EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.6.13.

JOIN(2018) 17 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégia elemei
„A fegyverek biztosítása, a polgárok védelme”

1.Bevezetés

A tiltott tűzfegyverek, valamint kézi- és könnyűfegyverek (SALW) továbbra is hozzájárulnak az instabilitáshoz és erőszakhoz az Európai Unióban, az Unió közvetlen szomszédságában és a világ többi részén. A tiltott fegyverek elősegítik a globális terrorizmust és konfliktusokat, továbbá akadályozzák az Európai Unió fejlesztési, válságkezelési, humanitárius és stabilizációs erőfeszítéseit az Európai Unió szomszédságában található országok és Afrika egyes részein. Az Európai Unión belül a tiltott tűzfegyverek egyértelmű hatást gyakorolnak a belső biztonságra, mert elősegítik a szervezett bűnözést, és eszközöket biztosítanak a terroristáknak ahhoz, hogy támadásokat hajtsanak végre európai földön.

Az Egyesült Nemzetek főtitkárának 2016. évi „A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmének minden formája” című jelentése 1 szerint az elmúlt évtizedben háromszorosára nőtt a polgárháborúk száma a világon. A fegyveres konfliktus, amelyet gyakran táplál a tiltott kézi- és könnyűfegyverek elterjedése, meghatározó szerepet játszik abban, hogy közel 800 millió ember nem jut megfelelő táplálékhoz.

A tiltott tűzfegyverek lehetővé teszik a kábítószer-kereskedelmet és az emberkereskedelmet megfélemlítés és kényszerítés révén, szítják a városi bandák közötti területi vitákat, és elősegítik a terrorcselekményeket. Az európai terrortámadások rámutattak a szervezett bűnözés és a terrorizmus közötti kapcsolatra, nevezetesen a tűzfegyverek kereskedelme terén, és egyértelműen jelzik a bűnözés különböző területeit érintő multidimenzionális fenyegetést. Az Europol 2017. évi „A súlyos és szervezett bűnözésre vonatkozó fenyegetésértékelés (SOCTA)” című dokumentuma 2 megjegyezte, hogy a dzsihádista terroristák által a közelmúltban az Unióban és máshol, a fegyverkereskedelem tárgyát képező fegyverekkel végrehajtott terrortámadások rámutattak a tiltott kereskedelem halálos következményeire.

2005-ben az Európai Tanács elfogadta a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégiát 3 a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló, 2001. július 20-án elfogadott ENSZ cselekvési program 4 támogatására. A Bizottság 2015. évi európai biztonsági stratégiája 5 szerint a terroristák és a súlyos szervezett bűnözésben érintett csoportok tevékenységének felszámolására irányuló átfogó célkitűzés keretében az egyik prioritás a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének megszüntetése. Ezt követte a tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata elleni uniós cselekvési terv 6 , továbbá a tűzfegyverek jogszerű megszerzésére és tartására vonatkozó uniós szabályozási keret 7 felülvizsgálata.

A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzése, leküzdése és megszüntetése céljából való nemzetközi fellépés érdekében a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közös közleménye ismerteti a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó felülvizsgált stratégia elemeit, figyelembe véve a változó biztonsági helyzetet, a EU 2016. évi globális stratégiájában 8 meghatározott alapelveket, a hagyományos fegyverek ellenőrzése terén jelentkező fejleményeket (például a Fegyverkereskedelmi Szerződés 9 hatálybalépését 2014 decemberében) és a 2015. évi európai biztonsági stratégia végrehajtása során hozott intézkedéseket, a valódi és hatékony biztonsági unió megteremtése céljából.

A felülvizsgált stratégia útmutatást kíván nyújtani az integrált, kollektív és koordinált európai fellépéshez a tiltott kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek terroristák, bűnözők és egyéb illetéktelen személyek általi használatának megakadályozása és visszaszorítása, illetve a jogszerű fegyverkereskedelem vonatkozásában az elszámoltathatóság és felelősség elősegítése érdekében.

Míg a polgári célú tűzfegyverek kereskedelme uniós szinten szabályozott 10 , a tagállamok a kézi- és könnyűfegyverek mint hadi anyagok exportja tekintetében a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) 11 keretében hangolják össze álláspontjukat. A polgári célú és a katonai célú tűzfegyverek közötti jogi különbség lényegtelenné válik, amikor az ilyen fegyverek megjelennek az illegális kereskedelemben. E fenyegetés átfogó kezelése érdekében ez a közlemény a polgári célú és a katonai célú tűzfegyverekre is vonatkozik.

A katonai fegyverek nélkülözhetetlen szerepet játszanak a biztonság, szabadság és béke fenntartásában, amennyiben a nemzetközi jognak – beleértve az emberi jogi jogszabályokat és a nemzetközi humanitárius jogot – megfelelően kerül sor a használatukra. Ugyanakkor a hadi fegyverek a természetüknél fogva képesek halált és pusztítást okozni. Ez a kettősség azt jelenti, hogy az ilyen fegyvereket ellenőrző kormányoknak biztosítaniuk kell az ilyen fegyverek felelős és elszámoltatható kereskedelmét, és meg kell akadályozniuk, hogy a fegyverembargók és a végfelhasználói megállapodások megsértésével terroristák, bűnözők és egyéb illetéktelen személyek kezébe kerüljenek.

E közlemény alkalmazásában a „kézi- és könnyűfegyverek” 12 kifejezés a katonai célú fegyverekre vonatkozik, a „tűzfegyverek” 13 kifejezés pedig kifejezetten magában foglalja a polgári célú tűzfegyvereket.

2.A tiltott tűzfegyverek, valamint kézi- és könnyűfegyverek elleni küzdelem: célkitűzések és intézkedések

A tűzfegyverek/kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott gyártása, eltérítése és kereskedelme elleni hatékony küzdelemhez a kormányzati ügynökségeknek, illetve a nemzeti, regionális és globális szereplőknek meg kell határozniuk a normákat és szabályokat, ezeket végre kell hajtaniuk, továbbá érvényesíteniük és kommunikálniuk kell őket. Fellépésre van szükség a tűzfegyverek/kézi- és könnyűfegyverek és a lőszerek teljes életciklusában, vagyis a gyártás, kivitel, raktározás és ártalmatlanítás vonatkozásában.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiával és annak alapelveivel 14 , valamint az európai biztonsági stratégiával összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy megőrizze és megvédje a békés és biztonságos környezetet a polgárai számára, illetve támogassa a biztonságot és elősegítse a fejlődést a szomszédságában és a világ távolabbi részein. Ebből a célból ez a stratégia az alábbi alapelvekre épül:

·egység – közös és koordinált megközelítés alkalmazása a külső politikában, a tagállamok és az EU között, illetve a belső és a külső politika között;

·az együttműködés és partnerség előmozdítása minden szinten;

·felelősségvállalás a kiemelt régiók, különösen azok vonatkozásában, amelyek valószínűleg veszélyt jelentenek az Európai Unió biztonságára, és amelyeknek minden valószínűség szerint hasznára válik az uniós fellépés;

·olyan globális szabályokon alapuló együttműködési rend elősegítése, amelynek legfontosabb alapelve a többoldalúság, illetve központja az ENSZ, a nemzetközi jog – beleértve az emberi jogi jogszabályokat és a nemzetközi humanitárius jogot – tiszteletben tartásával, egy békés és fenntartható világ megteremtése érdekében; valamint

·a nemek közötti egyenlőség és a sokszínűség szempontjainak figyelembevétele a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos projektekben és fellépésekben.

2.1.    A tiltott tűzfegyverek, valamint kézi- és könnyűfegyverek visszaszorítására vonatkozó normatív keret megerősítése

2.1.1.    A kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos ENSZ cselekvési program és a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény

A kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos ENSZ cselekvési program 15 továbbra is olyan átfogó eszközt biztosít, amely az egyetlen egyetemes keretet jelenti a tiltott kézi- és könnyűfegyverek által jelentett fenyegetés felszámolására. A nemzetközi nyomonkövetési egyezmény 16 olyan politikailag kötelező érvényű eszköz, amely körvonalakban ismerteti a követelményeket, és globális előírásokat tartalmaz a kézi- és könnyűfegyverek jelölésére, nyilvántartására és nyomon követésére vonatkozóan. A felülvizsgált uniós stratégia fő célkitűzése továbbra is a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos ENSZ cselekvési program, valamint a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény teljes körű és hatékony végrehajtása nemzeti, regionális és globális szinten. Ez a közlemény ezért intézkedéseket terjeszt elő a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos ENSZ cselekvési program uniós nemzeti és regionális szinten való hatékonyabb végrehajtása érdekében. Emellett együttműködést és segítségnyújtást javasol a világ más részein és globális szinten.

2.1.2.    Fegyverkereskedelmi Szerződés

A Fegyverkereskedelmi Szerződés 17 meghatározza a lehető legmagasabb szintű nemzetközi előírásokat a hagyományos fegyverek (beleértve a kézi- és könnyűfegyvereket) nemzetközi kereskedelmének szabályozására, illetve a szabályozás javítására vonatkozóan, valamint célul tűzte ki a hagyományos fegyverek tiltott kereskedelmének megelőzését és megszüntetését, valamint az ilyen fegyverek eltérítésének megelőzését.

2.1.3.    Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve

Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének 18 célja az együttműködés elősegítése és megerősítése a tűzfegyverek tiltott gyártásának és kereskedelmének megelőzése, leküzdése és megszüntetése érdekében. A Bizottság az EU nevében 2002-ben tárgyalt a jegyzőkönyvről és írta alá azt. A polgári célú tűzfegyverek átadására vonatkozó szigorúbb szabályoknak az Európai Unióban és máshol való elfogadását követően az EU 2014-ben tudta ratifikálta ezt a jegyzőkönyvet 19 .

2.1.4.    Az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai

A kézi- és könnyűfegyverek tiltott és ellenőrizetlen terjedése azzal fenyeget, hogy táplálja és meghosszabbítja a fegyveres konfliktusokat és a fegyveres erőszakot, valamint káros hatást gyakorol a jó kormányzásra, a jogrendre és a közbiztonságra, az oktatásban való részvételre, az egészségügyre, az igazságszolgáltatásra és egyéb polgári jogokra. Bizonyított kapcsolat van a fegyveres erőszak, a konfliktusok és az elégtelen fejlődés között. Az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak  21 16.4. célkitűzése szerint az országok elkötelezték magukat, hogy 2030-ig jelentősen csökkentik a pénz és fegyverek tiltott áramlását, megerősítik a lopott eszközök felkutatását és visszaszolgáltatását, és felveszik a küzdelmet a szervezett bűnözés valamennyi formájával szemben. A stratégiának ezért arra kell törekednie, hogy mérsékelje és megelőzze a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme által a fenntartható fejlődésre gyakorolt negatív hatásokat.

2.1.5.    Szigorúbb uniós normák

A meglévő uniós normák mellett a Tanács felkérést kap, hogy vizsgálja meg egy új határozat lehetőségét – többek között a kézi- és könnyűfegyverek hatékonyabb nyomonkövethetőségéről – a kézi- és könnyűfegyverek kivitelének ellenőrzésével kapcsolatban a végfelhasználói dokumentáció javítása és az eltérítéssel kapcsolatos információcsere érdekében. Az EU emellett továbbra is javasolja a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére vonatkozó szabványos kikötést a más országokkal kötött partnerségi és kereskedelmi megállapodásaiban. A kikötés az új stratégiával összhangban aktualizálható.

2.2.    A normák végrehajtása a tűzfegyverek/kézi- és könnyűfegyverek egyes életciklusában

2.2.1.    A tűzfegyverek, valamint a kézi- és könnyűfegyverek gyártásának ellenőrzése

Az Európai Unióban a tűzfegyverek, valamint a kézi- és könnyűfegyverek, a részeik, a kiegészítőik és a lőszerek gyártása jól szabályozott, továbbá a kézi- és könnyűfegyverek, valamint a hozzájuk szükséges lőszerek tárolására vonatkozó szabályok kidolgozására úgy került sor, hogy minimálisra csökkenjen az eltérítés kockázata.

A tűzfegyverek, valamint a kézi- és könnyűfegyverek kialakítása terén történő fejlesztések, például a polimer tokok fokozott használata és a moduláris tervezés azzal a kockázattal jár, hogy veszélyezteti a nemzetközi nyomonkövetési egyezményt, amely a kézi- és könnyűfegyverek jelölésére vonatkozó globális szabvány. Intézkedéseket kell hozni a nemzetközi nyomonkövetési egyezmény ilyen fejlemények tükrében való aktualizálása érdekében.

Az EU előmozdítja és támogatja az olyan technológia és tervezési tulajdonságok kutatását és fejlesztését, amelyek csökkenteni kívánják a tűzfegyverek, a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek eltérítésének, kereskedelmének és illetéktelen használatának kockázatát. Ösztönzi a kézi- és könnyűfegyverek hatékonyabb készletkezelésére, a felhasználásuk ellenőrzésére, a jelölésükre, címkézésükre, nyilvántartásukra és nyomon követésükre szolgáló új technológiák alkalmazását.

2.2.2.    A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kivitelének ellenőrzése

Az EU és tagállamai támogatják a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtását és egyetemlegességét. A Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtására alapozva az EU felveszi a küzdelmet az eltérítéssel, és támogatja az alábbiakra vonatkozó kapacitást: az eltérítési pontok azonosítása nyomon követéssel, az információcserére szolgáló rendszerek hatékonyabb felhasználása, valamint a további eltérítés kockázatának csökkentése az azonosított szereplők szállítmányainak elvágásával a fegyverek kivitelének ellenőrzése keretében.

A nem szabályozott fegyverkereskedelem továbbra is a kézi- és könnyűfegyverek eltérítésének egyik forrása. A fegyverkereskedelem transznacionális jellege nemzetközi együttműködést tesz szükségessé.

2.2.3.    A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek készletkezelésének biztosítása

A kézifegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek nemzeti készleteinek biztonságos kezelése alapvető a fegyverek tiltott terjedésének megfékezésében. A készletek nem megfelelő biztonsága meghatározó szerepet játszik annak lehetővé tételében, hogy a fegyverek és lőszereik a legális piacok helyett az illegális piacokon jelenjenek meg. A készletek biztonsága különösen a heves konfliktusokkal sújtott vagy a gyenge kormányzással rendelkező államokban bizonytalan.

2.2.4.    A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek felelősségteljes ártalmatlanítása

A kézi- és könnyűfegyverekből, valamint az azokhoz szükséges lőszerekből akkor keletkezik felesleges mennyiség, amikor a készletek meghaladják az azonnali és a várható igényeket. Emellett gyakran a készletek részévé válnak az önkéntes begyűjtési vagy lefegyverzési, leszerelési és reintegrációs programok keretében lefoglalt vagy begyűjtött tiltott fegyverek. Az ilyen feleslegek eltérítésének kockázatát egyféleképpen, a felelősségteljes ártalmatlanításukkal lehet megszüntetni, lehetőség szerint a megsemmisítésükkel, mert a hatástalanítás, ha nem a megfelelő előírások szerint történik, visszafordítható lehet. A lefoglalt és begyűjtött tűzfegyverek megsemmisítése előtt nyilvántartásba kell venni a jelölésüket a nyomon követés vagy az eredetükkel kapcsolatos más vizsgálatok lehetővé tétele érdekében. A Bizottság a hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatásokat 27 fogadott el, amelyek hasznos globális mintaként szolgálhatnak a tűzfegyverek biztonságos és visszafordíthatatlan hatástalanításához.

2.2.5.    Több területet érintő kérdések

Az EU és tagállamai elkötelezték magukat a tűzfegyverek kereskedelme elleni küzdelemre irányuló fellépéseik és kezdeményezéseik hatékonyabb koordinálására a szinergiákban rejlő lehetőségek kiaknázása, a releváns adatbázisok és egyéb információs rendszerek közötti interoperabilitás fokozása és az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése érdekében.

A megfelelő hírszerzési kép és a fejlődő biztonsági igényeknek való naprakész megfelelés szempontjából alapvető fontosságú a tűzfegyverekkel való kereskedelem és a fegyveres bűnözés különböző szempontjaival kapcsolatos hatékonyabb információmegosztás, kutatás, adatgyűjtés és elemzés. Fokozni kell a meglévő eszközök használatát, és értékelni kell a meglévő uniós és nemzetközi bűnüldözési adatbázisok közötti lehetséges szinergiákat és interoperabilitást a kézi- és könnyűfegyverek kereskedelmének ellenőrzése érdekében, többek között az idevágó információk összegyűjtésével, elemzésével és megosztásával. Az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség szerepet játszhat ebben, illetve az iARMS rendszer további használatát is elő kell mozdítani.

2.3.    Megfelelés a nyomon követés és végrehajtás révén

Az EU egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy jogalkotási és operatív munkája révén – beleértve a rendőrségi és vámügyi együttműködést, illetve a finanszírozási csatornákat –, továbbá a bűnüldözés terén a más országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés és a szerepvállalás révén elősegítse a bűnözői piacok felszámolását 32 . Az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség szerepet kaphat ezen a téren.

Az operatív együttműködés az európai biztonsági stratégia keretében történő uniós fellépés egyik pillére. Az Europol szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó többéves szakpolitikai ciklusa a 2014–2017 közötti ciklus óta az olyan kiemelt területek között tartja számon a tűzfegyverek kereskedelme elleni küzdelmet, amelyen fokozni kell a bűnüldöző szervek együttműködését 33 . A szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó új szakpolitikai ciklus (2018–2021) továbbra is kiemelt területként kezeli ezt 34 . Az Europolnak a fegyverek és a robbanóanyagok elemzésével foglalkozó projektje keretében 2017-ben jóval több észrevétel érkezett, mint 2016-ban, így a projekt proaktívan támogatta a vizsgálati tevékenységet.

A tűzfegyverek, illetve a kézi- és könnyűfegyverek kereskedelmével kapcsolatos hírszerzési információk megosztására is sor kerül az Európai Unió Helyzetelemző Központja (EU INTCEN) által kiadott jelentésekben.

2.4.    Nemzetközi együttműködés és támogatás

2.4.1.    Nemzetközi szinten

Az EU nemzetközi szinten támogatja a határon átnyúló hatékony együttműködést az igazságügyi és a bűnüldöző ügynökségek között annak biztosítása érdekében, hogy a hatóságok teljes mértékben részt vegyenek a tűzfegyverek kereskedelmével kapcsolatban az Europollal folytatott információcserében. Törekszik az erőfeszítések megkettőzésének elkerülésére, biztosítani kívánja az egyéb kétoldalú, regionális és többoldalú kezdeményezésekkel való koordinációt, és javítani kívánja az együttműködést a határon átnyúló bűnügyi nyomozásokban. Az EU a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére irányuló együttműködés és támogatás egyik fő donora más országok és a regionális szervezetek felé a tanácsi határozatok révén, valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz 35 és egyéb eszközök által nyújtott célzott támogatással. Az EU támogatja a tiltott kézi- és könnyűfegyverek elleni fellépésről szóló ENSZ cselekvési program, a Fegyverkereskedelmi Szerződés és a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyv végrehajtását. Habár a tűzfegyverekkel, illetve a kézi- és könnyűfegyverekkel elkövetett nemi alapú erőszak minden esetben az emberi jogi jogszabályok és a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül, a Fegyverkereskedelmi Szerződés kifejezetten tartalmaz az ilyen összefüggésben használt tűzfegyverek kockázatával foglalkozó rendelkezéseket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai 36 kifejezetten felszólítanak a nők érvényesülésének elősegítésére a kézi- és könnyűfegyverek tiltott átadása, destabilizálódáshoz vezető felhalmozódása és az ilyen fegyverekkel való visszaélés megelőzése, leküzdése és megszüntetése érdekében.

Az EU már támogatja a tiltott kézi- és könnyűfegyverek beáramlásának ellenőrzését a konfliktusoktól sújtott területeken a szállítmányok elvágására szolgáló leghatékonyabb módok azonosítása érdekében. A tiltott kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek azonosítása és nyomon követése révén szerzett adatok segítenek hatékonyabbá tenni a fegyverkivitel ellenőrzését, többek között hatékonyabb kockázatértékeléssel, végfelhasználói tanúsítványokkal és végfelhasználói ellenőrzéssel.

2.4.2.     Regionális szinten

Regionális szinten az EU és tagállamai meg fogják erősíteni a bűnüldözési kapacitásaikat többek között a fegyverek illegális finanszírozásának és szállításának megakadályozásával, valamint a határőrség, a vámhatóság és a kikötői hatóságok által a tengeri úton becsempészett tiltott fegyverek kezelésében játszott szerep fokozásával a kereskedőhálózatok azonosítása, tevékenységének megakadályozása és betiltása, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy a terroristák és bűnözők tűzfegyverekhez jussanak az illegális piacokon. A fegyverkereskedelem határon átnyúló természete miatt különösen fontos a szomszédos országok bevonása még akkor is, ha közvetlenül nem érintettek.

Az EU elő fogja segíteni a fegyverkereskedelemmel foglalkozó bűnüldözési szereplők, illetve a fegyverek kereskedelmét és -kivitelét ellenőrző hatóságok közötti kapcsolatokat, hogy biztosítsák az Európába irányuló főbb illegális útvonalakkal kapcsolatos információk megosztását a megelőző vagy korrekciós intézkedések érdekében. Az intézkedések közé fog tartozni az információcsere, a nyomozati szervek közötti közvetlen kommunikáció, a közösen tervezett nyomozások, valamint az együttműködési kérelmek gyors végrehajtásának előmozdítása a meglévő jogi kereten belül. Különös figyelmet kap a déli és keleti szomszédsággal való, határon átnyúló együttműködés.

Az Europol különös figyelmet fog fordítani a tagállamok rendőrségei és vámhatóságai, az uniós szervek, a nem uniós országok és a nemzetközi szervezetek erőfeszítéseinek támogatására a megbízatásán belül a kézi- és könnyűfegyverek (beleértve a lőszereket, részeket és alkotóelemeket) illegális birtoklásában és kereskedelmében érintett bűnszervezetek és egyének illegális tevékenységeinek megelőzése és leküzdése érdekében.

Az EU meg fogja erősíteni a párbeszédet és együttműködést a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével foglalkozó regionális szervezetekkel a tevékenységei, illetve a regionális stratégiák és cselekvési tervek összehangolásával.

Nyugat-Balkán

A „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című bizottsági közleményben 37 (2. kiemelt kezdeményezés, biztonság és migráció) meghatározott stratégiai célokkal összhangban az EU tovább támogatja az UNDP Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központját (SEESAC), továbbra is együttműködik a releváns regionális szervezetekkel a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén, és figyelembe vesz olyan regionális kezdeményezéseket, mint a tiltott kézi- és könnyűfegyverek által a Nyugat-Balkánon jelentett problémával foglalkozó ütemterv. Tágabb értelemben véve, továbbra is beruház a regionális konfliktusok megelőzésébe és megoldásába az eszközök és szakpolitikák széles körének segítségével. Ez a stratégia a hagyományos fegyverek ellenőrzésére összpontosít, amely a tágabb értelemben vett konfliktusmegelőzés és terrorizmusellenes szakpolitikák alapvető eleme.

Az elmúlt években jelentős előrelépés történt, különösen Délkelet-Európában, de a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek felhalmozásának mértéke, a nem megfelelő tárolási körülmények, a széles körben elterjedt tiltott fegyverbirtoklás és a végrehajtási hiányosságok továbbra is korlátozzák a tűzfegyverek, illetve kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére irányuló erőfeszítések eredményességét a Nyugat-Balkán egyes részein. A tiltott tűzfegyverek és a nagy fegyverkészletek által jelentett probléma hatékonyabb kezelése érdekében elsőbbséget élvez a felesleg megsemmisítése, a tiltott kézi- és könnyűfegyverek dokumentálása és nyomon követése, az európai, regionális és globális információcsere-csatornákon (például Europol, Interpol) keresztül történő információmegosztás, valamint a közös műveletek megtervezése és végrehajtása.

Keleti szomszédság

Kelet-Európa jelenlegi instabilitása a tűzfegyverekkel való tiltott kereskedelem fokozódásához vezetett a régió különböző országaiban, például Ukrajnában. Ez jelentős hosszú távú biztonsági fenyegetést jelent Ukrajnára és az EU-ra is. Az EU és Ukrajna közötti ezzel kapcsolatos együttműködés ezért mindkét fél érdeke. Az EU az Ukrajnával és a régió más országaival való kétoldalú kapcsolataiban következetesen integrálja a tiltott kézi- és könnyűfegyverek elleni küzdelem kérdését a biztonsági kérdésekről a szomszédságban található partnerországokkal folytatott párbeszédbe.

Déli szomszédság

A kézi- és könnyűfegyverek eltérítése és kereskedelme tovább táplálja a régóta fennálló fegyveres konfliktusokat, amelyeknek széles körű regionális következményei vannak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (MENA). Ebben a régióban a tiltott kézi- és könnyűfegyverek több forrásból származnak, beleértve a rosszul biztosított készleteket és az olyan kézi- és könnyűfegyvereket, amelyek az uniós tagállamok törvényes termeléséből és engedélyezett kiviteléből származnak, ám illetéktelen végfelhasználók eltérítették őket.

A szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó, 2018–2021. évi európai uniós szakpolitikai ciklus konkrét operatív intézkedéseket tartalmaz ezekben a régiókban a tűzfegyverekkel való tiltott kereskedelem terén folytatott együttműködés javítása érdekében. A szorosabb kétoldalú együttműködés alapvető szerepet játszik a tűzfegyverekkel való tiltott kereskedelem transznacionális dimenziójával szemben a régióban folytatott hatékonyabb küzdelem szempontjából. Ösztönözni kell ezért ezen a területen az EU és a MENA közötti koordinációt, szem előtt tartva, hogy el kell kerülni az egyes erőfeszítések közötti átfedéseket, illetve biztosítani kell az Unió által támogatott vagy finanszírozott meglévő kezdeményezésekkel való koherenciát és koordinációt.

Az amerikai kontinens

3.Utánkövetés és következtetések

Ez a közös közlemény ismerteti a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek által jelentett fenyegetés uniós kezelésének módjára vonatkozó egységes értelmezés és közös előremutató megoldás elemeit, az EU és a tagállamai által az Unió határain belül meghozandó intézkedéseket, valamint a kézi- és könnyűfegyvereknek az EU szomszédságában és a világ többi részén való ellenőrzése vonatkozásában az együttműködésre és segítségnyújtásra vonatkozó javaslatokat.

A Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felkéri a Tanácsot egy olyan, a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégia elfogadására, amely a fenyegetés általános kezelése érdekében a polgári és a katonai célú tűzfegyverekre is kiterjed, az ebben a közös közleményben ismertetett elemek alapján.

Az EKSZ és a Bizottság éves eredményjelentést fog készíteni a stratégia végrehajtásáról.

___________________________________

(1)

      https://s3.amazonaws.com/unoda-web/wp-content/uploads/2016/10/english.pdf

(2)

      https://www.europol.europa.eu/socta/2017/  

(3)

     Tanács, 5319/06, http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=EN&f=ST%205319%202006%20INIT

(4)

     A/CONF.192/15.

(5)

     Az európai biztonsági stratégia, A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (COM(2015) 185 final, 2015.4.28.).

(6)

     Az európai biztonsági stratégia megvalósítása: uniós cselekvési terv a tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata ellen, A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (COM(2015) 624 final, 2015.12.2.).

(7)

      A 91/477/EGK irányelv a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről (HL L 256., 1991.9.13., 51. o.) és az Európai Parlament és a Tanács 258/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról (HL L 94., 2012.3.30., 1. o.).

(8)

      https://europa.eu/globalstrategy/en/global-strategy-foreign-and-security-policy-european-union  

(9)

     http://treaties.un.org/doc/Treaties/2013/04/20130410%2012-01%20PM/Ch_XXVI_08.pdf#page=21 

(10)

     Lásd a 7. lábjegyzetet.

(11)

   2008/944/KKBP közös álláspont (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról. A katonai technológia és felszerelések Unión belüli átadása a 2009/43/EK irányelv hatálya alá tartozik.

(12)

   A kézi- és könnyűfegyverek (SALW), valamint az azokhoz szükséges lőszerek katonai célú fegyverek és lőszerek; ide tartoznak az alábbiak: 

a)    kézifegyverek: gépkarabélyok; katonai célú félautomata puskák és karabélyok; katonai célú revolverek és félautomata pisztolyok; könnyű géppuskák; géppisztolyok, beleértve az automata géppisztolyokat;

b)    könnyűfegyverek: nehéz géppuskák; ágyúk, tarackok és aknavetők, amelyek kalibere nem haladja meg a 100 mm-t; gránátvetők; hátrasiklás nélküli lövegek; vállról indítható rakéták és egyéb tankelhárító és légvédelmi rendszerek, amelyek lövedékeket lőnek ki, beleértve a hordozható légvédelmi rendszereket, valamennyi azzal a feltétellel, hogy hordozható;

c)    a kézi- és könnyűfegyverek részei;

d)    a kézi- és könnyűfegyverek kiegészítői (például éjjellátók, hangtompítók stb.); valamint

e)    a kézi- és könnyűfegyverekhez szükséges lőszerek.

Ez a fogalommeghatározás nem érinti a kézi- és könnyűfegyverek jövőbeli nemzetközileg elfogadott fogalommeghatározását.

(13)

     A „tűzfegyver” fogalma tágabb, és a polgári és a katonai célú tűzfegyvereket is magában foglalja. Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve szerint tűzfegyver minden olyan hordozható csöves fegyver, amely robbanószer hatására töltényt, golyót vagy lövedéket lő ki, azt ennek kilövésére tervezték vagy átalakítható erre a célra, kivéve az antik tűzfegyvereket és azok eredeti másolatát. Meg kell jegyezni, hogy néhány könnyűfegyver, például a rakétavető nem tűzfegyver. A „tűzfegyver” kifejezés így nem vonatkozik minden kézi- és könnyűfegyverre.

(14)

      https://europa.eu/globalstrategy/sites/globalstrategy/files/pages/files/eugs_review_web_13.pdf

(15)

      http://www.un.org/events/smallarms2006/pdf/192.15%20(E).pdf  

(16)

      http://www.poa-iss.org/InternationalTracing/InternationalTracing.aspx

(17)

  https://www.un.org/disarmament/att/

(18)

     Az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a lőfegyverek, részeik és alkatrészeik, valamint lőszereik tiltott előállítása és kereskedelme elleni jegyzőkönyv;    
http://www.unodc.org/unodc/en/firearms-protocol/the-firearms-protocol.html  

(19)

     HL L 89., 2014.3.25, 7. o.

(20)

     COM(2018) 2197 final.

(21)

      https://www.un.org/sustainabledevelopment/sustainable-development-goals/  

(22)

    A 91/477/EGK irányelv 13. cikkének (5) bekezdése szerint 2018. szeptember 14-ig kell elfogadni ezt a végrehajtási jogi aktust.

(23)

     A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 137., 2017.5.24., 22. o.) 2018. szeptember 14-ig elfogadandó 10. cikkének (4) bekezdése.

(24)

   COM(2017) 737 final, 2017.12.12.

(25)

     A fegyverek kivitelével foglalkozó tanácsi munkacsoport (COARM) keretében létrehozott online platform a tagállami kivitel-ellenőrzési hatóságok közötti információcsere céljából. A hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó munkacsoport a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzésével kapcsolatos munkát végzi. Emellett fórumként is szolgál, amelyben a tagállamok ismertetik és megosztják egymással a nem uniós országokkal szemben alkalmazott fegyverkiviteli politikájukat, valamint azokat az eseteket, amelyekben megtagadják a nem uniós országokba való fegyverkivitel engedélyezése iránti kérelmeket.

(26)

   C(2018) 2197 final, 2018.4.17.

(27)

     A Bizottság (EU) 2018/337 végrehajtási rendelete (2018. március 5.) a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 333., 2015.12.19., 62. o.).

(28)

   A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek, A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (COM(2016) 205 final, 2016.4.6.).

(29)

      https://www.interpol.int/Crime-areas/Firearms-trafficking/INTERPOL-Illicit-Arms-Records-and-tracing-Management-System-iARMS  

(30)

   Uniós cselekvési terv a tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata ellen (COM(2015) 624 final, 2015.12.2.).

(31)

     https://ec.europa.eu/home-affairs/financing/fundings/security-and-safeguarding-liberties/internal-security-fund-police_en

(32)

     E stratégia alkalmazásában a „bűnüldözés” kifejezés a rendőrség, a határőrség, a parti őrség és a vámhatóságok tevékenységét jelenti.

(33)

     A Tanács következtetései a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó európai uniós szakpolitikai ciklus meghatározásáról és végrehajtásáról (15358/10 COSI 69 ENFOPOL 298 CRIMORG 185 ENFOCUSTOM 94. számú dokumentum, 2011.6.10.).

(34)

     A Tanács következtetései a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó európai uniós szakpolitikai ciklus meghatározásáról és végrehajtásáról (2014–2017) (12095/13. számú dokumentum, 2013.6.7.).

(35)

     Az Európai Parlament és a Tanács 230/2014/EU rendelete (2014. március 11.).

(36)

     Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325 (2000). számú határozata és az azt követő határozatok a nőkről, a békéről és a biztonságról, pl. UNSCR 2242 (2015).

(37)

     COM(2018) 65 final, 2018.2.6., és a melléklete.

(38)

     EMPACT – Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen.

(39)

   A következtetések utaltak „a hatékony és szoros regionális és nemzetközi együttműködés szükségességére, többek között az Europollal és az Eurojusttal, a jogállással kapcsolatban elfogadott tagállami álláspontok sérelme nélkül”.

(40)

   A KKBP által finanszírozott program, 2017–2019, 6 508 136 EUR.

(41)

     IPA 2017–2019, 13 millió EUR: Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit (GIZ).

(42)

     IPA 2015–2019, 2 millió EUR: UNODC.

(43)

     Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás által létrehozott Társulási Tanács keretében a kiemelt státuszt végrehajtó EU–Marokkó cselekvési terv (2013–2017) végrehajtására irányuló ajánlás elfogadása tekintetében képviselt uniós álláspontról (/* JOIN/2013/06 final –2013/0107 (NLE)).

(44)

     https://www.euromed-police.eu/

(45)

     https://www.conflictarm.com/itrace

(46)

     http://www.g5sahel.org/

(47)

     https://issafrica.org/pscreport/uploads/AU%20Roadmap%20Silencing%20Guns%202020%20pdf%20en.pdf

(48)

     http://www.un.org/en/africa/osaa/pdf/au/cap_smallarms_2000.pdf

(49)

     https://www.unrec.org/docs/Strategy%20Final.pdf

(50)

     Egy 2013. évi UNODC-tanulmány szerint a szándékos emberölés 2012-ben világszerte közel fél millió (437 000) ember halálát okozta. Az esetek több mint egyharmada (36 %) az amerikai kontinensen történt. A gyilkosságok áldozatainak közel fele 15–29 év közötti személy volt, és a tűzfegyverek használata különösen gyakori ebben a régióban, ahol a gyilkosságok kétharmadát (66 %) fegyverrel követik el.