EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.5.17.

COM(2017) 242 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) gyakorlati alkalmazásának felülvizsgálatáról

1.Az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) és annak felülvizsgálata

Az önbevallásként funkcionáló ESPD-ről elsősorban a 2014/24/EU irányelv 1 59. cikke rendelkezik, amely kimondja, hogy az ESPD alapját képező formanyomtatványt bizottsági végrehajtási jogi aktusok révén kell meghatározni, és ezeket a végrehajtási jogi aktusokat vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni 2 . Az ESPD önbevallás formájában előzetes bizonyítékokat tartalmaz a kizárási kritériumokra (pl. büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre, súlyos szakmai kötelességszegésekre) és a kiválasztási szempontokra (a pénzügyi, gazdasági és műszaki kapacitásra) vonatkozóan annak érdekében, hogy az alapjául szolgáló teljes dokumentációt (pl. igazolásokat, tanúsítványokat) csak a nyertes gazdasági szereplőnek kelljen benyújtania (kivéve, ha az eljárás megfelelő lefolytatásának biztosításához szükség van más résztvevők dokumentációjának ellenőrzésére is).

Továbbá, ha a 2014/25/EU irányelvvel 3 összhangban végzett közbeszerzés során a közszolgáltató ajánlatkérők a 2014/24/EU irányelvben előírt kizárási kritériumokat és/vagy kiválasztási szempontokat (vagy azok egy részét) alkalmazzák, akkor a 2014/25/EU irányelv 80. cikkének (3) bekezdése alapján alkalmazniuk kell az egységes európai közbeszerzési dokumentumot is.

A 2014/24/EU irányelv és a 2014/25/EU irányelv értelmében az ESPD kizárólag elektronikus formában alkalmazandó. Annak érdekében azonban, hogy az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező használatára való átállás zökkenőmentes legyen az EU-ban, 2018. április 18-ig az ESPD elektronikus és nyomtatott változata egyaránt használható.

Tekintettel az ESPD fontosságára és innovatív jellegére, az uniós jogalkotó úgy rendelkezett, hogy „a Bizottság felülvizsgálja az egységes európai közbeszerzési dokumentum gyakorlati alkalmazását, figyelembe véve a tagállami adatbázisok technikai fejlődését, és 2017. április 18-ig jelentést tesz erről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak” 4 .

2.A közbeszerzési irányelvek és az ESPD átültetésének jelenlegi állása

A 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv végrehajtási határideje 2016. április 18-án lejárt. Több tagállam azonban késett a végrehajtással, és csak a határidő után néhány héttel vagy hónappal zárta le azt. A 2017. február 16-i helyzet szerint még mindig 10 olyan tagállam van, amelyben nem került sor a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvet átültető tagállami végrehajtási intézkedések teljes körű alkalmazására és az intézkedések bejelentésére 5 . A teljes körű átültetés hiányával kapcsolatban jelenleg is folyamatban vannak a vonatkozó eljárások 6 .

Mivel az ESPD az irányelvek végrehajtásához kapcsolódik, a fent említettek következtében az ESPD gyakorlati alkalmazására vonatkozó értékelés időben és földrajzilag korlátozott.

A tagállamoknak a kezdeti végrehajtási szakasz során való támogatása céljából a Bizottság szolgálatai az (EU) 2016/7 bizottsági végrehajtási rendelethez mellékelt nyomtatott változaton kívül kidolgozták az ESPD elektronikus változatát is (az „e-ESPD”-t) 7 . Ezt négy különböző végrehajtási módban bocsátották a tagállamok rendelkezésére, amelyek különböző mértékű testre szabást tesznek lehetővé a tagállamok számára 8 .

Az e-ESPD szolgáltatás célja kizárólag az, hogy az átmenet során támogassa a tagállamokat, mivel az ESPD-ben rejlő lehetőségeket a „nemzeti” ESPD-knek az egyes tagállamok e-közbeszerzési rendszereivel, valamint tanúsítási/okirati nyilvántartásaival és adatbázisaival való integrációja révén kell kiaknázni. Ez három különböző cél elérését teszi lehetővé: a nemzeti feltételeknek megfelelő, nagyobb fokú testre szabás és átalakítás; a közigazgatás digitalizálásának elősegítése; valamint az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazása révén az eljárások egyszerűsítésének megalapozása. Az ESPD nemzeti megoldásai Dániában, Finnországban, Hollandiában és Szlovéniában már rendelkezésre állnak. Bár az e-ESPD csak átmeneti eszközként szolgál, az e-ESPD-vel foglalkozó bizottsági egység nagyon magas kihasználtságról számolt be (lásd a jelentés mellékletének 2. táblázatát).

3.Az ESPD tagállami végrehajtását támogató intézkedések

Az Európai Bizottság kísérő intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a fent említett informatikai eszközök rendelkezésre bocsátása mellett további módokon is támogassa a tagállamokat az ESPD végrehajtásában.

·Finanszírozás

A Bizottság finanszírozási lehetőségekkel támogatta az ESPD-nek a nemzeti e-közbeszerzési rendszerekbe való integrálását. A 4,9 millió EUR összegű támogatást tíz konzorcium számára osztották ki, melyekben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) tevékenységében részt vevő szervezetek is képviseltetik magukat 17 országból. 2017-ben további 4 millió euró összegű pályázati felhívást tesznek közzé.

·Végrehajtási műhelytalálkozók

Valamennyi tagállamban műhelytalálkozókat szerveztek az ország jelenlegi helyzetének elemzése, a lehetséges végrehajtási lehetőségek megvitatása, valamint az ESPD végrehajtását megkönnyítő segítségnyújtás céljából. Az építő jellegű megbeszéléseken az érdekelt felek széles köre vett részt (hatóságok, okirati nyilvántartások munkatársai, e-közbeszerzési szolgáltatók, felhasználók stb.). 2016 augusztusa és 2017. február 28. között 18 műhelytalálkozóra került sor (2017 nyara előtt valamennyi tagállamban sor kerül az eseményre).

A műhelytalálkozókon a tagállamok képviselői jobban megismerték az ESPD-t és a Bizottság e-ESPD szolgáltatását, miközben a Bizottság információkat gyűjtött azokról a kihívásokról, amelyekkel a tagállamok szembesülnek az ESPD végrehajtása során. A találkozók során tisztázták elsősorban az e-Certis 9 szerepét, valamint megvitatták, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak az eljárások automatizálására a nemzeti adatbázisoknak az ESPD-vel való összekapcsolása és a nemzeti digitális infrastruktúra kihasználása révén. A megbeszéléseken technikai, jogi és eljárási kérdések is felmerültek.

Ezek a műhelytalálkozók rámutattak arra, hogy az informatikai eszközök optimális műszaki végrehajtási stratégiájának kialakítása érdekében össze kell hangolni a jogi és technikai szempontokat. Egyes résztvevők felvetették, hogy egyértelmű ütemtervet kell közzétenni az ESPD adatmodelljének jövőbeli technikai kiadásairól annak érdekében, hogy a tagállamok előre tudjanak tervezni és hatékonyan tudják elosztani az erőforrásokat. Felmerült a nemzeti ESPD-k és az uniós változat közötti kompatibilitás kérdése is.

·Technikai segítségnyújtás

Az ESPD végrehajtásával kapcsolatban a tagállamok technikai segítséget is igénybe vehettek. Az e-közbeszerzéssel foglalkozó többoldalú szakértői csoport (EXEP) évente háromszor ülésezett, emellett pedig sor került egy felhasználói közösség kialakítására is, hogy a tagállami javaslatokat be lehessen építeni az e-ESPD fejlesztésébe. Ezenkívül a központi közbeszerzési hivatalok közigazgatási dolgozói rendszeres webináriumok keretében vehettek részt az ESPD használatáról szóló képzéseken.

Mindezt nemzeti szinten hozott intézkedések egészítették ki az ESPD megismerésének és alkalmazásának elősegítése érdekében. Néhány tagállam például képzéseket tartott az ESPD bevezetésének és használatának megkönnyítésére. Több tagállam (Dánia, Németország, Olaszország, Svédország és az Egyesült Királyság) közigazgatási szervei pedig külön iránymutatásokat fogalmaztak meg az ESPD kitöltéséhez az ajánlattevők és az ajánlatkérő szervek számára.

4.Tagállami végrehajtás

A tagállamok körében végzett felmérés

E jelentés elkészítése céljából a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy számoljanak be az ESPD-nek az uniós értékhatár feletti közbeszerzési eljárásokban való alkalmazásáról 10 . Ennek elősegítésére a Bizottság egy online kérdőívet 11 állított össze, amely tíz kérdést tartalmazott az ESPD gyakorlati tagállami alkalmazásával kapcsolatban a 2016. december 31-i állapotra vonatkozóan.

Az ESPD alkalmazása a tagállamokban

A felmérés szerint 22 tagállam kezdte el használni az ESPD-t, míg 6 tagállam (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Litvánia és Svédország) jelezte, hogy mivel az irányelvet még nem ültették át, az ESPD alkalmazására sem került sor.

A gyakorlatban az ESPD-vel kapcsolatos tényleges tapasztalatok a legtöbb tagállamban meglehetősen korlátozottak voltak. Néhány tagállam úgy nyilatkozott, hogy a 2014/24/EU irányelv alapján odaítélt szerződések száma meglehetősen alacsony, például költségvetési megszorításokból kifolyólag vagy amiatt, hogy az irányelv átültetésére nem sokkal a felmérés előtt került csak sor.

1. ábra: Az ESPD kezdeti alkalmazása a tagállamokban

Az alábbi 2. ábra azt mutatja be, hogy a tagállamok a rendelkezésükre álló többféle végrehajtási mód közül melyeket választották az ESPD alkalmazására. Úgy tűnik, hogy a legtöbb tagállam egynél több végrehajtási módot is alkalmaz párhuzamosan. Különösen két végrehajtási mód emelkedik ki a többi közül, a legtöbb tagállam az e-ESPD-t és a papíralapú formátumot részesíti előnyben (mindkét módot 15 tagállam alkalmazza).

Ezek az eredmények megerősítik, hogy mivel a tagállamok csak nemrégiben kezdték meg az ESPD végrehajtását, korai lenne minőségi értékelést végezni. A tagállamok is elismerik, hogy bár a nemzeti e-közbeszerzési rendszereikbe való integráció nagyobb előnyökkel járna valamennyi fél számára, ehhez az integrációhoz több időre van szükség.

A különböző végrehajtási módok párhuzamos alkalmazása jellemző azon tagállamokra, amelyekben az e-közbeszerzési környezet több nemzeti, regionális vagy helyi szintű platformot foglal magában, melyek keretében a közigazgatási szervek különféleképpen használják az ESPD-t. Ez a helyzet áll fenn például Olaszországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban.

2. ábra: Az ESPD különböző végrehajtási módjainak alkalmazása a tagállamokban

Jelmagyarázat:

Egyéb/helyi megoldás: helyileg kidolgozott webes űrlap

VCD: virtuális céginformációs dosszié

ESPD EC OS: nyílt forráskódú megoldás

ESPD EC szolgáltatás: az e-ESPD szolgáltatás

ESPD EC DM: adatmodell

Papírformátum

A 2014/24/EU irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy 2018. áprilisáig az ESPD papíralapú változatát használják. Az e-ESPD-t alkalmazó 15 tagállam közül 12-ben párhuzamosan a papíralapú formátumot is használják. Csak Franciaország, Magyarország és Írország jelezte, hogy az ESPD-t papíralapú formátumban használják. Az ESPD használatát megkezdő tagállamok több mint 80 %-a tehát még mindig a papíralapú változatot alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok csak elenyésző mértékben élnek az ESPD által kínált egyszerűsítési lehetőségekkel, melyek előmozdítanák a közbeszerzési eljárás digitalizálását. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a rendelkezésre álló adatok nem elég részletesek például annak megállapításához, hogy hány ajánlatkérő szerv használja a különböző végrehajtási módok valamelyikét.

Két tagállamban (Németországban és Spanyolországban) a közigazgatási szervek a Bizottság által kidolgozott e-ESPD használatát javasolják. Úgy tűnik, hogy e két tagállamban, bár az ajánlatkérő szervek lehetővé teszik az ESPD benyújtását a közbeszerzési eljárásokban, a gazdasági szereplők többsége nem használja azt.

Az ESPD-t még nem alkalmazó tagállamok végrehajtási terveit illetően egyes tagállamok arról számoltak be, hogy a kezdeti időszakban a Bizottság által kidolgozott szolgáltatást vagy annak nyílt forráskódú változatát tervezik használni, három tagállam pedig nemzeti megoldást kíván kifejleszteni az adatmodell alapján, melynek közzétételére 2017-ben fog sor kerülni. Ebben a csoportban egyetlen tagállam sem jelezte, hogy a papíralapú változat alkalmazását tervezné.

Az ESPD használata az uniós értékhatár alatti vagy koncessziós közbeszerzések esetében

3. ábra: Az ESPD használata az uniós értékhatár alatti eljárások vagy koncessziós szerződések esetében

A közbeszerzési irányelvek alapján a tagállamok dönthetik el, hogy az uniós értékhatár alatti vagy koncessziós eljárásokban alkalmazzák-e az ESPD-t. Amint azt a fenti ábra is szemlélteti, a tagállamok 61 %-a az uniós értékhatár alatti eljárások és a koncessziós szerződések esetében nem kívánja használni az ESPD-t. A tagállamok másik nagy csoportja azonban ezzel ellentétes megközelítést alkalmaz. Bulgária, Horvátország, Dánia, Lettország, Litvánia, Hollandia, Románia például vagy minden esetben, vagy egyes esetekben (úgymint az értékhatár alatti eljárások esetében, ha az ajánlatkérő szerv a kizárási okokra vonatkozóan kér információt) kötelezővé tette az ESPD alkalmazását, Magyarországon, Olaszországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Spanyolországon pedig önkéntesen választható a használata.

Az ESPD mint a közbeszerzés digitalizálásának mozgatórugója: az egyszeri adatszolgáltatás elve

A 2014/24/EU irányelv értelmében a tagállamok adatbázisainak technikai fejlődését figyelembe véve jelentést kell készíteni az ESPD gyakorlati alkalmazásáról. A közbeszerzési eljárásokat jelentősen egyszerűsíteni lehetne az ESPD-nek az adatbázisokkal és/vagy a beszállítók előzetes minősítésére szolgáló informatikai rendszerekkel való integrálása révén. Ezek a rendszerek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a beszállítók megfelelnek-e a közbeszerzési eljárások során alkalmazott kizárási vagy kiválasztási kritériumoknak (például ellenőrizni lehet bennük, akár automatikusan is, hogy a beszállító fizetésképtelen-e, és erről tájékoztatni lehet az ajánlatkérő szervet).

A 4. ábrán látható, hogy a tagállamok kétharmada (Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság) tervezi az integrációt, mivel felismerték, hogy az ESPD jelentős szerepet tölthet be a közigazgatás digitalizálásában.

4. ábra: Azon tagállamok, amelyek integrálni kívánják az ESPD-t és a beszállítók előzetes minősítési rendszerét

A felmérés kitért a vevők azon lehetőségére is, hogy a közbeszerzési eljárásban előírt igazoló dokumentumokat közvetlenül be tudják szerezni a nemzeti adatbázishoz (nemzeti közbeszerzési nyilvántartáshoz, virtuális céginformációs dossziéhoz, elektronikus dokumentumokat tároló rendszerhez vagy előminősítési rendszerhez) való hozzáférés révén 12 . Ezt a megközelítést az „egyszeri adatszolgáltatás elvének” nevezik, mivel a beszállítókat ily módon nem (vagy legfeljebb csak egyszer) kell felkérni arra, hogy igazolják egy közigazgatási eljárás követelményeinek való megfelelésüket, hiszen ez az információ már rendelkezésre áll a közigazgatási szervek adatbázisaiban.

5. ábra: Az ajánlatkérő szervek be tudják-e szerezni a közbeszerzési eljárásban előírt igazoló dokumentumokat közvetlenül valamely nemzeti adatbázisból?

Jelmagyarázat:

I/T – igen, teljes körűen, valamennyi (típusú) ajánlatkérő szerv esetében

I/R – igen, részben, csak bizonyos (típusú) ajánlatkérő szervek (pl. központi rendőrség, adóhatóság stb.) esetében

Nem – nem, nem férnek hozzá a nemzeti adatbázisokhoz

A tagállamokat arról is megkérdezték, hogy tervezik-e az ESPD integrálását valamely fent említett informatikai rendszerbe. A tagállami válaszok két fő, ellentétes megközelítésről tanúskodnak (ld. az 5. ábrát): egyrészt 11 tagállamban nincs még lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő szervek egy nemzeti adatbázishoz való hozzáférés révén közvetlenül szerezzék be a közbeszerzési eljárásokban megkövetelt dokumentumokat. Ez arra utal, hogy ezek a közigazgatási adatbázisok nem nyitottak a többi közigazgatási szerv előtt közvetlen keresés vagy összekapcsolódás céljából, vagyis az egyszeri adatszolgáltatás elvének érvényesítése még várat magára. Másrészről 11 tagállamban valamennyi ajánlatkérő szerv hozzáférhet a nemzeti adatbázisokhoz annak érdekében, hogy közvetlenül lekérhesse egy beszállító adatait és tanúsítványait. Ez a lehetőség azonban csak bizonyos típusú, például a kizárási okokkal kapcsolatos dokumentumokra vonatkozik (ezt közölte Finnország, Németország, Lettország, Litvánia és Spanyolország), míg a többi dokumentumot a beszállítóknak kell benyújtaniuk. Úgy tűnik tehát, hogy ezek a tagállamok megkezdték az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását, ezzel csökkentve az adminisztratív terheket az eljárások valamennyi résztvevője számára. Lettország és Litvánia például olyan rendszert vezetett be, amely lehetővé teszi valamennyi vevő számára, hogy automatikusan lekérjék és ellenőrizzék a beszállítók bizonyos típusú követelményeknek való megfelelését. A lett és a litván tervek szerint az ESPD-t valamennyi nyilvántartással össze fogják kapcsolni, hogy minden adatot lefedjenek és lehetővé tegyék azok egyszerűsített ellenőrzését.

A többi tagállam válasza egy olyan harmadik helyzetre utal, amelyben a hozzáférés az ajánlatkérő szervek bizonyos kategóriáira korlátozódik (pl. központi rendőrségi hatóságok, adóhatóságok stb.); ez egy 6 tagállamból álló kis csoport helyzetének felel meg.

Az ESPD bevezetéséből származó várható és becsült előnyök

A tagállamok körében végzett felmérés arra tett kísérletet, hogy az ESPD alkalmazásának első hónapjaiban adatokat gyűjtsön az új eszköz által kiváltott hatásokról. Több tagállamban azonban az ESPD-t csak nagyon rövid időn át használták, ezért túl korai lenne ilyen értékelést végezni. Ez a csoport magában foglalja Észtországot, Franciaországot, Németországot, Írországot, Luxemburgot, Máltát és Szlovéniát.

Végül csak két tagállam nyújtott be mennyiségi becslést a vállalkozásokra gyakorolt hatásról: Dánia szerint a megtakarítások évi 12 millió eurót tesznek ki, míg Horvátország arról számolt be, hogy az ajánlatok elkészítése során a bizonyítási eszközökhöz kapcsolódó költségek 83 %-kal csökkentek. Egyetlen tagállam sem próbálta számszerűsíteni a vevőkre háruló adminisztratív terhek csökkentéséből származó előnyöket.  

A tagállami műhelytalálkozók azt mutatják, hogy a tagállamok kezdik érzékelni a lehetséges előnyöket, és azt, hogy hogyan tudnák javítani nemzeti megoldásaikat.

A legtöbb tagállam azonban benyújtotta az ESPD hatásainak minőségi értékelését, amelyet az alábbi táblázat foglal össze. A tagállamok véleménye jelentős eltéréseket mutat, és nagyrészt az ESPD végrehajtásának állásától függ. Összességében a tagállamok többsége pozitív értékelést adott az ESPD használatáról, továbbá azt is jelezték, hogy a tényleges előnyök az ESPD-nek a nyilvántartásokkal és az okirati adatbázisokkal való összekapcsolása révén valósulhatnának meg. A tagállamok egy másik csoportja, többek között Dánia, Németország és Spanyolország arról számolt be, hogy a vállalkozások és a vevők egyaránt komoly kritikákat fogalmaztak meg az ESPD kapcsán. Más tagállamok (például Írország), annak ellenére, hogy elismerték az elektronikus megoldás által kínált egyszerűsítési lehetőségeket, arra mutattak rá, hogy a végrehajtás kezdeti szakasza komoly kihívásokat jelentett számukra. A jelentés mellékletében szereplő 3. táblázat bemutatja, hogy a tagállamok milyen előnyökről és hátrányokról számoltak be az ESPD használata kapcsán. 

5.A főbb érdekelt felek körében végzett felmérés

2016 novemberében a Bizottság egy 2017. január 31-ig tartó célzott felmérést indított a főbb érdekelt felek körében az ESPD gyakorlati alkalmazásáról. A felmérés célközönségét tíz jelentős, a vevőket és a beszállítókat képviselő európai egyesület alkotta, melyek tagjai a közbeszerzésekhez kapcsolódó különböző ágazatokban, különböző érdekek mentén működnek. Az egyesületeket felkérték, hogy konzultáljanak nemzeti tagjaikkal is. A konzultáció során megkeresett érdekelt felek a következők voltak:

·az Építészek Európai Tanácsa (ACE)

·a Business Europe (Európai Vállalkozói Szövetség)

·az Európai Vasutak Közössége (CER)

·az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR)

·a központi beszerző szervek (CPB-k) hálózata

·az E-közbeszerzési Szolgáltatók Európai Egyesülete (EUPlat)

·az Eurocities, a nagy európai városok hálózata

·az Európai Építőipari Dolgozók Szövetsége (EBC)

·az Európai Építőipari Szövetség (FIEC)

·az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UEAPME)

6. ábra: Az érdekelt feleknek szóló célzott konzultációra adott válaszok egyesületenként

A felmérésben 16 tagállamból 48 érdekelt fél vett részt. A fenti ábra az egyesületek/csoportok szerinti válaszokat mutatja be. A válaszadók mindössze fele számolt be arról, hogy használja az ESPD-t, az előnyben részesített alkalmazási mód pedig a papíralapú formátum volt, melyet az e-ESPD követett. Összességében számos, vevőket és eladókat is képviselő érdekelt fél is kételyeit fejezte ki az ESPD használatával kapcsolatban, kiemelve az űrlap bonyolultságát. Ez azonban a papíralapú változat használatának, illetve egyes esetekben a rendszerrel kapcsolatos félreértéseknek is betudható.

Néhány esetben az érdekelt felek arról számoltak be, hogy a vevők nem tekintik kötelezőnek az ESPD használatát valamennyi közbeszerzési eljárás során, vagy hogy más típusú önbevallásokat használnak. Több érdekelt fél aggodalmát fejezte ki az űrlap szövegezésével vagy azzal kapcsolatban, hogy az ESPD-t az alvállalkozókra vonatkozóan is be kell nyújtani; míg mások nagyra értékelték az e-ESPD szolgáltatást, és úgy vélték, hogy az ESPD hasznos a kkv-k szempontjából, mivel egységesíti az előírt önbevallás formátumát. Összességében az érdekelt felek véleménye eltérő volt attól függően, hogy tagállamukban már alkalmazták-e az önbevallási dokumentumot, és hogy e dokumentum mennyire volt összetett.

6.Következtetések és a következő lépések

Amint azt a tagállamok és az érdekelt felek bevonásával elvégzett felmérés is mutatja, az ESPD alkalmazása az irányelvek késedelmes átültetése és a végrehajtáshoz szükséges idő miatt csak nemrégiben kezdődött meg. Ennek következtében a legtöbb tagállamban az ESPD használata nagyrészt a papíralapú formátumra és a Bizottság által kínált e-ESPD szolgáltatásra korlátozódik. Ez idáig csak kevés tagállam dolgozta ki saját nemzeti ESPD-megoldását, viszont középtávon több tagállam is tervezi ennek kifejlesztését. A tagállamok ezért még nem aknázták ki az ESPD által kínált valamennyi lehetőséget 13 . Emellett nem áll rendelkezésre elegendő gyakorlati tapasztalat ahhoz, hogy döntést lehessen hozni az ESPD módosításának szükségességéről. E tekintetben nagy jelentőséggel bír az is, hogy csak igen kevés (mindössze három) tagállam tett javaslatokat az ESPD és/vagy az e-ESPD módosításával kapcsolatban.

Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy 2019-ben sor fog kerülni az ESPD alaposabb értékelésére, valamint az irányelvek által a belső piacra és a határokon átnyúló közbeszerzésekre gyakorolt hatásnak a vizsgálatára 14 . Mivel az említett értékelések többéves alkalmazáson fognak alapulni, átfogóbb képet nyújthatnak majd a helyzetről.

A Bizottság továbbra is elő fogja segíteni az ESPD alkalmazását a tagállamokban, és különösen támogatni kívánja az ESPD-nek a nemzeti e-közbeszerzési rendszerekkel és a tanúsítási/okirati nyilvántartásokkal/adatbázisokkal való integrációját. Mindez hozzá fog járulni az egyszeri adatszolgáltatás elvének érvényesítéséhez a tagállamokban.

A szolgáltatás átmeneti jellegével összhangban a Bizottság 2019. április 18-tól nem fog részt venni az e-ESPD jelentős fejlesztéseiben. A tervek szerint az e-ESPD ezen időpont után megszűnik.

Az ESPD (és az e-Certis 15 ) további fejlesztése során figyelembe kell venni a tagállami nyilvántartásokat összekapcsoló, a közbeszerzési eljárások szempontjából lényeges dokumentumokat tartalmazó rendszerek (például az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló BRIS rendszer, a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer, valamint az ECRIS elnevezésű Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer) fejlődését is.

Az ESPD-t figyelembe vették a szabványos közbeszerzési nyomtatványok fejlesztésére irányuló munkában is. Az említett nyilvános konzultáció 16 eredményeit figyelembe fogják venni az ESPD-nek a 2019-ben esedékes értékelése során is.

Fontos továbbá az is, hogy a tagállamok megfelelően végrehajtsák a 2014/24/EU irányelv azon rendelkezéseit, amelyek előírják az e-Certis rendszer naprakészen tartását a tagállamok számára. A felmérés szerint ezzel a célkitűzéssel maguk a tagállamok is egyetértettek. Ezzel összefüggésben a Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni az e-Certis végrehajtását annak érdekében, hogy biztosított legyen az egységes piac e fontos eszközének megfelelő működése.

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.). Az irányelv egyéb rendelkezései az ESPD konkrét helyzetekben való alkalmazására vonatkoznak, de a fő rendelkezés az 59. cikkben található.

(2)

Lásd: a Bizottság (EU) 2016/7 végrehajtási rendelete (2016. január 5.) az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványának meghatározásáról (HL L 3., 2016.1.6., 16. o.).

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(4)

A 2014/24/EU irányelv 59. cikkének (3) bekezdése. E felülvizsgálatot tehát 2 teljes évvel korábban kell végrehajtani, mint az irányelvnek a 92. cikk szerint rendes esetben 2019. április 18-ig esedékes általános felülvizsgálatát.

(5)

Lásd a jelentés mellékletének 1. táblázatát, amely tartalmazza a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvet az egyes tagállamokban átültető nemzeti jogszabályok hatálybalépésének időpontját.

(6)

http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=9057

(7)

  https://ec.europa.eu/tools/espd

(8)

E tevékenységek finanszírozását az ISA²-program (az európai közigazgatások közötti átjárhatósági megoldásokról szóló program) biztosította.

(9)

Az e-Certis a Bizottság által kidolgozott online rendszer, amely a tagállamok által a közbeszerzési eljárások során előírt tanúsítványok/igazolások azonosítására szolgál: https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/ecertis//web/

(10)

A közbeszerzési irányelvek alapján a tagállamok dönthetik el, hogy az uniós értékhatár alatti vagy koncessziós eljárásokban alkalmazzák-e az ESPD-t.

(11)

A felmérés az Európai Bizottság által kidolgozott „EU Survey” elnevezésű online eszköz felületén, a következő címen érhető el: https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/ESPD_survey

(12)

 Minderről elsősorban a 2014/24/EU irányelv 59. cikkének (3) bekezdése rendelkezik.

(13)

Nagy jelentőséggel bír az is, hogy csak igen kevés (mindössze három) tagállam tett javaslatokat az ESPD és/vagy az e-ESPD módosításával kapcsolatban. E javaslatokat az e-ESPD jelenleg is zajló módosítása keretében lehet figyelembe venni.

(14)

A 2014/24/EU irányelv 92. cikke, HL L 94., 2014.3.28.

(15)

Lásd az e-Certisre vonatkozó 9-es lábjegyzetet.

(16)

  http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=8997

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.5.17.

COM(2017) 242 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) gyakorlati alkalmazásának felülvizsgálatáról

1. táblázat: A 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvet átültető nemzeti jogszabályok hatálybalépésének időpontja – 2017. április 5-i helyzet

2. táblázat: Az e-ESPD szolgáltatás egyedi látogatóinak száma 2017 januárjában tagállamonként

3. táblázat: Az ESPD használatához kapcsolódó előnyök és hátrányok a tagállami jelentések szerint