EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.3.8.

COM(2018) 114 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A tőkepiaci unió megvalósítáa 2019-ig – itt az idő a végrehajtás felgyorsítására

Bevezetés

2018. március 22–23-i ülésén az Európai Tanács egyebek mellett felméri a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv 1 megvalósítása terén elért eredményeket. E terv, amely az európai beruházási terv részét alkotja, fontos prioritás az Európai Unió számára. Az egységes tőkepiac az EU egésze számára előnyös, de kiemelt jelentőséggel bír azon tagállamok számára, amelyek közös valutaként az eurót használják.

A mély és integrált tőkepiacok ösztönzik a határokon átnyúló kockázatmegosztást a magánszektoron belül az euróövezetben és azon túl, és ezáltal elősegítik a magántőke produktív és innovatív használatát, bővítik és diverzifikálják a reálgazdaság finanszírozásának forrásait és eszközeit, és csökkentik a közszektorral való kockázatmegosztás szükségességét. A Bizottság idevágó egyéb tevékenységei mellett – idetartozik például az integrált és méltányos munkaerőpiac és a visszaélésekkel szemben védett, átlátható adórendszer kialakítása vagy a nemteljesítő hitelek csökkentése –, ez döntő fontosságú az uniós gazdaságok stabilizálásához és az egyes tagállamokat, régiókat vagy ágazatokat érintő gazdasági sokkok kezeléséhez. A pénzügyi diverzifikáció hiánya további instabilitást okoz azon keresztül, hogy egyes pénzáramlások érzékenyen reagálnak a strukturális sokkokra (lásd az alábbi ábrát). Ha az európai megtakarítások a különböző tagállamok különböző szereplői által nyújtott pénzügyi termékek széles körű portfóliójába áramolhatnak, megtérülésük kevésbé lesz ingadozó, és kevésbé függ majd egy adott gazdaság állapotától.

Nem pénzügyi vállalatokba irányuló pénzáramlások (milliárd EUR, nettó pénzáramlás)

Forrás: Az Európai Központi Bank és a Bizottság szolgálatainak számításai

Megjegyzés: Az adatok a negyedéves, 1999 negyedik negyedéve és 2017 harmadik negyedéve közötti nettó áramlások éves mozgóátlagaira vonatkoznak.

A bankuniót kiegészítő sikeres tőkepiaci unió további feladata, a piacok megnyitása annak érdekében, hogy az uniós vállalkozások könnyebben jussanak finanszírozáshoz, a megtakarítók számára pedig – akiknek ma már több lehetőségük van tájékozódni befektetéseik felhasználásáról, és nagyobb igényük van arra, hogy megválasszák, hova fektetik pénzüket – több és innovatívabb befektetési lehetőség álljon rendelkezésre. Ezért a tőkepiacok átalakításának biztosítania kell a pénzügyi technológia és a fenntartható finanszírozás által kínált új lehetőségek kihasználásához, valamint a tisztább, erőforrás-hatékonyabb, körkörös gazdaságra való áttérés megkönnyítéséhez szükséges eszközöket.

Amint azt a Bizottság 2017. júniusában a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv félidős felülvizsgálata 2 során kifejtette, ambiciózusabb erőfeszítéseket kell tenni, meg kell küzdeni az akadályokkal, de ami még ennél is fontosabb, ki kell használni az említett új lehetőségeket.

A Bizottság e célból terjeszti elő a pénzügyi technológiára vonatkozó cselekvési tervet, valamint a fenntartható finanszírozásra vonatkozó cselekvési tervet.

A 2017. március–júniusi nyilvános konzultáció következtetései alapján és figyelembe véve a már benyújtott kezdeményezéseket, a Bizottság úgy véli, hogy uniós szinten számos célzott kezdeményezésre van szükség a pénzügyi szolgáltatások terén megjelenő innovatív technológiák kínálta lehetőségek kihasználása érdekében. A pénzügyi technológiai cselekvési terv egyértelmű és konkrét lépéseket határoz meg, amelyek célja az innovatív üzleti modellek sikerének elősegítése, az új technológiák elterjedésének támogatása, a kiberbiztonság növelése és a pénzügyi rendszer sérthetetlenségének fokozása. Biztosítja, hogy az európai pénzügyi szektor a pénzügyi stabilitás és a befektetők védelmének veszélyeztetése nélkül továbbra is innovatív és versenyképes maradjon.

A fenntartható finanszírozásra vonatkozó cselekvési terv célja, hogy megteremtse a feltételeket a fenntarthatóbb gazdasági növekedéshez és fejlődéshez azáltal, hogy a fenntarthatóbb beruházások, például a tiszta energiaforrásokra való átállást és a körforgásos gazdaságra való átállást elősegítő projektek felé tereli a tőkét. A terv további fontos célja a fenntarthatósági szempontok érvényesítése a kockázatkezelésben, valamint az átláthatóság és a hosszú távú gondolkodás előmozdítása a köz- és a magánszféra irányítása terén, melyek segítségével több állami és magánbefektetés áramoltatható a fenntartható fejlődés irányába, összhangban az olyan globális kötelezettségvállalásokkal, mint a Párizsi Megállapodás és az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési célja.

A tőkepiaci unió fejlesztését csak még sürgetőbbé teszi az, hogy az Egyesült Királyság, az EU legnagyobb pénzügyi központja, hamarosan távozik az egységes piacról. Ennek következtében még nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a fejlettebb, integráltabb és jobban felügyelt tőkepiacok létrehozása érdekében.

2016 júniusában az Európai Tanács megállapította, hogy „gondoskodni kell arról, hogy a vállalkozások könnyebben juthassanak finanszírozáshoz, és támogatni kell a reálgazdaságba történő beruházásokat a tőkepiaci unió létrehozására vonatkozó terv előmozdítása révén”. Az ECOFIN Tanács több alkalommal hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a tőkepiaci unió kiépítését 2019-ig be kell fejezni; erre legutóbb 2017 júliusában került sor, amikor megújította a tőkepiaci unió és különösen a félidős felülvizsgálat során előterjesztett valamennyi intézkedés melletti elkötelezettségét, beleértve a kilenc kiemelt kezdeményezést is. Az Európai Parlament 2016. január 19-i állásfoglalása elismerte azt a jelentős szerepet, amelyet a tőkepiacok a tagállami gazdaságok finanszírozási szükségleteinek kielégítésében játszhatnak, és hangsúlyozta, hogy a tőkepiaci uniónak nagyobb hangsúlyt kell a végfelhasználókra, azaz a vállalatokra és a befektetőkre helyeznie.

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2019 középéig létrehozza a tőkepiaci unió összes építőelemét. Miközben az első eredményeket és több főbb mérföldkövet már sikerült elérni (lásd a mellékletben található táblázatot), most eljött az ideje a továbblépésnek, hogy a mandátum végéig sor kerüljön valamennyi függőben lévő jogalkotási javaslat lezárására. Ezen túlmenően a Bizottság a mai napon további intézkedéseket javasol az uniós tőkepiacok fejlesztésére és integrálására, és a fennmaradó javaslatokat 2018. májusáig benyújtja annak érdekében, hogy – a szükséges politikai akarat mellett – azokat a 2019-es európai parlamenti választások előtt el lehessen fogadni.

A közeljövőben az építőelemek három egymást kölcsönösen erősítő dimenzió – az EU egységes piaca, egyértelmű és arányos szabályok, valamint hatékony felügyelet – köré rendezésével új lendületet kell adni a tőkepiaci unió hatékony működésének.

1.Az egységes piac maximális kiaknázása új európai termékek, címkék és termékútlevelek révén

Az új, páneurópai termékek, címkék és útlevelek fogják biztosítani, hogy a befektetők, a fogyasztók és a vállalkozások teljes mértékben kiaknázhassák az egységes piac előnyeit (európai léptékű működés és globális verseny). Már hatályba léptek az új szabályok az európai kockázatitőke-alapok (EuVECA) induló innovatív vállalkozásokba és kis- és középvállalkozásokba történő befektetéseinek fellendítésére, valamint az egyszerű átlátható és egységesített értékpapírosítás (STS) biztonságos és mély piacának előmozdítására. Ha az uniós értékpapírosítási kibocsátás ismét elérné a válság előtti átlagos szintet, akkor ez további 150 milliárd EUR összegű finanszírozást jelentene a gazdaság számára. A Bizottság egy új páneurópai magánnyugdíjtermék (PEPP) létrehozására is javaslatot tett annak érdekében, hogy elősegítse a fogyasztók nyugdíjcélú megtakarításait, a megtakarítások tőkepiacok felé terelését és ezáltal a termelő beruházások számára rendelkezésre álló források bővítését. A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy mielőbb zárják le a javaslattal kapcsolatos munkájukat annak érdekében, hogy minden európai polgár a nyugdíjcélú megtakarítások széles lehetőségeihez férhessen hozzá stabil fogyasztóvédelmi garanciák mellett.

A Bizottság a mai napon más területeken is további intézkedéseket javasol új termékek és címkék kifejlesztése, valamint a tőkepiacok integrálása érdekében:

·Befektetés- és hitelnyújtásalapú közösségi finanszírozási platformok („európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatások”) európai címkéje, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló tevékenységeket, és arányos módon kezeli a befektetők kockázatait. Ez elősegíti majd, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatások az egységes piac egészére kiterjeszthessék tevékenységüket, ezáltal növelve a vállalkozók, az induló innovatív vállalkozások és általában a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését. Ez egyúttal az első konkrét intézkedése a pénzügyi technológiai cselekvési tervnek, amelynek célja, hogy a pénzügyi stabilitás és a fogyasztóvédelem veszélyeztetése nélkül olyan környezetet teremtsen, amelyben az innovatív termékek és megoldások könnyen megjelenhetnek a piacon és az EU egészében elterjedhetnek.

·A fedezett kötvényekre vonatkozó uniós keretrendszer – A fedezett kötvények stabil és költséghatékony finanszírozási forrást jelentettek a pénzügyi válság idején, és azokat tovább kell fejleszteni, a meglévő nemzeti rendszerek helyes gyakorlataira támaszkodva. Ez a keret elő fogja segíteni a gazdaság finanszírozását, miközben szélesebb körű és biztonságosabb befektetési lehetőségeket biztosít a befektetők számára, és megőrzi a pénzügyi stabilitást.

·A befektetési alapok unión belüli, határokon átnyúló forgalmazása előtt álló szabályozási akadályok csökkentésére irányuló intézkedések. Ez csökkenteni fogja a határokon átnyúló tevékenységek költségét, és elő fogja mozdítani a befektetési alapok integráltabb egységes piacát. A fokozottabb verseny eredményeképpen a befektetők több termék és jobb termékek közül választhatnak majd, miközben a befektetők magas szintű védelme is megvalósul.

2.A vállalkozások és a vállalkozók támogatása világosabb és egyszerűbb szabályok révén

A Bizottság 2016 novemberében irányelvjavaslatot fogadott el a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről. E fontos javaslat célja, hogy elősegítse a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalatok hatékony szerkezetátalakítását, hogy elkerülhető legyen a csődbe jutás és a vállalkozás folytatásának feltételezésével számított érték megsemmisülése. A természetes személyek számára – beleértve az egyéni vállalkozókat is – a javaslat második esélyt biztosít adósságelengedés révén, lehetővé téve számukra az újrakezdést, és ösztönözve a vállalkozói tevékenységet. A javaslat egyúttal növelni fogja a bizalmat aziránt, hogy a vállalkozások teljesítik fizetési kötelezettségeiket, például banki hiteleik tekintetében. Ezen eljárások harmonizálása során a kezdeményezés megszüntetné a határokon átnyúló befektetések útjában álló akadályokat, és így elősegítené az uniós tőkepiacok fejlődését. Hozzá fog járulni emellett ahhoz, hogy a bankoknál a jövőben ne halmozódjanak fel nemteljesítő hitelek, a meglévő állomány pedig csökkenjen. Azáltal, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozók és vállalkozások a javaslatnak köszönhetően nagyobb eséllyel képesek majd sikeres szerkezetátalakítási terveket elfogadni, több vállalkozás válhat képessé arra, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget, és nemteljesítő hiteleit visszafizethető hitelekké alakítsa. A Bizottság felkéri a társjogalkotót, hogy gyorsítsa fel e fontos szabályok elfogadását.

A Bizottság a közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó javaslat részeként javaslatot tett a tőkekibocsátás kedvezményes kezelésére is, amivel a hitelfinanszírozás tőkefinanszírozással szembeni kedvezőbb adóztatásának problémáját igyekszik kezelni. E javaslat értelmében évente levonható lesz az adóból a társaság új saját tőkéjének egy meghatározott százaléka, amely a kockázatmentes kamatlábat és a kockázati prémiumot foglalja magában. A jelenlegi piaci körülmények között ez az arány 2,7 % lenne. Ez arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy stabilabb finanszírozási forrásokat keressenek, és ennek érdekében a tőkepiacokhoz forduljanak. Emellett nyilvánvaló előnyök jelentkeznének a pénzügyi stabilitás terén, mivel a szilárdabb tőkebázissal rendelkező vállalkozások kevésbé lennének kiszolgáltatottak a sokkhatásoknak. A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel e fontos szabályok elfogadását.

A Bizottság a mai napon új szabályokat javasol a határokon átnyúló ügyletek megkönnyítésére azáltal, hogy jogbiztonságot teremt a tekintetben, hogy ki minősül a pénzügyi követelés tulajdonosának, megszüntetve ezáltal egyes jogi kockázatokat és az esetleges negatív rendszerszintű következményeket. A hitelkövetelések engedményezése olyan mechanizmus, amelyet a nagy- és kisvállalkozások a likviditás biztosítása és a hitelekhez való hozzáférés, a pénzügyi intézmények pedig tőkefelhasználásuk optimalizálása érdekében használnak. Ezen túlmenően a Bizottság külön közleményben további iránymutatást nyújt a tekintetben, melyik jog irányadó annak meghatározásakor, hogy ki az értékpapírügylet alapját képező eszköz tulajdonosa.

A kibocsátási tájékoztatókra vonatkozó új szabályok már korábban elfogadásra kerültek; ezek célja a nyilvános tőke- és hitelpiacokon forrást bevonó vállalkozások támogatása 3 . Azon kisvállalkozások és közepes piaci tőkeértékű vállalatok, amelyek a forrásbevonást az EU egész területére ki akarják terjeszteni, ma már dönthetnek úgy, hogy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatóját használják. Még többet kell azonban tenni, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az MiFID II által létrehozott „kkv-tőkefinanszírozási piac” címke megfelelő egyensúlyt teremtsen a befektetők megfelelő védelme és a felesleges adminisztratív terhek elkerülése között. Ennek érdekében a Bizottság 2018 májusáig további intézkedéseket fog előterjeszteni annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozásoknak a kkv-tőkefinanszírozási piacon való megjelenését támogató, arányosabb szabályozási környezetet biztosítson.

3.Az EU tőkepiacainak hatékonyabb felügyelete

A pénzügyi integráció fokozása integráltabb és hatékonyabb felügyeletet igényel. A pénzügyi intézmények és a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók és vállalkozások számára következetes szabályozással és felügyelettel kell elősegíteni a határokon átnyúló tevékenységet. Annak ellenére, hogy a pénzügyi integráció és a tőkepiac-alapú finanszírozás jelentős előnyökkel járhat, ezek új kockázatokat is okozhatnak. Fontos ezért a szabályozási arbitrázs elkerülése, az egyenlő feltételek biztosítása, valamint a befektetővédelem és a pénzügyi stabilitás következetes biztosítása.

A tőkepiaci unió sikere érdekében meg kell erősíteni az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) azon képességét, hogy biztosítsa a következetes felügyeletet és végrehajtást, és hogy közvetlenül felügyeljen bizonyos tőkepiacokat. A Bizottság ezért készen áll arra, hogy az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálatára vonatkozó javaslat 2019. évi európai parlamenti választások előtti végleges elfogadásának biztosítása érdekében aktívan megvitassa az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal azokat az elképzeléseket, amelyek célja a jelenlegi tárgyalások felgyorsítása. Ez döntő fontosságú a tőkepiaci unió sikeréhez.

A kereskedés utáni piaci infrastruktúra döntő szerepet játszik az integrált tőkepiacokon. Ezért fontos a további felügyeleti konvergencia és a hatóságok közötti szorosabb együttműködés biztosítása is az uniós központi szerződő felek felügyeletének összeurópai megközelítése érdekében. A Bizottság reformokat javasolt a központi szerződő felek felügyeletének megerősítése érdekében, és felhívja a társjogalkotókat, hogy gyorsítsák fel e fontos szabályok elfogadását.

Következtetés

A Bizottság teljesíti azon kötelezettségvállalását, hogy 2019-ig kialakítja a tőkepiaci unió építőelemeit. A Bizottság nyolc jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amelyek közül a társjogalkotók eddig csak hármat fogadtak el. A ma előterjesztett javaslatcsomag négy további jogalkotási javaslatot tartalmaz. A Bizottság 2018 májusáig előterjeszti a tőkepiaci unió 2015-ös cselekvési tervében és a 2017. évi félidős felülvizsgálatban bejelentett összes jogalkotási kezdeményezést. A Bizottság kész aktívan együttműködni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a tőkepiaci unió szempontjából releváns valamennyi függőben lévő javaslattal kapcsolatban.

Az EU tőkepiacainak reformját a Bizottság egyedül nem tudja megvalósítani. Ebben a munkában a nemzeti és európai szintű érdekelt feleknek is részt kell venniük, és a Bizottság továbbra is támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket. A Bizottság várakozással tekint a következő lépés, az Európai Tanács március 22–23-i ülésén folytatandó megbeszélések elé, és felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy gyorsítsák fel a tőkepiaci unió kiteljesítése szempontjából releváns valamennyi függőben lévő jogalkotási javaslattal kapcsolatos munkát annak érdekében, hogy e javaslatokat legkésőbb a 2019 közepén sorra kerülő európai parlamenti választásokig el lehessen fogadni.

(1)

   Közlemény – Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére, COM(2015) 468 final, 2015.9.30.

(2)

     Közlemény – A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv félidős felülvizsgálata COM(2017) 292, 2017.6.8.

(3)

     Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.)

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.3.8.

COM(2018) 114 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A tőkepiaci únió megvalósítása 2019-ig - itt az idő a végrehajtás felgyorsítására

Megjegyzés: (*) „CST”: a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervről szóló közleményben (COM(2015) 468, 2015.9.30.) előirányzott fellépés; „FÉ”: a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról szóló közleményben ((COM(2017) 292, 2017.6.8.) előirányzott fellépés.