség esetén iránymutatást fog adni a jogszabályok alkalmazására vonatkozóan.

    A jogi egyértelműség érdekében a Bizottság az alábbiakat kívánja kiemelni:

    A villamosenergia-irányelvben a rendszerösszekötő közösen elfogadott fogalommeghatározása a villamosenergia-rendszereket összekapcsoló berendezésre utal. Ez a megfogalmazás nem tesz különbséget a különböző keretszabályozások vagy technikai körülmények között, és így alkalmazási köre elvileg kiterjed a harmadik országokkal való valamennyi villamosenergia-összeköttetésre. A rendszerösszekötő fogalmának a villamosenergia-rendeletben elfogadott meghatározását illetően a Bizottság hangsúlyozza, hogy a villamosenergia-piacok integrációja magas fokú együttműködést követel a rendszerüzemeltetők, a piaci szereplők és a szabályozók közötti. Bár az alkalmazandó szabályok hatálya a belső villamosenergia-piaccal való integráció fokától függően változhat, a harmadik országoknak a belső villamosenergia-piacba való – például a piac-összekapcsolási projektekben való részvétel révén megvalósuló – szoros integrációjának olyan megállapodásokon kell alapulnia, amelyek megkövetelik a vonatkozó uniós jog alkalmazását.”

    A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA AZ ALTERNATÍV VITARENDEZÉSRŐL

    A Bizottság tudomásul veszi a társjogalkotóknak a 26. cikkel kapcsolatos azon megállapodását, miszerint uniós szintű szabályozással kell kötelezővé tenni az energetikai szolgáltatók részvételét az alternatív vitarendezésben. A Bizottság sajnálatát fejezi ki e döntéssel kapcsolatban, mivel javaslatában ezt a választási lehetőséget – a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU irányelvben (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) elfogadott megközelítéssel összhangban, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének szem előtt tartásával – a tagállamokra hagyta.

    Bizottságnak nem feladata összehasonlító értékeléseket végezni a tagállamok által bevezetett egyes alternatív vitarendezési modellekről. A Bizottság ezért az uniós jog átültetésének és hatékony alkalmazásának nyomon követésére vonatkozó általános kötelezettsége keretében fogja figyelembe venni a nemzeti alternatív vitarendezési rendszerek általános hatékonyságát.


    Top