EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.5.2.

COM(2017) 219 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG HARMADIK JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tételéről

1.EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG – AZ EURÓPAI INTEGRÁLT HATÁRIGAZGATÁS KIALAKÍTÁSA

Az Európai Unió külső határainak – többek között az Európai Határ- és Parti Őrség révén történő – védelme az egyik alapvető pillére az átfogó európai migrációs politikának, amelyet az Európai Unió az európai migrációs stratégiában azonosított azonnali, valamint közép- és hosszú távú kihívások kezelése érdekében hív életre. E jelentés számba veszi, hogy 2017 március eleje óta milyen eredmények születtek az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tétele érdekében, valamint áttekinti az első és második előrehaladási jelentésben azonosított lépések végrehajtását. A jelentés különösen a sebezhetőségi értékelés nemrég befejezett szakaszaival, valamint az uniós frontországokba való folyamatban lévő kiküldésekkel kapcsolatosan nyújt naprakész tájékoztatást. Beszámol továbbá az igazgatótanács 2017. március 29–30-án tartott utolsó ülésén hozott döntésekről és megbeszélésekről.

A jelentés ezen túlmenően felvázolja az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet központi koncepciója kidolgozásának fontos folyamatát, nevezetesen a külső határok integrált európai igazgatását biztosító stratégiai keret kidolgozását. Ez továbbfejleszti az integrált külső határigazgatásnak az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett elvét.

2.A TAGÁLLAMOKNAK NYÚJTOTT OPERATÍV TÁMOGATÁS

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség továbbra is helyszíni operatív támogatást biztosít a tagállamokban a határigazgatáshoz, több mint 1 500 határőrrel és az Ügynökség által az EU külső határainak különböző szakaszaira kiküldött más releváns személyzettel.

2.1.    Kiküldések a leginkább érintett tagállamban

Görögország

Az Ügynökség Görögországban három különböző műveletet hajt végre. Az égei-tengeri Poszeidón közös művelet Görögországot támogatja a határellenőrzés terén és az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció alkalmazásában az égei-tengeri szigeteken, valamint az EU–Törökország nyilatkozat vonatkozásában.

Az Ügynökség a Poszeidón közös művelet – beleértve a visszafogadási tevékenységek támogatását is – keretében 866 tisztviselőt küld ki, a görög rendőrség pedig az Ügynökség társfinanszírozásával 280 biztonsági tisztviselőt alkalmaz. A kiküldés 3 nyílt tengeri járőrhajót, 2 part menti járőrhajót, 9 part menti járőrcsónakot, 1 merevszárnyas repülőgépet, 2 helikoptert, 20 járőrkocsit, 4 autóbuszt és 1 hőkamerás kisteherautót is magában foglal.

Az Ügynökség a közös műveletek rugalmas tevékenységei és a fókuszpontok révén is támogatást nyújt Görögországnak a határellenőrzési tevékenységekben a Törökországgal, Albániával és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal közös szárazföldi határokon összesen 54 tisztviselő kiküldésével. Az észak-görögországi operatív tevékenység megerősíti a határőrizetet, és megakadályozza a szabálytalan továbbutazásokat, ezzel fokozza a nyugat-balkáni útvonalon jelentkező kihívások uniós kezelését. A jelenlegi kiküldés 17 tisztviselőből áll, míg az elfogadott operatív tervben több mint 60 fő szerepel, ami azt jelenti, hogy továbbra is körülbelül 40 tisztviselő hiányzik.

Olaszország

Az Olaszországban és a Földközi-tenger középső térségében a Tritón művelet keretében az Ügynökség 345 tisztviselőt küldött ki, beleértve a telepített eszközök személyzetének tagjait és az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtásában segítő szakértőket. A kiküldést 3 repülőgéppel, 2 helikopterrel, 2 nyílt tengeri járőrhajóval, 6 part menti járőrhajóval és 3 part menti járőrcsónakkal támogatják.

Bulgária

Az Ügynökség továbbra is támogatja Bulgáriát a szárazföldi határ ellenőrzése terén, a szabálytalan továbbutazások megakadályozása céljából is. A támogatást a közös műveletek rugalmas tevékenységein és a fókuszpontokon keresztül biztosítják a bolgár–török és bolgár–szerb szárazföldi határokon. A jelenlegi kiküldésben 149 tisztviselő vesz részt, akiket 11 járőrkutyás csapat, 8 hőkamerás kisteherautó, 41 járőrkocsi, 8 szén-dioxid-érzékelő és 39 intelligens fedélzeti kamera támogat.

Spanyolország

A 2017 Idalo műveletet 2017. május 3-án kezdték meg a Nyugat-Mediterrán Térség külső tengeri határain a koordinált operatív tevékenységek támogatására az EU felé irányuló irreguláris migrációs áramlatok ellenőrzése és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem erősítse céljából. A májusi kiküldésben várhatóan 61 tisztviselő vesz részt 1 repülőgép és 1 nyílt tengeri járőrhajó támogatásával.

Nyugat-Balkán

Jelenleg 135 kiküldött tisztviselő állomásozik más tagállamokban a nyugat-balkáni régióbeli határigazgatás elősegítése érdekében. A legfontosabb kiküldésekre Horvátország és Magyarország Szerbiával közös szárazföldi határain folytatott közös műveletek rugalmas tevékenységei keretében kerül sor. Ezeket 10 járőrkutyás csapat, 4 hőkamerás jármű, 33 járőrkocsi, 1szén-dioxid-érzékelő és 12 intelligens fedélzeti kamera segíti.

2.2.    Az erőforrások összevonása, valamint az Ügynökség saját kapacitásainak kiépítése az operatív támogatás biztosításának céljából

2017. március 29–30-i ülésén az Ügynökség igazgatótanácsa elé terjesztették a tagállamok által az európai határvédelmi csapatok és a műszaki eszközök állománya számára tett kötelezettségvállalásairól szóló 2017. évi éves jelentés tervezetét, amelyet az Ügynökség jelentéstételi kötelezettségeinek 1 megfelelően hamarosan benyújtanak az Európai Parlamentnek.

A jelentés hangsúlyozta az előző évekhez képest jelentősen megnövekedett tagállami szerepvállalást az Ügynökség 2016-os operatív tevékenységeiben. Az európai határvédelmi csapatok kiküldött tagjainak száma a 2015. évi 3 584-ről 2016-ra majdnem megduplázódva 8 353 fő lett, és a kiküldések teljes időtartama több mint háromszorosára nőtt a 2015. évi 128 607 ember/napról 411 939 ember/napra 2016-ra. 2015 és 2016 között több műszaki eszközt is biztosítottak: a nyílt tengeri járőrhajók járőrözési óráinak száma 14 %-kal, a part menti járőrhajóké 41 %-kal és a járőrkocsiké 34 %-kal emelkedett.

A folyamatban lévő műveletek terén – mind az emberi erőforrások, mind a technikai eszközök tekintetében – továbbra is jelentős hiányosságok mutatkoznak az Ügynökség kockázatelemzésével összhangban felmért szükségletekhez képest. Az Ügynökség összesen közel 60 000-re becsüli a kiküldések ember/nap hiányát valamennyi 2017-es műveletére nézve.

E hiányosságok kitöltése érdekében az Ügynökség 2017. február vége óta heti gyakorisággal tájékoztatja a tagállamokat a szükséges erőforrásokról. Az Ügynökség az uniós frontországok számára nyújtott támogatását célzó saját kapacitásait is növeli azáltal, hogy felszereléseket vagy szolgáltatásokat bérel vagy vásárol. Az Ügynökség jelenleg több közbeszerzési eljárást folytat légi megfigyelő szolgáltatások és mobilirodák beszerzésére.

2017-től az Ügynökség évi 10 millió EUR-t (összesen 40 millió EUR-t 2017–2020 között) fog felhasználni saját – különösen a kis- és középméretű – eszközeinek beszerzésére. Az Ügynökség már vizsgálja a saját állandó kapacitásai felépítésének lehetőségeit és/vagy ezek beszerzés utáni működőképesként való fenntartását.

Alapvető fontosságú, hogy az Ügynökség az igazgatótanács által elfogadott átfogó stratégiát dolgozzon ki az Ügynökség saját kapacitásainak 2017–2020 közötti kiépítésére/felhasználására, figyelembe véve az Ügynökség rendelkezésére álló különböző lehetőségeket (pl. vásárlás, bérlet, lízing, hosszú távú kiküldések).

A következő lépések:

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

·Proaktívan igényelje a folyamatban lévő műveletekhez szükséges hozzájárulásokat a tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok keretében.

·2017 novemberéig dolgozzon ki és terjesszen az igazgatótanács elé elfogadás végett átfogó stratégiát az Ügynökség saját kapacitásainak 2017–2020 közötti kiépítésére/felhasználására.

A tagállamok feladata:

·Gondoskodjanak arról, hogy az elfogadott forrásokat mindig az ügynökség rendelkezésére bocsássák a műveletek folytatása és a kötelező állományok céljára.

·Biztosítsák a következő forrásokat a most feltárt hiányok alapján:

3.A KIEMELT TERÜLETEKEN ZAJLÓ VÉGREHAJTÁS TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK

3.1.    Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gyorsreagálási képességének megerősítése, beleértve az erőforrások kötelező összevonását

Gyorsreagálású állomány

Bár a gyorsreagálású állomány esetében több mint 1500 határőr és egyéb tisztviselő rendelkezésre állását erősítették meg, két probléma még mindig kihat a gyorsreagálású állomány teljes körű, az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelettel összhangban történő rendelkezésre állására:

1) Határőrök kinevezése

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 20. cikkének (4) bekezdése egyértelműen meghatározza a határőrök kinevezésére vonatkozó előírást. Az állomány minőségének biztosításához az Ügynökségnek szüksége van a tisztviselők nevére, hogy ellenőrizhesse a kijelölt határőrök meghatározott profiloknak való megfelelését és az operatív tevékenységekben való részvételüket megelőzően megfelelő képzést biztosíthasson számukra. Mostanáig csak kevés schengeni állam (Belgium, a Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Románia és Svájc) adta meg annyi szakértő nevét, amennyi megfelel az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 1. mellékletében rájuk vonatkozóan megállapított hozzájárulások mértékének.

A Bizottság ezt a kérdést napirendre tűzte a Bel- és Igazságügyi Tanács 2017. március 27-i ülésén. Több tagállam aggályának adott hangot azzal érvelve, hogy szabadság, betegszabadság vagy más távollét miatt nem biztosítható az összes kinevezett határőr teljes körű rendelkezésre állása.

Az Ügynökség 2017. március 29–30-i igazgatótanácsi ülésén a Bizottság hangsúlyozta, hogy gyakorlati megoldást kell találni a jogalap teljes körű betartásával. Egy ilyen gyakorlati megoldás általános elemeit 2 ismertették az Egyesített Erőforrások Egység 2017. április 25–26-i ülésén. Ugyanakkor több kérdéskör további egyértelműsítésre szorul. Az Ügynökség május elején a javasolt megoldás részletes módozatait kifejtő stratégiai feljegyzést köröztet majd. A tagállamok az Európai Határ- és Parti Őrség állományának hagyományos részéhez nyújtott saját hozzájárulásuk keretein belül rugalmasságot kapnak, egyidejűleg az Ügynökség ellenőrizni tudja a profiloknak való megfelelést és biztosítani tudja a képzést.

2) A profilok harmonizálása

Az Ügynökségnek még egyeztetnie kell a tagállamok által – az igazgatótanács releváns végrehajtási határozatában meghatározott küszöbértékekkel összhangban tett – felajánlásokban szereplő egyes profilokat a szakértők számával. Míg a határőrizeti tisztviselők és más profilú tisztviselők esetében 143-mal többet ajánlottak, 167 nyilvántartási/ujjnyomatvételi szakértő és 38 átvilágító szakértő még hiányzik. Az Ügynökségnek ezt a kérdéskört a tagállamokkal fennálló bilaterális kapcsolatok keretében proaktívan kell kezelnie, különösen azon tagállamokkal, amelyek a legnagyobb számban felajánlott profilokhoz járultak hozzá, hogy hozzájárulásukat nyilvántartási/ujjnyomatvételi tisztviselőkre és átvilágító tisztviselőkre módosítsák.

Gyorsreagálású eszközállomány

Az első és második előrehaladási jelentést követően az Ügynökség márciusban ismét felhívást tett közzé az állományhoz való kiegészítő hozzájárulásokra. Ezen erőfeszítések eredményeként 2017. április közepére járőrkocsi már nem hiányzik, és további felajánlásokat tettek part menti járőrcsónakokra, nyílt tengeri járőrhajókra és hőkamerás járművekre is. Ugyanakkor a legtöbb eszköztípus esetében továbbra is jelentősek a hiányok. A Bizottság sajnálja, hogy nem érkezett új tagállami felajánlás az állományhoz, amelyet továbbra is csak 14 tagállam (Ausztria, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Németország, Finnország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia és Szlovénia) biztosít.

A következő lépések:

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

·Sürgősen kezdjen kétoldalú megbeszéléseket a schengeni államokkal, különösen azokkal, akik még nem járultak hozzá a gyorsreagálású eszközállományhoz (Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Málta, Norvégia, Luxemburg, Litvánia, Spanyolország, Szlovákia, Svédország, Svájc), az azonosított eszközhiányok feltöltése érdekében.

·2017. május végéig biztosítsa, hogy a gyorsreagálású állományba kinevezett szakértők – különösen a nyilvántartási/ujjnyomatvételi tisztviselők és az átvilágító tisztviselők – az igazgatótanács által az egyes profilokra vonatkozóan meghatározott számokban álljanak rendelkezésre.

·2017. június végéig ellenőrizze a gyorsreagálású állomány mind az 1 500 határőrének rendelkezésre állását, valamint 2017. október végéig hajtson végre egy szimulált kiküldést az állomány emberi és műszaki erőforrásaiból.

A tagállamok feladata:

·2017. május végéig pótolják a gyorsreagálású eszközállomány azonosított hiányosságait. Különösen azok a tagállamok tegyenek erőfeszítéseket, amelyek még egyáltalán nem járultak hozzá ehhez.

·2017. június végéig közöljék a gyorsreagálású állomány szakértőinek nevét.

3.2.    Megelőző sebezhetőségi elemzés végzése a közös módszertan alapján

A schengeni térség megfelelő működését garantáló megelőző értékelések megerősítése egyértelműen kiemelt politikai prioritás az Európai Unió számára. Az Ügynökség intenzív erőfeszítéseket tett a sebezhetőségi értékelések előkészítése érdekében, amelyek alapvető fontosságúak a schengeni minőségellenőrzési folyamathoz, a közös módszertannal és az elfogadott ütemtervvel összhangban. 

Dánia kivételével 3 valamennyi tagállam megadta az Ügynökségnek a meglévő kapacitásokra vonatkozó adatokat. A legtöbb tagállam esetében az adatok teljessége kielégítő volt. Ugyanakkor nyolc állam (Franciaország, Magyarország, Olaszország, Málta, Norvégia, Svédország, Svájc, Spanyolország) csak részleges (a kívánt adatok 50–75 %-ára kiterjedő) információkat nyújtott. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok hosszú távon megerősítsék az ilyen adatok gyűjtésére irányuló nemzeti kapacitásukat.

2017. március–áprilisban az Ügynökség (az adatok késői benyújtása miatt Dánia és Németország kivételével) valamennyi tagállamra nézve elvégezte az úgynevezett alapfelméréseket, vagyis a meglévő tagállami kapacitások mélységi elemzését a jelenlegi fenyegetettség-mutatókkal összefüggésben, egy sor objektív kritérium alapján. Az alapfelmérések tervezetével kapcsolatosan már konzultáltak a tagállamokkal. A végső egyéni jelentésekről az értékelés kulcsmegállapításaival – különösen a legsürgősebb sebezhetőségek azonosításával – 2017. április végén tájékoztattak nyolc tagállamot. A fennmaradó tagállamokat végső egyéni jelentéseikről az érintett tagállamok késve benyújtott észrevételei miatt várhatóan május elején tájékoztatják.

Az alapfelmérésekről szóló jelentések alapján az Ügynökség ügyvezető igazgatója 2017. május végéig dönt az érintett tagállam(ok)nak szóló lehetséges ajánlás(ok)ról. Tekintettel arra, hogy a sebezhetőségi értékelések fő célja a külső határokat érintő lehetséges közvetlen következmények és a schengeni térség működésére kiható későbbi következmények azonosítása – különösen azon tagállamok esetében, amelyeknek különleges és aránytalan kihívásokkal szembesülnek –, az ajánlásoknak kiemelten kell összpontosítaniuk a külső határokon felmerülő és a schengeni térség megfelelő működését érintő jelenlegi kihívásokkal kapcsolatos legsürgetőbb sebezhetőségi problémákra.

Szintén alapvető fontosságú, hogy az ajánlott intézkedéseket tartalmazó ajánlások pontosak, operatívak legyenek és a tagállamoktól kapott részletes technikai információkon alapuljanak. Csak e feltételek mellett lesz képes az Ügynökség hatékonyan nyomon követni az ajánlások és intézkedések tagállami végrehajtását. Az intézkedések határidőn belüli végrehajtásának elmaradása esetén az ügyvezető igazgató az ügyet az igazgatótanács elé terjeszti és tájékoztatja a Bizottságot.

Az alapfelmérések több olyan tagállam azonosítását is eredményezik, amelyekkel kapcsolatosan az Ügynökség úgynevezett szimulációs gyakorlatokat fog végezni a külső határokon jelentkező kihívások kezelésére rendelkezésre álló kapacitásaik értékelése céljából. Ezek a gyakorlatok a tagállami kapacitásokat – különösen a vészhelyzeti tervezésüket – vizsgálják és tesztelik a jelenleg még nem fennálló, de a szomszédos harmadik országok és fő származási és tranzitországok helyzetének elemzése alapján észszerűen feltételezhető kockázatok és forgatókönyvek fényében. Amint a szimulációs gyakorlatok eredményei 2017 októberének végére rendelkezésre állnak, az ügyvezető igazgató az ajánlások második körét teheti meg az érintett tagállamok számára.

2017 áprilisától az Ügynökség várhatóan elvégzi a kialakuló fenyegetések értékelését. A releváns mutatók segítségével a tagállamok havonta végzett vizsgálata alapján az Ügynökség bármikor megindíthat egy konkrét értékelést/szimulációt egy új fenyegetésekkel szembesülő tagállam kapacitásainak vizsgálatára, amely az előző alapfelméréseknél vagy szimulációs gyakorlatoknál nem mérlegelt sebezhetőségekre vonatkozó további ajánlásokat eredményezhet.

A következő lépések:

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

·Gondoskodjon arról, hogy a sebezhetőségi elemzés első eredményei és egyéb információk alapján kiemelten azonosítsák a legsürgetőbb sebezhetőségeket.

·Biztosítsa a sebezhetőségi értékelési eljárásokkal foglalkozó csapat megfelelő személyzeti létszámát 2017 nyaráig.

·Az alapfelmérések eredményei alapján 2017. május végéig tegyen ajánlásokat az érintett tagállamoknak, hogy prioritásként kezeljék a legsürgetőbb sebezhetőségeket.

·2017. június 15-ig továbbítsa a sebezhetőségi értékelések első eredményeit az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 13. cikke (9) bekezdésének megfelelően.

·2017. október végéig végezzen a jövőbeni kihívásokra vonatkozó szimulációs gyakorlatokat.

·2017. november végéig fogadja el a szerzett tapasztalatok alapján a sebezhetőségi értékelések felülvizsgált közös módszertanát.

A tagállamok feladata:

·Dániának 2017. május 15-ig be kell nyújtania a szükséges adatokat annak érdekében, hogy az Ügynökség elvégezhesse az alapfelmérést.

·Azok a tagállamok, amelyek nem nyújtották be a meglévő kapacitásokra vonatkozó összes adatot, javítsák nemzeti adatgyűjtési folyamataikat. 

·Az alapfelmérést követően ajánlást kapott tagállamok készítsék el a szükséges cselekvési terveket és tegyenek rendszeresen jelentést az Ügynökségnek.

·A szimulációs gyakorlatra kiválasztott valamennyi tagállam válaszoljon gyorsan az Ügynökség kiegészítő információkra és tájékoztatásra vonatkozó megkereséseire.

3.3.    A visszatérés támogatása

Az Ügynökség által támogatott visszatérési műveletek üteme tovább gyorsul. 2017. január 1. és április 7. között az Ügynökség harmadik országbeli állampolgárok 92 visszatérési műveletéhez nyújtott tájékoztatást, amelyek keretében 3 879 harmadik országbeli állampolgár tért vissza.

Jelenleg e 92 műveletből 48 a Nyugat-Balkán felé tartó légi járatokat érintett. Csak korlátozott számú műveletre került sor észak- és nyugat-afrikai országokba. Ez részben azzal magyarázható, hogy számos harmadik ország nem fogad charter járatokat, és csak kereskedelmi járatokon engedi saját állampolgárai visszatérését. Emiatt az Ügynökségnek gyorsan támogatást kell felajánlania a tagállamok számára a kereskedelmi járatok műveleteihez.

2017. január 7. óta a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőkből és visszatérési szakemberekből álló három új állomány áll rendelkezésre a műveletek számára. A 2017. április 7-i helyzet szerint 25 tagállam járult hozzá ezekhez az állományokhoz, és a szükséges 690 szakértőből 536-at biztosítottak. Azoknak a schengeni államoknak, amelyek még nem járultak hozzá az állományokhoz – Ciprus és Svájc –, ezt sürgősen meg kell tenniük. 

Valamennyi tagállamnak részt kell vállalnia a hiányosságok pótlásából, különösen a kitoloncolást végrehajtó kísérő állomány vonatkozásában, ahol az igényelt 600 szakértőből csak 416 főt ajánlottak fel. A tagállamoknak az Ügynökséggel együttműködésben biztosítaniuk kell, hogy a visszatérési szakemberek állományában a visszatéréssel kapcsolatos tevékenységek elvégzéséhez szükséges valamennyi készség és szakértelem megfelelően képviselve legyen. Ez különösen fontos annak fényében, hogy az elmúlt évekhez képest folyamatosan növekszik a visszatérési műveletek száma, és figyelembe véve az elkövetkező hónapokban esetlegesen szükségessé váló visszaküldési művelethez nyújtott uniós segítségeket.

A visszatérési állományok gyakorlati alkalmazása megkezdődött. 2017. április 7-ig az állomány kitoloncolás-végrehajtást felügyelő személyének részvételével 19 visszatérési műveletet követtek nyomon. Eddig 10 kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőt küldtek ki operatív támogatás keretében.

Továbbra is tisztázni kell az állomány tagjainak kiküldésére vonatkozó gyakorlati módozatokat és szabályokat, valamint operatív feladataikat és jogi felelősségüket. Az Ügynökségnek törekednie kell ezen elemek meghatározására, szilárd keretet biztosítva az állományok munkájához, és gondoskodnia arról, hogy azok 2017. május végéig az előző jelentésben foglaltaknak megfelelően készen álljanak a kiküldésre.

Az új megbízással kapcsolatos további munkateher ellátása és az elvárások maradéktalan teljesítése érdekében az Ügynökségnek haladéktalanul intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy betöltsék a rendelkezésre álló személyzeti álláshelyeket, és teljes mértékben felhasználják a visszatérési tevékenységekre elkülönített költségvetést.

A Bizottság a „Hatékonyabb visszatérési politika az európai unióban – megújított cselekvési terv” című közleményében 4 az Ügynökség további intézkedéseire és fellépéseire tett javaslatot a visszatérési tevékenységek fokozása érdekében. A kapcsolódó előrehaladást a következő jelentés fogja nyomon követni.

A következő lépések:

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

·Határozza meg az állományok tagjainak kiküldésére vonatkozó gyakorlati módozatokat, szabályokat, operatív feladatokat és jogi kötelezettségeket annak biztosítása érdekében, hogy az állományok legkésőbb 2017. május végére teljeskörűen készen álljanak a kiküldésre.

·2017. júniusáig töltse be a visszatérési tevékenységekkel kapcsolatos, rendelkezésre álló álláshelyeket.

·Biztosítsa, hogy a visszatérési tevékenységekhez rendelt 2017-es pénzügyi forrásokat teljes mértékben felhasználják.

A tagállamok feladata:

·Azonnal járuljanak hozzá az állományokhoz, amennyiben ezt még nem tették meg (Ciprus és Svájc).

·Pótolják az állományokban mutatkozó hiányosságokat.

·Haladéktalanul kezdjenek havi rendszerességgel információkat biztosítani a nemzeti visszatérési műveletek indikatív tervezéséről, beleértve a visszatérők és a nem uniós visszatérési célországok számát is.

3.4.    Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség panaszkezelési mechanizmusának létrehozása

Az előző jelentéshez képest nem nyújtottak be új panaszt. Az Ügynökségnek továbbra is javítania kell a mechanizmusra vonatkozó információk terjesztését, ideértve a panasztételi formanyomtatványok hozzáférhetőségét az Ügynökség honlapján. A jövőbeli panaszok Ügynökség általi jobb kezelését egy informatikai ügyviteli rendszer is biztosítani fogja, amelynek kiépítése 2017 júniusára várható. Amint a szükséges infrastruktúra kellően rendelkezésre áll, az Ügynökségnek tájékoztató kampányt kell kezdeményeznie a panaszkezelési mechanizmus átláthatóbbá tétele érdekében.

Ami az alapjogi tisztviselőnek nyújtott támogatást biztosító kiegészítő személyzetet illeti, márciusban egy ideiglenes alkalmazottat vettek fel, aki 2017 májusában áll munkába az Ügynökségnél. Két asszisztens (szerződéses alkalmazott) felvételi eljárása 2017 májusában indul. Ezen túlmenően az Ügynökség várhatóan további alkalmazottakat bocsát majd az alapjogi tisztviselő rendelkezésére.

A következő lépések:

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

·2017. június végéig vegyen fel további két alkalmazottat az alapjogi tisztviselő támogatására.

·2017. június végéig építse ki az informatikai infrastruktúrát a panasztételi formanyomtatványok hozzáférhetőbbé tétele érdekében.

·Folytasson tájékoztató kampányt a panaszkezelési mechanizmus jobb megismertetése érdekében.

3.5.    A kiemelt harmadik országokkal folytatott operatív együttműködés javításának előkészítése a jogállásról szóló megállapodás új mintájának megszövegezése révén

Ami az Ügynökség kiemelt harmadik országokkal folytatott operatív együttműködését illeti, az igazgatótanács 2017. március 29–30-i ülésén értesült az ügyvezető igazgató azon szándékáról, hogy ismét tárgyalásokat kezdjen a Líbiával folytatott együttműködésről szóló munkamegállapodásról.

Az Ügynökség ismertetett egy stratégiai feljegyzést is az Ügynökség összekötő tisztviselői, az azonos helyre kiküldött tagállami összekötő tisztviselők és az európai migrációs összekötő tisztviselők közötti együttműködésről.

A Nigerbe kiküldendő összekötő tisztviselő 2017. május 16-án kezdi meg munkáját az Ügynökségnél. A Nyugat-Balkánra kiküldendő összekötő tisztviselő kiválasztási eljárását is véglegesítették, és a kiválasztott jelölt várhatóan 2017. július 1-jén csatlakozik az Ügynökséghez. Mindkét jelölt kiküldetésre felkészítő képzésben vesz majd részt Nigerbe (2017. június), illetve Szerbiába (2017 nyara) történő kiküldésük előtt.

2017. március 8-án a Tanács elfogadta a Bizottságot a Szerbiával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folytatandó tárgyalások megkezdésére felhatalmazó vonatkozó határozatokat, amelyeknek az a célja, hogy elfogadják az Európai Határ- és Parti Őrség ezen országokba történő kiküldéséhez szükséges, jogállásra vonatkozó megállapodásokat. Szerbiával a tárgyalások első körére 2017. április 7-én került sor, a következő kört pedig 2017. május 11–12-én tartják. A Bizottság a lehető leghamarabb meg kívánja kötni a megállapodásokat Szerbiával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal.

A következő lépések:

A Bizottság:

·Kezdjen hivatalos tárgyalásokat Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, amint az ország készen áll a jogállásról szóló megállapodásról szóló tárgyalások megkezdésére.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

·Véglegesítse a Nigerbe és Szerbiába kiküldendő összekötő tisztviselők felvételét és küldését, 2017 júniusáig, illetve augusztusáig.

3.6.    Székhely-megállapodás

A Bizottság üdvözli az Ügynökség ügyvezető igazgatója és a lengyel belügyminiszter által 2017. március 8-án aláírt székhely-megállapodást. A megállapodás a feleknek a belső eljárások lezárásáról szóló utolsó értesítését követő három hónappal lép hatályba. Az ügynökségi eljárás a megállapodás igazgatótanács általi jóváhagyásával és az ügyvezető igazgató végső aláírásával lezárult. A lengyel oldalon a megállapodás még megerősítésre vár.

Következő lépés:

·Lengyelországnak mielőbb meg kell erősítenie a székhely-megállapodást.

3.7. Összekötő tisztviselők kiküldése a tagállamokba

Az Ügynökségnek rendszeresen ellenőriznie kell a külső határok tagállamok általi igazgatását nem pusztán kockázatelemzés, információcsere és az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) útján, hanem a saját összekötő tisztviselőinek tagállami jelenlétein keresztül is.

A 2017. március 29–30-i igazgatótanácsi ülésen az ügyvezető igazgató jóváhagyásra az igazgatótanács elé terjesztette az összekötő tisztviselők szerepét és feladatait, az információkhoz való hozzáférésüket és a több tagállam egyetlen összekötő tisztviselő alá történő csoportosítását meghatározó határozattervezetet. Egy összekötő tisztviselő legfeljebb négy, egymáshoz földrajzilag közel eső tagállamot fedhet le. Várhatóan az igazgatótanács határozatát követő 6 hónapon belül egyetértési megállapodást írnak alá valamennyi tagállammal a kiküldés módozataira vonatkozóan. Addig is az Ügynökség felveszi és képzi a megfelelő jelölteket.

A következő lépések:

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

·Nyújtsa be a vonatkozó végrehajtási határozat végső tervezetét az igazgatótanácsnak, hogy az 2017. június végéig jóváhagyja azt.

·Indítsa meg a releváns kiválasztási eljárást az összekötő tisztviselők felvételér, hogy esetleges alkalmazásuk, képzésük és tényleges kiküldésük legkésőbb 2017 végéig megvalósuljon.

A tagállamok feladata:

·2017 októberéig állapodjanak meg az Ügynökséggel az egyetértési megállapodásról, amely meghatározza az összekötő tisztviselők kiküldésének módozatait.

3.8.    Az Ügynökség személyzetének növelése

2017 első 90 naptári napjában az Ügynökség 91 új alkalmazottat vett fel. Közel 100 felvételi eljárás van folyamatban, és a következő hónapokban 132 ilyen eljárás indul. 2017 végére várhatóan 655 alkalmazott fog az Ügynökségnek dolgozni, azaz közel kétszer annyi, mint 2015-ben.

Az Ügynökségnek nehéz biztosítania, hogy a személyzeti szabályzat 27. cikkében előírtak szerint a tagállamok földrajzilag lehető legszélesebb köréből vegyen fel alkalmazottakat. A tagállamok korlátozott reagálása miatt az Ügynökség számára az is kihívást jelent, hogy betöltse a tervezett kirendelt nemzeti szakértői álláshelyeket (az összes új álláshely közel 25 %-a).

A következő lépések:

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

·Indítsa meg a 2017-es létszámtervben előirányzott valamennyi álláshely felvételi eljárásait.

·Gondoskodjon a kiegészítő finanszírozási források hatékony felhasználásáról, a költségvetési hatóság által jóváhagyott prioritásoknak megfelelően.

A Bizottság:

·Mérje fel az Ügynökséggel a felvételekkel kapcsolatos kihívások kezelésének lehetőségeit.

A tagállamok feladata:

·Biztosítsanak jobb eredményeket a kirendelt nemzeti szakértők kiküldése terén.

4.EURÓPAI INTEGRÁLT HATÁRIGAZGATÁS: MERRE TOVÁBB?

4.1. Integrált határigazgatás

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet meghatározta az európai integrált határigazgatás általános alapelveit, és ezáltal jogilag első alkalommal szilárdította meg az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjában szereplő koncepciót.

A rendelet meghatároz egy 11 stratégiai összetevőből álló listát, ideértve a határellenőrzést, a tengeri határellenőrzési műveletek során felmerülő helyzetekben folytatott kutatás-mentést, a kockázatelemzést, az ügynökségközi együttműködést, a tagállamok közötti együttműködést, egy schengeni minőségellenőrzési mechanizmust és szolidaritási mechanizmust, és különösen az uniós finanszírozási eszközöket. Ez alapul szolgál az európai integrált határigazgatás nemzeti és uniós szintű hatékony végrehajtása jól strukturált, stratégiai keretének megteremtéséhez.

Az integrált határigazgatás koncepciójának működőképessé tételét a következő három ágból álló stratégiai folyamaton keresztül kell megvalósítani: 1) az uniós intézmények által az európai integrált határigazgatás politikai szintű meghatározása; 2) az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által technikai és operatív stratégia elfogadása; és 3) valamennyi tagállamban nemzeti integrált – a koncepció egységes végrehajtását biztosító – határigazgatási stratégiák felállítása. Ezzel létrejön az Európai Határ- és Parti Őrség európai integrált határigazgatásának interoperábilis és egységes kerete a hatékony végrehajtás biztosítása céljából.

4.2.    Az uniós intézmények által meghatározott politikai keret

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet értelmében az uniós intézmények feladata egy európai integrált határigazgatási stratégia kidolgozása.

Az európai integrált határigazgatási stratégia létrehozása terén a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács közötti együttműködés nélkülözhetetlen lesz. A politikai stratégia intézmények általi megformálásának lehetővé tételéhez a Bizottság – az Ügynökséggel együttműködésben – két célirányos műhelytalálkozót szervez a tagállamok és az Európai Parlament részvételével, amely az európai integrált határigazgatás politikai keretét eredményezheti, közlemény formájában. Az Európai Parlament és a Tanács felhívást kap majd a közlemény támogatására.

4.3.    Az Ügynökség által meghatározott technikai és operatív stratégia

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint az Ügynökség feladata az európai integrált határigazgatás számára egy technikai és operatív stratégia elfogadása. Bár az Ügynökségnek a Bizottsággal szoros együttműködésben ezt a lehető leghamarabb meg kell kezdenie, az Ügynökség igazgatótanácsa csak azt követően fogadja el az operatív és technikai stratégiát, hogy a három intézmény elfogadta a vonatkozó politikai keretet.

4.4.    A tagállamok nemzeti stratégiái

Az európai integrált határigazgatás hatékony végrehajtását az azt biztosító nemzeti erőfeszítésekre kell lefordítani. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 3. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a tagállamoknak integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiákat kell meghatározniuk az Ügynökség által elfogadott technikai és operatív stratégiával összhangban.

Valamennyi tagállamnak valamennyi releváns, határigazgatásért és visszatérésért felelős nemzeti hatóság bevonásával a lehető leghamarabb meg kell indítania az előkészítő folyamatot, hogy egyetlen, cselekvési tervvel támogatott nemzeti stratégiát hozzanak létre. E tekintetben a tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a Bizottság és az Ügynökség által kidolgozott, a nemzeti integrált határigazgatási stratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertanára irányuló képzési programot. 2017 májusára, júliusára, szeptemberére és novemberére terveznek ilyen képzéseket.

Amint az uniós intézmények elfogadták a politikai keretet, az Ügynökség pedig kidolgozta az operatív és technikai stratégiát, a tagállamok ezeknek megfelelően felállítják saját nemzeti stratégiáikat.

A következő lépések

A Bizottság:

·Szervezzen két célirányos műhelytalálkozót 2017 júniusában és szeptemberében a tagállamok és az Európai Parlament képviselői számára az európai integrált határigazgatás politikai kerete kidolgozásának megvitatására.

·2017 októberéig fogadjon el egy, az európai integrált határigazgatás politikai keretének fő elemeit meghatározó közleményt.

·2018-ra végezzen schengeni értékelést a nemzeti integrált határigazgatási stratégiákról.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata:

·2017 második felében kezdje meg az operatív és technikai integrált határigazgatási stratégia kidolgozását szoros együttműködésben a Bizottsággal.

·Az igazgatótanács 2018 februárjáig fogadja el az európai integrált határigazgatás technikai és operatív stratégiáját azt követően, hogy az uniós intézmények elfogadták az integrált határigazgatási stratégia politikai keretét.

·Hozzon létre speciális schengeni értékelési képzést a kiválasztott integrált határigazgatási szakértők számára, szoros együttműködésben a Bizottsággal.

A tagállamok feladata:

·2017. június–december folyamán kezdjék meg a nemzeti integrált határigazgatási stratégiáik kidolgozását.

·Igazítsák nemzeti integrált határigazgatási stratégiáikat a politikai stratégiához, valamint a technikai és operatív stratégiához ez utóbbi elfogadását követő hat hónapon belül.

·Álljanak készen nemzeti integrált határigazgatási stratégiáik schengeni értékelésére (2018 késő őszével kezdődően).

5.KÖVETKEZTETÉSEK

A harmadik jelentés ismerteti, hogy folytatódik az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet tevékenységeinek és eszközeinek teljes körű működőképessé tétele annak biztosítása érdekében, hogy az EU a lehető leghamarabb megerősítve védhesse külső határait.

Így az Ügynökség szinte valamennyi tagállamnak megküldte az első alap sebezhetőségi értékeléseket, és hamarosan ajánlásokat készít az érintett tagállamok számára az azonosított sebezhetőségek kezelésére vonatkozó konkrét intézkedésekkel. A gyors ütemben elfogadott, a Bizottságot a Szerbiával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folytatandó tárgyalások megkezdésére felhatalmazó tanácsi határozatok, és a Szerbiával azonnal megkezdett első körös tárgyalások szintén azt mutatják, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tétele továbbra is politikai prioritást élvez.

Ugyanakkor a tagállamokban nem történt kellő előrelépés a gyorsreagálású állományok teljes működőképességének biztosítása érdekében, különösen a gyorsreagálású eszközállomány hiányosságainak pótlása tekintetében. Hasonlóképpen további közös erőfeszítésekre van szükség az uniós frontországok külső határainak hatékony igazgatását támogató, folyamatban lévő közös műveletekhez szükséges kiküldések továbbra is fennálló hiányosságainak megszüntetése érdekében. Ezeket a hiányosságokat sürgősséggel kell kezelni. A tagállamokat ösztönözzük továbbá arra, hogy a visszatérési műveletekhez vegyék jobban igénybe a megerősített Ügynökség segítségnyújtási kapacitásait.

A Bizottság várakozással tekint az elé, hogy az európai integrált határigazgatás stratégiai keretét együtt dolgozza ki az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az Ügynökséggel.

Az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tételének felgyorsítása érdekében a Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy értékelje a megtett előrehaladást és tegye meg a javasolt lépéseket.

A Bizottság nyáron ismét beszámol a külső határok megerősítése terén elért eredményekről.

(1)

     Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 20. cikkének (12) bekezdése és 39. cikkének (13) bekezdése.

(2)

2     A hagyományos Európai Határ- és Parti Őrség állomány mind az 5 000 tisztviselőjét kijelölik (névvel nyilvántartásba veszik), a tagállamok pedig jelezni fogják, hogy ezen 5 000 tisztviselő közül ki alkotják majd az 1 500 fős gyorsreagálású állományt. Ezt a jelzést az év során bármikor kiigazíthatják vagy egy gyorsreagálási határvédelmi művelet esetében az Európai Határ- és Parti Őrség állományának hagyományos részéből azonos profilokkal felválthatják. 

(3)

     Az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hoz csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. sz. jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően Dánia bejelentette, hogy 2017. március 14-étől végrehajtja az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletet.

(4)

     COM(2017) 200 final.