EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018AE2791

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (COM(2018) 375 final – 2018/0196 (COD))

EESC 2018/02791

HL C 62., 2019.2.15, p. 83–89 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/83


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról

(COM(2018) 375 final – 2018/0196 (COD))

(2019/C 62/13)

Előadó:

Stefano MALLIA

Felkérés:

Európai Parlament, 2018.6.11.

Európai Tanács, 2018.6.19.

Jogalap:

az EUMSZ 177. és 304. cikke, valamint 322. cikkének (1) bekezdése

 

 

Illetékes szekció:

„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió”

Elfogadás a szekcióülésen:

2018.10.3.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2018.10.17.

Plenáris ülés száma:

538.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

111/0/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

A kohéziós politika az EU egyik legkézzelfoghatóbb politikája, amely közvetlen hatást gyakorol a polgárok mindennapjaira. Következésképpen az EGSZB határozottan elutasítja az uniós költségvetés reálértéken 10 %-os csökkentésére irányuló európai bizottsági javaslatot. Ennek kapcsán az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy keressenek megoldást arra, miként lehet a költségvetést a 2014–2020-as programozási időszak 2020-as értékeknek megfelelő szintjén tartani.

1.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy szükség van az EU globális kötelezettségvállalásaival összehangolt, világos politikai stratégiára. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy újítsa meg az Európa 2020 stratégiát, és hangolja össze az új közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) prioritásait ezzel az új stratégiával. Az EGSZB azt is ajánlja, hogy az Európai Bizottság a kohéziós politikával kapcsolatos szabályozásokban ténylegesen érvényesítse a fenntartható fejlesztési célokat oly módon, hogy gondoskodik az alapok prioritásaiba való horizontális beépítésükről.

1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a CPR által meghatározott gazdasági körülmények (makrogazdasági feltételrendszer, csökkent mértékű társfinanszírozás stb.) túlságosan merev környezetet teremtenének, és károsak lehetnek a beruházásokra nézve. Az EGSZB ezért:

elutasítja a makrogazdasági feltételességet, amely a régiókat és a polgárokat bünteti, akik pedig nem felelősek a nemzeti vagy európai szinten hozott makroökonómiai döntésekért,

kéri az Európai Bizottságot, hogy a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozóan továbbra is az „n+3” szabályt alkalmazza,

felkéri az Európai Bizottságot, hogy vegye ismét fontolóra a társfinanszírozási ráták megemelését.

1.4.

Az EGSZB nagyra értékeli az egyszerűsítés, rugalmasság és hatékonyság érdekében tett erőfeszítéseket – azok helyes irányba mutatnak. Sajnálatos azonban, hogy az új szabálykönyv nem tekinthető egységes szabályrendszernek.

1.5.

Az EGSZB túlságosan szigorúnak tartja a tematikus koncentrációval kapcsolatos szabályokat. Az EGSZB javasolja, hogy a szakpolitikai célok egyikét a tagállamok választhassák ki. Ezzel összefüggésben az EGSZB arra biztatja a tagállamokat, hogy úgy tekintsenek az 5. szakpolitikai célkitűzésre, mint amelyik a leginkább testre szabott megoldásokat tudja garantálni egyedi kihívásaikra.

1.6.

Az EGSZB ajánlja, hogy az Európai Bizottság dolgozza ki azokat a szükséges eszközöket, amelyek lehetővé teszik a strukturálisan és tartósan hátrányban lévő területek (szigetek, hegyvidékek stb. (1)) számára, hogy hatékonyan leküzdjék egyedi és összetett kihívásaikat. Ez nem maradhat a nemzeti hatóságok kizárólagos hatáskörében. Az EGSZB azt is ajánlja, hogy az ezeken a területeken végrehajtott projekteket magasabb társfinanszírozási arányok révén támogassák.

1.7.

Az EGSZB ajánlja, hogy keressenek ad hoc megoldásokat az olyan országok és régiók helyzetének kezelésére, amelyeket a 2007–2013-as program idején a konvergenciarégiókhoz soroltak, így a 2014–2020-as időszakban 80 %-os társfinanszírozásban részesültek, most viszont – a 2021–2027-es időszakra – az átmeneti régiókhoz sorolják és 55 %-os társfinanszírozásban részesítik őket.

1.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak tovább kellene erősítenie a szinergiákat egyfelől azáltal, hogy módot talál az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapnak a szabálykönyvbe való visszaillesztésére, másfelől pedig azáltal, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatot az Európai Szociális Alap Plusszal (ESZA+). Az EGSZB továbbá nagyobb fokú integráció mellett foglal állást a többi finanszírozási programmal és eszközzel (Horizont 2020, InvestEU stb.), illetve az ilyen programok és eszközök között.

1.8.1.

Ezeknek a kapcsolatoknak az alapok programozásában is meg kellene jelenniük. Az EGSZB arra biztatja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre több alapból finanszírozott programokat, melyek integrált módon kezelik a kihívásokat. Az EGSZB úgy véli, hogy ennek az integrált megközelítésnek a területi együttműködés vonatkozásában is meg kell jelennie. Elengedhetetlenek az észszerű kapcsolatok a vidéki és városi, a városi és városkörnyéki stb. területek között, például egy helyi alapú megközelítés keretében.

1.9.

A kohéziós politika sikerének egyik legfontosabb feltétele az, hogy a gazdasági és szociális partnereknek a döntéshozatali és végrehajtási folyamatokba való bevonásával megvalósuljon a „többszintű és többszereplős kormányzás”. A magatartási kódexet illetően az EGSZB tudomásul veszi az európai szociális partnerek elégedetlenségét, és kéri a kódex felülvizsgálatát és aktualizálását, közvetlen konzultációt folytatva az európai szociális partnerekkel. Az EGSZB kéri továbbá, hogy tegyék kötelezővé a magatartási kódexet.

1.10.

Az EGSZB elutasítja, hogy az új CPR-javaslatból törlik azokat az elveket, melyek előmozdítják a férfiak és nők közötti egyenlőséget, a megkülönböztetésmentességet, az általános akadálymentesítést és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést a fogyatékossággal élők számára, valamint a fenntartható fejlődést. Az EGSZB ezért nyomatékosan ajánlja, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, hatályos CPR 7. cikkét foglalják bele a javasolt új CPR-be, illetve hogy ezt az alapelvet közvetlenül építsék be az ERFA-ról és a Kohéziós Alapról szóló rendeletjavaslat fő szövegébe. Az EGSZB határozottan javasolja továbbá, hogy a javasolt CPR-nek a műveletek kiválasztásáról szóló, 67. cikkébe foglalják bele a fogyatékkal élők akadálymentes hozzáférését.

1.11.

Az EGSZB úgy véli, hogy hatékonyabb általános kommunikációs erőfeszítésre van szükség. Az uniós finanszírozású projektek túlságosan gyakran valósulnak meg úgy, hogy a polgároknak alig vagy egyáltalán nincs tudomásuk az EU szerepvállalásáról. Ezért az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság hatékonyabb információs stratégiát alkalmazzon, amellyel az uniós polgárokat és a különféle típusú kedvezményezetteket célozza meg.

2.   Általános észrevételek

2.1.

Az EGSZB mélyen sajnálja, hogy a kohéziós politika költségvetését reálértéken 10 %-kal csökkentették. E tekintetben az EGSZB határozottan elutasítja az uniós költségvetés javasolt csökkentését, és javasolja, hogy a tagállamok keressenek megoldást arra, miként lehet a költségvetést a 2020-as értékeknek megfelelő szinten tartani.

2.2.

A kohéziós politika az egyik legfontosabb olyan eszköz, amellyel a polgárok közelebb vihetők az európai integráció eszméjéhez. A kohéziós politika egyértelmű hozzáadott értékkel bír a munkahelyteremtés, a fenntartható növekedés biztosítása, a korszerű infrastruktúra megteremtése, a strukturális akadályok felszámolása, a humán tőke fejlesztése és az emberek életminőségének javítása szempontjából. Ezért az EGSZB határozottan üdvözli, hogy valamennyi régió jogosult a finanszírozásra.

2.2.1.

Az EU kohéziós politikájának egy európai beruházási stratégia szerves részét kell képeznie erős területi megközelítéssel, amelynek célja, hogy a szükséges eszközök biztosításával lehetővé tegye az egyes régiók számára, hogy növeljék versenyképességüket. Gazdasági és szerkezeti átalakulást kell eredményeznie, amely minden egyes régióban a régió saját erősségein alapuló, ellenállóképes alapot biztosít (2).

2.3.

Az EGSZB megállapítja, hogy a továbbra is három kategórián (kevésbé fejlett, átmeneti és fejlettebb) alapuló új megközelítés alkalmasabb. Míg a forráselosztás módjának alapját még mindig nagymértékben az egy főre jutó GDP képezi, új kritériumok is beépítésre kerültek (fiatalkori munkanélküliség, alacsony iskolázottsági szint, éghajlatváltozás, valamint migránsok fogadása és integrációja). Az EGSZB úgy véli, hogy ez jobban tükrözi a tényleges körülményeket helyi szinten, bár – a Szabályozói Ellenőrzési Testület által előírt hatásvizsgálattal (3) összhangban – az EGSZB szerint még részletesebben ki lehetne dolgozni ezt a megközelítést.

2.4.

Az EGSZB mély aggodalmának ad hangot az Európai Bizottság társfinanszírozási arányok csökkentésére irányuló javaslatával, valamint ennek a hátrányosabb pénzügyi helyzetben lévő kedvezményezettek részvételére gyakorolt hatásával kapcsolatban. A héa támogatható költségek körébe való felvétele üdvözölendő, bár ennek néhány eleme már a jelenlegi időszakban is így működött.

2.5.

Meg kell azt is állapítani, hogy léteznek olyan helyzetek, ahol a 2007–2013 közötti programozási időszak alatt konvergenciarégióként besorolt és a 2014–2020 közötti időszak alatt 80 %-os társfinanszírozásban részesülő országokat vagy régiókat a 2021–2027 közötti időszakban az 55 %-os társfinanszírozási arányban részesülő átmeneti régiók közé sorolják, ami számukra a társfinanszírozás hatalmas mértékű visszaesését jelenti. Az EGSZB úgy érzi, hogy külön kell foglalkozni az ilyen helyzetekkel. Meg kell állapítani továbbá, hogy a magánforrásokkal finanszírozott projekteknél a kedvezményezettek mindössze az állami elem társfinanszírozását kapják meg.

2.6.

A legkülső régiókkal összefüggésben az EU-nak elsődlegesen arról kell gondoskodnia, hogy szorosabbra fűzze e területek kapcsolatait a kontinentális Európával, és az ott élő polgárokban erősítse az európai projekthez való tartozás érzését (4). Az EGSZB üdvözli, hogy a legkülső régiók továbbra is egyedi uniós támogatást élvezhetnek.

2.7.

Az EGSZB sajnálja azonban, hogy a kohéziós politika továbbra sem nyújt átfogó megoldást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkében említett specifikus területek kihívásaira (5). Tanulmányok azt mutatják, hogy a központi hatóságok nem mindig foglalkoznak a 174. cikkben említett specifikus területekkel. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak ösztönöznie kell a regionális és helyi érdekelt felek bevonását abba a megközelítésbe, melyet a tagállamok alkalmaznak specifikus területeik kezeléséhez, de közben tiszteletben kell tartani az adott területeken érvényben lévő intézményi és jogi keretrendszereket is.

3.   Általános elvek

3.1.

Az EGSZB elutasítja, hogy az új CPR-javaslatból törlik azokat az elveket, melyek előmozdítják a férfiak és nők közötti egyenlőséget, a megkülönböztetésmentességet és a fogyatékossággal élők hozzáférését, valamint a fenntartható fejlődés elvét. Az uniós vívmányok ezekre transzverzális megközelítést dolgoztak ki a források programozásában és végrehajtásában (a jelenlegi közös rendelkezésekről szóló rendelet 7. cikke és a 2007–2013-as közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikke).

3.1.1.

Az EGSZB ezért határozottan ajánlja, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, hatályos CPR 7. cikkét foglalják bele a javasolt új CPR-be, illetve hogy ezt az alapelvet közvetlenül építsék be az ERFA-ról és a Kohéziós Alapról szóló rendeletjavaslat fő szövegébe. Az EGSZB határozottan javasolja továbbá, hogy a javasolt CPR-nek a műveletek kiválasztásáról szóló 67. cikkébe foglalják bele az általános akadálymentesítést és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést a fogyatékossággal élők számára.

3.2.

Mivel az Unió a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) részes fele, az EGSZB megfelelőnek tartja, hogy az UNCRPD-t beemelték a javasolt közös rendelkezésekről szóló rendelet jogalapjába.

3.3.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy javítja az uniós kohéziós politika keretébe tartozó programok és projektek minőségét, valamint végrehajtásuk hatékonyságát az, ha előkészítésük, végrehajtásuk és utólagos értékelésük a gazdasági és szociális partnerekkel és a civil társadalmi szereplőkkel valódi együttműködésben történik minden szinten. Mivel az EGSZB maga is kérte egy magatartási kódex kidolgozását, határozottan támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését és egyetért annak javasolt ajánlásaival (6. cikk) (6). Az EGSZB megjegyzi, hogy szükség lehet az európai bizottsági javaslat finomhangolására annak érdekében, hogy választ adjon a migrációs és biztonsági programokkal együtt járó ágazatspecifikus kihívásokra (különösen a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kihívásokra).

3.4.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a közigazgatási hatóságok és a gazdasági és szociális partnerek közötti uniós, nemzeti és regionális szintű – a többszintű és többszereplős kormányzás formáját öltő – együttműködés a kohéziós politika sikerének egyik legfontosabb kritériuma. Ez kell, hogy képezze a partnerségi megállapodások és európai források odaítélésének alapvető feltételét. Az EGSZB üdvözli az új, kötelező érvényű megfogalmazást, és kifejezetten kéri a jogalkotót, hogy tartsa meg a jelenlegi szóhasználatot („vonja be”).

3.5.

A magatartási kódexet illetően az EGSZB tudomásul vette az európai szociális partnerek elégedetlenségét, és kéri a kódex felülvizsgálatát és aktualizálását, közvetlen konzultációt folytatva az európai szociális partnerekkel. Az EGSZB kéri, hogy tegyék kötelezővé a magatartási kódexet.

3.6.

A készségeknek és a partnerség hatékonyságának erősítése érdekében az EGSZB a 6. cikkben említett partnerek számára kapacitásépítési és technikai segítségnyújtásra irányuló intézkedések bevezetését kéri. Az EGSZB szeretné továbbá, ha éves konzultációs mechanizmusok kerülnének kialakításra a releváns partnerekkel.

3.7.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a monitoringbizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezzen. A határozathozatalban a tisztességes egyensúly kialakítása érdekében a szavazatok súlyozása 50–50 % az adminisztratív hatóságok és a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában kijelölt hatóságok, illetve a b) és c) pontokban meghatározott gazdasági és szociális partnerek esetében. Az EGSZB megjegyzi, hogy szükség lehet ennek a javaslatnak a finomhangolására, ha érzékeny, például nemzetbiztonsági kérdésekről van szó.

4.   Egyszerűsítés

4.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy rendkívül fontos jelentősen csökkenteni a kedvezményezettek szükségtelen adminisztratív terheit a jogszerűség és szabályosság magas szintű biztosítása mellett. Az EGSZB elismeri és üdvözli azt, hogy az Európai Bizottság javaslata az egyszerűsítés tekintetében több kérdéssel is foglalkozik.

4.2.

Az EGSZB a kisvállalkozói intézkedéscsomag „only once” elvének (azaz az egyszeri adatszolgáltatás elvének) szisztematikus alkalmazását javasolja, biztosítva, hogy az adminisztratív, könyvvizsgálati és ellenőrzési formalitásokat a projektvezetőknek csak egyszer kelljen megküldeniük azon közvetlenül illetékes irányítóhatóság számára, amely felelős lesz az adatok nemzeti és európai irányítóhatóságokhoz való továbbításáért.

4.3.

Az EGSZB ajánlja továbbá egy teljességgel leegyszerűsített, „de minimis” ellenőrző/könyvvizsgálati rendszer létrehozását a nagyon kis projektek számára: ha a közvetlen irányító hatóság megállapítja és deklarálja, hogy a várt eredményeket elérték, nem kell előírni további ellenőrzést vagy auditot.

4.4.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a CPR egy egységes szabályrendszer. Bár hét alapot foglal magában, a jelentős számú „szabály alóli kivétel” miatt hiányzik a koherencia. Gyakran eltérő rendelkezések vonatkoznak például az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra, a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre. A 2020 utáni egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport következtetéseivel összhangban (7) az EGSZB úgy véli, hogy a szabályozási csomagnak sokkal egyszerűbbnek kell lennie, és el kell kerülni a források mikroszintű kezelését.

4.5.

Bár az EGSZB tudomásul veszi a migrációs válság és a biztonsági kérdések kezelésére juttatott új források (8) integrációját a CPR-en belül, nagyon sajnálja, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap nem képezi a szabálykönyv részét, és hogy az ESZA+-szal való kötelék gyengébb, mint elődje esetében. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül ezt a döntést.

4.6.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a kötelezettségvállalások, nem pedig a kifizetési előirányzatok felfüggesztésének kell elsőbbséget élveznie a súlyosbodó válságok elkerülése érdekében. A kifizetési előirányzatokat csak akkor szabad felfüggeszteni, ha azonnali intézkedésre van szükség, valamint a szabályok jelentős be nem tartása esetén.

5.   Rugalmasság

5.1.

A vállalkozások létrehozásának és növekedésének megkönnyítése érdekében az Uniónak támogatnia kell a reformokat egy olyan beruházásbarát környezet kialakítása érdekében, amely elősegíti a vállalkozások fellendülését és javítja a vállalkozói lét keretfeltételeit. Kohéziós alapokat kell felhasználni annak érdekében, hogy jobb feltételeket biztosítsunk az induló vállalkozások és a fiatal innovatív kkv-k növekedéséhez, és megkönnyítsük a családi vállalkozások generációközi átörökítését. E tekintetben az EGSZB úgy véli, hogy a kohéziós politikának stabil, mégis rugalmas keretet kell biztosítania (9).

5.2.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) számára történő kötelező átcsoportosításokat illetően az EGSZB megjegyzi, hogy az átcsoportosítandó finanszírozás teljes összege az általános finanszírozás 10 %-os csökkentése ellenére azonos szinten maradt. Az összes átcsoportosítandó finanszírozás százalékos aránya ezért tulajdonképpen magasabb lenne, mint a jelenlegi programozási időszakban. Az EGSZB egyetért az általános megközelítéssel, amennyiben a kohéziós politika összköltségvetése a 2014–2020-as szinten marad.

5.3.

Ezenfelül jelenleg a CEF-be átcsoportosított finanszírozás 100 %-a elkülönítésre kerül az egyes tagállamok számára. Az új időszakra szóló javaslat az, hogy az adott tagállam számára csak 70 % kerüljön elkülönítésre, míg a fennmaradó 30 % az Európai Bizottság által választott projektekhez kerül. Az EGSZB határozottan elutasítja ezt a javaslatot.

5.4.

Az EGSZB üdvözli, hogy a későbbiekben már nem egyedi szabályok fognak vonatkozni a bevételt termelő beruházásokra. Az EGSZB megállapítja továbbá, hogy a „nagyprojektekre” nem lesz külön folyamat (helyette stratégiai projekteket fognak követni a monitoringbizottságok). Bár önmagában ez egy üdvözölendő fejlemény, az EGSZB aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy miként garantálható továbbra is a nagyprojektek megalapozottsága.

5.5.

Az EGSZB üdvözli továbbá a program célkitűzései és erőforrásai kiigazításának lehetőségét a változó körülményeknek megfelelően, ami természeti katasztrófa esetén az első naptól kezdve lehetővé tenné az uniós finanszírozás mozgósítását (10).

5.6.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a támogatások önmagukban nem jelenthetnek megoldást a jelentős beruházáshiányra. Ezek hatékonyan kiegészíthetők tőkeáttételi hatással rendelkező és a piachoz közelebb álló pénzügyi eszközökkel. Az EGSZB ezért üdvözli, hogy egyszerűbbé vált a támogatások pénzügyi eszközökkel való kombinálása, és hogy az új keretrendszer speciális rendelkezéseket is tartalmaz több magántőke mozgósítása érdekében.

5.7.

Az EGSZB örömmel veszi, hogy a tagállamok számára nyújtott technikai segítségnyújtás egyszerűsödött, és fontosnak tartja, hogy ebből a 6. cikkben említett partnerek is profitáljanak.

6.   Hatékonyság

6.1.

Az EGSZB sajnálja, hogy az Európai Bizottság nem indított részvételen alapuló folyamatot egy átfogó és integrált stratégia kidolgozására a fenntartható Európa 2030-ig és azon túl történő megvalósítása érdekében. Kérdéses, hogy az Európai Bizottság milyen prioritások mellett javasolja a tagállamok partnerségi megállapodásának és operatív programjainak összehangolását.

6.2.

Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság hangolja össze a kohéziós politikát az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjével, és ennek fenntartható fejlesztési céljait építse be a CPR valamennyi alapra vonatkozó törzsszövegébe.

6.3.

Az EGSZB aggodalmának ad hangot a tematikus koncentrációra vonatkozó új szabályokkal kapcsolatban. Az EGSZB úgy véli, hogy az alapok két prioritás mentén történő koncentrációja túlságosan megszorító. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság e tekintetben egy egységes megoldást alkalmazó megközelítést választott. Az EGSZB úgy véli, hogy a tematikus koncentrációnak kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a finanszírozási prioritások meg tudjanak felelni a nemzeti és regionális szinten más és más fejlesztési szükségleteknek.

6.4.

Az EGSZB üdvözli a szorosabb kapcsolatot az európai szemeszterrel az országspecifikus ajánlásokon keresztül (11). Elutasítja azonban a makrogazdasági feltételességet, amely a régiókat és a polgárokat bünteti, akik pedig nem felelősek a nemzeti vagy európai szinten hozott makroökonómiai döntésekért (12). Az EGSZB egyetért azzal, hogy fontos biztosítani az új, kibővített reformtámogató programmal való teljeskörű kiegészítő jelleget és koordinációt is.

6.5.

Mivel az hozzájárulhat a finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűsítéséhez, az EGSZB értékeli az egyes programok közötti megerősített szinergiákat („kiválósági pecsét” megközelítés), de az esetek többségében a javaslat nem elég egyértelmű (például, ha a közösségvezérelt helyi fejlesztési eszköz esetében a strukturális alapok kombinálhatók az EMVA-val).

6.6.

A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályok tekintetében az EGSZB sajnálja, hogy a javaslat a jelenlegi „n+3” szabályt „n+2” szabályra módosítja, és ennek felülvizsgálatát kéri az Európai Bizottságtól. Az EGSZB szeretné, ha figyelembe vennék azoknak az országoknak a szükségleteit, amelyek nehézségekkel szembesültek a programok végrehajtása során. Számukra nagyobb, nem pedig kisebb rugalmasságot kellene biztosítani.

6.7.

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy különösen a kisebb tagállamok és régiók adminisztratív kapacitása komoly nyomás alá kerülhet a 2021–2027 közötti időszak kezdeti szakaszai alatt. Ennek hátterében az áll, hogy miközben a tagállamok még a jelenlegi programozási időszak lezárásával vannak elfoglalva, nagy lesz rajtuk a nyomás, hogy megkezdjék az új programozási időszak utolsó két évének végrehajtását (az 5 + 2 megközelítés miatt), mégpedig egy „n+2” szabállyal, valamint csökkentett előfinanszírozási összeggel.

6.8.

Mivel a kis- és mikrovállalkozások és a civil társadalmi szervezetek általánosságban nehezen tudják kihasználni az európai alapok kínálta lehetőségeket, az EGSZB olyan intézkedések támogatását kéri, melyek a szóban forgó vállalkozások és szervezetek számára megerősítik az információhoz való hozzáférést, coaching és mentorálási szolgáltatást nyújtanak nekik és növelik intervenciós kapacitásukat.

7.   Programozás és végrehajtás

7.1.

Az EGSZB üdvözli azt, hogy kevesebb szakpolitikai célkitűzés (PO) van, amelyek alighanem rugalmasabbak elődjeiknél, sajnálja azonban, hogy ezek nem kapcsolódnak egy tágabb stratégiai kontextushoz.

7.2.

Az EGSZB különösen üdvözlendőnek tartja „a polgárokhoz közelebb álló Európa” szakpolitikai célkitűzést (PO5). Az EGSZB reméli, hogy elnevezésének (és a 17. cikk (3) bekezdés g) pontjában megállapított követelményeknek) megfelelően a tagállamok a polgárokkal, illetve a gazdasági és szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben dolgozzák ki és hajtják végre programjaikat e célkitűzés keretében.

7.3.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy kezdetben csak az első 5 év programozására kerül sor. Az EGSZB látja ugyan e megközelítés előnyeit, attól tart azonban, hogy ez komoly adminisztrációs terhet jelenthet a hatóságok számára, ami azzal a kockázattal jár, hogy nem tudják teljesíteni a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályokat.

7.4.

A programozási dokumentumok (partnerségi megállapodás, operatív programok) egyszerűsítése üdvözölendő. Az EGSZB különösen a partnerségi megállapodás egyszerűsítésével ért egyet, és úgy véli, hogy a megállapodásnak magas szintű stratégiai dokumentumnak kell lennie. Ezért fontos erőfeszítéseket tenni annak biztosítására, hogy a tagállamok programjai továbbra is összhangban legyenek az Unió prioritásaival, illetve megmaradjon a programok közötti szinergia. Az EGSZB a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok egyszerűsítését is üdvözli. Az irányító hatóságok általi túlszabályozás kockázatának elkerülése érdekében az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megfogalmazásába vonja be az európai gazdasági és szociális szereplőket.

7.5.

Az EGSZB rendkívül fontosnak tartja, hogy egyszerű megoldásokat javasoljunk, amelyek horizontálisan (pl. transznacionális programokkal működő makroregionális stratégiák révén) és vertikálisan is (a különböző területi szintek között) összekapcsolják a különböző területi szintek kohéziós politikával kapcsolatos különféle kezdeményezéseit (stratégiákat és programokat). Ezért az EGSZB üdvözli a 17. cikket, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy ezen az úton haladjon tovább.

7.6.

A világ lakosságának immár több mint a fele városokban él, és ez az arány 2050-ben várhatóan eléri a 70 %-ot (13). Az EGSZB ezért üdvözlendőnek tartja az integrált fenntartható városfejlesztésre előirányzott ERFA-források megemelését, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezt nem terjesztették ki az ESZA+-ra.

7.7.

Az EGSZB megfelelő megközelítésnek tartja azt, hogy a területfejlesztést integrált területi stratégiákra építik, ami lehetővé teszi, hogy helyi szinten azonosítsák a lehetőségeket és a szükségleteket, és a helyi szereplők közösen indítsanak kezdeményezéseket a konkrétan azonosított igények teljesítésére. Az EGSZB ezt jó kormányzási megközelítésnek tartja, amelyet határozottan ösztönözni és erősíteni kell. Ennek kapcsán az EGSZB üdvözli, hogy a 6. cikknek megfelelően a partnereket be kell vonni a területi stratégiák előkészítésébe és végrehajtásába.

7.8.

Az EGSZB üdvözli továbbá a 22. cikk c) pontjában említett új „egyéb integrált eszközöket”, mivel ezek lehetővé teszik a testre szabott és helyi szinten működő megoldások azonosítását és alkalmazását, sajnálja azonban, hogy ezek alkalmazása a PO5 célkitűzésre korlátozódik. Egy ilyen eszköznek valamennyi szakpolitikai célkitűzés számára elérhetőnek kellene lennie. Mivel az új eszközre vonatkozó magyarázat meglehetősen homályos, az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy részletesebben fejtse ki, miről is van szó, így ösztönözve a tagállamokat e lehetőség teljeskörű kihasználására.

7.9.

Az EGSZB szerint ahhoz, hogy jobban tükrözni lehessen a valós helyzetet és gondoskodni lehessen arról, hogy az új európai városfejlesztési kezdeményezés intézkedései figyelembe veszik a helyi érdekeket, a kezdeményezés irányítási mechanizmusába szorosan be kell vonni a civil társadalmat, képviseletet is biztosítva számára. Az EGSZB határozottan támogatja egy ilyen irányítási mechanizmus európai szintű létrehozását a releváns civil társadalmi szereplők bevonásával.

7.10.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a kohéziós politikához tartozó alapok a leginkább láthatóak a polgárok és a gazdasági és szociális szereplők számára. A támogatott fellépések képezik a legjobb védőgátat az euroszkepticizmus és az Európa-ellenes mozgalmak ellen. Ezért közvetlenül és könnyen elérhető tájékoztatásra van szükség, melyet az érintettek szakmai tevékenységéhez kell igazítani, például megfelelő gyakorlati iránymutatásokat nyújtva számukra. Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság az összes érintett partnerrel együttműködésben dolgozzon ki egy stratégiai kommunikációs tervet.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 17-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER


(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikke.

(2)  https://www.businesseurope.eu/sites/buseur/files/media/position_papers/ecofin/2017-06-09_eu_cohesion_policy.pdf.

(3)  SEC(2018) 268.

(4)  HL C 161., 2013.6.6., 52. o.

(5)  HL C 209., 2017.6.30., 9. o.

(6)  HL C 44., 2013.2.15., 23. o.

(7)  http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/newsroom/pdf/simplification_proposals.pdf.

(8)  HL C 75., 2017.3.10., 63. o.

(9)  HL C 81., 2018.3.2., 1. o..

(10)  HL C 173., 2017.5.31., 38. o.

(11)  https://www.eesc.europa.eu/sites/default/files/resources/docs/qe-02-17-362-en-n.pdf és https://www.eesc.europa.eu/sites/default/files/resources/docs/qe-01-14-110-en-c.pdf.

(12)  HL C 191., 2012.6.29., 30. o.

(13)  http://www.un.org/en/development/desa/news/population/world-urbanization-prospects-2014.html.


Top