EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.11.28.

COM(2018) 767 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Tőkepiaci unió: ideje megújítani az erőfeszítéseket a beruházások, a növekedés és az euró erősebb szerepének megvalósítása érdekében

1.Bevezetés

Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő 2018. évi beszédében hangsúlyozta, hogy „[a] közelmúlt fejleményei rávilágítottak gazdasági és monetáris uniónk elmélyítésének és a mély és likvid tőkepiacok kiépítésének a szükségességére. A Bizottság e területen előterjesztett javaslatai már csak ennek a Parlamentnek és a Tanácsnak a jóváhagyására várnak.”

A tőkepiaci unió 1 az Európai Unió egyik legfőbb prioritása. A soron következő decemberi Európai Tanács és az euróövezeten kívüli tagállamok részvételével megrendezésre kerülő euróövezeti csúcstalálkozó fényében egyre sürgetőbbé válik, hogy minden fél teljes mértékben elkötelezett legyen a tőkepiaci unió kiteljesítése iránt, és cselekedjen ennek érdekében.

Az Uniónak jól fejlett és integrált tőkepiacokra van szüksége a gazdasági és monetáris uniónak, valamint az euró nemzetközi szerepének megerősítése és támogatása érdekében. A hatékony tőkemobilitás a gazdasági konvergencia támogatása révén erősebbé teszi az uniós gazdaságot. Lehetővé teszi, hogy a tagállamok a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe való beruházásokhoz további finanszírozási forrásokat vegyenek igénybe. A teljes körű tőkepiaci unió fokozza a magánszektor kockázatmegosztását és segít enyhíteni a gazdasági sokkhatásokat az euróövezetben és azon túl, azáltal, hogy lehetővé teszi a gazdasági visszaesést tapasztaló országok befektetői és társaságai számára, hogy nem érintett országokban beruházási és finanszírozási lehetőségekhez férjenek hozzá.

A piaci alapú finanszírozás áthidalhatja a banki hitelezés átmeneti visszaesése által hagyott űrt. A válság alatt például a vállalkozásoknak nyújtott hitelezés zuhant, míg a részvények és kötvények általi finanszírozás stabil maradt. A hatékony és következetes felügyelettel rendelkező, sikeres tőkepiaci unió kiegészíti a bankuniót, és hozzájárul a stabil pénzügyi rendszerhez. Ez a közlemény kiegészíti a bankunióban a nemteljesítő hitelek csökkentéséről és a további kockázatcsökkentésről szóló harmadik eredményjelentést, amelynek elfogadására szintén ma kerül sor.

A sikeres tőkepiaci unióra azért is szükség van, hogy kialakuljanak helyi tőkepiacok, és a vállalkozások könnyebben juthassanak finanszírozáshoz. A piaci alapú alternatív finanszírozási források különösen fontosak az innováció, a vállalkozói készség és az induló vállalkozások finanszírozása szempontjából, amelyek a munkahelyteremtés fő motorjai. A sikeres tőkepiaci unió lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy uniószerte további finanszírozáshoz jussanak, például egy másik tagállam tőzsdéjén való jegyzés révén.

A tőkepiaci unió több befektetési lehetőséget kínál. Általa a lakossági befektetők olyan megtérülő befektetési termékekhez férhetnek hozzá, amelyek segítenek közép- és hosszú távú pénzügyi szükségleteik kielégítésében, beleértve a nyugdíjmegtakarítást. Jelenleg például az uniós polgárok csupán 27 %-a rendelkezik egyéni nyugdíjbiztosítási termékkel. A tőkepiaci unió több lehetőséget biztosít, hogy még több polgár tudjon felkészülni a nyugdíjas évekre. Emellett a lakossági befektetési alapoknak 2 csupán kicsivel több, mint harmadát értékesítik háromnál több tagállamban, szabályozási jellegű korlátok miatt. A tőkepiaci unió ezért lehetővé teszi a polgárok számára, hogy olcsóbb és jobb befektetési termékeket vásároljanak.

Az erős és likvid tőkepiacoknak köszönhetően az intézményi befektetők könnyebben működhetnek uniós szinten és finanszírozhatják az innovációt, a karbonszegény, erőforrás-hatékonyabb körforgásos gazdaságra való átállást és az infrastrukturális beruházásokat, amelyek alapvető fontosságúak az Unió versenyképességének megerősítéséhez.

A tőkepiaci unió a pénzügyi szolgáltatókat is képessé teszi majd arra, hogy terjeszkedjenek és szolgáltatásaikat különböző tagállamokban az ügyfelek szélesebb körének kínálják. Már 13 484 pénzügyi intézmény veszi igénybe az Unión belül pénzügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozó 359 953 útlevelet. A tőkepiaci uniónak köszönhetően a pénzügyi intézmények könnyebben kínálhatnák termékeiket és szolgáltatásaikat más tagállamokban, a befektetővédelem veszélyeztetése nélkül.Nem létezik olyan intézkedés, amely önmagában megvalósítaná a tőkepiaci uniót, mivel az a pénzügyi rendszer mélyreható szerkezeti változását vonja maga után. A Bizottság által előterjesztett intézkedések hatása összesítve jelentős lesz, de időbe telik, míg az összes előny jelentkezik. A felfelé mutató potenciál megvan (lásd az alábbi ábrát), és itt az ideje a határozott fellépésnek.

Ábra – A tőkepiacok mérete kiválasztott régiókban (2017. végi összegek a GDP százalékában)

Forrás:    Európai Tőkepiaci Intézet és saját számítások

Megjegyzések:    Noha az EU és az USA piacai nem teljesen összehasonlíthatóak, az ábrából kiderül, hogy a tőkepiacok a 28 tagú EU-ban az uniós GDP mintegy 160 %-át teszik ki, míg az Egyesült Államokban a GDP 260 %-át; részvénypiaci kapitalizáció és a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvények; az Európai Unió első 5 piacának átlaga Hollandia, Svédország, Dánia, Írország és Luxemburg GDP-vel súlyozott átlaga, sorban 40 %-os, 26 %-os, 16 %-os, 16 %-os, illetve 5 %-os súlyozással.

Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló 2018. évi beszédében emlékeztetett arra, hogy „[m]egbízatásunk kezdetén együttesen ígéretet tettünk […] a tőkepiaci unió, […] valóra váltására.” A 2019. májusi európai parlamenti választások közeledtével a Bizottság hangsúlyozza, hogy a társjogalkotóknak fel kell gyorsítaniuk a függőben lévő javaslatokkal kapcsolatos munkát, és az annak biztosításához szükséges politikai ambíciót kell tanúsítaniuk, hogy a mandátum végéig sor kerüljön minden javaslat lezárására. Az Egyesült Királyság jövőbeli kilépése még sürgetőbbé teszi az előrelépés szükségességét. A Bizottság készen áll arra, hogy fokozottabban támogassa a társjogalkotókat a tőkepiaci unió kulcsfontosságú építőköveinek lerakásában.

2.A tőkepiaci unió tekintetében eddig elért eredmények

A tőkepiaci unióra vonatkozó, 2015. szeptemberi cselekvési terv és annak 2017. júniusi félidős felülvizsgálata átfogó programot határozott meg, hogy a tőkepiaci unió építőkövei 2019-ig helyükre kerüljenek.

A program a Bizottság által előterjesztett 13 jogalkotási javaslatot tartalmaz, amelyek célja a tőkepiaci unió fő építőelemeinek létrehozása. A Bizottság emellett három olyan jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amelyek képessé teszik az Unió pénzügyi ágazatát arra, hogy mutassa az utat a zöldebb és tisztább gazdaság felé 3 . Az Európai Parlament és a Tanács azonban eddig csak három javaslatról állapodott meg:

1.A 2017 júniusában elfogadott, a tájékoztatóról szóló rendelet 4 csökkenti a finanszírozási lehetőségeket kereső vállalkozások bürokratikus terheit azáltal, hogy egyszerűen elkészíthetővé és a befektetők számára könnyen érthetővé teszi a tájékoztatót.

2.A 2017 októberében elfogadott, az európai kockázatitőke-alapokról és a szociális vállalkozási alapokról szóló rendeletek 5 célja a kockázati tőkébe és a szociális projektekbe történő beruházások fellendítése. E rendeletek révén a befektetők könnyebben fektethetnek be az innovatív kis- és középvállalkozásokba, mivel a szabályozás minden méretű alapkezelő előtt megnyílik, és kibővül azon vállalkozások köre, amelyekbe be lehet fektetni. Az új szabályok mellett a Bizottság az innovatív beruházások támogatására létrehozta a kockázatitőke-alapok alapját, és folytatja a kockázati tőkét támogató egyéb intézkedésekkel kapcsolatos munkát.

3.Végül a 2017 decemberében elfogadott, az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosításról szóló rendelet 6 hozzájárul az értékpapírosítási piac iránti bizalom kiépítéséhez, és felszabadítja a bankok mérlegeit. Ha a piac visszatérne a válság előtti átlagos kibocsátási szintekhez, a bankok további 157 milliárd EUR-t kitevő hitelt tudnának nyújtani a magánszektornak 7 . Az STS-értékpapírosításokról szóló rendeleten túlmenően a Bizottság módosította a Szolvencia II. szabályozási keret 8 végrehajtási szabályait, hogy megkönnyítse a biztosítók számára az STS-értékpapírosításokba és az infrastruktúrába történő befektetéseket.

A Bizottság az STS-értékpapírosításra és az infrastruktúrára vonatkozó módosításokhoz hasonlóan javaslatot kíván tenni a biztosítók saját tőkébe és zártkörűen kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba való befektetéseire vonatkozó módosításokra.

3.A tőkepiaci unióra vonatkozó olyan kezdeményezések, amelyek esetében további gyors előrelépésre van szükség

A tőkepiaci unió hatékony működésének erős politikai lendületet kell adni. Ahhoz, hogy az egységes piac előnyeit teljes mértékben kihasználhassák, a vállalkozásoknak és a befektetőknek az egész Unióban való terjeszkedést és a globális versengést biztosító új lehetőségekre, egyértelmű és arányos szabályokra, valamint hatékony felügyeletre van szüksége. Az erős és likvid tőkepiacok szintén létfontosságúak ahhoz, hogy az Uniónak a karbonszegény, erőforrás-hatékonyabb körforgásos gazdaságra való szükséges átállás finanszírozásában betöltött vezető szerepe megerősödjön.

3.1.Az egységes piac maximális kiaknázása új uniós szintű termékek és szolgáltatások révén

A Bizottság 2017 júniusában a páneurópai magánnyugdíjtermékről szóló javaslatot terjesztett elő. Egy uniós szintű magánnyugdíjtermék több lehetőséget biztosítana a polgároknak nyugdíjmegtakarításaik tekintetében, akár határokon átnyúlóan. Emellett méretgazdaságosságot teremtene, amely a megtakarítók számára jelentene előnyt azáltal, hogy jobb termékekhez férnének hozzá alacsonyabb költségek mellett. A magánnyugdíjak segíthetnek az idősödő népesség jelentette demográfiai kihívások kezelésében azáltal, hogy kiegészítik az állami és a foglalkoztatói nyugdíjakat azon polgárok esetében, akik emellett döntenek.

A Bizottság 2018 márciusában a fedezett kötvények keretéről szóló javaslatot fogadott el. A fedezettkötvény-piacok az Unió legnagyobb magánadósság-piacai közé tartoznak, és a hosszú távú finanszírozás fontos csatornái. Elősegítik, hogy a hitelintézetek képesek legyenek hatékonyan finanszírozni az ingatlanpiacot, és biztosítják az állam által garantált eszközök, például egyes kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek működését.

A Bizottság 2018 márciusában a pénzügyi technológiáról szóló cselekvési terv részeként a közösségi finanszírozás keretére vonatkozó javaslatot terjesztett elő 9 . Az uniós közösségi finanszírozási piac kevésbé fejlett, mint a világ más nagy gazdaságaiban. A szolgáltatásaikat határokon átnyúlóan nyújtani kívánó közösségi finanszírozási platformok előtt álló legnagyobb akadályok egyike a közös uniós szabályok hiánya. A javasolt szabályok elősegítik a forráshiányos vállalkozások, különösen az induló vállalkozások hozzáférését a finanszírozás ezen innovatív formájához, ugyanakkor biztosítják, hogy a befektetők erős védelemben és biztosítékokban részesüljenek.

2018 márciusában a Bizottság továbbá javaslatot tett a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítésére. Az alapok határokon átnyúló forgalmazását hátrányosan érintik az olyan akadályok, mint a nemzeti forgalmazási előírások és a szabályozói díjak. A javaslat célja, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá tegye az alapok határokon átnyúló forgalmazását. A határokon átnyúló forgalmazás bővítése több lehetőséget kínál a társadalmi vagy környezetvédelmi célokat szolgáló befektetési alapokba való befektetésre. A javasolt szabályok várhatóan javítanák a nemzeti követelmények átláthatóságát, megszüntetnék a terhet jelentő előírásokat és harmonizálnák az eltérő nemzeti szabályokat.

3.2.Egyszerűbb, világosabb és arányosabb szabályok a vállalkozások számára

A Bizottság 2017 májusában javaslatot terjesztett elő a tőzsdén kívüli piacokon a piaci szereplők számára a szabályok egyszerűsítése és a szabályozói terhek csökkentése céljából. A származtatott termékek piaca stabilitásának javításához jelentős mértékben hozzájárultak azok a kezdeményezések, amelyek a G20-aknak a tőzsdén kívül kereskedett származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló globális megállapodásán alapultak. A jelenlegi szabályok azonban minden piaci szereplőre vonatkoznak, a nagy bankoktól kezdve a kis pénzügyi vállalkozásokig és vállalatokig, és nem mindig teljesen arányos módon. Mindezek fényében a javasolt szabályok célja, hogy csökkenjenek a piaci szereplőket érintő szabályozási terhek. A szabályok elfogadásuk esetén jelentős költségeket takaríthatnának meg a piaci szereplők számára, a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül.

A Bizottság 2017 decemberében a befektetési vállalkozásokra vonatkozó arányosabb és hatékonyabb szabályokról szóló javaslatot terjesztett elő. A javaslat a befektetési vállalkozásokra vonatkozó arányosabb prudenciális és felügyeleti keretet kíván létrehozni, amely azok méretére és jellegére kalibrált. Az új szabályok egyenlő versenyfeltételeket biztosítanának a nagy és rendszerszintű pénzügyi intézményeknek, ugyanakkor egyszerűbb prudenciális szabályokat vezetnének be a rendszerszinten nem jelentős befektetési vállalkozások számára.

A Bizottság 2018 májusában a kisebb vállalkozások tőkepiaci finanszírozáshoz jutásának megkönnyítéséről szóló javaslatot terjesztett elő. A kis- és középvállalkozások gyakran szembesülnek olyan aránytalan szabályozási akadályokkal, amelyek miatt nem férnek hozzá a piaci alapú finanszírozáshoz. A javaslat csökkenteni kívánja a bürokráciát azon kis- és középvállalkozások számára, amelyek hozzá szeretnének férni a „kkv-tőkefinanszírozási piacokhoz”, a kisebb kibocsátók számára létrehozott új kereskedési helyszínekhez. A javasolt szabályok célja a kis és közepes méretű vállalkozások jegyzésének támogatása érdekében arányosabb megközelítés bevezetése, ugyanakkor a befektetővédelem és a piac integritásának megőrzése.

A Bizottság 2016 novemberében javaslatot fogadott el a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának fokozását célzó intézkedésekről. A dinamikus üzleti környezet és az innováció ösztönzése szempontjából rendkívül fontos, hogy a tisztességes vállalkozók második esélyt kaphassanak egy esetleges csőd után. A tisztességes vállalkozók számára a javaslat ezért második esélyt biztosít adósságelengedés révén, lehetővé téve számukra az újrakezdést, és ösztönözve a vállalkozói tevékenységet. E javaslat célja továbbá, hogy elősegítse a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalatok hatékony szerkezetátalakítását, hogy elkerülhető legyen a csődbe jutás és a vállalkozás folytatásának feltételezésével számított érték megsemmisülése.

A Bizottság 2018 márciusában a követelésengedményezés harmadik felekre gyakorolt hatásaira alkalmazandó jogszabályra vonatkozó javaslatot terjesztett elő. A javaslat jelentősen növelné a jogbiztonságot azáltal, hogy meghatározza, mely nemzeti jogot kell alkalmazni a harmadik felekre gyakorolt hatásokra, amikor a követelésengedményezés határokon átnyúlóan történik.

A Bizottság 2016 októberében a közös összevont társaságiadó-alapra (KÖTA) vonatkozó javaslatot fogadott el. A javaslat megoldást kínál az idegen finanszírozás adóelőnyben részesítésére, amely torzítja a finanszírozási döntéseket, sérülékenyebbé teszi a vállalkozásokat a csőddel szemben és aláássa a gazdaság egészének stabilitását. A javaslat célja, hogy növelje az egységes piacon az adózás méltányosságát, egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, valamint fokozza a növekedést ösztönző tevékenységekre, például a kutatásra és fejlesztésre irányuló beruházásokat. Sőt, tekintettel arra a nehézségre, hogy a tagállamoknak a fontosabb adóügyi javaslatokról egyhangú megállapodásra kell jutniuk a Tanácsban, a Bizottság rövidesen közleményt terjeszt elő, amelyben megvizsgálja annak lehetőségét, hogy bizonyos adóügyekben minősített többségi szavazásra térjenek át 10 .

3.3.A tőkepiacok hatékonyabb felügyelete

A Bizottság 2017 szeptemberében az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálatára irányuló javaslatot terjesztett elő. A javaslat 2018 szeptemberében módosult, hogy megerősítse a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén a felügyeleti keretet. A pénzügyi integráció fokozása integráltabb és hatékonyabb felügyeletet igényel. A javaslat célja a felügyeleti konvergencia fokozása és a végrehajtás megerősítése – ez következetes és hatékonyabb felügyeletet eredményez. Fontos ezért, hogy az európai felügyeleti hatóságok érdemi reformjának, valamint az Európai Bankhatóság pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez való hozzájárulást biztosító megerősített feladatainak az elfogadására együttesen, a jelenlegi jogalkotási időszakban kerüljön sor. Az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálatában javasoltaknak megfelelően a függetlenebb kormányzás, az erős konvergencia-hatáskörök és a fenntartható finanszírozási keret egyformán kulcsfontosságú a jelenlegi hiányosságok orvoslásához és a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyelet hatékonyságának növeléséhez.

A Bizottság 2017 júniusában a központi szerződő felek felügyeletének megerősítésére vonatkozó javaslatot terjesztett elő. A központi szerződő felek döntő szerepet játszanak az integrált tőkepiacokon azáltal, hogy csökkentik a valamely ügylet szerződő felének nemteljesítésével kapcsolatos kockázatokat. Ennek során a központi szerződő feleknél koncentrálódnak a kockázatok, és a pénzügyi rendszer szempontjából rendszerszinten jelentőssé válhatnak. A központi szerződő felek rendszerszintű jelentősége továbbra is nőni fog, amint elkezdődik a piaci szereplőkre vonatkozó azon követelmény bevezetése, hogy ügyleteiket központi szerződő félen keresztül kell elszámolniuk, és gyakoribbá válik az önkéntes elszámolás. A javasolt szabályok biztosítanák, hogy az Unió felügyeleti kerete kellően szilárd legyen az uniós központi szerződő felektől és az uniós ügyfeleket kiszolgáló harmadik országbeli rendszerszintű központi szerződő felektől eredő kockázatok előrejelzéséhez és csökkentéséhez.

A Bizottság 2016 novemberében a központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti rendszer harmonizált helyreállítási és szanálási kerettel való kiegészítésére irányuló javaslatot terjesztett elő. Ez a javaslat elfogadása esetén biztosítaná, hogy a központi szerződő felek és az unióbeli nemzeti hatóságok egyaránt rendelkezzenek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy határozottan lépjenek fel azokban a szélsőséges helyzetekben, amikor a központi szerződő felek komoly fennakadásokat tapasztalnak. A javasolt szabályok célja a központi szerződő felek kritikus funkciói folytonosságának megőrzése, és egyidejűleg a pénzügyi stabilitás fenntartása. A javaslat ezért biztosítja a tőkepiacok megfelelő működését, bizonyosságot nyújt a piaci szereplők számára és csökkenti a központi szerződő felek szerkezetátalakításával és szanálásával összefüggő, potenciálisan az adófizetőket terhelő költségeket.

3.4.Fenntartható finanszírozás

A tőkepiacoknak át kell alakulniuk és meg kell újulniuk, hogy az előttünk álló kihívásokra meggyőző válaszokat lehessen adni, beleértve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és az erőforrások kimerülésének kezelését. E célból a Bizottság 2018 márciusában elfogadta a fenntartható finanszírozásra vonatkozó cselekvési tervét 11 , és már három konkrét jogalkotási javaslatot is előterjesztett, nevezetesen a taxonómiára, a fenntartható befektetésekkel és fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatásra és a karbonszegénységi referenciamutatókra vonatkozóan. A cél, hogy képessé tegyék az Unió pénzügyi ágazatát arra, hogy vezető szerepet töltsön be a zöldebb és tisztább gazdaság megvalósításában. A javaslatok várhatóan segítenek a fenntarthatóbb beruházások, például a tiszta közlekedés és energia felé irányítani a magántőke-áramlásokat, és hozzájárulnak a karbonszegény, erőforrás-hatékonyabb körforgásos gazdaságra való átállás finanszírozásához. Ezek a kezdeményezések megerősítik az Unió globális vezető szerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntarthatóság előmozdítása terén, a Párizsi Megállapodással és az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési céljával összhangban.

4.A helyi tőkepiacok fejlesztése

A Bizottság azáltal is támogatja a tőkepiaci uniót, hogy nem jogalkotási intézkedések révén fejleszti a helyi tőkepiacokat. A helyi tőkepiacokat fejleszteni kell és megfelelően be kell kapcsolni a pénzügyi központokba, hogy a tőkepiaci unió előnyeit valamennyi tagállam élvezhesse. Ehhez meg kell teremteni a méretgazdaságossági előnyök és a helyi jelenlét megfelelő egyensúlyát, hogy a lehető legjobban fel lehessen használni a belföldi megtakarításokat és a helyi vállalkozók finanszírozási igényeinek teljesítése érdekében nemzetközi befektetőket lehessen bevonni. A Bizottság nyomon követi a Bécsi Kezdeményezés tőkepiaci unióval foglalkozó munkacsoportjának 12 munkáját. Több tagállam tőkepiaci stratégiát dolgozott ki, a kis- és középvállalkozások jegyzését támogató célzott rendszereket hozott létre, többek között állami forrásokkal, néhány tagállam pedig, különösen közép-, kelet- és dél-európai országok, úgy döntöttek, hogy megerősítik tőkepiaci felügyeleti kapacitásukat. A Bizottság Strukturálisreform-támogató Szolgálata a tagállamok kérésére a tőkepiaci unióval kapcsolatos számos eddigi kezdeményezéshez nyújtott testre szabott technikai és pénzügyi támogatást. Ez fontos a tőkepiaci reformok végrehajtásához.

5.Következtetés

A tőkepiaci unió elengedhetetlen a tagállami gazdaságok és a gazdasági és monetáris unió ellenálló képességének növeléséhez, valamint a konvergencia elősegítéséhez, a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez és az euró nemzetközi szerepének megerősítéséhez. A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy most, a 2019. évi európai parlamenti választások előtt lépjenek fel, hogy helyére kerüljön a tőkepiaci unió kiteljesítésének összes szükséges építőköve.

Az Európai Tanács felkérést kap a tőkepiaci unió iránti elkötelezettségének megújítására és ezen erőfeszítések jóváhagyására, amelyek nemcsak a gazdasági és monetáris unió, valamint a bankunió, hanem az egységes piac szempontjából is alapvető fontossággal bírnak.

A jogalkotási reformok menetrendjével párhuzamosan a Bizottság elkötelezett a tőkepiaci unió félidős felülvizsgálatában bejelentett, fennmaradó nem jogalkotási intézkedések teljesítése mellett is. Ezek az intézkedések kiemelten hozzájárulnak a mély és likvid tőkepiacokhoz olyan fontos területek kezelése révén, mint a lakossági befektetési termékek forgalmazása, az intézményi befektetések, a vállalkozók és az induló vállalkozások vállalati finanszírozása és a pénzügyi technológiák jobb felhasználása.

A Bizottság releváns kommunikációs tevékenységek keretében folytatja az uniós polgárokkal, a szociális partnerekkel és a vállalkozásokkal a tőkepiaci unió jelentőségéről folytatott párbeszédet is.

A tőkepiacok reformját a Bizottság egyedül nem tudja megvalósítani. Ebben a munkában a nemzeti és uniós szintű érdekelt feleknek is részt kell venniük, és fokozniuk kell kötelezettségvállalásaikat. A Bizottság továbbra is támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket.

(1)    Közlemény – Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére, COM(2015) 468, 2015.9.30. Közlemény – A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv félidős felülvizsgálata COM(2017) 292, 2017.6.8.

(2)      Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV).

(3)      A Bizottság számos nem jogalkotási intézkedésre is javaslatot tett az Unió tőkepiacainak megerősítése és ellenállóbbá tétele érdekében.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1991 rendelete (2017. október 25.) az európai kockázatitőke-alapokról, és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendeletről (HL L 293., 2017.11.10.)

(6)      Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 347., 2017.12.28.).

(7)      Bizottsági szolgálati munkadokumentum: „Hatásvizsgálat, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az értékpapírosítás közös szabályainak meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás európai keretrendszerének létrehozásáról […]”, SWD/2015/0186 final, 2015/0226 (COD), 2015.9.30.

(8)      A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II.) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17.).

(9)      A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Pénzügyi technológiai cselekvési terv: Egy versenyképesebb és innovatívabb európai pénzügyi ágazat felé”, COM(2018) 0109 final, 2018.3.8.

(10)      Lásd még: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Az egységes piac a változó világban – Páratlan eszköz, amelyhez megújított politikai elkötelezettség szükséges”, COM(2018) 772, 2018.11.22.

(11)      A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása”, COM(2018) 097 final, 2018.3.8.

(12)      A tőkepiaci unióval foglalkozó munkacsoport 2018 márciusában közzétette jelentését: http://vienna-initiative.com/wp-content/uploads/2018/03/VI-CMU-Working-Group-Final-Report-March-2018.pdf.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.11.28.

COM(2018) 767 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Tőkepiaci unió: ideje megújítani az erőfeszítéseket a beruházások, a növekedés és az euró erősebb szerepének megvalósítása érdekében