EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.2.6.

COM(2018) 56 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A közúti közlekedésben használt benzin és dízelüzemanyagok minősége az Európai Unióban
(2016-os jelentéstételi év)

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A közúti közlekedésben használt benzin és dízelüzemanyagok minősége az Európai Unióban
(2016-os jelentéstételi év)

1.    Bevezetés

A benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv 1 (a továbbiakban: üzemanyag-minőségről szóló irányelv) 8. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak évente jelentést kell tenniük a közúti közlekedésben való használásra értékesített benzin és dízelüzemanyagok összmennyiségéről és minőségéről.

Ez a jelentés a tagállamok által az Európai Környezetvédelmi Ügynökséghez (EEA) 2016-ra vonatkozóan benyújtott adatokon alapul. A tagállamok által szolgáltatott adatok összegzését és elemzését az Ügynökség „Üzemanyag-minőség az EU-ban 2016-ban” című, 24/2017. műszaki jelentése tartalmazza.

A tagállamok az üzemanyagok minőségét az üzemanyagminőség-ellenőrzési rendszer 2 keretében értékelik. A tagállamoknak minden évben mintát kell venniük az üzemanyagokból, és meg kell vizsgálniuk a műszaki jellemzőiket annak biztosítása érdekében, hogy összhangban legyenek az üzemanyag-minőségről szóló irányelv követelményeivel. Az üzemanyag-minőségről szóló irányelvben meghatározott határértékek olyan paraméterekre vonatkoznak, mint például:

•benzin esetében: lepárlási érték, szénhidrogén-elemzés, ólomtartalom, mangántartalom, motoroktánszám (MON), oxigéntartalom, oxigéntartalmú szerves vegyületek, kísérleti oktánszám (RON), kéntartalom és gőznyomás a nyári időszakban;

•dízelüzemanyagok esetében: cetánszám, 15 °C-on mért sűrűség, lepárlás, zsírsav-metil-észter-tartalom, mangántartalom, többgyűrűs aromás szénhidrogének és kéntartalom.

2.    Az Unión belüli üzemanyag-minőségre vonatkozó 2016-os adatok áttekintése

Valamennyi uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland benyújtotta a 2016-ra vonatkozó üzemanyag-minőségi jelentést.

Az üzemanyagok forgalma, típusai és biokomponens-tartalma

Az uniós üzemanyag-értékesítésben továbbra is a dízelüzemanyag dominál: az eladott üzemanyag 71,8 %-a (257 206 millió liter) dízelüzemanyag, 28,2 %-a pedig benzin (100 838 millió liter) volt. Az üzemanyagok összforgalma 2,7 %-kal nőtt 2015-höz képest. 2016-ban a benzinértékesítés szintje szinte változatlan maradt, míg a dízelüzemanyagok forgalma 3,8 %-kal nőtt.

A dízelüzemanyagok forgalmának részaránya az évek során nőtt: míg 2001-ben 55,6 % volt a részarányuk a teljes forgalomból, addig 2016-ra ez az arány már 71,8 %-ra emelkedett. Ez döntően azt tükrözi, hogy ebben az időszakban az európai járműflotta egyre növekvő arányban vált dízelüzeművé. Ciprus, Görögország, Málta és Hollandia kivételével az EU 28 tagállamának többségében jelentős a dízelüzemanyag-fogyasztás (az üzemanyagok összforgalmának több mint 60 %-át képviseli).

2016-ban az eladott benzin többségét (a teljes benzinértékesítés 86,3 %-át) a 95-ös kísérleti oktánszámú termékek, a forgalom 7,6 %-át a 95 és 98 közötti kísérleti oktánszámú termékek, az 5,8 %-át pedig a legalább 98 kísérleti oktánszámú termékek tették ki. A 91-es kísérleti oktánszámú termékek részaránya jelentéktelen volt.

Szinte az EU-ban értékesített összes dízelüzemanyag tartalmaz biodízelt, míg az értékesített benzin 85 %-a tartalmaz bioetanolt. Az EU-ban 2016-ban értékesített benzin 75 %-a tartalmazott akár 5 térfogat% etanolt, 10 %-ának pedig akár 10 térfogat% etanoltartalma volt. Az értékesített dízelüzemanyag 83 %-a tartalmazott akár 7 % zsírsav-metil-észtert (FAME), 17 %-a pedig még ennél is többet.

Az értékesített üzemanyagok megfelelése az üzemanyag-minőségről szóló irányelvben meghatározott határértékeknek

Öt tagállam (Görögország, Litvánia, Hollandia, Szlovénia és Svédország) számolt be arról, hogy benzintermékei teljes mértékben megfelelnek az irányelvnek, a dízelüzemanyagok megfeleléséről pedig 9 tagállam (Bulgária, Horvátország, Finnország, Németország, Írország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Svédország). Litvánia, Szlovénia és Svédország számolt be arról, hogy az üzemanyagok mindkét fajtája teljes mértékben megfelel az előírásoknak. Másrészről 2016-ban egy tagállam (Belgium) jelentette, hogy a benzin több mint 100 alkalommal nem felelt meg az előírásoknak.

A tagállamok a 2016. évre vonatkozóan arról számoltak be, hogy a benzin összesen 507, a dízelüzemanyag pedig 101 alkalommal nem felelt meg az előírásoknak. A benzin esetében a specifikációktól leggyakrabban eltérő paraméter a nyári gőznyomás (14 tagállamban), a kísérleti oktánszám (11 tagállamban) és a motoroktánszám volt (7 tagállamban). 14 tagállam jelentette az aromás vegyületek, az oxigéntartalom vagy a desztillációs paraméterek túllépését. A dízelüzemanyagok esetében a specifikációktól leggyakrabban eltérő paraméter a kéntartalom (7 tagállamban) és a zsírsav-metil-észter-tartalom volt (7 tagállamban).

Valamennyi tagállam ismertette, hogy nem megfelelő minták azonosítása esetén milyen intézkedéseket hoztak. Ezek között szerepelt az illetékes hatóságok tájékoztatása, a vizsgálatok kezdeményezése, a szankciók és bírságok kiszabása, valamint az ismételt mintavétel. Kis számú esetben, amikor azt állapították meg, hogy a követelményeknek nem megfelelő paraméterek nagyon közel vannak a tűréshatárokhoz, nem került sor intézkedésre.

A Bizottságnak tehát nem kellett új vizsgálatokat indítania e téren.

(1)

   Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.).

(2)

   Az EN 14274 európai szabvány nyújt tájékoztatást arról, hogy miként kell üzemanyagminőség-ellenőrzési rendszert létrehozni az ország méretétől és az alkalmazott statisztikai modelltől függően, valamint iránymutatást a mintavétel keretében veendő minták minimális számáról.