EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.4.26.

JOIN(2017) 16 final

KÖZÖS JELENTÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Hongkong Különleges Közigazgatási Terület: 2016. évi éves jelentés

KÖZÖS JELENTÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Hongkong Különleges Közigazgatási Terület: 2016. évi éves jelentés

Összefoglaló

Amióta Hongkong 1997-ben visszakerült a Kínai Népköztársasághoz (a továbbiakban: Kína), az Európai Unió (EU) és tagállamai szorosan nyomon követik a Hongkong Különleges Közigazgatási Területen (a továbbiakban: Hongkong KKT) az „egy ország – két rendszer” elv keretében végbemenő politikai és gazdasági fejleményeket. Az EU az „egy Kína” politikát követi, és támogatja az „egy ország – két rendszer” elvet és annak végrehajtását. Az Európai Parlamentnek tett 1997-es vállalásnak megfelelően az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat éves jelentést ad ki a hongkongi fejleményekről. A 2016-os év eseményeire vonatkozó jelentés a 19. ilyen jelentés.

Az év során politikai kihívásokkal kellett szembenézni Hongkong KKT és az „egy ország – két rendszer” elv tekintetében. A hongkongi társadalom megosztottabbá válik. Az emberek körében növekvő nyugtalanság uralkodik Hongkong 2047 utáni jövőjét illetően, mivel Hongkong alaptörvénye ezt követően nem garantálja az „egy ország – két rendszer” elv végrehajtását. Az év során meghatározóak volt az eltűnt könyvkereskedők esetével kapcsolatban továbbra is fennálló aggályok, a Mongkok városrészben kitört zavargások, az önrendelkezést és akár a függetlenséget is zászlajukra tűző politikai csoportok megjelenése, a Törvényhozó Tanács tagjainak megválasztása és két függetlenségpárti törvényhozó kizárása, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának határozata az alaptörvény eskütételre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése tekintetében, a választói bizottságról szóló szavazás, valamint a kormányzóválasztás előkészületei.

A 2015-ben eltűnt öt könyvkereskedő ügyét – amely az EU megítélése szerint az alaptörvényt és az „egy ország – két rendszer” elvet érintő legnagyobb kihívás Hongkong 1997-es átadása óta – továbbra sem derítették fel, és az eltűnés körülményei is tisztázatlanok. Az egyik könyvkereskedőt továbbra is hivatalos vádemelés nélkül fogva tartják.

A fent említett problémák ellenére az „egy ország – két rendszer” elv 2016-ban is jól működött.

Az igazságszolgáltatás továbbra is tanúbizonyságot tett függetlenségéről és kitartott a jogszerű eljárás mellett, annak ellenére, hogy szembekerült számos politikailag érzékeny bírósági felülvizsgálattal és a Népi Gyűlés Állandó Bizottságának az alaptörvényre vonatkozó értelmezésével.

A jogállamiság irányadó elv maradt a kormány, a gazdasági szereplők és a lakosság széles köre számára. Továbbra is erőteljesen felléptek a korrupcióval szemben, és a jó kormányzásra vonatkozó mutatók kedvezőek voltak. A Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerinti rangsorban Hongkong a 14. helyen áll.

Általában véve tiszteletben tartották a szólásszabadságot és az információszabadságot. A sajtószabadság tekintetében és a kiadói ágazatban azonban negatív trend figyelhető meg, ami a Kínát érintő bel- és külpolitikai fejleményekről szóló tudósítások készítőinek óvatosságában és öncenzúrájában jelenik meg. Ehhez hozzájárult a könyvkereskedők eltűnése.

Hongkong továbbra is versenyképes nemzetközi üzleti és pénzügyi központ, valamint világviszonylatban a szárazföldi Kínával folytatott üzleti élet első számú központja maradt. Hongkong ezenkívül Kína tőkepiaci reformjának fő kísérleti terepe. A digitális korszak támasztotta új kihívásoknak való megfelelés érdekében a technológiát és az innovációt próbálja növekedési stratégiája középpontjába állítani. A jogállamiság, az átlátható szabályozási keret, a nagyon alacsony szintű korrupció és bűnözési ráta, valamint a hatékony közigazgatás és a független igazságszolgáltatás segített megőrizni és erősíteni a Hongkong sikerének kulcsát jelentő kedvező befektetési környezetet.

Az EU arra ösztönzi Hongkong KKT-t és Kína központi kormányát, hogy az alaptörvénnyel összhangban indítsák újra a választási reformot és jussanak megállapodásra egy demokratikus, tisztességes, nyílt és átlátható választási rendszerről. Az általános választójog a közvélemény részéről nagyobb támogatást és több legitimitást biztosítana a hongkongi kormánynak a városállam gazdasági célkitűzéseinek eléréséhez és az olyan társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a hongkongi társadalmat megosztó társadalmi-gazdasági és generációs szakadék. A Törvényhozó Tanács és a választói bizottság tagjainak megválasztása során tapasztalt minden korábbinál magasabb részvételi arány azt mutatja, hogy az emberek készek aktív szerepet vállalni a politikai életben és KKT jövőjét érintő döntéshozatalban.

Politikai fejlemények

A Hongkongban uralkodó politikai légkört továbbra is a kormánypárti és a demokráciapárti tábor közötti megosztottság jellemzi. A feszültséget csak fokozta a „lokalista” mozgalom politikai erőként való megjelenése. A végrehajtó hatalom és a törvényhozás közötti kapcsolatok továbbra is megterheltek voltak, az ellenzéki törvényhozók az együttműködést elutasító kampányt folytattak és obstrukciós taktikát alkalmaztak a kormányzati kezdeményezések késleltetésére. A Törvényhozó Tanács például másodszorra sem fogadta el a szerzői jogról szóló törvényre vonatkozó módosító javaslatot, ami jelentős akadályt gördített a kormányzat arra irányuló törekvései elé, hogy Hongkong a szerzői jogok terén regionális központtá váljon, mivel a jelenlegi szabályozás az internet előtti időkből származik.

A 2015 végén eltűnt öt könyvkereskedő ügyét 2016-ban sem derítették fel. Közülük négyen az év folyamán visszatértek Hongkongba, eltűnésük körülményei azonban továbbra is tisztázatlanok. Gui Minhai svéd állampolgárt továbbra is fogva tartják Kínában, anélkül, hogy hivatalosan vádat emeltek volna ellene. A visszatért könyvkereskedők közül hárman azt mondták, hogy a nyomozások segítése céljából önként utaztak Kína szárazföldi területére, míg Lam Wing-kee nyilvánosan azt állította, hogy a szárazföldi Kína biztonsági erői elrabolták és 8 hónapon keresztül kihallgatták. A könyvkereskedők közül többen szerepeltek a televízióban közvetített „vallomástételekben”. Az EU számos alkalommal aggodalmát fejezte ki az ilyen gyakorlatokkal kapcsolatban és többször felvetette a kérdést a hongkongi és a pekingi hatóságoknál. Federica Mogherini főképviselő/alelnök szóvivője január 7-én nyilatkozatot 1 adott ki, amelyben „különösen aggasztónak” nevezte az esetet. Az Európai Parlament február 4-én elfogadott állásfoglalásában 2 az eltűnésekkel kapcsolatos súlyos aggályainak adott hangot, november 23-án pedig állást foglalt 3 Gui Minhai esetéről.

Az Unió nagyon komolyan veszi ezeket a kérdéseket és bízik benne, hogy a jövőben nem kerül sor újabb hasonló eseményekre. Minden szükséges lépést meg kell tenni a hongkongi jogállamiságba és az „egy ország – két rendszer” elvbe vetett bizalom helyreállítása érdekében.

2016 egyik legfigyelemreméltóbb politikai fejleménye az volt, hogy a választási reform meghiúsulását és a hongkongi „esernyős forradalmat” követően új politikai csoportok jelentek meg. Számos – felületesen lokalistának nevezett – radikális csoport szállt síkra Hongkong érdekeinek a kínai érdekek ellenében történő védelméért, egyes csoportok (például a Demosisto) önrendelkezést, mások pedig (a Hongkongi Őslakosok Pártja, a Hongkongi Nemzeti Párt) egyenesen függetlenséget követelve. A Hongkongi Nemzeti Párt kijelentette, hogy „minden eszközzel” – végső esetben akár erőszak árán is – küzdeni fog a függetlenségért. Sajtóértesülések szerint legalább 21 lokalista csoport jött létre. A hongkongi és a kínai központi hatóságok az Alaptörvény megsértésére hivatkozva határozottan felszólaltak a függetlenségre vagy az önrendelkezésre vonatkozó követelések ellen.

Február 8-án (a kínai újév első napján) Hongkongban ritkán látott intenzitású erőszakos összecsapások alakultak ki a tüntetők és a rendőri erők között. Mintegy 500 tüntető téglákat dobált és gyújtogatott, mire a túlerővel szembesülő rendőrök két figyelmeztető lövést adtak le. A tíz órán keresztül tartó mongkoki zavargásoknak 128 sérültje lett, köztük 90 rendőr. A 64 letartóztatott tüntetőből 38 ember ellen emeltek vádat zavargásért (közülük 10 fő esetében később ejtették a vádat). A tüntetők közül sokan valamilyen lokalista csoporthoz tartoztak. A rendőrség jellemzése szerint a zavargások szervezettek és előre eltervezettek voltak. A korábban soha nem látott erőszakot feltehetően a különösen a fiatalok körében uralkodó társadalmi és politikai elégedetlenség szította.

A Törvényhozó Tanács megválasztására kiírt februári időközi választásokat megelőzően és a szeptemberi törvényhozó tanácsi választások kampányidőszakában is elhangzottak önrendelkezési és függetlenségi követelések. Habár az ilyen radikális nézeteknek nem sok valódi támogatója van Hongkongban, a társadalmi és gazdasági sérelmek és a hagyományos politikai erőkkel szembeni elégedetlenség együttese a jelek szerint a lokalisták támogatottságát növeli. Ezzel összefüggésben az EU emlékeztet arra, hogy az „egy Kína” politikát követi, és támogatja az „egy ország – két rendszer” elv végrehajtásának folytatását Hongkongban.

A február 28-i időközi választásokon egy radikális, a szárazföldi Kína ellen fellépő hongkongi őslakos jelölt váratlan sikert aratva megszerezte a szavazatok 15 %-át. Habár mandátumhoz nem jutott (azt demokráciapárti jelölt szerezte meg), az eredmény igen nagy jelentőséggel bírt, mivel politikailag legitimitást biztosított egy mindaddig marginális politikai mozgalomnak.

Augusztus 5-én ezrek vettek részt Hongkong történelmének első függetlenségpárti gyűlésén. A szervezők állítása szerint 10 000 résztvevő volt, a rendőrség azonban 2 500-ra tette a számukat.

Szeptember 4-én megrendezték a hongkongi Törvényhozó Tanács 70 tagjának kiválasztását célzó választásokat. Az általános választójog hiánya ellenére a választásokat általában véve zavartalannak ítélték és a folyamat összességében rendben zajlott. Minden korábbinál több, 2,17 millió szavazó (a választópolgárok 58 %-a) járult az urnákhoz.

A kormánypártiak továbbra is többségben vannak, a demokráciapárti tábor azonban már meg tudja akadályozni a kétharmados többséget igénylő jogszabályok elfogadását. A hongkongi társadalom markáns politikai megosztottsága a választások során is megerősítést nyert, és jelentős fejlemény volt, hogy a szavazatok közel 19 %-át lokalista jelölt kapta, akik közül számosat meg is választottak. Az új Tövényhozó Tanácsban jelentős generációváltás is történt. A törvényhozók közel egyharmada korábban nem töltött be ilyen szerepet, és az újak közül sokan lényegesen fiatalabbak a korábbi tagoknál.

A választásokat azonban beárnyékolta hat függetlenségpárti jelölt megkérdőjelezhető indokkal való kizárása, ami később jogi kifogás tárgya volt.

Az új Törvényhozó Tanács kaotikus eskütételi ceremóniával kezdte meg működését. Számos törvényhozó módosított szöveggel mondta el esküjét vagy egyéb módon tanúsított tiszteletlennek ítélt magatartást. Néhányukat ott helyben felkérték az eskü megismétlésére, míg mások lehetőséget kaptak rá, hogy ezt egy külön törvényhozó tanácsi ülésen tegyék meg.

Ennél is nagyobb problémához vezetett két újonnan megválasztott függetlenségpárti törvényhozó, a Youngspiration pártot képviselő Sixtus Leung és Yau Wai-ching esete, akik a többieknél radikálisabban megnyilatkozva sértő hangnemben szólaltak fel a szárazföldi Kínáról. A kormány bírósági felülvizsgálatot indított azzal a céllal, hogy megfossza őket az újbóli eskütétel lehetőségétől és ezáltal képviselői helyüktől is.

Az ügy elbírálása még folyamatban volt a hongkongi bíróságon, amikor az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága úgy határozott, hogy értelmezést ad ki az Alaptörvény eskütételre vonatkozó rendelkezéseiről (104. cikk), és ezáltal beavatkozik az eljárásba. Az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága által november 7-én egyhangúlag elfogadott értelmezés világosan kimondta, hogy Sixtus Leungot és Yau Wai-chinget el kell tiltani az újbóli eskütételtől és a hivatalba lépéstől. A bíróság ezt követően ugyanígy döntött, a bíró azonban hangsúlyozta, hogy „az [Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága] értelmezésétől függetlenül ugyanerre a következtetésre jutott volna”. A két törvényhozó .által benyújtott fellebbezést elutasították. Időközben a két képviselő utasítást kapott képviselői helye elhagyására.

Habár az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának jogában áll értelmezni az Alaptörvényt, az értelmezés kiadásának időzítése – a már amúgy is feszült politikai légkörben – a hongkongi jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét illető aggályokhoz vezetett, és sokan úgy ítélték meg, hogy előre meghatározta a bírósági ítéletet.

Számos további, magánemberek által kezdeményezett bírósági felülvizsgálat indult a törvényhozók eskütételére vonatkozóan, a kormány pedig kísérletet tett további négy demokráciapárti törvényhozó kizárására. Ezek az ügyek még folyamatban vannak.

2016 utolsó hónapjai a kormányzóválasztás előkészületeivel teltek. A hivatalban lévő kormányzó sokakat meglepve bejelentette, hogy nem indul a választásokon. A hongkongi kormányzót megválasztó 1 194 tagú választói bizottság tagjait december 11-én választották meg. Megdőlt a részvételi rekord, és a részvételi arány a 2011-esnek közel kétszerese volt (46 %, szemben a 2011. évi 27,6 %-kal). Habár a demokráciapártiak sokkal jobb eredményt értek el, mint a korábbi választásokon és némi befolyásra tettek szert, a kormánypárti tábor még mindig kényelmes többséget tudhat magáénak.

A jogállamiság és az igazságszolgáltatás

Az öt könyvkereskedő eltűnésével és a magas szintű bírósági felülvizsgálatokkal kapcsolatos aggályok ellenére egyéb tekintetben tiszteletben tartották a jogállamiságot, és az igazságszolgáltatás a megszokott magas színvonalon működött 2016-ban. A 2016-2017-es globális versenyképességi jelentés 4 az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából a nyolcadik helyre sorolta Hongkongot. Az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága által a 104. cikkre vonatkozóan kiadott értelmezéssel kapcsolatban sok jogász aggodalmának adott hangot és tiltakozó felvonuláson vett részt, azt állítva, hogy Hongkong átadása óta nem volt példa a terület jogrendszerébe való hasonlóan súlyos beavatkozásra.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének fenntartása és a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartása létfontosságú Hongkong demokratikus legitimitásának és nemzetközi üzleti központként elért státuszának megőrzéséhez, valamint nemzetközi választottbírósági és közvetítési központként játszott szerepének megerősítéséhez.

Esélyegyenlőség, jogok és szabadságok

Hongkong nagy fokú szabadságot élvez. A véleménynyilvánítás szabadsága, a média szabadsága és az információszabadság a terület alapvető értékeinek és az „egy ország – két rendszer” elv követésének meghatározó részét képezik. Ezenfelül elengedhetetlen tényezők Hongkong azon erőssége szempontjából is, amelyet globális üzleti központként betöltött szerepe jelent. Az EU valamennyi érdekelt felet az említett értékek megóvására szólít fel.

A média és azon belül a digitális média továbbra is szabad, és teret nyújt az eltérő véleményeknek. Ennek ellenére egyre inkább az a benyomás – ahogy az a Hongkongi Újságírók Szövetségének éves jelentésében is szerepel – hogy mind a nyomtatott, mind az elektronikus média öncenzúrát gyakorol, különösen akkor, amikor a szárazföldi Kínával kapcsolatos ügyekről tudósítanak. A HKJA állítása szerint 2016 a sajtószabadság szempontjából „különösen nehéz” év volt és a komoly veszély fenyegette az az „egy ország – két rendszer” elvet. A szervezet kritikával illette azt a tendenciát, hogy olyan személyeket neveznek ki a helyi médiairányítás kulcsfontosságú pozícióira, akiket szoros kapcsolat fűz Pekinghez. Aggodalomra adott okot az is, hogy több hongkongi médaiorgánumot szárazföldi Kínához köthető szereplők vásároltak fel. A World Press Freedom sajtószabadság-mutató 2016-os rangsorában Hongkong egy helyet előrelépve a 69. helyen áll, a mutató azonban negatív tendenciára is felhívta a figyelmet. Novemberben a PEN International a szólásszabadság védelme érdekében irodát nyitott Hongkongban.

Az öt könyvkereskedő eltűnése után egyes könyvesboltok állítólag levették polcaikról a kínai vezetőkkel szemben kritikus műveket, mások bezártak, és a könyvkiadók a könyvnyomtatás, a tárolás és a terjesztés nehézségeiről számoltak be.

2015-ben az egyetemi tanácsok tagjainak kinevezése a tudományos élet szabadságával és a felsőoktatási intézmények irányításának függetlenségével kapcsolatos parázs vitákhoz vezetett. 2016-ban is egyre többen követelték, hogy a jövőben a kormányzó ne legyen hivatalból az összes hongkongi egyetem kancellárja. Sok tudományos dolgozó azon a véleményen van, hogy ez a gyakorlat veszélyezteti az egyetemek független irányítását, és hosszú távon káros hatással lehet hongkongi a tudományos élet szabadságára.

Hongkongnak még mindig nincs megkülönböztetést tiltó átfogó törvénye. Az Esélyegyenlőségi Bizottság (a továbbiakban: EOC) által januárban közzétett, szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésről szóló tanulmány az LMBTI-személyek elleni széles körű megkülönböztetésről számolt be. Ugyanakkor a népesség 55,7 %-a támogatta a megkülönböztetést tiltó jogszabályokat. Az EOC felszólította a kormányt, hogy tartson nyilvános konzultációt a jövőbeli jogszabályok tartalmáról.

A megkülönböztetést tiltó törvény felülvizsgálatáról szóló hosszas nyilvános konzultáció és tanácskozás után az EOC márciusban ajánlást nyújtott be a kormánynak. A kiemelt prioritású területek többek között a következők: a fogyatékkal élők jogai, a nemek közötti egyenlőség, a faji hovatartozáson, nemzetiségen, állampolgárságon vagy tartózkodási státuszon alapuló megkülönböztetés kérdése, valamint az élettársak egyenlő védelme.

A külföldi háztartási alkalmazottakat, akik száma megközelítőleg 300 000, továbbra is hátrányosan érinti, hogy nem élveznek megfelelő munkavédelmet és szociális védelmet. Két rendelkezés különösen aggályos: a bentlakási követelmény és az ún. „kéthetes” szabály, mely szerint a külföldi háztartási alkalmazottaknak a szerződésük lejárta után két héten belül munkát kell találniuk, ellenkező esetben kiutasíthatók. Az adósszolgaság és a munkaközvetítők által elkövetett visszaélések szintén aggodalomra adnak okot. A kormány már tett bizonyos lépéseket az említett problémák kezelésére – konkrétan kiadott egy nem kötelező erejű magatartási kódexet –, de határozottabb fellépésre lenne szükség.

Az emberkereskedelem kérdése továbbra is aggasztó, különösen egységes jogi és politikai keret hiányában. A kormány munkacsoportot hozott létre e probléma orvoslására és e tekintetben együttműködik az EU-val és a nemzetközi közösség más tagjaival.

2016-ban heves vita alakult ki a menekültekről. A helyi és a nemzetközi közösségben egyaránt aggodalmat szült a kormányzónak a médiában megjelent azon megjegyzése, mely szerint Hongkong esetleg fontolóra venné a kínzás elleni egyezményből való kilépést, hogy így szabjon gátat a visszaküldés elleni védelmet kérő migránsok beáramlásának. Hongkong nem saját jogon, hanem Kína révén vesz részt az egyezményben. Ezt követően több magas szintű tisztviselő is megerősítette, hogy Hongkongnak nem áll szándékában kilépni az egyezményből. A hongkongi kormány azonban úgy véli, hogy felül kellene vizsgálni a visszaküldés elleni védelem kérelmezésére szolgáló eljárást, mivel azzal a kormány szerint könnyű visszaélni, és emiatt megközelítőleg 10 000 ügyet csak késedelmesen tudnak elbírálni.

A korrupciót féken tartották, és a korrupció elleni rendszer erős és ellenálló. Hongkongban nagyon magas szinten érvényre jutnak az átláthatóságot célzó és a korrupció ellenes intézkedések. A hatóságok, valamint a politikai és üzleti vezetők elismerik, hogy az átláthatóság alapvető fontosságú ahhoz, hogy Hongkong erős nemzetközi üzleti központ maradjon többek között a szárazföldi Kína vállalkozásai számára is.

Hongkong és a szárazföldi Kína kapcsolata

A hongkongi társadalom aggodalommal figyelte, ahogy fokozatosan gyengül Hongkong „nagy fokú autonómiája” a Kínai Népköztársaságon belül, valamint egyre kevésbé tartják tiszteletben Hongkong értékeit és életmódját az „egy ország – két rendszer” elv keretében. Hongkong és a szárazföldi Kína kapcsolatában a radikális politikai irányzatok hongkongi megjelenése és az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága által a 104. cikkre vonatkozóan kiadott értelmezés jelentette a legnagyobb kihívást. A 2047-ig meghatározott menetrend csak fokozza a hongkongi társadalom „egy ország – két rendszer” elvvel kapcsolatos szorongását és kételyeit, annak ellenére, hogy Peking több alkalommal is megerősítette, hogy továbbra is maradéktalanul tiszteletben tartja és hűen végrehajtja ezt az elvet.

Miután az egyik könyvkereskedő nyilvánosan azt állította, hogy a szárazföldi Kína biztonsági erői elrabolták, CY Leung (Leung Csun-jing) kormányzó írásban kért magyarázatot a kínai központi kormánytól. A hongkongi hatóságok és a kínai központi kormány több körben tárgyalt azzal a céllal, hogy megegyezésre jussanak egy olyan, határon átnyúló értesítési mechanizmusról, amely tájékoztatást nyújt a szárazföldi Kínában letartóztatott hongkongi lakosokról és viszont.

Zhang Dejiang (Csang Tö-csiang), az Országos Népi Gyűlés elnöke május 17–19-én hivatalos látogatást tett Hongkongban az ún. „Övezet és út” csúcstalálkozó alkalmából. A politikai reform meghiúsulása és a 2014-es demokráciapárti esernyős forradalom óta ez volt az első látogatás egy magas rangú pekingi tisztviselő részéről. Zhang igyekezett biztosítani a hongkongiakat arról, hogy továbbra is végrehajtják az „egy ország – két rendszer” elvet. Felkereste az ellenzékben lévő demokráciapárti tábort is, de a jelentős politikai feszültség nem vezetett gyümölcsözőbb kapcsolatokhoz. Az év végén a kínai központi kormány bejelentette, hogy (a szárazföldi Kínába történő utazást lehetővé tevő) hazatérési engedélyeket ad néhány olyan demokráciapárti politikusnak, akik eddig nem rendelkeztek ilyennel.

Gazdasági fejlemények

A 2015-ös 2,4 %-os bővülést követően 2016-ban Hongkong GDP-je reálértéken számítva 1,9 %-kal 5 nőtt. A külgazdasági szektor első féléves teljesítménye a kedvezőtlen globális kereskedelmi környezet következtében elmaradt a várakozásoktól. A szárazföldi Kínából érkező turizmus hirtelen visszaesése szintén negatív hatással volt a kiskereskedelmi szektorra. 2016 második félévében a gazdaság stabil fellendülést mutatott, és növekedett a termékek és szolgáltatások exportja. A munkanélküliségi ráta alacsony, 3,4 %-os volt, így a munkaerőpiacot teljes foglalkoztatottság jellemezte 2016-ban. Az infláció mérsékelt maradt, az év folyamán 2,3 %-kal emelkedtek a fogyasztói árak.

2016. január 13-án megtartott éves politikai beszédében CY Leung kormányzó számos, a gazdaság fejlesztését, az innováció és a technológia előmozdítását, valamint az oktatás és az egészségügy javítását célzó kezdeményezést jelentett be. Nagy hangsúlyt fektetett Hongkong Kína „egy övezet, egy út” kezdeményezésében és 13. ötéves tervében betöltött szerepére. Hongkong a továbbiakban is törekszik arra, hogy szabadkereskedelmi megállapodásokat, a befektetések támogatásáról és védelméről szóló megállapodásokat, a kettős adóztatás elkerülését célzó átfogó megállapodásokat, valamint légiszolgáltatási megállapodásokat kössön az „Övezet és út” kereskedelmi hálózat útvonalai mentén elhelyezkedő főbb kereskedelmi partnerekkel.

A 2016–2017. évi 6 költségvetésben több olyan adókedvezmény is szerepelt, amelyek a fogyasztás élénkítését, valamint a vállalkozások és a lakosok segítését célozták annak érdekében, hogy szembe tudjanak nézni a gyengülő gazdaság jelentette kihívásokkal. A költségvetés különböző finanszírozási rendszerekre és kezdeményezésekre tett javaslatot az innováció és a technológia (többek között a pénzügyi technológia) fejlesztésének ösztönzése és az induló innovatív vállalkozások támogatása érdekében, valamint azzal a szándékkal, hogy segítse az iparágakat az új piacok felkutatásában és erősítse az „egy övezet, egy út” kezdeményezés előmozdítására irányuló erőfeszítéseket. Annak ellenére, hogy a közkiadások évről évre emelkednek, Hongkong KTT számottevő költségvetési többletet halmozott fel, és a 2016–2017-es költségvetési év végén 935,7 milliárd HKD költségvetési tartalékkal rendelkezett, ami a GDP 37 %-nak felelt meg.

Az év elején elfogadott útmutatót követve a hongkongi hatóságok több fronton is dolgoztak annak érdekében, hogy Hongkong magáévá tegye a nemzeti „egy övezet, egy út” stratégiát. Felállítottak egy irányítóbizottságot, amely a kormányzó elnöklete alatt az „egy övezet, egy út” kezdeményezésben való hongkongi részvétel stratégiáinak és politikáinak kidolgozásával fog foglalkozni a kifejezetten e célra létrehozott ún. „Övezet és út” hivatallal együttműködve. Ezzel egyidejűleg a Hongkongi Monetáris Hatóság júliusban megalapította az Infrastruktúra-finanszírozási Hivatalt (a továbbiakban: IFFO), amelynek feladata Hongkong infrastruktúra-finanszírozási platformként való népszerűsítése. Ami a szabályozási oldalt illeti, Hongkong légiközlekedési és/vagy a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodást kötött több, az „Övezet és út” kereskedelmi hálózat útvonalai mentén elhelyezkedő országgal (Máltával, Szerbiával és Litvániával) a potenciális fejlesztési lehetőségekre való felkészülés érdekében. A Grúziával és a Maldív-szigetekkel folytatott tárgyalások révén Hongkong Eurázsiára is ki kívánja terjeszteni szabadkereskedelmi hálózatát. Az év során az „Övezet és út” kereskedelmi hálózat országaiban számos hivatalos látogatásra és népszerűsítő programra sor került.

Az első nyilvános részvénykibocsátás tekintetében Hongkong immár második éve a világ legnagyobb piaca volt, és a bevont források összege 24,8 milliárd USD 7 volt. E források több mint 80 %-a szárazföldi Kínában működő pénzügyi intézményekhez köthető. Hongkong megőrizte versenyelőnyét Sanghajjal és Sencsennel szemben a kínai vállalkozások kedvelt forrásbevonási központjaként. A hongkongi offshore renminbi (RMB) ügyletek bővülését azonban fékezte a kínai pénznem folyamatos leértékelődése. Hongkongban az RMB-likviditásállomány és az RMB-ügyletek csökkentek, mely főként az RMB tartós leértékelődésére vonatkozó határozott várakozások miatt következett be. Hongkong továbbra is Kína tőkepiaci reformjának fő kísérleti terepe volt. Miután 2014 novemberében sikeresen elindult a sanghaji és a hongkongi tőzsde összekapcsolását célzó program (a „Shanghai-Hong Kong Stock Connect” program), december 5-én egy második tőzsdei kereskedelmi kapcsolatot is létrehoztak Sencsennel. A „Shanghai-Hong Kong Stock Connect” kereskedelmi rendszer lehetővé teszi a nemzetközi befektetők számára, hogy 881, Sencsenben bejegyzett részvénnyel kereskedjenek, míg a szárazföldi Kínában működő arra jogosult befektetők 417 hongkongi jegyzésű részvényhez kapnak hozzáférést. E rendszer Kína azon erőfeszítéseinek új mérföldköve volt, amelyek a 2015. nyári zavarok után a részvénypiacokba vetett befektetői bizalom növelésére irányultak, és az ország pénzügyi piacának reformjában is fontos előrelépést jelentett. A Hongkongi Monetáris Hatóság állítása szerint mindkét fél kellő időben meg fogja vizsgálni, hogy létrehozható-e olyan rendszer, amely a kötvénypiacokat köti össze.

Míg a pénzügyi szolgáltatások virágzása megszilárdította Hongkong nemzetközi pénzügyi központként betöltött szerepét, egyes gazdasági szektorok (különösen a kikötő és az ahhoz kapcsolódó ágazatok és iparágak) lendülete tovább csökkent. Amikor Kína lazított hajózási politikáján és lehetővé tette a külföldi hajók számára, hogy rakományukat be- és kirakodják az ország partjainál, a hongkongi kikötő hatalmas nyomással szembesült a szárazföldi Kína kikötői részéről. Ennek következtében Hongkong a szárazföldi Kínából érkező és az oda irányuló áruk – amelyek korábban a hongkongi kikötőben átrakodott áruknak megközelítőleg 40 %-át tették ki – átrakodási pontjaként fokozatosan veszít jelentőségéből. Habár több mint egy évtizeddel ezelőtt Hongkong még a világ legnagyobb konténerkikötője volt, 2015-re visszaesett az ötödik helyre, Sanghaj, Szingapúr, Sencsen és Ningbo mögé 8 . 2016-ban a hongkongi kikötő konténerforgalma további 2,2 %-kal csökkent.

Hongkong KKT ipari szerkezete 1997 óta nagyrészt változatlan maradt. A digitális korszak támasztotta új kihívásoknak való megfelelés érdekében Hongkong a technológiát és az innovációt próbálja növekedési stratégiája középpontjába állítani. A 2016-2017-es időszakra vonatkozó politikai beszédben és költségvetésben a kormányzó minden eddiginél nagyobb összeget, 18 milliárd HKD-t különített el az innováció és a technológiai fejlesztés elősegítésére, melynek keretében 8,2 milliárd HKD-t az újraiparosítást szolgáló többszintes ipari épületek létrehozására szántak. 2015 novemberében létrehozták az Innovációs és Technológiai Hivatalt, mely a szektor felzárkózásra irányuló erőfeszítéseinek élére állt. 2016-ban elindult egy 500 millió HKD költségvetésű kísérleti program, melynek célja, hogy technológiai utalványok formájában pénzügyi támogatást nyújtson a kis- és középvállalkozásoknak technológiai kapacitásuk növeléséhez. További folyamatban lévő kezdeményezés (a köz- és magánszféra közötti partnerség előmozdítására hivatott) Innovációs és Technológiai Kockázatitőke-alap, valamint a „Midstream” kutatási program (mely az egyetemeknek szól, és célja a kutatások kereskedelmi hasznosítása).

Hongkong kormánya ígéretes jövőbeli növekedési területként azonosította a pénzügyi technológiát. Szeptemberben a Hongkongi Monetáris Hatóság egy sor szakpolitikai kezdeményezést jelentett be ezen a területen, többek között egy pénzügyi technológiai központ és egy pénzügyi technológiai homokozó létrehozását, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi technológiai kísérletek gyorsabb jóváhagyását. Mindezt annak reményében tette, hogy Hongkong Szingapúrt és Tokiót megelőzve Ázsia elsőszámú pénzügyi központja lesz.

Föld- és lakáspiac

Az élénk ingatlanpiacon a lakásárak 2016-ban rekordot döntöttek. A lakóingatlanok ára jelentősen növekedett az év második felében, és ez a tendencia a kis- és közepes méretű lakóegységek esetében volt a legmarkánsabb. Ennek eredményeképpen 2016 decemberében az átlagos lakásárak 77°%-kal haladták meg az 1997-es csúcs során jellemző árakat 9 . A lakásárak rohamos emelkedésének megfékezése érdekében a kormány a korábbi progresszív adórendszer helyett – melyben a legmagasabb adókulcs 8,25 % volt – november 5-től 15 %-os egységes illeték megfizetésére kötelezte a nem első ingatlanukat vásárló vevőket és az üzleti vevőket. Mindazonáltal az ingatlanárak továbbra is sokak – különösen a fiatalok – számára elérhetetlenül magasak maradtak.

A lakások megfizethetősége így továbbra is kihívást jelentettek a KKT kormánya számára. Egyes globális felmérések rangsora szerint a világ városai közül Hongkong lakói tudták a legkevésbé megengedni maguknak, hogy saját lakóingatlant vásároljanak 10 . A kormány kidolgozott egy hosszú távú lakhatási stratégiát, melynek értelmében az elkövetkezendő 10 évben 280 000 szociális lakást építenek. A 2016. évi eredményjelentés rámutatott, hogy a következő évtizedben hiány fog jelentkezni a szociális lakásépítésre alkalmas földterületekből, mivel a fejlesztésekhez szükséges földterületek biztosítása egyre nagyobb nehézségekbe fog ütközni. A lakásépítésre alkalmas földterületek felkutatása és megszerzése komoly ellentétekhez vezetett, különösen vidéken, ahol gyakran ütköznek a bérbeadók, a „barnamezős” földterületek 11 bérlői (vagy az illegális földfoglalók), a falu lakói és a környezetvédelmi csoportok érdekei. A különböző érdekcsoportok által tanúsított ellenállás miatt a tervezési folyamat elhúzódott és bonyolultabbá vált.

Az ingatlanpiac keresleti oldalán jelentős fejlemény volt a szárazföldi Kínáról származó vállalkozások aktív részvétele, melyek hongkongi jelenléte nőtt 12 . A szárazföldi Kínáról származó ingatlanfejlesztők a lakónegyedekkel kapcsolatos kormányzati pályázatok 62 %-ban vettek részt, és a 2016-ban odaítélt pályázatok 24 %-át nyerték meg 13 . A hongkongi köztulajdonban lévő földterületek piacán folytatott fokozott tevékenységük egyes területeken a telekárak emelkedéséhez vezetett, ami miatt a helyi ingatlanfejlesztők kiszorultak a piacról. A kínai pénzügyi intézmények és konglomerátumok az első osztályú irodák piacán is domináns vevőkké váltak. A szárazföldi Kínából származó pénzügyi intézetek részéről jelentkező kereslet alapját az a tőkekiáramlás adta, amely a határokon átnyúló befektetési csatornák szélesedése és az RMB USD-vel szembeni további leértékelődésére vonatkozó várakozások miatt következett be.

Üzleti környezet

A hongkongi üzleti környezet 2016-ban ellenszélnek volt kitéve. A kis- és középvállalkozások, az induló innovatív vállalkozások, a külföldi vállalkozások és egyes magánszemélyek csak felesleges bonyodalmak és nehézségek árán tudtak bankszámlát nyitni. A helyi és külföldi kereskedelmi kamarák felhívták erre a hatóságok figyelmét, azzal érvelve, hogy ez a gyakorlat nem áll összhangban Hongkong arra irányuló törekvésével, hogy a Kína és a világ többi része közötti „fő összekötő”, valamint az innováció és az induló innovatív vállalkozások központja legyen. A Hongkongi Monetáris Hatóság végül beavatkozott és szeptemberben körlevelet küldött a bankoknak. A problémát azonban nem sikerült teljesen megoldani.

A 2015 decemberében hatályba lépett versenyrendelet a jelek szerint fokozatosan átformálja Hongkong üzleti gyakorlatait és üzleti kultúráját. 2016-ban például 19 szakmai szövetség szüntetett meg egyes árkorlátozásokat vagy díjszabásokat. A Versenybizottsághoz közel 1 900 panasz vagy megkeresés érkezett, és ebből 130 a második, további értékelésre szolgáló szakaszba lépett. A két fő érintett szektor a „vagyon és vagyonkezelés” és a „szakmai és műszaki szolgáltatások” szektora volt. Sok panasz vonatkozott ajánlattétellel kapcsolatos összejátszásra, ami gyakran előfordul az épületfelújítási ágazatban. 2016 harmadik negyedévében a Versenybizottság kiadta első, csoportmentességi határozatra irányuló javaslatát, amely bizonyos vonalhajózási megállapodásokra vonatkozott. Foglalkoznia kell még a hongkongi rendszer néhány megkülönböztető jellemzőjével, különösen az összefonódások ágazatokon átívelő szabályozásának és a magánkereset intézményének hiányával, valamint a hivatalos szervek szabályozás alóli mentességével.

A környezetvédelmi politika területén Hongkong bejelentette, hogy öt éven belül megszünteti a helyi elefántcsont-kereskedelmet. Az erre vonatkozó jogszabály-módosítást 2017 első félévében kell benyújtani a Törvényhozó Tanácsnak. Decemberben a kormány ismertetette a biológiai sokféleség megőrzésére és a fenntartható fejlődés támogatására irányuló első hongkongi stratégiát és cselekvési tervet, amelynek első 3 évében 150 millió HKD-t különítenek el a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kezdeményezésekre.

Nemzetközi kötelezettségvállalások

Hongkong az OECD-standardnak megfelelve stabil előrehaladást ért el az adóügyi számlainformációk automatikus cseréje tekintetében 14 . Júniusban a Törvényhozó Tanács elfogadta azt a nemzeti jogszabályt módosító rendeletet, amely biztosítja az adózás területén a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standard szükséges jogi keretét. 2018-től kezdődően Hongkong készen fog állni a számlainformációk automatikus cseréjére Japánnal és az Egyesült Királysággal. 16 további uniós tagállamot is felkért arra, hogy az illetékes hatóságok kezdjék meg a számlainformációk automatikus cseréjével kapcsolatos egyeztetéseket, és a jövőben több tagállammal is tárgyalni fog adóügyi egyezményekről.

Júniusban Hongkong tájékoztatta az OECD-t arról, hogy kötelezettséget vállal az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos csomag végrehajtására. Az erre vonatkozó jogszabály-módosításokat 2017 közepén szándékozik benyújtani a Törvényhozó Tanácsnak az OECD követelményeinek való megfelelés érdekében. A kormány ezért októberben konzultációt indított azzal a céllal, hogy felmérje a vállalkozások által alkalmazott adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megakadályozására irányuló OECD-intézkedések végrehajtásával kapcsolatos véleményeket.

Hongkong folytatta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen létrehozott rendszerek megerősítését. Márciusban a Hongkongi Bankszövetség egy (a Hongkongi Monetáris Hatósággal egyeztetett) iránymutatást adott ki valamennyi tagja számára a „kereskedelmi alapú” pénzmosás kezeléséről. Egyes állítások szerint a jelenlegi hongkongi rendszer nemcsak a kereskedelmet és a befektetéseket, hanem az illegális tevékenységeket is vonzza. Az iránymutatás célja segítséget nyújtani a pénzügyi intézményeknek annak érdekében, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló (pénzügyi intézményekre vonatkozó) 2012. évi rendeletben megfogalmazott átfogó elvek alapján működőképes belső eljárásokat tudjanak kialakítani. Decemberben a Nemzetbiztonsági Hivatal a (terrorizmus elleni intézkedésekről szóló) ENSZ-rendelet módosítására irányuló javaslatokat nyújtott be a Törvényhozó Tanácsnak a Pénzügyi Akció Munkacsoport legújabb, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló ajánlásainak figyelembevétele, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2178-as számú határozatának végrehajtása érdekében. Az új intézkedések felgyorsítják a terrorizmussal gyanúsított személyek vagyoni eszközeinek befagyasztását és megtiltják, hogy bárki terrorizmus céljával elhagyja Hongkongot vagy belépjen egy másik országba.

Szabályozási erőfeszítései ellenére Hongkong nemzetközi pénzügyi központként kialakított hírnevét megtépázta a panamai dokumentumok kiszivárogtatása, melynek nyomán felmerült a kérdés, hogy Hongkong vajon rendelkezik-e olyan szabályozással, amely hatékonyan meg tudja előzni az offshore vállalkozások által elkövetett visszaéléseket. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma szerint a panamai székhelyű Mossack Fonseca ügyvédi irodának, amely ügyfelei vagyoni eszközeit titkos offshore struktúrákban segített kezelni, a fő piaca Hongkong volt. Az iroda hongkongi székhelyű leányvállalatokon keresztül tett szert ügyfelei nagy részére. A hongkongi hatságok azzal érveltek, hogy nincsen olyan nemzeti jogszabály, amely megtiltaná a vállalkozások vagy kereskedelmi szervezetek számára, hogy Hongkongon kívül hozzanak létre vállalkozásokat.

Az Unió és Hongkong kétoldalú kapcsolatai és együttműködése 2016-ban

Az EU–Hongkong kétoldalú kapcsolatok 2016-ban tovább erősödtek. A korábbi évekhez hasonlóan az EU volt Hongkong második legnagyobb kereskedelmi partnere Kína után 15 , míg Hongkong EU 14. legnagyobb kereskedelmi partnere volt az árukereskedelemben és kulcsfontosságú partner volt a szolgáltatáskereskedelem terén is.

Az Unió és Hongkong közötti kétoldalú árukereskedelem jelentős, 7,3 %-os növekedést elérve 53,2 milliárd EUR-t tett ki 2016-ban. Az Unió 16,8 milliárd EUR-s kereskedelmi többlettel rendelkezett 16 , ami az EU ötödik legmagasabb külkereskedelmi többlete. A 2015-ös (rendelkezésre álló legfrissebb) adatok szerint a kétoldalú szolgáltatáskereskedelem értéke 22,77 milliárd EUR volt, és az Unió 506 millió EUR-s hiánnyal zárt.

A befektetési kapcsolatok is virágzóak voltak. Az EU 2015-ben a Hongkongba irányuló közvetlen külföldi befektetések harmadik legnagyobb forrása volt a Brit Virgin-szigetek és a szárazföldi Kína után 17 . Hongkong a tíz legnagyobb befektető egyike az Unióban. 2015-ben az Unió Hongkongba irányuló közvetlen befektetési állománya 119,4 milliárd EUR-t tett ki; a Hongkongból az Unióba érkező közvetlen külföldi befektetések összértéke pedig elérte a 80,4 milliárd EUR-t 18 . Továbbra is az Unióból érkező 2 107 vállalkozás alkotja a Hongkongban tevékenykedő külföldi vállalkozások legnagyobb csoportját 19 .

Mivel Hongkong természetes üzleti és befektetési platform Kína és Európa között, a befektetések bővülése mindenképpen előnyös a számára. 2016-ban az EU és Hongkong informálisan megvizsgálták, hogy az európai beruházási terv és az „Övezet és út” kezdeményezés keretében miként töltheti be Hongkong a befektetési platform szerepét.

A november 17-én Brüsszelben tartott tizedik EU-Hongkong strukturált párbeszéd keretében a következő jelentős eredményeket sikerült elérni:

A két fél megállapodott a friss hús és húsipari termékek EU-ból származó exportjának elősegítését célzó intézkedésekről.

Megegyeztek, hogy párbeszédre és együttműködésre törekszenek az élelmiszer-biztonsággal és az egészséggel összefüggő kérdésekben.

Az EU és Hongkong üdvözölte az újonnan létrehozott, szellemi tulajdonnal foglalkozó munkacsoport keretében folyó ígéretes együttműködést és megállapodtak arról, hogy befektetési szakértőik találkoznak és tájékoztatják egymást a befektetési politikáikkal kapcsolatos legutóbbi fejleményekről. A felek megállapodtak arról is, hogy tovább erősítik jó együttműködésüket a WTO-ban. 

Úgy döntöttek, hogy összehangolják a vadon élő állatok és növények kereskedelme elleni erőfeszítéseiket.

Megosztották egymással a G20-ak és az OECD égisze alatt az adóügyi átláthatóságra, valamint az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás megakadályozására irányuló intézkedések végrehajtásával kapcsolatos legfrissebb információkat.

Az EU és Hongkong továbbra is kiválóan együtt tudott dolgozni a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítésének terén folytatott együttműködésről szóló cselekvési terv keretében. Márciusban véget ért egy hathónapos közös kísérleti projekt, melynek keretében a felek biztonságos csatornákon keresztül őrizetbe vétellel kapcsolatos információkat osztottak meg egymással, valamint közösen elemezték a határokon végzett őrizetbe vételekre vonatkozó statisztikákat. A kísérleti projektben öt uniós repülőtér is részt vett. E pozitív tapasztalat nyomán az EU és Hongkong úgy döntött, hogy kiterjeszti az együttműködést, különösen további uniós repülőterek bevonása révén.

A kétoldalú kereskedelem további elősegítése érdekében az Unió és Hongkong kidolgozott egy munkatervet, amelynek eredményeképpen sor kerülhet egymás engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos programjainak kölcsönös elismerésére.

A kutatás és az innováció terén 2016-ban kedvezően alakult az Európai Bizottság és Hongkong Kutatási Támogatásokkal Foglalkozó Tanácsa közötti 2015-ben létrehozott együttműködési program működése, melynek célja az EU Horizont 2020 keretprogramjának égisze alatt megvalósuló közös tudományos kutatási projektek keretében zajló együttműködés támogatása. A Kutatási Támogatásokkal Foglalkozó Tanács szeptemberben döntött az első, 2 millió HKD összegű támogatásról, amelyet a Hongkongi Műszaki Egyetem projektje kapott. Októberben közzétettek egy második pályázati felhívást a Horizont 2020 keretprogram 2016–2017-es pályázati időszakának részeként.

Az EU folytatta az egyenlő adójogi bánásmód globális érvényesülését célzó menetrend mentén folyó munkát, melynek célja az adóügyi kérdésekben nem együttműködő joghatóságok közös uniós jegyzékének összeállítása. Az összes nem uniós országra vonatkozó előzetes értékelés alapján összeállított egy „mutatókból álló eredménytáblát”. Ez az eredménytábla nem előzetes uniós lista, és semmilyen módon nem minősíti a nem uniós országokat. Hongkong esetében az EU kiemelte az átláthatóságra és a társaságiadó-kedvezmények rendszerére vonatkozó kockázati mutatókat. Ezzel egyidejűleg Hongkong fokozott erőfeszítéseket tett, különösen azáltal hogy a hongkongi illetékes hatóságok kétoldalú megállapodásokat kötöttek az Egyesült Királyság és Japán illetékes hatóságaival az OECD-modellen alapuló automatikus pénzügyi információcseréről. Hongkong szinte az összes uniós tagállamnak jelezte, hogy kész az illetékes hatóságok által kötendő megállapodások, a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások és az adóügyi információk cseréjéről szóló megállapodások aláírására. Számos tagállamtól kedvező visszajelzést kapott, másoktól még válaszra vár.

Az új éves EU-Ázsia Csendes-óceáni Fórum – melynek első ülése októberben került megrendezésre Szingapúrban – megerősítette az EU és Hongkong kapcsolatait a pénzügyi szolgáltatások terén. A találkozón részt vett az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) Ázsiai és Csendes-óceáni regionális bizottságának valamennyi tagja, az Európai Bizottság (melyet a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága képviselt) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság, és sor került a politikai és szabályozási fejleményekre vonatkozó információ- és véleménycserére. Hongkongot az Értékpapír- és Határidős Ügyletek Bizottsága képviselte. E Fórum célja, hogy teret biztosítson az aktuális szabályozási kerettel és a jövőbeni fejlesztésekkel kapcsolatos információcserének, amely a követező kérdésekre összpontosít: a pénzügyi szolgáltatások szorosabb összehangolásának lehetőségei Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, az Európai Bizottság által meghozandó egyenértékűségi határozatok és az ázsiai és csendes-óceáni hatóságok által meghozandó hasonló határozatok, új szakpolitikai prioritások, amelyek a globális szabályozási menetrend részét képezhetik.

Az EU üzleti érdekeit Hongkongban a „kamarák kamarájaként” működő Európai Kereskedelmi Kamara képviseli, amelynek tagsága a 15 hongkongi székhelyű és egy makaói székhelyű európai kamerából áll. Az Európai Kereskedelmi Kamarán belül öt „ágazati tanács” működik, amelyek a gépjárműipar, a márkavédelem, az energia és a környezet, a pénzügyi szolgáltatások és információk, valamint a kommunikáció és a technológia területére összpontosítanak. A Kamara a kormánnyal folytatott párbeszéd elősegítése érdekében szorosan együttműködik az EU hongkongi és makaói kirendeltségével. A Kamara 2016-ban folytatta az EU üzleti információs programjának végrehajtását, amelynek célja a Hongkonggal és Makaóval kialakított gazdasági partnerség és üzleti együttműködés megerősítése révén az EU gazdasági érdekeinek határozottabb és összehangolt képviselete Hongkongban és Makaóban.

Az Unió és a tagállamok hongkongi diplomáciai képviseletei folytatták együttműködésüket az Unióról kialakult kép javítása érdekében. Ezért az EU kirendeltsége „párbeszéd” találkozókat szervezett az uniós képviseletek vezetői, a hongkongi kormány, a Törvényhozó Tanács és az igazságszolgáltatás magas rangú tagjai, és egyéb, többek között az üzleti világhoz tartozó vezető szereplők között. Az Unió és Hongkong vállvetve dolgozott annak érdekében, hogy minél több személyes kapcsolat alakuljon ki, különösen a tudományos együttműködés, a hallgatói mobilitás, valamint a kultúra és a kreatív ágazatok területén.

Az EU diplomáciai képviseletei és kulturális intézményei a helyi partnerekkel együttműködve számos olyan eseményt szerveztek, amelyek lehetőséget biztosítottak a személyes kapcsolatfelvételre, így sor került többek között egy uniós filmfesztiválra, létrehoztak egy európai felsőoktatási pavilont egy nagyszabású oktatási és képzési kiállításon, valamint megrendezték az uniós nyelvek napját, az iskolai naptárak versenyét és számos emberi jogokkal kapcsolatos rendezvényt, köztük egy kétnapos műhelytalálkozót az emberkereskedelemről és egy konferenciát az LMBTI-személyek jogairól és a vallásszabadságról. Az Unió reméli, hogy e lendületre építve folytathatja együttműködését a kormánnyal, a civil társadalommal és a vállalkozásokkal a jogokra és szabadságokra vonatkozó eszmecsere elősegítése érdekében.

A Hongkongi Európai Uniós Felsőoktatási Program (EUAP) – amely a hongkongi baptista egyetem, a hongkongi egyetem, a hongkongi kínai egyetem, valamint a Lingnan egyetem részvételével létrejött konzorcium – folytatta az EU és Hongkong kapcsolatainak erősítését a helyi, regionális és európai partnerek bevonásával zajló felsőoktatási tevékenység és hálózatépítés révén. Az EUAP egy sor rendezvényt tartott az európai „intelligens városokról” szóló esettanulmányokkal kapcsolatban, valamint konferenciákat és szemináriumokat szervezett. Otthont adott az uniós döntéshozatalt és politikát megismertető egyedülálló „Model European Union” szimulációnak is, amelyben diákok játszották el az Európai Tanácsban összeülő uniós állam- és kormányfők szerepét.

2016-ban az uniós intézmények számos magas beosztású vezetője látogatott el Hongkongba. Az Európai Bizottság részéről júliusban Jyrki Katainen alelnök találkozott a kormányzóval, a közigazgatási miniszterrel és a pénzügyminiszterrel, novemberben pedig Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos tett látogatást. Phil Hogan látogatása elősegítette az EU-ból származó húsexport megkönnyítését célzó intézkedésekről szóló megállapodás létrejöttét.

(1)   https://eeas.europa.eu/delegations/hong-kong/4962/statement-spokesperson-disappearance-individuals-associated-mighty-current-publishing-house_en  

(2)   http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2016-0045&language=HU  

(3)   http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2016-0444&language=HU&ring=B8-2016-1256  

(4)   http://www3.weforum.org/docs/GCR2016-2017/05FullReport/TheGlobalCompetitivenessReport2016-2017_FINAL.pdf  

(5)  Ha másként nem jelezzük, a hongkongi gazdaságra vonatkozó valamennyi gazdasági mutató forrása a Hongkongi Népszámlálási és Statisztikai Hivatal.

(6) Hongkong KKT kormánya esetében a költségvetési év április 1-jétől a következő év március 31-ig tart.

(7)  Forrás: A Hong Kong Stock Exchanges and Clearing Ltd. (HKEx) 2016. december 20-i sajtóközleménye.

(8)  Forrás: Hongkong KKT kormányának Tengerügyi Minisztériuma.

(9) Forrás: Hongkong KKT kormánya által a 2016. évi gazdasági háttérről és a 2017. évi kilátásokról kiadott információk.

(10)  A Demographia által készített 12. „Annual International Housing Affordability Survey (2016)” („2016. évi éves felmérés a lakások megfizethetőségéről”) című dokumentum szerint 367 város közül Hongkongban a legkevésbé megfizethetőek a lakóingatlanok, mivel a lakások átlagos ára az éves bruttó átlagkereset tizenkilencszerese.

(11)

     A barnamezős földterületek általában a vidéki „Új területek” régióban – különösen a sík és jobban megközelíthető részeken – található mezőgazdasági célú területek. Ezeket a földeket különböző szabályozatlan ipari tevékenységekhez használják, például nyitott raktárterületként, kikötői kiszolgáló létesítményként, ipari műhelyként, logisztikai műveletek helyszíneként, újrahasznosító telepként, valamint építőipari gépek és építőanyagok raktározásához.

(12)  A Hongkongi Népszámlálási és Statisztikai Hivatal adatai szerint a Hongkongban jelen lévő, szárazföldi Kínából származó vállalkozások száma 2012 és 2016 között 853-ról 1 123-ra növekedett.

(13)  Forrás: JLL, Hongkong.

(14)  Hongkong 2014 szeptemberében jelezte, hogy támogatja az OECD-standardot azzal a céllal, hogy 2018 végéig a megfelelő partnerekkel kölcsönös alapon elvégezze a kezdeti információcserét.

(15)  A rangsor a Hongkongi Népszámlálási és Statisztikai Hivatal által közzétett kereskedelmi statisztikákon alapul.

(16)  Forrás: A Comext, az Eurostat nemzetközi árukereskedelmi referencia-adatbázisa. 2017. február 14-i ideiglenes adatok.

(17)  Forrás: A Hongkongi Népszámlálási és Statisztikai Hivatal által közzétett „External direct investment of Hong Kong in 2015” („Közvetlen külföldi befektetések Hongkongban 2015-ben”) című dokumentum.

(18) Forrás: Az Eurostat és a Kereskedelmi Főigazgatóság.

(19)  Forrás: A Népszámlálási és Statisztikai Hivatal által készített, a Hongkongon kívüli székhelyű anyavállalatokat képviselő hongkongi vállalatokra vonatkozó 2016. évi éves felmérés.