EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.9.28.

COM(2017) 555 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Fellépés a jogellenes online tartalmak ellen

Az online platformok megnövelt felelőssége felé

1.Bevezetés

1 Az online platformok az innováció és a növekedés fontos ösztönzői a digitális gazdaságban. Minden eddiginél könnyebb hozzáférést tettek lehetővé az információkhoz és az árucseréhez, valamint az új piaci lehetőségekhez, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. Ma az internetes platformok jelentik a legtöbb ember számára az információkhoz és más tartalmakhoz való fő hozzáférést, akár keresőprogramokon, közösségi hálózatokon, mikroblog oldalakon vagy videómegosztó platformokon keresztül. A platformok üzleti modelljei az utóbbi időben szintén a felhasználók és a tartalom közötti szorosabb kapcsolat – nevezetesen a célzott reklámok – irányába fejlődtek. Ezek a platformok több milliárd felhasználót kötnek össze rengeteg tartalommal és információval, valamint innovatív szolgáltatásokat nyújtanak a polgárok és a vállalkozások számára.

2 Ugyanakkor az internetre feltölthető és ezért online elérhető jogellenes tartalmak jelentős terjedése komoly aggályokat vet fel, amelyekre erőteljes és hatékony válaszokat kell adni. Ami jogellenes offline, az online is jogellenes. Az Európai Unióban jogellenes a terrorizmusra való felbujtás, a nyilvánosan gyűlöletre és erőszakra uszító idegengyűlölő és rasszista beszéd, valamint a gyermekpornográfia. A terrorista tartalmak növekvő online elérhetősége és az ilyen tartalom terjesztése veszélyt jelent a biztonság és védelem, valamint az áldozatok méltósága szempontjából. Az Európai Unió egy sor intézkedéssel válaszolt ezekre az aggályokra. A jogellenes tartalmak észlelésének és eltávolításának kérdése azonban sürgető kihívást jelent a mai digitális társadalom számára.

3 4 A 2017. június 22-23-i Európai Tanács az EU-ban elkövetett terrortámadásokkal és az internetes terrorista propaganda terjedésével kapcsolatban kijelentette: „azt várja az ágazattól, hogy ... olyan új technológiát és eszközöket dolgozzon ki, amelyek javítják a terrorista cselekményekre buzdító tartalmak automatikus észlelését, valamint eltávolítását. Mindezt szükség esetén ki kell egészíteni a megfelelő jogalkotási intézkedésekkel uniós szinten”. E felhívásokat az G7-ek és az G20-ak vezetői által a közelmúltban tartott csúcstalálkozók alkalmával kiadott nyilatkozatok is megerősítették. Hasonlóképpen, az Európai Parlament az online platformokról szóló, 2017. júniusi állásfoglalásában nyomatékosan kérte e platformokat, hogy „fokozzák intézkedéseiket az illegális és káros online tartalmak elleni küzdelem érdekében”, és felhívta a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat e kérdések megoldására.

Azok az online platformok, amelyek a legtöbb internetes felhasználó számára biztosítják a tartalomhoz való hozzáférést, jelentős társadalmi felelősséggel bírnak a felhasználók és a társadalom egészének védelme, valamint a bűnözők és az online bűncselekményekben érintett más személyeknek a szolgáltatásaik kihasználásában való megakadályozása terén. Az általuk biztosított nyílt digitális terek nem válhatnak például a terror, a jogellenes gyűlöletbeszéd, a gyermekbántalmazás vagy az emberkereskedelem táptalajává, vagy olyan terekké, ahol nincs biztosítva a jogállamiság érvényesülése. Egyértelmű, hogy a jogellenes tartalmak online terjedése alááshatja a polgároknak a digitális környezetbe vetett bizalmát, de fenyegetheti a platform ökoszisztémák és a digitális egységes piac további gazdasági fejlődését. Az online platformoknak – a társadalomban betöltött központi szerepükből eredő felelősség részeként – jelentős mértékben fokozniuk kell fellépéseiket e probléma megoldása érdekében.

A jogellenes online tartalmak elleni küzdelmet megfelelő és szilárd biztosítékokkal felvértezve kell végrehajtani a különböző alapvető jogok védelmének biztosítása érdekében. Tekintettel arra, hogy az online platformok egyre jelentősebb szerepet töltenek be az információkhoz való hozzáférés terén, az ilyen egyensúly elérésében is kulcsszerepet kell játszaniuk. A jogellenes online tartalmak elleni küzdelemnek az EU-n belül a globális szintű uniós fellépésre kell épülnie, és azt figyelembe is kell vennie.

2.Háttér

6 7 8 9 Az Európai Unió kötelező és nem kötelező erejű intézkedések révén már reagált a jogellenes online tartalom jelentette kihívásra. Ezen szakpolitikai válaszlépések között szerepel a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló irányelv, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv, továbbá az uniós szerzői jogi szabályozás és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv („Audiovisual Media Services Directive”, AVMSD) reformjához kapcsolódóan javasolt intézkedések.

10 11 12 13 14 15 16 17 A már meglévő és javasolt jogalkotási intézkedéseket kiegészíti egy sor nem jogalkotási intézkedés is, úgy mint a jogsértő online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex, az uniós internetfórum munkája a terrorista propagandával kapcsolatban, a hamisított áruk internetes árusításáról szóló egyetértési megállapodás, a Bizottság közleménye az online értékesített termékek piacfelügyeletéről, az élelmiszerláncba tartozó termékek online értékesítése, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvhez kapcsolódó iránymutatás vagy a nemzeti hatóságok közös fellépése a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat keretében. A gyermekbarát internet európai stratégiája olyan önszabályozási kezdeményezés, amelynek célja a gyermekek és fiatalok online környezetének javítása, tekintettel az olyan anyagoknak való kitettségre, mint az erőszakos vagy szexuális kizsákmányoló tartalmak vagy az internetes zaklatás.

18 A 2016-os és 2017-es közleményeiben a Bizottság hangsúlyozta, hogy a jogellenes tartalmak felszámolása érdekében az online platformoknak felelősségteljesen kell fellépniük, és fel kell gyorsítani az egész EU-ra kiterjedő önszabályozási erőfeszítéseket. Emellett a Bizottság arra is kötelezettséget vállalt, hogy javítja a különböző ágazati párbeszédek koordinációját a platformokkal, valamint megvizsgálja, hogy szükség van-e iránymutatásra a hivatalos bejelentési és intézkedési eljárások tekintetében. Ezt az egyéb területeken, például az európai biztonsági stratégia keretében vagy a jogellenes gyűlöletbeszéd területén megkezdett párbeszédekkel és munkával összhangban, illetve azok sérelme nélkül kell végrehajtani.

19 20 21 22 Az egyes ágazatspecifikus kezdeményezésekről szóló közelmúltbeli jelentések némi előrelépést mutattak. A jogellenes gyűlöletbeszéd esetében a 2017. júniusi jelentések kimutatták, hogy a néhány uniós országban jelentett tartalomnak egy hat hónapos időszakot felölelő mintáján az eltávolítások aránya 28 százalékról 59 százalékra nőtt, de az egyes platformok között jelentős különbségek állapíthatók meg. Ugyanebben az időszakban az eltávolítás gyorsasága is némileg javult, bár az eltávolítások 28 százalékára még mindig több mint egy hét elteltével került sor. Ez azt mutatja, hogy a nem szabályozási jellegű megközelítés bizonyos eredményeket hozhat, különösen az összes érintett üzemeltető közötti együttműködés megkönnyítésére irányuló intézkedések mellett. A terrorista tartalommal foglalkozó uniós internetes fórum keretében az Europol által megjelölt tartalmak körülbelül 80–90 százalékát távolították el annak bevezetése óta. A gyermekpornográfiával összefüggésben a forródrót-szolgálatok INHOPE rendszere 2015-ben már 91 %-os 72 órán belüli eltávolítási hatékonyságról számolt be, minden harmadik tartalmi elemet pedig 24 órán belül eltávolítottak.

A különböző, folyamatban lévő ágazatspecifikus párbeszédek szintén jelentős mértékű hasonlóságot tártak fel a különböző ágazatokban az azonosítást, az eltávolítást és az újrafeltöltés megelőzését szabályozó eljárások tekintetében. E megállapítások alapján készült ez a közlemény.

23 Uniós szinten a jogellenes tartalom eltávolítására vonatkozó általános jogi keret az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv nyújtja, amely többek között harmonizálja azok a feltételeket, amelyek mellett egyes online platformok az általuk a digitális egységes piacon belül rendelkezésre bocsátott tárhelyen tárolt jogellenes tartalomért való felelősség alóli mentességben részesülhetnek.

24 25 26 Az internetes platformok jogellenes tartalma különösen olyan online szolgáltatások révén szaporodik, amelyek lehetővé teszik harmadik felek tartalmának feltöltését. Az ilyen „tárhelyszolgáltatások” bizonyos feltételek mellett az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 14. cikkének hatálya alá tartoznak. Ez a cikk megállapítja, hogy a tárhelyszolgáltatók nem vonhatók felelősségre a harmadik felek kérésére tárolt információért, amennyiben a) nincsen tényleges tudomásuk jogellenes tevékenységről vagy információról, és – ami a kárigényeket illeti – nincsen tudomásuk olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek nyilvánvalóan jogellenes tevékenységre vagy információra utalnának; vagy b) amint ilyenről tudomást szereztek, haladéktalanul intézkednek az információ eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről. Ugyanakkor az irányelvnek „megfelelő alapot kell nyújtania a jogellenes adatok eltávolítására és az azokhoz való hozzáférés megszüntetésre irányuló gyors és megbízható eljárások kialakításához”;

Ezenfelül a 15. cikk megtiltja a tagállamok számára, hogy a szolgáltatókat terhelő olyan általános kötelezettséget állapítsanak meg, „amely szerint a [14. cikk] hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtása során az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk.” Az irányelv (47) preambulumbekezdése azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez csak az általános értelemben vett nyomonkövetési kötelezettségekre vonatkozik, „nem érinti azonban az egyedi esetben alkalmazandó nyomonkövetési kötelezettségeket, és különösképpen nem érinti a nemzeti hatóságoknak a nemzeti jogszabályokkal összhangban hozott intézkedéseit.”

Ezzel összefüggésben az internetes platformokról szóló 2016-os közleményében a Bizottság elkötelezte magát az internetes platformok kiegyensúlyozott és kiszámítható felelősségi rendszerének fenntartása mellett, ami kulcsfontosságú szabályozási keretet jelent a digitális innováció támogatásához a digitális egységes piacon.

Az EU-ban jelenleg nem létezik összehangolt és koherens megközelítés a jogellenes tartalmak eltávolítására. Ténylegesen a tagállamoktól, a tartalom kategóriájától vagy az online platform típusától függően különböző megközelítések léteznek az Unióban. Egy összehangoltabb megközelítés hatékonyabbá tenné a jogellenes tartalmak elleni küzdelmet. Előnyös lenne a digitális egységes piac fejlődéséhez is, és csökkentené az online platformokra – többek között az új belépőkre – vonatkozó szabályoknak való megfeleléssel járó költségeket.

28 Fontos hangsúlyozni, hogy ez a jogi keret nem határozza meg, és még kevésbé egységesíti, hogy mit jelent a „jogellenes” tartalom. Azt, hogy mi számít jogellenesnek, külön uniós szintű jogszabályok, valamint a nemzeti jog határozza meg. Míg például a terrorizmussal kapcsolatos anyagok, a jogellenes gyűlöletbeszéd vagy a gyermekpornográfia, illetve az emberkereskedelem természete, jellemzői és a hozzájuk kapcsolódó károk nagyon eltérnek a szellemitulajdon-jogok megsértéseitől, a termékbiztonsági szabályoktól, a jogellenes online kereskedelmi gyakorlatoktól, vagy a rágalmazó jellegű online tevékenységektől, ezek a különböző típusú jogellenes tartalmak ugyanazon, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv által meghatározott átfogó jogi keret hatálya alá tartoznak. Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy az említett különböző tartalom eltávolításának folyamata jelentős hasonlóságokat mutat, ez a közlemény a jogellenes online tartalom teljes skálájára kiterjed, ugyanakkor megfelelő és indokolt esetekben lehetővé tesz ágazatspecifikus különbségeket is.

Az uniós bíróságok és az illetékes nemzeti hatóságok – ideértve a bűnüldöző hatóságokat is – hatáskörébe tartozik a bűncselekmények büntetőeljárás alá vonása, és megfelelő eljárás keretében büntetőjogi szankciók kiszabása egy adott online tevékenység vagy információ jogellenességével kapcsolatban. Ugyanakkor az internetes platformoknak jogukban áll megakadályozni, hogy infrastruktúrájukat és üzleti tevékenységüket bűncselekmények elkövetésére használják, felelősségük megvédeni a felhasználóikat és megelőzni a jogellenes tartalmakat a platformjukon, és jellemzően birtokában vannak az ilyen tartalmak azonosításához és eltávolításához szükséges technikai eszközöknek. Ez annál is inkább fontos, mivel az online platformok jelentős beruházásokat hajtottak végre olyan fejlett technológiák kifejlesztése érdekében, amelyek proaktívan gyűjtik a helyiségeikben megforduló tartalmakra és a felhasználók magatartására vonatkozó információkat. A jogellenes tartalom eltávolítására vonatkozó gyors döntések fontosak, ugyanakkor megfelelő biztosítékok alkalmazására is szükség van. Ehhez a köz- és magánszervezetek szerepének egyensúlyára is szükség van.

Az e közleményben kifejtett iránymutatások és alapelvek ezért nem csak a jogellenes tartalmak észlelését és eltávolítását célozzák; a legális tartalmak eltávolításával – ezt nevezik gyakran „túlzott törlésnek” („over-removal”) – kapcsolatos aggályokra is ki szándékozik térni, mivel ezek viszont a véleménynyilvánítás szabadságát és a tömegtájékoztatás sokszínűségét veszélyeztetik. Ezért megfelelő biztosítékokat kell előirányozni, és azokat hozzá kell igazítani az érintett jogellenes tartalom típusához.

29 Kétségtelenül vannak közérdekű aggályok az olyan tartalmakkal kapcsolatban, amelyek nem feltétlenül jogellenesek, de adott esetben károsak lehetnek, mint például az álhírek vagy a kiskorúakra nézve káros tartalmak. E közlemény azonban a jogellenes tartalmak észlelésére és eltávolítására koncentrál.

3.Jogellenes tartalmak észlelése és bejelentése 

E szakasz célja annak meghatározása, hogy mit kell tenniük az internetes platformoknak, az illetékes hatóságoknak és a felhasználóknak a jogellenes tartalmak gyors és hatékony felderítése érdekében.

Az internetes platformok számos különböző módon, különböző csatornákon keresztül értesülhetnek a jogellenes tartalmak létezéséről. Ezek az értesítési csatornák többek között i. bírósági végzések vagy közigazgatási határozatok; ii. bejelentések az illetékes hatóságok (pl. bűnüldöző szervek), specializált „megbízható bejelentők”, szellemitulajdon-jogok tulajdonosai vagy egyszerű felhasználók részéről, vagy iii. a platform saját kutatásai vagy ismerete.

Az uniós és a nemzeti jogból, valamint a „gondossági kötelezettségükből” eredő jogi kötelezettségeken túlmenően az online platformoknak – felelősségi körük részeként – olyan online környezetet kell biztosítaniuk, amely biztonságos a felhasználók számára, nem támogatja a bűncselekményeket és más jogellenes kizsákmányolást, valamint elrettenti és megelőzi az online bűncselekményeket és egyéb jogsértő tevékenységeket.

4.Bíróságok és illetékes hatóságok

30 Az uniós és/vagy nemzeti joggal összhangban a nemzeti bíróságok és bizonyos esetekben az illetékes hatóságok olyan, az online platformoknak címzett kötelező erejű végzéseket vagy közigazgatási határozatokat bocsáthatnak ki, amelyek értelmében a jogellenes tartalmakat el kell távolítani vagy le kell tiltani az azokhoz való hozzáférést.

Tekintettel arra, hogy a jogellenes anyagok gyors eltávolítása gyakran alapvető fontosságú a szélesebb körű terjesztés és károkozás korlátozása érdekében, az internetes platformoknak képesnek kell lenniük gyors döntéseket hozni a jogellenes online tartalommal kapcsolatos lehetséges intézkedések tekintetében anélkül, hogy erre bírósági végzés vagy közigazgatási határozat kötelezné őket, különösen akkor, ha a bűnüldöző hatóság azonosítja az állítólagos jogellenes tartalmat és tájékoztatja őket azokról. Ugyanakkor a felhasználók hatékony jogorvoslathoz való jogának garantálása érdekében az online platformoknak megfelelő biztosítékokat kell bevezetniük az ezzel kapcsolatos felelősségük érvényesítése során.

31 Az internetes platformoknak ezért rendelkezniük kell a működésüket szabályozó jogi keretek megértéséhez szükséges forrásokkal. Adott esetben szorosan együtt kell működniük a bűnüldöző és más illetékes hatóságokkal, különösen annak biztosítása révén, hogy gyorsan és hatékonyan fel lehessen velük venni a kapcsolatot a jogellenes tartalmak gyors eltávolítására irányuló megkeresésekkel, valamint hogy adott esetben online bűncselekményekre utaló jelek esetén riasszák a bűnüldöző hatóságokat. A párhuzamos erőfeszítések és értesítések, és ezáltal az eltávolítási folyamat hatékonysága és eredményessége csökkenésének elkerülése érdekében a bűnüldözési és más illetékes hatóságoknak is mindent meg kell tenniük, hogy hatékonyan együttműködjenek egymással olyan hatékony digitális kapcsolódási pontok meghatározásában, amelyek megkönnyítik az értesítés gyors és megbízható benyújtását, és biztosítják a jogellenes tartalom hatékony azonosítását és jelentését. A platformok és a hatóságok kapcsolattartási pontjainak kialakítása kulcsfontosságú az ilyen együttműködés megfelelő működéséhez.

32 A terrorista tartalmak tekintetében az Europol létrehozott egy, a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egységet (Internet Referral Unit, IRU), amelynek keretében a terrorista tartalmakat biztonsági szakértők értékelik és továbbítják az online platformhoz (míg néhány tagállam saját IRU-val rendelkezik).

5.Bejelentések

6.Megbízható bejelentők

A jogellenes online tartalom eltávolítása gyorsabban és megbízhatóbban történik abban az esetben, ha az online platformok olyan mechanizmusokat hoznak létre, amelyek lehetővé teszik, hogy különleges csatorna álljon azon bejelentők rendelkezésére, amelyek különleges szakértelmet biztosítanak a weboldalukon megjelenő potenciálisan jogellenes tartalmak bejelentése terén. Ezek az úgynevezett megbízható bejelentők, akik a jogellenes tartalmak azonosítása terén különleges szakértelemmel, valamint kifejezetten az ilyen tartalmak online felderítésére és azonosítására szolgáló struktúrákkal rendelkeznek.

A rendes felhasználókhoz képest a megbízható bejelentőktől elvárható, hogy alkalmazzák szakértelmüket és magas minőségi színvonalon dolgoznak, ami jobb minőségű értesítéseket és gyorsabb eltávolítást eredményez. Az online platformokat arra ösztönözzük, hogy használják a megbízható bejelentők meglévő hálózatait. Például a terrorista tartalom tekintetében az Europol szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó egysége rendelkezik a szükséges szakértelemmel annak felméréséhez, hogy egy adott tartalom terrorista és erőszakos szélsőséges online tartalomnak minősül-e, és a bűnüldözési szerepe mellett arra is felhasználja ezt a szakértelmet, hogy megbízható bejelentőként lépjen fel. A gyermekpornográfia bejelentésére szolgáló forróvonalak INHOPE elnevezésű hálózata egy másik példája a megbízható bejelentőnek; a jogellenes gyűlöletbeszéd tartalmak tekintetében egyes civil társadalmi szervezetek vagy a részben állami szervek szakosodtak a rasszista vagy idegengyűlölő indíttatású jogellenes online tartalmak azonosítására és bejelentésére.

A bejelentések magas színvonalának biztosítása és a jogellenes tartalmak gyorsabb eltávolítása érdekében az iparág uniós szinten elfogadhat különösen az alapvető jogok és a demokratikus értékek tiszteletben tartásán alapuló kritériumokat. Ez történhet önszabályozó mechanizmusokon vagy az EU szabványosítási keretrendszerén keresztül, amelynek keretében egy adott szervezet megbízható bejelentőnek tekinthető, kellő rugalmassággal a tartalom-specifikus jellemzők és a megbízható bejelentők szerepének figyelembevételéhez. Más hasonló kritériumok közé tartozhatnak többek között a belső képzési szabványok, az eljárási szabványok és a minőségbiztosítás, valamint a függetlenségre, az összeférhetetlenségre, a magánélet és a személyes adatok védelemére vonatkozó jogi biztosítékok. Ezek a biztosítékok különösen fontosak abban a korlátozott számú esetben, amikor a platformok a megbízható bejelentők jelzése alapján a tartalom jogszerűségének további ellenőrzése nélkül is eltávolíthatják a tartalmat. Az említett korlátozott esetekben a megbízható bejelentők is auditálhatók lennének e kritériumok alapján, és egy tanúsítási rendszer igazolhatná a megbízható státuszt. A 4.3. szakaszban foglaltaknak megfelelően a rendszerrel való visszaélés megelőzése érdekében minden esetben megfelelő biztosítékoknak kell rendelkezésre állniuk.

Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben részt vehessenek a megbízható bejelentők jelentéstételi mechanizmusaiban.

Észszerű egyensúlyt kell teremteni a megbízható bejelentőktől érkező értesítések magas színvonalának biztosítása, a vállalkozások által a megbízható bejelentőkkel kapcsolatban hozott további intézkedések hatálya, valamint e minőségi standardok biztosításának terhe között. Amennyiben a megbízható bejelentői mechanizmusok általi visszaélések tapasztalhatók az érvényes szabványokkal szemben, meg kell szüntetni a megbízható bejelentői státusz kiváltságát.

7.Felhasználók bejelentései

A jogellenes online tartalom elleni hatékony küzdelem terén a rendes felhasználókat fel kell hatalmazni arra, hogy a jogellenes tartalmakat jelezzék az online platformoknak, és bízhassanak abban, hogy az indokolt bejelentéseket gyorsan figyelembe veszik és annak megfelelően eljárnak.

Amennyiben a tartalom nyilvánosan hozzáférhető, az ilyen jelentéstételi mechanizmusoknak a nyilvánosság számára is hozzáférhetőnek kell lenniük, felhasználóként való bejelentkezés nélkül is. A potenciálisan jogellenes tartalom értékelése hatékonyságának és pontosságának javítása érdekében az ilyen a mechanizmusnak lehetővé kell tennie az elektronikus úton történő egyszerű értesítést.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat célja, hogy a videómegosztási platformok szolgáltatói számára kötelezővé tegye olyan mechanizmusok létrehozását és működtetését, amelynek segítségével a felhasználók jelenthetik a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését hátráltató audiovizuális tartalmakat, illetve az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást tartalmazó tartalmakat.

8.A bejelentések magas színvonalának biztosítása

Az ilyen jelentéstételi mechanizmusoknak láthatónak, könnyen hozzáférhetőnek, felhasználóbarátnak és kontextuálisnak kell lenniük. Lehetővé kell továbbá tenniük a különböző tartalmak egyszerű bejelentését, például az olyan indokok kategóriáinak listájából való kiválasztás révén, amelyek esetében a tartalom jogellenesnek minősül. Amennyiben technikailag megvalósítható, olyan elemeket is fel lehet használni, mint az értesítéseknek az anyaggal való első találkozáskor történő azonnali bejelentésének lehetősége, vagy a bejelentkezési adatok újrafelhasználásának felkínálása.

Az ilyen, kellően megalapozott és részletes értesítés lehetővé teszi a platform számára, hogy gyorsan megtalálja a potenciálisan jogellenes tartalmat, alaposan értékelje a tartalom jogellenességét, és adott esetben gyorsan cselekedjen. A platformok számára gyors döntéshozatalt lehetővé tevő részletesség pontos mértéke jelentősen eltérhet a tartalom típusától függően.

A felhasználók általában nem kötelezhetők arra, hogy azonosítsák magukat a jogellenes tartalomra vonatkozó jelentéstétel során, kivéve, ha ez az információ szükséges a tartalom jogszerűségének megállapításához (pl. a szellemitulajdon-jogok tulajdonjogának érvényesítése). Ez különösen igaz abban az esetben, ha a biztonságuk veszélybe kerülhet, vagy ha a személyazonosság felfedése jogi következményekkel járhat. A felhasználókat ösztönözni kell arra, hogy minden olyan esetben, amikor fenn kívánják tartani az anonimitásukat a platformokkal szemben, a megbízható bejelentők révén nyújtsák be bejelentésüket.

Ugyanakkor a bejelentők számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a bejelentésben önkéntes alapon megadhassák elérhetőségüket annak érdekében, hogy az online platform további információkat kérhessen, vagy tájékoztathassa a bejelentőt a tervezett intézkedésekről. Ebben az esetben a bejelentőnek visszaigazolást kell kapnia, valamint egy értesítést, amelyben jelzik a bejelentés nyomon követését.

A visszaigazolás révén nem csak azt lehet elkerülni, hogy a bejelentőnek ellenőriznie kelljen, hogy bejelentését nyomon követték-e, de egy bírósági vagy peren kívüli eljárásban bizonyítékként is szolgálhat az ilyen eljárásokra vonatkozó szabályokkal összhangban.

9.Az online platformok proaktív intézkedései

10.Proaktív intézkedések és a felelősség alóli mentesség

Az online platformoknak – központi szerepükre és lehetőségeikre, valamint az ehhez kapcsolódó felelősségükre tekintettel – hatékony proaktív intézkedéseket kell bevezetniük a jogellenes online tartalmak felderítése és eltávolítása érdekében, és nem szabad csupán az általuk kapott bejelentésekre hagyatkozniuk. Ezen túlmenően a jogellenes tartalom bizonyos kategóriái esetében előfordulhat, hogy a platformok által bevezetett ilyen intézkedések nélkül nem lehet teljes mértékben elérni azt a célt, hogy csökkenjen a súlyos károk kockázata.

A Bizottság úgy véli, hogy az ilyen önkéntes proaktív intézkedések nem vezetnek automatikusan ahhoz, hogy az online platform elveszíti az elektronikus kereskedelmi irányelv 14. cikkben meghatározott, felelősség alóli mentességét.

Először is, ez a felelősség alóli mentesség kizárólag az irányelv 14. cikkében meghatározott feltételeket teljesítő „tárhelyszolgáltatókat” illeti meg; ilyen szolgáltatók azok, amelyek tevékenysége információnak harmadik felek kérésére történő tárolásából áll, és amelyek nem töltenek be olyan aktív szerepet, amelynek révén tudomást szereznének az említett információkról, vagy ellenőrizhetnék azokat 33 . 

A digitális egységes piacon a szerzői jogokról szóló irányelvre irányuló, 2016. szeptember 14-i bizottsági javaslat (38) preambulumbekezdése ebben a tekintetben megállapítja: „A[z elektronikus kereskedelemről szóló irányelv] 14. cikkének rendelkezéseit illetően ellenőrizni kell, hogy a szolgáltató aktív szerepet játszik-e, tehát a feltöltött művek és egyéb teljesítmények megjelenítését optimalizálja, vagy azokat reklámozza-e, függetlenül az ehhez alkalmazott módszerektől”.

Kifejezetten az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 14. cikkével kapcsolatban, a L’Oreal kontra eBay ügyben a Bíróság tisztázta, hogy „pusztán az a tény, hogy [valamely online platform] az eladásra való felkínálásokat a szerverén tárolja, meghatározza szolgáltatásának feltételeit, azért díjazásban részesül, és általános felvilágosítást ad ügyfelei részére, nem járhat azzal a hatással, hogy megfosztja őt [az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 14. cikkében] előírt, felelősséggel kapcsolatos mentességektől” 34 . A Bíróság azonban azt is kimondta, hogy „[a]mennyiben azonban az [online platform] olyan segítséget nyújtott, amely különösen a szóban forgó eladásra való felkínálások megjelenítésének optimalizálásában vagy azok elősegítésében áll” 35 , fennáll ilyen hatás.

Ebből az következik, hogy pusztán az a tény, hogy egy online platform megtesz bizonyos intézkedéseket a szolgáltatásai nyújtásával kapcsolatban, általában véve nem feltétlenül jelenti azt, hogy aktív szerepet játszik az általa tárolt egyedi tartalmi elemmel kapcsolatban, és hogy az online platform ez okból ne részesülhetne a felelősséggel kapcsolatos mentességekből. A Bizottság álláspontja szerint az ilyen intézkedések magukban foglalhatják – és magukban is kell, hogy foglalják – a jogellenes tartalmak felismerésére és eltávolítására irányuló proaktív intézkedéseket, különösen, ha ezeket az intézkedéseket az online platform szolgáltatási feltételei alkalmazásának részeként hajtják végre. Ez összhangban lesz az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv által a különböző releváns érdekek közötti egyensúlyt illető céljával 36 . Emlékeztet arra, hogy a jogellenes adatok eltávolítására és az azokhoz való hozzáférés megszüntetésre irányuló gyors és megbízható eljárások bevezetése és végrehajtása minden érintett félnek érdeke 37 . Noha az irányelv nem zárja ki az online platformok általános tényfeltárásra való kötelezhetőségét 38 , elismeri az önkéntes intézkedések fontosságát is. 39  

Másodszor, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 14. cikke értelmében az említett rendelkezés hatálya alá eső szolgáltatók csak az alábbi két feltétel teljesülése mellett részesülhetnek a felelősség alóli mentességben: a) nincsen tényleges tudomásuk jogellenes tevékenységről vagy információról, és – ami a kárigényeket illeti – nincsen tudomásuk olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek nyilvánvalóan jogellenes tevékenységre vagy információra utalnának; vagy b) amint ilyenről tudomást szereztek, haladéktalanul intézkednek az információ eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről.

A Bíróság tisztázta, hogy ezek a feltételek „minden olyan helyzetre vonatkoznak, amikor az érintett [online platform] bármilyen módon tudomást szerez [olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek alapján valamely gondosan eljáró gazdasági szereplőnek fel kellett volna ismernie a szóban forgó jogellenességet]”, és hogy ez – a harmadik fél által történő bejelentésen túl – magában foglalja azokat a helyzeteket is, amikor a platform „saját kezdeményezésére indult vizsgálat folytán felfedezi valamely jogellenes tevékenyég vagy információ fennállását” 40 . 

Ebből az következik, hogy online platform által a jogellenes tartalmak felderítésére és eltávolítására megtett proaktív intézkedéseknek lehet olyan eredménye, hogy a platform tudomást szerez a jogellenes tevékenységekről vagy a jogellenes információkról, és így az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban elveszti a felelősség alóli mentességét. Ilyen esetekben azonban az online platformnak továbbra is megvan a lehetősége, hogy miután ilyenekről tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedjen a szóban forgó adatok eltávolítása vagy az azokhoz való hozzáférés letiltása érdekében. Amennyiben így tesz, az online platformra továbbra is vonatkozik a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti felelősség alóli mentességben. Ezért a felelősség alóli mentesség elvesztésével kapcsolatos aggályoknak nem szabad elrettenteniük az e közlemény által ösztönözni kívánt hatékony, proaktív önkéntes intézkedések alkalmazásától, illetve nem szabad kizárniuk azt.

11.A jogellenes tartalmak felderítésére szolgáló technológia alkalmazása

Tekintettel az online platformokon közvetített anyagok mennyiségére, valamint az információfeldolgozás és gépi intelligencia terén elért technológiai fejlődésre, az automatikus felderítési és szűrési technológiák alkalmazása egyre fontosabb eszközzé válik a jogellenes online tartalmak elleni küzdelemben. Számos nagy platform valamilyen, különböző technológiákon – az egyszerű metaadat-szűréstől a tartalmak kivonatolásáig (hashing) és azok ujjlenyomatáig (fingerprinting) – alapuló megfeleltetési algoritmusokat használ.

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv kimondja, hogy a felelősségre vonatkozó rendelkezései nem zárhatják ki a védelmet, valamint az azonosítást szolgáló technikai rendszerek és a digitális technológia által lehetővé tett technikai ellenőrző eszközök kifejlesztését és hatékony működtetését. 41 Amint azt az irányelv is egyértelművé teszi, az ilyen műveletekre azonban az uniós és nemzeti jog – különösen a magánélet és a személyes adatok védelemére, valamint az általános ellenőrzési kötelezettségek tagállamok általi előírásának tilalmára vonatkozó – alkalmazandó szabályainak korlátjain belül kerülhet sor 42 .

Az ágazatspecifikus jogszabályok kötelező szabályokat írhatnak elő az online platformok számára, hogy a jogellenes tartalmak felderítésének és felszámolásának biztosítása érdekében intézkedéseket hozzanak – például a szerzői jogra vonatkozóan –, még akkor is, ha jogosultak az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 14. cikkében előírt felelősség alóli mentességre.

Általánosabban fogalmazva, az ilyen technológia használatát és továbbfejlesztését különösen olyan esetekben ösztönzik, amikor súlyos károk kockázata merül fel, mint arra az Európai Tanács 2017. június 22-i következtetései 43 is felszólítanak. A potenciálisan jogellenes tartalom azonosítására automatikus eszközöket és szűrőket lehet használni; a magán- és állami kutatás jelenleg is lépéseket tesz az ilyen eszközök kifejlesztése terén. Például a szerzői jog területén az automatikus tartalomfelismerés már több éve hatékony eszköznek bizonyult.

A Bizottság támogatja a technika jelenlegi állásán túlmutató további kutatási és innovatív megközelítéseket, amelyek célja a jogellenes tartalom azonosítására szolgáló technikai eszközök pontosságának javítása 44 . Arra ösztönzi továbbá az ipart, hogy biztosítsa az innovációk hatékony alkalmazását, ami hozzájárulhat az automatikus felderítési eljárások hatékonyságának és eredményességének növeléséhez.

A legtöbb esetben a jelenlegi legjobb ipari gyakorlat az, hogy automatikus eszközöket használnak azon vitatott tartalmak körének szűkítésére, amelyet emberi szakértők világítanak át, akik azután fel tudják mérni az ilyen tartalmak jogellenes jellegét. Az emberi beavatkozás elve általában fontos eleme az olyan automatikus eljárásoknak, amelyek célja egy adott tartalom jogellenességének megállapítása, különösen azokon a területeken, ahol magas a hibaarány, vagy ahol a tartalmat kontextusba kell helyezni. 

12.Illegális tartalmak eltávolítása 

45 Az egész társadalom érdeke, hogy a platformok a lehető leggyorsabban eltávolítsák a jogellenes tartalmakat. Ugyanakkor az ilyen tartalom eltávolítása nem akadályozhatja az alapul szolgáló jogsértéshez kapcsolódó büntetőeljárás lefolytatását vagy annak egyéb módon történő nyomon követését. A hatóságok és az online platformok közötti tapasztalatcsere e tekintetben fontos szakpolitikai ügy. A bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférést meg kell könnyíteni egy e kérdéssel kapcsolatos jelenleg készülő jogalkotási kezdeményezés révén. A jogellenes tartalom platformok általi eltávolítása nem befolyásolhatja az uniós vagy nemzeti joggal szemben elkövetett bűncselekmények kivizsgálását vagy büntetőeljárás alá vonását.

Olyan szilárd biztosítékoknak kell rendelkezésre állni, amelyek korlátozzák a legális tartalmak eltávolításának kockázatát, és amelyeket az eltávolítási eljárások elszámoltathatóságának fokozása érdekében egy sor észszerű átláthatósági követelmény egészít ki.

13.A gyors eltávolítás és a bűncselekményeknek a bűnüldöző hatóságok felé történő bejelentésének biztosítása

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv előírja az internetes platformok számára, hogy – amennyiben továbbra is részesülni kívánnak a felelősség alóli mentességből – „haladéktalanul” lépjenek fel a jogellenes tartalom eltávolítása érdekében, amint tudomást szereztek róla. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, az a szóban forgó ügy sajátosságaitól, különösen a jogellenes tartalom típusától, az értesítés pontosságától és az esetlegesen okozott kártól függ.

A gyakorlatban a különböző tartalmak esetében az adott tartalom jogszerűségének meghatározásához különböző mennyiségű háttér-információra van szükség. Például amíg gyermekpornográfia esetében könnyebb megállapítani az anyag jogellenes jellegét, a rágalmazó kijelentések jogellenességének meghatározása általában alapos elemzést igényel annak kontextusát illetően.

Amennyiben súlyos kárról van szó, például a terrorcselekményre való felbujtás esetén, a gyors eltávolítás különösen fontos, és konkrét határidőkhöz köthető. 

Egyes önkéntes eljárások – mint például a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni küzdelemre vonatkozó magatartási kódex – indikatív célokat tűztek ki az eltávolítás idejére, ami e magatartási kódex esetében többnyire 24 óra.

A tartalmak teljesen automatizált törlése vagy felfüggesztése különösen hatékony lehet, és abban az esetben kell alkalmazni, ha a körülmények kevés kétséget hagynak az anyag jogellenességével kapcsolatban, például olyan anyagok esetében, amelyek eltávolításáról a bűnüldöző hatóságok értesítést küldtek, vagy olyan ismert jogellenes tartalom esetében, amelyet korábban a 4.3 szakaszban említett biztosítékok alapján töröltek.

Általános szabályként – a bejelentésben szereplő információk minőségéből és pontosságából, valamint a bejelentők megbízható státuszából adódóan – a megbízható bejelentő által kezdeményezett eltávolítást gyorsabban kell végrehajtani.

Szellemitulajdon-jog megsértéséből eredő gazdasági károk esetében a jogsértésből eredő esetleges gazdasági kár mértéke szorosan függhet az eltávolítás gyorsaságától.

A platformok által a tartalom típusától függően az eltávolítási kérések feldolgozására fordított időre vonatkozó egyértelmű jelentéstétel elő fogja segíteni a meghozott intézkedések értékelését, és növelni fogja a platformok szélesebb körű elszámoltathatóságát. 

Bizonyos esetekben – különösen, amikor az online platformoknak nehéz egy adott tartalom jogszerűségét megállapítani, és potenciálisan vitatható döntésről van szó – előnyös lenne, ha a kétséges ügyet egy harmadik félnek továbbíthatnák tanácskérés céljából. Egyes tagállamokban az önszabályozó testületek vagy az illetékes hatóságok töltik be ezt a szerepet. Az online platformok és az illetékes hatóságok közötti megerősített együttműködés részeként kifejezetten ajánlott az ilyen együttműködés.

46 Végezetül az internetes platformoknak jelentést kell tenniük a bűnüldöző hatóságok számára minden olyan esetben, amikor bűncselekmény vagy más jogsértés bizonyítékáról szereznek tudomást vagy azzal találkoznak, hogy figyelmeztessék az illetékes hatóságokat és lehetővé tegyék számukra az ilyen tartalmat előállító személyek, illetve a szolgáltatásokkal visszaélő szervezett bűnözők vagy terrorista csoportok kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását. Ennek során tiszteletben kell tartaniuk az alkalmazandó jogi követelményeket, beleértve a személyes adatok védeleméről szóló (EU) 2016/679 rendeletet is. Ez szintén helyénvaló lehet az uniós jogszabályoknak nem megfelelő termékek és kereskedelmi gyakorlatok felajánlása és értékesítése esetében.

A bűnüldöző hatóságokkal a bűncselekmények kinyomozása és büntetőeljárás alá vonása során való együttműködés szükségessége egyes esetekben – a nemzeti hatóságok szigorú felügyelete mellett és a nemzeti büntetőeljárási szabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett – a szóban forgó jogellenes tartalom eltávolításától való tartózkodást is eredményezheti, amennyiben erre szükség van egy konkrét, folyamatban lévő vizsgálat keretében.

47 48 49 A bűnüldöző hatóságoknak ki kell építeniük az e bejelentésekkel kapcsolatos megfelelő intézkedések meghozatalához szükséges kapacitást. A kapcsolattartó pontokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok példája a SIRIUS portál, amelyet az Europol hozott létre azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamokat a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos nyomozásokban, ideértve a platformok közötti együttműködést és az uniós bűnüldözést.

14.Az átláthatóság javítása 

15.Az online platformok tartalomra vonatkozó politikájának átláthatósága

Annak kérdését, hogy a tartalom legális vagy jogellenes, uniós és nemzeti jogszabályok szabályozzák. Ugyanakkor az online platformok saját szolgáltatási feltételei nemkívánatosnak vagy kifogásolhatónak tekinthetik a tartalmak egyes konkrét típusait.

50 Az online platformoknak szolgáltatási feltételeikben nyilvánosságra kell hozniuk a tartalomra vonatkozó részletes politikájukat, és ezt egyértelműen közölniük kell a felhasználóikkal. Ezeknek a feltételeknek nem csak a tartalom eltávolítására vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetésére vonatkozó politikát kell meghatározniuk, hanem tartalmazniuk kell azok a biztosítékokat is, amelyek biztosítják, hogy a tartalommal kapcsolatos intézkedések nem vezetnek túlzott törléshez („over-removal”). A platformok általános törlési politikáinak fokozott átláthatósága érdekében különösen az online platformok szolgáltatási feltételeinek egyértelműen meg kell határozniuk minden lehetőséget a felhasználók számára a tartalomeltávolítási döntések megtámadására. Ez várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a felhasználók véleménynyilvánításhoz és tájékoztatáshoz való alapvető jogára gyakorolt esetleges negatív hatás.

16.A bejelentési és intézkedési eljárások átláthatósága

Az átláthatósági jelentésnek ki kell terjednie a platformok tartalomkezelési politikái alkalmazásának eredményére is.

Kellőképpen figyelembe véve a tartalom-specifikus különbségeket, ezen átláthatósági jelentések szempontjából hasznos lenne bizonyos szabványosítás az egységes digitális piacon belül. Ez lehetővé tenné a jobb nyomon követést, megkönnyítené az ilyen információk elektronikus összesítését, és segítene elkerülni a határokon átnyúló tárhelyszolgáltatások szükségtelen akadályait.

Különös figyelmet kell fordítani annak lehetővé tételére, hogy a kisebb online platformok és a kkv-k is szolgáltassanak ilyen átláthatósági adatokat, valamint hogy az olyan támogató tevékenységek, mint a szabványosítás, biztosítsák az adminisztratív terhek minimális szinten tartását.

A Bizottság az ágazattal folytatott strukturált párbeszéd keretében tovább fogja vizsgálni a szabványosítás lehetőségeit a bejelentési eljárások és az eltávolítási rendszerekre és eredményekre vonatkozó átláthatósági jelentések tekintetében.

17.A túlzott törléssel és a rendszerrel való visszaéléssel szembeni biztosítékok

A gyors fellépés – ideértve a feltöltésszűrési intézkedéseket vagy az olyan automatikus felderítést is, amelyek célja a jogellenes tartalmak gyors eltávolításának biztosítása, különösen ha nincs emberi beavatkozás a rendszerben – hatással lehet a döntés pontosságára, a legális tartalom eltávolításának kockázatát is beleértve. Ezért fontos annak biztosítása, hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre a tévedésből törölt tartalom visszaállításához.

18.A bejelentések megtámadása

A tartalom szolgáltatói számára általánosságban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezt a döntést egy viszontbejelentéssel megtámadhassák. Ez akkor is érvényes, ha a tartalom törlése automatizált.

Például az AVMSD módosítására irányuló javaslat 28a. cikke értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell olyan panasztételi és jogorvoslati mechanizmusok meglétét, amelyek segítségével a felhasználó és a videómegosztó platform rendezni tudja a közöttük a megfelelő intézkedések alkalmazásával kapcsolatban felmerülő jogvitákat.

Amennyiben a viszontbejelentés észszerű indokokat hoz fel annak alátámasztására, hogy a bejelentett tevékenység vagy információ nem jogellenes, a platform szolgáltatójának – a platform szolgáltatási feltételeinek sérelme nélkül – vissza kell állítania azt a tartalmat, amelyet indokolatlan késedelem nélkül töröltek, vagy lehetővé kell tennie a felhasználó általi újrafeltöltést.

A döntések megtámadásának lehetősége várhatóan a legális tartalmak indokolatlan eltávolítása számának csökkenéséhez vezet, valamint igazoló dokumentumokat biztosít peren kívüli vitarendezési mechanizmusokhoz vagy a bírósági fellebbviteli eljárásokhoz.

Bizonyos körülmények között nem lenne megfelelő a tartalomszolgáltató tájékoztatása és/vagy viszontbejelentés engedélyezése, különösen azokban az esetekben, amikor ez akadályozná a tagállamok hatóságainak a bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és az elkövetők büntetőeljárás alá vonásához szükséges vizsgálati hatásköreit, mint például a gyermekek szexuális zaklatását okozó anyagok esetében.

19.A rosszindulatú bejelentések elleni intézkedések és viszontbejelentések

52 Ugyanakkor az értesítési-cselekvési eljárásokkal időnként rossz gyakorlatokkal vagy rosszhiszeműen is vissza lehet élni. Az ilyen gyakorlatot határozottan vissza kell szorítani, például azon bejelentések elsőbbségi kezelésének háttérbe szorításával, amelyek egy olyan bejelentőtől érkeznek, aki gyakran küld érvénytelen bejelentéseket vagy gyakran kap viszontbejelentéseket, vagy a megbízható bejelentői státusz – bevett és átlátható kritériumok alapján történő – visszavonásával. Ezeknek a politikáknak egyértelműen szerepelniük kell az online platform szolgáltatási feltételeiben is, és a nyilvános elszámoltathatóság növelése érdekében az online platformok általános átláthatósági jelentésének is részét kell képezniük. Hasonló intézkedéseket kell bevezetni a visszaélésszerű viszontbejelentések tekinttében is.

20.A jogellenes tartalmak újbóli megjelenésének megelőzése

A jogellenes tartalmak észlelésüket és eltávolításukat követően nem jelenhetnek újra meg az interneten. Az újbóli megjelenés hatékony és eredményes megelőzése a meglévő bevált gyakorlatok és megfelelő biztosítékok alapján elengedhetetlen egy jól működő rendszerhez. Az ismert jogellenes anyagoknak a platformokon keresztül történő terjesztésének megakadályozása érdekében szorosabb együttműködésre van szükség az online szolgáltatók között, teljes mértékben tiszteletben tartva az alkalmazandó versenyjogi szabályokat. Fontos továbbá a bűnüldöző hatóságok együttműködésének fokozása a kisebb, kevésbé ellenállóképes vállalkozásokkal, amelyek az online bűncselekmények elkövetésében részt vevő bűnözők és más személyek előnyben részesített platformjává válhatnak, amennyiben a többinél kiszolgáltatottabbnak tűnnek.

21.A visszaeső elkövetőkkel szemben hozott intézkedések

53 Annak elkerülése érdekében, hogy a jogsértő tartalmakat megosztó felhasználók az azonos jellegű jogellenes tartalmat mindig újra megjelentessék, számos internetes platform vezetett már be intézkedéseket a visszaeső elkövetőkkel szemben, például a felhasználói fiókok felfüggesztését vagy megszüntetését, illetve árnyékletiltási intézkedéseket.

Ez abban az esetben is alkalmazandó, ha a jogsértő ugyanaz a személy és a kérdéses tartalom azonos jellegű, és – indokolt esetben – a felhasználót haladéktalanul értesítették a vele kapcsolatban beérkezett bejelentés(ek)ről, valamint a későbbi felfüggesztésről vagy megszüntetésről. Ez lehetővé tenné a felhasználó számára a határozat megtámadását és megkönnyítené az intézkedéssel szembeni bírósági jogorvoslathoz való hozzáférést, adott esetben a felhasználó és a platform közötti szerződés, valamint az alkalmazandó jog alapján. Ilyen esetekben is teljes mértékben tiszteletben kell tartani a személyes adatok feldolgozására vonatkozó adatvédelmi szabályokat.

Ismét csak nem szabad tájékoztatni vagy értesíteni a tartalom szolgáltatóját, ha ez akadályozná a tagállamok hatóságainak a bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és az elkövetők büntetőeljárás alá vonásához szükséges vizsgálati hatásköreit, feltéve, hogy a szükséges jogalap rendelkezésre áll.

22.Automatikus szűrők újrafeltöltés ellen

A 3.3. szakaszban említett, a potenciálisan jogellenes tartalom azonosítására használt technológiák mellett a technológiai eszközöket nagyobb megbízhatósággal lehet a már jogellenesként azonosított és annak minősített tartalmak ujjlenyomat-alapú azonosítására és kiszűrésére (a törlés utáni állapot megtartása) használni. A Bizottság ezért erőteljesen ösztönzi az ilyen eszközök további használatát, fenntartva az alábbiakban ismertetett megfelelő biztosítékok – mint például a visszafordíthatóság és a kivételek – alkalmazását.

Ez zajlik jelenleg a „hash adatbázissal”, amelyet az uniós internetes fórum keretében alkalmaznak a terrorista tartalmakkal kapcsolatban, illetve a szerzői jogok területén vagy a gyermekpornográfia tekintetében, de a bűnüldöző hatóságok által a vonatkozó jogszabályoknak nem megfelelőként megjelölt termékek esetében is. Ezek a gyakorlatok jó eredményeket mutattak. Hatékonyságuk azonban nagyban függ a tartalmak téves azonosításának korlátozásával és a kontextust figyelembe vevő döntések megkönnyítésével, valamint a visszafordíthatóságra vonatkozó szükséges biztosítékokkal kapcsolatos további előrelépésektől.

Például az automatikus tartalomfelismerésben a szerzői jogok terén meglévő gyakorlaton alapuló, a digitális egységes piacon belüli szerzői jogokról szóló bizottsági javaslat is elismeri e technológiákat – amennyiben azok megfelelőek és arányosak – többek között a nem engedélyezett tartalmak bizonyos online szolgáltatásokon történő rendelkezésre állásának megelőzésére szolgáló lehetséges eszközként.

A törlés utáni állapot megtartását biztosító eljárásoknak lehetővé kell tenniük a kontextust figyelembe vevő kivételeket, illetve azokat az eseteket, amikor a törölt tartalmat módosítják és összhangba hozzák a jogi vagy egyéb követelményekkel.A kontextust figyelembe vevő kivételek hatályának és időzítésének figyelembe kell vennie a tartalom sajátos jellegét és a kapcsolódó biztonsági fenyegetéseket, valamint az ilyen tartalom alaposabb értékelésig történő ideiglenes felfüggesztésének lehetőségét.

Az internetes platformoknak biztosítaniuk kell eszközeik folyamatos frissítését is annak biztosítása érdekében, hogy minden jogellenes tartalmat ki tudjanak szűrni, figyelembe véve a bűnözők és az online jogsértő tevékenységekben érintett egyéb személyek változó taktikáját és magatartását. A terrorista tartalmakhoz használt eszközök esetében azokat úgy kell adaptálni, hogy ki tudják szűrni az új és régi tartalmakat, valamint biztosítsák azok gyors felülvizsgálatát és eltávolítását. Ezeket a tartalmakat be kell vinni a platformok közötti eszközökbe, mint például az említett hash adatbázisba (amelyet jelenleg a terrorista tartalmakkal kapcsolatban használnak). Ezt a technológiai fejlesztést az online platformok, az illetékes hatóságok és más érdekelt felek – köztük a civil társadalom – közötti együttműködés keretében kell végrehajtani.

23.Következtetés

Az online platformok tárhelyein megjelenő jogellenes tartalmak szaporodása valós kárt okoz a társadalomban, ideértve polgáraink integritását, méltóságát és egészségét fenyegető kockázatokat is; ha ezt nem kezeljük megfelelően, az ilyen káros hatások alááshatják a tágabb értelemben vett digitális szolgáltatásokba, és végül a digitális egységes piacba (az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés kulcsfontosságú motorjába) vetett bizalmat. Még akkor is, ha ezeket a tartalmakat harmadik felek hozzák létre és töltik fel, az online platformok folyamatosan növekvő társadalmi befolyása – amely a kapuőrszerepüktől a tartalomig és az információig tart – növeli a felhasználóikkal és a társadalom egészével szembeni felelősségüket. Ezért proaktív módon ki kell irtani a jogellenes tartalmakat, meg kell előzni azok újbóli megjelenését, hatékony értesítési-cselekvési eljárásokat kell alkalmazni, és jól működő interfészeket kell létrehozni a harmadik felekkel (mint például a megbízható bejelentőkkel), valamint elsőbbséget kell biztosítani a nemzeti bűnüldöző hatóságok bejelentéseinek. Ha az online platformok döntik el, hogy a jogszabályok értelmében a tartalmat kell jogellenesnek tekinteni, megfelelő fékek és ellensúlyok bevezetésére van szükség.

Ez a közlemény iránymutatással szolgál, de nem változtatja meg az alkalmazandó jogi keretet, illetve nem tartalmaz jogilag kötelező erejű szabályokat; elsősorban arra irányul, hogy iránymutatást nyújtson az online platformok számára azon lehetőségekről, amelyek segítségével felelősségteljesen járhatnak el a tárhelyeiken megjelenő jogellenes tartalmak elleni küzdelem terén. Célja továbbá a jogellenes tartalmak különböző formáival kapcsolatos bevált eljárási gyakorlatok általános érvényesítése a platformok és az illetékes hatóságok közötti szorosabb együttműködés elősegítése érdekében. Ennek megfelelően olyan európai megközelítést vázol fel a jogellenes tartalmak internetes platformok általi kezelésére, amely ötvözi a jogellenes tartalom gyors és hatékony eltávolításának, valamint a bűncselekmények megelőzésének és üldözésének szükségességét az online szólásszabadság védelemével. Ez az iránymutatás kiegészíti és megerősíti a folyamatban lévő ágazatspecifikus párbeszédeket.

Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a kisebb online platformok képesek legyenek az ilyen eljárások végrehajtására; e közlemény számos elemét az ilyen platformok sajátos igényeinek figyelembevételével alakítottuk ki. A Bizottság ennek ellenére további lehetőségeket is meg fog vizsgálni az iránymutatás kisebb platformokra történő alkalmazásának támogatása érdekében.

A digitális egységes piachoz nagyobb koherenciára van szükség a különböző, földrajzi határokon átnyúló közpolitikai válaszok terén. A Bizottság ezért e közleménnyel első lépésként közös eszközöket biztosít a jogellenes tartalmak eltávolításával kapcsolatos közös kihívás kezelésére.

(1)

Jelenleg másodpercenként körülbelül 8 000 tweetet tesznek közzé a Twitteren, 1 000 képet osztanak meg az Instagramon, 60 000 keresést végeznek a Google-on és 70 000 YouTube-videót tekintenek meg. Lásd: http://www.internetlivestats.com/    

(2)

Lásd a 2. szakaszt.

(3)

A Európai Tanács következtetései, ST 8/2017 INIT, 2017. június 22-23., A G7-ek taorminai nyilatkozata, 2017. május 26., valamint A G20-csoport vezetőinek nyilatkozata, 2017. július 8.

(4)

Az Európai Parlament 2017. június 15-i állásfoglalása az online platformokról (2016/2274(INI)).

(5)

Az itt bemutatott elemek egy sor nyilvános és célzott konzultáció, valamint az érdekelt felekkel tartott munkaértekezletek információin alapulnak.

(6)

Lásd a Bizottság legutóbbi jelentését az Európai Parlament és a Tanács részére, amelyben értékeli a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló 2011/93/EU irányelv (2011. december 13.) 25. cikkében említett intézkedések végrehajtását.

(7)

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket a terrorista bűncselekmények elkövetésére uszító online tartalmak azonnali eltávolításának biztosítására (21. cikk). Ezen a területen az EU internettel foglalkozó fóruma keretében a platformok az Europol szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó egységének (IRU) felkérése alapján önkéntes alapon távolítják el a terrorista tartalmakat.

(8)

COM(2016) 593.

(9)

COM(2016) 287.

(10)

http://ec.europa.eu/justice/fundamental-rights/files/hate_speech_code_of_conduct_en.pdf

(11)

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-6243_en.htm

(12)

http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/3/2016/EN/3-2016-3724-EN-F1-1.PDF

(13)

HL C 250., 2017.8.1.

(14)

  http://ec.europa.eu/environment/cites/pdf/WAP_EN_WEB.pdf  

(15)

SWD(2016)163, 2016.5.25.

(16)

http://ec.europa.eu/internal_market/scoreboard/performance_by_governance_tool/consumer_protection_cooperation_network/index_en.htm

(17)

COM(2012) 196 final Közlemény („Gyermekbarát internet”): https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/alliance-better-protect-minors-online  

(18)

COM(2016) 288 és COM(2017) 228.

(19)

  http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-1471_hu.htm  

(20)

http://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=71674

(21)

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-544_en.htm.

(22)

http://www.inhope.org/Libraries/Annual_reports/INHOPE_Annual_Report_2015.sflb.ashx?download=true

(23)

Az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv (2000. június 8.).

(24)

Megjegyzendő, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szerint csak azok az információs társadalommal összefüggő szolgáltatók jogosultak a 12–14. cikkben biztosított, felelősség alóli mentességre, amelyek közvetítő szolgáltatóknak minősülnek (vagyis pusztán továbbítási, gyorsítótárolóban történő rögzítési vagy tárhelyszolgáltatást nyújtanak). A (42) preambulumbekezdés tisztázza, hogy a felelősség alóli mentességre jogosult tevékenység „pusztán technikai, automatikus és passzív jellegű, ami azt is jelenti, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtónak sem tudomása nincs a továbbított, illetve tárolt adatról, se nem kezeli azt az adatot.”

(25)

A legtöbb online platform tárhelyszolgáltatást kínál a felhasználóik által feltöltött tartalmaknak.

(26)

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (40) preambulumbekezdése. Megjegyzendő, hogy ez a közlemény inkább a tárhelyszolgáltatókra koncentrál, nem pedig az egyszerű továbbításra (12. cikk) vagy a gyorsítótárolóban történő rögzítésre (13. cikk).

(27)

A tárhelyszolgáltatás egy információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybevevője által nyújtott információk tárolásából áll. Ebbe a kategóriába tartozhatnak a különböző szereplők, az online piacoktól, a videómegosztó platformoktól, a közösségi hálózatoktól, a blog- vagy értékelő weboldalakon keresztül a híroldalak felhasználói megjegyzéseket tartalmazó részeiig.

(28)

Az uniós jog hatálya alá tartozó (vagy javasolt) területek például a terrorizmus, a jogellenes gyűlöletbeszéd, a gyermekek szexuális zaklatása, a szellemi tulajdonjogok, a termékbiztonság, az élelmiszer- és dohánytermékek, illetve a hamisított gyógyszerek felkínálása és értékesítése, a fogyasztóvédelmi szabályok vagy a termékbiztonsági intézkedések stb. 2016-ban a Bizottság pontosította a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv értelmében a fogyasztókkal szemben kereskedőként működő online platformok átláthatóságára és a szakmai gondosságra vonatkozó kötelezettségeket is.

(29)

Az audiovizuális tartalommal összefüggésben ezzel az audiovizuális média-szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslat foglalkozik.

(30)

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 14. cikkének (3) bekezdése egyértelműsíti, hogy a 14. cikk „nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a tagállamok jogrendszereivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.” Például a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv 11. cikke a következőképpen rendelkezik: „A tagállamok emellett biztosítják, hogy a jogsértő magatartástól való eltiltást a jogosultak kérelmezhessék olyan közvetítők ellen, akiknek szolgáltatásait harmadik személy a szellemi tulajdonjog megsértése céljából veszi igénybe, a 2001/29/EK irányelv 8. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül.”

(31)

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 15. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A Felek előírhatják az információs társadalmi szolgáltatók számára, hogy haladéktalanul tájékoztassák az illetékes állami hatóságokat a szolgáltatásaik igénybevevői által végzett jogellenes tevékenységekről vagy információszolgáltatásról, illetve, hogy kérésük esetén kötelezően tájékoztassák az illetékes hatóságokat a szolgáltatásaik azon igénybevevőinek azonosítását lehetővé tevő információkról, akikkel információtárolásra vonatkozó megállapodást kötöttek.”

(32)

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelv 5. cikke értelmében.

(33)

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (42) preambulumbekezdése. Lásd a Google France ügyben hozott ítélet 114. és 120. pontját; A Bíróság C-324/09. sz., L’Oréal kontra eBay ügyben 2011. július 12-én hozott ítéletének 113. pontja

(34)

eBay-ítélet, 115. pont

(35)

eBay-ítélet, 116. pont

(36)

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (41) preambulumbekezdése.

(37)

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (40) preambulumbekezdése.

(38)

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 15. cikkének (1) bekezdése.

(39)

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (40) preambulumbekezdése.

(40)

eBay-ítélet, 120–121. pont

(41)

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (40) preambulumbekezdése.

(42)

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (40) preambulumbekezdése, valamint 15. cikkének (1) bekezdése.

(43)

http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2017/06/22-euco-security-defence/

(44)

Az ipar által jelenleg alkalmazott kutatási és innovációs erőfeszítések olyan elemző eszközök kifejlesztésére irányulnak, amelyek képesek jobban megérteni a természetes nyelveket, a társadalmi hálózatokban található információs kaszkádokat, az információforrások azonosítását, a terjesztési mintákat és a hamis személyazonosságot. A Bizottság ezen a területen is támogatta a kutatást és innovációt olyan projektek finanszírozásával, amelyek célja automatikus ellenőrzési eszközök kifejlesztése a felhasználók által a közösségi hálózatokon létrehozott tartalmak valósághűségének ellenőrzéséhez. Ezek az eszközök segíthetik a potenciális valótlanságok azonosítását a szövegekben, képekben vagy videókban, és támogathatják az álhírek nyomon követését. Ugyanakkor az ilyen tartalmak jogellenes jellegének megállapítása túlmutat ezen eszközök jelenlegi funkcionális képességein.

(45)

További információk: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/ares-2017-3896097_hu és https://ec.europa.eu/home-affairs/what-we-do/policies/organized-crime-and-human-trafficking/e-evidence_en

(46)

A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja a 6. cikk (4) bekezdésével összefüggésben.

(47)

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 15. cikkének (2) bekezdése szerint a „Felek előírhatják az információs társadalmi szolgáltatók számára, hogy haladéktalanul tájékoztassák az illetékes állami hatóságokat a szolgáltatásaik igénybevevői által végzett jogellenes tevékenységekről vagy információszolgáltatásról, illetve, hogy kérésük esetén kötelezően tájékoztassák az illetékes hatóságokat a szolgáltatásaik azon igénybevevőinek azonosítását lehetővé tevő információkról, akikkel információtárolásra vonatkozó megállapodást kötöttek.”

(48)

Az internetes kutatást vizsgáló egységes rendszer kialakítása

(49)

Az Europol tovább fogja egyszerűsíteni az új egyablakos ügyintézési pontok létrehozását azáltal, hogy megfelelő képzéseket biztosít a bűnüldöző hatóságok számára azokban az országokban, ahol még nem hoztak létre egyablakos ügyintézési pontokat.

(50)

A személyes adatok feldolgozása esetén a platformok biztosítják az adatvédelmi rendelet 12. cikke szerinti átlátható adatvédelmi politikát.

(51)

Jelentéstétel a saját vizsgálatokról, az általános felhasználói bejelentésekről, a bűnüldöző hatóságok bejelentéseiről stb.

(52)

A bizonyítékok arra utalnak, hogy a versenytársak ezt az információt felhasználják (Notice and Takedown in Everyday Practice, J Urban et al., UC Berkeley, 2016), és hogy az értesítések automatikus létrehozásának gyakorlatával visszaéltek mesterségesen előállított tartalomra mutató linkek létrehozása céljából (a Google átláthatósági jelentése).

(53)

A „árnyékletiltás” („shadow banning”) az a cselekmény, amikor egy felhasználót úgy zárnak ki egy online közösségből, hogy a szóban forgó felhasználó nincs tudatában annak, hogy őt kitiltották.