Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52018IP0378

Az Európai Parlament 2018. október 4-i állásfoglalása a közbeszerzési stratégiai csomagról (2017/2278(INI))

HL C 11., 2020.1.13, p. 28–35 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:
04/10/2018; szavazás napja
Date of vote:
04/10/2018
Date of debate:
04/10/2018
Author:
Európai Parlament, Belső Piac és Fogyasztóvédelem Bizottság, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Form:
Saját kezdeményezésű állásfoglalás
Parliamentary term:
Nyolcadik parlamenti ciklus
Internal reference:
2017/2278(INI)
Session:
2018-2019

13.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 11/28

P8_TA(2018)0378

Közbeszerzési stratégiai csomag

Az Európai Parlament 2018. október 4-i állásfoglalása a közbeszerzési stratégiai csomagról (2017/2278(INI))

(2020/C 011/08)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a „Közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában” című, 2017. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2017)0572),

—

tekintettel „A beruházás segítése nagy léptékű infrastrukturális projektek esetében a közbeszerzés aspektusainak önkéntes előzetes értékelésével” című, 2017. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2017)0573),

—

tekintettel a közbeszerzés professzionalizálásáról és a közbeszerzés professzionalizálását szolgáló architektúra kialakításáról szóló, 2017. október 3-i (EU) 2017/1805 bizottsági ajánlásra (C(2017)6654) (1),

—

tekintettel a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

—

tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

—

tekintettel a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4),

—

tekintettel az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) gyakorlati alkalmazásának felülvizsgálatáról szóló, 2017. május 17-i bizottsági jelentésre (COM(2017)0242),

—

tekintettel az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló, 2014. április 16-i 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5),

—

tekintettel az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány 2014/55/EU irányelv szerinti értékeléséről szóló, 2017. október 11-i bizottsági jelentésre (COM(2017)0590),

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. február 14-i véleményére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0229/2018),

A.

mivel a közbeszerzésben rejlő teljes potenciált még ki kell aknázni a versenyképes szociális piacgazdaság kiépítése érdekében, és mivel Unió-szerte 250 000 közigazgatási szerv évente a GDP mintegy 14%-át, azaz közel 2 000 milliárd EUR-t fordít szolgáltatások, munkálatok és eszközök beszerzésére;

B.

mivel a közbeszerzés jelentős összegű adófizetői pénz elköltésével jár, ami azt jelenti, hogy az adófizetők elvárják, hogy a közbeszerzésre etikusan, az átláthatóság és az integritás biztosítása mellett a leghatékonyabb módon kerüljön sor, mind a költségek, mind a nyújtott minőség tekintetében, hogy a polgárok számára minőségi árukat és szolgáltatásokat nyújtsanak;

C.

mivel az erősebb egységes piachoz és az uniós vállalkozások és munkahelyek növekedéséhez kulcsfontosságú eszközt jelentenek a megfelelően végrehajtott közbeszerzési szabályok, és mivel a közbeszerzések intelligens alkalmazása stratégiai eszköz lehet az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, felgyorsítva a fenntarthatóbb ellátási láncokra és üzleti modellekre történő átállást;

D.

mivel a közbeszerzésekkel és koncessziókkal kapcsolatos uniós szabályok átültetése tekintetében az uniós jogszabályok teljes körű átültetése és végrehajtása elengedhetetlen annak megkönnyítése és olcsóbbá tétele érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások közbeszerzési pályázatokat nyújtsanak be, mindezt az átláthatóságról és a versenyről szóló uniós elvek teljes körű betartása mellett;

E.

mivel a Bizottság 2017. október 3-án célzott konzultációt indított az innovációhoz kapcsolódó közbeszerzésekre vonatkozó iránymutatás tervezetéről, 2017. december 7-én pedig a szociális előírásokat betartó közbeszerzésre vonatkozó bizottsági útmutató alkalmazási köréről és struktúrájáról;

F.

mivel a COM(2017)0572 bizottsági közleményben említett, egy 2016-os felmérés szerint csak négy tagállam használ digitális technológiát (pl. e-értesítést, e-hozzáférést a pályázati dokumentációhoz, e-leadást, e-értékelést, e-odaítélést, e-megrendelést, e-számlázást és e-fizetést) a közbeszerzések minden jelentős lépésénél;

G.

mivel az európai szemeszter közbeszerzésről szóló, 2017. novemberi tematikus tájékoztatója szerint az egyetlen ajánlattevős közbeszerzési eljárások aránya a 2006 és 2016 közötti időszakban 14 %-ról 29 %-ra nőtt, és mivel a COM(2017)0572 bizottsági közlemény szerint a kkv-k az uniós közbeszerzési értéket meghaladó szerződések csupán 45 %-át nyerik el, ami egyértelműen a gazdasági súlyuk alatt van;

H.

mivel a 2014-es irányelvek által bevezetett új szabályoknak a közbeszerzések végrehajtásának megkönnyítése és a nagyobb mértékű ellenőrzés bevezetése mellett hozzá kell járulniuk a fenntartható, a szociális szempontokat fokozottabban figyelembe vevő, innovatív és inkluzív gazdaság elérését célul kitűző Európa 2020 stratégia végrehajtásához;

I.

mivel a COM(2017)0572 bizottsági közlemény szerint a közbeszerzési eljárások 55%-a még mindig a legalacsonyabb árat alkalmazza az egyetlen odaítélési kritériumként például a stratégiai társadalmi vagy környezetvédelmi kritériumok helyett;

J.

mivel az Európai Unió elkötelezett az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai mellett;

K.

mivel kiemelt fontosságú, hogy a beszállítók bízzanak abban, hogy az Unió közbeszerzési rendszerei egyszerű és hozzáférhető digitális eljárásokat, teljes átláthatóságot, integritást és biztonságos adatkezelést kínálnak;

Jogszabályi keret és végrehajtás

1.

 üdvözli, hogy közel négy évvel az uniós közbeszerzési jogszabályi keret alapos felülvizsgálatát követően a Bizottság nem jogalkotási intézkedéseket javasolt, és számít arra, hogy ez lendületet ad a jobb végrehajtásnak;

2.

 mély csalódottságának ad hangot a közbeszerzés területéhez kapcsolódó 2014-es irányelvek tagállamok általi átültetésének üteme és a számos késedelem miatt, és sajnálja, hogy a Bizottságnak néhány tagállam ellen kötelezettségszegési eljárást kellett indítania; sürgeti, hogy minden további késedelem nélkül valamennyi tagállamban kerüljön sor az átültetés zavartalan teljesítésére;

3.

 aggódik az irányelvek által az elektronikus közbeszerzés és a tagállamok e-közbeszerzésre, többek között e-számlázásra való teljes áttérése tekintetében előírt határidők következő köre miatt; hangsúlyozza, hogy a tagállamok digitális menetrendjeinek magukban kell foglalniuk a teljes körű e-közbeszerzés előmozdítását;

4.

 felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul véglegesítse az innovációhoz kapcsolódó közbeszerzésekre vonatkozó iránymutatást és a szociális előírásokat betartó közbeszerzésre vonatkozó bizottsági útmutatót, hogy megkönnyítse a tagállamokban a megfelelő jogi rendelkezések végrehajtását;

5.

 felszólítja a Bizottságot, hogy jobban, egyértelműbben, hozzáférhetőbben és felhasználóbarátabban szervezze meg a közbeszerzési keret tagállamok általi végrehajtásának támogatására kidolgozott útmutatókat és egyéb eszközöket, hogy azok jó áttekintést nyújtsanak valamennyi felhasználónak, ugyanakkor figyelmet fordítva az elérhető nyelvekre is;

6.

 üdvözli a gyakorló szakemberek számára készült, 2018. februári, új közbeszerzési iránymutatást, melynek célja, hogy segítse a nemzeti, regionális és helyi tisztviselőket az EU által finanszírozott projektek tekintetében a hatékony és átlátható közbeszerzési eljárások biztosításában;

Stratégiai és összehangolt közbeszerzés

7.

 kiemeli hogy a jelenlegi uniós jogszabályok minden korábbinál jobban lehetővé teszik, hogy a közbeszerzést stratégiai eszközként az uniós politikák célkitűzései előmozdítására használják fel, és bátorítja a tagállamokat, hogy ezt a lehető legnagyobb mértékben használják ki; emlékeztet, hogy a közbeszerzés fontos eszköz regionális és helyi szinten is, amennyiben kiegészíti a helyi és regionális stratégiákat, és ösztönzi a termékek és szolgáltatások végfelhasználóival folytatott nyilvános meghallgatásokat és konzultációkat;

8.

 az innovatív közbeszerzés kiterjedt használatára szólít fel az intelligens, környezetbarát és inkluzív növekedés megvalósítása és a körforgásos gazdaság megerősítése céljából; kiemeli a körforgásos gazdaság és az új közbeszerzési irányelvek által kínált új lehetőségek jelentőségét az újrafelhasznált, javított, újragyártott és átalakított áruk és szolgáltatások, valamint az egyéb fenntartható és erőforrás-hatékony termékek és megoldások tekintetében;

9.

 felszólítja a tagállamokat, hogy a közbeszerzést használják fel stratégiailag az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítására, többek között a kkv-k és a szociális vállalkozások tekintetében; kiemeli, hogy ehhez az szükséges, hogy a tagállamok ezeket a politikákat a legfelsőbb szinten jelezzék rendszeresen, és támogassák e célból a közigazgatásban a közbeszerzőket és a gyakorló szakembereket;

10.

 rámutat annak fontosságára, hogy a pályázási feltételek ne legyenek túl megterhelőek, hogy a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférés lehetséges legyen minden vállalat számára, beleértve a kkv-ket is;

11.

 üdvözli a nemzeti közbeszerzési stratégiák elfogadásának példáját és ösztönzi, hogy több tagállam kövesse e példát a közbeszerzési rendszerek korszerűsítésének és észszerűsítésének eszközeként, ezáltal fokozva hatékonyságukat; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzés számos közigazgatási szervet érintő terület, ezért elengedhetetlen, hogy ne csak koordinációra kerüljön sor, hanem legyen olyan kormányzati szervezet, amely bevonja a legfontosabb szereplőket úgy, hogy az alapvető döntések meghozatala nagyobb együttműködés mellett és az összes megkérdezett jóváhagyásával történik meg;

12.

 üdvözli, hogy számos tagállam rendelkezett a minőségi kritérium alkalmazásáról (beleértve a legjobb ár-érték arányt), és bátorítja ennek szisztematikus alkalmazását; ösztönzi a szerződő hatóságokat, hogy a legalacsonyabb ár és a költséghatékonyság mellett más kritériumokat is alkalmazzanak, figyelembe véve például minőségi, környezetvédelmi és/vagy társadalmi szempontokat;

13.

 bár elismeri, hogy néhány esetben a legalacsonyabb ár innovatív megoldásokat és hatékony igazgatást tükrözhet, mégis aggódik a legalacsonyabb ár mint elsődleges, a minőséget, a fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást figyelmen kívül hagyó odaítélési kritérium egyes tagállamokban való túlzott mértékű használata miatt, ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy elemezzék e helyzet okát, és készítsenek róla jelentést, továbbá szükség esetén javasoljanak megfelelő megoldásokat;

14.

 felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a közbeszerzési gyakorlatok összhangban legyenek a fogyatékossággal élők jogairól szóló egyezménnyel; felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a fogyatékossággal élőkkel és képviseleti szervezeteikkel folytatott konzultációt e tekintetben;

15.

 felszólít a közbeszerzési folyamat különböző szereplőire vonatkozó, európai közbeszerzési etikai kódex elfogadására;

16.

 kiemeli annak jelentőségét, hogy a szerződő hatóságok beszerzési döntéseiknél figyelembe vegyék a termékek teljes életciklusát, adott esetben ideértve azok környezeti hatását is, és felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget az „életciklusköltség-számítás”koncepciójának végrehajtását szolgáló módszerek kidolgozásához;

17.

 megjegyzi, hogy a közbeszerzésben az innovatív, társadalmi és környezetvédelmi megfontolások legitim és lényeges odaítélési kritériumok, de hogy a szerződő hatóságok jól átgondolt, megkülönböztetéstől mentes kiírási feltételek és alternatív ajánlatok lehetővé tétele révén is törekedhetnek zöld, innovatív vagy szociális célokra, amennyiben ezek a jellemzők a szerződés témájához kapcsolódnak és értékével és célkitűzéseivel arányosak;

18.

 emlékeztet arra, hogy az uniós közbeszerzési jogszabálykeret kötelezi a tagállamokat arra, hogy biztosítsák a vállalkozók és alvállalkozók teljes körű megfelelését az alkalmazandó nemzetközi egyezmények, az uniós és nemzeti jogszabályok, valamint a nemzeti jog és gyakorlatok alapján kötött kollektív megállapodások által előírt, a munkálatok elvégzésének, a szolgáltatások nyújtásának vagy a termékek gyártásának vagy biztosításának helyén alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi jogszabályi előírások terén; felszólítja az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2014. évi irányelvek alkalmazása és átültetése során a tagállamok eleget tegyenek ennek a kötelezettségnek, és hogy mozdítsa elő az e terület legjobb gyakorlatainak cseréjét;

19.

 elismeri, hogy az ajánlatok minőségi értékeléséhez gyakorlott közbeszerzőkre van szükség, és felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a tagállamoknak az értékelési módszerek és a gyakorlatok terjesztésével, különösen workshopok és képzések szervezésén keresztül; hangsúlyozza, hogy ennek a segítségnek minden olyan közigazgatási szinten elérhetőnek kell lennie, ahol közbeszerzésre kerül sor;

20.

 hangsúlyozza, hogy a társadalmilag felelős közbeszerzésnek figyelembe kell vennie az ellátási láncot, valamint a modern rabszolgasághoz, a társadalmi dömpinghez és az emberi jogok megsértéséhez kapcsolódó kockázatokat; megállapítja, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek garantálják, hogy a közbeszerzésen szerzett termékek és szolgáltatások előállítása az emberi jogokat nem sértő módon történik; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a közbeszerzési eljárások társadalmi szempontjairól szóló új iránymutatásába építse be az ellátási láncokkal kapcsolatos etikára vonatkozó érdemi rendelkezéseket;

21.

 üdvözli számos tagállam arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a közbeszerzés összehangolásáért felelős hatóságokat állítsanak fel, és elismeri, hogy ez hozzájárul a stratégiai és hatékony közbeszerzéshez;

22.

 felszólít arra, hogy több tagállam használja ki a központi beszerzés és a közbeszerzések összevonásának előnyeit, és megjegyzi, hogy a központi beszerző szervek felgyorsíthatják a szaktudás, a bevált gyakorlatok és az innováció terjesztését, és ezt meg is kell tenniük;

23.

 hangsúlyozza, hogy különösen az innováció előmozdítása miatt fontos, hogy a szerződő hatóságok együttműködjenek a piaccal és kellőképpen kihasználják a beszerzést megelőző szakaszt a következő lépésekre való előkészületként; úgy véli, hogy a beszerzést megelőző szakasz alapvető fontosságú lehet a kkv-k bevonásának támogatása tekintetében is;

24.

 úgy véli, hogy az új partnerségi eljárás segíteni fogja az innováció előmozdítását és arra ösztönzi a szerződő hatóságokat, hogy még nem létező, innovatív módszerek, termékek, beszerzések és szolgáltatások kidolgozása érdekében együttműködjenek a piaccal; e tekintetben üdvözli, hogy a mai napig 17 innovációs partnerségi eljárás kezdődött;

25.

 üdvözli a nagy léptékű infrastrukturális projektek esetében a közbeszerzés aspektusainak a Bizottság javaslatának megfelelő, önkéntes előzetes értékelését, és felszólítja a Bizottságot, hogy a bizalmas jelleg teljes mértékű tiszteletben tartása mellett azonnal hozza létre a tájékoztató szolgálatot, az értesítési mechanizmust, valamint az információcserére szolgáló mechanizmust;

A közbeszerzési eljárások digitalizálása és körültekintő irányítása

26.

 sajnálja, hogy az uniós közbeszerzésekben csak lassan terjednek a digitális technológiák és felszólítja a tagállamokat, hogy törekedjenek az eljárások mielőbbi digitális átalakítására és az elektronikus folyamatok bevezetésére minden jelentős szakasz, nevezetesen az ajánlattételi felhívás, az ajánlattételi felhívásokhoz való hozzáférés, a benyújtás, az értékelés, a szerződés odaítélése, a megrendelés, a számlázás és a kifizetés tekintetében;

27.

 felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy legkésőbb 2018 végéig vezessék be az e-nyomtatványokat;

28.

 emlékeztet arra, hogy az e-közbeszerzés számos előnyt kínál, például jelentős megtakarításokat az összes fél számára, egyszerűbb és rövidebb eljárásokat, a bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentését, nagyobb átláthatóságot, jelentőseb innovációt, valamint a kkv-k jobb hozzáférését a közbeszerzésekhez;

29.

 egyetért a Bizottsággal abban, hogy a közbeszerzési szerződések nyilvántartása a szerződések kezelésének, a közbeszerzések átláthatósága, feddhetetlensége és adatai javításának, valamint jobb irányításának költséghatékony eszköze lehet;

30.

 kéri a Bizottságot, hogy értékelje a nemzeti közbeszerzési nyilvántartások összevonását a TED közbeszerzési adatbázisával, hogy az ajánlatkérő szerveknek ne kelljen ugyanazokat az információkat két rendszerben közzétenniük;

31.

 felhívja a figyelmet azokra a nehézségekre, melyek a tanúsítványok és aláírások tekintetében merülhetnek fel az ajánlattevők, különösen a kkv-k, számára, és e tekintetben laza követelményrendszert ösztönöz a „csak egyszer”elv maradéktalan alkalmazása mellett, hogy minimálisra csökkentsék az ajánlattevőkre nehezedő terhet;

32.

 hangsúlyozza, hogy minden tagállamnak képesnek kell lennie a közbeszerzés végrehajtásával kapcsolatos minden szükséges adat szolgáltatására, például az ajánlattételi felhívásokra, az eljárásokra, a szerződésekre és a statisztikai információkra vonatkozó adatszolgáltatásra, azért is, hogy a Bizottság értékelni tudja az egységes közbeszerzési piacot;

33.

 felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a nyílt formátumú adatok innovatív felhasználását, mivel ezek az adatok elengedhetetlenek bármelyik, a közigazgatását irányító kormányzat számára, valamint egyúttal lehetővé teszik, hogy a bennük rejlő gazdasági potenciált a vállalkozások kiaknázzák, ezáltal előmozdítva a közbeszerzésben érintett intézmények és szervezetek átláthatóságát és közbeszerzéssel kapcsolatos felelősségét; megjegyzi, hogy az ilyen adatok közzététele során mindig figyelembe kell venni az arányosság elvét és az adatvédelemmel és üzleti titokkal kapcsolatos uniós vívmányokat tiszteletben kell tartani;

Egységes piac és a közbeszerzéshez való jobb hozzáférés

34.

 kiemeli, hogy a közbeszerzési eljárásoknál elengedhetetlen a verseny, és sajnálattal állapítja meg, hogy az utóbbi években az Unióban csökkent a közbeszerzések területén tapasztalható verseny intenzitása; sürgeti a nagy százalékban egy ajánlattevős felhívásokat alkalmazó tagállamokat, hogy kezeljék a problémát;

35.

 sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék a közös, többek között határokon átnyúló közbeszerzési eljárásokat, melyeket a felülvizsgált uniós szabályok elősegítenek, és felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson mélyreható támogatást e területen; úgy véli, hogy ezek az eljárások azonban nem eredményezhetnek olyan méretű szerződéseket, amelyekkel a kkv-k gyakorlatilag már az eljárás legkorábbi szakaszában ki vannak zárva;

36.

 sajnálja, hogy a kkv-k és a szociális gazdasági vállalkozások továbbra is nehézségekkel szembesülnek a közbeszerzéshez való hozzáférés tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a 2014-es irányelvekben előírt intézkedések hatékonyságát, és szükség esetén tegyen javaslatot új megoldásokra;

37.

 felkéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az Európai Parlamentnek a végrehajtásról a 2014/24/EU irányelv 46. cikkében szereplő „alkalmazd, vagy magyarázd meg”elv alapján, amely előírja a szerződő hatóságok részére, hogy megadják azon legfontosabb okokat, amelyek miatt úgy döntöttek, hogy nem bontják részekre a szerződést, amit részletesen meg kell magyarázniuk a közbeszerzési dokumentumokban vagy az egyedi jelentésben;

38.

 felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a kkv-k ajánlattételi felhívásokban való részvételét, például ahol lehetséges, kötelező részekre bontás vagy a pályázati eljárásban való részvételhez szükséges üzleti forgalom korlátozása révén; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési szerződések részekre bontása segíti a piaci versenyt, és csökkenti az egyetlen szolgáltatótól való függés kockázatát; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki tanácsadó szolgáltatásokat és képzéseket a kkv-k számára a pályázati eljárásokban való részvételük javítása érdekében;

39.

 felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze különösen a határokon átnyúló közbeszerzések nyelvi korlátokból eredő, adminisztratív, jogi vagy egyéb akadályait és javasoljon megoldásokat, vagy avatkozzon be a működőképes határokon átnyúló közbeszerzés biztosítása érdekében;

40.

 kiemeli a vásárolt termékek és szolgáltatások interoperabilitása biztosításának és az eladótól való függés elkerülésének fontosságát, és felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket ezen a területen;

41.

 sajnálatát fejezi ki az uniós közbeszerzési eljárásokra vonatkozó egyértelmű és konszolidált adatok hiánya miatt, és megjegyzi, hogy a közbeszerzéshez való hozzáféréssel kapcsolatban megbízható adatokra van szükség a közszférabeli szervezetek elszámoltathatóságának ellenőrzéséhez, és hogy ezek az adatok a csalás és a korrupció elleni küzdelem eszközei;

42.

 elfogadja a jogorvoslati lehetőségekről szóló irányelv értékelésének eredményét és a Bizottság azon határozatát, miszerint nem javasolja a jogszabály felülvizsgálatát, de felhív a nemzeti felülvizsgálati szervek közötti együttműködés folytatására és arra, hogy a Bizottság az irányelvekkel kapcsolatban nyújtson bővebb iránymutatást;

43.

 sajnálja, hogy a védelmi beszerzésekről szóló irányelv még nem hozta a kívánt eredményeket, nevezetesen a határon átnyúló infrastrukturális projektek terén, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a jelenleg alkalmazandó szabályok jobb végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket;

44.

 hangsúlyozza a közbeszerzési eljárások átláthatóságának és megkülönböztetésmentes jellegének fontosságát; emlékeztet a megfelelő fellebbezési eljárások fontosságára, és a fellebbezés elindítására vonatkozó iránymutatásokhoz való hozzáférés jelentőségére;

Nemzetközi közbeszerzési szerződések

45.

 uniós fellépésre szólít fel az uniós beszállítók harmadik országok közbeszerzési piacaihoz való hozzáférésének javítása céljából, mivel az Unió közbeszerzési piaca az egyik legnyitottabb a világon;

46.

 aggodalmát fejezi ki a közbeszerzési eljárásokon belüli tisztességtelen verseny miatt, amely a harmadik országbeli versenytársakkal kapcsolatos állami beavatkozás eredménye, különösen az elektromos járművek és az akkumulátorok piacán; úgy véli, hogy szükség van a piacvédelmi eszközök és a közbeszerzési gyakorlatok összekapcsolására;

47.

 hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési piacok kiemelt gazdasági jelentőségűek, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési kiadások a becslések szerint a globális GDP 20%-át teszik ki, és hangsúlyozza, hogy a harmadik országok közbeszerzési piacaihoz való hozzáférés javítása, valamint az európai vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételek kialakítása ezért az áruk és szolgáltatások kereskedelme növekedésének jelentős hajtóereje lehet, továbbá szélesebb választékhoz és az uniós és harmadik országbeli adófizetők pénzéért jobb értékhez vezet;

48.

 rámutat, hogy a harmadik országok közbeszerzési piacai gyakran de jure és/vagy de facto zárva vannak az uniós ajánlattevők előtt; ösztönzi a Bizottságot, hogy gyűjtsön és nyújtson jobb adatokat a nemzetközi közbeszerzési eljárásokról; emlékeztet arra, hogy a Bizottság becslései szerint protekcionista intézkedések miatt jelenleg a globális közbeszerzési piac több mint fele el van zárva a szabad nemzetközi versenytől, és az ilyen intézkedések száma globális szinten egyre nő, míg megközelítőleg 352 milliárd EUR értékben az uniós közbeszerzési piac nyitva áll a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodás (GPA) tagállamainak ajánlattevői előtt; hangsúlyozza, hogy az Uniónak anélkül kell kezelnie ezt az egyensúlyhiányt, hogy protekcionista intézkedésekhez folyamodna; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai vállalkozások hasonló mértékben jussanak piacra, mint a külföldi versenytársak az uniós piacon, és megjegyzi, hogy a javasolt nemzetközi közbeszerzési eszköz bizonyos feltételek mellett segítheti a nagyobb mértékű piacra jutást;

49.

 üdvözli, hogy a közbeszerzés területén a Bizottság fellépésének hat elsőbbséget élvező területe közül az egyik a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés javítása; hangsúlyozza, hogy a harmadik országok közbeszerzési piacaihoz – köztük az országosnál alacsonyabb szintű piacokhoz – való hozzáférés javítása az uniós kereskedelmi tárgyalások során erős offenzív érdek, mivel számos uniós vállalkozás a különböző ágazatokban igencsak versenyképes; hangsúlyozza, hogy az európai vállalatok külföldi pályázatokon való rézvételének maximalizálása érdekében a jövőben valamennyi kereskedelmi megállapodásnak tartalmaznia kell az állami közbeszerzéseket; felszólítja a Bizottságot, hogy az Unió szabadkereskedelmi megállapodásaiban rögzített, a közbeszerzési piacokra vonatkozó rendelkezések tekintetében biztosítsa azok betartását és megfelelő végrehajtását; emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi megállapodásokat kell felhasználni a harmadik országok közbeszerzési piacaihoz való hozzáférés javítására, és emlékeztet, hogy ez a jobb hozzáférés és a korszerű, hatékony és átlátható közbeszerzési eljárásokra vonatkozó megerősített szabályok – melyek alapvető fontosságúak az adófizetők pénzéért nagyobb érték biztosításához – kell képezzék az EU által kötendő minden kereskedelmi megállapodás kulcselemeit, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartva az uniós közbeszerzési irányelvekbe foglalt, legitim, közpolitikai célkitűzéseket; hangsúlyozza, hogy a harmadik országok gazdasági szereplőinek a közbeszerzési szerződések odaítéléséhez meg kell felelniük a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvben lefektetett uniós szociális és környezetvédelmi kritériumoknak, és ezzel összhangban ösztönzi, hogy az ilyen szerződések odaítélésekor a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériumát alkalmazzák; megállapítja, hogy a kétoldalú és a szubregionális szabadkereskedelmi megállapodások nem minden esetben biztosítanak teljes körű hozzáférést a közbeszerzési piacokhoz; felkéri a Bizottságot, hogy tárgyalások útján érje el a harmadik országok közbeszerzési piacai tekintetében a lehető legnagyobb fokú hozzáférést;

50.

 hangsúlyozza, hogy a harmadik országok közbeszerzési piacainak megnyitására irányuló minden stratégiának konkrétan kell orvosolnia a kkv-k előtt álló akadályokat és a kkv-k egyedi igényeit, hogy megkönnyítsék piacra jutásukat, mivel a harmadik országok közbeszerzési piacaira való betörés tekintetében különösen hátrányos helyzetben vannak, ugyanakkor a kkv-k harmadik országbeli új versenytársakkal való szembenézésének hatásait is kellőképpen meg kell vizsgálni; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a kkv-barát közbeszerzési eljárásoknak (többek között a határokon átnyúló kezdeményezéseknek és az ajánlatok különböző részekre való bontásának) a kereskedelmi megállapodásokba történő belefoglalását; hangsúlyozza, hogy különösen a kkv-k számára előny származhat abból, ha digitalizálódnak, és a harmadik országokkal folytatott közbeszerzési eljárásokban elektronikus közbeszerzést alkalmaznak;

51.

 rámutat, hogy a fő feltörekvő gazdaságok, mint Brazília, India, Kína és Oroszország, még nem részei a GPA-nak, ugyanakkor Kína és Oroszország tekintetében már folyamatban van a hivatalos csatlakozási eljárás, és kéri a Bizottságot, hogy bátorítsa és támogassa a harmadik országokat a GPA-hoz való csatlakozásra irányuló erőfeszítéseik során, mivel hosszú távon a multilaterális és a plurilaterális megállapodások képviselik az egyenlő versenyfeltételek megteremtésének legjobb módját; hangsúlyozza, hogy a nagyratörő közbeszerzési rendelkezéseket tartalmazó kétoldalú kereskedelmi megállapodások, amelyek tiszteletben tartják a GPA alapjául szolgáló elveket; a megerősített multilaterális együttműködés ugródeszkái lehetnek;

52.

 kiemeli a GPA jelentőségét, mely nemcsak de jure biztosít hozzáférést harmadik országok közbeszerzési piacaihoz, de meg is erősíti a közbeszerzési eljárások átláthatóságát és kiszámíthatóságát; bátorítja a Bizottságot, hogy ösztönözze globális és összetartó normák kidolgozásának elősegítését az átlátható közbeszerzésekhez mint a korrupció elleni küzdelem fontos eszközéhez; konkrétabban kéri a Bizottságot, hogy törekedjen olyan közös közbeszerzési szabályokról szóló rendelkezéseket belefoglalni a kereskedelmi megállapodásokba, melyek lehetővé teszik a korrupció jelentését, az eljárások egyszerűsítését és az ajánlattevők feddhetetlenségének és átláthatóságának megerősítését.

Professzionalizálás

53.

 üdvözli a Bizottság professzionalizálással kapcsolatos ajánlásait és felszólítja a tagállamokat, hogy elsőbbséggel dolgozzanak ki nemzeti terveket; úgy véli, hogy minden tervnek meg kell különböztetnie a közbeszerzés típusait, különösen mivel a kkv-k szolgáltatásokkal és digitális infrastruktúrával kapcsolatos közbeszerzésekhez való hozzáférése más módon könnyíthető meg, mint a nagy infrastrukturális szerződések esetében;

54.

 felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a tagállamokban végzett, professzionalizálással kapcsolatos megfelelő fellépések uniós forrásokból történő pénzügyi támogatásának eszközére;

55.

 sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közbeszerzésekért felelős személyek alacsony szakmai hozzáértést tanúsítanak, és felszólítja a tagállamokat, hogy a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában fejlesszék a részt vevő személyek készségeit;

56.

 kiemeli, hogy mind a közbeszerzőknek, mind a beszállítóknak kellően képzetteknek kell lenniük ahhoz, hogy a közbeszerzések valamennyi szakaszában hatékonyan tudjanak dolgozni, és hogy a professzionalizálás tekintetében figyelmet kell fordítani a közigazgatás valamennyi szintjére, továbbá a minőség kritériumokra, például a szociális és környezetvédelmi kritériumokra; úgy véli, jobb eredményeket lehet elérni, ha az állami hatóságok jobban átgondolják, hogy mit és hogyan fognak beszerezni; a tárgyalásos eljárás sérelme nélkül sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közbeszerzési eljárásokat gyakran olyan nagyobb tapasztalattal rendelkező vállalatok kapják meg, amelyek részt vesznek a közbeszerződési szerződés tervezési szakaszában, és ezáltal helyzetelőnyben vannak;

57.

 felszólítja a tagállamokat, hogy a beszerzési szakemberek, köztük a kkv-kban dolgozók képzésének és életpálya-építésének javítása céljából ösztönözzék az egyetemeket az európai közbeszerzési jog területén, többek között a hozzáférhető informatikai eszközök fejlesztésével és elterjedésével kapcsolatban további kurzusok kidolgozására; támogatja a megfelelő műszaki és informatikai készségek közös európai keretének létrehozását.

o

o o

58.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL L 259., 2017.10.7., 28. o.

(2)  HL L 94., 2014.3.28., 65. o.

(3)  HL L 94., 2014.3.28., 243. o.

(4)  HL L 94., 2014.3.28., 1. o.

(5)  HL L 133., 2014.5.6., 1. o.

Top