EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 4.1.2018

COM(2017) 559 final/2

2017/242(COD)

CORRIGENDUM
This document corrects document COM(2017) 559 final of 29.09.2017.
Concerns all language versions.
Addition of three words in Article 4(1) on page 12 and deletion of one word and correction of another word in Article 4(3) on page 12.
The text shall read as follows:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Grúziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról

{SWD(2017) 321}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Grúzia továbbra is gyenge külső környezettel néz szembe, mely 2016-ban alacsonyabb exportokkal és hazautalásokkal hozzájárult egy viszonylag mérsékelt, a becslések szerint 2,7 %-os GDP-növekedéshez (szemben a 2015. évi 2,9 %-kal és a 2014. évi 4,6 %-kal). A GDP-növekedés az előrejelzések szerint 2017-ben fokozatosan eléri a 3,5 %-ot, ami a fogyasztásra és a beruházási tevékenységre épül. 2017-ben várhatóan felgyorsul mind a regionális, mind a globális növekedés, ez azonban továbbra is a geopolitikai instabilitással, a protekcionizmussal és a pénzügyi piacok volatilitásával kapcsolatos, lefelé mutató kockázatok függvényében alakul.

Grúzia költségvetési hiánya továbbra is magas (a GDP 4,1 %-a 2016-ban, és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2017-ben is). A GDP-arányos államadósság a 2014. évi 35,6 %-ról 2016-ban 44,6 %-ra nőtt, elsősorban azért, mert az államadósság kb. 80 %-a külföldi valutában denominált, és a nemzeti valuta (a grúziai lari, GEL) jelentősen leértékelődött ebben az időszakban. Emellett Grúzia fizetésimérleg-helyzete továbbra is sérülékeny a folyó fizetési mérleg igen magas hiánya (2016-ban a GDP 12,4 %-a) és a magas külső adósságállomány (2016-ban a GDP 111,8 %-a) miatt. Grúzia devizatartalékai 2011 óta abszolút értékben nagyrészt stabilak voltak, 2016 végén összesen 2,8 milliárd USD-t tettek ki, azonban az IMF összetett mérési módszere szerint a tartalékigények növekedtek. Ezért a tartalékok jelenleg nem érik el az IMF által megfelelőnek tartott szintet. Grúzia folytatja az EU-val kialakítandó, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség követelményeinek teljesítését, ami a lehetőségeken kívül alkalmazkodási költségekkel is jár.

Ebben az összefüggésben Grúzia és az IMF 2017. április 12-én megállapodott egy hároméves (2017–2020) kibővített megállapodásról a kibővített finanszírozási eszköz keretében. A kibővített finanszírozási eszköz Grúzia IMF-kvótájának 100 %-át jelenti (210,4 millió SDR illetve kb. 285 millió USD). A kibővített finanszírozási eszköz program célja egy olyan gazdasági reformprogram támogatása, mely segíteni fogja Grúziát a gazdaság sérülékenységének csökkentésében, továbbá a magasabb szintű és inkluzívabb gazdasági növekedés előmozdításában.

Grúzia kormánya makroszintű pénzügyi támogatást is kért az EU-tól 2017. június 16-án. E kérelem és az országban kialakult gazdasági helyzet fényében a Bizottság az EUMSZ 212. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Grúziára vonatkozó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló javaslatot. A javaslat szerint e legfeljebb 45 millió EUR összegből 35 millió EUR hitel formájában, 10 millió EUR pedig vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtandó.

A javasolt új makroszintű pénzügyi támogatási művelet a harmadik azóta, hogy Grúzia 2008 augusztusában katonai konfliktusba sodródott Oroszországgal. A 2008. októberi, Brüsszelben megrendezett Nemzetközi Donorkonferencián az EU két makroszintű pénzügyi támogatási műveletre tett ígéretet, egyenként 46 millió EUR összegben. E műveletek közül az elsőt (46 millió EUR vissza nem térítendő támogatás formájában) 2009–2010-ben hajtották végre, a másodikat (szintén 46 millió EUR, az egyik fele vissza nem térítendő támogatások, a másik fele hitelek formájában) 2015–2017-ben. A 2015–2017 közötti makroszintű pénzügyi támogatási művelet utolsó részletét 2017 májusában folyósították.

A javasolt új makroszintű pénzügyi támogatás hozzájárul ahhoz, hogy Grúzia fedezni tudja – a becslések szerint a 2017–2020 közötti időszakban körülbelül 752 millió USD-t (671 millió EUR-t) kitevő – külső finanszírozási igényének egy részét 1 . A művelet csökkenteni fogja a gazdaság rövid távú fizetésimérleg- és államháztartási kockázatait. A művelet kialakítását és végrehajtását összehangolják a Grúzia és az IMF, illetve a Világbank közötti megállapodás tárgyát képező kiigazítási és reformprogrammal, továbbá az EU költségvetés-támogatási műveletei, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozásáról szóló megállapodás összefüggésében elfogadott reformokkal.

Az e javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban részletesebben kifejtetteknek megfelelően a Bizottság – figyelembe véve az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által a politikai helyzetre vonatkozóan készített értékelést is – úgy véli, hogy a javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelet politikai és gazdasági előfeltételei teljesülnek.

•Háttér-információk

Grúzia makrogazdasági kilátásai továbbra is sérülékenyek. A folyamatban lévő költségvetési konszolidáció gyengítheti a belső keresletet és visszafoghatja a gazdasági növekedést Grúziában. Továbbá, Grúzia gazdasága szerteágazóbb kockázatoknak van kitéve a bizonytalan regionális és globális gazdasági kilátások, a külső egyensúlyhiány (nevezetesen a nagy és folyamatosan növekvő folyófizetésimérleg-hiány és a jelentős külső adósságállomány), valamint a megfelelő szintet el nem érő nemzetközi tartalékok miatt.

A régióban bekövetkezett gazdasági lelassulás és az a tény, hogy 2014 óta jelentősen leértékelődtek a legfontosabb kereskedelmi partnerek valutái, hátrányosan érintették Grúzia exportjait és a hazautalásokat. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági növekedés a 2015. évi 2,9 %-ról és a 2014. évi 4,6 %-ról 2016-ban 2,7 %-ra lassult le. 2016-ban Grúzia GDP-növekedése mögött elsősorban a beruházások álltak, a lakossági fogyasztás ugyanakkor mérsékelt maradt, tükrözve a rendelkezésre álló jövedelem csökkenését, amit az okozott, hogy megnőtt a háztartások USA-dollárban denominált hitelei visszafizetési kötelezettségeinek hazai valutában mért értéke, a lari jelentős leértékelődésének kontextusában. A GDP-növekedés az előrejelzések szerint 2017-ben fokozatosan eléri a 3,5 %-ot, ami a fogyasztásra és a beruházási tevékenységre épül, 2020-ban pedig az 5,0 %-ot (a nemrég megkötött IMF-megállapodás végére).

Az átváltási árfolyam (USD/GEL időszaki átlag) a 2014. évi 1,77-ről 2016-ban 2,27-re nőtt, ami a grúziai lari kb. 22 %-os leértékelődését jelenti. E volatilitás hatásait felerősíti a grúziai gazdaság még mindig magas dollarizációja: 2016-ban a betétek 70 %-a és a hitelek 65 %-a USA-dollárban volt denominálva.

Bár a grúziai munkanélküliségi ráta 2009 óta (16,9 %) csökkenő trendet mutat (2016 végén 11,8 % volt), továbbra is fontos kihívást jelent. Míg az új növekedési ágazatokban – elsősorban a turizmusban és más szolgáltatási ágazatokban – munkalehetőségeket teremtettek, addig a munkanélküliség továbbra is magas a strukturális munkaerőhiány és a jelentős regionális különbségek okozta kihívások miatt. Grúziában nem épült ki munkanélküli-ellátó rendszer.

A külgazdasági szektort illetően 2016-ban Grúzia folyó fizetési mérlegének hiánya tovább romlott a GDP 12,4 %-ára (a 2015. évi 12,0 %-ról és a 2014. évi 10,6 %-ról), és a fentebb már megállapítottak szerint, a sérülékenység egyik fő forrása marad. 2014–2016 között megnőtt a folyó fizetési mérleg hiánya a gazdasági növekedés lelassulása ellenére, mivel a gyenge exportteljesítmény nagyobb mértékben kompenzálta az importok iránti gyenge hazai keresletet, ami nagyobb hiányt eredményezett az áruforgalmi mérlegben. 2017-ben a folyó fizetési mérleg hiánya az IMF-program előrejelzései szerint várhatóan tovább fog romlani 12,9 %-ra, mielőtt 2020-ban mérsékelten 11 %-ra csökken. A folyó fizetési mérleg meglehetősen nagy hiányát elsősorban az áruforgalmi mérleg hiánya okozza, melyet csak részben ellensúlyoz a szolgáltatáskereskedelmi többlet, valamint a külföldről származó jövedelem, átutalások és hazautalások.

Bár a folyó fizetési mérleg hiányát elsősorban beáramló közvetlen külföldi befektetésekkel finanszírozták, ez utóbbi várhatóan kismértékben csökkenni fog a GDP 11 %-át kitevő 2016. évi értékről a GDP 10,3 %-ára 2017-ben, és 2020-ig hasonló szinten fog maradni. Emellett az adósságnövelő beáramlások is hozzájárultak a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozásához. Grúzia külső adósságállománya, mely 2008–2014 között a GDP kb. 80 %-a körül mozgott, a következő években jelentősen megnőtt, 2016 végére elérte a GDP 111,8 %-át. A külső adósságállomány 2020-ban várhatóan tovább fog nőni, 120,2 %-ra. Mivel a külső adósság nagyrészt USA-dollárban van denominálva, a lari leértékelődése fontos szerepet játszott ebben a növekedésben.

A Grúz Nemzeti Bank általában tartózkodott a jelentős devizapiaci beavatkozásoktól, és hagyta leértékelődni a larit. Ennek révén összességében stabil maradt a bruttó nemzetközi tartalékok szintje, amely 2017. február végén összesen 2,7 milliárd USD-t tett ki (ami a következő év kb. háromhavi importjának felel meg). A nemrég aláírt IMF-program a tartalékok 54 %-os növelését célozza, a 2016. végi 2,8 milliárd USD-ről 4,2 milliárd USD-re 2020-ban (kb. négyhavi importnak felel meg).

Az időszakban mért átlagos infláció (fogyasztói árindex, CPI) 2016-ban 2,1 %-ra csökkent a 2015. évi 4,0 %-hoz képest. A fogyasztói árindex 2017-ben várhatóan 5,7 %-ra nő, összhangban a 2017 januárjában hatályba léptetett jövedéki adó növekedésével, azonban 2018-ban várhatóan 3,0 %-ra fog csökkenni, majd 2019-ben és 2020-ban hasonló szinten marad.

A költségvetési konszolidáció 2009-ben kezdődött hosszú időszakát követően a költségvetési hiány 2015-ben növekedésnek indult (a GDP 3,8 %-a), ami egyrészt a szociális kiadások növelésének eredménye, melynek célja az országban a nagymértékű szegénység és egyenlőtlenség csökkentése, másrészt pedig a gazdaság lelassulásának adóbevételekre gyakorolt negatív hatásának eredménye. 2016-ban tovább romlott a költségvetési pozíció, az államháztartási hiány az IMF becslése szerint a GDP 4,1 %-a lesz egyrészt a vártnál kisebb bevételek, másrészt az októberi parlamenti választásokat megelőző – elsősorban a védelem, a tömegközlekedés, az infrastruktúra és az egészségügy területét érintő – kiadásemelések eredményeként. A költségvetési hiány (melynek erre az évre a GDP kb. 6 %-át kitevő növekedését jelezték előre az új IMF-programról való megállapodást megelőzően) a jelenlegi előrejelzések szerint 2017-ben ugyanazon a szinten (4,1 %-on) marad, a következő években fokozatosan csökkenni fog, és 2020-ban eléri a 3,1 %-ot. Az államadósság is nőtt 2016-ban a GDP kb. 44,6 %-ára (a 2014. évi 35,6 %-ról) és várhatóan tovább fog nőni, 2019-ben elérve a 47 % körüli maximális értéket, majd ezt követően fokozatosan csökkenni fog.

A grúziai hatóságok költségvetési stratégiájának alapja a további konszolidáció. A grúziai hatóságok a folyó kiadások csökkentését (bérköltségek és adminisztratív kiadások csökkentése, hatékonyságnövelés az egészségügyi kiadások terén, új kiadás-ellenőrzések a helyi önkormányzatoknál) és a tőkekiadások – elsősorban az infrastruktúrát érintő – egyidejű növelését, valamint a nyugdíjrendszer második (tőkefedezeti) pillérének bevezetését tervezik. A bevételi oldalon a grúziai hatóságok megemelték az adókat (nevezetesen a dohánytermékekre, gépjárművekre és üzemanyagra kivetett jövedéki adókat) a 2017 januárjában hatályba lépett társaságiadó-reform okozta bevételkiesések kompenzálása céljából, és amennyiben szükséges, készen állnak további intézkedések meghozatalára.

A költségvetési konszolidációt kiegészíti a strukturálisreform-program, melynek fókuszában az üzleti környezet, az oktatás és a közigazgatás javítása, valamint az infrastruktúrába való befektetések állnak. A további intézkedések körébe tartoznak a költségvetési reformok (nevezetesen a köz- és magánszféra közötti partnerségekkel és az állami tulajdonban lévő vállalatokkal kapcsolatos kockázatok kezelésének javítása), a pénzügyi szektor megerősítése (pl. betétbiztosítási rendszer bevezetése, valamint a bankok szabályozására, felügyeletére és szanálására vonatkozó keretrendszer javítása) és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség követelményeinek folyamatban lévő teljesítése.

Az IMF által 2017 márciusában készített előrejelzések arra utalnak, hogy a 2017–2020-as időszakban jelentős külső finanszírozási igények merülnek fel; a teljes külső finanszírozási rés a becslések szerint 752 millió USD lesz (2017-ben 256 millió USD, 2018-ban 222 millió USD, 2019-ben 183 millió USD, 2020-ban pedig 91 millió USD). Ez a finanszírozási rés nagyrészt három tényezőhöz köthető, melyek a következők: a folyó fizetési mérleg viszonylag nagy hiánya, a devizatartalékok felhalmozásának szükségessége, valamint a várható jelentős adósságcsökkentési követelmények.

A 45 millió EUR összegű (kb. 50 millió USD), javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelet az előző makroszintű pénzügyi támogatási művelet keretében 2017 májusában folyósított 23 millió EUR-val (kb. 26 millió USD) együtt a becsült teljes finanszírozási rés kb. 10 %-át és (a nettó IMF-finanszírozás és a Világbank által várhatóan folyósítandó szakpolitikai alapú hitelek után) fennmaradó finanszírozási rés 33 %-át fedezné.

A fennmaradó finanszírozási rés fedezését szolgáló további fontos hozzájárulások közé tartozik az AFD francia fejlesztési ügynökség és az Ázsiai Fejlesztési Banktól származó, vissza nem térítendő költségvetési támogatás (az előbbi részéről 2017-ben 62 millió USD, az utóbbi részéről 2018–2019 között 100 millió USD).

•Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. augusztus 12-én elfogadta a 46 millió EUR összegű, Grúziának (félig vissza nem térítendő támogatás, félig hitelek formájában) nyújtandó előző makroszintű pénzügyi támogatásról szóló 778/2013/EU határozatot 2 . A támogatást teljes mértékben végrehajtották 2015–2017-ben, az utolsó folyósításra 2017 májusában került sor.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Az EU és Grúzia az évek folyamán szoros politikai és gazdasági kapcsolatokat alakítottak ki egymással, melynek eredményeként megkötötték a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodást, melyet 2014-ben írtak alá és 2016 júliusában lépett hatályba. A társulási megállapodás felváltotta a korábbi partnerségi és együttműködési megállapodást, és lehetővé teszi Grúzia politikai társulását és gazdasági integrációját az EU-val. Az EU egységes támogatási kerete meghatározza a Grúziával folytatott, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keretében finanszírozott együttműködés elsőbbséget élvező ágazatait. A 2017–2020 közötti időszakra vonatkozó egységes támogatási keret jelenleg véglegesítés alatt áll.

A Grúzia és az EU közötti gazdasági kapcsolatok már jól fejlettek. 2016-ban az EU volt Grúzia legfontosabb kereskedelmi partnere, a kereskedelemben való 32,6 %-os részesedésével jóval megelőzve a többi főbb kereskedelmi partnert (Törökországot és Oroszországot, melyek kereskedelemben való részesedése 17,2 %, illetve 8,1 %). Az EU emellett Grúzia legfontosabb beruházási partnere és donora.

Az európai szomszédságpolitika körébe tartozó országok jogosultak makroszintű pénzügyi támogatásra. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kiegészíti az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és más uniós programok keretében biztosított vissza nem térítendő támogatásokat és mindenekelőtt az Unió által végrehajtandó költségvetés-támogatási csomagok keretében előirányzott feltételt. A makrogazdasági szakpolitikai és strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret grúziai hatóságok általi elfogadásának támogatása révén az uniós makroszintű pénzügyi támogatás fokozni fogja az Unió – többek között egyéb pénzügyi eszközök általi – átfogó pénzügyi intervencióinak hozzáadott értékét, és növeli annak hatékonyságát.

Grúzia megszilárdította demokratikus rendszerét és a jogállamiságot, és megerősítette az emberi jogok tiszteletben tartását. A 2016 októberében lezajlott legutóbbi parlamenti választások versenyen alapultak és jól szervezettek voltak. Grúzia igazságszolgáltatás területén hozott reformjai előmozdították a bírói függetlenséget, a szakmaiságot, és az elszámoltathatóságot.

A fentiek alapján teljesítettnek tekinthetők a Grúzia számára nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás politikai előfeltételei, ideértve az EU-hoz való politikai és gazdasági közelség szempontját is. Az e javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum mellékletében megtalálható a makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó politikai kritériumok teljesítésének az EKSZ által készített részletes értékelése.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•A javaslat összefoglalása

A mérlegelés alatt álló makroszintű pénzügyi támogatási művelet maximum 45 millió EUR összegű lenne. A Bizottság javaslata szerint e támogatásnyújtásra legfeljebb 35 millió EUR összegű középlejáratú hitel és legfeljebb 10 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatás formájában kerülne sor. A művelet javasolt nagyságrendjét figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy a támogatást két részletben kellene nyújtani 3 . Az első részlet indikatívan egy 15 millió EUR-s hitelelemből és egy 5 millió EUR-s vissza nem térítendő támogatás elemből állna, a második részlet pedig egy 20 millió EUR-s hitelelemből és egy 5 millió EUR-s, vissza nem térítendő támogatás elemből.

A támogatást a Bizottság kezeli. A költségvetési rendelettel összeegyeztethető, csalás és egyéb szabálytalanságok elleni speciális rendelkezések alkalmazandók.

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelet keretében történő folyósítás az IMF-program keretében elvégzett felülvizsgálatok jó eredményétől és az IMF-források Grúzia általi hatékony lehívásától függenének. Emellett a Bizottság – az EU nevében – és a grúziai hatóságok egyetértési megállapodás keretében meghatározandó konkrét strukturálisreform-intézkedésekről állapodnak meg. E reformintézkedések hozzájárulnak a hatóságok reformprogramjához, továbbá kiegészítik az IMF-fel, a Világbankkal és az egyéb donorokkal kötött megállapodásokban meghatározott programokat, valamint az uniós költségvetés-támogatási műveletekhez kapcsolódó programokat. A reformintézkedések összhangban állnak az EU és Grúzia által a társulási megállapodás – így a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség és a társulási menetrend – keretében elfogadott főbb gazdaságireform-prioritásokkal.

Grúzia gazdasági és társadalmi fejlettsége (melyet a szegénység előfordulása és az ország egy főre jutó jövedelme alapján mértek, és a Világbank ez utóbbi alapján Grúziát a közepes jövedelmű országok közé sorolta), valamint a viszonylag magas eladósodottsága indokolja azt a döntést, miszerint a javasolt támogatás kb. 22 %-át (az összesen 45 millió EUR-ból 10 millió EUR) vissza nem térítendő támogatás, míg a fennmaradó részt hitelek formájában folyósítják. Bár Grúzia már nem jogosult kedvezményes finanszírozásra sem az IMF-től, sem a Világbanktól, a kedvezményes finanszírozástól való függetlenedése viszonylag új keletű. Mindazonáltal ez a függetlenedés a hitelelem előtérbe helyezése mellett szól.

•Jogalap

E javaslat jogalapja az EUMSZ 212. cikkének (2) bekezdése.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás elve teljesül, mert a Grúzia rövid távú makrogazdasági stabilitásának helyreállítására irányuló célkitűzést a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a célkitűzés az Európai Unió által jobban megvalósítható. Ennek fő okát a nemzeti költségvetési korlátok jelentik, valamint az, hogy a támogatás mértékének és hatékonyságának maximalizálása érdekében szükség van a donorok közötti erőteljes koordinációra.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének: a rövid távú makrogazdasági stabilitás célkitűzésének eléréséhez szükséges minimumkövetelményekre szorítkozik, és nem lépi túl a célhoz szükséges mértéket.

Az IMF által a kibővített finanszírozási eszközre vonatkozó program kontextusában elvégzett becslés alapján a Bizottság meghatározta a javasolt új makroszintű pénzügyi támogatás összegét, mely az előző makroszintű pénzügyi támogatási művelet keretében legutóbb 2017 májusában folyósított összeggel együtt a 2017–2020 közötti időszakra becsült teljes finanszírozási rés kb. 10 %-át és (a nettó IMF-hozzájárulások és a Világbank által várhatóan folyósítandó szakpolitikai alapú hitelek levonásával számított) fennmaradó finanszírozási rés 33 %-át fedezné. Ez megfelel a makroszintű pénzügyi támogatási műveletekre vonatkozó tehermegosztással kapcsolatos standard gyakorlatoknak, figyelembe véve, hogy Grúzia számára más kétoldalú és multilaterális donorok is ígértek támogatást.

•A jogi aktus típusának megválasztása

E makrogazdasági célkitűzések eléréséhez projektfinanszírozás vagy technikai segítségnyújtás nem lenne megfelelő vagy kielégítő. A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközökhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a külső finanszírozásra utaltság enyhítése és a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és költségvetési helyzet fenntarthatóságának biztosítása és a strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret létrehozásának előmozdítása révén valósul meg. A megfelelő átfogó szakpolitikai keret létrehozásához való hozzájárulás révén a makroszintű pénzügyi támogatás növelheti a más, szűkebb fókuszú uniós pénzügyi eszközök keretében Grúziában finanszírozott fellépések hatékonyságát.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Konzultáció az érdekelt felekkel

A makroszintű pénzügyi támogatás a Grúzia gazdasági stabilizálására irányuló nemzetközi támogatás szerves részét képezi. A makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló jelen javaslat előkészítése során a Bizottság szolgálatai egyeztettek a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, mely intézmények eddig is jelentős pénzügyi támogatási programokat bonyolítottak le az országban, és továbbiak előkészítésén is dolgoznak. A Bizottság a grúziai hatóságokkal is rendszeresen egyeztetett.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A költségvetési rendelet előírásai szerint az Európai Bizottság szolgálatai elvégezték Grúzia pénzügyi folyamatainak és igazgatási eljárásainak működési értékelését, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a programhoz kapcsolódó segítségnyújtás – ezen belül a makroszintű pénzügyi támogatás – igazgatására szolgáló eljárások megfelelő garanciákat biztosítanak. A működési értékelés céljából egy tanácsadócég által tett látogatás keretében levont előzetes megállapítások eredményei 2017 szeptemberében érkeztek meg. Az előzetes megállapítások azt jelzik, hogy Grúzia igazgatási eljárásai és pénzügyi folyamatai jelenleg megfelelőek egy új makroszintű pénzügyi támogatási művelet igazgatásához, bár továbbra is tapasztalhatók gyengeségek. A működési értékelésről szóló végleges jelentés tervezete várhatóan 2017 novemberében érkezik. E terület fejleményeit a Bizottság a továbbiakban is szorosan nyomon követi, többek között a tbiliszi uniós küldöttség által az államháztartási gazdálkodás reformjairól rendszeresen kiadott előrehaladási jelentések révén.

•Hatásvizsgálat

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendkívüli sürgősségi eszköz, amelynek célja harmadik országok súlyos fizetésimérleg-nehézségeinek kezelése. Következésképpen ez a makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó javaslat mentesül a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatás (SWD(2015) 111 final) szerinti hatásvizsgálat elkészítésének követelménye alól.

Általánosabban, a Bizottság makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló javaslatai az EU szomszédságában végrehajtott múltbéli műveletekről elvégzett utólagos értékelésekből levont tanulságokra támaszkodnak. Az új makroszintű pénzügyi támogatás és a hozzá csatolt gazdasági kiigazítási és reformprogram segít Grúzia rövid távú finanszírozási igényeinek enyhítésében, miközben támogatja a középtávú fizetési mérleg és költségvetési fenntarthatóság megerősítésére, valamint a fenntartható növekedés fokozására irányuló szakpolitikai intézkedéseket, így egészítve ki az IMF-fel egyeztetett programot. E szakpolitikai feltételeknek a grúz gazdaságban és gazdasági kormányzási rendszerben az évek során mutatkozó néhány gyengeség kezelésére kell irányulniuk. E feltételek elvben például a következő területekre terjedhetnek ki: a szociális biztonsági hálók megerősítése, az államháztartási gazdálkodás, a befektetési környezet javítása és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozásáról szóló megállapodás végrehajtásának támogatása.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A tervezett támogatást hitelek és vissza nem térítendő támogatások formájában fogják nyújtani. A hitel rész finanszírozása hitelfelvételi művelet révén történik majd, amelyet a Bizottság fog végezni az EU nevében. A hitel formájában nyújtott támogatás költségvetési vonzata megfelel az EU külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapjának a 01 03 06. költségvetési tételen (A garanciaalap feltöltése) rendelkezésre álló forrásokból képzett, a folyósítandó összegek 9 %-ának megfelelő mértékű feltöltésének. Feltételezve, hogy a két hitel (a 15 millió EUR-s első részlet és a 20 millió EUR-s második részlet) folyósítása 2018-ban történik, a garanciaalap működtetésére irányadó szabályok szerint az alap feltöltésére a 2020. évi költségvetésből kerül sor, 3,15 millió EUR összegben.

A támogatás vissza nem térítendő elemének (összesen 10 millió EUR, vagyis mindkét részlet esetében 5–5 millió EUR) finanszírozása a 2018. évi költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatainak 01 03 02. tételéből (Makroszintű pénzügyi támogatás) történik, és kifizetésére szintén 2018-ban kerül sor 4 .

A 01 03 02. és a 01 03 06. költségvetési tétel felhasználására vonatkozó jelenlegi előrejelzések alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Grúziára irányulóan tervezett makroszintű pénzügyi támogatási művelet költségvetési vonzata kezelhető.

5.EGYÉB ELEMEK

•Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A javaslat szerint a makroszintű pénzügyi támogatás az egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól számított két és fél évig áll rendelkezésre.

2017/242 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Grúziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára 5 ,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében 6 ,

mivel:

(1)Az Európai Unió (a továbbiakban: az Unió) és a Grúzia közötti kapcsolatok továbbra is fejlődnek az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség keretén belül. Grúzia 2009-ben csatlakozott az EU keleti partnerségéhez, majd ezt követte az EU–Grúzia társulási megállapodásra irányuló tárgyalás. E megállapodást – amely mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség fokozatos bevezetéséről is rendelkezik – 2014 júniusában írták alá és 2016. július 1-jén lépett hatályba.

(2)Grúzia továbbra is gyenge külső környezettel néz szembe, mely alacsonyabb exportokkal és hazautalásokkal hozzájárult a 2016. évi viszonylag mérsékelt GDP-növekedéshez. Bár 2017-ben várhatóan felgyorsul a regionális és a globális növekedés, az továbbra is lefelé mutató kockázatok függvényében fog alakulni.

(3)Grúzia költségvetési hiánya továbbra is jelentős, és a GDP-arányos államadóssága növekszik. Grúzia fizetésimérleg-helyzete is sérülékeny marad a folyó fizetési mérleg igen magas hiánya és a magas külső adósságállomány miatt. Grúzia devizatartalékainak szintje abszolút értékben stabil volt, azonban – a növekvő tartalékigények miatt – a Nemzetközi Valutalap (a továbbiakban: IMF) által megfelelőnek tartott szint alá csökkent. Grúzia folytatja az EU-val kialakítandó, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség követelményeinek teljesítését.

(4)Ebben az összefüggésben a grúziai hatóságok és az IMF 2017 áprilisában hároméves (2017–2020), 285,3 millió USD-t kitevő, kibővített finanszírozási eszközről (EFF) állapodott meg. Az IMF ügyvezető igazgatósága 2017. április 12-én jóváhagyta a megállapodást. A kibővített finanszírozási eszközről szóló megállapodás célja egy olyan gazdasági reformprogram támogatása, mely segíteni fogja Grúziát a gazdaság sérülékenységének csökkentésében, továbbá a magasabb szintű és inkluzívabb gazdasági növekedés előmozdításában.

(5)Tekintettel Grúzia fennálló külső finanszírozási igényeire, a grúziai hatóságok 2017 júniusában kiegészítő makroszintű pénzügyi támogatást kértek az Uniótól.

(6)Az Oroszországgal való 2008. augusztusi katonai konfliktus óta Grúzia két makroszintű pénzügyi támogatási műveletben részesült, melyekre az Unió a 2008. októberi, Brüsszelben megrendezett Nemzetközi Donorkonferencián tett ígéretet. E műveletek közül az elsőt (46 millió EUR vissza nem térítendő támogatás formájában) 2009–2010-ben hajtották végre, a másodikat (szintén 46 millió EUR, az egyik fele vissza nem térítendő támogatások, a másik fele hitelek formájában) 2015–2017-ben. Az Unió a 2014–2020 közötti időszakra 610–746 millió EUR-t is rendelkezésre bocsátott Grúzia számára az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keretében, beleértve a költségvetési támogatást és a technikai segítségnyújtást. Grúzia ezenkívül részesül a Szomszédsági Beruházási Keretből, mely kb. 86 millió EUR-val járult hozzá grúziai projektekhez a 2008–2017 közötti időszakban.

(7)Mivel Grúzia az európai szomszédságpolitikához tartozó ország, uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő.

(8)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett azonnali külső finanszírozási igényének kielégítése és egy olyan – hathatós és közvetlenül érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet a fizetési mérleg helyzetének rövid időn belüli javítására dolgoztak ki.

(9)Tekintettel arra, hogy Grúzia az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat beszámítva is jelentős külső finanszírozási réssel szembesül, a Grúziának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető Grúzia azon kérésére, hogy az IMF-programhoz kapcsolódva az Unió is támogassa a gazdasági stabilizációt. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás támogatná Grúzia gazdasági stabilizációját és strukturálisreform-programját, kiegészítve az IMF pénzügyi megállapodása keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(10)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célja Grúzia fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítása, és ezáltal gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatása.

(11)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegének meghatározása Grúzia fennálló külső finanszírozási igényének teljes körű számszerű értékelésén alapul, és figyelembe veszi az ország azon képességét, hogy saját forrásokból finanszírozza magát és különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokat. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározása figyelembe veszi a bilaterális és multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulást, az Unió és a többi donor közti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek a Grúziában már előzetesen megtörtént alkalmazását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(12)Tekintettel Grúzia fennálló külső finanszírozási igényeire, az egy főre eső jövedelem és a szegénységi mutatók alapján mért gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjére, valamint eladósodottsági szintjére, a támogatás egy részét vissza nem térítendő támogatás formájában kell nyújtani.

(13)A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós politikák különféle területein kitűzött alapelvekkel, célokkal és meghozott intézkedésekkel.

(14)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell segítenie a Grúziával kapcsolatos uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási művelet során a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(15)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a felelősségteljes kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és tisztességes kereskedelemmel összefüggésben Grúzia által tett kötelezettségvállalásoknak való megfeleléshez.

(16)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Grúzia tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás konkrét célkitűzéseinek fokozniuk kell a grúziai államháztartás-igazgatási rendszerek hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint elő kell segíteniük a fenntartható és inkluzív növekedés, a munkahelyteremtés és a költségvetési konszolidáció előmozdítását célzó strukturális reformokat. A Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak rendszeresen nyomon kell követnie az előfeltételek teljesülését és az említett célkitűzések megvalósulását.

(17)Az Unió makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából Grúziának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában. Ezen túlmenően rendelkezni kell a Bizottság által végrehajtandó ellenőrzésekről és a Számvevőszék által végzendő pénzügyi ellenőrzésekről.

(18)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az Európai Parlament és a Tanács (mint költségvetési hatóság) hatáskörének sérelme nélkül történik.

(19)A vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás összegeinek és a hitelek formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás összegeire képzett tartalék összegének összhangban kell állniuk a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(20)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács nyomon követhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(21)E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a Bizottságnak a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 7 megfelelően kell gyakorolnia.

(22)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás egyetértési megállapodásban megállapítandó gazdaságpolitikai feltételektől függően adható meg. Az egységes végrehajtási feltételek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg a grúziai hatóságokkal. Az említett rendelet értelmében általános szabályként a tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni a rendeletben meghatározottaktól eltérő esetekben. Tekintettel a 90 millió EUR összeghatárnál nagyobb mértékű támogatás potenciálisan jelentős hatásaira, az említett összeghatár feletti műveletekre helyénvaló a vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelemmel a Grúziának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegére, a tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint a támogatás csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)    Grúzia gazdasági stabilizációjának és érdemi reformprogramjának támogatása céljából az Unió legfeljebb 45 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást (a továbbiakban: uniós makroszintű pénzügyi támogatás) nyújt Grúziának. Ebből a maximális összegből legfeljebb 35 millió EUR hitel formájában, és legfeljebb 10 millió EUR vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtandó. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátásának feltétele az adott évi uniós költségvetésnek az Európai Parlament és a Tanács általi jóváhagyása. A támogatás hozzájárul Grúzia IMF-programban meghatározott, a fizetési mérleghez kapcsolódó finanszírozási igényeinek fedezéséhez.

(2)    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás hitelelemének finanszírozása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében hitelt vegyen fel a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől, és a pénzt továbbkölcsönözze Grúziának. A hitel maximális átlagos futamideje 15 év.

(3)    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság oly módon irányítja, hogy az összeegyeztethető legyen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Grúzia közötti megállapodásokkal és egyetértési megállapodásokkal, illetve az európai szomszédságpolitika keretében az EU és Grúzia között létrejött, egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodásban a gazdasági reformok tekintetében meghatározott legfontosabb elvekkel és célkitűzésekkel.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos fejleményekről, ideértve annak folyósításait is, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.

(4)    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól számított két és fél évig áll rendelkezésre.

(5)    Abban az esetben, ha Grúzia finanszírozási igénye az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökken a kezdeti előrejelzésekhez képest, a Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében csökkenti, felfüggeszti vagy megszünteti a támogatást.

2. cikk

(1)    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Grúzia tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.

(2)    A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követi ezen előfeltétel teljesülését.

(3)    E cikk (1) és (2) bekezdését a 2010/427/EU tanácsi határozattal 8 összhangban kell alkalmazni.

3. cikk

(1)    A Bizottság az e határozat 7. cikkének (2) bekezdésében megállapított tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően megállapodik a grúziai hatóságokkal az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó, a strukturális reformokra és a rendezett államháztartásra összpontosító, pontosan meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételekről, amelyeket az e feltételek teljesítésére vonatkozó időkeretet is tartalmazó egyetértési megállapodásba kell foglalni (a továbbiakban: az egyetértési megállapodás). Az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeknek összhangban kell állniuk az 1. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásokkal és egyetértési megállapodásokkal, köztük a Grúzia által az IMF támogatásával végrehajtott makrogazdasági kiigazítási és strukturálisreform-programokkal.

(2)    Az (1) bekezdésben említett feltételek különösen a grúziai államháztartási gazdálkodási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítását célozzák, többek között az uniós makroszintű pénzügyi támogatás felhasználása tekintetében. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor megfelelő mértékben figyelembe kell venni a kölcsönös piacnyitás, a szabályokon alapuló és méltányos kereskedelem kialakítása, valamint az Unió külpolitikájával összefüggő más prioritások terén elért előrelépést is. Az említett célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket a Bizottság rendszeresen nyomon követi.

(3)    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és a grúziai hatóságok között megkötendő hitelmegállapodásban, illetve vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodásban kell meghatározni.

(4)    A Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a 4. cikk (3) bekezdésében előírt feltételek, ideértve azt is, hogy Grúzia gazdaságpolitikája összhangban van-e az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célkitűzéseivel. Ennek során a Bizottság szorosan együttműködik az IMF-fel és a Világbankkal, és szükség esetén az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

4. cikk

(1)    A (3) bekezdésben említett feltételekre figyelemmel az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottság két részletben bocsátja rendelkezésre, és mindkét részlet hitelből és vissza nem térítendő támogatásból áll. Az egyes részletek nagyságát a 3. cikkben említett egyetértési megállapodásban határozzák meg.

(2)    A hitel formájában nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegeire szükség esetén a 2009/480/EK, Euratom tanácsi rendelettel 9 összhangban tartalékot kell képezni.

(3)    A Bizottság az összes alábbi feltétel teljesülésétől függően dönt a részletek rendelkezésre bocsátásáról:

a)a 2. cikkben meghatározott előfeltétel,

b)a nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkeret által támogatott, hathatós kiigazítási és strukturálisreform-intézkedéseket tartalmazó szakpolitikai program végrehajtása terén elért tartósan kielégítő eredmény, valamint

c)az egyetértési megállapodásban szereplő gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek kielégítő teljesítése.

A második részlet rendelkezésre bocsátására elvileg legkorábban három hónappal az első részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor.

(4)    A (3) bekezdésben említett feltételek nem teljesülése esetén a Bizottság átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását. Ilyen esetekben a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy megszüntetés okairól.

(5)    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a Grúziai Nemzeti Banknak kerül kifizetésre. Az egyetértési megállapodásban meghatározandó rendelkezésektől függően – ideértve a fennálló költségvetési finanszírozási igény megerősítését is – az uniós pénzeszközöket a grúziai pénzügyminisztérium mint végső kedvezményezett számára is át lehet utalni.

5. cikk

(1)    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás hiteleleméhez kapcsolódó hitelfelvételi és -nyújtási műveleteket euróban, egyazon értéknap alkalmazásával kell végrehajtani, és az Unió ennek során nem lehet érintett a futamidők átalakításában, árfolyam- vagy kamatkockázatokban vagy más kereskedelmi kockázatban.

(2)    Ha a körülmények megengedik és amennyiben Grúzia kéri, a Bizottság megteheti a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a hitelfeltételek előtörlesztési rendelkezést tartalmazzanak, és hogy ehhez a hitelfelvételi műveletek feltételei közé felvett megfelelő rendelkezés kapcsolódjon.

(3)    Amennyiben a körülmények lehetővé teszik a hitel kamatlábának csökkentését, és amennyiben Grúzia kéri, a Bizottság dönthet úgy, hogy részben vagy egészben refinanszírozza eredeti kölcsöneit, vagy átalakíthatja a vonatkozó pénzügyi feltételeket. A refinanszírozási vagy átalakítási műveleteket az (1) és a (4) bekezdéssel összhangban kell végrehajtani, és azok nem eredményezhetik az érintett felvett hitelek futamidejének meghosszabbítását, illetve a refinanszírozás vagy az átalakítás napján fennálló tőketartozás összegének növekedését.

(4)    Az e határozat szerinti hitelfelvételi és -nyújtási műveletekhez kapcsolódó, az Unió részéről felmerülő összes költséget Grúzia viseli.

(5)    A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2) és (3) bekezdésben említett műveletek alakulásáról.

6. cikk

(1)    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 10 és a Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletével 11 összhangban történik.

(2)    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása közvetlen irányítással történik.

(3)    A grúziai hatóságokkal kötendő hitelmegállapodásnak és a vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodásnak rendelkeznie kell a következőkről:

a)annak biztosítása, hogy Grúzia rendszeresen ellenőrizze az uniós költségvetésből nyújtott finanszírozás megfelelő felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások elkerülése érdekében, és szükség esetén jogi lépéseket tegyen az e határozat alapján nyújtott, jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében,

b)az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása, különösen az uniós makroszintű pénzügyi támogatást érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzését és az ellenük való küzdelmet illetően meghozandó egyedi intézkedések előírása, összhangban a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel 12 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 13 , valamint a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 14 ,

c)a Bizottságnak – az Európai Csalás Elleni Hivatalt is beleértve – vagy képviselőinek kifejezett felhatalmazása ellenőrzések, ezen belül helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására,

d)a Bizottság és a Számvevőszék kifejezett felhatalmazása arra, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama alatt és azt követően is ellenőrzéseket hajtsanak végre, ideértve dokumentumok ellenőrzését és helyszíni ellenőrzéseket, például működési értékeléseket,

e)annak biztosítása, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy Grúzia az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban csalást vagy korrupciós cselekményt követ el, illetve más olyan jogellenes tevékenységet folytat, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Uniónak jogában álljon a hitel lejárat előtti visszafizettetése és/vagy a vissza nem térítendő támogatás teljes összegének visszafizettetése.

(4)    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása előtt a Bizottság – működési értékelés révén – értékeli a támogatás szempontjából releváns grúziai pénzügyi szabályok, adminisztratív eljárások, valamint külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát.

7. cikk

(1)    A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)    Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

8. cikk

(1)    A Bizottság minden év június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e határozat előző évi végrehajtásáról, valamint a végrehajtás értékeléséről. A jelentés a következőkre tér ki:

a)az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért előrelépés vizsgálata,

b)Grúzia gazdasági helyzetének és kilátásainak, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések végrehajtása terén elért előrelépéseknek az értékelése,

c)az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai feltételek, Grúzia aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részleteinek rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatai közötti összefüggés megvilágítása.

(2)    Az 1. cikk (4) bekezdésében említett rendelkezésre állási időszak lejárta után legkésőbb két évvel a Bizottság utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely értékeli a lezárt uniós makroszintű pénzügyi támogatási műveletek eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy ezek milyen mértékben járultak hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

9. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács határozata a Grúziának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 15  

Szakpolitikai terület:    01. cím – Gazdasági és pénzügyek

Tevékenység:    03 – Nemzetközi gazdasági és pénzügyek

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

1.4.Célok

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek) 

„Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak: A jólét elősegítése az Európai Unión kívül”

A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (DG ECFIN) kapcsolódó tevékenységei:

(a)a makropénzügyi stabilitás támogatása és a növekedésösztönző reformok előmozdítása az EU-n kívül, többek között rendszeres gazdasági párbeszéd révén a kulcsfontosságú partnerekkel és makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásával, valamint

(b)a bővítési folyamat támogatása, az uniós szomszédságpolitika és az uniós prioritások egyéb harmadik országokban való végrehajtása gazdasági elemzés, szakpolitikai értékelések elvégzése és tanácsadás révén.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés: „A jólét elősegítése az Európai Unión kívül”

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

(a)A makropénzügyi stabilitás támogatása és a növekedésösztönző reformok előmozdítása az EU-n kívül, többek között rendszeres gazdasági párbeszéd révén a kulcsfontosságú partnerekkel és makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásával, valamint

(b)a bővítési folyamat támogatása, az uniós szomszédságpolitika és az uniós prioritások egyéb harmadik országokban való végrehajtása gazdasági elemzés, szakpolitikai értékelések elvégzése és tanácsadás révén.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A javasolt támogatás a Grúziának nyújtandó, legfeljebb 35 millió EUR-s uniós hitelből és legfeljebb 10 millió EUR-s vissza nem térítendő támogatásból áll, amely az ország fenntarthatóbb fizetésimérleg-helyzetének kialakításához kíván hozzájárulni. A két részletben folyósítandó támogatás hozzájárul az ország jelenlegi nehéz gazdasági és fizetésimérleg-helyzetének megoldásához. A támogatás előmozdítja továbbá a fenntartható gazdasági növekedés fokozására, a makrogazdasági sérülékenység csökkentésére, valamint az államháztartási gazdálkodás javítására irányuló strukturális reformokat.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

A hatóságoknak rendszeresen jelentést kell készíteniük meghatározott teljesítménymutatókról a Bizottság szolgálatai részére, és a támogatás összes részletének folyósítása előtt átfogó jelentést kell benyújtaniuk az egyeztetett szakpolitikai feltételek teljesítéséről.

A művelet előkészítéseként a grúziai pénzügyi folyamatokról és igazgatási eljárásokról készített működési értékelést követően a Bizottság szolgálatai folytatják az államháztartási gazdálkodás nyomon követését. Az Európai Unió tbiliszi küldöttsége emellett rendszeresen beszámol a támogatás nyomon követése szempontjából lényeges kérdésekről. A Bizottság szolgálatai szoros kapcsolatban maradnak az IMF-fel és a Világbankkal annak érdekében, hogy építhessenek a két szervezet Grúziában folytatott tevékenységeiből eredő információkra.

A javasolt jogalkotási határozat rendelkezik a makroszintű pénzügyi támogatási művelet végrehajtásának értékelését tartalmazó, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett éves jelentésről. A rendelkezésre állási időszak leteltét követő két éven belül független utólagos értékelésre is sor kerül majd.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) 

A támogatás folyósításának feltétele a Grúzia és az IMF közötti gazdasági program kielégítő végrehajtása, melyet az IMF ügyvezető igazgatósága 2017. április 12-én hagyott jóvá. Emellett a Bizottság megállapodik a grúziai hatóságokkal az egyetértési megállapodásban felsorolandó azon konkrét szakpolitikai feltételekről, amelyeket a második részlet Bizottság általi rendelkezésre bocsátása előtt kielégítően teljesíteni kell.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás segíteni fogja Grúziát egyrészt a gyenge külső környezetből eredő következmények leküzdésében, melyek az exportok és a hazautalások visszaesése révén 2016-ban viszonylag mérsékelt GDP-növekedést eredményeztek, másrészt az ország fizetésimérleg-helyzete sérülékenységének csökkentésében, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség követelményeinek teljesítésében. A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás ezáltal hozzájárul majd az országban a makrogazdasági stabilitás és a strukturális reformok ösztönzéséhez. Azáltal, hogy kiegészíti a nemzetközi pénzügyi intézmények, az egyéb uniós eszközök keretében és más donorok által rendelkezésre bocsátott forrásokat, a támogatás hozzájárul a nemzetközi donorközösség által nyújtott pénzügyi támogatási csomag átfogó hatásához.

A javasolt program egyúttal erősíteni fogja a kormány reformok iránti elkötelezettségét, és az Unióval ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzésére irányuló igényét is. Ez az eredmény többek között a támogatás folyósításához kapcsolódó megfelelő feltételrendszer révén érhető el. Szélesebb összefüggésben a program azt jelzi a régió többi országa felé, hogy nehéz gazdasági helyzetükben az EU továbbra is támogatja azokat az országokat, amelyek egyértelműen a politikai reformok útjára lépnek.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

2004 óta több mint 15 utólagos értékelést végeztek makroszintű pénzügyi támogatási műveletekkel kapcsolatban. Az értékelésekből kiderült, hogy a makroszintű pénzügyi támogatási műveletek a fogadó országban, ha olykor mérsékelten és közvetve is, de hozzájárulnak a külső fenntarthatóság javításához, a makrogazdasági stabilitáshoz és a strukturális reformok megvalósításához. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek a legtöbb esetben pozitív hatással voltak a kedvezményezett ország fizetési mérlegére, és hozzájárultak a költségvetés terheinek enyhítéséhez. Emellett hozzájárultak a valamelyest magasabb gazdasági növekedéshez is.

1.5.4.Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Grúzia tekintetében az EU a legnagyobb donor. A 2007–2013 között az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében Grúzia részére előirányzott uniós segítségnyújtás teljes összege 452 millió EUR-t tett ki. A 2014–2020 közötti időszakban az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) keretében Grúziának nyújtott uniós támogatás 610 millió eurós minimum-allokáció és 746 milliós eurós maximum-allokáció között változhat. Ezt a támogatást más uniós eszközökből, így a Szomszédsági Beruházási Keretből (NIF) származó finanszírozás egészíti ki. A kétoldalú együttműködési programok mellett Grúzia különféle regionális programokból is részesül, főként a közlekedés, az energiaügy és a környezet terén. Grúzia részt vesz a valamennyi szomszédsági partnerország számára elérhető kezdeményezésekben is, mint amilyen az Erasmus+, a technikai segítségnyújtás és információcsere és a SIGMA. Az ENI mellett Grúzia a következő uniós tematikus eszközök és programok keretében is jogosult finanszírozásra: a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR), a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP), valamint a társadalmi szervezetekkel és helyi hatóságokkal, a humán fejlődéssel, valamint a migrációval és menekültüggyel kapcsolatos programok. 2010 óta az Európai Beruházási Bank is mintegy 1 267 millió EUR összegű kölcsönt nyújtott az országnak.

A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és költségvetési helyzet fenntarthatóságának biztosítása és a strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret létrehozásának előmozdítása révén valósul meg. A makroszintű pénzügyi támogatás nem nyújt rendszeres támogatást a kedvezményezett ország hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatása céljából. E támogatást meg kell szüntetni, amint a külső pénzügyi helyzet újra fenntartható pályára kerül. Ezt követően a támogatást felváltják az Unió szokásos együttműködési támogatási eszközei.

A makroszintű pénzügyi támogatás célja továbbá, hogy kiegészítse a nemzetközi pénzügyi intézmények beavatkozásait, mindenekelőtt az IMF kibővített finanszírozási eszköze által támogatott kiigazítási és reformprogramot és a Világbank fejlesztési hitelét.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

X A javaslat/kezdeményezés a határozat 1. cikkének (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az egyetértési megállapodás hatálybalépésétől számított két és fél évig hatályos

X A pénzügyi hatás várhatóan 2017-től 2020-ig jelentkezik

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 16  

X Bizottság általi közvetlen irányítás 

2.IGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

E támogatás makrogazdasági jellegű és összeegyeztethető az IMF által támogatott gazdasági programmal. A fellépésnek a Bizottság szolgálatai által végzett nyomon követése az IMF-program, valamint az egyetértési megállapodásban a grúziai hatóságokkal meghatározandó konkrét reformintézkedések végrehajtásában elért haladás alapján történik (lásd még az 1.4.4. pontot).

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok) 

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelethez támogatáskezelési, szakpolitikai és politikai kockázatok kapcsolódnak.

Fennáll annak a kockázata, hogy a makroszintű pénzügyi támogatást csalárd módon használják fel. Mivel a makroszintű pénzügyi támogatás nem Grúzia bizonyos kiadásaira irányul, ez a kockázat olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint a központi banki és pénzügyminisztériumi irányítási rendszerek minősége és a belső és külső pénzügyi ellenőrzési képességek megfelelősége.

A második kockázat annak lehetőségéből fakad, hogy Grúzia nem tud eleget tenni a javasolt makroszintű pénzügyi támogatás keretében folyósított hitelek alapján az EU felé fennálló pénzügyi kötelezettségeinek (nemteljesítési kockázat vagy hitelkockázat), amit például az ország fizetésimérleg-helyzetének és költségvetési helyzetének további jelentős romlása okozhat.

A műveletet veszélyeztető másik fontos kockázat a regionális geopolitikai helyzetből ered, elsősorban a Grúzia és Oroszország közötti, még mindig bonyolult kapcsolatok, valamint az abháziai és a dél-oszétiai szakadár területek miatt. A regionális geopolitikai helyzet negatív hatást gyakorolhat Grúzia makrogazdasági stabilitására és érintheti az IMF-program teljesítését, valamint a javasolt makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását és/vagy visszafizetését.

Végezetül, Grúzia gazdasága szerteágazóbb kockázatoknak van kitéve a bizonytalan regionális és globális gazdasági kilátások miatt. 2017-ben várhatóan felgyorsul a regionális és a globális növekedés, azonban mérsékelt marad, és a protekcionizmussal, a pénzügyi piacok volatilitásával és az USA-dollár várható további felértékelődésével kapcsolatos, lefelé mutató kockázatok függvényében alakul. Amennyiben ezek a kockázatok bekövetkeznek, Grúziában lelassulhat a gazdasági növekedés, ami – a folyamatosan magas egyenlőtlenséggel és a viszonylag korlátozott szociális biztonsági hálóval párosulva – terhet jelenthet a költségvetésre és visszafoghatja a strukturális reformok hazai támogatottságát.

2.2.2.Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A makroszintű pénzügyi támogatás a Bizottság – beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) – és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna és a megfelelési problémák várható aránya

A Bizottságot terhelő, az ellenőrzési és kontrolleljárásokkal összefüggő alapvető költségelemeket a 3.2.1. táblázat tartalmazza. Emellett az Európai Számvevőszék számára és az esetleges OLAF-beavatkozással kapcsolatban is költségek merülnek fel. A bizottsági szolgálatok által 2017-ben – külső tanácsadók segítségével – elvégzendő, Grúzia pénzügyi folyamatait és igazgatási eljárásait vizsgáló működési értékelés segítséget nyújt a források helytelen felhasználásával kapcsolatos kockázatok felméréséhez, és az értékelés járulékos előnyeként hasznos információ nyerhető az államháztartási gazdálkodás területén szükséges reformokról is, ami később beépülhet a művelet szakpolitikai feltételrendszerébe. A megfelelési problémák várható aránya tekintetében megállapítható, hogy a meg nem felelés kockázata (azaz a hitel vissza nem fizetésének vagy a források helytelen felhasználásának kockázata) a makroszintű pénzügyi támogatási eszközre vonatkozó eddigi tapasztalatok alapján alacsonynak tekinthető.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A csalárd felhasználás kockázatának csökkentését számos intézkedés szolgálja.

A hitelmegállapodás és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás tartalmazni fog az ellenőrzésre, a csalás megelőzésére, a pénzügyi ellenőrzésre és csalás vagy korrupció esetén a források visszafizettetésére vonatkozó rendelkezéseket. A támogatást az Unió a Grúziai Központi Banknál erre a célra létrehozott számlára folyósítja.

Emellett a Bizottság szolgálatai szakértők segítségével jelenleg véglegesítik a működési értékelést, mely Grúzia ilyen típusú támogatás szempontjából releváns pénzügyi folyamatainak és igazgatási eljárásainak megbízhatóságát vizsgálja. A tanácsadók (2017 szeptemberében beérkezett) előzetes megállapításai alapján Grúzia igazgatási eljárásai és pénzügyi folyamatai jelenleg megfelelőek egy új makroszintű pénzügyi támogatási művelet igazgatásához, bár továbbra is tapasztalhatók gyengeségek.

Végezetül, a támogatás a Bizottság , beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) – és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások? 

·Jelenlegi költségvetési tételek

01 03 02: Makroszintű pénzügyi támogatás

01 03 06 – A garanciaalap feltöltése

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot az alapról szóló rendelet 20 szerint a 01 03 06. költségvetési tételen (A garanciaalap feltöltése) rendelkezésre álló forrásokból kell feltölteni az összes fennálló kötelezettség 9 %-ának megfelelő mértékben. Az n. év kezdetén a feltöltés összegét a célösszeg és az alap n-1. év végén meglévő nettó eszközállományának különbségeként számítják. A feltöltés összege az n. évben kerül be az n+1. év előzetes költségvetésébe, és azt ténylegesen az n+1. év elején fizetik ki egy ügylettel a 01 03 06. költségvetési tételből (A garanciaalap feltöltése). Ennek eredményeként az n-1. év végén az alap feltöltésének számításakor a ténylegesen folyósított összeg 9 %-át (legfeljebb 3,15 millió EUR) veszik figyelembe a célösszegben.

Létrehozandó új költségvetési tételek: tárgytalan.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–x A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az igazgatási előirányzat-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

A szükséges személyzet költségeinek becslése egy AD5–AD12 kategóriájú tisztviselőre fordított éves kiadás 30 %-án alapul.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

X    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

(1)    E dokumentumban az összes átváltás 1,12 EUR/USD árfolyamra épül.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 778/2013/EU határozata (2013. augusztus 12.) a Grúziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 218., 2013.8.14., 15. o.).

(3)    A jogalkotási folyamat előrehaladásától, és azt követően a makroszintű pénzügyi támogatási művelet végrehajtásától függően, a javasolt támogatás folyósítása 2018-ban, illetve 2018 és 2019 között felosztva történhet.

(4)    Amint azt már ismertettük, a jogalkotási folyamat előrehaladásától, és azt követően a makroszintű pénzügyi támogatási művelet végrehajtásától függően, a javasolt támogatás folyósítása 2018-ban, illetve 2018 és 2019 között felosztva történhet.

(5)    HL C […]., [...], […]. o.

(6)    Az Európai Parlament …-i álláspontja és a Tanács …-i határozata.

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(8)    A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(9)    A Tanács 480/2009/EK, Euratom rendelete (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(11)    A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(12)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(13)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(15)    Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based Budgeting).

(16)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók az Europa honlapon: http://ec.europa.eu/budget/explained/management/managt_who/who_en.cfm

(17)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(18)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(19)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(20)    A Tanács 480/2009/EK, Euratom rendelete (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).

(21)    A javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(22)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(23)    Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)…”) feltüntetett célkitűzés.

(24)    A javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(25)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(26)    CA=szerződéses alkalmazott; LA= helyi alkalmazott; SNE= nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(27)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).