Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018AR3592

    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A TEN-T végrehajtásának egyszerűsítése

    COR 2018/03592

    HL C 168., 2019.5.16, p. 91–100 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Date of document:
    07/02/2019; szavazás napja
    Date of vote:
    07/02/2019
    Date lodged:
    17/05/2018
    Author:
    Régiók Európai Bizottsága, „Területi kohéziós politika és uniós költségvetés” szakbizottság
    Form:
    Vélemény
    Session:
    133
    Treaty:
    Szerződés az Európai Unió működéséről
    Legal basis:
    Link
    Link
    Link
    Select all documents mentioning this document
    Earlier related instruments:
    Instruments cited:
    Link

    16.5.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 168/91

    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A TEN-T végrehajtásának egyszerűsítése

    (2019/C 168/11)

    Előadó:

    Michiel SCHEFFER (NL/ALDE), Gelderland tartomány kormányának tagja

    Referenciaszöveg:

    Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről

    COM (2018) 277 final

    I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

    Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről

    COM(2018) 277 final

    1. módosítás

    (1) preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet közös keretet határoz meg a belső piac fejlesztését szolgáló korszerű, interoperábilis hálózatok létrehozására vonatkozóan. A transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) szerkezete kétrétegű: az átfogó hálózat biztosítja az Unió valamennyi régiójának összeköttetését, míg a törzshálózat a hálózatnak az Unió szempontjából legfontosabb stratégiai jelentőségű elemeiből áll. Az 1315/2013/EU rendelet a megvalósításra vonatkozó kötelező megvalósítási célokat határoz meg a törzshálózat 2030-ig és az átfogó hálózat 2050-ig történő befejezésének előírásával.

    Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet közös keretet határoz meg a belső piac fejlesztését, valamint az Unió társadalmi, gazdasági és területi kohézióját szolgáló korszerű, interoperábilis hálózatok létrehozására vonatkozóan. A transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) szerkezete kétrétegű: az átfogó hálózat biztosítja az Unió valamennyi régiójának összeköttetését, valamint az alaphálózat ellátásához szükséges disztribúciós csatornákat , míg a törzshálózat a hálózatnak az EU szempontjából is legfontosabb stratégiai jelentőségű elemeiből áll, melyek feladata ennek megfelelően, hogy határon átnyúlóan és multimodális eszközökkel előmozdítsák az egységes európai közlekedési és mobilitási térség megvalósulását. Az 1315/2013/EU rendelet a megvalósításra vonatkozó kötelező megvalósítási célokat határoz meg a törzshálózat 2030-ig és az átfogó hálózat 2050-ig történő befejezésének előírásával. Az 1315/2013/EU rendelet ezen túlmenően olyan, határokon átnyúló összeköttetésekre összpontosít, amelyek javítják az interoperabilitást a különféle közlekedési módok között, és előmozdítják az uniós közlekedés multimodális integrációját.

    Indokolás

    A TEN-T sok célt szolgál, ilyen az Unió társadalmi, gazdasági és területi kohéziója is. Fontos, hogy a határokon átnyúló együttműködés minél egyszerűbb és könnyebben kivitelezhető legyen, mivel ez előmozdítja az alacsony kibocsátású, határokon átnyúló mobilitást, összhangban a politikai ajánlások 18. pontjával.

    2. módosítás

    (2) preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A szükségesség és a kötelező határidők ellenére a tapasztalatok azt mutatták, hogy a TEN-T megvalósítására irányuló beruházások közül sok szembesül bonyolult engedélyezési eljárásokkal, határokon átnyúló közbeszerzési eljárásokkal és egyéb eljárásokkal. E helyzet veszélyezteti a projektek időben történő végrehajtását és sok esetben jelentős késedelmet és költségnövekedést okoz. E problémák orvoslása és a TEN-T szinkronizált megvalósításának lehetővé tétele érdekében összehangolt fellépésre van szükség uniós szinten.

    A szükségesség és a kötelező határidők ellenére a tapasztalatok azt mutatták, hogy a TEN-T megvalósítására irányuló beruházások közül sok szembesül bonyolult engedélyezési eljárásokkal, határokon átnyúló közbeszerzési eljárásokkal és egyéb eljárásokkal. Ezen túlmenően gyakran figyelmen kívül hagyják a korai szakaszban történő lakossági részvételt és a konszenzusépítést, ami oda vezet, hogy – az átláthatóság hiánya miatt – nem lehet számítani a polgárok támogatására. E helyzet veszélyezteti a projektek időben történő végrehajtását és sok esetben jelentős késedelmet és költségnövekedést okoz. E problémák orvoslása és a TEN-T szinkronizált megvalósításának lehetővé tétele érdekében egyszerűsített és időben történő , összehangolt fellépésre van szükség uniós szinten.

    Indokolás

    Nem az engedélyezési eljárás az egyetlen oka a projektek késedelmes végrehajtásának. A korai szakaszban történő lakossági részvétel és a konszenzusépítés hiánya szintén késlelteti azt.

    3. módosítás

    (3) preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Számos tagállam jogi keretrendszere elsőbbséget biztosít bizonyos projektkategóriáknak azok gazdaság szempontjából betöltött stratégiai jelentősége alapján. Az elsőbbségi elbánást rövidebb határidők, párhuzamos eljárások vagy korlátozott fellebbezési határidők jellemzik, biztosítva ugyanakkor, hogy az egyéb horizontális szakpolitikák célkitűzései szintén megvalósuljanak. Ilyen keret nemzeti jogi keretrendszeren belüli fennállása esetén annak automatikusan alkalmazandónak kell lennie az 1315/2013/EU rendelet alapján közös érdekű projektekként elismert uniós projektekre.

    Számos tagállam jogi keretrendszere elsőbbséget biztosít bizonyos projektkategóriáknak azok stratégiai jelentősége alapján az Unió területi, gazdasági és társadalmi kohéziója, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló intézkedések szempontjából . Az elsőbbségi elbánást rövidebb határidők, párhuzamos eljárások vagy korlátozott fellebbezési határidők jellemzik, biztosítva ugyanakkor, hogy az egyéb horizontális szakpolitikák célkitűzései szintén megvalósuljanak. Ilyen keret nemzeti jogi keretrendszeren belüli fennállása esetén annak automatikusan alkalmazandónak kell lennie az 1315/2013/EU rendelet alapján közös érdekű projektekként elismert uniós projektekre. Ahol nem létezik ilyen keret, ott az illetékes hatóságoknak kiemelten kell kezelniük az engedélyezésre és a projektek végrehajtására irányuló adminisztratív eljárások harmonizálását, illetve adott esetben meg kell tenniük a szükséges lépéseket egy közös irányító hatóság létrehozásának lehetővé tételéhez .

    Indokolás

    Az éghajlatváltozás elleni küzdelem az Unió közlekedéspolitikájának egyik alapvető célja kell hogy legyen.

    4. módosítás

    (4) preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A környezeti hatásvizsgálatok hatékonyságának javítása és a döntéshozatali folyamat egyszerűsítése érdekében azokra az esetekre vonatkozóan, amelyekkel összefüggésben a törzshálózati projektek környezeti kérdéséivel kapcsolatos vizsgálatot a 2014/52/EU irányelvvel módosított 2011/92/EU irányelv és más uniós jogszabályok, mint például a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv, a 2000/60/EK irányelv, a 2008/98/EK irányelv, a 2010/75/EU irányelv, a 2012/18/EU irányelv és a 2011/42/EU irányelv egyidejűleg teszik kötelezővé, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy olyan összevont eljárást írjanak elő, amely kielégíti az említett irányelvekben foglalt követelményeket.

    A környezeti hatásvizsgálatok hatékonyságának javítása és a döntéshozatali folyamat egyszerűsítése érdekében azokra az esetekre vonatkozóan, amelyekkel összefüggésben a törzshálózati projektek környezeti kérdéséivel kapcsolatos vizsgálatot a 2014/52/EU irányelvvel módosított 2011/92/EU irányelv és más uniós jogszabályok, mint például a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv, a 2000/60/EK irányelv, a 2008/98/EK irányelv, a 2010/75/EU irányelv, a 2012/18/EU irányelv és a 2011/42/EU irányelv egyidejűleg teszik kötelezővé, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy olyan összevont eljárást írjanak elő, amely kielégíti az említett irányelvekben foglalt követelményeket anélkül, hogy feltétlenül új eljárásokat kelljen meghatározniuk, amennyiben megfelelő eljárások már rendelkezésre állnak .

    Indokolás

    Néhány tagállam már bevezette a megfelelő eljárásokat, és további adminisztratív terhet jelentene számukra új eljárások bevezetése.

    5. módosítás

    (8) preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Tekintettel a TEN-T törzshálózat befejezésének sürgető jellegére, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése mellett meg kell határozni azt a határidőt, amelyen belül a hatáskörrel rendelkező felelős hatóságoknak meg kell hozniuk a projekt építésével kapcsolatos átfogó határozatot. E határidő, amelynek célja, hogy az eljárások hatékonyabb lebonyolítására ösztönözzön, semmiféleképpen nem korlátozhatja a környezetvédelemre és a lakossági részvételre vonatkozó szigorú uniós előírásokat.

    Tekintettel a TEN-T törzshálózat befejezésének sürgető jellegére, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése mellett meg kell határozni azt a határidőt, amelyen belül a hatáskörrel rendelkező felelős hatóságoknak meg kell hozniuk a projekt építésével kapcsolatos átfogó határozatot. E határidő, amelynek célja, hogy az eljárások hatékonyabb lebonyolítására ösztönözzön, semmiféleképpen nem korlátozhatja a környezetvédelemre és a lakossági részvételre vonatkozó szigorú uniós előírásokat. A határidő meghatározására azonban csak a tervezett projekttel kapcsolatban, annak korai szakaszában, többek között a helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott nyilvános konzultációt követően kerülhet sor.

    Indokolás

    Magától értetődik. Nem az engedélyezési eljárás az egyetlen oka a projektek késedelmes végrehajtásának. A korai szakaszban történő lakossági részvétel és a konszenzusépítés hiánya szintén késlelteti azt.

    6. módosítás

    (11) preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A határokon átnyúló közös érdekű projektek keretében a közbeszerzést a Szerződéssel, valamint a 2014/25/EU irányelvvel és/vagy a 2014/24/EU irányelvvel összhangban kell lefolytatni. A határokon átnyúló közös érdekű törzshálózati projektek hatékony megvalósításának biztosítása érdekében a közös jogalany által lefolytatott közbeszerzésnek egyetlen nemzeti jogi szabályozás hatálya alá kell tartoznia. Az Unió közbeszerzési jogszabályaitól eltérve főszabály szerint azon tagállam nemzeti szabályainak kell alkalmazandónak lenniük, amelyben a közös jogalany székhelye található. Lehetségesnek kell maradnia, hogy az alkalmazandó jogi szabályozást kormányközi megállapodás határozza meg.

    A határokon átnyúló közös érdekű projektek keretében a közbeszerzést a Szerződéssel, valamint a 2014/25/EU irányelvvel és/vagy a 2014/24/EU irányelvvel összhangban kell lefolytatni. A határokon átnyúló közös érdekű TEN-T projektek hatékony megvalósításának biztosítása érdekében a közös irányítással megbízott jogalany által lefolytatott közbeszerzésnek a részes felek közös megegyezése alapján egyetlen uniós vagy adott esetben nemzeti jogi szabályozás hatálya alá kell tartoznia. Az Unió közbeszerzési jogszabályaitól eltérve főszabály szerint azon tagállam nemzeti szabályainak kell alkalmazandónak lenniük, amelyben a közös jogalany székhelye található. Lehetségesnek kell maradnia, hogy az alkalmazandó jogi szabályozást kormányközi megállapodás határozza meg.

    Indokolás

    A politikai ajánlások 18. pontjával összhangban ez megkönnyítené a határokon átnyúló együttműködést.

    7. módosítás

    1. cikk

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Tárgy és hatály

    E rendelet a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által a transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózatával kapcsolatos valamennyi közös érdekű projekt engedélyezésével és végrehajtásával kapcsolatban alkalmazott közigazgatási eljárásokra alkalmazandó követelményeket határozza meg.

    Tárgy és hatály

    E rendelet a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai (nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok vagy más projektgazdák) által a 3. cikkben meghatározottak szerint elsőbbségi státusszal rendelkező , a transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózatával kapcsolatos valamennyi közös érdekű projekt valamennyi infrastrukturális komponensének és követelményének engedélyezésével és végrehajtásával kapcsolatban alkalmazott közigazgatási eljárásokra alkalmazandó követelményeket határozza meg.

    Indokolás

    A legfontosabb projektek megcélzása és végrehajtásuk felgyorsítása érdekében a javasolt eljárásnak valamennyi TEN-T-projektre történő alkalmazása helyett a rendeletnek meg kellene határoznia, hogy mely projektek tartoznak a hatálya alá. A tagálamoknak kellene eldönteniük, hogy a rendelet hatályába mely kiemelt fontosságú projektek tartoznak.

    8. módosítás

    2. cikk e) pont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    „határokon átnyúló közös érdekű projekt”: az 1315/2013/EU rendelet 7. cikke szerinti olyan közös érdekű projekt, amely az említett rendelet 3. cikkének m) pontjában meghatározott határokon átnyúló szakaszra vonatkozik, és amelyet egy közös jogalany hajt végre.

    „határokon átnyúló közös érdekű projekt”: az 1315/2013/EU rendelet 7. cikke szerinti olyan közös érdekű projekt, amely egy tagállamok között, tagállamok és regionális vagy helyi önkormányzatok között, különböző tagállamokban működő regionális vagy helyi önkormányzatok között, illetve tagállamok és harmadik országok között létrejött, közlekedési infrastruktúrák tervezésére és megvalósítására irányuló együttműködési megállapodás vagy bármilyen más típusú megállapodás keretében egy határokon átnyúló szakaszra vonatkozik, és amelyet egy közös jogalany hajt végre.

    Indokolás

    Fontos figyelembe venni, hogy a határokon átnyúló projektek tekintetében a helyi és regionális önkormányzatokban rejlő potenciál milyen értéket képvisel.

    9. módosítás

    3. cikk

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A közös érdekű projektek „elsőbbségi státusza”

    (1)

    A TEN-T törzshálózattal kapcsolatos minden egyes közös érdekű projektre az egyes tagállamok által az 5. és 6. cikkel összhangban kijelölt, kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság által lebonyolított összevont engedélyezési eljárás alkalmazandó.

    (2)

    Amennyiben a nemzeti jog szerint elsőbbségi státusz létezik, a közös érdekű projekteknek a lehető legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítani nemzeti szinten, és az engedélyezési eljárások során ennek megfelelően kell kezelni azokat, annyiban és oly módon, amennyiben és ahogyan a megfelelő típusú közlekedési infrastruktúrákra alkalmazandó nemzeti jogszabályok ilyen elbánásról rendelkeznek.

    (3)

    A közös érdekű projektekhez kapcsolódó hatékony közigazgatási eljárások biztosítása érdekében a projektgazdák és valamennyi érintett hatóság gondoskodik arról, hogy e projektek – az odaítélt források tekintetében is – a jogilag lehetséges leggyorsabb elbánásban részesüljenek.

    A közös érdekű projektek „elsőbbségi státusza”

    (1)

    A tagállamok azonosítják a TEN-T kiemelt fontosságú komponenseit. A kiemelt fontosságú szakaszon végrehajtott közös érdekű projektek „elsőbbségi státuszt”kapnak, és azokra az egyes tagállamok által az 5. és 6. cikkel összhangban kijelölt, kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság által lebonyolított összevont engedélyezési eljárás alkalmazandó.

    (2)

    Amennyiben a nemzeti jog szerint elsőbbségi státusz létezik, a közös érdekű projekteknek a lehető legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítani nemzeti szinten, és az engedélyezési eljárások során ennek megfelelően kell kezelni azokat, annyiban és oly módon, amennyiben és ahogyan a megfelelő típusú közlekedési infrastruktúrákra alkalmazandó nemzeti jogszabályok ilyen elbánásról rendelkeznek.

    (3)

    A közös érdekű projektekhez kapcsolódó hatékony közigazgatási eljárások biztosítása érdekében a projektgazdák és valamennyi érintett hatóság gondoskodik arról, hogy e projektek – az odaítélt források tekintetében is – a jogilag lehetséges leggyorsabb elbánásban részesüljenek.

    Indokolás

    Lásd a 7. módosításra vonatkozó ajánlást.

    10. módosítás

    4. cikk (1) bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A 6. cikkben meghatározott határidők betartása és a közös érdekű projektek megvalósításával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében az alkalmazandó nemzeti és uniós jog alapján lefolytatandó valamennyi közigazgatási eljárást össze kell vonni, és azokban egyetlen átfogó határozatot kell hozni.

    A 6. cikkben meghatározott határidők betartása és a közös érdekű projektek megvalósításával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében az alkalmazandó jog alapján nemzeti és uniós szinten lefolytatandó valamennyi közigazgatási eljárást, ezen belül a releváns környezeti vizsgálatokat és a polgárok tájékoztatására és részvételére irányuló kampányokat össze kell vonni, és azokban egyetlen átfogó határozatot kell hozni.

    Indokolás

    Az éghajlatváltozás elleni küzdelem az Unió közlekedéspolitikájának egyik alapvető célja kell hogy legyen.

    11. módosítás

    5. cikk (1) bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    (Kiadóhivatal, kérjük, illessze be: az e rendelet hatálybalépésétől számított egy év)-ig minden tagállam kijelöl egyetlen , kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely felel az engedélyezési eljárás megkönnyítéséért, ideértve az átfogó határozat meghozatalát is.

    (Kiadóhivatal, kérjük, illessze be: az e rendelet hatálybalépésétől számított egy év)-ig minden tagállam kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságot /hatóságokat jelöl ki , amely /amelyek felel /felelnek az integrált engedélyezési eljárás megkönnyítéséért, ideértve az átfogó határozat meghozatalát is. Ha valamely tagállam már kijelölte a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságot/hatóságokat, a szóban forgó tagállam megerősítheti az ilyen kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság/hatóságok kijelölését.

    Indokolás

    Néhány tagállamban már sor került eljárások bevezetésére, illetve hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölésére. Ezért számukra új eljárások bevezetése, illetve hatáskörrel rendelkező új hatóságok kijelölése további adminisztratív terhet jelentene.

    12. módosítás

    5. cikk (2) bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Az egyes közös érdekű projektek vagy a közös érdekű projektek kategóriái tekintetében az (1) bekezdésben említett, kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság felelősségi köre és/vagy az azzal összefüggő feladatok átruházhatók megfelelő közigazgatási szintű más hatóságra vagy elvégezhetők megfelelő közigazgatási szintű más hatóság által az alábbi feltételek mellett :

    a)

    egy-egy közös érdekű projekt esetében csak egyetlen hatóság viseli a felelősséget;

    b)

    a projektgazda számára a hatóság az egyetlen kapcsolattartó az adott közös érdekű projektre vonatkozó átfogó határozathoz vezető eljárás során; és

    c)

    a hatóság hangolja össze valamennyi vonatkozó dokumentum és információ benyújtását.

    A kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult lehet határidők megállapítására, a 6. cikkel összhangban meghatározott határidők sérelme nélkül.

    A tagállamok az egyes közös érdekű projektek vagy a közös érdekű projektek kategóriái tekintetében az (1) bekezdésben említett, kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság felelősségi körét és/vagy az azzal összefüggő feladatokat a nemzeti, regionális és helyi kompetenciák figyelembevételével átruházhatják egy meglévő vagy újonnan létrehozott , megfelelő közigazgatási szintű más hatóságra, feltéve ha :

    a)

    egy-egy közös érdekű projekt esetében csak egyetlen hatóság viseli a felelősséget;

    b)

    a projektgazda számára a hatóság az egyetlen kapcsolattartó az adott közös érdekű projektre vonatkozó átfogó határozathoz vezető eljárás során; és

    c)

    a hatóság hangolja össze valamennyi vonatkozó dokumentum és információ benyújtását.

    Indokolás

    A rendelet nem sértheti a tagállamok alkotmányos rendjét, különös tekintettel arra, hogy egyes tagállamokban ezeket a feladatokat a kormányzat más szintjein hajtják végre.

    Az egyes projektekhez igazított időkeret meghatározásának lehetővé tétele érdekében a határidőket a projektgazdával szorosan együttműködve kell megállapítani. Valamennyi érdekelt fél korai szakaszban történő bevonásának lehetővé tétele, továbbá annak biztosítása, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az érdekelt felek közötti konszenzusépítésre, jelentős mértékben javítani fogja a projektek végrehajtását.

    13. módosítás

    5. cikk (5) bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Amennyiben egy közös érdekű projektre vonatkozóan két vagy több tagállamban kell határozatot hozni, az egyes hatáskörrel rendelkező hatóságok megteszik az egymás közötti hatékony és eredményes együttműködéshez és koordinációhoz szükséges valamennyi lépést. Az alkalmazandó uniós és nemzetközi jogból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamoknak, különösen a környezeti hatásvizsgálatok tekintetében, törekedniük kell összevont eljárások biztosítására.

    Amennyiben egy közös érdekű projektre vonatkozóan két vagy több tagállamban kell határozatot hozni, az egyes hatáskörrel rendelkező hatóságok megteszik az egymás közötti hatékony és eredményes együttműködéshez és koordinációhoz szükséges valamennyi lépést. Az alkalmazandó uniós és nemzetközi jogból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamoknak, különösen a környezeti hatásvizsgálatok tekintetében, törekedniük kell összevont eljárások biztosítására. Különösen olyan esetekben, amikor a részt vevő tagállamok vagy az illetékes helyi és regionális önkormányzatok egy közös jogalanyt hoznak létre, fontos, hogy ez a jogalany profitálhasson a közös eljárásokból és a tagállamok közötti koordinációból, és csak egyetlen, kizárólagos hatáskörrel rendelkező engedélyező hatósággal legyen kapcsolatban.

    Indokolása

    —

    14. módosítás

    6. cikk (2) bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Az engedélyezési eljárás időtartama és végrehajtása

    (1)

    Az engedélyezési eljárás a kérelem benyújtását megelőző szakaszból és a kérelem megvizsgálásának szakaszából, valamint a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság általi döntéshozatalból áll.

    (2)

    A kérelem benyújtását megelőző szakasz, amely az engedélyezési eljárás kezdetétől a teljes kérelemnek a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatósághoz történő benyújtásáig terjedő időszakot foglalja magában, főszabály szerint nem haladja meg a két évet.

    (3)

    Az engedélyezési eljárás megindítása érdekében a projektgazda írásban értesíti a projekttel érintett tagállamok kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságát, mellékelve a projekt részletes leírását. A kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb a fent említett értesítés kézhezvételének napjától számított két hónapon belül írásban tudomásul veszi vagy, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a projekt állapota alapján az engedélyezési eljárás még nem indítható el, elutasítja az értesítést. Ha a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság úgy dönt, hogy elutasítja az értesítést, döntését megindokolja. Az engedélyezési eljárás kezdete az a nap, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság tudomásul veszi az értesítést. Két vagy több érintett tagállam esetében az engedélyezési eljárás kezdete az a nap, amikor az utolsó hatáskörrel rendelkező hatóság is elfogadja az értesítést.

    (4)

    Az engedélyezési eljárás kezdetétől számított három hónapon belül a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság a projektgazdával és más érintett hatóságokkal szoros együttműködésben, valamint a projektgazda által a (3) bekezdésben említett értesítés alapján benyújtott információkra is figyelemmel, az alábbiakat tartalmazó részletes kérelmezési vázlatot készít és közöl a projektgazdával:

    a)

    a projektgazda által az átfogó határozatra irányuló kérelem részeként benyújtandó információk tárgyát és részletességét

    b)

    az engedélyezési eljárás részletes legalább a következőket azonosító ütemtervét:

    i.

    a meghozandó határozatokat és véleményeket;

    ii.

    a várhatóan érintett hatóságokat, érdekelt feleket és lakossági csoportokat ;

    iii.

    az eljárás egyes szakaszait és azok időtartamát;

    iv.

    a főbb elérendő eredményeket és ezek határidejét, tekintettel a meghozandó átfogó határozatra;

    v.

    a hatóságok által tervezett forrásokat és az esetleges további forrásigényeket.

    Az engedélyezési eljárás időtartama és végrehajtása

    (1)

    Az engedélyezési eljárás a kérelem benyújtását megelőző szakaszból és a kérelem megvizsgálásának szakaszából, valamint a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság általi döntéshozatalból áll.

    A kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságban az adott tagállam intézményi és jogi kereteinek megfelelően a projekt előzetes értékelését biztosító részvételi folyamatban, illetve a végső engedélyezést megelőzően részt vesznek azok a helyi és regionális önkormányzatok, amelyek területét a projektek érintik.

    (2)

    A kérelem benyújtását megelőző szakasz, amely az engedélyezési eljárás kezdetétől a teljes kérelemnek a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatósághoz történő benyújtásáig terjedő időszakot foglalja magában, főszabály szerint nem haladja meg a két évet. A projekt nagyságrendjével és jellegével összefüggő különleges körülményekre való tekintettel, és/vagy annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a lakosság bevonására, a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság több időt adhat a projektgazdának. Az ilyen nyilvános konzultációknak és a lakosság bevonásának már a kérelem benyújtását megelőző szakaszban meg kell történniük. A kérelem benyújtását megelőző szakasz hosszát a lakosság részvételének kimenetele, azaz az infrastrukturális beruházások végrehajtását közvetlenül befolyásoló kompromisszumok, és a nyilvános konzultációkkal kapcsolatban tervezett további intézkedések határozzák meg.

    (3)

    Az engedélyezési eljárás megindítása érdekében a projektgazda írásban értesíti a projekttel érintett tagállamok kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóságát, mellékelve a projekt részletes leírását. A kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb a fent említett értesítés kézhezvételének napjától számított két hónapon belül írásban tudomásul veszi vagy, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a projekt állapota alapján az engedélyezési eljárás még nem indítható el, elutasítja az értesítést. Ha a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság úgy dönt, hogy elutasítja az értesítést, döntését megindokolja. Az engedélyezési eljárás kezdete az a nap, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság tudomásul veszi az értesítést. Két vagy több érintett tagállam esetében az engedélyezési eljárás kezdete az a nap, amikor az utolsó hatáskörrel rendelkező hatóság is elfogadja az értesítést.

    (4)

    Az engedélyezési eljárás kezdetétől számított három hónapon belül a kizárólagos hatáskörrel rendelkező hatóság a projektgazdával és más érintett hatóságokkal szoros együttműködésben, valamint a projektgazda által a (3) bekezdésben említett értesítés alapján benyújtott információkra is figyelemmel, az alábbiakat tartalmazó részletes kérelmezési vázlatot készít és közöl a projektgazdával:

     

    a)

    a projektgazda által az átfogó határozatra irányuló kérelem részeként benyújtandó információk tárgyát és részletességét

    b)

    az engedélyezési eljárás részletes legalább a következőket azonosító ütemtervét:

    i.

    a meghozandó határozatokat és véleményeket, ideértve különösen az adott tagállam intézményi és jogi kereteinek megfelelően a helyi és regionális önkormányzatok véleményeit ;

    ii.

    intézkedéseket az érdekelt felek bevonása, valamint a lakosság folyamatban való részvételének ösztönzése érdekében, továbbá annak ismertetését, hogy az ilyen részvétel milyen módon folytatódik a projekt végrehajtása során;

    iii.

    a hatóságokat, ideértve az adott tagállam intézményi és jogi kereteinek megfelelően bevonandó helyi és regionális önkormányzatokat ;

    iv.

    az eljárás egyes szakaszait és azok időtartamát;

    v.

    a főbb elérendő eredményeket és ezek határidejét, tekintettel a meghozandó átfogó határozatra;

    vi.

    a hatóságok által tervezett forrásokat és az esetleges további forrásigényeket.

    Indokolás

    Az egyes projektekhez igazított megközelítés alkalmazásával, és a lakosságnak már a korai szakaszban történő bevonásával a tervezési eljárás eredménye ellen benyújtott fellebbezések számának csökkenése miatt jelentős mértékben csökkenthetők az engedélyezési eljárásban bekövetkező késések. Az érintett felek közötti konszenzusépítéshez szükséges időkeret ezért nem határozható meg általánosságban. Az időkeretet ehelyett a projektek végrehajtásához kapcsolódó, számszerűsíthető tényezőktől, és az összes bevont érdekelt féllel folytatott konszenzusépítés során kötött különböző kompromisszumoktól függően kell megállapítani. Egy ilyen rugalmas, testre szabott megközelítés a szigorú időkeret alkalmazásának esetéhez viszonyítva a projektek végrehajtását is felgyorsíthatja.

    15. módosítás

    7. cikk (1) bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A két vagy több tagállam által végrehajtott projektek esetében az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai összehangolják menetrendjüket és megállapodnak egy közös ütemtervben.

    A két vagy több tagállam által végrehajtott projektek esetében az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai összehangolják menetrendjüket és megállapodnak egy közös ütemtervben. Abban az esetben, ha a részt vevő tagállamok által létrehozott közös jogalany nyújt be engedély iránti kérelmet, annak csak egy hatáskörrel rendelkező hatósággal kell felvennie a kapcsolatot. A hatáskörrel rendelkező hatóság ezt követően az 5. cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint összehangolja az eljárást a másik érintett hatósággal/hatóságokkal, hogy biztosítsa a vonatkozó jogszabályokból adódó kötelezettségek teljesítését a projekt által érintett valamennyi tagállamban.

    Indokolás

    A cél a határokon átnyúló engedélyek megadásának megkönnyítése a közös jogalanyok esetében biztosított egyablakos ügyintézési rendszer révén.

    II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

    Fő üzenetek

    1.

    		 hangsúlyozza, hogy a TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat megvalósítása kulcsfontosságú a területi kohézió biztosítása szempontjából, mivel valamennyi régiót megközelíthetőbbé teszi, valamint fellendíti a peremterületek és határrégiók gazdasági fejlődését;

    2.

    		 kiemeli, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése gyakran a regionális hatóságok hatásköre, és a saját területükön ők felelősek a területhasználat-tervezésért, a tervjóváhagyási határozatok kiadásáért és az engedélyek megadásáért;

    3.

    		 emlékeztet arra, hogy a Hálózatfinanszírozási Eszközről (CEF) és a TEN-T hálózatról szóló rendelet ambiciózus célkitűzéseket határozott meg az európai infrastruktúrafejlesztés tekintetében. A TEN-T törzshálózatot 2030-ig kellene befejezni, azonban ezen ambiciózus célkitűzések eléréséhez kapcsolódó pénzügyi igények kielégítése nehézséget fog okozni;

    4.

    		 elismeri, hogy a tervezett projektek erősítésével, a finanszírozási lehetőségek bővítésével (CEF) és a beruházások számára kedvező környezet létrehozásával együtt az egyszerűsítés az EU TEN-T szakpolitikájának fontos pillérét képezi;

    5.

    		 üdvözli az Európai Bizottság javaslatát a TEN-T hálózat megvalósításának felgyorsításával és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésével összefüggésben. A jelentés rendkívül fontos ezenkívül az eljárások és műszaki szabványok harmonizálása és az interoperabilitás fokozása szempontjából;

    6.

    		 emlékeztet az alábbi három alapelvre:

    —

    biztosítani kell az eljárásoknak a különböző területek közötti összehangolását, a tagállamokon belül és azok között egyaránt,

    —

    biztosítani kell a különböző jogi követelmények, például az élőhely- és vízvédelemről, illetve a biológiai sokféleségről szóló irányelvek közötti összhangot,

    —

    a lakosság részvételének fenntartása és fokozása.

    7.

    		 hangsúlyozni kívánja az eljárások stb. egyszerűsítésének fontosságát a határrégiókban. Ezért a hatósági engedélyezések, engedélyezési eljárások és egyéb szabályozási eljárások egyszerűsítése a TEN-T megvalósításának megkönnyítését szolgálja majd;

    8.

    		 hangsúlyozza, hogy abban az esetben, ha a tagállamok már rendelkeznek egyszerűsített eljárásokkal, lehetővé kell tenni számukra a saját egyszerűsített eljárásaik alkalmazását;

    9.

    		 javasolja, hogy ahelyett, hogy a javasolt eljárást valamennyi TEN-T projektre alkalmazná, a rendelet határozza meg, hogy mely projektek tartoznak a hatálya alá. Lehetővé kellene tenni például, hogy a tagállamok döntsék el, mely projektek tartoznak a rendelet hatálya alá;

    10.

    		 elismeri, hogy a TEN-T hálózat időben történő befejezését a hosszadalmas engedélyezési eljárások okozta késések akadályozzák. Az engedélyek megadására azonban a nemzeti közigazgatások integrált keretrendszerében, a területhasználat-tervezésre, a környezetvédelemre és a polgári jogokra vonatkozó európai és nemzeti jogi keretek tiszteletben tartásával kerül sor. Ezt az összetett eljárást nehéz végrehajtani egy uniformizált megközelítés alkalmazásával. Egy testre szabott megközelítés megfelelőbb erre a célra;

    11.

    		 emlékeztet arra, hogy az adminisztratív teher csökkentése az Európai Bizottság egyik legfőbb célkitűzése. A javaslat ezt bizonyos mértékben tükrözi. Azonban az adminisztratív teher egyszerűsítése és csökkentése nem történhet a szubszidiaritás és az arányosság elvének kárára. Testre szabott megközelítések alkalmazását akkor kell lehetővé tenni, ha az adott tagállam már rendelkezik egyszerűsített eljárásokkal;

    12.

    		 emlékeztet arra, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében szükség van a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, a szűk keresztmetszetek és a hiányzó összeköttetések problémájának megoldására és a környezetbarát mobilitást lehetővé tevő határokon átnyúló infrastruktúrák támogatására a „Hiányzó közlekedési összeköttetések a határ menti régiókban”és „Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése”című véleményekkel összhangban. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az EU nagyobb mértékben hozzájárulhatna a zöld mobilitás pénzügyi életképességéhez, ha aktívan támogatna egy nemzetközi kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS), illetve egy olyan EU ETS-t, amelyre stabil, magas – spekulációktól meg nem ingó – szén-dioxid-kibocsátási árak jellemzőek, összhangban a „Költséghatékony kibocsátáscsökkentés és alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházások”című RB-véleménnyel;

    13.

    		 emlékeztet arra, hogy az emberek és az áruk szabad mozgásának biztosítása szellemében szükség van a használók (a polgárok és a gazdasági szereplők) általános, azonban nem ki nem fejezett érdekeinek és az infrastruktúrafejlesztés által érintettek érdekeinek kiegyensúlyozására;

    Határokon átnyúló szempontok

    14.

    		 újfent hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 174. cikkével összhangban a területi kohézió növelésére irányuló cél részeként továbbra is elő kell segíteni a határon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti együttműködést;

    15.

    		 kiemeli, hogy továbbra is érvényesek azok a megállapítások, amelyeket az RB a különböző eljárástechnikai és szervezési megközelítések révén a határokon átnyúló projektek tekintetében okozott korlátokkal kapcsolatban tett (lásd pl. a „Hiányzó közlekedési összeköttetések a határ menti régiókban”című véleményt), és sürgeti a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra fejlesztése előtt álló jogi és adminisztratív akadályok felszámolását (lásd pl. „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban”című véleményt);

    16.

    		 üdvözli, hogy a javaslat a hiányzó összeköttetések kiküszöbölése érdekében elő kívánja segíteni a közlekedési összeköttetésekre irányúló, határokon átnyúló együttműködést. Mindazonáltal a határokon átnyúló és a kizárólag nemzeti projektek előfeltételei eltérőek, és előfordulhat, hogy egy felülről lefelé irányuló megközelítés nem megfelelő az egyedi jellemzőikhez;

    17.

    		 emlékeztet arra, hogy míg a TEN-T hálózat a páneurópai közlekedési összeköttetések tervezésére szolgáló eszköz, az egyedi TEN-T projektek esetében fent kell tartani a helyalapú megközelítést. A területhasználat-tervezésnek, illetve a lakosság és az érdekelt felek bevonásának helyi és regionális szinten kell történnie;

    18.

    		 kéri az Európai Bizottságot olyan intézkedések ösztönzésére, amelyek célja, hogy az adminisztratív eljárások és követelmények egyszerűsítése révén segítsék a TEN-T projektek határokon átnyúló végrehajtását és a szűk keresztmetszetek problémájának megoldását.

    Kelt Brüsszelben, 2019. február 7-én.

    a Régiók Európai Bizottsága

    elnöke

    Karl-Heinz LAMBERTZ

    Top