—

tekintettel a Szaúd-Arábiáról szóló korábbi, különösen a Szaúd-Arábiáról, az Unióval való kapcsolatairól, illetve a Közel-Keleten és Észak-Afrikában játszott szerepéről szóló, 2014. március 11-i (1), a Ráif Badavi ügyéről szóló, 2015. február 12-i (2), valamint az Ali Mohammed al-Nimr ügyéről szóló, 2015. október 8-i (3) állásfoglalásaira;

—

tekintettel arra, hogy 2015-ben Ráif Badavi szaúdi bloggernek ítélték oda a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat,

—

tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője által tett 2018. május 29-i nyilatkozatra a legutóbbi szaúd-arábiai letartóztatásokról, köztük az Al-Rashid dinasztiához tartozó Nawaf Talal Rasheed herceg – Nawaf Talal bin Abdul Aziz Al-Rashid egykori költő fia – önkényes letartóztatásáról és eltűnéséről,

—

tekintettel a szaúd-arábiai állambiztonsági elnökségnek a hét gyanúsított letartóztatásáról szóló, 2018. május 18-i nyilatkozatára,

—

tekintettel a bántalmazást törvényen kívül helyező, a szaúdi súra tanács által 2018. május 28-án jóváhagyott új jogszabálytervezetre,

—

tekintettel a Szaúd-Arábia és más országok által Katar ellen bevezetett szankciók emberi jogi hatására országon belül és regionálisan egyaránt, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatala (OHCHR) által 2017 decemberében kiadott, az Öböl-válság emberi jogi hatásáról szóló jelentésre,

—

tekintettel arra, hogy Szaúd-Arábia tagja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának (CSW), valamint hogy 2019 januárjától tagja lesz a CSW végrehajtó tanácsának,

—

tekintettel Hrisztosz Sztilianidesz biztos által az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnökének (főképviselő/alelnök) nevében a 2017. július 4-i európai parlamenti vita során tett felszólalásra Szaúd-Arábia megválasztásáról a CSW tagjának;

—

tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó ENSZ-bizottságnak a Szaúd-Arábiáról szóló együttes harmadik és negyedik időszaki, 2018. március 9-i jelentésére (4),

—

tekintettel az ALQST, az Emberi Jogok Öböl-menti Központja (GCHR) és az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH) 2018. március 7-i közös beadványára Szaúd-Arábiáról a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó ENSZ-bizottság 69. ülésén,

—

tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményre (CEDAW),

—

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

—

tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

—

tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára;

—

tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel 2018. május 15. óta a szaúdi hatóságok hét nőt – Loujain al-Hathloul, Aisha al-Mana, Madeha al-Ajroush, Eman al-Nafjan, Aziza al-Youssef, Hessah al-Sheikh, Walaa al-Shubbar – és négy férfit – Ibrahim Fahad Al-Nafjan, Ibrahim al-Modeimigh, Mohammed al-Rabiah és Abdulaziz al-Meshaal – tartóztattak le a nőjogi aktivizmusuk miatt; mivel a letartóztatott emberi jogi jogvédőket azóta azzal vádolták meg, hogy támogatják a külföldi körök tevékenységeit, érzékeny kormányzati pozíciók számára vesznek fel embereket, és a királyság destabilizációja céljából pénzelik a külföldi köröket; mivel ezek az aktivisták a gépjárművezetéssel kapcsolatosan a nőkre vonatkozó tilalom ellen és a férfi gyámok rendszerének eltörléséért kampányoltak; mivel a gépjárművezetéssel kapcsolatosan a nőkre vonatkozó tilalom 2018. június 24-ére tervezett feloldása előtt tartóztatták le őket;

B.

mivel Madeha al-Ajroush, Walaa al-Shubbar, Aisha al-Mana és Hessah al-Sheikh a jelentések szerint 2018. május 24-én szabadlábra került;

C.

mivel Loujain al-Hathloul esete különösen aggasztó, mivel őt akarata ellenére Abu-Dzabiból Szaúd-Arábiába szállították 2018 márciusában, miután részt vett a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó ENSZ-bizottság Szaúd-Arábia vizsgálatáról szóló ülésén; mivel a közelmúltbeli letartóztatásáig utazási tilalmat rendeltek el számára, és jelenleg a jelentések szerint más aktivistákkal együtt teljes elkülönítésben tartják;

D.

mivel Szaúd-Arábiában kivételesen szigorú korlátozások vonatkoznak a nőkre, annak ellenére, hogy a foglalkoztatás terén kormányzati reformok születtek a közelmúltban a nők jogainak érvényesítésére; mivel a szaúdi politikai és szociális rendszer továbbra is antidemokratikus és megkülönböztető, másodrendű polgárokként kezeli a nőket, nem teszi lehetővé a vallás és a hit szabadságát, komoly hátrányos megkülönböztetésben részesíti az ország jelentős külföldi munkaerejét, és súlyosan elnyom minden tiltakozó hangot;

E.

mivel az ügy vizsgálata és megtárgyalása még mindig folyik, és nehezen érkezik információ a letartóztatásokról, mivel a szaúdi hatóságok alig adnak információt;

F.

mivel 2018. május 25-én a szaúdi hatóságok letartóztatták a neves emberi jogi jogvédő Mohammed al-Bajadit, a betiltott szaúdi civil és politikai jogok egyesületének alapító tagját, amely bántalmazással gyanúsította meg a biztonsági erőket;

G.

mivel az emberi jogi jogvédők letartóztatása után néhány nappal kormányközeli médiacsatornák és közösségi média platformok rosszindulatú lejáratókampányt indítottak ellenük, az állambiztonságot fenyegető árulónak kiáltva ki őket; mivel szakértők szerint az emberi jogi jogvédők ellen jelenleg folytatott lejárató kampány azt sejteti, hogy valószínűleg nagyon súlyos büntetést akarnak kiróni rájuk;

H.

mivel a szaúdi társadalom fokozatosan, de folyamatosan változik, és mivel a szaúdi hatóságok számos intézkedést fogadtak el a nők egyenlő polgárokként való elismerésének javítására, mint például szavazati jog biztosítása számukra a helyhatósági választásokon, hozzáférés biztosítása számukra a konzultatív súra tanácshoz és a nemzeti emberi jogi tanácshoz, a gépjárművezetéssel kapcsolatosan a nőkre vonatkozó tilalom feloldása, valamint hozzáférés biztosítása számukra nyilvános sporteseményekhez;

I.

mivel a nők szerepvállalásának megerősítésén alapuló, az ország gazdasági és szociális átalakítását felvázoló „Vízió 2030” című reformterv valódi esély lehetne a szaúdi nők számára a törvény előtti egyenjogúságuk biztosítására, ami alapvető fontosságú a CEDAW szerinti jogaik teljes mértékű érvényesítéséhez; mivel azonban a nőjogi aktivisták közelmúltbeli letartóztatási hulláma a jelek szerint akadályozza ezt a célt, és sokan visszakoznak a reformtervtől;

J.

mivel Mohammad bin Salman Al Saud, a szaúdi trónörökös szóban támogatásáról biztosította a nőjogi reformokat, főleg az Európában és az Egyesült Államokban tett körútján, de eddig korlátozott mértékben valósultak csak meg ezek a reformok, és a nők jogait legsúlyosabban csorbító férfi gyámok rendszere még mindig fennáll; mivel emellett a herceg felügyelte a neves aktivisták, ügyvédek és emberi jogi jogvédők nagyszabású letartóztatását, ami csak erősödött azóta, hogy hozzáfogott az ország biztonsági intézményei feletti ellenőrzésének megszilárdításához;

K.

mivel Szaúd-Arábiának számos megkülönböztető jogszabálya van, különösen a személyes állapothoz, a női migráns munkavállalókhoz, a családi állapot törvényéhez, a munka törvénykönyvéhez, a nemzetiségi törvényhez és a férfi gyámok rendszeréhez kapcsolódó rendelkezések, amely utóbbi értelmében a CEDAW szerint őket megillető legtöbb jogot a nők csak egy férfi gyám jóváhagyásával gyakorolhatják;

L.

mivel Szaúd-Arábiában igen élénk az online emberi jogi jogvédők közössége, és a Közel-Keleten itt a legmagasabb a Twitter-felhasználók száma; mivel Szaúd-Arábia szerepel a Riporterek határok nélkül szervezetnek az internet ellenségeit felsoroló listáján a szaúdi média és az internet cenzúrázása miatt, valamint azért, mert büntetést ró ki azokra, akik a kormányt vagy a vallást bírálják; mivel a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az online és a hagyományos sajtó és média szabadsága a demokratizálódási folyamat és a reform lényeges előfeltétele, valamint biztosítja a hatalom alapvető ellenőrzését; mivel a 2015. évi Szaharov-díjas Ráif Badavi még mindig börtönben ül csupán azért, mert békésen hangot adott a véleményének;

M.

mivel Szaúd-Arábiának 2015-ben 0,847 volt az ENSZ humán fejlettségi mutatójának értéke, 38. helyen a 188 ország és terület közül; mivel Szaúd-Arábiában az ENSZ nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatójának értéke 0,257, 50. helyen a 159 országból 2015-ben; mivel Szaúd-Arábia a 144-ből a 138. helyen végzett a nemek közötti szakadékról szóló, a Világgazdasági Fórum által kiadott 2017-es globális jelentésben;

N.

mivel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó ENSZ-bizottság szerint Szaúd-Arábiának a CEDAW-egyezménnyel kapcsolatos általános kifogása nem egyeztethető össze az egyezmény tárgyával és céljával, és annak 28. cikke értelmében megengedhetetlen; mivel Szaúd-Arábia vezetés kötelezettséget vállalt arra, hogy „a legmagasabb szintű normák fenntartását képviseli az emberi jogok előmozdításában és védelmében”, amikor sikeresen pályázott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2013. évi tagságára;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.