Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018IR6337

    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az európai széntermelő régiók társadalmi-gazdasági szerkezetváltása

    HL C 39., 2020.2.5, p. 58–61 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Date of document:
    09/10/2019; szavazás napja
    Date of vote:
    09/10/2019
    Author:
    Régiók Európai Bizottsága, „Gazdaságpolitika” szakbizottság
    Form:
    Saját kezdeményezésű vélemény
    Session:
    136
    Treaty:
    Szerződés az Európai Unió működéséről
    Legal basis:
    Link
    Link
    Link
    Select all documents mentioning this document
    Instruments cited:
    Link

    5.2.2020   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 39/58

    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az európai széntermelő régiók társadalmi-gazdasági szerkezetváltása

    (2020/C 39/12)

    POLITIKAI AJÁNLÁSOK

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

    Az éghajlat-politikai célok támogatása

    1.

    		 üdvözli az uniós tagállamok éghajlat-politikai céljait. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes feleinek 2015 decemberében, Párizsban tartott konferenciáján 197 állam globális éghajlatvédelmi megállapodást fogadott el, amelyet az uniós tagállamok is ratifikáltak. A megállapodásban az államok vállalták, hogy a Föld iparosodás előtti szinthez viszonyított felmelegedését jelentősen 2 °C alá szorítják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 °C-ra korlátozzák;

    2.

    		 felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság által az ENSZ katowicei éghajlatvédelmi csúcstalálkozója előtt kiadott közlemény azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy az EU-nak 2050-ig el kell érnie a klímasemlegességet, ha példát akar mutatni a világnak. E cél eléréséhez azonban az EU-nak végül is messzemenően le kell mondania a fosszilis energiahordozókról. Különösen a szénalapú energiatermelést kell jelentős mértékben csökkenteni;

    3.

    		 hangsúlyozza, hogy jelenleg még 41 NUTS 2 szintű régióban folyik szénkitermelés 12 tagállamban (beleértve az Egyesült Királyságot is). Ezekben a régiókban közös az, hogy a szénágazat és az ahhoz kapcsolódó területek nagy gazdasági jelentőséggel bírnak az értékteremtésben és a foglalkoztatásban. Ettől eltekintve viszont nagy különbségek vannak e régiók között, például a földrajzi elhelyezkedésük, a gazdasági fejlettség foka és a demográfiai perspektívák tekintetében;

    4.

    		 felhívja a figyelmet arra, hogy az éghajlat-politikai célok elérése érdekében ezeknek a régióknak fel kell adniuk az eddigi – szénkitermelésre épülő – értékteremtési láncaikat, illetve azt új alapra kell helyezniük. Emellett rövid, közép- és hosszú távon be kell zárniuk a szénbányákat és külszíni szénkitermelő helyeket;

    5.

    		 ismételten kijelenti, hogy az európai széntermelő régiók társadalmi-gazdasági szerkezetváltása világszerte a szénfogyasztás fokozatos megszüntetésére irányuló fokozott erőfeszítések közepette történik. Különösen felhívja a figyelmet a Kínában megfigyelhető új helyzetre: Kína a világ széntermelésének felét használja fel, és a globális importból hasonlóan részesedik, hazai szénkereslete pedig a hatalmas hazai termelési kapacitásfelesleg ellenére most tetőzik. Szintén felhívja a figyelmet a világ legnagyobb szénexportáló országában, Ausztráliában, Új-Dél-Wales államban hozott bírósági ítéletre, amely első alkalommal akadályozta meg, hogy egy vállalat új bányákat hozzon létre, mivel ezt a beruházást nem tekintették összeegyeztethetőnek a Párizsi Megállapodásssal. Ezért támogatja a szén fokozatos kivonásához kapcsolódó nemzetközi együttműködést, így a „Powering Past Coal Alliance” szövetséget, amely többek között 30 nemzeti kormányt és 22 szubnacionális önkormányzatot foglal magában;

    Az átalakulási folyamat társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítése

    6.

    		 hangsúlyozza, hogy a szénbányászat és a szénalapú energiatermelés tervezett további csökkentése jelentős átalakulást von maga után a gazdaság szerkezetében, ami a foglalkoztatás, az értékteremtés és a vásárlóerő terén erőteljes veszteségekkel jár ezekben a régiókban. A széntermelő régiók hagyományos ipari területek, ahol az iparosodás összekapcsolódott a helyi ásványkincsek felhasználásával. Ezek a régiók ezért elsősorban a vas-, acél- és fémiparhoz, a vegyiparhoz és más nagy energiaigényű iparágakhoz kapcsolódnak; azt kell célul kitűzni, hogy a diverzifikáltabb és szénszegény gazdaság felé tartó úton az érintett széntermelő régiókban a szerkezetváltást gazdaságilag sikeres, ökológiai szempontból fenntartható és mindenekelőtt szociális szempontból elfogadható módon alakítsák;

    7.

    		 emlékeztet arra, hogy Európa-szerte még 185 000 ember dolgozik a szénbányászatban, további 52 000 fő pedig a szénalapú energiatermelésben. Ezenfelül a szénipar közvetetten kapcsolódik különféle gazdasági ágazatokhoz, ilyenek pl. a termeléshez szükséges termékek és berendezések, a szolgáltatások és a fogyasztási cikkek előállítása és különféle szolgáltatások nyújtása. Az Európai Bizottság egyik tanulmányának becslései szerint ezek a kapcsolatok további 215 000 foglalkoztatottra vannak kihatással. E tanulmány szerint a szénkitermelés és a szénalapú energiatermelés 2030-ig történő leállítására irányuló jelenlegi tervek következtében mintegy 160 000 munkahely szűnhet meg;

    8.

    		 felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy élére állnak a karbonsemleges és körforgásos gazdaság felé tartó globális átmenet folyamatának. Az energiarendszer ezzel együtt járó mélyreható átalakulása a terhek mellett új esélyeket is teremt. A bevezetett energetikai fordulat már most is számos új munkahelyet hozott létre Európában. A jövőbeli szükségleteket figyelembe véve ez a folyamat minden bizonnyal folytatódni fog. Ennek során ügyelni kell arra, hogy a széntermelő régiók is profitáljanak ebből a fejlődésből. Az éghajlatvédelmi célok megvalósítására irányuló európai stratégiának figyelembe kell vennie a régiókat érintő következményeket;

    9.

    		 emlékeztet arra, hogy a széntermelő régiók eddigi tapasztalatai fényében ezek az átalakulási folyamatok sok időt vesznek igénybe. Már most meg kell kezdeni azt a munkát, amellyel új perspektívákat nyitnak meg a széntermelő régiók előtt, és intézkedéseket vezetnek be. Ehhez minden szinten nagy erőfeszítéseket kell tenni;

    10.

    		 hangsúlyozza, hogy a gazdasági szerkezet sikeres átalakításához az is hozzátartozik, hogy új perspektívákat kínálnak a szénipar érintett munkavállalóinak. Ebbe a körbe tartozik, hogy új tevékenységekre képzik ki őket. Emellett lehetővé kell tenni azt is, hogy könnyebben hozzáférjenek az új munkahelyekhez a régióban vagy a szomszédos régiókban;

    A széntermelő régiók társadalmi-gazdasági átalakulásának előmozdítása

    11.

    		 meggyőződése, hogy a célul kitűzött energetikai fordulat és ehhez kapcsolódóan a széntermelő régiók strukturális átalakítása európai feladat. E célból holisztikus megközelítést kell követni, amely elsősorban infrastruktúra-fejlesztési, innovációs, kutatási és tudományos, vállalkozástámogatási és -fejlesztési, munkaerő-fejlesztési, marketing-, kulturális és idegenforgalmi intézkedésekből áll;

    12.

    		 felhívja a figyelmet arra, hogy a régiók fenntartható strukturális átalakulása érdekében ki kell használni a meglévő erősségeket. A jövőbeli fejlődés alapját a meglévő ipari és energiagazdasági struktúráknak kell képezniük, és figyelembe kell venni a meglévő ipari szereplők innovációs és beruházási ciklusait. Ezért építeni kell a regionális ipari klaszterekre és az üzemi kompetenciákra, a szakemberek képességeire és a kutatás és fejlesztés terén meglévő erősségekre;

    13.

    		 felhívja a figyelmet arra, hogy e kiinduló helyzet alapján fennáll a kockázata annak, hogy az érintett régiókban nagyon hasonló stratégiákat dolgoznak ki az átalakulási folyamatra. Annak érdekében, hogy elkerüljék a például a párhuzamos fejlesztéseknek betudható nem hatékony megközelítéseket, európai szinten kölcsönös eszmecserét kell folytatni;

    14.

    		 üdvözli ezért a „széntermelő régiók átalakításával foglalkozó platformot”, amelyet az Európai Bizottság hívott életre, és először 2017. december 11-én ülésezett. A platform célja, hogy támogassa az EU 12 tagállamában található 41 széntermelő régiót gazdaságuk szerkezetének korszerűsítése érdekében tett erőfeszítéseikben, és felkészítse őket a strukturális és technológiai változásokra. Ezt a munkát még intenzívebben kell folytatni;

    15.

    		 véleménye szerint ezt a platformot régióközi eszközként lehet felhasználni, hogy a tapasztalatcserén és az Európai Bizottság szolgálataihoz való összehangolt hozzáférésen keresztül uniós szinten technikai segítségnyújtást biztosítsanak ott, ahol ez szükséges;

    16.

    		 kiemeli, hogy a régióközi és határokon átnyúló együttműködésnek – például a meglévő kezdeményezések keretében, mint amilyen az Élkezdeményezés, illetve a strukturális és beruházási alapok helyi beágyazottságú megközelítésével összefüggésben – fontos szerepet kell játszania a strukturális átalakulás koncepciójában: az EU ezen a területen is erőteljesebb szerepet vállalhatna az ilyen együttműködés kezdeményezése és előmozdítása érdekében;

    17.

    		 hangsúlyozza, hogy biztonságos keretfeltételeket kell biztosítani a hosszú távú befektetések és a munkahelyteremtés számára. Ennek során lehetőség szerint tovább kell építeni a régiókban már meglévő értékteremtési láncokat. Az RB hangsúlyozza, hogy különösen a jelenlegi gazdasági növekedés fényében ösztönözni kellene az állami és magánberuházásokat, hogy előmozdítsák az európai ipari, közlekedési és energiarendszerek korszerűsítésébe és dekarbonizációjába történő befektetéseket;

    18.

    		 hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a régiók innovációs képességét. Az RB nyomatékosan felkéri a széntermelő régiókat egy olyan stratégia kidolgozására, amely támogatja a meglévő vállalatokat az innovatívabbá válásra irányuló erőfeszítéseikben, ahogy ösztönzi az új vállalatok alapítását is különösen az olyan jövőorientált területeken, mint például a digitalizáció és a mesterséges intelligencia. Ebben az összefüggésben különösen fontos, hogy javítsák a vállalkozásindítás keretfeltételeit. Az RB felhívja a figyelmet arra, hogy számos széntermelő régióban inkább kisebb ipari, kereskedelmi és kézműipari munkáltatók vannak;

    19.

    		 úgy véli, hogy a tudományos szektornak központi szerepe van a régiók gazdasági fejlődésében. A széntermelő régióknak ezért elő kell mozdítaniuk az olyan egyetemek alapítását is, amelyek kutatási területe a jövő technológiái, és amelyek klaszterként szolgálhatnak a további vállalkozások alapítása számára. A nem hatékony struktúrák elkerülése érdekében itt különösen értelme van az egész Európára kiterjedő koordinációnak. Emellett ezen a ponton a kutatás területén támogatni kell a régióközi együttműködést;

    20.

    		 véleménye szerint a korszerű és nagy teljesítményű közlekedési és energetikai infrastruktúra, valamint a digitális infrastruktúra a sikeres strukturális átalakulás előfeltételei, hogy erősítsék e területeknek mint a vállalatalapítások gazdasági helyszínének vonzerejét. Itt szintén észszerű döntés az európai szintű koordináció és a szorosabb hálózatba szervezés;

    A széntermelő régiók pénzügyi támogatása

    21.

    		 hangsúlyozza, hogy az új gazdasági ágazatok kialakítása a régiókban egy hosszadalmas folyamat, amelyhez jelentős pénzügyi erőforrások szükségesek. Az RB megállapítja, hogy a széntermelő régiók helyi és regionális önkormányzatainak ehhez támogatásra van szükségük, annál is inkább, mert a szénbányászat és a szénalapú energiatermelés felszámolása miatt először is bevételektől esnek el. A gazdasági fejlesztésre szolgáló beruházások nagy részét az érintett tagállamok állami forrásaiból vagy új magánbefektetések megnyeréséből kell biztosítani. Az RB ezzel összefüggésben mindenekelőtt az érintett tagállamokat kéri, hogy bocsássanak rendelkezésre elégséges pénzügyi és más forrásokat;

    22.

    		 úgy véli, hogy a gazdag múltból fakadó kulturális és ipari örökségnek, valamint a sportinfrastruktúrának és a hagyományoknak pozitív szerepet kell játszaniuk ebben az átalakulásban, és nem szabad csak a régi szép idők terhes hagyatékaként tekinteni rájuk;

    23.

    		 kéri, hogy a strukturális átalakulást európai szinten is támogassák. Elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap az, amely már most is fontos eszköze a régiók támogatásának. Az Európai Szociális Alap, a Horizont 2020 és az Európai Beruházási Bank forrásai is fontos hozzájárulást nyújtanak a regionális fejlesztéshez. Az RB azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az ezek keretében biztosított források nem közvetlenül a széntermelő régiókat célozzák meg, ráadásul a széntermelő régiók előtt álló kihívásokat tekintve túl csekély méretűek, és más régiók is felhasználják őket. Az RB ezért kéri további, a széntermelő régiók szükségleteire szabott források rendelkezésre bocsátását;

    24.

    		 hangsúlyozza, hogy az Unió által nyújtott pénzügyi támogatás különösen ott észszerű, ahol a projekteket nemzeti határokon átnyúlóan kell megvalósítani. Mivel a széntermelő régiók jelenleg strukturális átalakuláson mennek át, a jövőbe mutató projektek fejlesztése során különösen ígéretes a régiók közötti együttműködés. Ennek során észszerű megközelítés lehet, ha a működőképes egységek létrehozása céljából bevonják a stratégiákba az egymással határos régiókat;

    25.

    		 ebben az összefüggésben támogatja, hogy az Európai Parlament a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások keretében további forrásokat kér az európai széntermelő régiók strukturális átalakulásából eredő szociális, társadalmi-gazdasági és környezeti hatások mérséklésére egy új, 4,8 milliárd eurós, a méltányos energetikai fordulatot támogató alap révén. Hangsúlyozza azonban, hogy ezt az alapot további forrásokból kellene finanszírozni, nem pedig az európai strukturális és beruházási alapok számára előirányzott keretből. Üdvözli, hogy az Európai Bizottság megválasztott elnöke a 2019. júliusban előterjesztett politikai iránymutatásaiban támogatásáról biztosította egy ilyen, a méltányos energetikai fordulatot támogató alap ötletét;

    26.

    		 meggyőződése, hogy ezeket a forrásokat szorosan össze kell kapcsolni a kohéziós politikával. Ennek során az RB kéri annak biztosítását, hogy ezeket a pénzeszközöket ne a XXII. mellékletben előírt korlátozás javasolt felső határértékein belül számítsák ki, hanem kiegészítő módon bocsássák rendelkezésre. Ezeket a kiegészítő forrásokat arra lehetne felhasználni, hogy az elkövetkező hét évben megerősítsék az ezekre a NUTS 2 régiókra vonatkozó ERFA- és ESZA-programokat. Ez az összekapcsolás lehetővé tenné valamennyi széntermelő régió testre szabott támogatását is. Ezeknek a forrásoknak aktívan elő kell mozdítaniuk az európai hozzáadott értéket, és a strukturális átalakulásban érintett összes széntermelő régió számára nyitva kell állniuk. Az elosztás kritériumai a szénbányászatban foglalkoztatottak teljes száma és a széntermelés mértéke lehetnének a 2019-es referenciaévben. Azokat a régiókat, amelyek már megkezdték a bányabezárásokat, és részben átestek már ezeken az átalakulásokon, nem szabad kizárni, feltéve, hogy a szénkitermelés még egyáltalán folyamatban van;

    27.

    		 kéri, hogy az ERFA-finanszírozáshoz hasonlóan közvetlenül azoknak a régióknak osszák ki ezeket a forrásokat, ahol ezek a szénbányák találhatók. Az érintett régiók támogatását a széntermelés leállítását célzó egyedi stratégiához kötnék, felülvizsgálható célkitűzések alapján értékelve;

    28.

    		 szorgalmazza, hogy ezt a kiosztást olyan forrásokból finanszírozhassák, amelyeket a következő többéves pénzügyi keretben a strukturálisreform-támogató eszközök számára irányoztak elő;

    29.

    		 felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a következő többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások napirendjére vegyék fel ezt a különleges átmeneti forráselosztásra vonatkozó javaslatot;

    Az állami támogatásra vonatkozó szabályok átdolgozása

    30.

    		 felhívja a figyelmet arra, hogy figyelembe kell venni az állami támogatásra vonatkozó európai szabályokat a tekintetben, hogy a jelenlegi támogatási keret 2020-ban megszűnik – amennyiben az állami támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát nem hosszabbítják meg két évvel (2022 végéig). Az RB felkéri az Európai Bizottságot, hogy az új iránymutatások kidolgozása során vegye figyelembe a széntermelő régiók strukturális átalakulásának problémáit is, és ezáltal biztosítsa, hogy a széntermelő régiók kellő rugalmasságot kapjanak, hogy társadalmi és gazdasági szempontból csillapítani tudják a széntermelés felszámolásának következményeit;

    31.

    		 kiemeli, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok szempontjából már most is lehet olyan projekteket támogatni, amelyek keretében határokon átnyúló együttműködés folyik, különösen akkor, ha közös európai érdeket szolgáló projektről van szó. Az illetékes uniós intézményeknek széles körű tanácsadást kell nyújtaniuk a régióknak az ilyen jellegű projektek tervezése és végrehajtása során;

    32.

    		 kéri, hogy ebben az összefüggésben a széntermelő régiókat tekintsék az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja szerinti különleges támogatott területnek, és az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat igazítsák hozzá ezekhez a különleges támogatott régiókhoz, hogy lehetővé tegyék a strukturális átalakulás kezelésére irányuló intézkedéseket, amelyek azt hivatottak ellentételezni, hogy ezek a térségek magasabb politikai célok érdekében lemondanak a jelenlegi értékteremtési láncról. Emellett azt is meg kell vizsgálni, hogy mivel a széntermelő régiók éghajlatbarát átalakítása kiemelt és példaértékű jelentőséggel bír az Európai Unió energia- és éghajlat-politikája szempontjából, ezek a támogatási intézkedések alapulhatnak-e az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontján. E kérdések megfelelő időben történő tisztázása érdekében javasoljuk, hogy az érintett széntermelő régiók és a tagállamok, a Versenypolitikai Főigazgatóság és a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság képviselőiből haladéktalanul hozzanak létre egy közös munkacsoportot.

    Kelt Brüsszelben, 2019. október 9-én.

    a Régiók Európai Bizottsága

    elnöke

    Karl-Heinz LAMBERTZ

    Top