(1)

Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott, a Bizottság által a tagállamokkal és a társult országokkal együttműködésben végrehajtott Fiscalis 2020 program és annak elődjei jelentős mértékben járultak hozzá az Unión belül az adóhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és fokozásához. A részt vevő országok adóhatóságai is elismerték az említett programok hozzáadott értékét, többek között az uniós tagállamok és az adózók pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme tekintetében. A következő évtizedben várható problémák gyakran nem kezelhetők hatékonyan , ha a tagállamok nem tekintenek ki közigazgatási területeik határain túlra is , és nem működnek szorosan együtt partnereikkel.

(2)

A Fiscalis 2020 program uniós keretet kínál a tagállamoknak ezen együttműködési tevékenységek továbbfejlesztésére, és ez a keret költséghatékonyabb, mint ha minden tagállam két- vagy többoldalú alapon külön-külön hozna létre együttműködési kereteket akár maguk között, akár harmadik országokkal, amelyekkel az Unió szorosan együttműködik az adóügyek területén . Ezért az említett program folytatását egy ugyanezen területre vonatkozó új program, a Fiscalis program (a továbbiakban: program) létrehozásával kell biztosítani.

(2a)

A programnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok megerősítsék az adócsalás, a korrupció, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelmet szolgáló kapacitásaikat, beleértve különösen a humánerőforrás-képzést és az igazgatási struktúrák fejlesztését célzó technikai támogatást. Ezt a támogatást átlátható módon kell biztosítani.

(3)

Azzal, hogy a program az egységes piacot támogató, az Unión belüli tisztességes versenyt elősegítő , valamint az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő keretet biztosít az intézkedésekhez, várhatóan hozzájárul az adócsalás, az adókijátszás , az adókikerülés, az agresszív adótervezés és az adóztatás kettős elmaradásának megelőzéséhez és leküzdéséhez; a határokon átnyúló ügyletek kapcsán a polgárokra és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek megelőzéséhez és csökkentéséhez; a tisztességesebb és hatékonyabb adórendszerek támogatásához; az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és az Unión belüli tisztességes verseny előmozdításához, valamint annak támogatásához, hogy a nemzetközi fórumokon közös uniós megközelítés érvényesüljön.

(4)

Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (4) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(5)

A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak – bizonyos feltételek teljesítése esetén – nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt. Más harmadik országok – különösen a legkevésbé fejlett országok – számára is nyitva állhat, az Unió és ezen országok által megkötött, az Unió bármely programjában való részvételükre kiterjedő egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban.

(5a)

Az Európai Parlament prioritásokat határozott meg. A pénzügyi eszközök jelenlegi hiánya akadályozza az Európai Parlament által a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozóan kitűzött célok elérését [2017/2052(INI)]. A hatékonyabb adóügyi együttműködés lehetővé teheti a jövőbeli többéves pénzügyi keret végrehajtásához szükséges források jobb összegyűjtését.

(6)

E programra alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (5) (a továbbiakban: költségvetési rendelet). A költségvetési rendelet megállapítja az Unió költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(7)

A Fiscalis 2020 program keretében alkalmazott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat meg kell tartani. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, csak általános intézkedéskategóriákat kell meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt. Az intézkedéseknek azonban az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő, kiemeltként meghatározott témák kezelésére kell irányulniuk. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a Fiscalis programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció terjedését és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon az adóügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség.

(8)

Tekintettel az adózók fokozódó mobilitására, a határokon átnyúló ügyletek számára, a pénzügyi eszközök – uniós határokon messze túlnyúló – nemzetköziesedésére , és ebből eredően az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés nagyobb kockázatára , az Uniónak vagy a tagállamoknak érdekük fűződhet ahhoz, hogy az európai elektronikus rendszereket testre szabják vagy kiterjesszék a programhoz nem társult harmadik országokra és nemzetközi szervezetekre. Ezáltal elkerülhetnék különösen a két hasonló elektronikus rendszer – az Unión belüli, illetve a nemzetközi információcserét szolgáló rendszer – kifejlesztésével és működtetésével járó adminisztratív terheket és költségeket. Ezért ha az ilyen érdekek kellően indokolják, az európai elektronikus rendszereknek a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés érdekében történő módosítása vagy kiterjesztése költségeinek a program keretében elszámolható költségeknek kell lenniük. A program keretében adott esetben ösztönözni kell a legkevésbé fejlett országok részvételével zajló egyedi fellépéseket, különösen az automatikus információcsere terén, feltéve, hogy a kiemelt témákat teljes mértékben finanszírozták.

(9)

A globalizáció , illetve az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni fellépés fontosságára figyelemmel a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértők a költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. A szakértők kiválasztásának átláthatónak kell lennie, és az adott intézkedés szempontjából releváns készségeik, tapasztalataik és ismereteik, valamint annak alapján kell történnie, hogy mennyiben képesek hozzájárulni az adott intézkedéshez. Biztosítani kell, hogy ezek a szakértők pártatlanok legyenek, és hogy szakmai szerepük tekintetében ne álljon fenn összeférhetetlenség. Biztosítani kell valamennyi érdekelt fél kiegyensúlyozott képviseletét.

(9a)

A 2014/107/EU  (6) , az (EU) 2015/2376  (7) , az (EU) 2016/881  (8) , az (EU) 2016/2258  (9) és az (EU) 2018/822  (10) tanácsi irányelvek közelmúltbeli elfogadására, valamint a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló, folyamatban lévő tárgyalásokra való tekintettel a programnak célul kell kitűznie az adóhatóságok alkalmazottainak képzését ezen irányelvek hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

(10)

A Bizottság által a finanszírozási programok koherenciájának és egyszerűsítésének biztosítása érdekében tett kötelezettségvállalással összhangban – amelyet a 2010. október 19-i, „Az uniós költségvetés felülvizsgálata” (11) című közlemény tartalmaz – a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti intézkedések céljai több finanszírozási eszköz tekintetében közösek; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program keretében végrehajtott intézkedéseknek biztosítaniuk kell az adópolitikát és az adóhatóságokat támogató uniós források felhasználásának koherenciáját.

(10a)

A Fiscalis programnak a költséghatékonyság érdekében ki kell használnia a kapcsolódó területek egyéb uniós intézkedéseivel esetlegesen fennálló szinergiákat, ideértve például a „Vám” programot, a csalás elleni uniós programot, az egységes piaci programot, valamint a reformtámogató programot.

(10b)

A csalás elleni nemzeti kezdeményezések a csalást potenciálisan más, gyakran szomszédos tagállamok felé terelhetik, és aránytalan adminisztratív terhet róhatnak a törvényeket betartó vállalkozásokra, valamint a nemzetközi kereskedelem során a jogbiztonság hiányát eredményezhetik. Ezért alapvető fontosságú, hogy a Bizottság összehangolja a csalás elleni nemzeti intézkedéseket a nemzeti legjobb gyakorlatok uniós szintű összehangolása révén.

(11)

Az informatikai kapacitásépítési intézkedéseknek kellene vonzaniuk a program költségvetésének jelentős részét. Ezért egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti összetevőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok intézkedési körét és feladatait. Zökkenőmentes interoperabilitást kell biztosítani az európai elektronikus rendszerek és szinergiák közös és nemzeti elemei, valamint a releváns uniós programok más elektronikus rendszerei között.

(12)

Jelenleg nincs olyan előírás, amely szerint többéves adóügyi stratégiai tervet kellene készíteni, hogy koherens és interoperábilis elektronikus adózási környezet jöjjön létre az Unióban. Az informatikai kapacitásépítési intézkedések koherenciájának és összehangolásának biztosítása érdekében a programnak rendelkeznie kell egy ilyen többéves adóügyi stratégiai terv létrehozásáról.

(13)

Ezt a rendeletet munkaprogramok útján kell végrehajtani. A célkitűzések középtávú és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra tekintettel a munkaprogramokat több évre kiterjedően kell kialakítani. Az éves munkaprogramokról a többéves munkaprogramokra való átállás csökkenteni fogja mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit , de semmilyen körülmények között eredményezheti az információk és az adófizetők számára biztosított átláthatóság elvesztését . A többéves munkaprogramoknak tükrözniük kell az e rendeletben említett éves jelentések vagy felmérések keretében gyűjtött valamennyi fontos információt. Ezeket az éves jelentéseket nyilvánosan elérhetővé kell tenni annak érdekében, hogy tájékoztassák az adófizetőket a bevált gyakorlatokról, a levont tanulságokról és a programon belül feltárt, még fennálló akadályokról.

(14)

E rendelet kiegészítése érdekében a  Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az éves munkaprogramok elfogadására vonatkozóan .

(15)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (12) (22) és (23) bekezdése értelmében ezt a programot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket , főként a tagállamokra nehezedőeket , ezáltal a REFIT-et is figyelembe véve . E követelményeknek adott esetben – a rendelet gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk . A Bizottságnak e nyomon követés eredményeiről a tagállamok által szolgáltatott információk alapján évente összefoglaló jelentést kell készítenie. Ennek tartalmaznia kell a tagállamokban a program 3. cikkben foglalt célkitűzései, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiemelt témák kezelése vonatkozásában fennálló akadályok feltérképezését, valamint a bevált gyakorlatokra vonatkozó javaslatokat. Emellett a Bizottságnak el kell készítenie a program időközi és végső értékelését. Az éves jelentéseket és az értékelő jelentéseket egy külön e célra létrehozott weboldalon nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(15a)

A Bizottság évente kétszer megrendezendő szemináriumot hív össze, melyen a kedvezményezett tagállamok két képviselője is részt vesz, hogy megosszák egymással a problémákat, és lehetséges javításokat javasoljanak a program témáival kapcsolatban, különös tekintettel az adóhatóságok közötti információcserére. A szemináriumon az adóhatóság vezetőségének képviselője és az adóhatóság munkavállalói szakszervezeteinek képviselője, valamint az Európai Parlament és a Tanács képviselője vesz részt.

(16)

Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni az adópolitikai prioritások változásaira, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program különös célkitűzései megvalósulásának mérésére szolgáló mutatók jegyzékének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(17)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (14), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (16) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(18)

Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(19)

Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzéseinek és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése. Az utazási költségek fedezetét prioritásként kell kezelni, hogy biztosított legyen a nemzeti szakértők együttes fellépésekben való részvétele.

(20)

Mivel e rendelet célját az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, és – a rendelet léptékére és hatásaira való tekintettel – ezek a célok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

Ez a rendelet az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lép, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni,

a)

a megbeszélések és hasonló ad-hoc események esetében:

b)

a strukturált együttműködés esetében:

d)

az emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések esetében:

1.

Az uniós jog és szakpolitika alkalmazási és végrehajtási mutatója (a program keretébe tartozó, e területen szervezett intézkedések száma és az ezek nyomán tett ajánlások)

2.

Tanulási mutató (az igénybe vett tanulási modulok; a képzett tisztviselők száma; a résztvevők által adott minőségi pontszám)

3.

Az európai elektronikus rendszerek rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

4.

A közös kommunikációs hálózat rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

5.

A nemzeti közigazgatási szervek és a gazdálkodók használatára szánt, egyszerűsödött informatikai eljárások (regisztrált gazdálkodók száma, a program keretében finanszírozott különféle elektronikus rendszerek útján beadott kérelmek és lefolytatott konzultációk száma)

6.

Az együttműködés megbízhatóságára vonatkozó mutató (a generált hálózatépítés mértéke, a személyes megbeszélések száma, az online együttműködési csoportok száma)

7.

A bevált módszerekre és iránymutatásokra vonatkozó mutató (az e területre irányulóan a program keretében végrehajtott tevékenységek; a program támogatásával kifejlesztett valamely munkamódszert/iránymutatást használó adóhatóságok százalékos aránya)

1.

Az adócsalás, adókikerülés és agresszív adótervezés elleni küzdelem során, a közös ellenőrzések folyamán beszedett bevételek

2.

Az igazgatási és igazságügyi együttműködés iránt benyújtott, beérkezett és megválaszolt kérelmek száma, tagállamonként