This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52018DC0269
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE EUROPEAN COUNCIL, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Engaging, Connecting and Empowering young people: a new EU Youth Strategy
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése: az EU új ifjúsági stratégiája
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése: az EU új ifjúsági stratégiája
COM/2018/269 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.5.22.
COM(2018) 269 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése: az EU új ifjúsági stratégiája
{SWD(2018) 168 final}
{SWD(2018) 169 final}
1. Az EU új ifjúsági stratégiája felé
A fiatalok készek arra, hogy átvegyék életük felett az irányítást, együttműködjenek másokkal és támogassanak másokat. Ugyanakkor sokuk jövője bizonytalan a technológiai változások, demográfiai tendenciák, diszkrimináció, társadalmi kirekesztés, álhírek és populizmus miatt, melyek foglalkoztatásra, készségekre, illetve demokráciáink működési módjára gyakorolt hatása még nem ismert. A fiataloknak minden eddiginél ellenállóbbnak kell lenniük, és alkalmazkodniuk kell tudni ezekhez a kihívásokhoz. Meg kell szerezniük a szükséges készségeket, hogy hozzá tudjanak járulni az Európán belüli és kívüli virágzó, demokratikus és összetartó társadalmakhoz. Napjaink összekapcsolt világában sok fiatalt foglalkoztatnak a globális kérdések, mint az éghajlatváltozás, vagy a béke és biztonság.
A gazdasági fellendülés és az alacsonyabb munkanélküliség ellenére a – nemzedékek közötti egyenlőtlenséget is magukban foglaló – egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. A második világháború óta most először merül fel annak a valós kockázata, hogy a mai fiatal nemzedék rosszabbul fog élni, mint szüleik 1 . A 16–29 év közöttiek 29 %-a a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának van kitéve, a 15–24 év közöttiek 11,6 %-a nem dolgozik és oktatásban vagy képzésben sem vesz részt (NEET-fiatal) 2 ; e korcsoport 15,9 %-a munkanélküli, ami az általános népességre vonatkozó arány kétszerese. A társadalmi-gazdasági életből, illetve a demokráciából való kirekesztettség együtt jár 3 . A hátrányokkal küzdő fiatalok általában kevésbé aktív állampolgárok és kevésbé bíznak az intézményekben, továbbá kevésbé részesülnek a mobilitási tapasztalatok előnyeiben, ideértve az Erasmus+ programot.
Európa nem engedheti meg a tehetségek elpazarlását, a társadalmi kirekesztést vagy fiataljai szerepvállalásának mérséklődését. A fiataloknak nemcsak saját életüket kell felépíteniük, hanem a kedvező társadalmi változásokhoz is hozzá kell járulniuk. Az új Európai Szolidaritási Testület annak a bizonysága, hogy számos európai fiatal kész a segítségre szoruló emberekkel és helyekkel szolidaritást vállalni, ami az európai együttműködést alátámasztó alapvető érték.
Az Unió vezetői 2016-ban jóváhagyták a fiatalok támogatásáról szóló fellépés szükségességét 4 . A pozsonyi ütemtervben 5 kötelezettséget vállaltak arra, hogy jobb lehetőségeket teremtenek a fiatalok számára; e törekvéseket azóta figyelembe vették, például az európai oktatási térségre irányuló munka során 6 .
Ahhoz, hogy a fiatalok teljes mértékben kihasználhassák az uniós fellépések előnyeit, azoknak tükrözniük kell törekvéseiket, kreativitásukat és képességeiket. Cserében a fiatalok hozzájárulnak az uniós célkitűzésekhez: ez a valaha legjobban képzett nemzedék, amely egyike az információs és kommunikációs technológiák, valamint a közösségi média legkreatívabb felhasználóinak.
Az EU már 2002 óta külön uniós ifjúságpolitikai együttműködést folytat az aktív részvétel és a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés elveire építve, a fiatalokat célzó egyéb szakpolitikákkal – mint például az oktatással és foglalkoztatással – összhangban. Az együttműködés szakpolitikai és jogszabályi változásokat idézett elő a tagállamokban és hozzájárult az ifjúsági szervezetek kapacitásépítéséhez. Fontos kihívások azonban továbbra is megoldásra várnak, mint például több, sokszínűbb háttérrel rendelkező fiatal bevonása, ideértve a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat is, valamint a szélesebb körű bevonás helyi szinten.
A fiatal nők és férfiak bevonásával és felelősségvállalásának ösztönzésével az ifjúságpolitika hozzájárulhat a földrész jövőképének valóra váltásához, ahol a fiatalok meg tudják ragadni a lehetőségeket és azonosulni tudnak az európai értékekkel, „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című bizottsági közleményben foglaltak szerint 7 .
A megújított uniós ifjúsági együttműködés segíthet túllépni a jelenlegi részvételi paradoxonon. A fiatalok érdeklődnek a politika iránt 8 és társadalmilag aktívak: 53 %-uk vesz részt szervezett tevékenységekben, majdnem egyharmaduk aktív önkéntes és mások a médiafigyelem vagy fogyasztói döntések révén támogatnak egy ügyet. Mégis általában elfordulnak a részvétel hagyományos formáitól. A társadalmi kirekesztődés által veszélyeztetett fiatalok minden területen alulreprezentáltak. A döntéshozóknak meg kell valósítaniuk a részvételt minden fiatal számára: az érdekükben álló fellépéseknek átláthatónak kell lenniük, azokat az általuk előnyben részesített csatornákon (például közösségi médián) keresztül és könnyen elérhető formában kell kommunikálni, illetve elő kell segíteni a döntéshozatalban való részvételüket.
A Bizottság 2016. decemberi közleményében 9 kötelezettséget vállalt a fiatalok részvételének 2018 utáni fellendítésére. A Tanács pedig arra szólított fel, hogy „2018 után is fenn lehessen tartani, illetve fokozni lehessen az ifjúságpolitika terén folytatott hatékony európai együttműködést” 10 .
A Bizottság és a tagállamok közös elkötelezettségét jelezve a Bizottság ezért – a szubszidiaritás teljes tiszteletben tartása mellett – javaslatot tesz a szakpolitikához kapcsolódó új uniós ifjúsági stratégiára. Annak érdekében, hogy az ifjúságpolitikát még hatékonyabban össze lehessen hangolni a célkitűzéseit támogató uniós finanszírozással, a stratégiának a következő többéves pénzügyi keret végéig kell tartania. Prioritásai megbízható adatforrásokon 11 , külső értékelésen 12 , az európai intézmények álláspontjain, valamint az „Odafigyelés éve” 13 és a „Gondoljuk újra Európát” 14 kezdeményezés keretében 2017-ben lefolytatott konzultációkon alapulnak. Ezek egyhangúan kiemelik, hogy az uniós ifjúsági együttműködés kézzel fogható előnyöket hozott, és rámutatnak az abban rejlő lehetőségekre. Az új stratégia az előző eredményeire épít, növeli annak hozzáférhetőségét, láthatóságát és hatását a fiatalok jobb részvételének biztosítása érdekében.
A fő fellépések összefoglalása
-Az ágazatközi együttműködés javítása a szakpolitikai területeken átívelően, ideértve az uniós ifjúságügyi koordinátor igénybe vételét annak érdekében, hogy a fiatalok bele tudjanak szólni az uniós szakpolitikák alakításába
- Az ifjúságra fordított uniós kiadásoknyomon követése;
-Új és befogadóbb uniós ifjúsági párbeszéd, indítása, mely a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra összpontosít;
-Az akadályok felszámolása és az önkéntesség és szolidaritási mobilitás ösztönzése;
-Az ifjúsági munkára vonatkozó menetrend végrehajtása a nem formális tanulás elismerésének javítása érdekében;
-Az uniós ifjúságpolitika és a kapcsolódó uniós programok közti kapcsolat megerősítése (Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület).
2. Bevonni. Összekapcsolni. Felhatalmazni.
Az uniós ifjúsági együttműködésnek a lehető legjobban ki kell használnia az ifjúságpolitikában rejlő lehetőségeket. Képes ösztönözni a fiatalok részvételét a demokratikus életben, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkével összhangban. A társadalmi szerepvállalást, valamint azon polgári és társadalmi-oktatási tevékenységeket (ifjúsági munka) is képes támogatni, melyek a fiataloknak életviteli készségeket biztosítanak és hidat képeznek a társadalom felé, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok tekintetében.
A következő években a stratégia a következőkre törekszik:
-Annak lehetővé tétele, hogy a fiatalok saját életük irányítói legyenek és megerősítsék ellenállóképességüket valamint a fiatalok felruházása a változó világban való boldoguláshoz szükséges életviteli készségekkel;
-A fiatalok bátorítása, hogy az európai közösségekben uniós értékek és az európai identitás által inspirált aktív polgárok, illetve a szolidaritás és kedvező változások előmozdítói legyenek;
-Támogatás nyújtása az ifjúsági társadalmi kirekesztettség megelőzéséhez ;
-A fiatalokat érintő szakpolitikai döntések hatásainak javítása párbeszéd révén, valamint a fiatalok szükségleteinek kielégítése ágazatokon átívelően.
Ennek érdekében az ifjúságpolitikai együttműködés az alábbi három cselekvési terület köré csoportosított tevékenységeket végez.
BEVONNI: A fiatalok demokratikus életben való részvételének ösztönzése
ÖSSZEKAPCSOLNI: A fiatalok egymáshoz közelítése Európán belül és kívül az önkéntes szerepvállalás, tanulási célú mobilitás, szolidaritás és kultúrák közötti megértés elősegítése érdekében
FELHATALMAZNI: A fiatalok felelősségvállalásának ösztönzése minőség, innováció és az ifjúsági munka elismerése révén
A stratégia kiemelt figyelmet fordít a következőkre:
Valamennyi fiatal bevonása: a stratégiának arra kell törekednie, hogy valamennyi fiatal kilátásait javítsa, függetlenül hátterüktől vagy társadalmi helyzetüktől. Az Erasmus+ Ifjúság program alkalmas a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok elérésére, akik a kedvezményezettek 36 %-át teszik ki 15 . Azonban további fellépésekre van szükség ahhoz, hogy az uniós ifjúságpolitika és az Erasmus+ program valóban befogadó legyen.
A globálistól lokálisig terjedő szintek átfogása: a fiatalok elkötelezettek a globális kihívások kezelése iránt, különösen a fenntartható fejlesztési célok tekintetében. Ennek megfelelően a fiatalok felelősségvállalásának ösztönzése alulról szerveződik és a fiatalok eltérő helyzetén alapul. Az uniós ifjúsági együttműködésnek regionális és helyi szinten is jobban kapcsolódnia kell a politikai döntéshozókhoz és gyakorlati szakemberekhez, továbbá ösztönöznie kell a fiatalok alulról jövő kezdeményezéseit.
... és a virtuális világ: a digitális technológiák sok tekintetben forradalmasították a fiatalok életét, és a szakpolitikáknak a lehetőségeket és kihívásokat is figyelembe kell venniük a közösségi médiában rejlő lehetőségek kiaknázásával, a fiatalok digitális készségekkel való felvértezésével, illetve a kritikai gondolkodás és médiaműveltség ösztönzésével.
2.1.
BEVONNI
Az Európa jövőjéről folytatott viták kontextusában most jött el az ideje, hogy meghallgassuk a fiatalokat és képessé tegyük őket arra, hogy valóra váltsák álmaikat.
Sok fiatal szeretne részt venni a politikai életben, de azt várja, hogy véleménye számítson is. A fiatalok gyakran kevésbé elkötelezettek a szavazás vagy politikai pártok iránt, mint az idősebbek, ugyanakkor érdeklődést tanúsítanak a politika iránt és kedvezően ítélik meg az EU-t. Az uniós polgárság tudata erősebb az 1980 után születettekben (73 %), mint az 1946 előtt születettek esetében (54 %) 16 . Amint az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentés 17 is hangsúlyozza, a fiatalok bevonása létfontosságú a 2019. évi európai parlamenti választások tekintetében.
Az uniós ifjúságpolitika jelenleg a strukturált párbeszéd 18 révén vonja be a fiatalokat, aminek segítségével 2010 óta több mint 200 000 fiatalt értek el. Habár befolyásos eszközzé vált, a Bizottság a továbblépést és az eszköz megújítását javasolja. A „Gondoljuk újra Európát” kezdeményezés keretében összegyűjtött tapasztalatokra is építve az uniós kérdésekben aktív ifjúsági szervezeteken túlnyúló, szélesebb körű bevonást kell elérni, valamint sokszínűbb célközönséget kell bevonni helyi szinten is. Jobban a hátrányos helyzetű csoportokra kell összpontosítania, például az Erasmus+ befogadással és sokféleséggel kapcsolatos stratégiájára 19 építve, a fiatal szakértők és kutatók szakértelmét is igénybe véve. Az elismert uniós ifjúsági konferenciákon és üléseken túlmenően az uniós ifjúsági párbeszéd új és alternatív részvételi formákat is felkarol, ideértve az online kampányokat, illetve az Európai Ifjúsági Portálhoz kapcsolódó digitális platformokon lefolytatott konzultációkat. Az uniós szinten koordinált és nemzeti munkacsoportok által, továbbfejlesztett ellenőrzési intézkedések révén támogatott párbeszédben a fiatalok minden szinten részt vesznek. Annak átlátható és egyértelmű hatással kell bírnia. A minőségi információkhoz való hozzáférés elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok véleményüket tényekre és érvekre alapozva legyenek képesek kialakítani.
Az uniós szintű együttműködés az alábbiakra összpontosít:
-Új uniós ifjúsági párbeszéd indítása azért, hogy a fiatalok különböző véleményei hozzá tudjanak járulni az uniós szakpolitikai döntésekhez;
-Az Európai Ifjúsági Portál konszolidálása a fiatalok számára fenntartott egységes uniós digitális kapcsolatfelvételi pontként;
-A fiatalok részvételének megerősítése a demokratikus életben, ideértve a megbízható források által hitelesített minőségi információkhoz való hozzáférést, és az európai és egyéb választásokon való részvétel elősegítését;
-A „részvétellel kapcsolatos ismeretek” támogatása és a részvételen alapuló tevékenységek iránti érdeklődés növelése Európán belül és kívül az Erasmus+ program révén.
A tagállamokat arra biztatjuk, hogy az alábbiakra összpontosítsanak:
-A párbeszéd és részvételi mechanizmusok ösztönzése a döntéshozatal valamennyi szintjén, például ifjúsági tanácsok révén, különös figyelmet fordítva a visszajelzési mechanizmusokra és a különböző háttérrel rendelkező fiatalok bevonására. Ez magában foglalhatja a részvételi gyakorlatok átvétele érdekében a közigazgatási szerveknek nyújtott támogatást, például különböző eszköztárak révén;
-A fiatalok társadalmi és civil szerepvállalásának ösztönzése, ideértve az ifjúsági szervezetekben való részvételt vagy online aktivitást;
-A fiatalok részvételre való felkészítéséhez nyújtott támogatás ifjúsági munka, ifjúsági parlamentek vagy szimulációk, állampolgári nevelés és médiaműveltség köré épülő fellépések révén, az iskolarendszerű oktatással és közigazgatási szervekkel szinergiában;
-Innovatív és alternatív demokratikus részvételi formák feltárása;
-A „Gondoljuk újra Európát” kezdeményezés keretében kidolgozott eszköztárhoz hasonló eszközök révén vita kezdeményezése az EU-ról.
2.2.
ÖSSZEKAPCSOLNI
Az ifjúsági stratégia előmozdítja a fiatalok azon lehetőségeit, hogy első kézből megtapasztalják az európai léptékű csereprogramokat, együttműködést és polgári tevékenységeket.
Az egyik legsikeresebb uniós eszköz, az Erasmus+ program segít a fiatalok látókörének kiszélesítésében, valamint a kontinensen belüli és azon túlnyúló kapcsolatok megteremtésében. 2014 és 2020 között az ifjúsági csereprogramok és önkéntesség révén több mint 500 000 résztvevő szerez tapasztalatot és sajátít el készségeket külföldön. Az Erasmus+ virtuális cserekapcsolat-programja 20 lehetővé teszi az EU és a dél-mediterrán országok fiataljai közötti párbeszédet. Az ilyen tapasztalatok előmozdítják a foglalkoztathatóságot és hozzájárulnak az európai értékek és tolerancia megértéséhez 21 . Az Uniónak ki kell szélesítenie a fiatalok közelebb hozására szolgáló innovatív módszereket, és az ifjúsági csereprogramokhoz és ifjúsági szervezetek közti együttműködéshez hasonló jól bevált formátumokat is hasznosítania kell.
A fiatalok egyre fokozottabban vesznek részt önkéntes tevékenységekben 22 , azonban csak 8 %-uk teszi ezt külföldön. Az EU az önkéntességet már több mint 20 éve támogatja. A mostani javaslat kiszélesítené e támogatást, hogy a fiatalok számára – az Európai Szolidaritási Testület keretében – új lehetőségeket (például munkahelyeket vagy gyakornoki helyeket) lehessen kínálni szolidaritásuk kifejezésére. A teljes potenciál kiaknázása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti programok lehetővé tegyék a határon átnyúló tapasztalatok megszerzését, a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük a támogató szakpolitikai, jogi és adminisztratív környezet megteremtésében.
Az uniós szintű együttműködés az alábbiakra összpontosít:
-A fiatalok összekapcsolása Európa határain belül és túl, figyelembe véve az „Együtt Európa Ifjúsága” 23 kezdeményezésből származó tapasztalatokat, az Európa különböző részeiről származó fiatalok hálózatainak kiépítése, az Erasmus+ virtuális cserekapcsolat-programja, illetve az Erasmus+ Youth program keretében megvalósuló egyéb fellépések;
-Az Európai Szolidaritási Testület megvalósításának támogatása szakpolitikai együttműködés és közösségépítés, különösen az önkéntesek határokon átnyúló mobilitásáról szóló 2008. évi tanácsi ajánlás révén, valamint az Európai Szolidaritási Testület portál fiatalok elérésében és közösség kiépítésében rejlő potenciáljának további megerősítése;
-A határokon átnyúló, tanulási célú mobilitási és szolidaritási tevékenységekben való részvétel fokozása az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület keretében, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkezőkre.
A tagállamokat arra biztatjuk, hogy az alábbiakra összpontosítsanak:
-A fiatalok szolidaritási tevékenységekbe való bekapcsolódásának ösztönzése: A támogatási rendszerek és az e területen aktív szervezetek kapacitásépítésének támogatása, a lehetőségekkel kapcsolatos tudatosság növelése, valamint az önkéntesség vagy társadalmi szolgálat alatti jogokra és juttatásokra vonatkozó információk biztosítása. A nemzeti rendszerek kialakítása során a tagállamoknak az Európai Szolidaritási Testülettel való kiegészítő jellegre és szinergiákra kell törekedniük;
-A határokon átnyúló szolidaritás útjában álló jogi és adminisztratív akadályok áttekintése és megszüntetése: A tagállamoknak azonosítaniuk kell a határokon átnyúló önkéntes tevékenységek vállalására nyitott fiatalok útjában álló akadályokat, majd vállalniuk kell azok eltávolítását (a szociális ellátások, egészségügyi biztosítás, stb. tekintetében);
-Az önkéntesség útján szerzett tapasztalatok elismerésének és a tanulási eredmények érvényesítésének támogatása: az önkéntesek által kifejlesztett készségek az önkéntesség által a társadalomnak nyújtott valós értéken túl is elismerésre érdemesek a munkaerőpiacon.
2.3.
FELHATALMAZNI
Az ifjúsági munka kivételes előnyöket biztosít a fiatalok számára a felnőttkorba való átmenet során 24 ; biztonságos környezetet biztosít számukra, hogy magabiztosabbá váljanak és nem formális módon tanuljanak. Közismert, hogy az ifjúsági munka a csapatmunkához, vezetéshez, interkulturális kompetenciákhoz, projektmenedzsmenthez, problémamegoldáshoz és kritikai gondolkodáshoz hasonló kulcskompetenciákkal és -készségekkel vértezi fel a fiatalokat. Egyes esetekben az ifjúsági munka hidat képez az oktatás, képzés vagy munka világába, ezáltal megakadályozva a kirekesztést.
Ezen előnyök kihasználása érdekében nagyobb szükség van az ifjúsági munka révén megvalósuló nem formális tanulás elismerésére, ami a foglalkoztatást és vállalkozói készségeket javító módszerként különösen előnyös a kevés hivatalos képesítéssel rendelkezők számára. Az elismerést javítani lehet a minőségi eszközök szisztematikus használata révén.
Másrészt az ifjúságsegítőknek is alkalmazkodniuk kell a fiatalok változó szükségleteihez és szokásaihoz, valamint a technológiai változásokhoz. Az ifjúságsegítőknek tovább kell fejleszteniük készségeiket, hogy megértsék azokat a problémákat, amelyekkel a fiatalok online szembesülnek, és kihasználják a digitális tanulás által nyújtott új lehetőségeket a Lakossági Digitális Kompetenciakerettel 25 és a digitális oktatási cselekvési tervvel 26 összhangban. Az ifjúsági munkát Európában sokfelé sújtotta forráscsökkentés 27 , ezért az ilyen befektetés gyakran jelent kihívást.
Az uniós szintű együttműködés az ifjúsági munkára vonatkozó menetrend végrehajtására összpontosít az ifjúsági munka minőségének, innovációjának és elismerésének biztosítása érdekében:
-Gyakorlati eszköztárak kidolgozása és elterjesztése a minőségi ifjúsági munkához;
-Alulról szerveződő tevékenységek támogatása, melyek az ifjúsági munka elismerésével, innovációjával és kapacitásépítésével foglalkoznak az Erasmus+ program keretében;
-A digitális ifjúsági munkára, ifjúságsegítői készségekre és az ifjúsági munka finanszírozására vonatkozó adatgyűjtés és kölcsönös tanulás támogatása.
A tagállamokat arra biztatjuk, hogy az alábbiakra összpontosítsanak:
- A minőség fejlesztése: a fiatalok képzése során használt minőségi eszközöknek és rendszereknek meg kell felelniük a fiatalok életének változó körülményeinek, és azokat a szervezetek megerősítéséhez használt szélesebb körű minőségpolitikába szükséges beágyazni.
- A digitális lehetőségekhez való alkalmazkodás: az ifjúsági munka szerkezetének, módszereinek és kommunikációs csatornáinak alkalmazkodniuk kell a digitális világhoz: technológiát és pedagógiai gyakorlatokat kell alkalmazniuk a hozzáférés növelésére és annak támogatására, hogy a fiatalok digitális megoldásokat vegyenek igénybe. A digitális ifjúsági munkát az ifjúságsegítők képzésébe – és amennyiben létezik – az ifjúsági munka foglalkoztatási és alkalmassági normáiba kell foglalni.
-Az elismerés támogatása: annak érdekében, hogy az ifjúsági munka értékét az abban részt vevő fiatalok számára megerősítsék, megfelelő és elfogadott elismerési eszközöket kell kidolgozni a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlással, valamint a készségfejlesztési programmal 28 összhangban.
-Valamennyi fiatal elérése, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra: az ifjúságsegítők egyedülálló lehetőségekkel rendelkeznek a leginkább kiszolgáltatott helyzetű fiatalok elérésére és egyedi szükségleteik kezelésére.
3. Hatékony, összpontosított és közös, ágazatokon átívelő végrehajtás
3.1. Ágazatokon átívelő tevékenységek
A fiatalok helyzete Európában összetett és a különböző szakpolitikai területeken megoldandó kihívások által meghatározott. A felsőoktatásban való nagyobb részvételhez, a korai iskolaelhagyók arányának, illetve az (ugyan továbbra is magas) ifjúsági munkanélküliségi ráta csökkenéséhez hasonló kedvező tendenciák 29 ellenére továbbra is fennállnak gyakran egymással összefüggő jelentős kihívások. Ilyenek például a nagyon magas ifjúsági munkanélküliség egyes tagállamokban, régiókban és csoportokban, a fiatalok növekvő szegénysége, a bizonytalan foglalkoztatás, a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés vagy az egészségügyi kérdések.
E tekintetben az ifjúsági munkanélküliség és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) magas arányának kezelése uniós prioritás maradt, melyet külön kezdeményezések támogattak: több mint 3,5 millió fiatal élvezte minden évben a 2013-ban indított ifjúsági garancia előnyeit. Az Európai Szociális Alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés együtt összesen 14,5 milliárd EUR-t fektet közvetlenül ifjúsági foglalkoztatási intézkedésekbe 2014 és 2020 között. A haladás ellenére az EU ifjúsági stratégiája és az ifjúsági garancia tagállamokban történő végrehajtásáról szóló jelentés hangsúlyozta a fiatalok és a foglalkoztatási ágazatok közötti kapcsolatok kialakításának, valamint a többféle akadállyal szembesülő NEET-fiatalok hatékonyabb elérésének szükségességét. Ezen túlmenően a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési terv 30 és a migráns gyermekek védelméről szóló közlemény 31 elismerte a fiatal migránsok és menekültek beilleszkedése támogatásának fontosságát.
Nem mind a nyolc cselekvési terület 32 hozott ugyanolyan kedvező eredményeket; az értékelés szerint túl szélesek voltak. Egyik tagállam sem foglalkozott valamennyi területtel, mivel általánosságban nem ugyanazok a területek bírtak számukra jelentőséggel.
A hatékonyság növelése érdekében a Bizottság kettős megközelítést javasol:
1) az ifjúsági perspektíva uniós szinten, szakpolitikai területeken átívelően történő megerősítése az alábbiak révén:
·annak biztosítása, hogy a fiatalok aggodalmait az uniós döntéshozatal során meghallgatják, különösen az uniós ifjúságügyi koordinátor révén, aki az Európai Bizottság ifjúsági kapcsolattartója és látható referenciapontja lenne. Az uniós ifjúságügyi koordinátor küldetése az lenne, hogy az illetékes biztosnak az ifjúságpolitika terén tanácsokat adjon, segítsen a koordináció és koherencia biztosításában, és – szoros együttműködésben az uniós intézményekkel és a tagállamokkal – növelje az e területre vonatkozó uniós fellépéssel kapcsolatos tudatosságot, illetve megossza az uniós ifjúsági párbeszéd eredményeit és visszajelzést adjon a fiataloknak, ideértve az európai ifjúsági portálon és az uniós ifjúsági stratégiai platformon keresztül történő visszajelzést 33 ;
·A fiatalokra irányuló uniós fellépések átláthatóságának növelése, ideértve a fiatalokra fordított uniós kiadások nyomon követését 34 ;
·A részvételen alapuló politikai döntéshozatali modellek támogatása, bevonva a fiatalokat, például az ifjúságpolitikai labor 35 révén;
·a tagállamok ifjúságpolitikák kidolgozásában való támogatása adatgyűjtés, egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok megosztása révén, ideértve az olyan új eszközöket mint a szakmai vizsgálatok és partneri tanácsadás;
·az egymástól való tanuláshoz és adatgyűjtéshez, az ifjúságügyi koordinátorhoz vagy az ifjúsági párbeszédhez hasonló együttműködési eszközök révén az ifjúsági garanciához, a tanulószerződéses tanulók európai hálózatához, valamint a „Tartui felhívás az egészséges életmódért” című dokumentumhoz hasonló ágazatokon átívelő ifjúsági kezdeményezésekhez való 36 hozzájárulás 37 .
2) A stratégiai fókusz élesítése: a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy az uniós prioritásokat nemzeti környezetbe átültető, a nemzeti cselekvési tervekben meghatározandó célzott cselekvésekre összpontosítsanak.
E terveknek a fiatalokkal kapcsolatos és az egyéb szakpolitikai területek közötti, ágazatokon átívelő együttműködésen kell alapulniuk, a jelenlegi kormányzási mechanizmusokra építve, például a nemzeti ifjúsági garancia megvalósításának részeként.
Biztosítaniuk kell az Erasmus+ programot végrehajtó nemzeti ügynökségek transznacionális együttműködési tevékenységei 38 és a nemzeti cselekvési tervekben meghatározott területek közötti szoros kapcsolatok kiépítését a szakpolitikai és programszintű végrehajtás közötti koherencia növelése érdekében.
Az ágazatokon átívelő együttműködést a döntéshozatal minden szintjén meg kell erősíteni a szinergiák keresésével, a cselekvések közötti kiegészítő jelleggel, valamint a fiatalok nagyobb mértékű bevonásával. A tagállamoknak ösztönözniük kell a fiatalokat és egyéb érdekelt feleket, hogy – például az oktatás, foglalkoztatás, digitalizáció, sport, fenntarthatóság és nemzetközi együttműködés területén – közös kezdeményezéseket állítsanak fel az uniós finanszírozás teljes körű kiaknázásával.
A 2017-es „Odafigyelés éve” során az érdekelt felek a következőkel kapcsolatos kihívásokat vetettek fel, amelyek horizontális kezelése megfontolandó: oktatás – képzés; foglalkoztatás – vállalkozói készség; egészség, ideértve a mentális egészséget; szegénység – társadalmi kirekesztés; a migráns háttérrel rendelkező fiatalok 39 integrációja; internet – médiaműveltség; fenntarthatóság – éghajlatváltozás.
3.2. Többszintű és participatív kormányzás
A kormányzás az alábbiak révén javul:
Igazolt tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és ellenőrzés: Az eredményes végrehajtás erős bizonyítékokra épül. Az ifjúsági mutatók jelzőrendszere a fiatalok helyzetével kapcsolatos tendenciák figyelemmel kísérésének elismert eszközévé vált. Az uniós együttműködésnek továbbá meg kell vizsgálnia a szakpolitikai mutatók alkalmazását a stratégia végrehajtásának ellenőrzése tekintetében 40 . Az uniós finanszírozású kutatási projektek szakpolitikai felülvizsgálatára 2019-ben kerül sor az e területen lényeges ténymegállapítások nyerése céljából.
Fókusz és rugalmasság: a stratégia minden tagállamban a közös uniós ifjúsági prioritásokra összpontosít, miközben rugalmasságot biztosít az általános érvényesítést célzó fellépés folytatása során, hogy az uniós prioritásokat a nemzeti körülményekhez lehessen igazítani. A Tanács várhatóan hároméves uniós munkaterveket állít fel a Bizottsággal.
Participatív kormányzás: az új platform az érdekelt felek számára nagyobb szerepet biztosít a stratégia végrehajtásának koordinálása terén, lehetőségeket teremtve a tevékenységekkel és eredményekkel kapcsolatos információk cseréjére. A Bizottság külön találkozókat szervez az ifjúsági szervezetek, civil társadalmi szervezetek, uniós intézmények és társadalmi partnerek képviselői számára.
Egyszerűsített jelentéstétel és értékelés: a Bizottság háromévenként jelentést tesz a végrehajtásról a tagállamok, az Ifjúsági Wiki 41 és a mutatók által biztosított információkra alapozva. A jelentés kiterjed majd az uniós programok szakpolitikai célok elérésére történő felhasználására is. 2023-ban a Bizottság időközi értékeléstés 2024-ben esetlegesen felülvizsgálatot végez. A tagállamokat arra biztatjuk, hogy ugyanígy járjanak el.
Egymástól való tanulás és az információk terjesztése: a szakértői csoportok továbbra is szakpolitikai útmutatást, gyakorlati eszközöket dolgoznak ki és bevált gyakorlatokat osztanak meg; a stratégia az egymástól való tanulás új eszközeit kínálja, mint például szakmai vizsgálatokat és partneri tanácsadást. A meglévő hálózatokra építve szisztematikusabb megközelítést alkalmaz a minőségi ifjúsági információk, tájékoztatás és terjesztés tekintetében,.
Az uniós programok és alapok mobilizálása: a stratégia az uniós programok és alapok, például az Erasmus+ program, az Európai Szolidaritási Testület, az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 program, ideértve a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseket, a Kreatív Európa program és ezek utódprogramjainak eredményes felhasználását ösztönzi.. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy tárják fel az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű finanszírozási források közti szinergiákat.
Következtetések és következő lépések
Az európai fiatalok jogos elvárásokkal viseltetnek jövőjük iránt. Európának pedig jobb életlehetőségeket kell kínálnia számukra és válaszolnia kell aggodalmaikra.
A stratégia erősebb köteléket alakít ki az EU és a fiatalok között a párbeszéd befogadó és digitális módszerei révén, ami valós eredményeket hoz összpontosított prioritások és fellépések révén, valamint hatékonyabb struktúrát biztosít a fiatalok ötleteinek megragadására és átadására, valamint az érdekükben hozott intézkedésekkel kapcsolatos információk megosztására.
Mindezt az uniós forrásokhoz való szorosabb kapcsolatok segítik. Az ifjúsági stratégia az érdekelt felek nagyobb felelősségvállalására törekszik a fiatalok jobb bevonása, illetve az uniós szinten és azon túl létrehozott új platformok révén. A prioritások rugalmas meghatározása és uniós szinten való végrehajtása relevánsabbá teszi a helyi sajátosságok szempontjából, miközben – az Európai Bizottság támogatásával – tiszteletben tartja a kormányzás valamennyi szintjén fennálló hatásköröket.
A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy hagyja jóvá a javasolt 2019–2027 közötti uniós ifjúsági stratégiát, ami a 2018. áprilisi uniós ifjúsági konferencián javasolt ifjúsági célokra 42 is épít.
A Tanácsot továbbá felkérjük a 2019–2021 közötti munkaterv elfogadására, az e közleményben javasolt és a nyitott koordinációs módszer eredményeiről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban kifejtett intézkedések figyelembevételével.
A Bizottság közleménye – Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén (COM(2017)673).
A fiatalok 31 %-a vett részt önkéntes tevékenységekben az elmúlt 12 hónapban (6-pontos emelkedés az Eurobarometer 2014. évi 455. sz. gyorsfelmérése óta).
https://eacea.ec.europa.eu/erasmus-plus/funding/european-youth-together-eacea162018_en
COM(2018) 22 final.
Az uniós ifjúságügyi koordinátor a szolgálatokon dolgozó tanácsadó lenne, akit az ifjúságpolitikáért felelős főigazgatóság támogat. A koordinátor feladatai közé tartozna a Bizottság részéről az új uniós ifjúsági párbeszéd irányítása, a fiatalok véleményének és az uniós ifjúsági párbeszéd eredményeinek feldolgozása és az illetékes bizottsági szolgálatokkal, valamint az Európai Parlamenttel és a nemzeti szakpolitikai döntéshozókkal való megosztása. A koordinátor első kapcsolattartó pontként is szolgálna a fiatalok és az őket képviselők felé, és a Bizottság más érintett egységeivel együttműködve irányítaná a fiatalokat célzó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket.
