EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.11.23.

COM(2017) 718 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Közlemény Európa energiahálózatainak megerősítéséről

1. Bevezetés

Az Európai Bizottság által kidolgozott, „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című közlemény új lendületet adott az energiabiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség megvalósításának.

Globális szinten Európa továbbra is vezető szerepet játszik a Párizsi Megállapodáshoz való nagyszabású hozzájárulásunk tekintetében, valamint – az energiaunió helyzetéről szóló harmadik jelentésben 1 leírtaknak megfelelően – az energiarendszer átalakításának gyakorlati megvalósításában. Az összekapcsolt európai hálózat hozzá fog járulni az energiaunió végső céljainak megvalósításához, és biztosítani fogja a megfizethető, biztonságos és fenntartható energiát valamennyi európai számára.

Az energiarendszer átalakításának alapja egy olyan villamosenergia-rendszer lesz, amelynek keretében 2030-ban a termelés mintegy felét megújuló energiaforrások biztosítják, és amely 2050-re teljesen szén-dioxid-mentes lesz. Ez igen jelentős kihívásokat vet fel a szabályozás és az infrastruktúra módosítása, illetve a szükséges beruházások terén.

Ahogy az az Európai Tanács számos ülésén, illetve az állam- és kormányfők – legutóbb a COP23 konferencián Macron elnök – részéről elhangzott, a megfelelően összekapcsolt és integrált transzeurópai hálózatok nélkülözhetetlenek az energiarendszer sikeres átalakításához. A Bizottság „Az energiahálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 %-os célkitűzés elérése” című közleményében 2 foglalkozott ezzel a szükséglettel.

A múlt év végén elfogadott „Tiszta energia minden európainak” csomag biztosítja a legfejlettebb jogi keretet a tiszta energiára való átálláshoz, illetve a tiszta energiába való beruházások elősegítéséhez a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés érdekében. Európa hálózati infrastruktúrájának ugyanezzel a sebességgel ugyanebbe az irányba kell fejlődnie, hogy maradéktalanul támogassa az energiarendszer ilyen átalakítását. Ez annál inkább is fontos, mert a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia növekvő aránya miatt a hálózat stabilitásának megőrzése érdekében nagyobb arányú, határokon átnyúló cserére lesz szükség. Ebben az összefüggésben a tagállamok közötti szorosabb regionális együttműködés a megújuló energiaforrások és a hálózati infrastruktúra optimálisabb használatához vezethet.

Az összekapcsolt villamosenergia- és gázhálózatok az energiaellátás biztonsága szempontjából is alapvető szerepet játszanak. A megfelelően integrált hálózatok nemcsak a legjobb garanciát nyújtják az egyes tagállamok legnagyobb infrastruktúráját érintő lehetséges zavarok ellensúlyozására, hanem több szállítási lehetőséget és ezáltal versenyképesebb árakat nyújtanak a nemzeti piacokon. Ugyanakkor Európának a fogyasztót kell az energiarendszer középpontjába állítania, többek között az elosztó hálózatok megerősítése és intelligensebbé tétele révén.

Az uniós hálózatokat továbbá modernizálni kell, hogy lehetővé tegyék az energiarendszer átalakítását, illetve támogassák a gazdaság gyors digitalizálását, és kiaknázzák az abból fakadó előnyöket. A hálózatokon belüli innováció és intelligencia minden szinten alapvető fontosságú a keresletoldali szabályozás és egyéb intelligens hálózati szolgáltatások igénybevételéhez. Az ilyen technológiák erősítik a fogyasztók pozícióját, és segítenek fokozni az uniós ipar versenyképességét.

A becslések szerint 2030-ig körülbelül 180 milliárd EUR összegű beruházásra van szükség az európai energiahálózatok fejlesztéséhez és bővítéséhez. Az ilyen beruházok révén évi 40–70 milliárd EUR nagyságú összeg 3 takarítható meg az elkerült termelési költségeket és a földgáz versenyképesebb nagykereskedelmi árát tekintve, ami segít ellenőrzés alatt tartani az energiarendszer átalakításának költségeit és ezáltal megerősíteni az Unió versenyképességét.

Ez a közlemény áttekinti az európai energiahálózatok integrálása és modernizálása terén az átvitel szintjén a TEN-E szakpolitika révén elért haladást, és felvázolja, miként lehet előrelépni annak érdekében, hogy az infrastruktúra maradéktalanul biztosítsa a 2030. évi és az azt követő időszakra vonatkozó energetikai és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítását. Emellett értékeli az energiahálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 %-os célkitűzés elérése terén történt haladást, és kitekintést nyújt a 2030. év vonatkozásában az Európai Tanáccsal egyeztetett célra.

2. A transzeurópai energiahálózatokkal (TEN-E) kapcsolatos szakpolitika mint az energiaunió alapköve

Eddig is magasak voltak és továbbra is magasak az ahhoz kapcsolódó beruházási szükségletek, hogy létrejöjjön a teljes európai energiahálózat, amelyben minden tagállam összekapcsolt hálózattal rendelkezik, és védelmet élvez az energiaellátás hirtelen bekövetkező zavarai esetén 4 . Az ilyen beruházások időben történő végrehajtása és a szükséges infrastruktúrák kiépítése érdekében az Európai Unió 2013-ban elfogadta a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletet 5 . Ezt kísérte az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 6 , amely a transzeurópai energetikai, közlekedési és telekommunikációs hálózatok fejlesztésének pénzügyi támogatására jött létre.

2.1. Az európai prioritásokra és a beruházások felgyorsítására összpontosító TEN-E szakpolitika

A TEN-E szakpolitikai kerete 2013 óta lehetővé tesz egy olyan koncentráltabb megközelítést, amelynek segítségével a tagállamokban és a belső energiapiacon működő, megfelelően összekapcsolt hálózatok szempontjából lényeges projektek azonosíthatók, és támogatható ezek megvalósítása. Ez olyan objektív és inkluzív kiválasztási eljáráson alapul, amely a leginkább szükséges infrastrukturális projekteket részesíti előnyben.

E megközelítés sikere kezd érzékelhetővé válni. Az energetikai infrastruktúra vonatkozásában körülbelül 30 közös érdekű projekt zárul le vagy lesz folyamatban 2018 végén. Az összesen 173 projektből a tervek szerint további 47 fontos projekt fejeződik be 2020 körül. Ugyanakkor sok közös érdekű projekt még nem indult el: mind a villamosenergia-infrastruktúra, mind a földgáz-infrastruktúra vonatkozásában a projektek mintegy fele esetében késedelem figyelhető meg jellemzően az engedélyezési folyamat során, vagy gyakran kerül sor a menetrend megváltoztatására 7 a kereskedelmi életképességgel vagy a jövőbeli igényekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt.

1. táblázat: A közös érdekű projektek ágazatonkénti áttekintése

*A befejezendő projektek közé tartoznak az olyan projektek is, amelyek az engedélyeztetés fázisában vagy már folyamatban vannak, illetve azok, amely reálisan befejezhetők a jelzett időszak végéig.

Az Európai Unió által az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatás lényeges szerepet kap néhány olyan kulcsfontosságú, a villamos energiával és a földgázzal kapcsolatos közös érdekű projekt megvalósításában, amely regionális szinten jelentős társadalmi és gazdasági előnyökkel jár, de amelynek költségeit a piac nem tudná egyedül viselni. A program fontos szerepet játszik a magánbefektetések mobilizálásának lehetővé tételében. 74 közös érdekű projekt végrehajtásához kapcsolódóan összesen 93 fellépés került kiválasztásra és kapott támogatást 1,6 milliárd EUR értékű munkálatokra és tanulmányokra (az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz összesen 5,35 milliárd EUR nagyságú energetikai költségvetéséből).

Az uniós kohéziós alapok, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) is támogatják az intelligens energiával kapcsolatos tárolási és átviteli rendszereket. Jelenleg hat tagállam 8 tervezett körülbelül 2 milliárd EUR nagyságú támogatást a 2014–2020 közötti időszakra, és ennek egynegyedét közvetlenül a közös érdekű projektekre szánták.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), amelyben jelenleg az energiaszektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel, további beruházásokat mobilizált az energetikai infrastruktúrával, a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal foglalkozó projekteket illetően, beleértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által társfinanszírozott közös érdekű projekteket. Összesen 420 millió EUR nagyságú ESBA-támogatás jóváhagyására került sor az első három közös érdekű projekt vonatkozásában, összesen több mint 2 milliárd EUR nagyságú beruházást mobilizálva. A Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria (BRUA) gázszállítási folyosó, amely 179 millió EUR nagyságú vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből munkálatok elvégzésére, és ezt követően 100 millió EUR nagyságú ESBA-támogatást kapott, mutatja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek az energetikai infrastruktúrába történő magánberuházások ösztönzésével kapcsolatos potenciálját. Emellett 14 energetikai közös érdekű projekt kapott EBB-hitelt, ami arról tanúskodik, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által nyújtott vissza nem térítendő támogatások lehetőségeket teremthetnek és vonzhatják a befektetőket. Ezen túlmenően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által a tanulmányok készítéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatások továbbra is fontos katalizátorok, amelyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a projektek sikeresen túljussanak a kezdeti, kockázatosabb szakaszokon.

A közös érdekű projektek végrehajtását a pénzügyi támogatáson túl a szabályozási támogatás és a bürokrácia csökkentése is felgyorsította. Az értékelés 9 tanúsága szerint a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet felgyorsította az engedélyek megadását, és a projektek jóváhagyása is hatékonyabbá és gyorsabbá vált. A szabályozási intézkedések is elkezdtek hozzájárulni a fontos közös érdekű projektek gyorsabb végrehajtásához. Eddig 18 földgázzal és 6 villamos energiával kapcsolatos közös érdekű projekt élvezte a határokon átnyúló költségelosztásról szóló határozatokból származó előnyöket, és három projekt esetében hoztak beruházási határozatot a nemzeti szabályozó hatóságok. A transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendeletben azonban még további lehetőségek rejlenek. Tovább kell fokozni a TEN-E szabályok nemzeti szinten történő alkalmazását a közös érdekű projektek időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében.

A transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet révén alkalmazott fenti eszközök több projekt esetében hasznosnak bizonyultak a pénzügyi és szabályozási akadályok leküzdésére. Ennek ellenére több figyelmet kell szentelni néhány összetettebb infrastrukturális kihívásnak. A Bizottság 2015-ben javaslatot 10 tett a regionális együttműködés strukturáltabb formájára, többek között politikai szinten, hogy valamennyi érintett tagállam és érdekelt fél a legfontosabb projektek megvalósítására összpontosítson.

2.2. A regionális együttműködés elmélyítése – a magas szintű munkacsoportok kulcsfontosságú szerepe

A Bizottság ezért létrehozott négy regionális magas szintű munkacsoportot, amelynek rövid idő alatt sikerült felgyorsítania az infrastruktúra fejlesztését adott európai régiókban, miközben különös kihívásokkal néztek szembe. Ezek a magas szintű munkacsoportok különösen a kulcsfontosságú közös érdekű projektek fontossági sorrendjének kialakításához járultak hozzá az érintett régiókban. A Bizottság által nyújtott politikai és pénzügyi támogatás központi szerepet játszott ennek lehetővé tételében.

A jó eredmények alapján egyes magas szintű munkacsoportok munkája már kiterjed az energiapolitika tágabb aspektusaira is, különösen az energiapiacokra, a megújuló energia termelésére és az energiahatékonyságra. A magas szintű munkacsoportok továbbá szerepet játszhatnának a regionális együttműködésben az energiaunió irányításáról szóló rendeletre irányuló javaslatban 11 szereplő nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek előkészítésének keretében.

2.2.1. A balti energiapiacok összekapcsolási terve

A balti energiapiacok összekapcsolási terve keretében régóta fennálló regionális együttműködés jelentősen hozzájárult a legfontosabb villamosenergia-összeköttetések gyors kiépítéséhez, beleértve a Nordbaltot (Litvánia–Svédország, 700 MW) és a Litpol Linket (Litvánia–Lengyelország, 500 MW). Az energiahálózatok ilyen összekapcsolásai hatékonyan felszámolták a balti államok energetikai elszigeteltségét, és összekötötték őket Európa többi részével. 

Továbbra is kulcsfontosságú politikai prioritás a három balti állam villamosenergia-hálózatának a kontinentális európai hálózattal való szinkronizálása. Az Európai Bizottság továbbra is elkötelezi magát a balti államok ilyen célú támogatása mellett. Ebben az összefüggésben fontos mérföldkőnek számít a Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország átvitelirendszer-irányítói által a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata részvételével készített, jelenleg folyamatban lévő tanulmány. Ezzel párhuzamosan ez jó alkalom a régió számára, hogy kiaknázza a tengeri energiaforrásokban rejlő lehetőségeit.

A balti energiapiacok összekapcsolási tervével foglalkozó magas szintű munkacsoport emellett új lendületet adott a három balti állam és Finnország földgázzal kapcsolatos elszigeteltségének felszámolásához szükséges gázösszeköttetések kiépítéséhez. A Lengyelország–Litvánia összeköttetés (GIPL) és az Észtország–Finnország összeköttetés (Balticconnector) is részesült az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által nyújtott pénzügyi támogatásból, melynek aláírására az állam- és kormányfők, valamint a Bizottság elnökének jelenlétében került sor. Jelenleg alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy mindkét projekt késedelem nélkül befejeződjön.

Az Európai Unió összességében mintegy 740 millió EUR nagyságú, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatással és körülbelül 430 millió EUR nagyságú ERFA-támogatással járult hozzá az energetikai infrastruktúrához a balti energiapiacok összekapcsolási terve által érintett régióban.

2.2.2. A Madridi Nyilatkozat végrehajtása Délnyugat-Európában

A délnyugat-európai összeköttetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport is fontos haladást ért el az Ibériai-félszigetnek az európai szárazföldi belső energiapiacba történő integrálása terén. 2015-ben az Európai Bizottság támogatásával elindult az INELFE-projekt, amely megkettőzte a villamosenergia-hálózatok Spanyolország és Franciaország közötti összekapcsolási kapacitását, és jelenleg teljes kapacitáson működik.

Ennek ellenére még többet kell tenni a Madridi Nyilatkozat végrehajtásáért és az Ibériai-félszigetnek a belső villamosenergia-piacba történő teljes körű integrálásáért, illetve a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázásáért.

A Vizcayai-öbölbeli vonalnak (amely egy új villamosenergia-összeköttetés egy technológiai kihívást jelentő, körülbelül 280 km hosszú víz alatti szakasszal és két átalakító állomással) a legnagyobb prioritást kell élveznie nemcsak a projektgazdák, hanem a szabályozási és engedélyező hatóságok részéről is annak biztosítása érdekében, hogy időben, legkésőbb 2025-re elkészüljön. A projekt ismét meg fogja kettőzni a két ország közötti összeköttetési kapacitást, 5000 MW-ra növelve a cserekapacitást. Figyelmet kell fordítani a Pireneusokon átívelő két projekttel kapcsolatos előrelépésre, ami 8000 MW-ra növelné a kapacitást, és lehetővé tenné, hogy az Ibériai-félsziget maradéktalanul kihasználja a belső piac által nyújtott előnyöket. Folytatódnia kell a Spanyolország és Portugália közötti, folyamatban lévő közös érdekű projektek véglegesítésének, hogy a terveknek megfelelően 2018 végére üzembe lehessen helyezni a projekteket.

Előrelépésre került sor a 2015. évi Madridi Nyilatkozat végrehajtása terén is a keleti, az Ibériai-félszigettől Franciaországig tartó földgáztengely kiépítése tekintetében. 2016-ban és 2017-ben előkészítő munkára került sor a kulcsfontosságú Midcat-projekt 12 – beleértve a STEP-projekt 13 néven ismert első szakaszát – szakaszos fejlesztéséről szóló határozat előkészítése érdekében.

2.2.3. A közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetés

Előhaladás figyelhető meg a közép- és délkelet-európai régióban is, amely történelmileg érzékenyen reagál az energiaellátás zavaraira, és továbbra is magasabb földgázárakat fizet, mint Nyugat-Európa, noha földrajzilag közelebb helyezkedik el fő földgázszállítóihoz.

A magas szintű munkacsoport 2016-ban és 2017-ben fontos eredményeket ért el a közép- és délkelet-európai régió prioritást élvező földgázprojektjei terén, különösen a Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria (BRUA) rendszerösszekötő és a bolgár hálózat megerősítésének első szakasza vonatkozásában. A Horvátország és Magyarország közötti kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúráról szóló, 2017. évi egyetértési megállapodás, amely lehetővé fogja tenni a földgáz szabad áramlását elsősorban a krki LNG-terminálról, a konstruktív regionális együttműködés példája. Ugyanakkor 2018 vonatkozásában rendkívül fontos, hogy további késedelem nélkül megtörténjen a fennmaradó három kiemelt, európai támogatásban részesülő projekt végrehajtása a régióban található diverzifikált földgázforrásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. 2018-ra ezért kiemelt fontosságú annak biztosítása, hogy a jelenlegi terveknek megfelelően megkezdődjön a horvátországi LNG-terminál (krki LNG-terminál), a Görögország–Bulgária rendszerösszekötő és a Bulgária–Szerbia rendszerösszekötő építése. Ehhez további politikai támogatásra van szükség az említett projektek időben történő befejezését potenciálisan késleltető akadályok elkerülése és felszámolása érdekében.

A földgázellátás terén elért sikerekre építve a Bizottság, a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetés által érintett országok és az Energiaközösség szerződő felei 2017-ben egyetértési megállapodást kötöttek, amely a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetést kiterjeszti a villamosenergia-piacra és -infrastruktúrára, az energiahatékonyságra és a megújuló erőforrások fejlesztésére, és konkrét fellépéseket ír elő annak érdekében, hogy hatékony, megfelelően összekapcsolt villamosenergia-piac jöjjön létre a régióban. A magas szintű munkacsoport továbbá abban is megállapodott, hogy tevékenységét kiterjeszti a Nyugat-Balkán egészére.

2.2.4. Az északi-tengeri energetikai együttműködés

2016-ban sor került a tengeri szélenergia integrálását és a fokozott összeköttetést elősegítő északi-tengeri egyetértési megállapodás aláírására. 2017-ben megkezdődött a munka annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb költségek mellett létrehozzanak egy regionálisan optimalizált tengeri energiarendszert, elősegítve a munkahelyteremtést és a növekedést, illetve kiaknázva az Unió által ezen a téren játszott vezető ipari szerepet.

A konkrét eredmények biztosítása érdekében megállapodás született arról, hogy az energiarendszer különböző elemei között szinergiákat létrehozó innovatív projektekre kell összpontosítani, különösen a megújuló energiatermelés és -átvitel egyesítésével. Az állami és magánszektorbeli érdekelt felek egymással együttműködve olyan jogi és szabályozási keretrendszert fognak létrehozni, amely ösztönzőleg hat az ilyen projektek kidolgozására, illetve elősegíti a projektfejlesztők közötti együttműködést és koordinációt. Négy klaszter került azonosításra, beleértve az alábbiakat: Belgium–Hollandia–Egyesült Királyság, a Német-öböl és az Északi-tenger középső része. Minden klaszter esetében érdekelt csoport kerül létrehozásra valamennyi érdekelt fél teljes körű bevonásának biztosítása érdekében.

2.3. Az infrastrukturális szakpolitikánk irányának hosszú távú megváltozása

A TEN-E eszköztár és a szorosabb regionális együttműködés sikeresnek bizonyult a földgázellátás biztonságának fokozása és Európa sérülékenyebb régióinak diverzifikálása terén. Európa ma jobb helyzetben van a földgázellátással kapcsolatos olyan lezárult közös érdekű projekteknek köszönhetően, mint a klaipedai LNG-terminál (Litvánia) megfelelő működéséhez szükséges Klaipeda–Kiemenai csőhálózat.

A földgázhálózat alkalmazkodóképesebb lett, és szinte valamennyi tagállam 14 megfelel az N-1 kritériumnak 15 , és már két földgázforráshoz rendelkezik hozzáféréssel. Ebben az összefüggésben különös figyelmet igényel Bulgária és Finnország helyzete. Ha a közös érdekű projektek végrehajtására a menetrendnek megfelelően kerül sor, 2022-re Málta és Ciprus kivételével elvileg minden tagállam három földgázforráshoz rendelkezik hozzáféréssel. A tagállamok, a projektgazdák, a szabályozók és az érdekelt felek szükséges kötelezettségvállalása esetén a fennmaradó szűk keresztmetszetek nagyrészt megszüntethetők 2020 körül vagy nem sokkal azt követően a már folyamatban lévő közös érdekű projektek véglegesítésével. A földgázellátással kapcsolatos projektek eddig a számukat és az odaítélt támogatásokat illetően is jelentős szerepet játszottak, mert a sérülékenyebb tagállamok és régiók energiabiztonságának javítása sürgős prioritásnak számított. Ezért 2022/2025-re Európának megfelelően összekapcsolt és a sokkhatásoknak ellenálló földgázhálózatot kell kiépítenie. Az elkövetkezendő években a villamosenergia-ellátással kapcsolatos projektek egyre fontosabbá válnak a megújuló energia határokon átnyúló integrálása szempontjából, beleértve a hálózat digitalizálását és intelligenssé tételét.

Ahhoz, hogy az európai villamosenergia-hálózat alkalmas legyen az energiarendszer átalakítására, a villamosenergia-piacra vonatkozó átdolgozott szabályok végrehajtásával párhuzamosan további fellépésekre van szükség a Bizottság által a „Tiszta energia” csomagban foglalt javaslatoknak megfelelően. Ezért fel kell gyorsítani a szükséges összeköttetésekkel kapcsolatos munkát. Az egyes régiókban, például az Ibériai-félszigeten a nem megfelelő összeköttetés jelenleg akadályozza a megújuló energia további terjedését és a további árkonvergenciát. Ugyanez vonatkozik a (például az Észak- és Dél-Németország közötti) belső hálózatok megerősítése terén megfigyelhető lassú előrelépésre. Az ilyen szűk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló politikai kötelezettségvállalásnak nem szabad csökkennie. A megújuló energiák magas arányával számoló forgatókönyv általában véve azt jelenti, hogy a rendszerösszekötőkhöz kapcsolódó beruházási szükségletek több mint kétszeresükre nőnek 16 .

A villamos energia, miközben 2030-ra a megújuló energiaforrások adják a villamosenergia-termelés felét, egyre inkább hozzá fog járulni a mostanáig a fosszilis tüzelőanyagok által dominált ágazatok, például a közlekedés, az ipar, a hűtés és a fűtés dekarbonizációjához. Továbbá a villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatok megerősítésére, a hálózatok digitalizálására és intelligenssé tételére, valamint az új infrastrukturális megoldások alkalmazására (különösen a villamos energia tárolásának területén) és a saját felhasználás hatására kell összpontosítani.

Ezeknek a kihívásoknak teljes mértékben meg kell jelenniük az uniós infrastrukturális politika jövőbeli orientációjában. 2019–2020 felé ezeken a területeken várhatóan több projekt kerül előrehaladott állapotba, és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek az időszak végére ütemezett költségvetése maradéktalanul tükrözi ezt a törekvést. Ahogy a projektek előrehaladottabb állapotba kerülnek, várhatón több villamos energiával kapcsolatos projekt részesül az Európai Befektetési Bank, beleértve az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) támogatásából. A közös érdekű projektek harmadik listája, amelynek elfogadására e közlemény elfogadásával egyidejűleg került sor, fontos lépés ebben a reorientációban.

A transzeurópai közlekedési, energetikai és telekommunikációs hálózatok erősen egymásra vannak utalva, és az egyes ágazatok között természetes módon jelen vannak szinergiák, de ezeket jobban ki kell aknázni. Például az energiahálózatoknak gyorsabban kell reagálniuk a digitalizáció kihívásaira. A kiberbiztonság mindennél fontosabb prioritás valamennyi TEN-ágazatban (és azokon kívül is), és a három ágazatban eszközölt beruházások szerves elemét kell képeznie. Az elektromos közlekedés szükségessé teszi a töltőpontok sűrű hálózatának kialakítását az autópályák mentén és a városokban. A jelentős kikötők olyan központokká fejlődhetnek, amelyek a tengeri megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos műveleteket is kiszolgálják.

3. A közös érdekű projektek harmadik, a hosszú távú uniós célokra jobban összpontosító listája

A harmadik uniós listán 173 közös érdekű projekt szerepel, beleértve 106 villamosenergia-átviteli és tárolási projektet, 4 intelligens hálózatok alkalmazására vonatkozó projektet, 53 földgázellátással kapcsolatos projektet, 6 olajjal kapcsolatos projektet és – most először – 4 határokon átnyúló szén-dioxid-hálózati projektet. Ez a lista valamennyi tagállam közös politikai akaratát tükröző egyhangú támogatás alapján került elfogadásra.

Az Unió dekarbonizációs menetrendjének megfelelően a TEN-E szakpolitika egyre inkább a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására, a villamos energia tárolására és az intelligens hálózatokkal foglalkozó projektekre összpontosít.

3.1. A villamos energiával és az intelligens hálózatokkal foglalkozó közös érdekű projektek a hálózatoknak az energiarendszer átalakítását megalapozó összekapcsolására és intelligenssé tételére

A kiválasztott közös érdekű projektek lehetővé fogják tenni a megújuló energia integrálását és hosszú távolságokon történő szállítását, miközben fenntartják az energiaellátás biztonságának magas szintjét. A közös érdekű projektek között 15 villamosenergia-tárolási projekt található, a többségük vízszivattyúval működtetett villamosenergia-tárolásra vonatkozik, de néhányuk sűrített levegővel történő technológiát használ. A jobb összeköttetés, valamint az intelligensebb hálózatok és tárolási lehetőségek nagyobb rugalmasságot és stabil hálózatokat fognak eredményezni, illetve lehetővé fogják tenni a csúcsidőszakok helyi és transzregionális kezelését.

A villamos energiával foglalkozó közös érdekű projektek emellett segíteni fognak a többi tagállamnak abban, hogy 2020-ra megvalósuljon a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 %-os célkitűzés, vagy előrelépését érjenek el ezen a téren, és hozzá fognak járulni az összeköttetésekre vonatkozó új, 2030. évi célkitűzés eléréséhez. A villamos energiával foglalkozó közös érdekű projektek továbbá hozzá fognak járulni a magas szintű munkacsoportok által elfogadott célkitűzésekhez, különösen az alábbiakhoz:

·A balti energiapiacok összekapcsolási terve által érintett régióban a kiválasztott projektek lehetővé fogják tenni a villamosenergia-hálózat és az uniós villamosenergia-hálózat szinkronizálását.

·Nyugat-Európában a villamos energiával foglalkozó közös érdekű projektek emellett lehetővé fogják tenni az Ibériai-félsziget hatékonyabb integrációját Franciaországgal és Európa többi részével, így elő fogják segíteni a megújuló energiaforrások további integrációját, és létre fogják hozni az első közvetlen összeköttetést Írország és a szárazföldi Európa (Celtic Link) között.

·A közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetés által érintett régióban a kiválasztott projektek meg fogják erősíteni a villamosenergia-hálózatokat az összeköttetések javítása, a hatékony kereskedelmi ügyletek lehetővé tétele és annak érdekében, hogy ezek az országok kiaknázhassák a megújuló energiaforrásokban rejlő fontos lehetőségeiket.

·Az Északi-tengeren a hangsúly azon van, hogy az offshore hálózat a lehető legnagyobb mértékben és költséghatékonyan kiaknázhassa a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket. A cél az erőforrások és pénzforrások egyesítése a közös offshore hálózat kialakításával.

Az új lista 4 intelligens hálózatokra vonatkozó projektet tartalmaz. A Horvátország és Szlovénia részvételével megvalósuló projekt hatására nő a hálózatok alkalmazkodóképessége, és lehetővé fog válni a fokozott megújulóenergia-termelés és a felhasználóoldali válasz. A Cseh Köztársaság és Szlovákia részvételével megvalósuló projekt a hálózatok alkalmazkodóképességével foglalkozik az átviteltől az elosztásig. A két további, Ausztria és Olaszország, illetve Franciaország és Németország részvételével megvalósuló projekt a hálózatok működésével kapcsolatos kérdések megválaszolására törekszik az ágazatok erősebb összekapcsolásával járó forgatókönyvek mellett, kitérve például a közlekedés villamosítására, valamint a francia–német projektben a távhőszolgáltatási ágazattal való együttműködésre és a fogyasztók nagyobb arányú bevonására.

3.2. A földgázellátással kapcsolatos, célzottabb, az energiaellátás biztonságával kapcsolatos fennmaradó szükségletekkel foglalkozó közös érdekű projektek

Európának biztosítania kell a földgázellátással kapcsolatos kulcsfontosságú projektek időben történő végrehajtását, hogy megszűnjön a Balti-tenger keleti részének energetikai elszigeteltsége, javuljon a közép- és délkelet-európai energiaellátás biztonsága, és az Ibériai-félsziget integrálódjon az európai energiapiacba.

Ennek a meglévő infrastruktúra hatékonyabb, regionális szinten optimalizált használatával, illetve a jogi és szabályozáson alapuló intézkedések hatékonyabb végrehajtásával kell párosulnia. A már azonosított prioritásokon túl az új beruházásokkal kapcsolatban óvatos megközelítésre van szükség, hogy elkerülhető legyen a túlzott beruházás és az elértéktelenedő eszközök kockázata, amely további terhet róna a fogyasztókra. A közös érdekű projektek harmadik listája, amelyen 77-ről 53-ra csökkent a földgázellátással kapcsolatos projektek száma, tükrözi ezt a megközelítést.

3.3. A szén-dioxid-szállítással kapcsolatos első közös érdekű projektek

A közös érdekű projektek uniós listája először tartalmaz 4 projektet a szén-dioxid-szállítási hálózatok vonatkozásában. A projektek az Északi-tenger környékéhez kötődnek, és érintik Belgiumot, Németországot, Hollandiát, az Egyesült Királyságot és Norvégiát. Különösen fontosak az energiaigényes iparág szempontjából a szénlábnyom további csökkentése érdekében.

4. A villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó célkitűzések megvalósítása 2020 és 2030 vonatkozásában

4.1. Az összekapcsolásra vonatkozó célkitűzések 2020 vonatkozásában

A villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 %-os célkitűzés politikai lendületet adott kulcsfontosságú, határokon átnyúló projektek előmozdításához. A közös érdekű projektek végrehajtása az elmúlt években az összekapcsolási szint növekedéséhez vezetett.

2. táblázat: A tagállamok összekapcsolásának szintje 2017-ben és 2020-ban

Mostanáig 17 tagállam érte el a 10 %-os célkitűzést, és élvezi a kereskedelem fejlesztéséből és a nagykereskedelmi árak csökkentéséből származó előnyöket. Hét másik tagállam (Bulgária, Németország, Franciaország, Írország, Olaszország, Portugália és Románia) éri el a 10 %-os célkitűzést 2020-ra a jelenleg folyamatban lévő közös érdekű projektek befejezésével. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség különösen az Ibériai-félsziget (a Portugália és Spanyolország, illetve a Spanyolország és Franciaország közötti rendszerösszekötők), Délkelet-Európa, valamint Lengyelország és Írország (a Franciaországgal való Celtic összeköttetés lesz az első összeköttetés Írország és a szárazföldi Európa között) integrálására.

4.2. Az összekapcsolásra vonatkozó célkitűzés 2030 vonatkozásában

Emlékeztetve az Európai Tanács 2014. márciusi és júniusi ülésén levont következtetésekre, amelyek kihangsúlyozzák, hogy biztosítani kell valamennyi tagállam maradéktalan részvételét a belső energiapiacon, az Európai Tanács 2014 októberében felszólította a Bizottságot, hogy jelentsen „rendszeresen az Európai Tanácsnak annak érdekében, hogy a Bizottság javaslatának megfelelően 2030-ra megvalósuljon a 15 %-os célkitűzés 19 . Mindkét [a 2020-ra és 2030-ra vonatkozó] célkitűzés elérésére közös érdekű projektek végrehajtásával fog sor kerülni.”

A Bizottság ezért szakértői csoportot hozott létre, amely 15, Európa különböző részeiből származó vezető szakértőből áll, hogy tanácsokat adjanak azzal kapcsolatban, hogy érhető el és működtethető 2030-ra a 15 %-os összekapcsoltsági cél. A szakértői csoport szeptemberben készítette el ezzel kapcsolatos jelentését 20 .

A szakértői csoport jelentése tudomásul veszi a gyorsan változó energetikai helyzet által jelentett kihívásokat. A jelentés azt ajánlja, hogy vizsgálják meg a további összekapcsolási kapacitás fejlesztésének szükségességét különböző mérőszámok és küszöbértékek segítségével, hogy részletesebb képet kapjanak az egyes tagállamok eltérő energetikai helyzetéről és a rendszerösszekötők által a belső energiapiac létrehozásának támogatása, a megújuló energiaforrások integrálásának lehetővé tétele és az energiaellátás biztonságának biztosítása terén játszott különböző szerepekről.

A csoport ajánlásai alapján a Bizottság javasolja, hogy a 15 %-os összekapcsoltsági cél működőképessé tételére olyan további és konkrétabb küszöbértékek alkalmazása mellett kerüljön sor, amelyek mutatják a szükséges fellépés sürgősségét, illetve tükrözik az európai energiapolitika három fő célját, vagyis a versenyképesség növelését a piaci integráció révén, az energiaellátás biztonságának garantálását és az éghajlat-politikai célok elérését a megújuló energiaforrások fokozott használatával. A tagállamoknak, az átvitelirendszer-irányítóknak/a projektgazdáknak, a szabályozóknak és az európai intézményeknek intézkedéseket kell hozniuk az alábbi három küszöbérték átlépése esetén:

·A jól működő belső piacnak versenyképes villamosenergia-árakat kell kínálnia minden európai számára. A tagállamoknak ezért arra kell törekedniük, hogy minimálisra csökkentsék a nagykereskedelmi piaci áraik közötti különbségeket. További összeköttetéseknek kell elsőbbséget adni, ha a tagállamok, régiók vagy ajánlattételi övezetek árai közötti különbségek meghaladják a 2 EUR/MWh tájékoztató jellegű küszöbértéket, hogy valamennyi fogyasztó hasonló módon élvezhesse a belső piacból fakadó előnyöket. Minél nagyobb az árak közötti különbség, annál nagyobb szükség van a sürgős fellépésre.

·Minden tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy minden helyzetben eleget tudjon tenni a csúcsterhelésnek a hazai kapacitás és az import kombinációja révén. Ezért azoknak a tagállamoknak, ahol a rendszerösszekötők névleges átviteli kapacitása a csúcsterhelésük 30 %-ánál kevesebb, sürgősen meg kell vizsgálniuk az újabb rendszerösszekötők lehetőségeit.

·Az exportkapacitás hiánya nem akadályozhatja a megújuló energia további alkalmazását. A tagállamok megújulóenergia-termelését Európa-szerte optimálisan kell használni. Ezért azoknak a tagállamoknak, ahol a rendszerösszekötők névleges átviteli kapacitása a telepített megújulóenergia-termelési kapacitásuk 30 %-ánál kevesebb, sürgősen meg kell vizsgálniuk az újabb rendszerösszekötők lehetőségeit.

A tagállamoknak, Svájcnak és Norvégiának a három küszöbértékkel kapcsolatos teljesítményét mutató térkép

Zöld: mind a három küszöbértékeknek megfelel

Sárga: két küszöbértéknek megfelel

Vörös: egy küszöbértéknek felel meg vagy egyetlen küszöbértéknek sem felel meg

Megfelelő prioritást kell adni, többek között a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendeletben tervezett eljárások értelmében, azoknak a projekteknek, amelyekre szükség van ahhoz, hogy valamely tagállam vagy régió a három küszöbérték bármelyike vonatkozásában megfelelően teljesítsen. Az ilyen projektek megvalósításához a határ mindkét oldalán teljes elkötelezettségre van szükség, ezért a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a szolidaritás és az együttműködés szellemében adjanak elsőbbséget az olyan szomszédokkal való összeköttetések kialakításának, amelyek nem érik el valamelyik küszöbértéket.

A TEN-E szakpolitika keretében létrehozott magas szintű munkacsoportok szorosan nyomon fogják követni ezeket a projekteket, amelyek politikai támogatásban fognak részesülni. A Bizottság felkéri a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózatát, hogy évente végezze el villamosenergia-hálózatok összekapcsolási szintjének mérését, és készítsen róla jelentést a Bizottságnak és az ACER-nek. Ennek a jelentésnek, amelynek figyelembe kell vennie a fent ismertetett, a 10 %-os és 15 %-os célkitűzés elérésére irányuló új mutatókat, szerepelnie kell az energiaunió helyzetéről szóló jelentésben, és vita tárgyát kell képeznie a magas szintű munkacsoportokban, a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportban, illetve a Koppenhágában évente megrendezésre kerülő Energetikai Infrastruktúra Fórumon.

A Bizottság továbbá azt ajánlja, hogy a tagállamok vegyék figyelembe az új megközelítést és küszöbértékeket a 15 %-os összekapcsoltsági célkitűzés elérése tekintetében, amikor az energiaunió irányításáról szóló rendelettervezet értelmében megszövegezik az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveiket. Ez magában foglalja különösen a sürgős összeköttetések megvalósítását lehetővé tevő fő meglévő és tervezett szakpolitikák és intézkedések leírását, illetve az olyan szomszédos tagállamokkal és egyéb tagállamokkal folytatott konzultációt is, amelyek a regionális együttműködés keretében érdeklődést mutatnak ezek iránt. Az új megközelítést és küszöbértékeket a Bizottság is figyelembe fogja venni az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek tervezetére vonatkozó ajánlások kidolgozásánál.

A hiányzó infrastrukturális összeköttetések gyors megvalósítása mellett továbbra is kiemelkedően fontos a meglévő rendszerösszekötők hatékonyabb használata. Ebben az összefüggésben a Bizottság emlékeztet rá, milyen fontos, hogy valamennyi tagállam maradéktalanul alkalmazza a belső piaci szabályokat. Továbbá a „Tiszta energia” csomag részeként előterjesztett, a piac szerkezetének átalakítására vonatkozó javaslatokban a Bizottság olyan hatékonyabb szabályokat javasolt, amelyek biztosítanák, hogy nagyobb kapacitás álljon rendelkezésre a meglévő összeköttetések révén, valamint jobban ösztönöznék a hálózatüzemeltetőket arra, hogy új vonalakba forgassák vissza az átviteli túlterheltségi díjakat.

5. Következtetés

A „Tiszta energia minden európainak” csomag részeként előterjesztett hatékonyabb szabályozási keretrendszerről szóló gyors megállapodással együtt az energiarendszer sikeres átalakításának és az energiabiztonság megteremtésének legfontosabb feltétele továbbra is a szükséges fizikai infrastruktúra kiépítése és korszerűsítése terén történő gyors előrelépés.

Az Európai Uniónak az energetikai infrastruktúrára vonatkozó eredményes szakpolitikája már hozott eredményeket. Ígéretes az előrehaladás, de a hiányzó infrastrukturális összeköttetések nagy része továbbra sem épült ki. Ezért minden szinten (politikai, műszaki és pénzügyi szinten) fenn kell tartani az elkötelezettséget, és fel kell gyorsítani a folyamatot.

A 2020, illetve 2030 tekintetében a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozóan az Európai Tanáccsal egyetértésben meghatározott 10 %-os, illetve 15 %-os célkitűzés elérése továbbra is fontos, ha Európa maradéktalanul ki akarja aknázni a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket, miközben biztosítja az energiaellátás biztonságát és a versenyképességet. A 2015. évi közlemény foglalkozott azzal, hogy az energiarendszer sikeres átalakítása érdekében nélkülözhetetlenek a megfelelően összekapcsolt és integrált transzeurópai hálózatok. Ez a közlemény ezért olyan új megközelítést és küszöbértékeket javasol, amelyek cselekvésre ösztönöznék a tagállamokat, a szabályozókat és a projektgazdákat annak érdekében, hogy megvizsgálják és továbbfejlesszék az összeköttetéseket a piaci integráció elmélyítése, az energiaellátás biztonságának fokozása, valamint a megújuló energiára vonatkozó 2030. évi célkitűzés eléréséhez szükséges infrastruktúra biztosítása céljából.

Ehhez a villamosenergia-hálózataink korszerűsítésére is szükség lesz a digitalizáció alkalmazásával és a hálózatok intelligensebbé tételével, ami lehetővé teszi az ágazatok intelligens összekapcsolását. Ez a TEN-E program kiemelt területei közé fog tartozni az elkövetkező években, és a közös érdekű projektek ma elfogadott harmadik listája az ebbe az irányba tett fontos lépés.

Az energiauniónak és a „Tiszta energia minden európainak” csomagnak köszönhetően egyértelmű lendületet kapott a kulcsfontosságú energiahálózatok kiépítése, amelynek célja az energiaellátás biztonságának fokozása és a tiszta energiára való áttérés elősegítése.

(1)

   COM(2017) 688.

(2)

   COM(2015) 82.

(3)

   Study on the benefits of an integrated European energy market (Tanulmány az integrált európai energiapiac előnyeiről), 2013, Booz & co, https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/20130902_energy_integration_benefits.pdf.

(4)

   Lásd a 3. lábjegyzetet.

(5)

   Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

(6)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(7)

A villamos energiával és a földgázzal kapcsolatos közös érdekű projektek során elért haladásról szóló, 2016. évi konszolidált jelentés.

(8)

   Bulgária, a Cseh Köztársaság, Görögország, Litvánia, Lengyelország és Románia.

(9)

   A bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletet (C(2017) 7834) kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum melléklete.

(10)

   COM(2015) 82 final, 2015.2.25.; http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=COM%3A2015%3A82%3AFIN .

(11)

   Az energiaunió irányításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2016) 759, 2017.2.23.).

(12)

     Keleti földgáztengely Spanyolország és Franciaország között.

(13)

     South Transit East Pyrenees.

(14)

   Kivéve a mentességgel rendelkező tagállamokat, vagyis Ciprust, Luxemburgot, Máltát, Szlovéniát és Svédországot.

(15)

   Az N-1 kritérium azt jelenti, hogy a hálózatnak működnie kell

a hálózat legfontosabb elemének (ideiglenes) kiesése esetén.

(16)

   European Energy Industry Investments, Study for the ITRE Committee, 2017 (Európai energiaipari beruházások, Tanulmány az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság számára, 2017), http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2017/595356/IPOL_STU(2017)595356_EN.pdf.

(17)

   A TYNDP 2016 és az ENTSO-E Vision 2020 értékelése szerint.

(18)

   Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésével Írország összekapcsolási szintje 0 % 2025-ig, amikor is várhatóan elkészül az Írországot és Franciaországot összekapcsoló Celtic Interconnector.

(19)

     Lásd a COM(2014) 330 közleményt, amelyben a Bizottság javasolja „2030-ig a jelenlegi 10 %-os összekapcsoltsági célszám 15 %-ra emelését, a költségszempontok és az érintett régiókban a kereskedelmi cserékben rejlő lehetőségek figyelembevétele mellett”.

(20)

     A szakértői csoport jelentése elérhető az alábbi internetes oldalon: https://ec.europa.eu/energy/en/topics/projects-common-interest/electricity-interconnection-targets/expert-group-electricity-interconnection-targets .