Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018IR6435

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A STE(A)M-tárgyak oktatásának erősítése az EU-ban

COR 2018/06435

HL C 404., 2019.11.29, p. 30–33 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:
26/06/2019; szavazás napja
Date of vote:
26/06/2019
Author:
Régiók Európai Bizottsága, „Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra” szakbizottság
Form:
Saját kezdeményezésű vélemény
Session:
135
Treaty:
Szerződés az Európai Unió működéséről
Legal basis:
Link
Link
Link
Select all documents mentioning this document
Link

29.11.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 404/30

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A STE(A)M-tárgyak oktatásának erősítése az EU-ban

(2019/C 404/06)

Előadó

:

Csaba BORBOLY (RO/EPP), a Hargita Megyei Tanács elnöke

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

 üdvözli, hogy az európai helyi és regionális önkormányzatok jelentős része felismerte, hogy az oktatás különböző szintjein világszerte egyre elterjedtebb STEM, azaz a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika oktatásának, az ezekkel kapcsolatos készségek és kompetenciák fejlesztésének egységes, integrált kezelése terén fontos lehetőségek és feladatok nyílnak számukra;

2.

 hangsúlyozza, hogy az erősen innovációintenzív gazdasági ágazatok, így az IKT, a robotika, az automatizálás, a műszaki kutatás-fejlesztés, a logisztika és a különféle mérnöki tevékenységek esetében jelentős további gazdasági növekedés prognosztizálható, ennek a növekedésnek azonban gátat szabhat a STEM-oktatás nem megfelelő alkalmazása;

3.

 értelmezése szerint a STEM esetében bár több évtizedes, kiforrott oktatási módszerről beszélhetünk, melynek tárgyi feltételrendszere is hozzáférhető, mégis szükség van további lépésekre, mivel több olyan tanárra van szükség, aki képes a hagyományos tantárgyi határokon átlépve, az alkalmazott kutatásra és a tudományos módszertanra alapuló, interdiszciplináris projektszemléletet alkalmazva oktatni, és sok esetben az országos, nemzeti, tagállami szintű oktatáspolitika a mai napig nem ismerte fel a vonatkozó beruházások szükségességét;

4.

 hangsúlyozza, hogy a STEM nem egyszerűen az egyes tudományterületek, tantárgyak egymástól független vagy párhuzamos oktatását jelenti, mivel lényeges eleme, hogy az egyes szakterületeket nem külön-külön, hanem egymással összehangolt, gyakorlatilag multidiszciplináris rendszerben kell tervezni és oktatni;

5.

 felhívja a figyelmet arra, hogy a kutatások tanúsága szerint a STEM-szakmákban középtávon is jelentősen növekszik majd a munkahelyek száma, és ez az a terület, ahol gyakorlatilag minden tagállamban a legalacsonyabb a munkanélküliség;

6.

 figyelmeztet arra, hogy a Világgazdasági Fórum szerint (1) a bölcsészeti és a tudományos tárgyak szétválasztása nem készíti fel az új nemzedékeket az új, horizontális szerepkörökre, amelyek betöltéséhez a munkavállalóknak műszaki, szociális és elemzőkészségekre egyaránt szükségük lesz. Ezért kéri a tanulókat és a diákokat összetett problémamegoldási készségekkel, kreativitással, kritikus gondolkodással, munkatárs-menedzselési képességekkel és kognitív rugalmassággal felvértező STEAM-tárgyak határozott előtérbe helyezését;

7.

 fontosnak tartja, hogy a STEM nemzetközi eredményei alapján elmondható, hogy nemcsak a felsőoktatásban, de megalapozó jelleggel az alapfokútól kezdve minden oktatási szinten érdemes vele számolni – kibővítve a mindenki számára hozzáférhetővé teendő alapkompetenciák körét a STEM-alapismeretekkel, így a tudományos-technikai alfabetizációval is;

8.

 úgy látja, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban, a többszintű kormányzás elvének megfelelően szükséges megvizsgálni, hogy a helyi és regionális szint hogyan járulhat hozzá a nyitott koordinációs módszer alapján végzett koordináció segítségével a STEM-képzések, a STEM-munkaerő, és a STEM-munkahelyek közt meglevő hiányosságok kezeléséhez és a hiányzó összhang megteremtéséhez, hogy egyenlő feltételek jöjjenek létre európai szinten;

9.

 ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamokon belüli szubszidiaritás és decentralizáció érdekében tisztán kell látni, hogy a helyi és regionális önkormányzatok mint iskolafenntartók vagy az oktatási hálózat egyéb támogatói szerepe megkérdőjelezhetetlen, hiszen az EU-alapok lehívása kapcsán is meghatározó szerepük van;

10.

 értelmezésében az egyes régiók közti fejlettségi különbségek leküzdésében fontos szerepe lehet a helyi és regionális STEM-kezdeményezéseknek, stratégiáknak, akcióterveknek, PPP-megoldásoknak. A STEM-munkahelyekhez kapcsolódó készségek fejlesztése sok esetben nem kötődik drága hagyományos oktatási infrastruktúrához, ugyanakkor különösen a szakoktatásban és a felnőttképzésben rengeteg lehetőség adódik a rövid ciklusú, akár néhány hónapos, specializált képzések megszervezésére. A STEM-munkaerő jelenléte egy térségben meghatározó tényezője a regionális versenyképességnek, ezért itt valóban hatékonyan avatkozhatnak be az egyes helyi és regionális önkormányzatok. Így a STEM helyi és regionális oktatási prioritásként való kezelése, az összehangolt fejlesztési beruházások, kezdeményezések nagyban hozzájárulhatnak az agyelszívással kapcsolatos károk csökkentéséhez, helyben kínálva megfelelő karrierlehetőséget a STEM-munkaerőnek;

11.

 úgy látja, hogy a helyi és regionális szinten is működő, jól beágyazott szakmai szervezetek és kamarák bevonása a képzés tervezésébe és magába a képzési folyamatba segíti a STEM-megközelítés hatékonyságát, és így a helyi és regionális szintű hozzáadott érték és érdekek megfelelőbb megfogalmazását és megjelenítését;

12.

 a kohéziós politika forrásainak 2021–2027 közötti programozására tekintettel, valamint összhangban az európai szemeszter ezzel kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazó országjelentéseivel, arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék megfelelő prioritással a STEM-mel kapcsolatos kezdeményezések támogatását helyi és regionális szinten, illetve tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy tagállami vagy uniós alapokhoz köthető forrásokból megfelelő beruházásokat irányozzanak elő, továbbá biztosítsák, hogy a kohéziós politika tervezése célzottabban közelítse meg a STEM-készséggel kapcsolatos hiányosságokat. Az RB sürgeti, hogy az Európai Bizottság a foglalkoztatási iránymutatások kidolgozásakor és az oktatási és képzési rendszerek szerkezeti hiányosságait kezelő „kibővített munkaerő- és készségkínálat” keretében ösztönözze a tagállamokat arra, hogy megfelelő módon támogassák a STEM-mel kapcsolatos kezdeményezéseket, ugyanis azok hozzájárulhatnak a sikeresen fejlődő, ugyanakkor befogadó, esélyegyenlőségre törekvő, tudásalapú európai gazdasági modell további fenntartásához;

13.

 megítélése szerint itt van az ideje annak, hogy az Európai Oktatási Térség nagyratörő és helyeslendő tervei mellett az Európai Bizottság garantálja, hogy a megfelelő uniós programok közvetlen irányítása keretében foglalkozik az összes, a STEM-mel kapcsolatos prioritással. Javasolja továbbá, hogy az Európai Bizottság egy külön ennek szentelt uniós portálon keresztül ösztönözze a STEM terén bevált gyakorlatok közismertté tételét és cseréjét;

14.

 javasolja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok hangolják össze erőfeszítéseiket az alábbiak biztosítása érdekében:

—

nemi szempontú elfogultság nélküli megközelítés a STEM oktatásában, a tanácsadásban és a tantervek kialakításában,

—

az Európai Bizottság által a nők digitális gazdaságban való részvételének éves szintű értékelésére használt „Nők a digitalizációban” eredménytábla kiterjesztése a STEM-készségek nők általi elsajátításának és a nők STEM-munkahelyekre való felvételének a mérésére is,

—

az etnikai és nyelvi kisebbségek nyelvi jogainak garantálása az innovatív oktatási tevékenységek során is, hogy az általuk használt oktatási segédanyagok és tantervek ne legyenek elmaradottak,

—

közvetlen és eredményes fellépések és a bevált gyakorlatok kicserélése az oktatási rendszerben részt vevő fiatalok, valamint a NEET-fiatalok elérése érdekében, hogy vonzóvá váljanak számukra a STEM-tárgyak és -munkahelyek;

kéri továbbá, hogy konkrét fellépésekkel kérdőjelezzék meg a nemi sztereotípiákat, népszerűsítsék a nők STEM-készségeit és az ilyen készségek oktatását, és szorgalmazzák, hogy több nő töltsön be a STEM-tárgyakhoz kapcsolódó állásokat és vegyen részt ilyen vállalkozásokban;

15.

 aggodalmát fejezi ki, mivel az elmúlt évtizedekben három aggasztó hiányosságot lehet tapasztalni a STEM kapcsán:

i.

az oktatás minden szintjén STEM tanárhiány figyelhető meg Európa-szerte,

ii.

a diákok érdeklődése sok esetben csökken a STEM-tárgyak iránt,

iii.

az oktatási rendszer kimenete nem mindig van összhangban a munkapiaci szükségletekkel;

16.

 ugyanakkor úgy látja, hogy ezeket a kérdéseket nem problémaként, hanem konkrét megoldandó feladatként kell felfogni, és ezekre a problémákra csak megfelelő tervezéssel, helyi és regionális partnerségépítéssel, a munkaadók bevonásával lehet hathatós választ találni, hiszen a kérdés összes tagállam általi rendezését és helyi és regionális szintű stratégiák révén történő legmegfelelőbb kezelését sürgeti az is, hogy jelenleg a tagállamok közül mindössze kilenc rendelkezik a STEM-re vonatkozó tagállami stratégiával;

17.

 hangsúlyozza, hogy a nők aránya továbbra is alacsony ezeken a képzéseken, szakmákban, azaz bőven akad tennivaló a nemek közti esélyegyenlőség terén, ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy van növekedési lehetőség ezen a területen, ezekben a szakmákban. A példaképek nagy szerepet játszhatnak abban, hogy ösztönözzék a fiatal lányokat arra, hogy megfontolják a STEAM valamelyik területén való elhelyezkedést. Minden nemzedék számára szükség van külön pályaválasztási programokra, tanulmányi és gyakornoki ösztöndíjakra is. Tanulmányok kimutatják, hogy a nemek között a STEM terén meglévő különbségek megszüntetése hozzájárulna ahhoz, hogy az EU egy főre jutó GDP-je 2,2–3,0 %-kal nőjön, illetve 2050-re 850 000–1 200 000 munkahellyel bővítené a foglalkoztatást az EU-ban. Ha a nők a férfiakkal egyenlő mértékben vennének részt a gyorsan bővülő, ám mégis erőteljes szegregáció által jellemzett ikt-szektorban, az pedig évente mintegy 9 milliárd euróval növelné az uniós GDP-t (2);

18.

 megjegyzi, hogy jelenleg 35 európai országban a számítástechnikai végzősöknek alig 20 %-a nő (3). Rámutat, hogy a STEM-készségek terén tapasztalható hiányosságok pótlása még inkább létfontosságú, ha azt tekintjük, hogy a munkahelyteremtés egyre inkább a STEM-hez kapcsolódó ágazatokra koncentrálódik, amit az ikt terén éves szinten létrejövő 120 000 új munkahely is illusztrál. Az Európai Bizottság szerint 2020-ra akár 900 000 képzett ikt-szakember is hiányozhat Európából (4). Hangsúlyozza ezért, hogy annak elősegítéséhez, hogy több lány és nő érdeklődjön a STEM-tárgyak iránt, partnerségre van szükség a szülők, az oktatási intézmények, a kormányzás minden szintje és az ágazat között, és kulcsfontosságú szerepe van a női példaképek részéről érkező ösztönzésnek, mentorálásnak és e példaképek népszerűsítésének;

19.

 fontos lehetőséget lát a regionális és polgári egyetemek számára is a STEM elterjesztésében, hiszen a STEM-képzések, egyetemi szakok nemzetköziesíthetők, ezért kiemelten vonzók lehetnek a sikerre törekvő egyetemek számára, továbbá abban is, hogy a STEM új irányai, úgy mint a csapatmunka fejlesztése, a szakmaközi együttműködések elősegítése, a gyakornoki rendszerek elterjesztése és támogatása, a projektalapú oktatás megerősítése, a hátrányos helyzetű, kisebbségi vagy fogyatékkal élő diákok bevonása az oktatási, képzési folyamatba, úttörő helyzetbe hozhatja azokat a régiókat és egyetemeiket, szakiskoláikat, ahol korai innovátorként élnek az ezekben rejlő lehetőségekkel;

20.

 kiemeli, hogy a STEM-modulok helyi, regionális tervezése esetén lehetőség van a speciális helyi tudások beépítésére a képzési kínálatba, amihez fontos feltétel a helyi és regionális önkormányzatok lehetőségeinek és hatáskörének további bővítése ezen a téren is;

21.

 felhívja a figyelmet arra, hogy a STEM kiegészítése a művészeti, kreatív és designelemekkel speciális helyi és regionális megoldások, tradíciók hasznosítására is lehetőséget adhat, ugyanakkor a STEM ilyen kibővítése a STEAM valódi oktatási-képzési innováció lehetőségét tartogatja, amivel sikeres alkalmazása esetén az európai régiók világszinten is jó példával járhatnak elöl, ami további lökést adhat javuló innovációs képességüknek, hiszen a művészetek bevonása ezen a téren a kreativitás jelentős fokozódásával járhat. Emlékeztet arra, hogy egy, a közelmúltban közzétett OECD-tanulmány (5) szerint a művészeti oktatásnak egyre nagyobb jelentősége van az innovációvezérelt gazdaságokban, és egyre több egyetem dolgoz ki új, interdiszciplináris tanterveket;

22.

 úgy látja, hogy a STEM-mel és a STEAM-mel kapcsolatos tudatosítási, meggyőzési akciókat egyrészt a szülőkre is érdemes kiterjeszteni, ugyanakkor kiemelten fontos megfelelő módszereket találni arra, hogy egészen korán, már az iskola előtti programokban megfelelő és vonzó módon hívják fel a STEM elemeire a gyermekek figyelmét;

23.

 arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a bolognai folyamat folytatásában és megújításában, valamint a diplomák további automatikus elismertetési folyamatában tegye meg a szükséges intézkedéseket, és biztosítson elsőbbséget és megfelelő figyelmet a STEM és a művészeti diplomák és képzések minél korábbi kölcsönös elismertetésének;

24.

 arra ösztönzi a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy a rendelkezésre álló eszközök segítségével, a helyi és regionális önkormányzatokkal is egyeztetve, a regionális és polgári egyetemeket is bevonva, vázoljanak fel tanterveket a STEM és a STEAM vonatkozásában az oktatás különböző szintjei számára, ezzel is megkönnyítve a STEM akár helyi tantervként való flexibilis alkalmazhatóságát, bevezethetőségét; felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a STEM-kompetenciák egy integrált keretére azzal a céllal, hogy javuljon az összehasonlíthatóság és az általános végzettségi szint az EU-ban;

25.

 kéri az Európai Bizottságot és az EUROSTAT-ot, hogy a célszerűségnek megfelelően finomítson adatgyűjtési módszerén, és tegye jól elkülöníthetővé a STEM-et külön tárgyakként oktató rendszerek és a STEM-et holisztikusan értelmező rendszerek közti eltérést, és tegye világossá mindennek regionális vonatkozásait is, ezzel is segítve a helyi és regionális STEM-stratégiák kidolgozásának folyamatát.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 26-án.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1)  Világgazdasági Fórum, Globális kihívás betekintési jelentés, 2016. január.

(2)  A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE): „Economic Benefits of Gender Equality in the EU”.

(3)  Lásd az OECD a nemi egyenlőséggel kapcsolatos adatokat elemző oldalán a „Where are tomorrow’s female scientists” c. cikkét (https://www.oecd.org/gender/data/wherearetomorrowsfemalescientists.htm).

(4)  „Digital skills, jobs and the need to get more Europeans online” (https://ec.europa.eu/commission/commissioners/2014-2019/ansip/blog/digital-skills-jobs-and-need-get-more-europeans-online_en).

(5)  Art for Art’s Sake? The impact of Arts education (https://read.oecd-ilibrary.org/education/art-for-art-s-sake_9789264180789-en#page1).

Top