EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 30.5.2018

COM(2018) 384 final

2018/0208(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Jogérvényesülés program létrehozásáról

{SWD(2018) 290 final}
{SWD(2018) 291 final}
{SEC(2018) 274 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

·Indokok és célok

Az Európai Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. Az Unió jogközösség és értékei létezésének alapját jelentik. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke kimondja, hogy „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” Ezek az értékek hangsúlyozzák az Unióban élők által élvezett jogokat. Az Európai Unió Alapjogi Chartája egyetlen szövegben határozza meg az EU-ban élő polgárokat megillető személyiségi, polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat.

Az EUSZ 3. cikke szerint az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Az EU pénzügyeinek jövőjéről szóló bizottsági vitaanyag 1  kimondja, hogy „az EU költségvetése támogatja ezt a célt a nemzeti költségvetésekkel együttműködve és kiegészítve más, európai és nemzeti szintű erőfeszítéseket”.

Az Unió értékei közé tartoznak mindenekelőtt az alapvető jogok, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlőség, a rasszizmus elleni küzdelem és a tolerancia, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége, a kulturális sokféleség, a virágzó civil társadalom, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a polgárok demokratikus életben való részvétele. A jog érvényesülésén alapuló, jól működő európai térség és a hatékony nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek kiemelkedően fontosak a virágzó belső piachoz és az Unió közös értékeinek megőrzéséhez.

A jelenlegi Bizottság tíz politikai prioritásának egyikeként határozta meg a demokratikus változás Uniójának megvalósítását, és ezzel összefüggésben törekszik bevonni a polgárokat az EU tevékenységeibe és működési módjába, valamint kiépíteni az Unió iránti bizalmat.

Az uniós pénzügyek hozzáadott értéket tudnak biztosítani, és elő tudják segíteni a közös európai értékek érvényre juttatását.

A közös európai értékek és jogok előmozdítása érdekében az EU számos eszközt egyesített egy jogszabályokat, szakpolitikákat és finanszírozást is magában foglaló politikamixben. Különösen a következő finanszírozási programok rendelkeznek erőteljes társadalmi irányultsággal és az európai értékekhez fűződő egyértelmű kapcsolatokkal: a Jogok, egyenlőség és polgárság program, az Európa a polgárokért program és a Jogérvényesülés program.

E programok valós előrelépésekhez vezettek az értékek előmozdítása, valamint az uniós jogszabályok által Unió-szerte az emberek számára biztosított jogok érvényesítése terén. Például az emberek jobban tudatában vannak jogaiknak, közös történelmüknek és kultúrájuknak; több nő vállal munkát; jobban érvényesülnek és nagyobb védelmet kapnak a gyermekek jogai; hatékonyabbá váltak az igazságszolgáltatási rendszerek annak köszönhetően, hogy a jogászok jobban tisztában vannak azzal, hogy mikor és hogyan alkalmazandó az uniós joganyag, valamint jól működik a határon átnyúló együttműködés; fokozódott a demokratikus és polgári részvétel uniós szinten; továbbá javult a különböző emlékek, kultúrák és hagyományok megértése és ezek tiszteletben tartása.

Az uniós jog értelmében az emberek rendelkeznek bizonyos jogokkal, és támaszkodhatnak a független és hatékony igazságügyi rendszerek működésére, valamint a jogállamiság tiszteletben tartására. Az EU tanúbizonyságot tett szilárd elkötelezettségéről a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak elleni küzdelem, a megkülönböztetés valamennyi formájával szembeni küzdelem, a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása és védelme, valamint az EU-n belüli virágzó és erőteljes civil társadalom támogatása mellett.

A jelenlegi programok keretében megvalósult előrelépések ellenére az érintett szakpolitikai területeken továbbra is több hiányosság tapasztalható, valamint új, megoldásra váró kihívások jelentkeztek. A jogérvényesülés, a jogok és értékek tekintetében az Unió előtt álló közös kihívások kettős jellegűek:

–A közös értékeken és jogokon, a közös történelmi és kulturális örökségen és az emberek részvételén alapuló közösségé válás uniós küldetését hátráltatják bizonyos mozgalmak, amelyek megkérdőjelezik a nyitott, inkluzív, összetartó és demokratikus társadalmakról alkotott azon elképzelést, amelyekben a polgári részvétel és a jogok gyakorlása lehetővé teszik a toleráns együttélés kialakítását.

–Az értékek, jogok, polgárság és jogérvényesítés területére irányuló jelenlegi uniós finanszírozási programok széttagoltsága és korlátozott forrásai behatárolják, hogy mennyire képes az EU reagálni a jelenlegi és az új kihívásokra. A nyilvános konzultáció válaszadói szerint a jelenlegi programok esetében a célkitűzések elérésének fő akadálya „a programok költségvetésének elégtelensége, ami nem teszi lehetővé a kereslet kielégítését”.

A részletesebb elemzés a következőkre is rámutat:

–Az emberek továbbra sem élvezhetik maradéktalanul az őket megillető jogokat: továbbra is fennállnak egyenlőtlenségek, akárcsak a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés. A nők, a gyermek és más veszélyeztetett csoportok tagjai közül sokak számára még mindig mindennapi valóság az erőszak.

–Többet kell tenni azért, hogy a polgárok tudatában legyenek az uniós értékeknek és az uniós polgársággal járó előnyöknek, valamint ösztönözzük a politikai és társadalmi részvétel magasabb szintjét és az Unió, illetve annak történelmének, kulturális örökségének és sokszínűségének jobb megértését.

–Az uniós polgárságból eredő jogok – a szabad mozgáshoz való jog, a konzuli védelemhez való jog és a választójog – ismertsége és végrehajtása még mindig hagy kívánnivalót, ami hátráltatja a polgárok politikai és társadalmi részvételét.

–A gazdasági válságok, a továbbra is fennálló egyenlőtlenségek és – például a migrációval kapcsolatos – kihívások egyeseket arra késztettek, hogy megkérdőjelezzék az alapvető jogokat, és az Európai Unió alapját képező értékeket. Bizonyos esetekben a jogállamiság, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, a civil társadalom helye, és az igazságszolgáltatás függetlensége is kérdésessé válik.

–A polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés nem elégséges, és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés több tagállamot érintő ügyekben továbbra is nehézkes. Javítani kell a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek minőségével, függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos összehasonlító információk gyűjtésére szolgáló eszközöket. A kölcsönös elismerés és az igazságügyi együttműködés egyik fő akadálya a más tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei iránti bizalom hiánya.

Az említett kihívásokkal való szembenézés elmaradása súlyos következményekkel járhat, mivel mindezzel a demokráciába vetett bizalom megingása, valamint az értékek és alapvető jogok érvényesítése melletti kiállás gyengülése járhat.

Ezek az összes uniós tagállamot érintő, uniós dimenziójú kihívások. Noha a nemzeti szintű intézkedések fontossága vitathatatlan, az egyes tagállamok nem képesek kezelni ezeket a kihívásokat.

Az uniós értékek és jogok előmozdítása és védelme mélyreható következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve, és hozzájárul ahhoz, hogy az EU kézzelfogható hatással legyen az emberek mindennapi életére. Fenn kell tartani és meg kell erősíteni az e területre irányuló uniós szintű fellépést, hogy felszámoljuk a fennálló hiányosságokat és kezeljük az új kihívásokat, továbbá biztosítsuk a jogok és értékek előmozdítását, hatékony védelmét és tiszteletben tartását. Ez hozzájárul majd a belső piac kiteljesítéséhez, valamint a jólét és a kohézió ösztönzéséhez is az EU-ban. Lehetővé teszi továbbá az EU számára, hogy kulcsszerepet töltsön be értékeinek globális szintű védelmében és érvényesítésében, valamint elősegíti az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérését.

Az új Jogérvényesülés program támogatja a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztését, amely az uniós értékekre, a jogállamiságra, a kölcsönös elismerésre és bizalomra épül, különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítésével, valamint a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának előmozdításával.

Az új program – a Jogok és értékek programmal együtt – részét képezi az uniós költségvetés új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapjának, amely elősegíti majd a nyitott, demokratikus, pluralista és inkluzív társadalmak fenntartását. A jogok és az értékek védelme és előmozdítása, valamint a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése révén hozzájárul emellett a polgárok cselekvési lehetőségeinek megerősítéséhez is.

·Összhang a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel

A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap az Európai Bizottság számos prioritásához 2 közvetlenül hozzájárul, mindenekelőtt a következők létrehozásához: a kölcsönös bizalomra épülő, a jog érvényesülésén és az alapvető jogokon alapuló térség, mélyebb és méltányosabb belső piac, tőkepiaci unió, összekapcsolt digitális egységes piac, valamint a demokratikus változás, a növekedés és a munkahelyteremtés Uniója.

·Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap és az ahhoz tartozó két mögöttes finanszírozási program hozzájárul majd az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartásának megerősítéséhez és érvényesítéséhez, valamint az európaiak elvárásainak megfelelő, nyílt, demokratikus, inkluzív és kreatív társadalmak fenntartásához. A tagállamoknak már a jelenlegi szabályok értelmében is kötelező igazolni, hogy az uniós pénzeszközök pénzügyi irányítására vonatkozó szabályaik és eljárásaik megbízhatóak, és megfelelő védelmet biztosítanak a források számára a visszaélésekkel és a csalással szemben. Csak a jogállamiságot és jogbiztonságot valamennyi tagállamban fenntartó független igazságszolgáltatás képes ténylegesen biztosítani, hogy az uniós költségvetésből származó pénz megfelelő védelemben részesüljön.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján a Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelméről. Az új rendelet kiegészíti a közös uniós értékek érvényesítésére irányuló eszközöket, köztük e programot is.

A program szoros szinergiákkal kapcsolódik majd számos szakpolitikához és az azokhoz tartozó finanszírozási programokhoz, különösen a következőkhöz:

–a foglalkoztatás-, a szociál- és az oktatáspolitika

Hatékony jogérvényesítési és végrehajtási kapacitás, pl. a jogi szakemberek képzésén keresztül,

–a külpolitika, a fejlesztési együttműködési és a bővítési politika

Az értékek és jogok EU-n belüli előmozdítása azok globális szintű ösztönzésében is tükröződik, többek között a fenntartható fejlesztési célok megvalósításához fűződő kapcsolatok révén. E tekintetben szinergiát kell kialakítani, különösen az EU multilaterális szintű külső tevékenységével, ugyanakkor a fejlesztési együttműködési segély és a bővítési politika tekintetében is, hogy biztosítható legyen a következetesség például az igazságszolgáltatáshoz való jog és a jogállamiság előmozdítása terén.

A szinergiákat meg kell erősíteni a külső tevékenység azon eszközeivel is, amelyek támogathatják a határon átnyúló együttműködést a kiemelt harmadik országokkal Európa biztonsága és védelme tekintetében jelentőséggel bíró területeken.

–egységes piac

A társasági joggal, a szerződési joggal és a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek finanszírozása révén a jövőbeli egységes piac program kiegészíti a Jogérvényesülés programot, továbbá közvetlenül hozzájárul az uniós jogérvényesülési politika végrehajtásához, valamint a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, és követni fogja a szakpolitikai irányokat e területen. Ugyanez érvényes a fogyasztópolitikára.

–stratégiai infrastruktúra

Az IT rendszerek digitalizációjához és összekapcsolásához kapcsolódó szinergiák továbbfejlesztésre kerülnek a Digitális Európa program keretében;

–kutatás és innováció

A Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram az inkluzív és biztonságos társadalommal foglalkozó tevékenységeket is magában foglal, ideértve a jogérvényesülési és fogyasztói kérdéseket, valamint a társadalmilag releváns technológiákat, többek között a kiberbiztonságot vagy a mesterséges intelligenciát, és más kulcsfontosságú alaptechnológiákat. A társadalmakban, demokráciákban és az igazságügyi rendszerekben a fejlettebb technológiák megértését elmélyíteni szándékozó kölcsönös inspiráció és az ezek előnyeire való összpontosítás kerül előtérbe.

–migrációs, határigazgatási és biztonságpolitika

A Jogérvényesülés programot és a migrációt, határigazgatást és különösen a biztonságot lefedő más uniós forrásokat úgy kell összehangolni, hogy a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához szükséges tevékenységek és eljárások különböző szakaszait célozzák. Tekintettel a biztonság és a jogérvényesülés gyakorlati összefonódásaira, szinergiákat kell teremteni különösen a bűncselekmények áldozatainak nyújtott megfelelő védelem, a közös nyomozócsoportok és igazságügyi képzés finanszírozása, az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerrel való interoperabilitás biztosítása, az őrizeti körülmények, valamint a jogérvényesülés és biztonság területén az ügynökségközi együttműködés javítása révén, ideértve többek között az igazságüggyel foglalkozó ügynökségeket – így például az Eurojustot és az Európai Ügyészséget.

–környezetvédelmi politika

A Jogérvényesülés program a környezeti bűnözés elleni küzdelmet szolgáló intézkedések támogatására is alkalmas, valamint többek között a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv 3 végrehajtásához is hozzájárulhat. A polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést támogató intézkedések kiegészítik és megerősíti a bírák és ügyészek környezetvédelmi jog területén történő képzésére szolgáló különálló programot, és fennáll a lehetősége a LIFE-rendelet 4 által meghatározott környezetvédelmi kérdésekben az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatos projektek támogatásának. Ezek annak biztosításához is hozzájárulnak, hogy a nemzeti igazságügyi rendszerek hatékonyan érvényre juttathassák az igazságszolgáltatáshoz való jogot a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény 5 keretében.

–Éghajlati szempontok érvényesítése

A Bizottságnak a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata ambiciózusabb célt tűzött ki az éghajlati szempontok összes uniós programban történő érvényesítésével és azzal kapcsolatban, hogy összességében az uniós kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Azt, hogy hogyan járul hozzá a program a fenti általános célszám megvalósításához, uniós éghajlati markereket alkalmazó rendszer követi majd nyomon, megfelelő bontásban, pontosabb módszertani eszközöket is alkalmazva, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak. A Bizottság továbbra is évente, az éves költségvetési tervezettel összefüggésben nyújtja be az információkat a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében.

Annak érdekében, hogy a programon belül minden lehetőséget ki lehessen aknázni az éghajlatpolitikai célok előmozdítására, a Bizottság a program előkészítési, végrehajtási, felülvizsgálati és értékelési eljárása során azonosítani fogja a releváns intézkedéseket.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 81. cikkének (1) és (2) bekezdésén és 82. cikkének (1) bekezdésén alapul.

Az EUMSZ 81. cikkének (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az Unió a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyek tekintetében igazságügyi együttműködést alakít ki. Az EUMSZ 81. cikkének (2) bekezdése szerint intézkedéseket kell elfogadni a következők biztosítása érdekében: kölcsönös elismerés és az ítéletek végrehajtása, a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése, hatékony igazságszolgáltatáshoz való jog és a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak számára tartott képzés támogatása.

Az EUMSZ 82. cikkének (2) bekezdése a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést előmozdító intézkedésekről rendelkezik.

·Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

·Arányosság

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A 2014–2020 közötti időszakra szóló Jogérvényesülés program félidős értékelése azt mutatja, hogy a program magas szintű európai hozzáadott értéket biztosított. A tagállamok önállóan eljárva nem lettek volna képesek azonos eredményeket elérni méret és hatály tekintetében. Ez igaz a program általános célkitűzésére is, vagyis a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztésére, amely a kölcsönös elismerésre és bizalomra épül, valamint a egyedi célkitűzéseire is. A kedvezményezettek egyetértenek abban, hogy az európai szintű igazságügyi képzés biztosítása alapvető fontosságú a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, valamint az uniós jog zökkenőmentes és koordinált végrehajtásához. Az igazságügyi képzési egyedi célkitűzések által ösztönzött intézkedés fenntarthatónak minősül, mivel előmozdítja a tartós jogi szaktudás és kompetenciák elsajátítását, és hálózatépítési lehetőségeket, valamint bizalomépítést tesz lehetővé a különböző tagállamok igazságügyi szakemberei között.

A program által finanszírozott tevékenységtípusok és a projektek eredményei hatékonyan javítják az uniós jogra és szakpolitikákra vonatkozó ismereteket. A Jogérvényesülés program teljesítménye az elődprogramokhoz képest előrelépésnek tekintendő, a szakpolitikai célkitűzések és a megfelelő érdekképviseleti csoportok bevonása tekintetében egyaránt, míg a program célkitűzései között az erőfeszítések elosztása kiegyensúlyozható a jövőre nézve. További erőfeszítésekre van szükség az összes tagállamban valamennyi célcsoport eléréséhez, és erősíteni kell a kommunikációs tevékenységeket.

A program jellege lehetővé tette az operatív rugalmasság biztosítását, amellyel a Bizottság számára lehetővé válik az éves munkaprogramok hozzáigazítása a jogérvényesülési szakpolitika területén felmerülő szükségletekhez. Összességében véve a program erősen releváns, és megfelelően foglalkozik a kiválasztott célcsoportok igényeivel, ugyanakkor a végrehajtás során szisztematikusabban kell elemezni az érdekeltek szükségleteit. A program különösen azon kulcsfontosságú képességgel bír, hogy prioritásait a jogérvényesülési szakpolitika területén felmerülő szükségletekhez tudja igazítani, a legfontosabb kérdések kezelése érdekében. Ez a program széleskörű egyedi célkitűzéseinek eredménye, mivel a korábbi programozási időszak több programját is magában foglalja. A szakpolitika és a menetrend kidolgozásának terén jelentkező rugalmasság alapvető fontosságú a program jó eredményeihez. A program más uniós eszközökkel, programokkal és fellépésekkel megfelelő szintű koherenciát és kiegészítő jelleget valósít meg. A más uniós programok és projektek közötti koordináció és információcsere is hozzájárulna a koherencia fokozásához.

A Jogérvényesülés program végrehajtása kielégítő volt a tevékenységi támogatások és a működési támogatások vonatkozásában, de a közbeszerzési tevékenységek előretervezése javítandó. Nincs nagy mozgástér az alternatív finanszírozási eszközök – például innovatív pénzügyi eszközök – alkalmazására. A kedvezményezettek álláspontja szerint a jelenlegi eszközök (tevékenységi támogatások, működési támogatások és közbeszerzési tevékenységek) megfelelnek a program szükségleteinek. Ugyanakkor lehetőség van a vissza nem térítendő támogatások terén a jelentéstételi követelmények egyszerűsítésére, a közkiadások szükséges ellenőrzésének biztosítása mellett.

A programspecifikus mutatók megfelelőek a program célkitűzéseinek megvalósítása felé történő előrehaladás nyomon követésére, de időnként nehéz mérni ezeket a megfelelő eszközök (pl. elégedettségi felmérés) hiánya miatt.

A résztvevők kapacitása a támogatott tevékenységek teljesítményét befolyásoló kulcsfontosságú tényezőként került meghatározásra, mivel a korlátozott (adminisztratív, pénzügyi, szervezeti) kapacitás a program tevékenységeiben való korlátozott részvétel oka lehet (különösen egyes tagállamokban). Szükség lehet ezért kapacitásépítésre és a technikai segítségnyújtásra.

Nincs egyértelmű mozgástér további egyszerűsítésre a program irányítási módja vonatkozásában. A jelenlegi közvetlen irányítási mód megfelelő az ilyen méretű programhoz, míg az alternatív módozatok (pl. megosztott irányítás) valószínűleg túl szűkösen szétterített erőforrásokat eredményeznének, amely csökkentené a program kapacitását arra, hogy az erőforrásokat a közös prioritásokra és a felmerülő kérdésekre összpontosítsa. A kedvezményezettek szerint egyszerűsíteni lehetne a pályázati felhívásokban való részvétel során az igazgatási és pénzügyi kapacitásra vonatkozóan előírt információk megszövegezését és biztosítását.

Ezen túlmenően a résztvevői portál további testreszabására volna lehetőség, figyelembe véve a programokra jellemzően jelentkező különböző szervezettípusok (pl. képzési intézmények) szükségleteit. E vonatkozásban a fokozatos digitalizáció felé haladó trend egyértelműen pozitív és folytatandó.

·Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Jogérvényesülés programra irányuló előkészítő munkát elősegítő konzultációs stratégia a következőkre terjedt ki: nyilvános konzultáció a 2020-at követő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat keretében az értékek és mobilitás területén, nyilvános konzultáció a jelenlegi finanszírozási programok félidős értékelése keretében, valamint a Bizottság által szervezett, az érintettekkel kerekasztal megbeszélések, konferenciák és szeminárium formájában lefolytatott több eseti konzultáció a hatásvizsgálat által lefedett területről, amely nagyrészt e konzultációk eredményére épít.

Nyilvános konzultáció az értékek és a mobilitás területéhez tartozó uniós alapokról

A jelenlegi uniós pénzügyi programok értékelése kapcsán már több szakpolitikai területen is sor került hasonló konzultációkra, amelyek során a Bizottság különösen a programok teljesítményét és a jövőbeli kihívásokat vizsgálta. Az értékek és a mobilitás területéhez tartozó uniós alapokról folytatott nyilvános konzultáció célja az volt, hogy a Bizottság megismerje az érdekeltek véleményét arról, hogy miképpen lehetne az uniós költségvetésből származó minden egyes eurót a lehető legjobban felhasználni. Az értékek és a mobilitás területéhez tartozó uniós alapokról folytatott nyilvános konzultáció 2018. január 10-től 2018. március 9-ig volt elérhető a 23 hivatalos uniós nyelven.

Az értékek és a mobilitás területéhez tartozó uniós alapokról folytatott nyilvános internetes konzultáció keretében a Bizottsághoz összesen 1 839 válasz érkezett Európa különböző országaiból. Ezen belül a válaszadók 52 %-a rendelkezett az Erasmus+-szal kapcsolatos tapasztalatokkal, és 43 %-uk volt érintett a Kreatív Európa programban.

Mindegyik tagállamból érkezett legalább egy válasz. A lakóhely szerinti országot nézve összességében a legtöbb válasz Németországból érkezett (24,4 %), az ezt követő helyeken pedig Franciaország (8,7 %), Belgium (7,7 %) és Spanyolország (5,4 %) áll.

Az internetes kérdőívre beérkezett 1 839 válasz 65,2 %-a (1 199) származott szervezetektől, 34,8 %-a (640) pedig egyénektől.

Az érdekelt felek széles köre megosztotta a véleményét: a szervezetektől származó 1 199 válasz közül 355 (19,3 %) érkezett nem kormányzati szervezetektől, platformoktól vagy hálózatoktól, 270 (14,7 %) magánvállalkozásoktól (főként mikro- és kisvállalkozásoktól). 127 (6,9 %) pedig kutatóktól és tudományos dolgozóktól.

Az alábbiakban összefoglalt elemzés a következő uniós programokkal kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkező válaszadókra összpontosít:

1. az Európa a polgárokért program és/vagy

2. a Jogok, egyenlőség és polgárság program és/vagy

3. a Kreatív Európa program és/vagy

4. a Jogérvényesülés program.

Íme néhány a főbb eredmények közül:

–A válaszadók szerint „az európai identitás és a közös értékek előmozdítása”, valamint „a jogok és az egyenlőség előmozdítása” tartoznak azon fontos (az első négy hely valamelyikére sorolt) közös szakpolitikai kihívások közé, amelyekkel a négy program mindegyikének foglalkoznia kell. „Az aktív polgári szerepvállalás, a társadalomban való demokratikus részvétel és a jogállamiság támogatása” valamint „a társadalmi befogadás és a méltányosság előmozdítása” szintén az érintett programok révén kezelendő fontos kihívások közé tartozik, ugyanakkor a Kreatív Európa esetében ez kevésbé igaz, mivel e program esetében a gazdasági kihívások és a kulturális sokféleség fontosabb tényező.

–„Az innováció támogatására”, „az európai kulturális sokféleség és kulturális örökség támogatására”, valamint „az európai identitás és a közös értékek előmozdítására” irányuló szakpolitikák a négy érintett programmal kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkező válaszadók több mint fele szerint teljes mértékben, illetve elég jól kezelik a kihívásokat. Emellett a Kreatív Európa programban érintett válaszadók 52 %-a gondolja úgy, hogy „az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére” irányuló szakpolitika teljes mértékben vagy elég jól kezeli a kihívásokat.

–A fenti uniós programok keretében valamilyen jellegű tapasztalatot szerzett válaszadók mintegy 80 %-a egyetért azzal a kijelentéssel, hogy e négy program jelentős vagy kellő mértékű hozzáadott értéket jelent a tagállamok által nemzeti, regionális és/vagy helyi szinten megvalósítható eredményekhez képest.

–A válaszadók által meghatározott fő akadályok, amelyek meggátolhatják, hogy a jelenlegi programok/alapok elérjék céljukat, az érintett programtól függetlenül nagyon hasonlóak: „a programok költségvetésének elégtelensége, ami nem teszi lehetővé a kereslet kielégítését”, „a kisméretű érdekelt feleknek nem elegendő mértékben nyújtott támogatás”, „az első alkalommal pályázóknak nyújtott támogatás hiánya” – ez a három fő akadály.

–A négy uniós program legalább egyikével kapcsolatos tapasztalattal rendelkező válaszadók egyetértenek azzal, hogy „az egyszerűbb pályázati űrlapok használata”, „a strukturált hálózatok és partnerségek megkönnyítése”, „az egyszerre több ágazatot érintő fellépések finanszírozásának megkönnyítése”, valamint „a különböző programok/alapok közötti koordináció javítása” a fő lépések a kedvezményezettek adminisztratív terheinek egyszerűsítése és csökkentése érdekében.

·Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat a következő három fő forgatókönyvet elemezte:

–A status quo-t, azaz az uniós költségvetés értékekkel kapcsolatos alklaszteréhez tartozó négy finanszírozási program – azaz a Jogok, egyenlőség és polgárság program, a Jogérvényesülés program, a Kreatív Európa program és az Európa a polgárokért program – fenntartását.

–A jelenlegi helyzet és az alapforgatókönyv alternatívájaként a második forgatókönyv a jelenlegi programok közötti szinergiák kialakítását javasolta, valamint azt, hogy ezeket az európai értékekről szóló egyetlen politikai bevezető foglalja össze, két mögöttes finanszírozási programmal: az Európai kultúra, jogok és értékek programmal és a Jogérvényesülés programmal.

–A harmadik forgatókönyv egyetlen finanszírozási program létrehozására irányult, amely magában foglalná mind a négy felsorolt finanszírozási programot.

Az alapforgatókönyv: a status quo négy finanszírozási programmal, a költségvetés arányos, 15 %-os csökkentése mellett

Az alapforgatókönyv elemzése azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló források esetleges 15 %-os csökkentése kedvezőtlen következményekkel járna a szakpolitikák végrehajtására nézve. Közelebbről:

A Jogok, egyenlőség és polgárság program finanszírozási forrásainak 15 %-os csökkentése a prioritások éves meghatározásához vezetne, azaz az egyik évben bizonyos szakpolitikai területekre összpontosulna a finanszírozás, a következő években pedig más szakpolitikai területekre, ellentmondva annak, hogy a területen fokozott igények jelentkeznek. E megszorítás a tanulmányok, adatgyűjtés, tájékoztató kampányok stb. visszafogását is jelentené, pedig ezek mind szükségesek a megalapozott, tényeken alapuló szakpolitikák és jogszabályok kialakításához.

Az Európa a polgárokért program esetében a 15 %-os csökkentés 157 millió euróra csökkentené az alapforgatókönyv szerinti költségvetést, amely elégtelen a Bizottság azon kötelezettségvállalásának megvalósításához, amely a polgároknak az európai folyamat középpontba állítására irányul. Nem lenne lehetséges így résztvevők azon kritikus tömegének és a tevékenységek azon földrajzi kiterjedésének elérése, amely elengedhetetlen a kívánt hatás megvalósításához. A (2017-es költségvetésen alapuló) stabil költségvetés lehetővé tenné a folytonosságot, ám hatása még így is korlátozott lenne.

A Kreatív Európa MEDIA alprogramja finanszírozásának 15 %-os csökkentése elkerülhetetlenül szűkítéssel és korlátozott számú intézkedésre való összpontosítással járna. A finanszírozás csökkentése aránytalanul hatna ki a kisebb gyártási kapacitással rendelkező országokra és/vagy azon országokra, amelyek földrajzi vagy nyelvi tekintetben kisebb területet képviselnek. Csökkenne továbbá az audiovizuális szakembereknek nyújtott képzési tevékenységek száma és az uniós koprodukciók száma, pedig ezek olyan alkotások, amelyek könnyebben tesznek szert nemzetközi népszerűségre. A moziüzemeltetők hálózata kiterjedésének csökkentése hátrányosan érintené az uniós polgárok nem nemzeti európai filmekhez való hozzáférését, különösen a közép- és kelet-európai filmek tekintetében.

A Kreatív Európa Kultúra alprogramjának 15 %-os csökkentése esetén nem lenne lehetséges elérni a kulturális és kreatív ágazatok szükségleteinek kielégítéséhez szükséges kritikus tömeget. Ez azt vonná maga után, hogy csökkenne az európai hozzáadott érték, ezáltal kisebb hatást lehetne elérni a kulturális sokféleség tekintetében, kevesebb lehetőség lenne a határokon átnyúló együttműködésre, valamint kevesebb piaci lehetőség és karrierlehetőség kínálkozna a kulturális és kreatív ágazatokban dolgozók számára. Csökkenne a társadalmi hatás, és elképzelhető, hogy a program nemzetközi kiterjedését a 2014 előtti szintre kellene korlátozni, megszüntetve az uniós szomszédságpolitikában részt vevő fő partnerországok részvételét.

Veszélyben forogna a kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi garanciaeszköze, ami hátrányosan érintené a kulturális és kreatív ágazatokat, különösen a kelet-európai országok esetében, ahol a pénzügyi piacok kevésbé fejlettek, és így korlátozottabbak a finanszírozáshoz jutás lehetőségei.

A hatásvizsgálatban elvetett alternatíva: egyetlen program

Az egyetlen eszköz/program létrehozásának javaslatát tartalmazó harmadik forgatókönyvet a jogalappal kapcsolatos okok miatt elvetették. A tevékenységek és szakpolitikák többsége olyan cikkeken alapul, amelyek rendes jogalkotási eljárásról rendelkeznek, az Európa a polgárokért jelenlegi program kivételével. Jelenleg az Európa a polgárokért program elsődlegesen a polgári részvételre irányul, így az EUMSZ 352. cikkén alapul. Elemzést követően a megfelelő tevékenységek célkitűzéseit – a tevékenységek irányultságának bizonyos módosítása esetén – hozzá lehetne igazítani az átfogóbb új program megközelítéséhez; ebben az esetben azok az EUMSZ 167. cikke (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartoznának, és ezek rendelkezéseinek megfelelően a rendes jogalkotási eljárás vonatkozna rájuk. Ugyanakkor figyelembe véve az Egyesült Királyság és Írország helyzetét a szabadság, biztonság és igazságosság térsége tekintetében, valamint Dánia helyzetét, amint ezeket a Szerződésekhez csatolt 21. és 22. jegyzőkönyv rögzíti, a Jogérvényesülés programnak külön eszköznek kell maradnia, és emellett továbbra is a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá kell tartoznia.

A hatásvizsgálatban javasolt alternatíva: az Uniós értékek keretprogramja, két finanszírozási programmal

Az elemzés rámutatott arra, hogy a négy finanszírozási program jelenlegi helyzetéhez képest van még mit javítani. Ezért a jelenlegi helyzet és az alapforgatókönyv alternatívájaként a hatásvizsgálata jelenlegi programok és önálló költségvetési tételek közötti szinergiák kialakítását javasolja, valamint azt, hogy ezeket az európai értékekről szóló egyetlen politikai bevezető foglalja össze, két mögöttes finanszírozási programmal: az Európai kultúra, jogok és értékek programmal és a Jogérvényesülés programmal, a következő módon:

Az alapforgatókönyv alternatívájaként javasolt jövőbeli új finanszírozási struktúra a következő célokat szolgálná:

–szinergiák kialakítása a szakpolitikák között, az intézkedések közös alapjának azonosítására törekedve, a szakpolitikák sajátos jellemzőinek tiszteletben tartása mellett;

–az átfedések és a széttagoltság csökkentése;

–rugalmasság biztosítása a források elosztása tekintetében, biztosítva ugyanakkor bizonyos mértékben az egyes szakpolitikákhoz rendelt források kiszámíthatóságát;

–az ágazatközi és innovatív intézkedések ösztönzése;

–annak biztosítása, hogy az értékek előmozdításához kritikus tömegű forrás álljon rendelkezésre, figyelembe véve az egyes szakpolitikák igényeit is.

A fenntartott alternatíva

A Bizottság úgy döntött, hogy a Kreatív Európa önálló program legyen, valamint jöjjön létre a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, két ehhez tartozó finanszírozási programmal: a Jogérvényesülés programmal és a Jogok és értékek programmal. A hatásvizsgálat továbbra is érvényes e kezdeményezések alátámasztása tekintetében. E döntést tükrözi a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslatcsomag, amelyet a Bizottság 2018. május 2-án terjesztett elő 6 .

·Egyszerűsítés

A Jogérvényesülés program végrehajtása során egyszerűsítési intézkedésekre – pl. egyösszegű átalányokra, százalékos átalányra és egységköltségekre – fogunk törekedni.

A jelenlegi programok finanszírozási szabályainak összetettsége és heterogenitása akadályt jelent a pályázók számára. A programhoz való hozzáférés egyszerűsítésében fontos szerepet kap az egyablakos ügyintézési pont (a résztvevői portál) és az ehhez kapcsolódó általános támogatáskezelési rendszer biztosítása, amely lehetővé teszi a külső felhasználók számára a részvételt a támogatás életciklusa során. A Jogérvényesülés programot továbbra is a jelenleg a Horizont 2020 alapján kifejlesztett bizottsági IT vállalati rendszeren keresztül irányítják majd.

·Alapjogok

A program célkitűzései szorosan kapcsolódnak az alapvető jogok előmozdításához, és összhangban állnak az EU Alapjogi Chartájával. Közelebbről, a Jogérvényesülés program (és a Jogok és értékek program) részét képezi az uniós költségvetés új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapjának, amelynek célja a nyitott, demokratikus, pluralista és inkluzív társadalmak fenntartása, az emberek cselekvési lehetőségeinek bővítése a jogok és értékek védelme és előmozdítása révén, valamint a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

·Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A program működtetésére vonatkozó szabályok meghatározása érdekében végrehajtási tervet alakítanak ki.

Nyomonkövetési és értékelési tervet alakítanak ki, amely meghatározza, hogyan hajtandók végre az intézkedések a gyakorlatban, és milyen adatstratégia alkalmazandó ennek során. A program nyomon követése kétféleképpen, folyamatosan és rendszeres ütemezéssel történik majd (az előbbi célja például az előre nem látható eseményekre vagy a kivételes szükségletekre való időben történő reagálás, az utóbbi pedig a kulcsfontosságú eseményekről – pályázati felhívások, projektértékelések, koordinációs és terjesztési célú események – való jelentéskészítés), és adott esetben a nyomon követés adatait felhasználják a fő programmutatókhoz. A nyomonkövetési jelentések ezt követően a következők elkészítésénél kerülnek felhasználásra:

–félidős értékelés (amelyet legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni), az elődprogramok végső értékelésével együtt; valamint

–végső értékelés (legkésőbb négy évvel a programozási időszak végét követően).

Ezekre az értékelésekre a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 7 (22) és (23) bekezdésének megfelelően kerül majd sor, amelyben a három intézmény megerősítette, hogy a hatályos joganyagra és szakpolitikákra vonatkozó értékeléseknek kell képezniük a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját. Az értékelések a program tényleges hatását a program mutatói/céljai és annak részletes elemzése alapján állapítják meg, hogy a program milyen mértékben tekinthető relevánsnak, eredményesnek, hatékonynak, elegendő uniós hozzáadott értéket biztosít-e és összhangban van-e az egyéb uniós szakpolitikákkal. Az értékelések a levont tanulságokat is magukban foglalják, hogy az azonosított hiányosságokat/problémákat vagy a tevékenységek vagy eredmények további fejlesztésének lehetőségeit kezelni lehessen, illetve a tevékenységek eredményeinek maximális kihasználása/hatása érdekében.

·A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt megközelítés célja, hogy a finanszírozási eljárások összes érintett fél által szorgalmazott egyszerűsítését egy még inkább eredményközpontú szemléletmóddal kapcsolja össze.

A javaslat meghatározza a program általános és egyedi célkitűzéseit (3. cikk), valamint a támogatandó tevékenységtípusokat (I. melléklet). Az általános és az egyedi célkitűzések a program alkalmazási területét (szakpolitikai területek) határozzák meg, míg a tevékenységtípusok finanszírozás-központúak, valamennyi érintett szakpolitikai területre alkalmazandók, továbbá területeken átívelően állapítják meg az elérhető eredményeket. Ugyanakkor a tevékenység típusai azt is meghatározzák, hogy a finanszírozás mely területen jelenthet valódi hozzáadott értéket a szakpolitikai célok elérése tekintetében.

E rendelet végrehajtása során a Bizottság évente megállapítja az egyes szakpolitikai területek finanszírozási prioritásait. A tagállamokban vagy a programban részt vevő harmadik országokban jogszerűen letelepedett valamennyi jogalany – további korlátozás nélkül – részt vehet a programban.

Ez a struktúra lehetővé teszi az egyszerűsítést, valamint a program megfelelőbb hozzáigazítását a politikai szükségletekhez és fejleményekhez. Ezen felül stabil keretet teremt az értékelés számára, mivel az egyedi célkitűzések közvetlenül olyan – a program időtartama alatt változatlanul maradó – mutatókhoz kapcsolódnak, amelyeket rendszeresen nyomon követnek és értékelnek majd. A rugalmasság és a jobb végrehajtás érdekében nem javasoljuk, hogy konkrét összegek kerüljenek elkülönítésre a programon belül az egyes egyedi célkitűzésekre.

2018/0208 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Jogérvényesülés program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (1) és (2) bekezdésére, összefüggésben a 82. cikke (1) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 8 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 9 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikk továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még határozottabban megerősítették és rögzítették.

(2)Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és érvényesíteni kell, megosztani az uniós polgárok és az Unióban tartózkodó emberek között, és az európai kultúrákban központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 10 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU rendelettel 11 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd. A Jogérvényesülés program (a továbbiakban: a program) továbbra is a jog érvényesülésén alapuló, integrált európai térség és határon átnyúló együttműködés fejlesztését támogatja az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 12 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogérvényesülés program (a továbbiakban: az elődprogram) folytatásaként.

(3)A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok életben tartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalmaink gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy virágzó civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(4)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében. A jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése során biztosítani kell az alapvető jogok, valamint közös alapelvek és értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönböztetés tilalmát, a nemek közötti egyenlőséget, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára biztosított tényleges jogot, a jogállamiságot és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.

(5)A finanszírozás továbbra is a Szerződések által meghatározott ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéseket többek között egy rugalmas és hatékony Jogérvényesülés program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezését és végrehajtását.

(6)A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos megvalósítása érdekében az Unió a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket fogad el az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvére alapozva, amely az 1999. október 15–16-i tamperei Európai Tanács óta az Unión belüli igazságügyi együttműködés sarokköve. A kölcsönös elismerés a tagállamok között a kölcsönös bizalom magas szintjét igényli. Több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket fogadtak el a kölcsönös elismerés megkönnyítése és a kölcsönös bizalom növelése céljából. A gazdasági növekedés biztosításához is kulcsfontosságú a jog érvényesülésén alapuló, jól működő térség kialakítása, felszámolva azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a határon átnyúló bírósági eljárásokat, valamint a több tagállamot érintő helyzetekben az igazságszolgáltatás igénybevételét.

(7)A jogállamiság tiszteletben tartása lényeges a bel- és igazságügy terén kialakítandó magas szintű kölcsönös bizalom, különösen a kölcsönös elismerésre épülő, polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés szempontjából. A jogállamiság elve az EUSZ 2. cikkébe foglalt közös értékek egyike. Az EUSZ 19. cikke (1) bekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem pedig a jogállamiság elvének konkrét kifejezése. A jogállamiság előmozdítása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének, minőségének és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával fokozza a kölcsönös bizalmat, amely elengedhetetlenül fontos a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez.

(8)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének h) pontja , valamint a 82. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek képzése fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezés jöjjön létre a jogállamiság érvényesítésének legmegfelelőbb módjáról, továbbá hozzájárul a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiépítéséhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog helyes és egységes alkalmazásának elősegítése az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom biztosítása. A program által támogatott képzési tevékenységeknek a képzési szükségletek egyértelmű felmérésein kell alapulniuk, magas szintű képzési módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást és hálózatépítési elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük.

(9)Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra.

(10)A programnak támogatnia kell az igazságügyi képzésben kulcsfontosságú szerepet betöltő EJTN éves munkaprogramját. Az EJTN különleges helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan uniós szintű hálózat, amely a tagállamok igazságügyi képzési szerveit fogja össze. Egyedülállóan alkalmas arra, hogy az összes tagállamra kiterjedő cseréket szervezzen az új és tapasztalt bírák és ügyészek számára, valamint koordinálja a nemzetközi igazságügyi szervek által az uniós jogra vonatkozó képzések szervezése és a bevált képzési gyakorlatok ösztönzése terén végzett munkát. Az EJTN továbbá uniós szinten, költséghatékony módon szervezett, kiváló minőségű képzéseket is biztosít. Ezen túlmenően a tagjelölt országok igazságügyi képzési szerveit is magában foglalja, megfigyelő tagokként.

(11)A program keretében teendő intézkedéseknek támogatniuk kell a bírósági határozatok és ítéleteket bővített kölcsönös elismerésének elvét, valamint azon jogszabályok közelítését, amelyek megkönnyítik az illetékes hatóságok – többek között a pénzügyi információs egységek – közötti együttműködést, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben az egyéni jogok bírói védelmét. A programnak elő kell továbbá mozdítania a határon átnyúló ügyekben az eljárásjogi jogszabályokat, valamint a polgári jog területén a nagyobb fokú közelítést, amely elősegíti majd – a polgári jogviták valamennyi fele számára előnyös módon – a jól és hatékonyan működő bírósági és bíróságon kívüli eljárások akadályainak felszámolását. Végezetül a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jog hatékony végrehajtásának és gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a programnak támogatnia kell a 2001/470/EK tanácsi határozattal létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat működését.

(12)Az EUMSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 24. cikkének, és a gyermekek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménynek megfelelően a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt intézkedések végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermekek jogainak előmozdítását.

(13)A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó program lehetővé tette az uniós joggal – különösen a Charta hatályával és alkalmazásával – kapcsolatos képzési tevékenységeket, amelyek a bírákat és más jogi szakembereket célozták. A Charta 2016. évi alkalmazásáról szóló, 2017. október 12-i következtetéseiben a Tanács felidézte a Charta alkalmazásával kapcsolatos tudatosságnövelés jelentőségét, többek között a politikai döntéshozók, a jogi szakemberek és maguk a jogosultak körében, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ezért az alapvető jogok következetes módon történő általános érvényesítése érdekében a pénzügyi támogatást ki kell terjeszteni a tudatosságot növelő tevékenységekre az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberektől eltérő más közigazgatási szervek vonatkozásában.

(14)Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és amelyben az igazságszolgáltatáshoz való jog kulcsfontosságú. Az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesülésének megkönnyítése érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő működéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljával, alapvető fontosságú, hogy az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, továbbá az e célokhoz hozzájáruló társadalmi szervezetek tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás.

(15)Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését is.

(16)Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, a határon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az uniós jog és szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködési eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how és a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes és hatékony határon átnyúló együttműködést megerősítő interoperábilis digitális megoldások elterjedéséhez, és szilárd elemzési alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához és megfelelő átültetéséhez. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz.

(17)A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például az EUROJUST, az eu-LISA és az európai ügyészség – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által az alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.

(18)Biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és törekedni kell a más uniós tevékenységekkel való összhangjukra. Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – és így a Jogok és értékek programmal –, valamint a program és az Egységes piac program, a Határigazgatás és biztonság között, különösen a Menekültügyi és Migrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapok, a stratégiai infrastruktúra különösen a Digitális Európa programban, az Erasmus+ program, a kutatási és innovációs keretprogram, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a LIFE-rendelet 13 vonatkozásában.

(19)Ez a rendelet meghatározza a Jogérvényesülés program pénzügyi keretösszegét, amely [a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 14 17. pontja] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(20)Az említett programra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet] rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(21)A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(22)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 15 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 16 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 17 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 18 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(23)EGT-tag harmadik országok részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(24)Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, amelyek meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és a támogatás, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett úton történő végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá megállapítják a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó szabályokat. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(25) A [2013/755/EU tanácsi határozat 20 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(26)Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati cselekvés általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a félidős értékelés keretében kerül sor.

(27)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(28)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 12 és 14. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(29)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 21 megfelelően kell gyakorolni.

(30)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. sz. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(31)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban Írország [...-án/-én kelt levelében] bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában. VAGY

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével valamint 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Jogérvényesülés programot (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk
Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában:

(1)„bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak”: bírák, ügyészek és bírósági tisztviselők, valamint más, az igazságüggyel kapcsolatban tevékenykedő jogi szakemberek, így például ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók vagy végrehajtási tisztviselők, fizetésképtelenségi szakértők, közvetítők, bírósági tolmácsok és fordítók, bírósági szakértők, büntetés-végrehajtási alkalmazottak és pártfogó felügyelők.

3. cikk
A program célkitűzései

(1)A program általános célkitűzése a hozzájárulás a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztéséhez, amely a jogállamiságra, a kölcsönös elismerésre és bizalomra épül;

(2)a program – az I. mellékletben részletezett – alábbi egyedi célkitűzésekkel bír:

a)a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása, valamint a jogállamiság előmozdítása többek között a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek és a határozatok végrehajtása hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával;

b)az igazságügyi képzés támogatása és ösztönzése azzal a céllal, hogy közös jogi, bírósági és jogállamisági kultúrát mozdítson elő;

c)megkönnyítse mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést és a hatékony jogorvoslatokat, többek között ezek elektronikus úton történő elérésével, azáltal, hogy hatékony polgári és büntetőeljárásokat ösztönöz, tovább előmozdítja és támogatja a bűncselekmények áldozatainak jogait, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogait.

4. cikk
Költségvetés

(1)A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [305 000 000] EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket.

(3)A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(4)A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy a 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

5. cikk
A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)Más harmadik országok, a harmadik ország valamely uniós programban való részvételére vonatkozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:

–méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és előnyei között;

–meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz és azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képeznek;

–nem ruház a harmadik országra semmilyen, a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört;

–garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz, valamint pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk
Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.

(2)A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást.

(3)[A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások lefedhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

7. cikk
Intézkedéstípusok

A 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek támogatásban e rendelet keretében. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

II. fejezet
Vissza nem térítendő támogatások

8. cikk
Vissza nem térítendő támogatások

(1)A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

9. cikk
Kumulatív [, kiegészítő] és kombinált finanszírozás

(1)A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

(2)Amennyiben a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)[XX] rendelet 1. cikkében említett program és a megosztott irányítás alatt álló alapok egyetlen intézkedés közös pénzügyi támogatásáról rendelkeznek, az érintett intézkedést az ebben a rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kell végrehajtani, ideértve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó szabályokat is.

(3)A program keretében támogatásra jogosult azon intézkedések, amelyek megfelelnek a második albekezdésben említett feltételeknek, a megosztott irányítás alatt álló alapokból való támogatásra kijelölt intézkedésként határozhatók meg. Ebben az esetben az e rendeletben meghatározott társfinanszírozási arányok és támogathatósági szabályok alkalmazandók.

Az első albekezdésben említett intézkedéseknek a következő feltételek mindegyikének meg kell felelniük:

a)a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)a költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében.

Az intézkedéseket a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)[XX] rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az alapspecifikus rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is.”

10. cikk
Részvételre jogosult jogalanyok

(1)A költségvetési rendelet [197. cikkében] említett feltételeken túl a (2)–(3) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

·tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

·a programhoz társult harmadik ország;

b)bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany;

(3)Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat részére pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.

III. fejezet
Programozás, nyomon követés, értékelés, kontroll

11. cikk
Munkaprogram

(1)A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2)A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 17. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

12. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel

(1)A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(2)A program céljai megvalósítása felé történő előrehaladása hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozására, többek között – szükség esetén – a II. mellékletnek a mutatók felülvizsgálatát vagy kiegészítését célzó módosítása révén.

(3)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

13. cikk
Értékelés

(1)Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy azok eredményei a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3)A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

14. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 12. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 12. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

15. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

IV. fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések

16. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

17. cikk
A bizottság eljárása

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

18. cikk
Hatályon kívül helyezés

Az 1382/2013/EU rendelet 2021. január 1-től kezdődően hatályát veszti.

19. cikk
Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1382/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1382/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

20. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés 22 keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 23

⌧  jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Bár a jogszabályok a jogérvényesülés terén kitűzött uniós célok végrehajtásának alapvető eszközei, azokat más eszközökkel is ki kell egészíteni. E tekintetben a finanszírozásnak komoly szerepet kell játszania: fokoznia kell a jogszabályok hatékonyságát azáltal, hogy bővíti a polgárok, a szakemberek és az érdekeltek ismereteit, tudatosabbá teszi őket, és erősíti kapacitásukat az alábbiak támogatása révén:

– tájékoztatás és a közvélemény tudatosságának erősítése, ideértve olyan nemzeti és európai kampányok támogatását, melyek felvilágosítják az embereket az uniós jogszabályokban garantált jogaikról, és azok gyakorlati érvényesítésének módjairól;

– a jogi szakemberek (így pl.: a bírák és az ügyészek), valamint egyéb gyakorlati szakemberek képzése és kapacitásépítése, hogy hatékony eszközökkel vértezzék fel őket az uniós jogok és politikák gyakorlati átültetésére.

A finanszírozás ugyancsak központi szerepet tölt be a nemzetközi szintű együttműködés előmozdításában és a kölcsönös bizalom fejlesztésében az alábbiak révén:

– hálózatok megerősítése, pl. Unió-szerte működő szervezetek bevonása e terület jövőbeni kezdeményezéseinek kidolgozásába, valamint e kezdeményezések következetes végrehajtásának előmozdítása Európában;

– bűnüldözési célú, határon átnyúló együttműködés, pl. gyermekeltűnésekről értesítő rendszer bevezetése, az operatív és határokon átnyúló kábítószer-ellenes együttműködés koordinációja.

Emellett a finanszírozásnak támogatnia kell az alábbiakat:

– Kutatási, elemzési és egyéb támogatási tevékenységek, hogy világos és részletes információkat szolgáltassanak a jogalkotónak a helyi állapotokról és problémákról. Az említett tevékenységek eredményei hasznos hozzájárulást nyújtanak az uniós politikák kidolgozásához és végrehajtásához, és biztosítják, hogy azok bizonyítékokon alapuljanak, kellően célzottak és strukturáltak legyenek.

E tevékenységek mindegyike a teljes 2021–2027 közötti időszakban megvalósításra kerül. E szakaszban nehéz pontos ütemtervet meghatározni, figyelembe véve a felmerülő, válaszra váró új politikai kihívások felbukkanásának sebességét.

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes)

A Jogérvényesülés program keretében nyújtott finanszírozás olyan intézkedésekre összpontosul, ahol az Unió közbeavatkozása többletértéket biztosíthat ahhoz képest, mintha a tagállamok egyedül járnának el. Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedések hozzájárulnak a vívmányok hatékony alkalmazásához azáltal, hogy kölcsönös bizalmat építenek a tagállamok között, fokozzák a határon átnyúló együttműködést és hálózatépítést, valamint gondoskodnak arról, hogy az egész Unióban helyesen, következetesen és összehangoltan alkalmazzák az uniós jogot. Kizárólag az uniós szintű fellépés biztosíthat olyan koordinált tevékenységeket, amelyek képesek elérni valamennyi uniós tagállamot. Az Európai Unió a tagállamoknál kedvezőbb helyzetben van a határon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és az egymástól való tanulás európai platformjának biztosításához. Az Unió támogatása nélkül az érdekeltek valószínűleg széttagoltan és elszigetelten kezelnék a hasonló problémákat.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos)

Az érdekeltek között kialakítandó együttműködés és hálózatépítés eredményeként elterjednek a legjobb gyakorlatok, kiváltképpen a különböző tagállamok innovatív és integrált megközelítései. Ezt követően az említett intézkedések résztvevői saját szakmai tevékenységeik keretében sokszorozó hatást fejtenek ki, és szélesebb körben megismertetik a legjobb gyakorlatokat az adott tagállamban.

Támogatást fogunk nyújtani a szakpolitikák támogatására és fejlesztésére vonatkozó szilárd analitikai alap kiépítéséhez. Az Európai Unió fellépése lehetővé teszi, hogy az említett tevékenységeket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. A nemzeti szintű finanszírozás nem biztosítaná ugyanezeket az eredményeket, csupán egy széttagolt és korlátozott megközelítést nyújtana, amely nem terjed ki az Európai Unió egészének igényeire.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jog érvényesülésén alapuló térségben a jelenlegi programra vonatkozóan elvégzett félidős értékelés megerősítette a program átfogó hatékonyságát és célkitűzéseinek érvényességét, de egyes szempontokat javítandóként azonosított, különösen a program értelmében az intézkedések potenciális címzettjei közé tartozók körének kibővítésére, a monitoring mutatók felülvizsgálatára, a más releváns uniós támogatási programokkal és kedvezményezésekkel fennálló szinergiák megerősítésére nézve.

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A program szinergiákat, következetességet és kiegészítő jelleget kíván biztosítani más uniós eszközökkel, többek között a migráció, a határigazgatás és biztonság, a fogyasztói jogok, a foglalkoztatás, a szociális kérdések és az oktatás, a külső fejlesztés és együttműködés terén működő programokkal. El kell kerülni az említett egyéb programok keretében végzett tevékenységekkel való átfedést, valamint a közös célkitűzések elérése érdekében az erőforrások megoszthatók a Jogérvényesülés program, valamint a Jogok és értékek program között.

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X határozott időtartam

x    időtartam: 2021.01.01-jétől 2027.12.31-ig

x    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2021-től 2027-ig és később a kifizetési előirányzatok esetében.

◻ határozatlan időtartam

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 24

x Bizottság általi közvetlen irányítás

x a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻az EBB és az Európai Beruházási Alap

◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A javaslat nyomonkövetési és értékelési kötelezettségeket tartalmaz. A javaslatban foglalt mutatók alapján évente ellenőrizni fogják a egyedi célkitűzések megvalósulását.

Ezen felül a Bizottság legkésőbb 2025 közepéig időközi értékelő jelentést készít a program célkitűzéseinek megvalósulásáról, az erőforrások felhasználásának hatékonyságáról, valamint az európai hozzáadott értékről. A program befejezését követően utólagos értékelés készül a program hosszú távú hatásairól, és a hatások fenntarthatóságáról.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

A közvetlen irányításon keresztül a Bizottság az Unió közös szakpolitikai célkitűzéseihez hozzájáruló más intézkedéseket is támogat. A Jogérvényesülés programot a Bizottság közvetlenül irányítja majd, mivel ez lehetővé teszi, hogy megfelelőbben igazítsák a programokat a szakpolitikai szükségletekhez, és nagyobb rugalmasságot biztosít a prioritások kiigazítására újonnan felmerülő igények esetén. A közvetlen irányítás mellett a Bizottság lehetővé teszi majd a közvetlen kapcsolatok létesítését az uniós szakpolitikákat szolgáló kedvezményezettekkel/alvállalkozókkal.

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program időközi értékelése azt a következtetést vonta le, hogy bár valóban van lehetőség egyszerűsítésre a Jogérvényesülés programon belül, ez a lehetőség a jelenlegi irányítási keretben korlátozott. Ugyanakkor a vállalati IT eszközök szélesebb körű használata a támogatások kezelése terén, valamint az egységköltségek szélesebb körű nevezetése a programirányításban egyszerűsítési tényezők lesznek.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A Jogérvényesülési Főigazgatóság finanszírozási tevékenységeihez kapcsolódó fő kockázatok kettősek:

– annak kockázata, hogy nem az azonosított probléma kezelésére leginkább megfelelő projekt részesül finanszírozásban

– az igényelt és megtérített költségek szabálytalanságának és jogszerűtlenségének kockázata.

Ami a jogszerűség és szabályszerűség kockázatát illeti, az utólagos ellenőrzések keretében legáltalánosabban észlelt hibák fő okai és típusai alapján úgy tűnik, hogy a szabálytalanságok fő területei a kedvezményezettek pénzgazdálkodásának hiányosságaihoz kapcsolódnak, és ezek főként a szabályok nem megfelelő megértéséből erednek, mivel azok igen bonyolultak, különösen a költségek támogathatóságára vonatkozóan.

Ennek következtében a kockázatok elsődlegesen a következőknek tudhatók be:

– a kiválasztott projektek minőségének és ez követően a technikai végrehajtásának biztosítása,

– az odaítélt források nem hatékony vagy nem gazdaságos felhasználásának a kockázata, mind a vissza nem térítendő támogatások esetében (a tényleges elszámolható költségek visszatérítése bonyolult), mind pedig a közbeszerzések esetében (időnként korlátozott számú gazdasági ajánlattevő rendelkezik a kívánt szaktudással, ami azzal jár, hogy nincs kielégítő lehetőség az árajánlatok összehasonlítására),

– csalás.

A kontroll utáni szabálytalan támogatásfelhasználási ráta 2017-ben (a vissza nem térítendő támogatások esetében) 2,63 %-ra becsült.

E kockázatok többsége várhatóan csökkenni fog, a következőknek köszönhetően:

– jobban tervezett pályázati felhívások

– a kedvezményezetteknek nyújtott jobb iránymutatások és a célzottabb felhívások

– az új költségvetési rendelet által biztosított egyszerűsített költségek fokozott használata

– a felhívások és támogatások kezelésére kidolgozott vállalati rendszerek használata

– a csalásellenes stratégiában tervezett intézkedések.

A belső kontrollrendszer leírása

A jövőbeni programhoz tervezett kontrollrendszer a jelenlegi kontrollrendszer folytatása.

A kockázatok korlátozása és a hibaarány csökkentése érdekében a kontrollstratégia az új költségvetési rendeletre és a közös rendelkezésekről szóló rendeletre épül. Az új költségvetési rendeletnek és a Jogérvényesülés programra vonatkozó javaslattervezetnek a támogatások egyszerűsített formáinak – így az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltség – alkalmazását bővítenie kell.

A kontrollrendszer különböző alkotóelemekből áll:

– a pályázatok programozása, értékelése és kiválasztása annak biztosítása érdekében, hogy csak a legjobb pályázatok részesüljenek finanszírozásban;

– a támogatási megállapodások megkötése és ellenőrzése: Valamennyi ügyletet és eljárást a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság programirányítási és pénzügyi irányítási egysége, továbbá a releváns szakpolitikai egységek által végzett előzetes ellenőrzés előz meg. A pénzügyi ellenőrzést a programirányítási és pénzügyi irányítási egység végzi. A támogatások esetében alaposan ellenőrzik a költségigényléseket, és amennyiben a kockázatelemzés alapján szükségesnek tűnik, igazoló dokumentumokat kérnek be.

– az utólagos ellenőrzéseket a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósággal fennálló szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodáson keresztül biztosítják: Az utólagos ellenőrzési területen „felderítési stratégiát” alkalmaznak, amelynek célja, hogy a legtöbb anomáliát felderítse, figyelemmel a jogosulatlan kifizetések visszatérítésére. E stratégia alapján az ellenőrzéseket a projektek egy mintáján végzik, amelyet szinte egészében egy kockázatelemzés alapján választottak ki.

Az utólagos ellenőrzéseknek továbbá a könyvvizsgálat átvételére és a rendelkezésére álló információk megosztására is támaszkodniuk kell az adminisztratív teher további csökkentése és a költséghatékonyság növelése érdekében (az új költségvetési rendelet 127. és 128. cikke).

A kontrollstratégia e különböző elemeivel a hibaarány várhatóan a 2 %-os lényegességi küszöb alatt marad.

Az ellenőrzési költségek a Jogérvényesülési Főigazgatóság által tett kifizetések kb. 4,49 %-át teszik ki. Ez várhatóan stabil marad vagy kissé növekszik majd abban az esetben, ha az egyszerűsített költségelszámolási módszerek körét a következő programozási időszakban kiszélesítik.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A Jogérvényesülési Főigazgatóság 2018 áprilisában csalás elleni stratégiát hagyott jóvá. A Főigazgatóság a csalás elleni stratégiáját továbbra is a Bizottság csalás elleni stratégiájával összhangban alkalmazza annak érdekében, hogy többek között biztosítsa, hogy a belső csalás megelőzését célzó ellenőrzései teljes mértékben összhangban vannak a Bizottság csalás elleni stratégiájával, és a csalással kapcsolatos kockázatkezelési megközelítése a csalás kockázatát magában hordozó területek azonosítására és a megfelelő válaszlépésekre irányul.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeire érintik a javaslat szerinti kiadások?

*Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az előirányzatok a rendelet I. mellékletében felsorolt tevékenységek finanszírozását célozzák. A fenti összegek körülbelül a következők szerint fognak megoszlani a három egyedi célkitűzés között: igazságügyi együttműködés 30 %, igazságügyi képzés 35 %, valamint az igazságszolgáltatáshoz való jog 35 %. E százalékok indikatívak, mivel rugalmasságra van szükség.

* Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

x    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

x    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

◻    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻    a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

(1)    COM(2017) 358.

(2)     https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/juncker-political-guidelines-speech_hu.pdf  

(3)    2008/99/EK irányelv.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg.

(5)    2005/370/EK határozat.

(6)    COM(2018) 321.

(7)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13.; HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(8)    HL C ., ., . o.

(9)    HL C ., ., . o.

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

(11)    A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg.

(14)    [ HL C 373., 2013.12.20., 1. o. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1527150770376&uri=CELEX:32013Q1220(01) ]

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(16)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(17)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(18)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(20)    A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(22)    ABM (Activity Based Management): tevékenységalapú irányítás; ABB (Activity Based Budgeting): tevékenységalapú költségvetés-tervezés.

(23)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(24)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(25)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(26)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(27)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(28)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(29)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(30)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.5.30.

COM(2018) 384 final

MELLÉKLETEK

A következőhöz:

Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Jogérvényesülés program létrehozásáról

I. MELLÉKLET

A program tevékenységei

A program 3. cikk (2) bekezdésben említett konkrét célkitűzései különösen a következő tevékenységekhez nyújtott támogatással kerülnek megvalósításra:

1.tudatosságnövelés, információterjesztés az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve az anyagi és eljárási jogot, az igazságügyi együttműködési eszközöket, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, valamint az összehasonlító jogot és az európai és nemzetközi normákat;

2.kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje révén az érdekelt felek között a tagállami polgári és büntetőjogi szabályozások, valamint a jog- és igazságszolgáltatási rendszerek ismeretének és kölcsönös megértésének javítása érdekében, beleértve a jogállamiságot, valamint a kölcsönös bizalom erősítését;

3.elemzési és monitoring tevékenységek 1 a jog érvényesülésén alapuló európai térség zavartalan működését akadályozó lehetséges akadályok megismerésének és megértésének, valamint az uniós jog és politikák tagállami végrehajtásának javítására;

4.az érdekelt felek képzése az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve többek között az anyagi és eljárási jogot, az uniós igazságügyi együttműködési eszközök használatát, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, a jogi szaknyelvet, valamint az összehasonlító jogot.

5.információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök fejlesztése és karbantartása az igazságszolgáltatási rendszerek, valamint ezek együttműködése hatékonyságának javítása érdekében, információs és kommunikációs technológia révén, beleértve a rendszerek és alkalmazások határon átnyúló interoperabilitását is.

6.a kulcsfontosságú európai szintű hálózatok és az európai igazságügyi hálózatok – köztük az uniós jog által létrehozott hálózatok – kapacitásának fejlesztése az uniós jog hatékony alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása, a program területén az uniós jog, a szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése, valamint a program által lefedett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása érdekében.

7.a program ismeretének, eredményei terjesztésének és átültethetőségének, valamint a polgárok bevonásának elősegítése, többek között programirodák és nemzeti kapcsolattartó hálózat létrehozásával és támogatásával.

II. MELLÉKLET

Mutatók

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program ellenőrzésére a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi kulcsfontosságú mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

(1)    E tevékenységek közé tartozik például az adatok és statisztikák gyűjtése, közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása, tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések, értékelések, hatásvizsgálat, iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele.