EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.9.12.

COM(2018) 633 final

2016/0131(COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről




FMT:ItalicAz Európai Bizottság hozzájárulása a 2018. szeptember 19–20-i salzburgi vezetői üléshez

INDOKOLÁS

1.A MÓDOSÍTOTT JAVASLAT HÁTTERE

•A módosított javaslat indokai és céljai

Ez a javaslat egy, az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetéseit 1 nyomon követő intézkedéscsomag részét képezi, amelynek keretében a Bizottság javaslatot tesz az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítésére és a visszatérési irányelv felülvizsgálatára, valamint módosítja az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendeletre vonatkozó eredeti javaslatát. Ezek a javaslatok a szolidaritás és a felelősségvállalás elvein alapulnak, és lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy teljes mértékben támaszkodjanak az Unió támogatására a vegyes migrációs áramlások kezelése érdekében, amelyet a nemzetközi védelmet kérelmező vagy a tagállamok területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok ügyeinek gyors – ideértve az ellenőrzött központokban történő – feldolgozása révén valósítanak meg.

Következtetéseiben az Európai Tanács ismét megerősítette a migráció átfogó megközelítésének jelentőségét, és úgy vélte, hogy a migráció nemcsak egy tagállam, hanem egész Európa számára is kihívást jelent. E tekintetben kiemelte annak fontosságát, hogy az Unió teljes mértékben támogassa a migrációs áramlások rendezett kezelését. Az Európai Tanács következtetéseiben elfogadott főbb elveket különböző fórumokon a tagállamok is támogatták 2 , különös hangsúlyt fektetve az európai szolidaritás eszközei megerősítésének szükségességére. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének az európai szolidaritás kézzelfogható példájának kell lennie, amelynek képesnek kell lennie arra, hogy megfeleljen az Európai Unióban a hatékony és eredményes közös európai menekültügyi rendszer (a továbbiakban: KEMR) megvalósításához szükséges ambíciószintnek.

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének képesnek kell lennie arra, hogy szükség esetén teljes körű operatív támogatást nyújtson a tagállamoknak, és megerősítse azok kapacitását a menekültügyi eljárások közigazgatási szakaszában fennálló ügyforgalom, továbbá a menedékjogi ügyekben benyújtott fellebbezések kezelésére. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendeletre irányuló módosított javaslat az operatív és technikai segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezésekre összpontosít, amelyek célja annak biztosítása, hogy – a tagállam kérésére – az Ügynökség a lehető legteljesebb mértékben támogatást nyújtson a nemzetközi védelem teljes közigazgatási eljárása vagy annak részei lefolytatásához azáltal, hogy támogatást nyújt ahhoz vagy lefolytatja a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást. Ezen túlmenően – a bírói függetlenséget és pártatlanságot teljes mértékben tiszteletben tartva – támogatja a bíróságokat vagy törvényszékeket a fellebbezések kezelése terén, a tagállamok azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy az egyedi kérelmekkel kapcsolatosan döntéseket hozzanak. 

Az Európai Tanács következtetéseinek nyomon követéseként a Bizottság kidolgozta a regionális partraszállási megállapodások és az ellenőrzött központok koncepcióját, és együttműködik a tagállamokkal, az érintett uniós ügynökségekkel és más érdekelt felekkel ezen elképzelések teljes körű uniós támogatás melletti, közös erőfeszítésen alapuló megvalósítása érdekében. Ebben az összefüggésben, és tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet javasolt módosításaira, e módosított javaslat további célja az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége és az Európai Határ- és Parti Őrség közötti együttműködés azon elemeinek megerősítése, amelyek tükrözik az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletet módosító bizottsági javaslatot, különös tekintettel a migrációkezelést támogató csoportok uniós fogadóállomásokra és ellenőrzött központokba történő telepítésére. E tekintetben a Bizottság a nemzetközi védelem és a visszatérés eljárásai közötti szinergiák biztosításának szükségességét a nemzeti illetékes hatóságok és az érintett uniós ügynökségek közötti koordináció révén kezeli.

Ezt a módosított javaslatot az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Bizottság által 2016. május 4-én előterjesztett rendeletjavaslatról 3 tartott intézményközi tárgyalások keretében kell kezelni. A tárgyalások eredményeként az Európai Parlament és a Tanács 2017. június 28-án ideiglenes megállapodást kötött, amelyről a Bizottság úgy véli, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal jelenlegi megbízatásához képest már jelentősen megerősíti az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének (a továbbiakban: az Ügynökség) megbízatását. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet elfogadása a KEMR teljes reformjáról jelenleg zajló tárgyalásoktól függ. A Bizottság tiszteletben tartja az Európai Parlament és a Tanács között 2017. június 28-án létrejött ideiglenes megállapodást, és elismeri az említett kompromisszum hozzáadott értékét a jelenlegi rendelethez képest. A Bizottság úgy véli, hogy ezt a módosított javaslatot a KEMR reformjáról folytatott tárgyalások keretében kell megvitatni, és azt úgy kell tekinteni, mint amely kiegészíti ezeket a vitákat. Ez a módosított javaslat semmilyen módon nem késleltetheti tovább az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet elfogadását.

Az Európai Tanács hangsúlyozta továbbá, hogy gyors megoldást kell találni a közös európai menekültügyi rendszerrel kapcsolatos egész csomagra, és úgy vélte, hogy a munkát a csomag mielőbbi elfogadásának céljával kell folytatni. E javaslat célzott módosításai – az Európai Határ- és Parti Őrségről és a visszatérési irányelvről szóló javaslatokkal együtt értelmezve – olyan átfogó megközelítésen alapulnak, amely a szolidaritás és a felelősség közötti megfelelő egyensúly megteremtését célzó megállapodás elősegítéséhez szükséges.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A Bizottság 2016 áprilisában – az Európai Tanács felhívásaira 4 válaszul – bejelentette, hogy fokozatosan megújítja a meglévő uniós keretet egy humánus és hatékony menekültügyi politika biztosítása céljával, és ugyanebben az évben májusban és júliusban a Bizottság javaslatokat terjesztett elő a KEMR reformjára. E javaslatok közé tartozott az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendeletjavaslat is. Ez a módosító javaslat kiegészíti a Bizottság eredeti javaslatát, és összhangban van egy olyan belső politika kialakításának célkitűzésével, amely a szolidaritás és a felelősségvállalás közötti egyensúlyon alapul, figyelemmel az Európai Tanács 2018. júniusi következtetéseire. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének megerősített támogatása a szolidaritás alapvető eleme.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat összhangban áll a migráció jobb kezelésére vonatkozó átfogó hosszú távú politikával, amit a Bizottság az európai migrációs stratégiában határozott meg, és amely Juncker elnök politikai iránymutatásait következetes és egymást kölcsönösen megerősítő kezdeményezések négy pilléren alapuló együttesévé dolgozta ki. Ezek a pillérek a következők: az irreguláris migráció ösztönzőinek visszaszorítása, a külső határok biztosítása és az életmentés, egy erős menekültügyi politika és a legális migrációra vonatkozó új politika. Ez a javaslat az európai migrációs stratégia további megvalósítását jelenti, különösen, ami az Unió menekültügyi politikájának megerősítését illeti, mivel az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége a KEMR teljes és következetes végrehajtását fogja biztosítani. A javaslat válasz az Európai Tanács 2018. júniusi felhívására, miszerint a migráció olyan átfogó megközelítésére kell támaszkodni, amely az Unió külső határainak hatékonyabb ellenőrzését eredményezi, valamint megerősíti a külső fellépéseket és a belső – különösen a KEMR reformjához kapcsolódó – szempontokat.

A decentralizált ügynökségekre vonatkozó felülvizsgált költségvetési keretrendelet 5 – beleértve az ezen ügynökségeknek a csalás, a szabálytalanságok, az összeférhetetlenség és a belső ellenőrzés területére vonatkozó megerősített irányítási szabályokat – kiegészíti az e javaslatban foglalt szabályokat.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A jogalkotási javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (1) és (2) bekezdésén alapul.

•Szubszidiaritás

E javaslat céljai a következők: i. annak biztosítása, hogy a tagállamok élvezhessék az Ügynökség által nyújtott fokozott támogatás előnyeit, többek között azáltal, hogy az Ügynökség részt vesz a nemzetközi védelmi eljárás közigazgatási szakaszában, és az (EU) XXX/XXX rendelet [dublini rendelet] alapján alkalmazandó eljárásban, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmeket gyorsan és időben dolgozzák fel, lehetővé téve a menekültügyi és befogadási rendszerek hatékony és rendezett működését; ii. Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége és az Európai Határ- és Parti Őrség közötti együttműködés elemeinek megerősítése, valamint iii. az ügyvezetőigazgató-helyettesi poszt jelöltjeinek listájára történő javaslattétel felelősségének a Bizottságra ruházása. 

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

Csak egy rendelet képes biztosítani a szükséges mértékű hatékonyságot és egységességet az uniós menekültügyi jog alkalmazása során. Továbbá, tekintettel arra, hogy a Bizottság eredeti javaslata egy, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendeletre vonatkozott, e módosított javaslathoz ugyanaz a jogi eszköz a megfelelő.

3. AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Alapjogok

E javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat és tekintettel van különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elvekre. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége minden tevékenységét a Chartában foglalt alapvető jogok teljes tiszteletben tartásával végzi, beleértve a menedékjogot (a Charta 18. cikke), a visszaküldés tilalmát (a Charta 19. cikke), a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot (a Charta 7. cikke), a személyes adatok védelméhez való jogot (a Charta 8. cikke), valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot (a Charta 47. cikke). A javaslat teljes mértékben figyelembe veszi a gyermekek jogait és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek különleges igényeit.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a javaslat módosítja az Európai Unió Ügynökségéről szóló eredeti bizottsági rendeletjavaslatot, amely alapján az Ügynökség a tagállamok számára fokozott operatív és technikai segítségnyújtást biztosít, azáltal hogy a nemzetközi védelmi eljárások, valamint a dublini rendelet végrehajtása vonatkozásában fokozott támogatást nyújt. A javaslat emellett lehetővé teszi a migrációkezelést támogató csoportok szélesebb körű használatát. Ezért további pénzügyi forrásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az Ügynökség számára, hogy a szükséges menekültügyi támogató csoportokat (a menekültügyi szakértőktől az ideiglenes alkalmazottakon át a tolmácsokig), valamint a műszaki felszereléseket és infrastruktúrát (például az Eurodac berendezéseket) e tevékenységek tekintetében igénybe vegye.

A kért kiegészítő pénzügyi források összege évente 55 millió EUR-t tesznek ki a 2019–2027 közötti időszakban. Az Ügynökségnek a javasolt kibővített megbízatása szerinti küldetésének teljesítéséhez szükséges teljes pénzügyi forrás 320,8 millió EUR a 2019–2020 közötti időszakra, és 1,25 milliárd EUR a 2021–2027 közötti időszakra.

Ahhoz, hogy az Ügynökség ténylegesen elláthassa új feladatait, az eredeti bizottsági javaslathoz képest – amely az ügynökség alkalmazottai létszámának 500 teljes munkaidős egyenértékűre történő fokozatos növelését irányozta elő 2020-ig – nem irányoztak elő új álláshelyeket, mivel a javasolt új tevékenységek többségét a további kihelyezett menekültügyi támogató csoportok fogják ellátni.

A pénzügyi szükséglet összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, és az 1311/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározott speciális eszközök használatát teheti szükségessé. A 2021–2027 közötti időszakra igényelt uniós hozzájárulás a többéves pénzügyi keretről szóló 2018. május 2-i javaslatban meghatározott felső határokon belül finanszírozható.

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendeletre vonatkozó eredeti bizottsági javaslat módosítására irányuló e javaslat figyelembe veszi az intézményközi tárgyalásokat és az Európai Parlament és a Tanács között 2017. június 28-án létrejött ideiglenes megállapodást. Ezen ideiglenes megállapodás alapján az Ügynökség fokozott operatív és technikai segítségnyújtást biztosít a tagállamoknak – különösen az aránytalan nyomásnak kitett tagállamoknak –, egyebek mellett egy 500 szakértőből álló, gyors kiküldést lehetővé tevő menekültügyi szakértői készenléti állomány létrehozása révén. Az Ügynökség által nyújtható operatív és technikai segítségnyújtás részeként az Ügynökség megkönnyíti a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálatát, és támogatást nyújt a tagállamok számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz. Az Ügynökség a Tanács végrehajtási határozata alapján be is avatkozhat egy tagállamban, amennyiben aránytalanul nagy, jelentős és sürgős igényekkel járó nyomás nehezedik az adott állam menekültügyi és befogadási rendszereire, és ha nem kerül sor intézkedés meghozatalára vagy az nem megfelelő, vagy ha az érintett tagállam nem tesz eleget a Bizottság által a nyomon követés során tett ajánlásoknak. Az Ügynökség a KEMR működését azáltal javítja majd, hogy rendszeres nyomon követi a KEMR tagállamok általi operatív és technikai alkalmazását annak érdekében, hogy megelőzze vagy azonosítsa a lehetséges hiányosságokat, és megfelelő támogatást nyújtson.

Ez a módosított javaslat célzott módosításokból áll, amelyekkel a Bizottság az eredeti javaslata két cikkének – az operatív és technikai segítségnyújtásról rendelkező 16. cikk, valamint a migrációkezelést támogató csoportokról rendelkező 21. cikk – felváltására tesz javaslatot. Emellett egy új cikket javasol, nevezetesen a nemzetközi védelmi eljárás és a dublini eljárás során biztosított fokozott segítségnyújtásról szóló 16a. cikket. Továbbá módosítani javasolja a 47. cikket az ügyvezetőigazgató-helyettes kinevezése tekintetében.

Az Ügynökség által a tagállamoknak biztosítható operatív és technikai segítségnyújtásra vonatkozó 16. cikk tekintetében a Bizottság a módosító javaslatába belefoglalta az Európai Parlament és a Tanács között létrejött ideiglenes megállapodás szövegét. Így ez a módosított javaslat minden helyzetet és feltételt meghatároz, amelyek fennállása mellett az Ügynökség operatív és technikai segítségnyújtást biztosíthat, nevezetesen az érintett tagállam kérésére, az Ügynökség kezdeményezésére az érintett tagállam hozzájárulásával vagy egy tanácsi végrehajtási határozat alapján. Ez a módosított javaslat részletezi azokat az operatív és technikai segítségnyújtás során elvégezhető feladatokat is, amelyeket az Ügynökség az ideiglenes megállapodás 16. és 21. cikkében meghatározott feladatok teljesítése során végezhet. Emellett a 16. cikkben szereplő feladatokat a nemzetközi védelmi eljárással és a dublini eljárással kapcsolatos megerősített segítségnyújtásról szóló 16a. cikk bevezetése, valamint a migrációkezelést támogató csoportokról szóló 21. cikk módosítása miatt tovább módosítják.

E módosított javaslat középpontjában az új 16a. cikk áll, amely lehetőséget biztosít arra, hogy egy tagállam kérelemre élvezhesse az Ügynökség által nyújtott fokozott támogatást, ideértve annak részvételét a nemzetközi védelmi eljárás közigazgatási szakaszának egészében vagy részében, valamint az (EU) XXX/XXX rendelet [dublini rendelet] alapján alkalmazandó eljárásban való részvételét. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmeket gyorsan és időben feldolgozhassák, lehetővé téve ezzel a menekültügyi és befogadási rendszerek hatékony és rendezett működését. E vonatkozásban az illetékes nemzeti hatóság kérésére az Ügynökségnek képesnek kell lennie a nemzetközi védelem iránti kérelmeket elbíráló határozatok előkészítésére, valamint e határozatoknak az illetékes nemzeti hatóságok számára történő biztosítására, akik ezt követően döntenek az egyéni kérelmekről és ezekért teljes körű felelősséggel tartoznak. Az Ügynökség továbbá támogatást nyújtana a tagállamoknak a menedékjogi ügyekben benyújtott fellebbezések kezeléséhez, többek között jogi kutatások végzésével, jelentések és elemzések készítésével, a bíróságok vagy törvényszékek kérésére egyéb jogi támogatás nyújtása révén, a bírói függetlenség és pártatlanság teljes körű tiszteletben tartása mellett.

Ami a migrációkezelést támogató csoportokról rendelkező 21. cikk módosításait illeti, a Bizottság új, az eredeti javaslatban szereplő cikket felváltó cikkre tesz javaslatot, hogy biztosítsa az összhangot az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletjavaslatával, amely e módosított javaslattal együtt kerül benyújtásra. A Bizottság javasolja a migrációkezelést támogató csoportok alkalmazási körének bővítését – e csoportok kiküldésének előfeltétele a tagállam kérelme, de már nem korlátozódik az aránytalan migrációs kihívások körülményeire. A módosított javaslattal a Bizottság felelős a helyszíni koordinációért, amint azt az Európai Parlament és a Tanács közötti ideiglenes megállapodás is tükrözi, valamint a tagállamok kérelmeinek összehangolásáért és a szükségletek felméréséért. Ez biztosítaná a koherenciát az érintett uniós ügynökségek különböző intézkedései között, valamint az ügynökségek és a tagállamok erőforrásaival való takarékoskodást.

A 47. cikk tekintetében a Bizottság javasolja, hogy az ügyvezetőigazgató-helyettesi pozíció jelöltjeinek listájára az ügyvezető igazgató helyett a Bizottság tegyen javaslatot. Ez a változás, amely a Bizottság eredeti javaslatában szerepelt, az ügyvezető igazgató kinevezésére vonatkozó eljárással való összhangot teremti meg, és így jobban összehangolja az Ügynökség irányítási keretét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012. július 12-én elfogadott, az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés alapelveivel. Ez egyben összhangban áll az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló bizottsági rendeletjavaslatban szereplő megközelítéssel.

Amennyiben a társjogalkotók elfogadják és beépítik a Bizottság által e módosított javaslatban javasolt változtatásokat, összhangot kell teremteni az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendeletre irányuló javaslat más, az operatív és technikai segítségnyújtás biztosítására vonatkozó eljárásról, az operatív tervről és a menekültügyi támogató csoportokról szóló cikkeivel, valamint az adatvédelmi rendelkezésekkel, továbbá más kapcsolódó eszközökkel, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletre és a dublini rendeletre vonatkozó javaslatokkal, és biztosítani kell a cikkek és preambulumbekezdések átszámozását.

2016/0131 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről




Az Európai Bizottság hozzájárulása a 2018. szeptember 19–20-i salzburgi vezetői üléshez

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)    A (20) preambulumbekezdés után a szöveg a következő preambulumbekezdésekkel egészül ki:

„(1)2018 júniusában az Európai Tanács ismét megerősítette a migráció átfogó megközelítésének jelentőségét, és úgy vélte, hogy a migráció nemcsak egy tagállam, hanem egész Európa számára is kihívást jelent. E tekintetben kiemelte annak jelentőségét, hogy az Unió teljes mértékben támogassa a migrációs áramlások rendezett kezelését, különösen a gyors feldolgozás révén, hogy biztosítsa a rászorulók számára a védelemhez való hozzáférést, és a gyors visszatérést a nem rászoruló személyeknek, többek között az ellenőrzött központok révén. Ezért az Uniónak az érintett tagállamok számára teljes körű pénzügyi és működési támogatást kell tudni nyújtania a releváns uniós ügynökségeken keresztül, ideértve az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét.

(2)E vonatkozásban a tagállamok kérésére az Ügynökségnek képesnek kell lennie megerősített operatív és technikai segítségnyújtást biztosítani azáltal, hogy a nemzetközi védelem teljes közigazgatási eljárását vagy annak részeit lefolytatja, és támogatást nyújt az (EU) XXX/XXX rendelet [dublini rendelet] keretében lefolytatandó eljáráshoz, a tagállamok azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy az egyedi kérelmekkel kapcsolatosan döntéseket hozzanak.

(3)Az Ügynökség részt vesz a nemzetközi védelmi eljárás közigazgatási szakaszában, és az (EU) XXX/XXX rendelet [dublini rendelet] alapján alkalmazandó eljárásban, ezzel biztosítja, hogy a tagállamok minden szükséges támogatást megkapjanak a nemzetközi védelem iránti kérelmek gyors és időben történő feldolgozásához, lehetővé téve a menekültügyi és befogadási rendszerek hatékony és rendezett működését. E célból az Ügynökségnek képesnek kell lennie az illetékes nemzeti hatóságok támogatására az eljárás közigazgatási szakaszában a nemzetközi védelem iránti kérelmekre vonatkozó határozatok előkészítésével. Ezen illetékes nemzeti hatóságoknak képesnek kell lenniük figyelembe venni az Ügynökség által elkészített határozattervezeteket azon hatáskörük sérelme nélkül, hogy az egyedi kérelmekkel kapcsolatosan döntéseket hozzanak.

(4)Az Ügynökségnek és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie a migrációs kihívások hatékony kezelése érdekében, különösen a gyakran nagymértékű vegyes migrációs beáramlások által jellemzett külső határokon. Mindkét ügynökségnek össze kell hangolnia tevékenységét és támogatniuk kell a tagállamokat a nemzetközi védelmi eljárás, és azon harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó visszatérési eljárás megkönnyítése érdekében, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították vagy akik a tagállamokban egyébként illegálisan tartózkodnak. Az Ügynökségnek és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie más közös operatív tevékenységekben is, mint például a megosztott kockázatelemzésben, a statisztikai adatok gyűjtésében, a képzésben és a tagállamok számára a vészhelyzeti tervezés terén nyújtott támogatásban.

(5)A tagállamok tudniuk kell támaszkodni a migrációkezelést támogató csoportok által nyújtott megerősített operatív és technikai támogatásra, különösen a migrációs csomópontokon vagy az ellenőrzött központokban. A migrációkezelést támogató csoportok a tagállamoknak az Ügynökségen, az Európai Unió Határ- és Partvédelmi Ügynökségén, az Europolon vagy más releváns uniós ügynökségeken keresztül kiküldött szakértői csoportjaiból áll, továbbá az Ügynökség és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alkalmazott szakértőiből. A Bizottságnak biztosítania kell a szükséges koordinációt a szükségletek felmérése és a helyszíni műveletek értékelése terén, különös tekintettel több uniós ügynökség és esetleg más érdekelt felek részvételére.

(6)E vonatkozásban az Ügynökségnek képesnek kell lennie a menekültügyi támogató csoportok számára szükséges megfelelő infrastruktúra és műszaki eszközök kihelyezésére, továbbá az illetékes nemzeti hatóságok támogatására, ideértve a bíróságokat is.

(7)A migrációs csomópontokon vagy az ellenőrzött központokban a tagállamoknak együtt kell működniük a releváns uniós ügynökségekkel, amelyeknek megbízatásuk és hatáskörük keretein belül és a Bizottság koordinációja mellett kell eljárniuk.

(8)Ezekben az ügyekben az uniós ügynökségeknek – a tagállam kérésére és a Bizottság koordinációja mellett – támogatást kell nyújtaniuk a fogadó tagállamnak a nemzetközi védelemre és/vagy visszatérésre vonatkozó gyors eljárások alkalmazásához. Meg kell valósítani a nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok és az ilyen védelemre nem szoruló személyek közötti gyors különbségtételt, a biztonsági ellenőrzést és a nemzetközi védelemre és/vagy a visszatérésre vonatkozó eljárás egészének vagy egy részének lefolytatását.

(9)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség segítségét ne csak a nemzeti közigazgatásuk megerősítéséhez kérhessék, hanem a menedékjogi ügyekkel foglalkozó bíróságok és törvényszékek is, a bírói függetlenség sérelme nélkül és valamennyi tagállami bírósági szervezet teljes körű tiszteletben tartása mellett. E célból a szakértők profiljának meghatározásakor az Ügynökségnek a nemzeti közigazgatási hatóságoktól független szakértők profiljaival kell terveznie, akik megkeresésre segítséget tudnak nyújtani a bíróságok vagy törvényszékek számára többek között jogi kutatással, elemzéssel és egyéb jogi támogatással.

(2) A (42) preambulumbekezdés után a szöveg a következő preambulumbekezdésekkel egészül ki:

„(1)E rendelet további célja annak biztosítása, hogy a tagállamok élvezhessék az Ügynökség által nyújtott fokozott támogatás előnyeit, többek között azáltal, hogy az Ügynökség részt vesz a nemzetközi védelmi eljárás közigazgatási szakaszában, és az (EU) XXX/XXX rendelet [dublini rendelet] alapján alkalmazandó eljárásban, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmeket gyorsan és időben dolgozzák fel, lehetővé téve a menekültügyi és befogadási rendszerek hatékony és rendezett működését, valamint megerősítsék az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége és az Európai Határ- és Parti Őrség közötti együttműködés elemeit.

(2)Mivel ezt a célt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke vagy hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.”

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

(3) A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

Az Ügynökség által nyújtott operatív és technikai segítség

(1) Az Ügynökség e fejezetnek megfelelően operatív és technikai segítséget nyújt a tagállamoknak:

a) az érintett tagállam által az Ügynökségnek küldött megkeresés alapján a KEMR keretében fennálló tagállami kötelezettségek végrehajtásához;

b) az érintett tagállam által az Ügynökségnek küldött megkeresés alapján a 16a. cikkel összhangban;

c) azon érintett tagállam által az Ügynökségnek küldött megkeresés alapján, amelynek menekültügyi vagy befogadási rendszerei aránytalan nyomás alá kerültek;

d) az érintett tagállam által az Ügynökségnek küldött megkeresés alapján a 21. cikkel összhangban;

e) az Ügynökség kezdeményezésére ott, ahol egy tagállam menekültügyi vagy befogadási rendszerei aránytalan nyomás alá kerültek, az érintett tagállam hozzájárulása mellett;

f) ott, ahol az Ügynökség a 22. cikkel összhangban operatív és technikai segítségnyújtást biztosít.

(2) Az Ügynökség korlátozott időtartamra megfelelő operatív és technikai segítséget biztosít, amely – az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett – magában foglalhatja megszervez és koordinál egyet vagy többet a következő operatív és technikai intézkedések közül egy vagy több meghozatalát:

a) azonosítja és nyilvántartásba veszi a harmadik országbeli állampolgárokat, felveszi biometrikus adataikat és tájékoztatja őket ezen eljárásokról, adott esetben szoros együttműködésben más uniós ügynökségekkel;

b) segítséget nyújt a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételéhez, illetve elvégzi azt;

c)kezdeti tájékoztatást biztosít azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik nemzetközi védelem iránti kérelmet kívánnak benyújtani, és őket az illetékes nemzeti hatóságokhoz irányítja;

d) segítséget nyújt az illetékes nemzeti hatóságok által vizsgált nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásához vagy más szükséges segítséget biztosít számukra a nemzetközi védelmi eljárásban, különösen a következők révén:

i.    segítséget nyújt az elfogadhatósági meghallgatás és adott esetben az érdemi meghallgatás, valamint a felelős tagállam meghatározására vonatkozó meghallgatás lefolytatásához, vagy lefolytatja azt;

ii.    az (EU) XXX/XXX rendeletben [dublini rendelet] meghatározott automatizált rendszerben nyilvántartásba veszi a nemzetközi védelem iránti kérelmet;

c)    segítséget nyújt a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásáért felelős illetékes nemzeti hatóságoknak;

iii.    segítséget nyújt a nemzetközi védelmi eljárást érintő, valamint adott esetben a befogadási feltételekre vonatkozó információ szolgáltatásához a kérelmezők számára; 

iv.    segítséget nyújt az elosztásra vonatkozó tájékoztatással és az olyan kérelmezőknek biztosított szükséges segítségnyújtással, akik elosztás alá kerülhetnek; 

e)    támogatja a tagállamok technikai együttműködésre vonatkozó közös kezdeményezéseit a nemzetközi védelem iránti kérelmek feldolgozásában;

f)    tanácsot ad a tagállamok által felállítandó befogadó létesítményekkel kapcsolatban, támogatja vagy éskoordinálja azt, különös tekintettel a sürgősségi elhelyezésre, szállításra és orvosi segítségnyújtásra;

g)    segítséget nyújt az (EU) XXX/XXX rendeletben [dublini rendelet] meghatározott feladatokhoz és kötelezettségekhez, többek között a nemzetközi védelmet kérelmezők vagy élvezők Unión belüli elosztásához, elosztásának koordinálásához vagy átadásához;

h)    támogatást nyújt az (EU) XXX/XXX rendelet [dublini rendelet] keretében lefolytatandó eljárásokhoz;

   i)    tolmácsolási szolgáltatásokat nyújt;

j)    támogatja a tagállamokat annak biztosításában, hogy a gyermekek minden elengedhetetlen jogát és a gyermekvédelmi biztosítékokat tiszteletben tartsák, különösen a kíséret nélküli kiskorúak esetében; 

k)    segítséget nyújt a tagállamok számára a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők vagy különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők, illetve a kiszolgáltatott helyzetben lévő egyéb személyek – beleértve a kiskorúakat is – azonosításához, valamint e személyeknek a nemzeti intézkedések alapján történő megfelelő segítségnyújtás céljából az illetékes nemzeti hatóságokhoz való átirányításához, valamint annak biztosításához, hogy az említett kérelmezők vonatkozásában minden szükséges biztosíték rendelkezésre álljon;

l)    az illetékes nemzeti hatóságok közötti koordinációval vagy e koordináció támogatásával segíti a nemzetközi védelmi eljárás nyomon követését, jogerős elutasító határozat esetében lehetséges kiutasítási eljárásokkal;

m)    előkészíti a nemzetközi védelem iránti kérelmeket elbíráló határozatokat az illetékes nemzeti hatóságok azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy az egyedi kérelmekkel kapcsolatosan döntéseket hozzanak;

n)    támogatást nyújt a fellebbezések kezeléséhez, többek között jogi kutatások végzésével, elemzések készítésével és egyéb jogi támogatás nyújtása révén;

o)    részt vesz a 21. cikkben hivatkozott migrációkezelést támogató csoportokban, szorosan együttműködve más releváns uniós ügynökségekkel; egy részét a XXX/XXX rendeletben 23 hivatkozott különösen problémás területeken hozza létre.

p)    menekültügyi támogató csoportokat küld ki;

q)    tanácsot nyújt, és szükség esetén a menekültügyi támogató csoportok, továbbá az illetékes nemzeti hatóságok – ideértve a bíróságokat is – támogatásához szükséges megfelelő infrastruktúrát és műszaki eszközöket helyez ki.

(3)    Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből finanszírozza vagy társfinanszírozza az (1) (2) bekezdésben meghatározott tevékenységeket.

(4)    Az ügyvezető igazgató értékeli az operatív és technikai intézkedések eredményét, és az operatív tervben meghatározott jelentési és értékelési rendszerrel összhangban részletes értékelő jelentéseket nyújt be az igazgatótanácsnak ezen intézkedések megtétele befejezésétől számított 60 napon belül, az alapjogi tisztviselő észrevételeivel együtt. Az Ügynökség ezen eredményekről átfogó összehasonlító elemzést készít, amely része a 65. cikkben említett éves tevékenységi jelentésnek.”

(4) A szöveg a következő 16a. cikkel egészül ki:

„16a. cikk

A nemzetközi védelmi eljárás és a dublini eljárás során biztosított fokozott segítségnyújtás

(1) A tagállamok fokozott segítségnyújtásra kérhetik az Ügynökséget a menekültügyi politikáik végrehajtásával kapcsolatosan, ideértve a KEMR keretében fennálló kötelezettségeiket. E célból az Ügynökség menekültügyi támogató csoportokat küld ki, ideértve adott esetben a menekültügyi szakértői készenléti állományból, akik a következő tevékenységeket végzik:

a)lefolytatják a nemzetközi védelmi eljárás közigazgatási szakaszának egészét vagy annak részeit az (EU) XXX/XXX rendelettel [dublini rendelet] összhangban, a tagállamok azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy az egyedi kérelmekkel kapcsolatosan döntéseket hozzanak, és/vagy

b)támogatást nyújtanak az (EU) XXX/XXX rendelet [dublini rendelet] keretében lefolytatandó eljárásokhoz, és/vagy

c)támogatást nyújtanak az a) és b) pontokban hivatkozott eljárásokkal kapcsolatos fellebbezések kezeléséhez.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjának céljából a menekültügyi támogató csoportok szakértői adott esetben a következő tevékenységeket végzik:

a)tájékoztatást nyújtanak a kérelmezőknek a nemzetközi védelmi eljárásról, valamint adott esetben a befogadási feltételekről;

b)nyilvántartásba veszik a nemzetközi védelem iránti kérelmeket;

c)felveszik a biometrikus adatok és továbbítják ezeket az (EU) XXX/XXX rendelet [Eurodac rendelet] 10. cikkének megfelelően;

d)támogatják a kérelmezőket a nemzetközi védelem iránti kérelmük benyújtásában;

e)azonosítják és értékelik a különleges eljárási garanciákra vagy különleges befogadási igényekre felmerülő szükségleteket;

f)adott esetben lefolytatják az elfogadhatósági meghallgatást és az érdemi meghallgatást;

g)értékelik a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel kapcsolatos bizonyítékokat;

h)előkészítik a nemzetközi védelem iránti kérelmeket elbíráló határozatokat, és e határozatokat az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátják, akik az (EU) XXX/XXX rendeletben [menekültügyi eljárásról szóló rendelet] előírt alapelvekkel és garanciákkal összhangban felelősek az egyedi kérelmek elbírálásáért;

i)az illetékes nemzeti hatóságok közötti koordinációval vagy e koordináció támogatásával segítik a nemzetközi védelmi eljárás nyomon követését, jogerős elutasító határozat esetében lehetséges kiutasítási eljárásokkal.

(3)Az (1) bekezdés b) pontjának céljából a menekültügyi támogató csoportok szakértői adott esetben a következő tevékenységeket végzik:

a)az (EU) XXX/XXX rendeletben [dublini rendelet] meghatározott automatizált rendszerben nyilvántartásba veszik a nemzetközi védelem iránti kérelmet;

b)tájékoztatást nyújtanak az (EU) No XXX/XXX rendelet [dublini rendelet] keretében lefolytatandó eljárásokról a kérelmezőknek;

c)lefolytatják a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására szolgáló meghallgatást;

d)családfelkutatást és párosítást végeznek a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállammal;

e)meghatározzák, mely kérelmezők jogosultak elosztásra vagy átadásra;

f)elvégzik a nemzetközi védelmet kérelmezők vagy nemzetközi védelmet élvezők elosztását vagy átadását, ezek koordinálását vagy ezekhez támogatást nyújtanak;

g)támogatják vagy lefolytatják a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására irányuló eljárást;

h)támogatják vagy lefolytatják az átvételi eljárásokat és a visszavételi értesítéseket az (EU) No XXX/XXX rendeletnek [dublini rendelet] megfelelően.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjának céljából a menekültügyi támogató csoportok szakértői adott esetben – kérelmükre, és a bírói függetlenség és pártatlanság teljes körű tiszteletben tartása mellett – támogatják a bíróságokat vagy törvényszék a fellebbezések kezelésében, többek között jogi kutatások végzésével, elemzések készítésével és egyéb jogi támogatás nyújtása révén.

(5)Az Ügynökség gondoskodik a releváns dokumentumok lefordításáról, valamint a szükséges tolmácsolásról.”

(5) A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

Migrációkezelést támogató csoportok

(1)Ha egy tagállam a migrációkezelést támogató csoportok operatív és technikai erősítését kéri a XXX/XXX rendelet 17. cikkével összhangban, vagy ahol a migrációkezelést támogató csoportokat különösen problémás helyszíneken vetik be XXX/XXX rendelet 18. cikke szerint, az ügyvezető igazgató biztosítja az Ügynökség migrációkezelést támogató csoportokban folytatott tevékenységeinek koordinációját a Bizottsággal és a többi érintett uniós ügynökséggel, különösen a Tagállamok Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel. (2)

(2)Az ügyvezető igazgató adott esetben a 17. és 18. cikkek szerint eljárást indít a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértőinek kiküldése céljából. A migrációkezelést támogató csoportok keretében a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértői által biztosított operatív és technikai támogatás a következő lehet:

a) harmadik országbeli állampolgárok szűrése, ideértve az azonosításukat, a nyilvántartásba vételüket és a tagállamok kérésére az ujjnyomatuk levételét;

b) a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtók nyilvántartásba vétele és – a tagállamok kérésére – az ilyen kérelmek értékelése;

c) tájékoztatás a menekültügyi eljárásokról, beleértve az áthelyezést és az olyan kérelmezőknek vagy lehetséges kérelmezőknek nyújtott konkrét segítséget, akinél áthelyezés lehet szükséges.

(1)A migrációkezelést támogató csoportok az adott tagállam kérelmére vagy az Ügynökség kezdeményezésére és az érintett tagállam hozzájárulása mellett küldhetők ki az e tagállamnak történő operatív és technikai erősítés nyújtására.

(2)A migrációkezelést támogató csoportok a menekültügyi támogató csoportokból, az Európai Unió Határ- és Parti Őrsége készenléti alakulatának operatív személyzetéből, valamint az Europol vagy más releváns uniós ügynökségek szakértőiből állnak.

(3)Az (1) bekezdésben említett tagállamnak a migrációkezelést támogató csoporton keresztül erősítésre irányuló kérelmet és a szükségletei értékelését kell benyújtania a Bizottságnak. A Bizottság a tagállam szükségleteinek értékelésére alapozva továbbítja a kérelmet az Ügynökségnek, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az Europolnak és adott esetben más releváns uniós ügynökségeknek, és biztosítja ezen értékelés átfogó koordinációját.

(4)A releváns uniós ügynökségek – a Bizottság koordinációja mellett – értékelik a tagállam erősítés iránti kérelmét és szükségleteit annak érdekében, hogy meghatározzák a szükséges intézkedéseket, ideértve a műszaki berendezések kiküldését, amelyekhez az érintett tagállamnak hozzá kell járulnia.

(5)A Bizottság a fogadó tagállammal és a releváns uniós ügynökségekkel együttműködve megállapítja a migrációkezelést támogató csoportok kiküldésének, valamint a műszaki berendezések kiküldésének együttműködési feltételeit, és e csoportok tevékenységének koordinációjáért felelősséget vállal.

(6) Az Ügynökség által a migrációkezelést támogató csoportok keretében kiküldött menekültügyi támogató csoportok elláthatják a 16. cikk (2) bekezdésében és a 16a. cikkben említett feladatokat.

(7)A migrációkezelést támogató csoportoknak szükség esetén a gyermekvédelem, az emberkereskedelem, az alapjogok, a nemek közötti egyenlőség és a nemi alapú erőszak elleni védelem területén szakértelemmel bíró személyzetet is magukban kell foglalniuk.”

(6) A 47. cikk helyébe a következő szöveg lép:

47. cikk
Ügyvezetőigazgató-helyettes

(1) Az ügyvezetőigazgató-helyettes támogatja az ügyvezető igazgatót az Ügynökség igazgatása, valamint a 46. cikk (5) bekezdésében szereplő feladatai ellátása terén. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető igazgatót az ügyvezetőigazgató-helyettes helyettesíti.

(2) Az ügyvezetőigazgató-helyettest az ügyvezető igazgató az igazgatótanács nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról. Az ügyvezetőigazgató-helyettest az eddigi eredményei, megfelelő igazgatási és irányítási képességei, ideértve a migráció és a menekültügy terén meglévő releváns szakmai tapasztalatai alapján nevezik ki. Az ügyvezető igazgató Bizottság legalább három jelöltet javasol az ügyvezetőigazgató-helyettesi tisztségre. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató Bizottság javaslata alapján eljárva meghosszabbíthatja az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali idejét vagy felmentheti őt hivatalából. A 45. cikk (1), (4), (5), (7), (8) és (9) bekezdésének rendelkezéseit az ügyvezetőigazgató-helyettesre alkalmazni kell.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület

1.3.A javaslat típusa

1.4.Célkitűzések

1.5.A javaslat indokolása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszerek

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét és a költségvetés mely kiadási tételét érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület 6  

1.3.A javaslat típusa

◻ A javaslat új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 7  

☑ A javaslat jelenlegi fellépés meghosszabbítására irányul 

◻ A javaslat új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés

1.4.1.A javaslat által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

1.4.2.Konkrét célkitűzések és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenységek

1.4.3.Várható eredmények és hatás

Tüntesse fel, hogy a javaslatnak milyen hatásokat kellene gyakorolnia a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat indokolása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükségletek

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    A javaslat időtartama: ÉÉÉÉ. [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ. [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer 8  

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–☑ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázatok

2.2.2.Tervezett ellenőrzési módok

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét és a költségvetés mely kiadási tételét érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

* Az EASO hozzájárulást kap a schengeni társult országoktól.

·A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben új költségvetési tételeket kell kérni

·Nem kell új költségvetési tételt kérni a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben, de a 18 03 02 költségvetési tételt megfelelően át kell nevezni

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

55 millió EUR növekedés 2019-től 2027-ig a Bizottságnak a COM (2016) 271 final javaslatát (2016.5.4.) kísérő pénzügyi kimutatással összevetve.

A növelés célja az operatív támogatással kapcsolatos kiadások fedezésére rendelkezésre álló források (az Ügynökség költségvetésének 33. költségvetési sora) megkétszerezése a következő tevékenységekre:

1) A tagállami menekültügyi és befogadási rendszerek irányításához nyújtott, megerősített technikai és operatív segítségnyújtás, ideértve a nemzetközi védelmi eljárás területén a fokozott támogatást az időszerű, gyors feldolgozás biztosításához, amely lehetővé teszi a menekültügyi és befogadási rendszerek hatékony és rendezett működését, valamint a tagállamok támogatása a dublini eljárással kapcsolatosan.

2) A fogadó tagállamot a gyors feldolgozás érdekében támogató átfogó tevékenységek a nemzetközi védelem közigazgatási eljárása egészének vagy részének lefolytatása révén, többek között az ellenőrzött központokban is, valamint a bíróságok segítése a fellebbezések kezelésében.

A következő évtizedben körülbelül évi 500 000 ügy (menedékkérők) az összes uniós országot lefedő becsült szám (jelenleg nyolc hónap elteltével 382 000 menedékkérő érkezett az EU-ban 2018-ban). Görögország és Olaszország esetében évente mintegy 120 000 ügy várható, ebből 60 000 Görögországban és 60 000 Olaszországban. Görögországban átlagosan 15 000, a szigeteken keletkezett ügy vár feldolgozásra. Az EASO jelenleg csak e szigetek ügyeinek egy részével foglalkozik, és Görögország kérésének megfelelően még nem nyújt hasonló támogatást a szárazföldön. Általánosságban elmondható, hogy az EASO által a tagállamok számára az összes ügy kezeléséhez nyújtott segítség jelenleg korlátozott. A módosított rendelet célja az EASO kapacitásának és területeinek bővítése a tagállamok – különösen az uniós frontországok (pl. Görögország és Olaszország) – további támogatása érdekében, többek között az ellenőrzött központok koncepciója segítségével, ahogy azt az Európai Tanács június 28-i következtetései előírták.

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☑    A javaslat az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret* (Kötelezettségvállalási előirányzatok (EUR-ban))

* Ez a táblázat csak a működési kiadásokat ismerteti a 3. cím szerint.    

A 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret*

Kötelezettségvállalási előirányzatok (EUR-ban)

* Ez a táblázat csak működési kiadásokat ismerteti a 3. cím szerint.    

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után, az alább kifejtettek szerint:

Az Ügynökség számára igényelt személyzeti létszám az eredeti, 2016. május 4-i bizottsági javaslatban szereplővel megegyezik, vagyis fokozatosan fog 2020-ig 500 teljes munkaidős egyenértékűre nőni.

millió EUR (három tizedesjegyig)

* Ez a táblázat a COM (2016) 271 final bizottsági javaslatban (2016.5.4.) már kért személyzetet mutatja. 2021-től kezdődően nem igényelnek további személyzetet.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat nem igényel humán erőforrást.

–☑    A javaslat az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár, az alább kifejtettek szerint:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–☑    A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, de a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott speciális eszközök használatát teheti szükségessé.

–◻    A javaslat miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 12 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–◻ A javaslat nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–☑ A javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☑    A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak a következő pénzügyi hatása van a bevételre:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1)    EUCO 2018.06.28.

(2)    Németország és Franciaország biztonságra és jólétre vonatkozó európai ígéretek megújításáról szóló, 2018. június 19-i mesebergi nyilatkozata.

(3)    COM(2016) 271 final.

(4)    EUCO 2016.02.19.

(5)    [a hivatkozást az új költségvetési keretrendelet (felhatalmazáson alapuló jogi aktus) elfogadását követően kell feltüntetni; az elfogadásra várhatóan az év vége előtt sor kerül]

(6)    ABM (Activity Based Management): tevékenységalapú irányítás; ABB (Activity Based Budgeting): tevékenységalapú költségvetés-tervezés:

(7)    A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(8)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_hu.html

(9)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(10)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(11)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(12)    Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, EURATOM tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.

(13)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.