(3)

A szeszes italokra alkalmazandó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintjének eléréséhez, a megtévesztő gyakorlatok megelőzéséhez, valamint a piac átláthatóságának és a tisztességes versenynek a megvalósításához. Meg kell óvniuk az uniós szeszes italok Unión belüli és világpiaci hírnevét azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszik a szeszes italok gyártása során alkalmazott hagyományos gyakorlatokat, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránti megnövekedett igényt. Ugyanakkor a technológiai innovációt is figyelembe kell venni azon szeszes italok tekintetében, amelyek esetében az innováció a minőség javítását szolgálja anélkül, hogy az érintett szeszes italok hagyományos jellegét befolyásolná. A szeszes italok gyártása szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági ágazathoz. Az említett kapcsolat, amellett, hogy az uniós mezőgazdaság egyik fontos áruelhelyezési területét képezi, meghatározó az Unióban gyártott szeszes italok minősége és hírneve szempontjából. A szabályozási keretnek ezért hangsúlyoznia kell ezt a szoros kapcsolatot a mezőgazdasági ágazattal.

(3)

A szeszes italokra alkalmazandó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintjének eléréséhez, a  tájékoztatási aszimmetria felszámolásához, a megtévesztő gyakorlatok megelőzéséhez, valamint a piac átláthatóságának és a tisztességes versenynek a megvalósításához. Meg kell óvniuk az uniós szeszes italok Unión belüli és világpiaci hírnevét azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszik a szeszes italok gyártása során alkalmazott hagyományos gyakorlatokat, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránti megnövekedett igényt. Ugyanakkor a technológiai innovációt is figyelembe kell venni azon szeszes italok tekintetében, amelyek esetében az innováció a minőség javítását szolgálja anélkül, hogy az érintett szeszes italok hagyományos jellegét befolyásolná. A szeszes italok gyártását a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (1a) , az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (1b) és az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet  (1c) szabályozza, és szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági ágazathoz. Az említett kapcsolat, amellett, hogy az uniós mezőgazdaság egyik fontos áruelhelyezési területét képezi, meghatározó az Unióban gyártott szeszes italok minősége , biztonságossága és hírneve szempontjából. A szabályozási keretnek ezért hangsúlyoznia kell ezt a szoros kapcsolatot az agrár-élelmiszeripari ágazattal.

(3a)

A szeszes italokra alkalmazandó szabályok az agrár-élelmiszeripar számára meghatározott általános szabályokhoz képest külön kategóriába tartoznak. A különlegesség ebben az esetben ahhoz kapcsolódik, hogy a hagyományos termelési módszereket továbbra is fenntartják, hogy a szeszes italok szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasági ágazathoz, jó minőségű összetevőket használnak és a fogyasztók biztonsága iránt olyan kötelezettséget vállaltak, amelyet a szeszipar – ígérete szerint – soha nem fog megszegni.

(4)

A szeszes italokra vonatkozó jogszabályok egységesebb megközelítésének biztosítása érdekében e rendeletnek egyértelmű kritériumokat kell megállapítania a szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére, valamint a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan. Emellett szabályokat kell megállapítania a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártása során történő felhasználására, valamint a szeszes italok kereskedelmi megnevezésének az élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetésére vonatkozóan is.

(4)

A szeszes italokra vonatkozó jogszabályok egységesebb megközelítésének biztosítása érdekében e rendeletnek – az uniós hivatalos nyelvek és ábécék sokszínűségének sérelme nélkül – egyértelmű kritériumokat kell megállapítania a szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére, valamint a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan. Emellett szabályokat kell megállapítania a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártása során történő felhasználására, valamint a szeszes italok kereskedelmi megnevezésének az élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetésére vonatkozóan is.

(15)

Bizonyos esetekben elképzelhető, hogy az élelmiszer-vállalkozók kötelesek jelezni vagy jelezni kívánják a szeszes italok eredetét annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét termékük minőségére. Az eredetre vonatkozó ilyen jelöléseknek harmonizált kritériumoknak kell megfelelniük. Ezért konkrét rendelkezéseket kell hozni a szeszes italok kiszerelése és címkézése tekintetében a származási országnak vagy az eredet helyének megjelölésére vonatkozóan.

(15)

Bizonyos esetekben elképzelhető, hogy az élelmiszer-vállalkozók kötelesek jelezni vagy jelezni kívánják a szeszes italok eredetét annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét termékük minőségére. Ezért konkrét rendelkezéseket kell hozni a szeszes italok kiszerelése és címkézése tekintetében a származási országnak vagy az eredet helyének megjelölésére vonatkozóan.

(17)

A földrajzi árujelzők oltalma tekintetében kellő figyelemmel kell lenni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásra (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) és különösen annak 22. és 23. cikkére, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (a továbbiakban: GATT-egyezmény), amelyek a 94/800/EK tanácsi határozattal (12) kerültek jóváhagyásra.

(17)

A földrajzi árujelzők oltalma tekintetében kellő figyelemmel kell lenni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásra (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) és különösen annak 22. és 23. cikkére, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (a továbbiakban: GATT-egyezmény), amelyek a 94/800/EK tanácsi határozattal (12) kerültek jóváhagyásra. Annak érdekében, hogy megerősítsük a földrajzi árujelzők oltalmát és hogy eredményesebb küzdelmet folytathassunk a hamisítás ellen, az oltalmat ki kell terjeszteni az Unió vámterületén áthaladó árukra is.

(18)

Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) nem alkalmazandó a szeszes italokra. Ezért meg kell állapítani a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat. Amennyiben egy szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható, a Bizottságnak be kell jegyeznie azon földrajzi árujelzőket, amelyek segítségével azonosítható, hogy az adott szeszes ital egy ország területéről, vagy az adott terület valamely régiójából vagy helységéből származik.

(18)

Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) nem alkalmazandó a szeszes italokra. Ezért meg kell állapítani a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat. Amennyiben egy szeszes ital minősége, hírneve , feldolgozásának és előállításának hagyományos módszerei, vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható, a Bizottságnak be kell jegyeznie azon földrajzi árujelzőket, amelyek segítségével azonosítható, hogy az adott szeszes ital egy ország területéről, vagy az adott terület valamely régiójából vagy helységéből származik.

(18a)

Helyénvaló, hogy azon földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok esetében, amelyeket nem oltalom alatt álló és e rendelet szerint bejegyzett eredetmegjelöléssel ellátott borokból állítanak elő, a termelési potenciál vonatkozásában ugyanazok az irányítási eszközök legyenek alkalmazhatók, mint amelyek az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (1a) alapján rendelkezésre állnak.

(19)

A már létező, uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők státuszának automatikus elismerése mellett meg kell határozni az Unió és a harmadik országok földrajzi árujelzőinek bejegyzésére, módosítására és esetleges törlésére vonatkozó, a TRIPS-megállapodással összhangban álló eljárásokat. Annak érdekében, hogy valamennyi érintett ágazat tekintetében összhangban legyenek egymással a földrajzi árujelzőkre vonatkozó eljárási szabályok, a szeszes italokra alkalmazandó, ilyen jellegű szabályokat a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozóan az 1151/2012/EU rendeletben megállapított, átfogóbb és bevált eljárások mintájára kell megalkotni, figyelembe véve a szeszes italok sajátosságait. A bejegyzési eljárások egyszerűsítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára elektronikus formában elérhetőek legyenek az információk, létre kell hozni a földrajzi árujelzők elektronikus nyilvántartását.

(19)

A már létező, bejegyzett uniós földrajzi árujelzők státuszának automatikus elismerése mellett meg kell határozni az Unió és a harmadik országok földrajzi árujelzőinek bejegyzésére, módosítására és esetleges törlésére vonatkozó, a TRIPS-megállapodással összhangban álló eljárásokat. Annak érdekében, hogy valamennyi érintett ágazat tekintetében összhangban legyenek egymással a földrajzi árujelzőkre vonatkozó eljárási szabályok, a szeszes italokra alkalmazandó, ilyen jellegű szabályokat a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozóan az 1151/2012/EU rendeletben megállapított, hasonló eljárások mintájára kell megalkotni, figyelembe véve a szeszes italok sajátosságait. A bejegyzési eljárások egyszerűsítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára elektronikus formában elérhetőek legyenek az információk, létre kell hozni a földrajzi árujelzők átlátható, összehasonlítható és könnyen hozzáférhető elektronikus nyilvántartását , amelynek ugyanolyan jogi érvénnyel kell rendelkeznie, mint a 110/2008/EK rendelet III. mellékletének. A 110/2008/EK rendelet értelmében lajstromozott földrajzi árujelzőket a Bizottságnak automatikusan be kell jegyeznie a nyilvántartásba. A Bizottságnak a 110/2008/EK rendelet 20. cikkével összhangban e rendelet hatálybalépését megelőzően be kell fejeznie a rendelet III. melléklete szerinti földrajzi árujelzők ellenőrzését .

(20)

A tagállami hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért, a Bizottság számára pedig lehetővé kell tenni e megfelelés nyomon követését és ellenőrzését. Ezért elő kell írni a Bizottság és a tagállamok számára, hogy közöljék egymással a releváns információkat.

(20)

A szeszesital-ágazat hírnevének és értékének megőrzéséhez elengedhetetlen a magas színvonal fenntartása. A tagállami hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk annak biztosításáért, hogy az előírt normákat e rendeletnek megfelelően betartják.  A Bizottság számára azonban a valóban egységes végrehajtás biztosítása érdekében lehetővé kell tenni e megfelelés nyomon követését és ellenőrzését. Ezért elő kell írni a Bizottság és a tagállamok számára, hogy közöljék egymással a releváns információkat.

(21)

A minőségpolitika alkalmazása során, valamint a szeszes italok magas minőségének és a szeszipar sokszínűségének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a saját területükön gyártott szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére vonatkozóan az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat is elfogadjanak.

(21)

A minőségpolitika alkalmazása során, valamint a szeszes italok magas minőségének és a szeszipar sokszínűségének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a saját területükön gyártott szeszes italok gyártására, meghatározására, kiszerelésére és címkézésére vonatkozóan az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat is elfogadjanak.

(22)

Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, a hagyományos érlelési eljárások és kivételes esetekben az importáló harmadik országok joga, valamint a földrajzi árujelzők oltalmának biztosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőket érintő módosításokra és eltérésekre vonatkozóan: az e rendelet I. fejezetében említett szeszesital-kategóriákra vonatkozó technikai meghatározások és követelmények, valamint a bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályok, az e rendelet II. fejezetében említett címkézés és kiszerelés, az e rendelet III. fejezetében említett földrajzi árujelzők, valamint az e rendelet IV. fejezetében említett ellenőrzés és információcsere.

(22)

Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, a hagyományos érlelési eljárások és kivételes esetekben az importáló harmadik országok joga, valamint a földrajzi árujelzők oltalmának maradéktalan biztosítása céljából , továbbá a tradicionális gyakorlatok fontosságának figyelembevételével a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőket érintő módosításokra és eltérésekre vonatkozóan: az e rendelet I. fejezetében említett szeszesital-kategóriákra vonatkozó technikai meghatározások és követelmények, valamint a bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályok, az e rendelet II. fejezetében említett címkézés és kiszerelés, az e rendelet III. fejezetében említett földrajzi árujelzők, valamint az e rendelet IV. fejezetében említett ellenőrzés és információcsere.

(23)

Annak érdekében, hogy lehetőség legyen gyorsan reagálni a gazdasági és technológiai fejleményekre a fogyasztók védelme, valamint a gyártók gazdasági érdekeinek védelme céljából az e rendelet hatálya alá tartozó olyan szeszes italok tekintetében, amelyek nem tartoznak a megállapított kategóriákba, és amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre technikai előírások, valamint a szóban forgó szeszes italokra vonatkozó gyártási és minőségi követelmények egységesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos feltételek mellett a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet II. mellékletének I., illetve II. részében foglalt szeszesital-kategóriák újakkal való kiegészítésére, valamint a kapcsolódó technikai előírások felvételére vonatkozóan.

i.

vagy közvetlenül az alábbi módszerek bármelyikének felhasználásával:

i.

vagy közvetlenül az alábbi módszerek egyikének vagy kombinálásának felhasználásával:

—

növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban, mezőgazdasági eredetű desztillátumokban, az e rendelet szerinti szeszes italokban vagy ezek valamilyen keverékében történő kivonatolása vagy hasonló feldolgozása,

—

növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban, mezőgazdasági eredetű desztillátumokban, az e rendelet szerinti szeszes italokban vagy ezek valamilyen kombinációjában történő kivonatolása vagy hasonló feldolgozása,

—

az alábbiak bármelyikének mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz, mezőgazdasági eredetű desztillátumokhoz vagy szeszes italokhoz történő hozzáadása:

—

az alábbiak közül egy vagy több összetevő mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz, mezőgazdasági eredetű desztillátumokhoz vagy szeszes italokhoz történő hozzáadása:

ii.

az alábbiak bármelyikének szeszes italhoz történő hozzáadásával:

ii.

az alábbiak egyikének vagy kombinálásának szeszes italhoz történő hozzáadásával:

—

italok;

3.

„keverék”: a II. melléklet I. részében felsorolt vagy valamely földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italnak az alábbiak bármelyikével történő összekeverésével készült termék:

3.

„keverék”: a II. melléklet I. részében felsorolt vagy valamely földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italnak az alábbiak egyikével vagy közülük többel történő összekeverésével készült termék:

ba)

mezőgazdasági eredetű etil-alkohol;

4.

„összetett kifejezés”: a II. melléklet I. részében felsorolt valamely szeszes ital kereskedelmi megnevezésében szereplő kifejezéseknek vagy – amennyiben a végtermék teljes alkoholtartalma az említett szeszes italból származik – egy szeszes ital megnevezésében használt földrajzi árujelző kifejezéseinek és az alábbiak valamelyikének a kombinációja:

4.

„összetett kifejezés”: a II. melléklet I. részében felsorolt valamely szeszes ital kereskedelmi megnevezésében szereplő kifejezéseknek vagy – amennyiben a végtermék teljes alkoholtartalma az említett szeszes italból származik – egy szeszes ital megnevezésében használt földrajzi árujelző kifejezéseinek és az alábbiak egyikének vagy közülük többnek a kombinációja:

6.

„földrajzi árujelző”: olyan megjelölés , amely egy szeszes italt egy adott ország területéről vagy e terület valamely régiójából vagy helységéből származóként azonosít, amennyiben a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható;

6.

„földrajzi árujelző”: olyan megnevezés , amelyet e rendelettel összhangban nyilvántartásba vettek és amely egy szeszes italt egy adott ország területéről vagy e terület valamely régiójából vagy helységéből származóként azonosít, amennyiben a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható;

7.

„termékleírás”: a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelemhez csatolt dokumentáció, amely tartalmazza azon előírásokat, amelyeknek a szeszes italnak meg kell felelnie;

7.

„termékleírás”: a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelemhez csatolt dokumentáció, amely tartalmazza azon előírásokat, amelyeknek a szeszes italnak meg kell felelnie , és amely megfelel a 110/2008/EK rendeletben szereplő „műszaki dokumentációnak” ;

11a.

11b.

e)

kizárólag az I . melléklet 3. pontjának megfelelően, a  termék végső ízének lekerekítése érdekében édesíthetők .

e)

csak a termék végső ízének lekerekítése érdekében édesíthetők . Az édesítő termékek invertcukorban kifejezett maximális tartalma nem haladhatja meg a II. mellékletben az egyes kategóriák tekintetében meghatározott küszöbértékeket.

e)

egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az I. melléklet 3 . pontjának megfelelően, valamint a tagállamok vonatkozó jogszabályainak figyelembevétele mellett édesíthetők.

e)

édesíthetők.

e)

egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az I . melléklet 3. pontjának megfelelően édesíthetők.

e)

édesíthetők.

a)

az I. mellékletben foglalt technikai meghatározások módosítása;

a)

az I. mellékletben foglalt technikai meghatározások módosítása.

b)

a II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriákra vonatkozó követelmények, valamint a II. melléklet II. részében felsorolt, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályok módosítása.

a)

a fogyasztók és a gyártók érdekeinek védelme gazdaságilag és technikailag szükségessé teszi, hogy valamely szeszes ital forgalmazása egy konkrét név alatt és egységes technikai előírásoknak megfelelően történjen;

b)

egy szeszes ital legalább egy tagállamban jelentős piaci részesedéssel rendelkezik;

c)

az új kategória számára kiválasztott névnek vagy széles körben elterjedtnek kell lennie, vagy ha ez nem lehetséges, leíró jellegű nevet kell választani, nevezetesen olyat, amely utal az adott szeszes ital előállítása során felhasznált nyersanyagra;

d)

az új kategória technikai előírásai az uniós piacon már alkalmazott minőségi és gyártási paraméterek értékelése alapján kerülnek megállapításra. A technikai előírások megállapítása során tiszteletben kell tartani az alkalmazandó uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat, valamint figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi előírásokat. A technikai előírásoknak biztosítaniuk kell az uniós gyártók közötti tisztességes versenyt, valamint az uniós szeszes italok jó hírnevét.

a)

a 2008. február 20-án a 34. cikk (1) bekezdése értelmében létező földrajzi árujelzőkre már használatban lévő kifejezésekkel; vagy

a)

a 2008. február 20-án a 34. cikk (1) bekezdése értelmében létező földrajzi árujelzőkre már használatban lévő kifejezésekkel , ideértve a tagállamokban hagyományosan annak jelzésére használt kifejezéseket, hogy a termék a nemzeti jog szerinti minőségi jelzéseknek megfelelően oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkezik ; vagy

b)

a vonatkozó termékleírásban megjelölt kifejezésekkel.

b)

bármely, a vonatkozó termékleírás által megengedett kifejezéssel;

a)

az élelmiszer gyártása során használt alkohol kizárólag az összetett kifejezésben vagy az utalás(ok)ban említett szeszes italokból származik, kivéve az adott élelmiszer gyártásához felhasznált aromákban esetleg jelen levő etil-alkoholt; és

a)

az élelmiszer gyártása során használt alkohol kizárólag az összetett kifejezésben vagy az utalás(ok)ban említett szeszes italokból származik, kivéve az adott élelmiszer gyártásához felhasznált aromákat esetleg tartalmazó, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt; és

a)

az összetett kifejezések és az utalások szeszes italok címkéjén való feltüntetésére vonatkozó szabályok módosítása;

a)

az összetett kifejezések és az utalások szeszes italok címkéjén való feltüntetésére vonatkozó szabályok módosítása;

b)

a keverékek kiszerelésére és címkézésére vonatkozó szabályok módosítása; és

b)

a keverékek kiszerelésére és címkézésére vonatkozó szabályok módosítása; és

c)

a szeszes italok elemzésére vonatkozó uniós referencia-módszerek naprakésszé tétele és kiegészítése.

c)

a szeszes italok elemzésére vonatkozó uniós referencia-módszerek naprakésszé tétele és kiegészítése.

i.

olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg az adott termék leírásának; vagy

i.

olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg az adott termék leírásának , ideértve azokat az eseteket is, amelyekben e termékeket összetevőként használják fel ; vagy

b)

bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók;

b)

bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „típus”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók , ideértve azokat az eseteket is, amelyekben e termékeket összetevőként használják fel ;

c)

bármely egyéb – a termék származását, eredetét, jellegét vagy alapvető tulajdonságait illetően – hamis vagy megtévesztő megjelölés a  belső vagy a külső csomagoláson, a reklámanyagokon vagy az érintett termékre vonatkozó dokumentumokon , valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás ;

c)

bármely egyéb – a termék származását, eredetét, jellegét , összetevőit vagy alapvető tulajdonságait illetően – hamis vagy megtévesztő megjelölés a  termék kiszerelésén vagy címkézésén , amely a termék származására vonatkozóan hamis benyomást kelthet ;

e)

a szeszes ital előállítási módjának, valamint – adott esetben – az autentikus és egységes helyi előállítási módszereknek a leírása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező csoportosulás – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie, és ezt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja;

e)

a szeszes ital gyártási módjának, valamint – adott esetben – az autentikus és egységes helyi előállítási módszereknek a leírása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező vagy a kérelmező csoportosulás (a továbbiakban együttesen: „kérelmező”)  – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie, és ezt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja;

f)

a szeszes ital valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője és a d) pontban említett földrajzi terület közötti kapcsolatot alátámasztó részletek;

f)

a földrajzi környezettel vagy a földrajzi származással való kapcsolatot alátámasztó részletek;

a)

a kérelmező csoportosulás neve és címe, valamint a termékleírásban foglalt előírások betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírások betartását ellenőrző szervek neve és címe, amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak;

a)

a kérelmező neve és címe, valamint a termékleírásban foglalt előírások betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírások betartását ellenőrző szervek neve és címe, amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak;

i.

a termékleírás főbb pontjai: a szeszes ital elnevezése, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó külön előírásokat, és a földrajzi terület tömör meghatározása;

i.

a termékleírás főbb pontjai: a szeszes ital elnevezése, kategóriája, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó külön előírásokat, és a földrajzi terület tömör meghatározása;

a)

a kérelmező csoportosulás neve és címe;

a)

a kérelmező neve és címe;

c)

a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a kérelmező csoportosulás által benyújtott kérelem, amely kedvező határozat alapjául szolgálhat, megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő feltételeknek;

c)

a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a kérelmező által benyújtott kérelem, amely kedvező határozat alapjául szolgálhat, megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő feltételeknek;

a)

amennyiben a konzultáció során megállapodás született, a  44 . cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus útján bejegyzi az elnevezést , és szükség esetén módosítja a 23. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett információkat, feltéve, hogy a szóban forgó módosítás nem lényegi jellegű; vagy

a)

amennyiben a konzultáció során megállapodás született, a  43 . cikkel összhangban e rendeletet kiegészítve felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az elnevezés bejegyzése céljából , és szükség esetén módosítja a 23. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett információkat, feltéve, hogy a szóban forgó módosítás nem lényegi jellegű; vagy

b)

amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktus útján határoz a bejegyzésről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

b)

amennyiben nem született megállapodás, a  43. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítve felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján határoz a bejegyzésről.

b)

ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább hét éve nem hoztak forgalomba.

b)

ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább hét egymást követő éve nem hoztak forgalomba.

b)

a 882 / 2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 2 . cikke második albekezdésének 5. pontja szerinti, terméktanúsító szervként eljáró ellenőrző szerv.

b)

az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 3 . cikkének 5. pontja szerinti, terméktanúsító szervként eljáró felhatalmazott szerv.

a)

a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további kritériumok; és

b)

a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő korlátozások és eltérések.

a)

azokat az eseteket, amelyekben egy termelő egyénileg is kérelmezheti valamely földrajzi árujelző oltalmát;

a)

azokat az eseteket, amelyekben egy termelő egyénileg is kérelmezheti valamely földrajzi árujelző oltalmát;

b)

a földrajzi árujelzők oltalma iránti kérelmekre, az előzetes nemzeti eljárásokra, a Bizottság által végzett vizsgálatokra, a felszólalási eljárásokra és a földrajzi árujelzők törlésére vonatkozó feltételeket, ideértve azokat az eseteket is, amikor a földrajzi terület több országra is kiterjed.

b)

a földrajzi árujelzők oltalma iránti kérelmekre, az előzetes nemzeti eljárásokra, a Bizottság által végzett vizsgálatokra, a felszólalási eljárásokra és a földrajzi árujelzők törlésére vonatkozó feltételeket, ideértve azokat az eseteket is, amikor a földrajzi terület több országra is kiterjed.

1a.

1b.

2a.

ea)

sztívia;

f)

bármely más, az a)–e) pontban említett termékekhez hasonló hatásokkal rendelkező természetes szénhidráttartalmú anyag.

f)

bármely más, az a)–e) pontban említett termékekhez hasonló hatásokkal rendelkező természetes anyag vagy mezőgazdasági nyersanyag .

4.

„Alkohol hozzáadása”: mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy mindkettő hozzáadása egy szeszes italhoz.

4.

„Alkohol hozzáadása”: mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy mindkettő hozzáadása egy szeszes italhoz. A szeszes italok előállítása során használt színezőanyagok, aromaanyagok vagy más, engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkohol lehet.

8a.

14.

„Színezés”: az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontjában meghatározott színezékek közül egynek vagy többnek a felhasználása valamely szeszes ital előállítása során.

14.

„Színezés”: az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontjában meghatározott színezékek közül egynek vagy többnek a felhasználása valamely szeszes ital gyártása során.

16a.

16b.

ii.

olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszes ital a „rum” kereskedelmi megnevezést megelőző „mezőgazdasági” jelzővel ellátva, Franciaország tengerentúli megyéinek és Madeira autonóm régiónak valamely földrajzi árujelzőjével kiegészítve is forgalomba hozható .

ii.

olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszes ital csak akkor hozható forgalomba a „rum” hivatalos megnevezést megelőző „mezőgazdasági” jelzővel ellátva, ha Franciaország tengerentúli megyéinek és Madeira autonóm régiónak valamely földrajzi árujelzőjével is ki van egészítve .

fa)

A végső íz lekerekítése érdekében a rum esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

2.

2.

Whisky vagy Whiskey

c)

Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A whisky vagy whiskey nem édesíthető vagy ízesíthető, és a színezőanyagként használt karamellen kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat.

d)

A whisky vagy whiskey nem édesíthető vagy ízesíthető, és a színezőanyagként használt karamellen (E150a) kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat.

b)

A „Korn” kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 37 térfogatszázalék.

b)

A „Korn” kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

fa)

A végső íz lekerekítése érdekében a gabonapárlat esetében a végtermék csak literenként 10 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

d)

A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket .

d)

A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási folyamat során használt anyagok hozzáadását . A Bizottság a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek megállapítják az EU-szerte engedélyezett anyagokat, és ebben az egyes tagállamok hagyományos gyártási eljárásaihoz igazodik.

fa)

A végső íz lekerekítése érdekében a borpárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

fb)

Az „ecettel” összefüggésben használt „bor” kifejezés továbbra is az ecet megnevezésére, kiszerelésére és címkézésére vonatkozik.

5.

5.

Brandy vagy Weinbrand

d)

A Brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a  hagyományos gyártási módszereket .

d)

A Brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási folyamat során használt anyagok hozzáadását. A Bizottság a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek megállapítják az EU-szerte engedélyezett anyagokat, és ebben az egyes tagállamok hagyományos gyártási eljárásaihoz igazodik.

ea)

A végső íz lekerekítése érdekében a Brandy vagy Weinbrand esetében a végtermék legfeljebb literenként 35 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

ea)

A végső íz lekerekítése érdekében a törkölypárlat vagy törköly esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

iv.

csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetében a maximális hidrogéncianid-tartalma 7  g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.

csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetében a maximális hidrogéncianid-tartalma 1  g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva; csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén az etil-karbamát nem haladhatja meg az 1 mg/l értéket.

fa)

A végső íz lekerekítése érdekében a gyümölcstörköly-párlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

8.

8.

Mazsolapárlat vagy raisin brandy

ea)

A végső íz lekerekítése érdekében a mazsolapárlat vagy raisin brandy esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

iv.

csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetében hidrogéncianid-tartalma nem haladja meg a  7  g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

iv.

csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetében hidrogéncianid-tartalma nem haladja meg a  1  g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva. Csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén a végtermék etil-karbamát tartalma nem haladhatja meg az 1 mg/l értéket.

iia.

h)

Ha két vagy több gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség együttes lepárlására került sor, akkor a terméket értelemszerűen „gyümölcspárlat” vagy „zöldségpárlat” néven kell értékesíteni. Ez a név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

h)

Ha két vagy több gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség együttes lepárlására került sor, akkor a terméket értelemszerűen „gyümölcs- és zöldségpárlat” vagy „zöldség- és gyümölcspárlat” néven kell értékesíteni , attól függően, hogy főleg gyümölcsfélék, illetve különböző bogyós gyümölcsök, vagy elsősorban zöldségfélék együttes lepárlása történik . Ez a név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

ha)

A végső íz lekerekítése érdekében a gyümölcspárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 18 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

d)

Az almaborpárlat és a körteborpárlat nem ízesíthető.

d)

Az almaborpárlat és a körteborpárlat nem ízesíthető. Ez azonban nem zárja ki a hagyományos előállítási módszereket.

ea)

A végső íz lekerekítése érdekében az almaborpárlat és a körteborpárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 15 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

fa)

A végső íz lekerekítése érdekében a mézpárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

12.

12.

a)

A Hefebrand vagy seprőpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag bor vagy erjesztett gyümölcs seprőjének 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

fa)

A végső íz lekerekítése érdekében a Hefebrand vagy seprőpárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

13.

13.

Bierbrand vagy eau de vie de bière

ea)

A végső íz lekerekítése érdekében a Bierbrand vagy eau de vie de bière esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

14.

14.

ea)

A végső íz lekerekítése érdekében a Topinambur vagy csicsókapárlatesetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.

b)

A vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

b)

A vodka alkoholtartalma nem lehet kevesebb, mint 37,5   térfogatszázalék, és nem lehet több mint 80 térfogatszázalék.

ba)

A Vodkát nem szabad színezni.

d)

A nem kizárólag burgonyából vagy gabonafélékből készített vodka megnevezésében, kiszerelésén vagy címkézésén fel kell tüntetni a „…-ból/ből készült” feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt nyersanyagok neve egészít ki.

d)

A nem kizárólag burgonyából vagy gabonafélékből vagy mindkettőből készített vodka megnevezésében, kiszerelésén vagy címkézésén fel kell tüntetni a „…-ból/ből készült” feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt nyersanyagok neve egészít ki.

da)

Az végső íz lekerekítése érdekében a vodka édesíthető. A végső termék azonban nem tartalmazhat több mint 10 g/l édesítőanyagot, invertcukor-ekvivalenciában kifejezve.

db)

Alternatív megoldásként a kereskedelmi megnevezés bármely tagállamban „vodka” lehet.

i.

a ii. alpontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök vagy bogyótermések kivonatolásával állítják elő, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből származó párlatnak vagy desztillátumnak, illetve ezek keverékének az erjesztett gyümölcs vagy bogyótermés 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával, amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlás követ;

i.

a ii. alpontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök vagy bogyótermések kivonatolásával állítják elő, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből származó párlatnak vagy desztillátumnak, illetve ezek kombinálásának az erjesztett gyümölcs vagy bogyótermés 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával, amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlás követ;

—

madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

—

kerti berkenye (Sorbus domestica L.),

—

berkenye (Aronia),

—

zelnicemeggy (Prunus padus L.),

a)

A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) olyan szeszes ital, amelyet a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyók vagy zöldségek, diófélék vagy egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával nyernek.

a)

A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) olyan szeszes ital, amelyet a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyók vagy zöldségek, diófélék , gombák vagy egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával nyernek.

17.

17.

Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével)

ca)

A „-geist” megnevezés használata a gyümölcs nevétől eltérő névhez illesztve továbbra is engedélyezett a szeszipari ágazatban használt fantázianevekben.

a)

A borókaízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak, gabonaszesznek vagy gabonapárlatnak, illetve ezek keverékének borókabogyóval (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.) való ízesítésével nyernek.

a)

A borókaízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak, gabonaszesznek vagy gabonapárlatnak, illetve ezek kombinációjának borókabogyóval (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.) való ízesítésével nyernek.

20.

20.

21.

21.

Desztillált gin

ii.

az így készített desztillátum és ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol keveréke ; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók.

ii.

az így készített desztillátum és ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol kombinálása ; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók.

22.

22.

c)

A „London gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” szóval .

c)

A „London gin” kifejezés magában foglalhatja a „dry” szót .

24.

24.

Akvavit vagy aquavit

26.

26.

27.

27.

28.

28.

b)

Az anis minimális alkoholtartalma 37 térfogatszázalék.

b)

Az anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

29.

29.

Desztillált anis

30.

30.

Keserű ízű szeszes italok vagy bitter

a)

A keserű ízű szeszes italok vagy bitter olyan szeszes italok, amelyek jellegzetes keserű ízzel rendelkeznek, és amelyeket mezőgazdasági eredetű etilalkoholnak aromaanyagokkal történő ízesítésével állítanak elő.

a)

A keserű ízű szeszes italok vagy bitter olyan szeszes italok, amelyek jellegzetes keserű ízzel rendelkeznek, és amelyeket mezőgazdasági eredetű etilalkoholnak aromaanyagokkal , aromakészítményekkel vagy mindkettővel történő ízesítésével állítanak elő.

da)

Az ízesített vodka maximális cukortartalma 100 g/l lehet, invertcukorban kifejezve.

db)

A „vodka”elnevezés az Unió minden hivatalos nyelvében felváltható a „vodka” kifejezéssel.

ii.

mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital, illetve ezek valamilyen keverékének felhasználásával állítanak elő, édesítve és egy vagy több ízesítőanyag, mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával.

ii.

mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital, illetve ezek valamilyen kombinálásának felhasználásával állítanak elő, édesítve és egy vagy több ízesítőanyag, mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával.

da)

A „likőr” kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a termék előállításához használt aroma vagy élelmiszer nevével.

34.