Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52017AE5168

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 92/106/EGK tanácsi irányelv módosításáról [COM(2017) 648 final/2 – 2017/0290 (COD)]

EESC 2017/05168

HL C 262., 2018.7.25, p. 52–57 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:
19/04/2018; szavazás napja
Date of vote:
19/04/2018
Date lodged:
29/11/2017
Author:
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Responsible body:
EESC_TEN
Form:
Vélemény
Term of office:
2015-2020
Internal reference:
TEN/651, AVIS-SECTION 2017/5168 FIN
Session:
534
Treaty:
Szerződés az Európai Unió működéséről
Legal basis:
Link
Link
Link
Select all documents mentioning this document
Earlier related instruments:
Instruments cited:
Link

25.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 262/52

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 92/106/EGK tanácsi irányelv módosításáról

[COM(2017) 648 final/2 – 2017/0290 (COD)]

(2018/C 262/09)

Előadó:

Stefan BACK

Felkérés:

Európai Parlament, 2017.11.29.

Európai Tanács, 2017.12.4.

Jogalap:

az EUMSZ 91. cikkének (1) bekezdése

 

 

Illetékes szekció:

„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2018.4.5.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2018.4.19.

Plenáris ülés száma: xx.

534.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

159/1/3

1.   Következtetés és ajánlások

1.1

 Az EGSZB támogatja a 92/106/EGK irányelv (a továbbiakban: „az irányelv”) aktualizálására irányuló kezdeményezést, amellyel a kombinált szállítás koncepcióját hatékonyabbá és vonzóbbá, a közlekedést pedig fenntarthatóbbá lehet tenni, a közlekedéspolitikáról szóló 2011. évi fehér könyvben meghatározott célokkal és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásokkal összhangban.

1.2

 Az EGSZB támogatja az irányelv hatályának kiterjesztését a nemzeti műveletekre, a közúti közlekedés további csökkentése érdekében.

1.3

 Az EGSZB kedvezőnek tekinti továbbá az irányelv egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket is, melyek célja, hogy vonzóbbá tegyék a koncepciót és fokozzák a jogbiztonságot.

1.4

 Az EGSZB különösen hasznosnak tartja a közúti szállítási szakaszhosszúság meghatározásának egyszerűsítését, ideértve a tagállamok számára nyitott rugalmassági opciót is, amely lehetővé teszi a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodást. Mindazonáltal az EGSZB rámutat, hogy a kezdeti berakodási és a végső kirakodási pont közötti távolság 20 %-ában megállapított korlát oda vezethet, hogy a közúti közlekedési távolságok jóval meghaladják a 300 kilométert, amely határérték túllépése esetén a közlekedésről szóló 2011. évi fehér könyv a közúti szállításról való modális váltást javasolja.

1.5

 Annak érdekében, hogy megkönnyítse az irányelv végrehajtásáról szóló információkhoz való hozzáférést az egyes tagállamokban, valamint elősegítse a kombinált szállítási műveletek tervezését, az EGSZB javasol egy valamennyi tagállamra vonatkozó kötelezettséget, amelynek értelmében minden, az irányelv végrehajtására vonatkozó információt elérhetővé kell tenni egy erre a célra kijelölt weboldalon.

1.6

 Az EGSZB támogatja a megfelelés ellenőrzéséhez rendelkezésre bocsátandó dokumentumok kimerítő felsorolásából, valamint az ezen dokumentumok elektronikus formában történő létrehozását lehetővé tévő rendelkezésekből eredő pontosítást és egyszerűsítést. Az EGSZB javasolja, hogy adott esetben azok a nemzeti határozatok is képezzék a létrehozandó dokumentumok részét, amelyek hosszabb közúti szakasz engedélyezésére irányulnak.

1.7

 Az EGSZB méltányolja az átrakodási terminálokba történő beruházásokkal kapcsolatban javasolt tagállami kötelezettséget, és különösen a beruházások szomszédos tagállamokkal történő összehangolására vonatkozó kötelezettséget. Az EGSZB mindazonáltal megkérdőjelezi, mennyire reális az a célkitűzés, hogy az Unióban lévő bármely hely és a hozzá legközelebbi terminál közötti távolság ne legyen nagyobb 150 kilométernél, szem előtt tartva az alacsony népsűrűségű és ritka vasúti- és kikötőhálózattal rendelkező területek helyzetét, és ezért javasolja egy egyértelmű rugalmassági opció biztosítását.

1.8

 Az EGSZB véleménye szerint a megbízhatóság növelése és az ilyenfajta szállításra irányuló ösztönzők hatásainak felgyorsítása érdekében a kombinált árufuvarozást támogató intézkedéseket a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni és mentesíteni kell az állami támogatási szabályok keretében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatás összege nem halad meg egy előre meghatározott plafont.

1.9

 Az EGSZB megkérdőjelezi az 1. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében javasolt rendelkezés hasznosságát. A rendelkezés célja, hogy a kombinált szállítási műveletek szempontjából ne kelljen figyelembe venni bizonyos belvízi vagy tengeri szállítást alkalmazó szakaszokat. Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat nem egyértelmű, eltérő értelmezéseket tesz lehetővé, továbbá a hasznosságát is megkérdőjelezi, mivel a vasúti közlekedés tekintetében nem tartottak szükségesnek olyan hasonló kiválasztási kritériumot, amely egyértelműen arra épül, hogy kizárják a népszerűsítést nem igénylő opciókat.

1.10

 Az EGSZB emellett azt is nehezen érthetőnek tartja, hogy miért maradt változatlan az irányelv 4. cikkében szereplő úgynevezett „kabotázsra vonatkozó mentesség”. Közlekedéspolitikai szempontból az EGSZB ezen a ponton először is a nemzetközi közúti árufuvarozásban a piacra jutást érintő, jelenleg függőben lévő javaslatokra utal a kabotázs tekintetében, valamint a piacra jutásról és a versenyről folyó jelenlegi vitára, a szociális szempontokat is ideértve. Az EGSZB emellett rámutat arra az általános elvre is, melynek értelmében a szolgáltatók a székhelyüket jelentő országon kívüli országban csak ideiglenes jelleggel nyújthatnak szolgáltatásokat. Az EGSZB véleménye szerint semmi sem akadályoz meg egy olyan rendelkezést, amely előírja, hogy a kombinált szállítási műveletek keretén belüli közúti árufuvarozási szakaszok különálló szállítási műveleteket jelentenek, kivéve akkor, ha a teljes szállítási műveletet egy teherautóval vagy egy járműszerelvénnyel végzik el, ideértve a vontatót is, és hogy az 1072/2009/EK rendelet valamennyi műveletre vonatkozik. Az irányelv 4. cikkét ennek megfelelően kell módosítani.

1.11

 Az EGSZB meglepőnek tartja, hogy az irányelv 2. cikkében szereplő rendelkezés, amely megköveteli, hogy a tagállamok 1993. július 1-ig mentesítsék az 1. cikkben említett kombinált szállítási műveleteket minden kvótarendszer és engedélyezési eljárás alól, nem szerepel az irányelv módosítására irányuló javaslatokban. A jelenlegi állás szerint, valamint az irányelv kiterjesztett hatályára való tekintettel ezt a cikket úgy is lehet értelmezni, hogy szélesebb a hatása, mint azt valószínűleg tervezték, különösen a piacra jutást illetően. Az EGSZB ezért javasolja ennek a cikknek az újrafogalmazását vagy törlését.

1.12

 Az EGSZB tudomásul veszi, hogy az irányelv módosítására irányuló javaslat nem tesz említést a munkavállalók kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv kombinált szállításra vonatkozó alkalmazhatóságáról. Az EGSZB feltételezi, hogy az irányelv a kombinált szállítási műveletekre is vonatkozni fog, és hogy ugyanez igaz a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozóan az Európai Bizottság által javasolt különös szabályokra is (COM(2017) 278).

1.13

 Az EGSZB hangsúlyozza továbbá a digitalizációban rejlő jelentős lehetőségeket a kombinált szállítás megkönnyítésére és támogatására vonatkozóan. A lehetséges fejlődési irányokkal kapcsolatban a fentiekben említettünk néhány példát. Ezen a területen jelentősek a fejlődési lehetőségek a szállítás egészére vonatkozóan, a kombinált szállítást is ideértve.

1.14

 Az EGSZB ajánlja, hogy az Európai Bizottság a szállítási költségekkel kapcsolatban vizsgálja meg egy a Tanács 1405/2006/EK rendeletében foglaltakhoz hasonló megoldás lehetőségét Ciprus és Málta tekintetében is.

2.   Előzmények

2.1

 2017. november 8-án az Európai Bizottság ismertette mobilitási csomagja második részét, amelynek bevezetője „Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése” című (COM(2017) 675) vitaindító közlemény volt.

2.2

 A csomag második része a következő javaslatokat foglalja magában:

—

Egy, a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek új (2020 utánra szóló) szén-dioxid-kibocsátási szabványaira vonatkozó javaslatot, a 715/2007/EK rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslattal együtt, szigorúbb kibocsátási szabványokkal.

—

A tiszta üzemű járművekről szóló irányelv (2009/33/EK) felülvizsgálatára irányuló javaslatot, az ilyen járművek közbeszerzését támogató rendelkezések megerősítése céljából.

—

A kombinált szállításról szóló 92/106/EGK irányelv módosítására irányuló javaslatot, az ilyen szállítás további támogatása céljából, a közúti közlekedést csökkentő közlekedési koncepciók ösztönzése érdekében.

—

Az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférésről szóló 1073/2009/EK rendelet módosítására irányuló javaslatot, ennek a piacnak a további megnyitása érdekében, ezzel támogatva az olcsóbb autóbuszos tömegközlekedést, a személygépkocsival történő közlekedés csökkentése érdekében.

—

A csomag egy, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó cselekvési tervet is tartalmaz annak érdekében, hogy fellendítsék az ilyen infrastruktúra építésébe történő beruházásokat, és így megkönnyítsék az ilyen üzemanyagokat használó, határokon átnyúló mobilitást az Európai Unióban.

2.3

 A javaslatcsomag kínálat- és keresletorientált intézkedéseket egyaránt tartalmaz, amelyek célja egyfelől annak biztosítása, hogy Európa ráálljon az alacsony kibocsátású mobilitáshoz vezető pályára, másfelől pedig az európai gépjárműipari és mobilitási ökoszisztéma versenyképességének fokozása. A javaslat nagyobb szakpolitikai és szabályozási biztonság garantálására, valamint egyenlő versenyfeltételek megteremtésére törekszik.

2.4

 A véleményben tárgyalt javaslat (a továbbiakban: a javaslat) (COM(2017) 648) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 92/106/EGK irányelvet (a továbbiakban: az irányelvet) módosítja. A következő fő elemeket foglalja magában:

—

A kombinált szállítás jellegének már nem kell határokon átnyúlónak lennie. Az Európai Bizottság becslése szerint jelentős lehetőségek rejlenek a nemzeti kombinált szállításra vonatkozóan a tagállamokban.

—

Megszűnt a nem közúti közlekedésre vonatkozó minimális távolsági követelmény. Másrészről egy új rendelkezés előírja, hogy a tengeri vagy belvízi szállítás nem vehető figyelembe, ha nincs alternatíva.

—

Minden rakodási egység, amely megfelel az ISO6346 vagy ENI 13044 szabványokban meghatározott követelményeknek, vagy közúti jármű, amelyet vasúton, belvízi vagy tengeri szállítás keretében szállítanak, használható a kombinált szállításban.

—

A közúti közlekedés korlátozására vonatkozó jelenlegi szabály úgy módosult, hogy azt írja elő, hogy a kezdeti és/vagy végső közúti szállítási szakasz az Európai Unión belül egy legfeljebb 150 km-es közvetlen szakasz vagy az első berakodási pont és az utolsó kirakodási pont között légvonalban mért távolság 20 %-ának megfelelő szakasz lehet. A korlátozás nem vonatkozik az üres rakodási egység szállítására vagy az áru felvételi pontjához vagy leadási pontjától történő közlekedésre.

—

A tagállamok engedélyezhetnek az előző pontban jelzettnél nagyobb távolságokat, hogy lehetővé tegyék a megfelelő felszereltségű és kapacitású, legközelebbi terminál elérését.

—

Annak érdekében, hogy a közúti szállítást kombinált szállítási művelet részeként fogadják el, a fuvarozónak bizonyítania kell, hogy a szállítás egy kombinált szállítási művelet része. A javaslat ismerteti, hogy milyen információkat kell megadni a szállítási művelet egészét és annak különböző részeit illetően. További információ nem kérhető. Az információk különböző fuvarokmányokkal szolgáltathatók, melyeket elektronikus úton is be lehet mutatni. Az információk bemutatásának lehetségesnek kell lennie közúti ellenőrzés során.

—

A tervezett útvonaltól való megfelelően indokolt eltéréseket el kell fogadni.

—

A tagállamok kötelesek meghozni az átrakodási termináloknál szükséges beruházások támogatásához szükséges intézkedéseket, a szomszédos tagállamokkal együttműködve.

—

Az egyes tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több, az irányelv végrehajtásáért felelős hatóságot, amely(ek) a végrehajtást érintő kérdésekben kapcsolattartó pontként szolgál(nak).

—

A javaslat azt is megköveteli a tagállamoktól, hogy a kombinált szállítás fejlesztését illetően megfeleljenek a jelentéstételi kötelezettségnek.

—

A kabotázsra vonatkozó szabályok alóli jelenlegi mentesség hatályos marad a tagállamok közötti, határokon átnyúló szállítási műveletek részét képező közúti szállítási műveletek (közúti szakaszok) tekintetében, ha azok teljes egészében egy tagállam területén történnek. Az Európai Bizottság azzal a kijelentéssel indokolja ezt a mentességet, hogy a konzultációk bizonyították, hogy ez a rendelkezés segít vonzóbbá tenni a kombinált szállítási megoldásokat. Az Európai Bizottság hivatkozik továbbá a Bíróság 2/84. sz. ügyben (Európai Bizottság kontra Olaszország) hozott ítéletére is, amely szerint a kombinált szállítás egyetlen összekapcsolt nemzetközi szállítási műveletnek tekintendő.

—

A javaslat indokolásában az Európai Bizottság arra is rámutat, hogy a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok érvényesek a nemzeti kombinált szállításra, ahogy a kabotázsra is. Nincs azonban egyértelmű megállapítás a munkavállalók kiküldetésére és a nemzetközi kombinált szállítási műveletekre vonatkozó szabályok tekintetében.

3.   Általános megjegyzések

3.1

 Az EGSZB támogatja a kombinált szállításról szóló irányelv aktualizálására irányuló kezdeményezést mint a kombinált szállítási koncepció hatékonyabbá és vonzóbbá tételének módszerét. Ez fenntarthatóbbá teszi a szállítást, csökkenti a közúti közlekedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását, és hozzájárul a közlekedéspolitikáról szóló 2011. évi fehér könyvben meghatározott célkitűzésekhez, valamint az Unió és a tagállamok Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez is.

3.2

 Az EGSZB támogatja az irányelv hatályának kiterjesztésére irányuló lépéseket, a nemzeti műveletek bevonásával, amelyekben jelenleg – a kombinált szállítás fejlesztése, és így a közúti közlekedés csökkentése terén – kihasználatlan lehetőségek rejlenek.

3.3

 Az EGSZB továbbá kedvezőnek tekinti a kombinált szállításra vonatkozó szabályozási keret egyszerűsítését is, amelynek célja, hogy jobban hozzáférhető legyen a koncepció és növekedjen a jogbiztonság, vonzóbbá téve ezzel magát a koncepciót.

3.4

 Ebben az összefüggésben különösen hasznos a közúti szállítási szakaszok hosszúságát meghatározó kritériumok egyértelműbb megfogalmazása: a kritériumok egyszerűek, egyértelműek és nem tesznek lehetővé eltérő értelmezéseket. Mindazonáltal az EGSZB arra a következtetésre jut, hogy a kezdeti berakodási és a végső kirakodási pont közötti, légvonalban mért távolság 20 %-ában megállapított korlát oda vezethet, hogy a közúti közlekedési távolságok meghaladják a 300 kilométert, amely határérték túllépése esetén a közlekedésről szóló 2011. évi fehér könyv a közúti szállításról való modális váltást javasolja, különösen az olyan régiókban, melyekben ritka a hálózat, vagy a terminálok között nagyok a távolságok. Az EGSZB úgy véli azonban, hogy elsőbbséget élvez egyfelől az egyértelmű és egyszerű meghatározásnak köszönhető hozzáadott érték, másfelől az az általános érdek, hogy érdekesebbé tegyük a felhasználók számára a kombinált szállítás koncepcióját, és ezért támogatja a javasolt megoldást.

3.5

 Az EGSZB értékeli továbbá a tagállamok számára biztosított rugalmassági elemet is, melynek értelmében szükség esetén kiterjeszthetik a közúti szállítási szakaszokat abból a célból, hogy lehetővé tegyék a földrajzilag legközelebb lévő olyan szállítási terminál elérését, amely az átrakodó berendezések, a terminálkapacitás, valamint a megfelelő vasúti árufuvarozási szolgáltatások tekintetében rendelkezik a be- és kirakodáshoz szükséges működőképes kapacitással.

3.5.1

 Az EGSZB megjegyzi, hogy úgy tűnik, a tagállamok dönthetik el, hogy ezt az engedélyt egy általánosan alkalmazandó rendelkezés révén vagy eseti alapon adják-e meg. Az EGSZB hangsúlyozza az átláthatóság jelentőségét, és ezért úgy véli, hogy a javaslat 1. cikkének (7) bekezdésében idézett új 9a. cikk második bekezdésével összhangban az erre a témára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, valamint adott esetben a konkrét ügyekben hozott határozatokat hozzáférhetővé kell tenni egy erre a célra kijelölt weboldalon.

3.6

 Annak érdekében, hogy elősegítse a kombinált szállítási műveletek tervezését és vonzóbbá tegye a koncepciót, az EGSZB javasolja, hogy az irányelv egyes tagállamokban történő végrehajtására vonatkozó valamennyi releváns információt tegyék hozzáférhetővé egy erre a célra kijelölt weboldalon az egyes tagállamokban, és hogy egy ilyen értelmű rendelkezést vezessenek be a javaslat 9a. cikkének második bekezdésébe.

3.7

 Az EGSZB támogatja a javaslat 3. cikkében szereplő pontosítást a megfelelés ellenőrzésének céljából benyújtandó dokumentumokra vonatkozóan, a további dokumentáció kérésére vonatkozó tilalmat, valamint azt a lehetőséget, hogy a kért dokumentumokat elektronikus formában biztosítsák. Ez a rendelkezés megkönnyíti a műveleteket és fokozza a jogbiztonságot. Mindazonáltal az EGSZB felveti a kérdést, hogy vajon nem kellene-e hozzáférhetőnek lennie a meghozott határozat egy példányának is olyan esetekben, ahol egy tagállam az 1. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében hosszabb közúti szakaszt engedélyezett, és ahol ez az engedély egy külön határozat formáját ölti.

3.8

 Az EGSZB elégedetten veszi tudomásul az átrakodási terminálokba történő beruházásokra helyezett hangsúlyt és az ilyen beruházások szomszédos tagállamokkal és az Európai Bizottsággal történő összehangolására vonatkozó kötelezettséget annak érdekében, hogy biztosítsák a kiegyensúlyozott és kielégítő földrajzi eloszlást, különösen a TEN-T hálózatban. Hasonlóan üdvözli, hogy elsőbbséggel kell kezelni annak biztosítását, hogy az Unióban egyetlen hely se legyen 150 km-nél nagyobb távolságra egy ilyen termináltól. Az EGSZB kétségét fejezi ki azonban azzal kapcsolatban, hogy ez a cél mennyiben reális az alacsony népsűrűségű, valamint ritka vasúti- és kikötőhálózattal rendelkező területeken.

3.9

 Az állami támogatási szabályok szerint a kombinált árufuvarozás támogatását annak kifizetése előtt be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, és engedélyeztetni kell. A hosszadalmas eljárások miatt a támogatás kedvezményezettje a legtöbb esetben három évvel azt követően kapja kézhez a támogatást, hogy a nemzeti közigazgatási hatóság annak odaítéléséről döntött. Egyes esetekben, ha a rendszert módosítani kell, a kedvezményezett akár el is eshet az összes haszontól. Az EGSZB szerint a megbízhatóság növelése és a folyamat felgyorsítása érdekében az adott plafont, például az összköltség 35 %-át meg nem haladó támogatást automatikusan a Szerződéssel összeegyeztethetőnek kell tekinteni és mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól.

3.10

 Az EGSZB felhívja a figyelmet azokra a lehetőségekre is, melyeket a digitalizáció kínál a kombinált szállítás további fejlesztése terén. A javaslat előrelépést jelent azáltal, hogy lehetővé teszi az elektronikus dokumentumok használatát, valamint a célzott weboldalak létrehozását az összes tagállamban.

4.   Részletes megjegyzések

4.1

 Az EGSZB megjegyzi, hogy a javaslat 1. cikkének második bekezdése kizár a kombinált szállítás koncepciójából minden olyan belvízi vagy tengeri szállítást, amelynek nincs egyenértékű közúti szállítási alternatívája, vagy amely a kereskedelmi szempontból életképes szállítási műveletek során elkerülhetetlen. Ez a rendelkezés látszólag kapcsolódik a belvízi és tengeri szállításra vonatkozó minimális távolsági követelmény megszüntetéséhez, és teljesíti azt a (9) preambulumbekezdésben szereplő megállapítást, mely szerint „[e]zért célszerű lenne megszüntetni a minimális távolságra vonatkozó előírást, fenntartva ugyanakkor bizonyos műveletek, például a nyílttengeri szállítás vagy a komppal történő rövid távú szállítás kizárását a meghatározás hatóköréből.” Az EGSZB-nek kétségei vannak mind a rendelkezés tárgyával, mind annak szövegezésével kapcsolatban.

4.1.1

 Úgy tűnik, hogy a belvízi és tengeri szállításra vonatkozó 100 km-es követelmény egyik hatása – az irányelv jelenlegi állása szerint – az, hogy kizárja a rövid távú, komppal történő szállítást és a rövid távú tengeri fuvarozástól megkülönböztetett nyílttengeri szállítást. Ez abból következik, hogy a 100 km-es követelmény az Unión belül végzett szállításra vonatkozik. A 2. cikk második bekezdésében tett javaslat célja egyértelműen ugyanennek a hatásnak az elérése.

4.1.2

 A most javasolt rendelkezés azonban alighanem bizonytalansághoz vezet a kombinált szállítási projektek végrehajtását illetően, esetlegesen olyan mértékben, hogy a szabályozás akadályt fog jelenteni.

Így a „nincs egyenértékű szállítási alternatíva” kritérium nyitva hagyja, hogy az egyenértékűséget a szükséges idő, a kilométerben mért távolság vagy a költségek alapján kell-e felmérni. Hasonlóképpen „a kereskedelmi szempontból életképes szállítási műveletek során elkerülhetetlen” kritérium széles körű értelmezéseket tesz lehetővé.

4.1.3

 Az EGSZB ezért megkérdőjelezi a javasolt rendelkezés hasznosságát, különösen mivel a vasúti közlekedés tekintetében nem tartottak szükségesnek olyan hasonló kiválasztási kritériumot, amely egyértelműen arra épül, hogy kizárják a népszerűsítést nem igénylő opciókat.

4.2

 Az EGSZB szerint az is nehezen érthető, hogy miért maradt változatlan az irányelv 4. cikkében szereplő úgynevezett „kabotázsra vonatkozó mentesség”. Közlekedéspolitikai szempontból az EGSZB itt először is a nemzetközi közúti árufuvarozásban a piacra jutást érintő, függőben lévő javaslatokra utal a kabotázs tekintetében, valamint a piacra jutásra és a versenyre irányuló jelenlegi figyelemre, a szociális szempontokat is ideértve. Az EGSZB emellett szem előtt tartja azt az általános elvet is, melynek értelmében a szolgáltatók a székhelyüket jelentő országon kívüli országban csak ideiglenes jelleggel nyújthatnak szolgáltatásokat.

4.2.1

 Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság által felhozott, a kiválasztott megoldás mellett szóló két érvet. Az egyik érv szerint a konzultációk során a vállalkozások által adott válaszok azt mutatják, hogy véleményük szerint a jelenlegi megoldás vonzóvá teszi a kombinált szállítást. A másik érv szerint a kombinált szállítási művelet – az irányelv jelenlegi megfogalmazásában szereplő meghatározás értelmében – egyetlen nemzetközi szállítási műveletnek tekintendő. Ennek az érvnek az alátámasztásaként az Európai Bizottság a Bíróság ítélkezési gyakorlatára hivatkozik, különösen a C-2/84. sz. ügyre (Európai Bizottság kontra Olaszország).

4.2.2

 Az EGSZB véleménye szerint a Bíróság ítélkezési gyakorlatán alapuló érv egyszerűen arra vezethető vissza, hogy a Bíróságot kötötte az a jogalkotói döntés, mely szerint olyan meghatározásra van szükség, melynek alapján a kombinált szállítás egyetlen műveletnek vagy útnak tekinthető. Ezért itt csupán az a kérdés, hogy a jogalkotó a kombinált szállítási műveletet egy egésznek, vagy egy szállítási koncepció keretében végzett több különböző műveletnek tekinti-e. Mindenesetre az EGSZB rámutat, hogy az irányelv elfogadásakor a jogalkotó szükségesnek tartotta, hogy szabad piaci hozzáférést biztosítsanak a fuvarozók számára „a kezdeti és/vagy végső közúti árufuvarozási szakasz tekintetében, amely a kombinált szállítási művelet szerves részét képezi, és amely esetleg magában foglalhatja egy határ átlépését”.

4.2.3

 Az EGSZB véleménye szerint semmi sem akadályoz meg egy olyan rendelkezést, amely előírja, hogy a kombinált szállítási műveletek keretén belüli közúti árufuvarozási szakaszok különálló szállítási műveleteket jelentenek, és hogy az 1072/2009/EK rendelet valamennyi közúti közlekedési műveletre vonatkozik. Az irányelv 4. cikkét ennek megfelelően kell módosítani.

4.3

 Ebben az összefüggésben az is meglepő, hogy az irányelv 2. cikkében szereplő rendelkezés, amely megköveteli, hogy a tagállamok 1993. július 1-ig mentesítsék az 1. cikkben említett kombinált szállítási műveleteket minden kvótarendszer és engedélyezési eljárás alól, nem szerepel a javaslatban – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az irányelv hatályát a tervek szerint a nemzeti kombinált szállításra is kiterjesztik.

4.3.1

 Az irányelv hatályának a nemzeti kombinált szállítási műveletekre való kiterjesztésével ugyanis ez a rendelkezés az ilyen műveletekre is érvényes lesz. A rendelkezés szóhasználata meglehetősen széles, és értelmezhető úgy, hogy mentesíti a kombinált szállítást a 1071/2009/EK rendeletben szereplő, a szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó szabályok alól, valamint valamennyi, a piacra jutásra vonatkozó korlátozás alól, a kombinált szállítást illetően.

4.3.2

 Az EGSZB feltételezi, hogy ezek a hatások nem szándékoltak, és ezért javasolja ennek a cikknek a törlését vagy újrafogalmazását annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék, hogy a kvótarendszerek és engedélyezések alóli felmentés a szakmához való hozzáférésre vagy a piacra jutásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül érvényes az érintett szállítási módok tekintetében.

4.4

 Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy a javaslat nem tesz említést a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv kombinált szállítási műveletekre vonatkozó alkalmazhatóságáról, csak az indokolásban található egy hivatkozás a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó speciális szabályok alkalmazhatóságára. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti kombinált szállítás összefüggésében a munkavállalók kiküldetésére vonatkozóan a 96/71/EK irányelvben megfogalmazott szabályok lennének érvényesek a közúti szállításra.

4.4.1

 Az EGSZB feltételezi, hogy a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok a kombinált szállítási műveletek keretén belüli kiküldetésekre is vonatkoznak, ha azok megfelelnek a 96/71/EK irányelv 1. cikkében, valamint a javasolt különleges szabályokban meghatározott követelményeknek (a szóban forgó szabályok jóváhagyását követően).

4.5

 Az EGSZB érti az aggodalmakat a Ciprusra, Máltára és a hasonlóan távol eső szigetekre vezető hosszú tengeri összeköttetések költségével kapcsolatban, és ennek kapcsán helyénvalónak tartja a Tanács 1405/2006/EK rendeletével létrehozott támogatási rendszert az egyes kisebb Égei-szigetek mezőgazdasággal kapcsolatos szállítási költségeinek kompenzálására, ahogy azt már fel is vetette. Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg egy hasonló megoldás lehetőségét Ciprus és Málta tekintetében is.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 19-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

Top