1. Bevezetés

2016-ban komoly erőpróbán esett át az alapvető jogok és az Európai Unió alapját képező értékek tisztelete. A tagállamokban bekövetkezett fejlemények azt jelezték, hogy nem lehet biztosra venni az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt értékek és jogok tiszteletben tartását.

Az EU több kihívással került szembe: a külső határain történő példátlan menekült-beáramlás következményeivel, gazdasági egyensúlytalanságokkal és több terrortámadással. A sokféle válság csapásai alatt az emberek már nem bíznak abban, hogy gyermekeik náluk nagyobb jómódban élhetnek majd. Megkérdőjelezik, hogy az intézmények továbbra is képesek-e védelmet nyújtani számukra a kihívásokkal és a migráció veszélyével, a pénzügyi zavarokkal és a terrorizmussal szemben. Ebben a helyzetben termékeny talajra talál a populizmus és az intolerancia, amely a kirekesztést és az elzárkózást ajánlja a jelenlegi kihívások leküzdésének egyetlen lehetőségeként.

A terjedő intolerancia körülményei között ugyancsak fontos, hogy az EU határozottan kiálljon a mindenkit megillető azonos jogok mellett és elősegítse azok érvényesülését. A 2017. évi harmadik Éves Alapjogi Kollokvium témája a nők jogainak előmozdítása és a nemek közötti egyenlőség lesz. Ez lehetőséget teremt arra, hogy megvitassák a nők gazdasági és politikai szerepvállalásának növelését, a nőket a köz- és a magánélet terén megillető jogokat, valamint a nőkkel szembeni erőszak valamennyi formája elleni küzdelmet. Ez utóbbi kérdésben célzott intézkedésekre is sor kerül az év folyamán.

Az általános helyzet alakulása hatással van az alapjogok EU-n belüli helyzetére. Az EU-nak elszánt erőfeszítéseket kell tennie, hogy megvédje a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság közös értékeit azokkal az erőkkel szemben, amelyek arra törekszenek, hogy megosszák társadalmainkat, és veszélyeztessék nyitottságon és szolidaritáson alapuló társadalmi modellünket. Az európai és nemzeti intézményeknek vissza kell szerezniük a lakosság bizalmát, igazolva, hogy képesek garantálni a szabadságot, a biztonságot és a jólétet. E feladat során központi jelentősége van az embereket megillető alapvető jogok és a közös uniós értékek sikeres védelmének és előmozdításának, amiben az uniós intézményeknek példát kell mutatniuk. A Charta felbecsülhetetlen értékű eszköz ezen a téren, és teljes mértékben ki kell használni a benne rejlő lehetőségeket.

2. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazása

2.1. Az alapvető jogok előmozdítása és védelme

Az emberek személyes adatainak védelme az EU-ban és világszerte

2016-ban további hangsúlyos kulcsterületnek minősült a személyes adatok védelme (a Charta 8. cikke). Nagy lépést jelentett ebben a tekintetben az általános adatvédelmi rendelet 9 , valamint a rendőrségi és büntető igazságszolgáltatási adatvédelmi irányelv 10 elfogadása.

Az általános adatvédelmi rendelet megerősíti és korszerűsíti a meglévő szabályokat: az emberek könnyebben hozzáférnek majd saját személyes adataikhoz és rendelkeznek az adathordozhatóság jogával, „a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való” pontosított joggal és a személyes adatok megsértése esetén alkalmazandó egyes jogosultságokkal. Az általános adatvédelmi rendelet emellett arra kötelezi a vállalatokat és a szervezeteket, hogy a tudomásukra jutott súlyos adatsértésekről gyorsan értesítsék a nemzeti felügyeleti hatóságokat annak érdekében, hogy a felhasználók megfelelő intézkedéseket hozhassanak. Az általános adatvédelmi rendelet továbbá egységes uniós jogi eszközként egyetlen, egységes szabályrendszert hoz létre, hogy az egyének azonos védelmet élvezzenek függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak az EU-n belül. 

Az (EU) 2016/680 irányelv célja, hogy hatékony információcserét valósítson meg a nemzeti bűnüldöző hatóságok között, valamint biztosítsa, hogy az áldozatok, a tanúk és a bűncselekmények gyanúsítottainak adatai megfelelő védelemben részesülnek a nyomozás vagy a bűnüldözési tevékenység során. Az EU-n belüli bűnüldözési célú adatfeldolgozásnak minden esetben eleget kell tennie a szükségesség, arányosság és jogszerűség elvének, és megfelelő biztosítékokat kell kínálnia az egyének számára.

További mérföldkövet jelentett az EU és az USA közötti adatvédelmi keretmegállapodás 11 decemberi megkötése, amely magas szintű adatvédelmet biztosít az EU és az Egyesült Államok között a büntetőügyekben folytatott rendőrségi vagy igazságügyi együttműködés keretében történő személyesadat-továbbítások esetében.

A legkiszolgáltatottabbak jogainak védelme

Nehéz időkben gyakran a legkiszolgáltatottabbakat érik a legsúlyosabb sérelmek. A migrációs helyzet kezelése, különösen a menedékjog védelmének (a Charta 18. cikke) és a visszaküldés tilalma elve (a Charta 19. cikke) tiszteletben tartásának szavatolása szintén kiemelt figyelmet kapott az EU-ban 2016 során. A Bizottság a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról 12  szóló 2016. áprilisi közleményét követően javaslatot tett arra, hogy az alábbi célokból módosítsák a meglévő szabályokat:

i. a menedékkérők tagállamok közötti méltányosabb és fenntarthatóbb elosztására szolgáló rendszer létrehozása (a dublini rendelet átdolgozására irányuló javaslat) 13 , és a rendszer eredményes végrehajtásának biztosítása (az Eurodac rendelet átdolgozására irányuló javaslat) 14 ;

ii. a menekültügyi eljárások és a nemzetközi védelmi normák szorosabb összehangolása annak érdekében, hogy az egész EU-ban magas szintű védelmet és befogadást, valamint megfelelő biztosítékokat nyújtsanak a menedékkérőknek, továbbá hogy mérsékeljék a szabálytalan továbbutazásokat (a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletre 15 , a kvalifikációs rendeletre 16 és az átdolgozott befogadási feltételekről szóló irányelvre 17 irányuló javaslat);

iii. a nemzetközi védelemre szoruló személyek biztonságos és jogszerű érkezésére vonatkozó közös megközelítés elősegítése, szolidaritást tanúsítva a nagyszámú lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyt befogadó országokkal (az uniós áttelepítési program létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat 18 );

iv. az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal olyan teljes jogú uniós ügynökséggé alakítása, amely megerősített megbízatással rendelkezik az uniós menekültügyi rendszer strukturális gyengeségeinek kezelésére (az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendeletre irányuló javaslat 19 ).

E jogalkotási tevékenység központi elemét képezte a gyermek jogainak (a Charta 24. cikke) előmozdítása és védelme. Kiemelt figyelmet szenteltek a kísérő nélküli kiskorúaknak olyan kulcsterületeken, mint például a gyermek mindenek felett álló érdekeinek vizsgálata, a kiskorú meghallgatáshoz való joga a menekültügyi eljárások során, valamint a megfelelő befogadási feltételek és hatékony gyámság biztosítása. 20 A novemberben megrendezett  10. Európai Gyermekjogi Fórumon   nagy figyelmet kapott az összes migráns gyermek védelmére vonatkozó, átfogó bizottsági megközelítés 21 . A Bizottság 2016 decemberében javaslatot tett a Schengeni Információs Rendszer megerősítésére 22 , ami javítani fogja a bűnüldöző szervek tagjainak és a határőröknek azt a képességét, hogy akár migrációs körülmények között is megtalálják az eltűnt gyermekeket.

A rasszizmustól mentes, nyitott és toleráns társadalmak előmozdítása

A jelenlegi közhangulat Európa-szerte a rasszizmus és az etnikai, vallási és egyéb kisebbségekkel szembeni intolerancia erősödéséhez vezetett. 23  Ez a Charta szerinti számos alapvető jogot érint, beleértve a megkülönböztetésmentességhez való jogot (21. cikk), az emberi méltósághoz való jogot (1. cikk), a személyi sérthetetlenséghez való jogot (3. cikk), és az élethez való jogot (2. cikk).

A Bizottság platformot biztosított a tagállamoknak, a civil társadalomnak, az uniós ügynökségeknek és a nemzetközi szervezeteknek 24 ahhoz, hogy a gyűlölet-bűncselekményekkel és a gyűlöletbeszéddel szembeni megfelelőbb válaszlépéseket dolgozzanak ki. Az alábbi tevékenységekre helyezték a hangsúlyt:

-a tagállamokban előforduló, gyűlöletből fakadó bűnözésre vonatkozó adatok rögzítése és gyűjtése;

- az áldozatok támogatásának erősítése; valamint

-a jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni küzdelem.

E szakpolitikai támogatás mellett a Bizottság kétoldalú párbeszédeket is folytatott a tagállamokkal az uniós jog általuk végzett átültetése terén jelentkező komoly hiányosságokról 25 . Ennek eredményként több tagállam módosította büntető törvénykönyvét.

A gyűlöletbeszéd online terjedésének feltartóztatása és az új médiaszereplők felelősségvállalásának megerősítése érdekében a Bizottság május 31-én megállapodásra jutott a Facebookkal, a Twitterrel, a YouTube-bal és a Microsofttal a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexről 26 . A vállalatok többek között az alábbiakat vállalták:

-a nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszító jogellenes tartalom eltávolítása érdekében a polgároktól és a civil társadalomtól kapott érvényes bejelentések többségét 24 órán belül felülvizsgálják; valamint

-az uniós jogot átültető nemzeti büntetőjogi törvények fényében is értékelik a szóban forgó bejelentéseket.

A Bizottság szoros figyelemmel kíséri a civil társadalommal, a tagállamokkal és az IT-vállalatokkal folytatott együttműködés terén elért előrehaladást, és decemberben bemutatta az első eredményeket. 27  

Az interneten és azon kívül terjedő intolerancia leküzdése érdekében az EU az oktatás mellett (lásd a 4. szakaszt) további fontos fellépésekhez is támogatást nyújt, amelyek a médiatudatosság, a kritikus gondolkodás és a kiegyensúlyozott narratívák helyi szintű előmozdítására irányulnak.

2.2. Az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása

Az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek tevékenységeik során a Chartával összhangban kell eljárniuk; bármely meg nem felelést az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) elé lehet terjeszteni. A Bizottság számos erőfeszítést tesz az alapvető jogok általános érvényesítésére, vagyis annak biztosítására, hogy valamennyi jogalkotási és szakpolitikai javaslatában maradéktalanul tiszteletben tartsák azokat.

Jó példát nyújt az említett általános érvényesítésre a terrorizmus elleni küzdelemről szóló új irányelv, amelyről az Európai Parlament és a Tanács 2016 decemberében 28 jutott megállapodásra. A jogszabály – a maga nemében elsőként – tartalmaz egy, kifejezetten az alapvető jogokra vonatkozó rendelkezést, míg több alapvető jogi szempontot – így a szabad mozgáshoz, az adatvédelemhez és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogokba (a Charta 45., 8. és 11. cikke) való beavatkozás szükségességét és arányosságát – a szövegezési és tárgyalási eljárás során vettek figyelembe. Kellő figyelmet fordítottak továbbá a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elveire (a Charta 49. cikke), valamint az áldozatok jogaira, többek között a hatékony jogorvoslathoz való jogra (a Charta 47. cikke). Az irányelv utólagos értékelése a jogszabály alapvető jogokra és szabadságokra gyakorolt hatására is kiterjed majd.

A Bizottság 2016-ban az érzékeny (kettős felhasználású) termékekre vonatkozó uniós exportellenőrzési rendelet naprakésszé tételére irányuló javaslatot fogadott el 29 . A rendelet szilárd keretet biztosít a kibertér-felügyeleti technológia exportjához, amennyiben fennáll a kockázata, hogy visszaélnek azzal az emberi jogok vagy a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének elkövetése érdekében. Ezenfelül a Bizottság javaslata alapján a kínzás elleni rendelet 30 módosításának novemberi elfogadása révén megerősítették az azon áruk exportjának és importjának tilalmára vonatkozó uniós szabályokat, amelyeket más országokban halálbüntetésre vagy kínzásra lehetne felhasználni.

Az általános érvényesítés más területekre, így az uniós finanszírozás felhasználására is kiterjed. A Bizottság 2016-ban iránymutatást fogadott el az európai strukturális és beruházási alapoknak a Charta szellemében történő tagállami végrehajtásáról 31 .

Ami a migrációt illeti, az európai ombudsman által, a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozat emberi jogi hatásvizsgálatával kapcsolatos közös vizsgálat keretében a Bizottság bejelentette, hogy továbbra is szoros figyelemmel kíséri majd a nyilatkozat végrehajtását, beleértve az emberi jogok EU-n belüli és törökországi tiszteletben tartását is. 32

Az EU-nak az emberi jogok európai egyezményhez való csatlakozása továbbra is prioritást jelent a Bizottság számára, nem utolsó sorban a Szerződés alapján a Bizottságra háruló jogi kötelezettségre tekintettel. A csatlakozás megerősítené közös értékeinket, javítaná az uniós jog hatékonyságát, és koherensebbé tenné az alapvető jogok védelmét az EU-ban. Az EUB 2014. decemberi véleménye (amely a Szerződésekkel összeegyeztethetetlenné nyilvánította a 2013. évi csatlakozási megállapodás tervezetet) mégis számos komoly és összetett kérdést vet fel, ami szükségessé teszi a tervezet több pontjának újratárgyalását. A Bizottság uniós tárgyalói minőségében feltérképezi a Bíróság által felvetett különféle problémák kezelésére szolgáló megoldásokat a Tanács érintett munkacsoportjában.

2.3. A Chartával kapcsolatos ismeretterjesztés

A polgároknak ismerniük kell az alapvető jogaikat ahhoz, hogy maradéktalanul érvényesíthessék azokat. Tudniuk kell továbbá, hogy kihez forduljanak jogaik megsértése esetén. A Bizottság 2016 októberében elindította az „alapjogi varázsló” (fundamental rights wizard) 33 elnevezésű online információs eszközt, amely ezzel kapcsolatos segítséget nyújt az emberek számára.

A holland elnökség idején, 2016 februárjában szervezett, „az Európai Unió Alapjogi Chartájának a nemzeti szakpolitikai keretek közötti alkalmazásáról” szóló konferencián számos bevált gyakorlatot és eszközt mutattak be, hogy segítséget nyújtsanak a nemzeti hatóságoknak annak értékeléséhez, hogy milyen módon kell alkalmazni a Chartát a nemzeti szakpolitikák és jogszabályok kidolgozásakor.

Továbbá a Bizottság az uniós finanszírozással támogatja a Chartára hivatkozó nemzeti ítélkezési gyakorlatot elemző és a jogi szakembereknek a Charta alkalmazására vonatkozó képzést nyújtó projekteket és hálózatokat.

A Chartáról szóló 2015. évi bizottsági jelentés nyomán a Tanács júniusban 34 a Charta alkalmazására vonatkozó következtetéseket fogadott el, az Európai Parlament pedig decemberben 35 az alapvető jogok Európai Unión belüli helyzetére vonatkozó állásfoglalást fogadott el. A Tanácsban és az Európai Parlamentben folytatott eszmecserék hozzájárultak ahhoz, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos fejlemények és kihívások ismertebbekké váljanak az EU-n belül.

2.4. A Bíróság uniós intézmények feletti felügyelete

A Bíróság a Ledra Advertising és a Mallis és Malli 36 egyesített ügyekben fellebbezési eljárás keretében elutasította a polgárok és vállalkozások által benyújtott, két ciprusi bankban lévő betéteik értékcsökkenését kifogásoló, megsemmisítés iránti és kártérítési kereseteket. Erről a ciprusi hatóságok és az Európai Stabilitási Mechanizmus közötti 2013-as egyetértési megállapodás alapján állapodtak meg. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a Charta még akkor is alkalmazandó az uniós intézményekre, ha az uniós jogi kereten kívül járnak el. Rámutatott, hogy a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az egyetértési megállapodás összhangban álljon a Charta szerinti alapvető jogokkal. A tulajdonhoz való jog (a Charta 17. cikke) korlátozása indokolt volt, tekintettel a kitűzött célra, vagyis az euróövezet egész bankrendszere stabilitásának biztosítására, valamint a pénzügyi veszteség közvetlen veszélyére, amely abban az esetben fenyegette volna a betéteseket, ha a két bank fizetésképtelenné válik. A Bíróság tehát arra a következtetésre jutott, hogy nem tekinthető úgy, hogy a Bizottság hozzájárult volna a Charta megsértéséhez.

3. A Charta tagállamok általi és tagállamokon belüli alkalmazása

A Charta csak annyiban alkalmazandó a tagállamokra, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Tehát a tagállamokkal szemben csak akkor indítható a Chartával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás, ha megállapításra került, hogy elégséges kapcsolat áll fenn az uniós joggal.

Az EUB (az előzetes döntéshozatali eljárások rendszere keretében) továbbra is iránymutatást adott a nemzeti bíróságoknak a Charta alkalmazhatóságáról és értelmezéséről.

A Bíróság a Tele2 Sverige AB 42  és a Tom Watson e.a 43 egyesített ügyekben két tagállam jogszabályait vizsgálta, amelyek minden elektronikus hírközlési berendezés tekintetében valamennyi előfizető és nyilvántartott felhasználó összes forgalmi és helymeghatározó adatának általános és különbségtétel nélküli megőrzését írták elő. A Bíróság kimondta, hogy ezek a jogszabályok korlátozták a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot (a Charta 7. és 8. cikke). Figyelemmel a korlátozások széles körére és a korlátozott biztosítékokra, a szóban forgó korlátozások egyike sem tekinthető indokoltnak még akkor sem, ha a súlyos bűnözés elleni küzdelem a célkitűzés. E célkitűzés azonban igazolhatja a forgalmi és helymeghatározó adatok korlátozott megőrzését, amennyiben ez a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik a megőrzendő adatkategóriák, az érintett kommunikációs eszközök, az érintett személyek és a megőrzési időszak tekintetében.

A Bíróság a GS Media BV 44  ügyben a hiperlinkek elhelyezését bírálta el a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jog (a Charta 11. cikke) összefüggésében. A médiavállalat egy hiperlinket helyezett el a weboldalán, amely olyan weboldalakra irányította a látogatókat, ahol hírességeknek a Playboy magazin által készített fényképei voltak elérhetőek. Mivel a szerzői jog jogosultja nem engedélyezte a fényképek közzétételét az említett weboldalakon, a magazin kiadója azt állította, hogy a hiperlinkek elhelyezése sérti a szerzői jogokat. A médiavállalat továbbra is elérhetővé tette a hiperlinkeket, vagy hasonló hivatkozásokat, amikor egyes korábbi hiperlinkek elérhetetlenné váltak. A Bíróság az alkalmazandó uniós szerzői jogi irányelv 45 alapján úgy döntött, hogy a szerzői jog jogosultjának engedélyeznie kell bármely műnek a nyilvánossághoz való közvetítését. A Bíróság kimondta, hogy a művekre mutató hiperlinkeknek a szóban forgó weboldalakon – a szerzői jog jogosultjának engedélye nélkül történő – terjesztése „a nyilvánossághoz való közvetítésnek” minősül. Elismerte azonban, hogy egyedi esetekben a linket elhelyező személy számára nehézséget okozhat annak kiderítése, hogy van-e engedély. E tekintetben méltányos egyensúlyt kell teremteni a szerzői jog tulajdonosának joga, valamint a linket elhelyező személynek a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő joga között. Mindazonáltal amennyiben a jelen esethez hasonlóan az említett személy tisztában volt, vagy tisztában kellett volna lennie a szerzői jogi jogsértéssel, tevékenysége a szerzői jog jogosultjának hozzájárulása nélküli „nyilvánossághoz közvetítésnek” minősül.

Az Aranyosi és Caldararu 46 egyesített ügyekben hozott ítélet a Charta szerinti alapvető jogok, különösen a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma tiszteletben tartására vonatkozó tagállami kötelezettségre vonatkozott az európai elfogatóparancs végrehajtása során. A Bíróság a 4. cikk alapján (amely abszolút jogot tartalmaz) úgy döntött, hogy amennyiben a végrehajtó hatóságok olyan információkkal rendelkeznek, amelyek arra mutatnak, hogy a kibocsátó tagállamban lévő fogva tartási körülmények miatt az embertelen vagy megalázó bánásmód valós kockázata áll fenn, értékelniük kell a szóban forgó személyt érintő kockázatot, amikor döntést hoznak arról, hogy végrehajtják-e az európai elfogatóparancsot. Amennyiben az adott személy tekintetében megállapították a kockázat fennállását, el kell halasztani az európai elfogatóparancs végrehajtását, és akár mellőzni is lehet azt, ha észszerű határidőn belül továbbra sem lehet a kockázatot megszűntnek tekinteni. A kockázat értékelésekor a végrehajtásért felelős hatóságnak kellő figyelmet kell fordítania az adott személy szabadsághoz való alapvető jogára, valamint az ártatlanság vélelmének elvére (a Charta 6. és 48. cikke).

3.3. A Chartát idéző nemzeti ítélkezési gyakorlat

A tagállami bíróságok továbbra is kulcsszerepet játszanak az alapvető jogok és a jogállamiság biztosításában. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 47 megállapította, hogy a nemzeti bíróságok 2016-ban továbbra is útmutatóként, illetve inspirációforrásként használták a Chartát, még az olyan ügyek kapcsán is, amelyek nem tartoztak az uniós jog hatálya alá.

A gyermekek jogai (a Charta 24. cikke) különösen kiemelt szerepet töltöttek be. Egy brit bíróság előtti ügy 48 egy, 25 éve az Egyesült Királyságban élő nigériai állampolgárral állt kapcsolatban, akinek a lányai (13 és 11 évesek) brit állampolgárok. A nigériai állampolgár fellebbezett a közrendi indokokon alapuló kitoloncolási végzéssel szemben. A törvényszék megváltoztatta az első fokú bíróság határozatát, mert úgy ítélte meg, hogy az utóbbi nem ismerte el a gyermekek azon jogát, hogy mindkét szülőjükkel rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartsanak fenn, kivéve ha ez az érdekeikkel ellentétes (24. cikk). A törvényszék a bevándorlási törvénnyel összefüggésben önálló jogként értelmezte a Charta említett rendelkezését.

Egy másik ügyben egy svéd bíróság a Charta 24. cikkét alkalmazta kizárólagos jogforrásként a nemzeti büntető törvénykönyv gyermekbarát értelmezéséhez 49 . A külföldiek Svédországba való bejutását fizetség ellenében segítő személyeket általában három–négy havi szabadságvesztésre ítélik. Ebben az ügyben azonban a bíróság elismerte, hogy az érintett személyt az motiválta, hogy gyermekeken kívánt segíteni. A bíróság csupán felfüggesztett büntetést és közérdekű munkát szabott ki, szem előtt tartva a Charta 24. cikkét és azt, hogy az állami hatóságok kötelesek figyelembe venni a gyermek mindenek felett álló érdekét.

4. Fókuszban: A „Médiapluralizmus és demokrácia” címmel megrendezett 2016-os Éves Alapjogi Kollokvium

5. Következtetés

Az EU-n belül és világszerte bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények súlyos veszélyt jelentenek az alapjogokra nézve. A Bizottság továbbra is éberen figyel, és elkötelezett az alapvető jogok magas szintű EU-n belüli védelme mellett. A Bizottság fokozni fogja fellépését annak érdekében, hogy valamennyi uniós jogalkotási javaslat és intézkedés maradéktalanul összhangban álljon a Chartával. Garantálni kívánja, hogy a Charta által kötelezett valamennyi szerv továbbra is tiszteletben tartja azt.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a fékek és ellensúlyok rendszerének fontosságát a demokratikus társadalmakban, különös tekintettel a legfelsőbb bíróságok és alkotmánybíróságok alapvető szerepére az EU közös értékeinek megőrzésében; az igazságszolgáltatás függetlenségének maradéktalan tiszteletben tartása mellett elő kell segíteni e szerep betöltését. A külső független felügyelet (így az is, amely az emberi jogok európai egyezményén alapul) alapvetően fontos a demokratikus társadalmakban. Helyénvaló megvédelmezni és megóvni a civil társadalmi szervezetek alapvető szerepét a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jog érdekében történő szerepvállalás megújításában.