52018IP0373

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52018IP0373 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018IP0373

Az Európai Parlament 2018. október 3-i állásfoglalása a megosztott könyvelési technológiákról és a blokkláncokról: bizalomépítés a közvetítők kiiktatásával (2017/2772(RSP))

HL C 11., 2020.1.13, p. 7–14 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:: 03/10/2018; szavazás napja
Date of vote:: 03/10/2018
Date of debate:: 01/10/2018

Author:: Európai Parlament, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Form:: Állásfoglalás
Parliamentary term:: Nyolcadik parlamenti ciklus
Internal reference:: 2017/2772(RSP)
Session:: 2018-2019

Legal basis:

32016R0679

Link

Select all documents mentioning this document

Instruments cited:

Link

EUROVOC descriptor:

Subject matter:

Directory code:

13.20.60.00 Iparpolitika és belső piac / Iparpolitika: ágazati intézkedések / Információtechnológia, távközlés és informatika

HTML

PDF

Official Journal

13.1.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 11/7

P8_TA(2018)0373

Megosztott könyvelési technológiák és a blokkláncok: bizalomépítés a közvetítők kiiktatásával

Az Európai Parlament 2018. október 3-i állásfoglalása a megosztott könyvelési technológiákról és a blokkláncokról: bizalomépítés a közvetítők kiiktatásával (2017/2772(RSP))

(2020/C 011/03)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel „a megosztott könyvelési technológiákról és a blokkláncokról: bizalomépítés a közvetítők kiiktatásával”tárgyban a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett kérdésre (O-000092/2018 – B8-0405/2018),

—	tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

—	tekintettel a virtuális fizetőeszközökről szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására (1),

—	tekintettel a pénzügyi technológiáról (FinTech) – a technológiának a pénzügyi szektor jövőjére tett hatásáról szóló, 2017. április 28-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a területi alapú tartalomkorlátozásról, illetve a vevő állampolgársága, a belső piacon belüli lakóhelye vagy székhelye alapján történő egyéb megkülönböztetésről szóló, 2018. február 6-i állásfoglalására (3);

—	tekintettel az általános adatvédelmi rendeletre ((EU) 2016/679 rendelet),

—	tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamának meghosszabbításáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2016)0597 – C8-0375/2016 – 2016/0276(COD)),

—	tekintettel Az Európai Parlament 2017. október 11-i állásfoglalása az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11815/2017 – C8-0313/2017 – 2017/2044(BUD)) (4),

—

tekintettel az Európai Bizottság megosztott könyvelési technológiák vizsgálatára vonatkozó kezdeményezéseire, többek között a „Blockchain4EU: Blockchain for Industrial Transformations”(Blockchain4EU: Ipari használatra alkalmas blokklánc), az „Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum”, a „Blokkláncok a közjó érdekében”, valamint „Az uniós blokklánc-infrastruktúra lehetőségeinek és megvalósíthatóságának vizsgálata”elnevezésű kezdeményezésekre,

—	tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

mivel a megosztott könyvelési technológia és a blokkláncok olyan eszközzé tehetők, amely új lehetőségeket ad a polgárok kezébe azáltal, hogy ellenőrzési mechanizmusok révén lehetőséget biztosítanak számukra annak eldöntéséhez, hogy mely adatokat kívánják megosztani a főkönyvben, valamint képessé teszik őket annak eldöntésére is, hogy ki láthatja ezeket az adatokat;

mivel a megosztott könyvelési technológia olyan általános célú technológia, amely javíthatja a tranzakciós költségek hatékonyságát azáltal, hogy kiiktatja a közvetítőket és a közvetítés költségeit, valamint növeli a tranzakciók átláthatóságát, átalakítja az értékláncokat és megbízható decentralizálás révén javítja a szervezési módszereket;

C.	mivel a megosztott könyvelési technológia a szükséges titkosítási és kontrollmechanizmusok révén olyan informatikai alapú paradigmát vezet be, amely demokratikussá teszi az adatokat, növeli a bizalmat és az átláthatóságot, valamint biztonságos és hatékony módot kínál a tranzakciók végrehajtására;

D.	mivel a megosztott könyvelési technológia ugyan támogatja a felhasználók álnévhasználatát, azonban nem teszi lehetővé a névtelenséget;

mivel a megosztott könyvelési technológia még mindig fejlesztés alatt áll, amihez innovációbarát, rugalmas és bátorító keret szükséges, amely jogbiztonságot nyújt és tiszteletben tartja a technológiasemlegesség elvét, ugyanakkor előmozdítja a fogyasztók, a beruházók és a környezet védelmét, növelve ezáltal a technológia társadalmi értékét, és csökkentve a digitális szakadékot, valamint fejlesztve a polgárok digitális készségeit;

F.	mivel a megosztott könyvelési technológia átlátható keretet biztosíthat, csökkentheti a korrupciót, jelezheti az adókijátszást, lehetővé teheti a jogellenes kifizetések nyomon követését, elősegítheti a pénzmosás elleni politikákat és jelezheti az eszközök hűtlen kezelését;

G.	mivel a megosztott könyvelési technológia lehetővé teszi az adatok integritásának biztosítását, és hamisításbiztos ellenőrzési nyomvonalat képes biztosítani, ami új közigazgatási modelleket tesz lehetővé és elősegíti a nagyobb biztonság megteremtését;

H.	mivel a megosztott könyvelési technológiára irányuló szabályozási megközelítésnek innovációbarátnak kell lennie, és a technológiasemlegesség elvén kell alapulnia, lehetővé téve az innovációbarát ökoszisztémák és innovációs központok létrehozását;

mivel a blokklánc egyike a megosztott könyvelési technológiák számos típusának; mivel bizonyos megosztott könyvelési technológiai megoldások minden egyes tranzakciót egymással időrendi sorrendben összekapcsolódó és ezáltal egy láncot alkotó blokkokban tárolnak, ami biztosítja az adatok biztonságát és integritását;

J.	mivel a kibertámadások e láncok esetében kevésbé hatékonyak, hiszen egy központi változat helyett több másolatot kell egyszerre sikeresen célba venniük;

K.	mivel a megosztott könyvelési technológia jelentősen fejlesztheti a gazdaság kulcsfontosságú ágazatait, valamint javíthatja a közszolgáltatások minőségét, tranzakcióikat illetően magas szintű elégedettséget és alacsonyabb költségeket biztosítva a fogyasztók és a polgárok számára;

L.	mivel többek között az adatvédelemhez vagy az adózáshoz hasonló területeket szabályozó horizontális rendelkezések és szabályok kapcsán felmerült kérdések és aggályok késleltethetik az Európai Unióban a megosztott könyvelési technológia lehetséges fejlődését;

M.	mivel a megosztott könyvelési technológiai alkalmazások képesek arra, hogy rövid időn belül rendszerszintű alkalmazásokká váljanak, hasonlóan ahhoz, ahogy a digitális innovációk alapvetően megváltoztatták a szolgáltatásokat más ágazatokban, például a telekommunikációban;

N.	mivel még nem teljesen ismertek a technológiához kapcsolódó kockázatok és problémák;

Megosztott könyvelési technológiák, decentralizáció és alkalmazások

hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia csökkenti a közvetítés költségeit a tranzakcióban részt vevő felek közötti bizalmas környezetben, és lehetővé teszi az olyan, partnerek közötti értékcserét, amely megerősíti a polgárok önállóságát, felbontja a hagyományos korábbi modelleket, javítja a szolgáltatásokat és a főbb ágazatok széles körének értékláncaiban csökkenti költségeket;

hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológián alapuló alkalmazások mélyreható hatással járhatnak a közigazgatás struktúrájára és az intézmények szerepére nézve, és kéri a Bizottságot, hogy készítsen egy tanulmányt, amelyben értékeli a megosztott könyvelési technológián alapuló közületi hálózatok szélesebb körű alkalmazására vonatkozó lehetséges forgatókönyveket;

kiemeli a megosztott könyvelési technológián alapuló alkalmazások széles körét, amelyek a gazdaság valamennyi ágazatára hatással lehetnek;

Energetikai- és környezetbarát alkalmazások

hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia átalakíthatja és demokratizálhatja az energiapiacokat, lehetővé téve a háztartások számára, hogy környezetbarát energiát termeljenek és kölcsönös alapon biztosítsák azt egymás számára; hangsúlyozza, hogy az ilyen technológiák méretezhetőséget és rugalmasságot biztosítanak a létesítmények üzemeltetői, a szolgáltatók és a fogyasztók számára;

hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia támogathatja a zöld energia termelését és fogyasztását, valamint javíthatja az energiatőzsdék hatékonyságát; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia átalakíthatja a hálózati üzemeltetést, valamint lehetővé teheti a közösségek és az egyének számára, hogy hálózati szolgáltatásokat nyújtsanak és hatékonyabban integrálják a megújuló energiaforrásokat; hangsúlyozza továbbá, hogy a megosztott könyvelési technológia alternatívákat teremthet az államilag finanszírozott, megújuló energiával kapcsolatos beruházási rendszerekre;

megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia megkönnyítheti az energiaátviteli és -elosztási infrastruktúrák működését, valamint új tranzakciós ökoszisztémát hozhat létre az elektromos járművekkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia javítja az energetikai jelentéstételt és lehetővé teszi a megújuló energiával vagy a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos tanúsítványok pontos nyomon követését;

hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia alternatív fizetési és adományozási mechanizmusokkal támogathatja a szegény vidéki közösségek villamos energiával való ellátását;

hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a kevésbé energiapazarló és általánosságban a leginkább környezetbarát műszaki megoldásokat; hangsúlyozza, hogy a különböző konszenzusos mechanizmusok, többek között a „teljesítés igazolása”(proof-of-work), a „részesedés igazolása”(proof-of-stake), a „jogosultság igazolása”(proof-of-authority) vagy az „eltelt idő igazolása”(proof-of-elapsed-time), energiafelhasználása eltérő; felhívja a Bizottságot, hogy a megosztott könyvelési technológiával kapcsolatos tevékenységeit egészítse ki energiahatékonysági dimenzióval, és kutatási kezdeményezések révén vizsgálja meg a különböző konszenzusos mechanizmusok energetikai hatását és energiahatékonyságát;

kéri a fejlesztés alatt álló különböző konszenzusos mechanizmusokon belüli irányítási modellek értékelését, figyelembe véve, hogy közvetítő rendszerekre, szereplőkre és szervezetekre lehet szükség a cserék hitelességének érvényesítéséhez és ellenőrzéséhez, illetve ahhoz, hogy időben megelőzhetőek legyenek a csalárd magatartások;

10.

kiemeli, hogy a megosztott könyvelési technológia új lehetőségeket kínálhat a körforgásos gazdaság számára az újrahasznosítás ösztönzése, valamint a bizalom és a jó hírnév valós idejű rendszereinek lehetővé tétele révén;

Közlekedés

11.

kiemeli a mobilitás és a logisztika terén a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségeket, ideértve a járművek nyilvántartásba vételét és adminisztrációját, a vezetési távolságok ellenőrzését, az intelligens biztosítást és az elektromos járművek töltését;

Egészségügyi ágazat

12.

kiemeli a megosztott könyvelési technológia potenciálját az egészségügyi ágazat adatkezelési hatékonyságának és a klinikai vizsgálatokról szóló jelentéseknek a javítása terén, lehetővé téve a közjogi és magánjogi intézmények közötti digitális adatcserét a polgárok/betegek felügyelete mellett;

13.

elismeri, hogy az egészségügyi adatok elektronikus átjárhatósága, a személyazonosság elektronikus ellenőrzése és a gyógykezelés hatékonyabb megosztása révén lehetőség nyílik az egészségügyi szektor hatékonyságának javítására;

14.

megállapítja, hogy a megosztott könyvelési technológia lehetővé teszi a polgárok számára egészségügyi adataik ellenőrzését és átláthatóságát, valamint az arról való döntést, kivel osztják meg azokat, ideértve az adatok biztosítótársaságoknál és a tágabb egészségügyi ellátási rendszeren belül történő felhasználását is; hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológiának védelmeznie kell a bizalmas egészségügyi adatok titkosságát;

15.

felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az egészségügyi rendszerek irányítása során a megosztott könyvelési technológián alapuló felhasználás eseteit, valamint hogy határozza meg azokat az alapeseteket és követelményeket, amelyek lehetővé teszik a magas színvonalú adatbevitelt és a különböző megosztott könyvelési technológiák közötti interoperabilitást a rendszertől, illetve az intézmények jellegétől és munkafolyamataitól függően;

Ellátási láncok

16.

kiemeli a megosztott könyvelési technológia jelentőségét az ellátási láncok javítása terén; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia megkönnyítheti a termékek, illetve azok összetevőinek vagy részeinek szállítását és eredetük ellenőrzését, javítva az átláthatóságot, a láthatóságot és a megfelelőség ellenőrzését annak biztosítása révén, hogy a termék származási helyén betartják a fenntarthatósági és emberi jogi protokollokat, ezáltal csökkenti annak kockázatát, hogy illegális áruk kerüljenek az ellátási láncba, és biztosítja a fogyasztóvédelmet; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia a vámtisztviselők számára eszközként szolgálhat a hamisításokkal kapcsolatos ellenőrzéseknél;

Oktatás

17.

hangsúlyozza a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségeket a felsőfokú képesítések ellenőrzését, a titkosított oktatási bizonyítványokat (például a blokkláncalapú bizonyítványt nyújtó „blockcert”-eket) és a kreditátviteli mechanizmusokat illetően;

18.

hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségek ismeretének hiánya elrettenti az európai polgárokat attól, hogy üzleti tevékenységük tekintetében innovatív megoldásokat használjanak;

19.

hangsúlyozza, hogy a technológiával kapcsolatos oktatási feladatok tagállamokon belüli ellátása érdekében létre kell hozni megosztott könyvelési technológiára szakosodott non-profit létesítményeket, például kutatóközpontokat, amelyek az innováció központjaiként működnének;

20.

felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy uniós szintű, nagymértékben méretezhető és interoperábilis hálózat létrehozásának megvalósíthatóságát, amely felhasználja az Unió oktatási intézményeinek technológia erőforrásait annak érdekében, hogy ezt a technológiát az adatok és információk megosztására lehessen használni, hozzájárulva a tudományos címek és a szakmai képesítések hatékonyabb elismeréséhez; ösztönzi a tagállamokat az erre a szakterületre vonatkozó egyetemi tantervek annak érdekében történő kiigazítására, hogy azok a kialakulóban lévő technológiákkal, például a megosztott könyvelési technológiával kapcsolatos tanulmányokat is felöleljék;

21.

elismeri, hogy a megosztott könyvelési technológia iránti bizalom megteremtése érdekében javítani kell a technológiával kapcsolatos ismereteket és megértést; kéri a tagállamokat, hogy célzott képzések és oktatás révén orvosolják ezt a problémát;

Kreatív ágazatok és szerzői jogok

22.

hangsúlyozza, hogy a „digitalizált”kreatív tartalom érdekében a megosztott könyvelési technológia lehetővé teheti a szellemi tulajdon nyomon követését és kezelését, valamint elősegíti a szerzői jogok és a szabadalmak védelmét; hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia lehetővé teheti a művészek számára a nagyobb szerepvállalást és a kreatív fejlődést egy nyitott nyilvános főkönyvön keresztül, amely a tulajdonjogok és a szerzői jogok tekintetében is egyértelmű adatokkal szolgálhat; hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia elősegíti, hogy az alkotókat a műveikhez lehessen kapcsolni, ezáltal növelve a biztonságot és a funkcionalitást egy együttműködő és nyílt innovációs ökoszisztémában, különösen olyan területeken, mint az additív gyártás és a 3D nyomtatás;

23.

megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia az alkotók javát szolgálhatja azáltal, hogy az általuk létrehozott kreatív tartalom használatát illetően nagyobb átláthatóságot és nyomon követhetőséget biztosít, valamint a kreatív tartalomért járó kifizetések tekintetében csökkenti a közvetítők számát;

Pénzügyi szektor

24.

kiemeli a megosztott könyvelési technológia jelentőségét a pénzügyi közvetítés területén és az abban rejlő lehetőségét, hogy javuljon az átláthatóság, csökkenjenek a tranzakciós és a rejtett költségek az adatok hatékonyabb kezelése és a folyamatok egyszerűsítése révén; Felhívja az interoperabilitással kapcsolatos kihívásokat, amelyeket a technológia alkalmazása támaszt a pénzügyi ágazatban;

25.

üdvözli a jelentős pénzügyi intézmények által végzett kutatást és kísérleteket a megosztott könyvelési technológia kapacitásainak feltárása terén; hangsúlyozza, hogy a technológia alkalmazása kihat a pénzpiaci ágazat infrastruktúráira, diszruptív hatást gyakorolva a pénzügyi közvetítésre;

26.

kéri a Bizottságot és a pénzügyi hatóságokat, hogy a pénzügyi szektorban kövessék nyomon a tendenciák alakulását és a megosztott könyvelési technológián alapuló felhasználás eseteit;

27.

hangsúlyozza a kriptovaluták körüli változékonyságot és bizonytalanságot; megjegyzi, hogy a kriptovalutákat használó alternatív fizetési és átutalási módszerek megvalósíthatóságát tovább lehet vizsgálni; kéri a Bizottságot és az EKB-t, hogy adjon visszajelzést a kriptovaluták ingadozásának okairól, azonosítsa a lakosságot érintő veszélyeket és vizsgálja meg a kriptovaluták európai fizetési rendszerbe való beillesztésének lehetőségeit;

Megosztott könyvelési technológián alapuló ökoszisztéma

Önrendelkezés, azonosítás és bizalom

28.

hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy olyan módon azonosítsák magukat, hogy közben ellenőrizni tudják, hogy mely személyes adatokat kívánják megosztani; megjegyzi, hogy a különböző alkalmazások az átláthatóság eltérő szintjét teszik lehetővé, ami felveti annak igényét, hogy az alkalmazások megfeleljenek az uniós jogszabályoknak; hangsúlyozza azonban, hogy a nyilvános főkönyvben szereplő adatok álnevesítettek és nem anonimak;

29.

hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia támogatja az új modellek megjelenését, amelyekkel megváltozhat a digitális azonosítók jelenlegi szerkezete és a velük kapcsolatos jelenlegi felfogás; megjegyzi, hogy ennek eredményeként a digitális azonosítót kiterjesztik személyekre, szervezetekre és objektumokra, ez pedig tovább egyszerűsíti az olyan azonosítási folyamatokat, mint az „Ismerd az ügyfeledet”, ugyanakkor lehetővé teszi az adatok feletti személyes ellenőrzés gyakorlását;

30.

hangsúlyozza, hogy a személyes adatok kezeléséből következik annak szükségessége, hogy a felhasználók rendelkeznek a saját adataik kezeléséhez szükséges képességekkel, technikai ismeretekkel és készségekkel; aggodalommal tölti el, hogy a kellő ismeret hiánya miatt fennáll a saját adatokkal való visszaélés veszélye és a felhasználók kiszolgáltatottsága a csalárd konstrukcióknak;

31.

hangsúlyozza, hogy a digitális azonosítók rendkívül fontosak e technológia jövőjét illetően; úgy véli, hogy szükség van az azzal kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjére, hogy miként biztosítható ezen adatok biztonsága;

32.

hangsúlyozza, hogy habár a megosztott könyvelési technológia előmozdítja az önállóan kezelt személyazonosság használatát, a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog alkalmazása nem egyszerű e technológia esetében;

33.

hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy a megosztott könyvelési technológiák használata teljes mértékben megfeleljen az uniós adatvédelmi jogszabályoknak, és különösen az általános adatvédelmi rendeletnek; felhívja a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost, hogy e területen nyújtsanak további útmutatást;

34.

hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológia iránti bizalmat olyan kriptográfiai algoritmusok teszik lehetővé, amelyek a közvetítőként eljáró harmadik felet egy olyan mechanizmus révén helyettesítik, amely érvényesíti, biztosítja és nyilvántartja a tranzakciókat;

35.

hangsúlyozza, hogy a publikus (permissionless) blokkláncok iránti bizalmat a kriptográfiai algoritmusok, a résztvevők, a hálózat kialakítása és struktúrája teszik lehetővé, és a közvetítőként eljáró harmadik feleket egy olyan mechanizmus helyettesítheti, amely érvényesíti, védi és megőrzi a tranzakciókat, és meggyorsítja bizonyos értékpapír-tranzakciók klíring- és elszámolási folyamatait; megjegyzi, hogy a biztosítékok hatékonysága a technológia megfelelő megvalósításától függ, ami valódi biztonságot garantáló és ezért a bizalmat növelő technológiai fejlesztést tesz szükségessé;

Intelligens szerződések

36.

hangsúlyozza, hogy az intelligens szerződések azon fontos tényezők közt szerepelnek, amelyek a megosztott könyvelési technológiákon keresztül válnak lehetővé, és a decentralizált alkalmazások fő feltételét jelenthetik; Hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak alapos értékelést kell végeznie a lehetőségekre és a jogi következményekre vonatkozóan, pl. a joghatósággal kapcsolatos kockázatokat illetően; úgy véli, hogy a használati esetek nyomon követése hasznos az intelligens szerződésekben rejlő lehetőségek felmérése során;

37.

hangsúlyozza, hogy a digitális kriptográfiai aláírással kapcsolatos jogbiztonság megteremtése döntő fontosságú lépést jelent az intelligens szerződések lehetővé tételéhez;

38.

felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a műszaki szabványoknak a főbb nemzetközi szervezetek, mint pl. az ISO, az ITU és a CEN-CENELEC általi fejlesztését, és az intelligens szerződések érvényesíthetőségével kapcsolatban alaposan vizsgálja meg az egyes tagállamokban meglévő jogi kereteket; kéri a Bizottságot, hogy amennyiben az intelligens szerződések használata során a digitális egységes piacon belül akadályok merülnek fel, hozzon megfelelő intézkedéseket ezen akadályok arányosságának értékelése érdekében; megjegyzi azonban, hogy a jogbiztonság növelhető a tagállamok közti, az intelligens szerződésekre vonatkozó jogi koordináció vagy kölcsönös elismerés révén;

Kölcsönös átjárhatóság, szabványosítás és méretezhetőség

39.

hangsúlyozza, hogy többféle megosztott könyvelési technológia létezik különböző technológiai jellemzőkkel, valamint az irányításra (engedélyhez kötött és engedélyhez nem kötött megosztott főkönyvek) és a konszenzusra vonatkozó különböző mechanizmusokkal;

40.

megjegyzi, hogy a hatékonyság biztosításához szükséges az interoperabilitás: i. a megosztott könyvelési technológiák között; ii. az ugyanazon megosztott könyvelési technológián alapuló alkalmazások között; iii. a megosztott könyvelési technológiák és a hagyományos korábbi rendszerek között;

41.

üdvözli az ISO és a hozzá hasonló szervezetek arra irányuló kezdeményezéseit, hogy a megosztott könyvelési technológiák terén szabványokat alakítsanak ki; felhívja a Bizottságot, hogy a szabványok meghatározását illetően folytassa a más nemzetközi szervezetekkel való együttműködését;

42.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szabványok megállapítása során globális megközelítés érvényesüljön annak megakadályozása érdekében, hogy az innovatív vállalkozásokat a szabályozás kiszorítsa az Unióból;

43.

hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológiák iránti bizalom megteremtéséhez nagyszámú megbízható és kiterjedt megosztott főkönyvre van szükség, hogy elkerülhető legyen, hogy az adatok néhány piaci szereplő kezében összpontosuljanak, ami összejátszást eredményezhet; ösztönzi, hogy az Európai Unió egész területén hozzanak létre megosztott könyvelési technológiai központokat;

Az infrastruktúra biztonsága

44.

emlékeztet arra, hogy fontos a megosztott könyvelési technológia infrastruktúrájának védelme, és azt javasolja, hogy e technológia előnyeinek tényleges kiaknázása érdekében nem szabad lehetővé tenni az erőfölénnyel való visszaélést;

45.

felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel a technológiai fejlesztéseket (például a kvantumszámítógépeket), értékelje a technológiai kockázatokat és támogassa a kibertámadásokkal vagy a rendszerszintű összeomlással szembeni ellenálló képességet, valamint ösztönözze az adatvédelmi projekteket, amelyek biztosítják a megosztott könyvelési technológiát alkalmazó platformok fenntarthatóságát, az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont programjának keretében; felszólítja a Bizottságot, hogy a fentiekre tekintettel különítse el a megfigyelőközpont forrásait;

46.

ösztönzi az illetékes hatóságokat és a Bizottságot, hogy a megosztott könyvelési technológiák tekintetében dolgozzanak ki stressztesztelési eljárást;

A megosztott könyvelési technológiák stratégiai jelentősége a közinfrastruktúra esetében

47.

hangsúlyozza a megosztott könyvelési technológia hatékonysági potenciálját a közszolgáltatások és a közigazgatás számára a bürokrácia csökkentése területén, különös tekintettel az e-kormányzati cselekvési terv egész Unióban való végrehajtására és az egyszeri digitális adatszolgáltatás elvének uniós szintű elfogadására, ami tovább csökkenti a polgárokat, a vállalkozásokat és a közigazgatást sújtó adminisztratív terheket;

48.

hangsúlyozza a megosztott könyvelési technológiában rejlő arra irányuló lehetőséget, hogy decentralizálják az igazgatást és javítsák a polgárok képességét arra, hogy elszámoltathassák a kormányokat; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a hagyományos közszolgáltatások fejlesztésének lehetőségeit, ideértve a következő területek digitalizációját és decentralizációját: a földnyilvántartás, az engedélyezések és a polgárok számára kiadott tanúsítványok (pl. születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat), valamint többek között a migrációkezelés, különösen konkrét használati esetek és kísérleti programok kidolgozása révén; kéri a Bizottságot, hogy azokat a megosztott könyvelési technológiai alkalmazásokat is vizsgálja meg, amelyek javítják a magánélet védelméhez és az adatforgalom titkosságához kapcsolódó eljárásokat, valamint az e-kormányzati szolgáltatásokhoz decentralizált digitális azonosító segítségével történő hozzáférést;

49.

tudatában van a megosztott könyvelési technológiai alkalmazásokhoz kapcsolódó kockázatoknak, különös tekintettel a publikus blokklánc-alkalmazások bűncselekményekhez való felhasználására, ideértve az adókijátszást, az adókikerülést és a pénzmosást is, és kitart amellett, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak sürgősen foglalkozniuk kell ezekkel a kérdésekkel, illetve nyomon kell követniük azokat; e célból felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségeket a bűnüldözés, a pénzmosás és a feketegazdasági tranzakciók nyomon követése, valamint az adóellenőrzés terén is;

50.

kéri a Bizottságot, hogy a közjó előmozdítását illetően vizsgálja meg a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőséget, valamint értékelje a technológia társadalmi hatásait;

51.

kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre megosztott könyvelési technológián alapuló platformokat, amelyek lehetővé teszik a nem kormányzati szervezeteknek biztosított uniós források nyomon követését és ellenőrzését, és ily módon növelik az uniós támogatási programok láthatóságát és a kedvezményezettek elszámoltathatóságát;

52.

hangsúlyozza, tekintettel a megosztott könyvelési technológia által a hatékonyság terén nyújtott előnyökre, az európai közigazgatásban alkalmazott megosztott könyvelési technológiák által nyújtott lehetőségeket, amelyek az uniós jog tiszteletben tartása mellett lehetővé teszik a tagállamok közötti, decentralizált tranzakciókat, ezáltal elősegítve a biztonságosabb és egyszerűbb szolgáltatások, szabályozási jelentéstétel és adatátvitel kialakítását a polgárok és az uniós intézmények között;

53.

hangsúlyozza, hogy az uniós közszférán belüli blokkláncok nagyobb átláthatóságot biztosítanának, továbbá lehetővé tennék, hogy a polgárok számára egyszerűsítsék az információfeldolgozást, valamint hogy biztonságosabb szolgáltatásokról gondoskodjanak; hangsúlyozza, hogy kialakítható lenne egy, a tagállamok között megosztott, engedélyezett blokklánc-hálózat a polgárok adatainak biztonságos és rugalmas tárolása érdekében;

54.

felhívja a bizottságot, hogy készítsen értékelést az elektronikus szavazási rendszerek biztonságosságáról és hatékonyságáról, beleértve azokat, amelyek megosztott könyvelési technológián alapulnak, a magán- és a közszektor vonatkozásában egyaránt; ösztönzi a használati esetek további vizsgálatát;

Kkv-k, technológiatranszfer és finanszírozás

55.

üdvözli a megosztott könyvelési technológiában rejlő potenciált a meglévő értékláncok javítására, az üzleti modellek átalakítására, valamint ezáltal az innovációvezérelt jólét előmozdítására; kiemeli az ellátási lánc korszerűsítésének és a vállalkozások közötti interoperabilitás növelésének hatásait;

56.

hangsúlyozza, hogy a nyílt blokklánc-protokollok csökkenthetik a kkv-k piacra lépése előtt álló akadályokat, a digitális piactereken pedig javíthatják a versenyt;

57.

hangsúlyozza, hogy a kkv-k a tranzakciós költségek, a közvetítési költségek és a bürokrácia csökkentése révén részesülhetnek a közvetítők kiiktatásának előnyeiből; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia használata speciális infrastruktúrákba való beruházásokat vagy nagy kapacitású szolgáltatásokat tesz szükségessé;

58.

megjegyzi, hogy az innovatív kis- és középvállalkozások és az induló innovatív vállalkozások számára hozzáférést kell biztosítani a megosztott könyvelési technológián alapú projektek létrehozásához szükséges finanszírozási forrásokhoz; felhívja az EBB-t és az EBA-t, hogy hozzon létre olyan finanszírozási lehetőségeket, amelyek a technológiatranszfer felgyorsítása érdekében támogatják a megosztott könyvelési technológián alapuló vállalkozói törekvéseket;

59.

felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal partnerségben biztosítsa a jogbiztonságot a befektetők, a felhasználók és a polgárok számára, ugyanakkor ösztönözze a harmonizációt az Unión belül, valamint vizsgálja meg a megosztott könyvelési technológián alapuló projektek európai útlevele bevezetésének gondolatát;

60.

Hangsúlyozza az első nyilvános kriptovaluta-kibocsátásokban (Initial Coin Offerings (ICOs)) alternatív beruházási eszközként rejlő potenciált a kkv-k és innovatív induló vállalkozások finanszírozása, valamint a technológiatranszfer meggyorsítása terén; megjegyzi, hogy az ICO-kra vonatkozó egyértelmű jogi keret hiánya negatív hatással lehet e potenciálra; emlékeztet arra, hogy a jogbiztonság alapvető fontosságú lehet a beruházók és a fogyasztók védelme, valamint az aszimmetrikus információkból, csalárd magatartásból és az illegális tevékenységekből, köztük a pénzmosásból és adóelkerülésből eredő kockázatok csökkentése terén, ahogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) 2017. évi, a megosztott könyvelési technológiáról szóló jelentése kiemeli; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást, szabványokat és közzétételi követelményeket különösen a hozzáférést biztosító tokenek („utility token”) esetében, amelyek inkább különálló eszközosztálynak minősülnek, nem pedig értékpapírnak;

61.

rámutat az ICO-khoz kapcsolódó veszélyekre; kéri a Bizottságot és az illetékes szabályozó hatóságokat, hogy határozzák meg azokat a kritériumokat, amelyekkel növelhető a befektetők védelme, és részletesen határozzák meg az ICO-k kibocsátóira vonatkozó közzétételi követelményeket és kötelezettségeket; hangsúlyozza, hogy az ICO-kban rejlő lehetőség feltárásához, valamint a csalás és a kedvezőtlen piaci jelzések megelőzése érdekében elengedhetetlen jogi egyértelműséget biztosítani;

62.

hangsúlyozza, hogy az ICO-k a tőkepiaci unió alapvető elemét képezhetik; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg azokat a jogi követelményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy ezen eszközosztályt más pénzügyi eszközökkel ötvözzék a kkv-k finanszírozásának és az innovációs projektek megerősítése érdekében;

63.

kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy megfigyelőközpontot az ICO-k nyomon követésére, valamint hozzon létre egy adatbázist, amely tartalmazza a jellemzőiket és osztályozási rendszerüket, különbséget téve a részvénytokenek és a hozzáférést biztosító tokenek között; Javasolja, hogy e megfigyelőközpont jótékony eredményeként létrejöhetne egy szabályozási kötöttségek nélküli tesztelésekre vonatkozó keretmodell, egy magatartási kódex és egy szabványrendszer, amelyek segítséget nyújtanának a tagállamoknak az ICO-kban rejlő lehetőségek feltárásra;

64.

üdvözli a Bizottság és a Tanács azon döntését, hogy az ESBA 2.0 keretében a megosztott könyvelési technológiák támogatásra jogosult ágazatként szerepelnek;

A megosztott könyvelési technológiák fellendítésére irányuló uniós politikák

65.

hangsúlyozza, hogy a megosztott könyvelési technológiára irányuló bármely szabályozási megközelítésnek innovációbarátnak kell lennie, amely lehetővé teszi a passzportálást, valamint hogy követnie kell a technológiasemlegesség és az üzletimodell-semlegesség elvét;

66.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki és alkalmazzanak olyan képzési és átképzési stratégiákat a digitális ismeretek terén, amelyek lehetővé teszik az európai polgárok paradigmaváltásban való aktív és inkluzív részvételét.

67.

ösztönzi az Európai Bizottságot és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy mihamarabb gondoskodjanak a technikai szakértelemről és a szabályozói kapacitásról, hogy szükség estén lehetővé tegyék a gyors jogalkotási és szabályozási fellépést;

68.

hangsúlyozza, hogy az Uniónak nem kell szabályoznia magát a megosztott könyvelési technológiát, hanem meg kell próbálnia megszüntetni a blokkláncok létrehozása előtt álló akadályokat; üdvözli a Bizottság megközelítését, miszerint a használati esetekre vonatkozó módszert követi, amikor ágazatonként megvizsgálja a megosztott könyvelési technológia használata körüli szabályozási környezetet és a technológiát használó szereplőket, továbbá kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a szabályozási megközelítések közelítését és összehangolását;

69.

kéri a Bizottságot, hogy mérjen fel és dolgozzon ki egy európai jogi keretet minden olyan jogi probléma megoldása érdekében, amely a megosztott könyvelési technológia keretében elkövetett csalás és bűncselekmények esetében merülhet fel;

70.

megállapítja, hogy az esetek használata elengedhetetlen a megosztott könyvelési technológián alapuló ökoszisztémában alkalmazandó bevált gyakorlatok kialakításához, valamint az eljárások automatizálásából fakadó, foglalkoztatási struktúrára gyakorolt hatások vizsgálatához és kezeléséhez;

71.

üdvözli az annak érdekében létrehozott előremutató kutatási kereteket, hogy a jobb döntéshozatal alátámasztása céljából alaposabban megvizsgálhassák a kialakulóban lévő technológiákkal kapcsolatos esetleges lehetőségeket és kihívásokat, és konkrétan üdvözli a Bizottság „Blockchain4EU: Blockchain for Industrial Transformations”(Blockchain4EU: Ipari átalakításokat támogató blokklánc) elnevezésű projektjét;

72.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatás figyelmének felhívására és tájékoztatására irányuló közös kezdeményezéseket azzal a céllal, hogy megkönnyítsék e technológia megértését és alkalmazását;

73.

kiemeli a megosztott könyvelési technológiával kapcsolatos kutatások és beruházások fontosságát; megállapítja, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell a kutatási kezdeményezések és a megosztott könyvelési technológián alapú projektek finanszírozását, mivel alapszintű kutatásra van szükség a megosztott könyvelési technológiát illetően, ideértve a lehetséges kockázatokkal és társadalmi hatásokkal kapcsolatos kutatást is;

74.

kéri a Bizottságot, hogy hívja fel a figyelmet a megosztott könyvelési technológiákra, indítson kezdeményezéseket a polgárok e technológiáról való tájékoztatása érdekében és foglalkozzon a tagállamok közötti digitális szakadék problémájával;

75.

javasolja, hogy a Bizottság által végrehajtott, megosztott könyvelési technológiához kapcsolódó meglévő és jövőbeli kezdeményezéseket és kísérleti projekteket – lehetőség szerint az Uniós blokklánc-megfigyelőközpont iránymutatása alapján – szorosan hangolják össze annak érdekében, hogy szinergiahatásokat érjenek el és valódi hozzáadott értéket teremtsenek, elkerülve ugyanakkor a költséges kettős struktúrák létrehozását; felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen folytasson eszmecserét az Európai Parlamenttel a megosztott könyvelési technológián alapú kísérleti projektek terén tett előrehaladásról;

76.

kéri a Bizottságot, hogy tegyen el olyan szakpolitikai kezdeményezéseket, amelyek előmozdítják az EU versenypozícióját a megosztott könyvelési technológia területén;

77.

hangsúlyozza, hogy az Uniónak kiváló lehetősége van arra, hogy globális vezető szerepet töltsön be a megosztott könyvelési technológia területén, valamint hogy nemzetközi partnereivel együttműködésben hiteles szereplővé váljon világszinten a technológia fejlesztését és annak piacait illetően;

o o

78.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0228.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0211.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0023.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0408.

Top