Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018AE2780

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról [COM(2018) 443 final – 2018/0233 (COD)]

    EESC 2018/02780

    HL C 62., 2019.2.15, p. 118–120 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    15.2.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 62/118


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról

    [COM(2018) 443 final – 2018/0233 (COD)]

    (2019/C 62/19)

    Előadó:

    Krister ANDERSSON

    Felkérés:

    Európai Parlament, 2018.6.14.

    az Európai Unió Tanácsa, 2018.7.4.

    Jogalap:

    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke

     

     

    Illetékes szekció:

    „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció

    Elfogadás a szekcióülésen:

    2018.10.3.

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2018.10.17.

    Plenáris ülés száma:

    538.

    A szavazás eredménye:

    (mellette/ellene/tartózkodott)

    194/2/0

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság új „Fiscalis” programra vonatkozó javaslatát. A nemzeti adóhatóságok még mindig elégtelen kapacitásokkal és nem megfelelő együttműködéssel szembesülnek, az EGSZB pedig egyetért azzal, hogy sürgősen javítani kell az adópolitika működését, beleértve az igazgatási együttműködést és az adóhatóságok támogatását is.

    1.2.

    Az EGSZB egyetért azzal, hogy az egységes piac koherenciája és működése szempontjából fontos az adóhatóságok nagyobb hatékonysága, és hogy ilyen fokú együttműködés és koordináció csak uniós szinten érhető el.

    1.3.

    Az EGSZB aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Bizottság által javasolt program kiterjedt hatóköre, valamint a gyors és folyamatos digitalizáció miatt a javasolt 270 millió eurós költségvetés nem lesz elégséges. Az EGSZB ezért javasolja a finanszírozás megfelelőségének félidős értékelését.

    1.4.

    Az EGSZB szerint fontos figyelembe venni a digitális fejlődést, és üdvözli az Európai Bizottság célját, hogy uniós szinten biztosítani kívánja az európai elektronikus rendszerek és az e-kormányzáshoz kapcsolódó egyéb idevágó intézkedések közötti koordinációt.

    1.5.

    Az EGSZB arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac működésének javítása érdekében működjön együtt a tagállamokkal az adóhatóságoknak szóló közös alapképzési tanfolyam kidolgozásában. Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatás terén végzett közös munka a jövőben elvezethetne az adóhatóságok Uniós Adóakadémiájának létrehozásához.

    1.6.

    Az EGSZB a jelenlegi program értékelésének eredményei alapján megállapítja, hogy a közös ellenőrzések, projektcsoportok, munkalátogatások és az informatikai együttműködéssel foglalkozó szakértői csoportok tartoztak a legsikeresebb eszközök közé, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az új „Fiscalis” programban prioritásként kezelje ezeket az intézkedéseket.

    1.7.

    Az EGSZB üdvözli az éves munkaprogramok bevezetését, amelynek célja, hogy csökkentsék mind az Európai Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit.

    1.8.

    Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a civil társadalom széles köre aktívan részt vegyen a „Fiscalis” programban.

    2.   Bevezetés és előzmények

    2.1.

    A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2017. május 2-án elfogadott javaslatcsomagjában (1) az Európai Bizottság közzétette a „Fiscalis” programra vonatkozó megújított pénzügyi kötelezettségvállalásra irányuló javaslatot.

    2.2.

    Az Európai Bizottság javaslata a jelenlegi Fiscalis 2020 program meghosszabbítására irányul, amelyet az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hozott létre, és amelyet az Európai Bizottság a tagállamokkal és a társult országokkal együttműködve hajt végre.

    2.3.

    Az Európai Bizottság javaslata az alábbi egyszerűsítéseket és kiigazításokat kívánja bevezetni: (1) az egyösszegű átalányok/egységköltségek kiterjesztett alkalmazása; (2) az intézkedések tipológiájának egyszerűsítése a nagyobb rugalmasság biztosítása érdekében; (3) a közös és a nemzeti összetevők pontosabb meghatározása, amelyek így jobban tükrözhetik az informatikai projektek valós helyzetét és funkcióik integrálását; valamint (4) a komitológia éves adminisztratív terheinek elkerülése érdekében a többéves munkaprogramok elfogadásának lehetősége.

    2.4.

    A program alkalmazási körét is kiigazítanák, amely így nyitva állna a tagállamok, a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok, valamint bizonyos feltételek teljesülése esetén az európai szomszédságpolitika országai és a harmadik országok részvétele előtt.

    2.5.

    Az Európai Bizottság a 2021 és 2027 közötti időszakra 270 millió eurós költségvetést javasolt a „Fiscalis” program számára; ez az összeg 2014 és 2020 között csak 223,2 millió euro volt. A költségvetés túlnyomó részét informatikai kapacitásépítési tevékenységekre fordítják.

    2.6.

    A program általános célkitűzése, hogy az egységes piac működésének javítása, az Unió versenyképességének fokozása és az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme érdekében támogassa az adóhatóságokat és az adózást.

    2.7.

    Az Európai Bizottság szerint ez a program adminisztratív és informatikai kapacitásépítési tevékenységek, valamint operatív együttműködés révén fogja támogatni az adópolitikát és az adóhatóságokat, és így gyors közös választ ad az olyan felmerülő problémákra, mint az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés, a digitalizáció és az új üzleti modellek, ezzel egy időben pedig megakadályozza, hogy a határokon átnyúló ügyletek kapcsán szükségtelen adminisztratív terhek háruljanak a polgárokra és a vállalkozásokra.

    3.   Általános megjegyzések

    3.1.

    Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság új „Fiscalis” programra vonatkozó javaslatát. A nemzeti adóhatóságok még mindig elégtelen kapacitásokkal és az Unión belüli, valamint a harmadik országokkal folytatott együttműködés elégtelenségével szembesülnek, az EGSZB pedig egyetért azzal, hogy sürgősen javítani kell az adópolitika működését, beleértve az igazgatási együttműködést és az adóhatóságok támogatását is.

    3.2.

    Az EGSZB egyetért azzal, hogy az egységes piac koherenciája és működése szempontjából fontos az adóhatóságok nagyobb hatékonysága, és hogy ilyen fokú együttműködés és koordináció csak uniós szinten érhető el. Az EGSZB szerint az uniós keret valószínűleg növelni fogja a részvételi arányt is, és ezáltal fokozza az egységes piac potenciálját és versenyképességét.

    3.3.

    Az EGSZB egyetért azzal, hogy az uniós szintű megközelítés, amelynek új irányultsága a nemzeti adóhatóságoknak nyújtott támogatásra összpontosít, hozzá fog járulni az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megelőzéséhez és leküzdéséhez, ezzel egyidejűleg pedig a határokon átnyúló ügyletek kapcsán csökkenteni fogja a polgárokra és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terheket. Az EGSZB egyetért azzal is, hogy ez javítja az egységes piac működését, fokozza az Unió versenyképességét, és védi az Unió és tagállamainak pénzügyi és gazdasági érdekeit.

    3.4.

    Az EGSZB aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Bizottság által javasolt program kiterjedt hatóköre, valamint a gyors és folyamatos digitalizáció miatt a javasolt 270 millió eurós költségvetés nem lesz elégséges. Az EGSZB ezért javasolja a finanszírozás megfelelőségének félidős értékelését.

    3.5.

    Az EGSZB szerint fontos figyelembe venni a digitális fejlődést, és üdvözli az Európai Bizottság célját, hogy uniós szinten biztosítani kívánja az európai elektronikus rendszerek és az e-kormányzáshoz kapcsolódó egyéb idevágó intézkedések közötti koordinációt.

    3.6.

    Az EGSZB a jelenlegi program értékelésének eredményei alapján megállapítja, hogy a közös ellenőrzések, projektcsoportok, munkalátogatások és az informatikai együttműködéssel foglalkozó szakértői csoportok tartoztak a legsikeresebb eszközök közé. Következésképpen az EGSZB azt szeretné, ha ezek az intézkedések prioritást kapnának az új „Fiscalis” programban.

    3.7.

    Az EGSZB arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac működésének javítása érdekében működjön együtt a tagállamokkal az adóhatóságoknak szóló közös alapképzési tanfolyam kidolgozásában. Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatás terén végzett közös munka a jövőben elvezethetne az adóhatóságok Uniós Adóakadémiájának létrehozásához.

    3.8.

    Az EGSZB üdvözli az éves munkaprogramok bevezetését, amelynek célja, hogy javítsák az egységes piac hatékonyságát, és csökkentsék mind az Európai Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit.

    3.9.

    Az EGSZB úgy tudja, hogy jelenleg az információcsere csak az információk küldését érinti, az információk feldolgozását nem. Az EGSZB szerint annak érdekében, hogy az informatikai kapacitásépítés terén mélyreható és sikeres együttműködés alakuljon ki a tagállamok között, tovább kell fejleszteni az információcsere adatfeldolgozási funkcióját.

    3.10.

    Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a civil társadalom széles köre aktívan részt vegyen a „Fiscalis” programban, szerepet vállaljon abban, és nyomon kövesse a program haladását.

    3.11.

    Az EGSZB elismeri a célirányosabb és egyszerűbb mechanizmus újszerűségét, és támogatja is azt, ugyanis ez a mechanizmus testre szabja és kiterjeszti az európai elektronikus rendszereket a programhoz nem társult harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés érdekében.

    3.12.

    Az EGBSZ elégedettségének ad hangot, hogy a javaslat összhangban van az EU által javasolt egyéb cselekvési programokkal, amelyek az egységes piac jobb működése érdekében a csalárd magatartás visszaszorítására, a hatékonyabb intézmények felállítására és a támogató intézkedésekre irányuló célkitűzésekkel foglalkoznak.

    3.13.

    Az EGSZB támogatja, hogy a javasolt költségvetés túlnyomó részét informatikai kapacitásépítési tevékenységekre fordítják. Az EGSZB egyetért azzal is, hogy az informatikai architektúrát a közös és nemzeti összetevők kombinációjaként hozzák létre, és ne egy teljesen központosított rendszert válasszanak. A nemzeti preferenciákon, követelményeken és korlátokon alapuló európai elektronikus modell a belső piac érdekében arányos módon fogja elősegíteni az interoperabilitás és az összekapcsolás megvalósítását.

    3.14.

    Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság megosztja a feladatokat saját maga és a tagállamok között, ami az egyik fontos elv az európai elektronikai rendszerek fejlesztésének és működtetésének közös biztosítása terén. Ez elősegíti azt, hogy megfelelő megoldást találjanak, amely eleget tesz mind a holisztikusabb uniós szemléletnek, mind pedig az egyes tagállamokban alkalmazandó és működőképes megközelítéseknek, ami remélhetőleg a résztvevők közötti optimalizált együttműködéshez fog vezetni.

    3.15.

    Nem csak az adóigazgatásnak származik előnye a hatékonyabb adminisztrációból: az EGSZB úgy véli, hogy a kedvezőbb adókörnyezet fellendíti az Unió üzleti közösségét és a növekedést is. A megfelelési költségek és az adminisztratív terhek csökkentésén keresztül a vállalkozások a fő tevékenységükre összpontosíthatnak, és előmozdíthatják a növekedést és a munkahelyteremtést.

    Kelt Brüsszelben, 2018. október 17-én.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Luca JAHIER


    (1)  COM(2018) 321 final


    Top