Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A nyugat-balkáni országok gazdasági és társadalmi kohéziója, illetve európai integrációja – kihívások és prioritások

(feltáró vélemény)

(2018/C 262/03)

Előadó:	Andrej ZORKO
Társelőadó:	Dimitris DIMITRIADIS

Felkérés:	bolgár elnökség, 2017.9.5.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke az EGSZB eljárási szabályzatának 30. cikke
Illetékes szekció:	REX
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.3.28.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.4.19.
Plenáris ülés száma:	534.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	189/2/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) örömmel veszi tudomásul, hogy a nyugat-balkáni országok európai integrációja, valamint gazdasági és társadalmi kohéziója a bolgár elnökség egyik prioritása.

1.2

Az EGSZB meggyőződése, hogy az Európai Unió bővítése – és különösen az Unió demokratikus értékeinek és jogi normáinak nyugat-balkáni régióban történő terjesztése – a nyugat-balkáni országok és az EU érdekét egyaránt szolgálja. A bővítési politika az EU globális stratégiájának alapvető fontosságú alkotórésze, valamint Európa stabilitásának és jólétének sarokköve. Az EGSZB ezért azt javasolja, hogy a jövőben a nyugat-balkáni országok integrációja az EU kiemelt prioritásai közé tartozzon, amennyiben a szóban forgó országok tovább haladnak az uniós csatlakozáshoz szükséges feltételek teljesítésének útján (1).

1.3

Az EGSZB örömmel fogadja, hogy május 17-én Szófiában EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót szerveznek az állam- és kormányfők részvételével. Az EGSZB és partnerei közösen szervezik a csúcstalálkozót előkészítő nyugat-balkáni civil társadalmi konferenciát (Szófia, május 15.). Az EGSZB elkötelezte magát amellett, hogy minden ilyen jellegű csúcstalálkozó előtt közös rendezvényt szervez a Nyugat-Balkán és az EU civil társadalmi szervezeteinek (2) képviselőivel. Az EGSZB szorgalmazza, hogy az uniós intézmények és tagállamok rendszeresen vonják be a nyugat-balkáni országok államfőit az uniós csúcstalálkozókba annak bizonyítékaként, hogy az Unió ezt a térséget jövője részének tekinti.

1.4

Az EGSZB reméli, hogy a szófiai csúcstalálkozó megerősíti a térség melletti uniós elkötelezettség megújult lendületét, és arra biztatja a jövőbeli elnökségeket, hogy prioritásaik között továbbra is előkelő helyet biztosítsanak a nyugat-balkáni országok integrációjának. Fontos, hogy az Unió nyugat-balkáni országokkal való bővítésével párhuzamosan megerősítsük az EU-nak és intézményeinek politikai projektjét.

1.5

Az EGSZB arra kéri a szófiai uniós csúcstalálkozón részt vevő államfőket, hogy egyértelműen kötelezzék el magukat a civil társadalmi szervezetek minden szinten történő következetesebb és közvetlenebb támogatása mellett. Fontosnak tartja a független média nagyobb mértékű közvetlen állami támogatását is.

1.6

Az EGSZB szorgalmazza, hogy a szófiai uniós csúcstalálkozón részt vevő államfők vállaljanak proaktív szerepet a kétoldalú vitákban oly módon, hogy előmozdítják a célzott együttműködést az EBESZ-szel és az Európa Tanáccsal, és támogatják a civil társadalom szerepét az ilyen kétoldalú viták megoldásában.

1.7

Az EGSZB továbbá meg van győződve arról, hogy az Európai Unió tényleges bővítése és értékeinek előmozdítása a nyugat-balkáni országokban garantálja a biztonságot és a stabilitást, kedvez a társadalmi és gazdasági fejlődésnek és a jólétnek, megerősíti a demokráciát és a jogállamiságot, elősegíti a személyek és az áruk szabad mozgását, élénkíti a beruházási politikát és ösztönzi a mobilitást.

1.8

Az EGSZB véleménye szerint a jogállamiság és a kisebbségi jogok tisztelete kiemelkedő fontosságú a nyugat-balkáni országok demokratikus, gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából.

1.9

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az oktatás, valamint a szabad és független média rendkívül jelentős szerepet játszik a múlt vitáinak megoldásában és a demokratikus értékek erősítésében.

1.10

Az EGSZB megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni országokban az uniós csatlakozás továbbra is a reformok egyik legfontosabb mozgatórugója. Az EGSZB rámutat arra, hogy nem kapnak elegendő figyelmet a végrehajtott reformok gazdasági és társadalmi hatásai, figyelembe véve, hogy a polgárok gazdasági és szociális biztonsága tekintetében jelentős különbség mutatkozik az uniós tagállamok és a tagjelölt országok között. Az EGSZB ezért javasolja, hogy az uniós tagsági kritériumok teljesülésének értékelésekor a társadalmi, gazdasági és területi kohézió is képezze vizsgálat tárgyát.

1.11

Az EGSZB úgy véli, hogy az infrastruktúrával, a közlekedéssel és az energiával kapcsolatos kérdéseknek kiemelt szerepet kell játszaniuk a nyugat-balkáni országokkal folytatott tárgyalások során. Meggyőződése emellett, hogy a digitális társadalom létrehozása és a digitális készségek fejlesztése minden nyugat-balkáni országban előnyös lenne az állami és a magánszektor számára egyaránt. Az Unió hozzá tud járulni, és hozzá is kell járulnia ahhoz, hogy ezekben az országokban fejlődjön az infrastruktúra és kiépüljön egy széles sávú hálózat, amely most egyes esetekben jóval elmarad az uniós átlagtól.

1.12

Az EGSZB javasolja, hogy az uniós intézmények tekintsék az uniós tagság egyik kritériumának azt, hogy nemzeti szinten működik-e szociális és civil párbeszéd.

1.13

Az EU-nak pontos időrendi áttekintést és kézzelfogható vállalásokat tartalmazó specifikus ütemtervet kell készítenie minden egyes nyugat-balkáni ország számára. Ki kellene dolgozni egy olyan kommunikációs stratégiát is az uniós tagállamok számára, amelynek segítségével fel lehet hívni a figyelmet a nyugat-balkáni országokkal kapcsolatos uniós bővítési politika előnyeire. Ennek kapcsán elsősorban a béke, a stabilitás, a jólét, illetve a gazdasági és társadalmi fejlődés biztosításáról van szó.

1.14

Az EGSZB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság a nyugat-balkáni országokkal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások kiemelt prioritásaként kezelje a kisebbségi jogok tiszteletét és a nemek közötti egyenlőséget.

1.15

Az EGSZB üdvözli a 2018. február 6-án közzétett, „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című (3), Nyugat-Balkánra vonatkozó új európai bizottsági stratégiát és annak hat kiemelt kezdeményezését, melyek a következők: a jogállamiság megerősítése, a biztonságra és a migrációra vonatkozó együttműködés megerősítése közös nyomozócsoportok és az Európai Határ- és Parti Őrség révén, az EU energiauniójának kiterjesztése a Nyugat-Balkánra, a roamingköltségek csökkentése és a széles sávú rendszer kiépítése.

1.16

Az EGSZB szívesen szerepet vállal a nyugat-balkáni civil társadalommal, hogy elősegítse a konkrét fellépéseket a jogállamiság, a biztonság és migráció, a társadalmi-gazdasági fejlődés, az összekapcsoltság, a digitális menetrend, valamint a megbékélés és a jószomszédi kapcsolatok terén, ahogy azt a Nyugat-Balkán átalakulását támogató cselekvési terv (2018–2020) meghatározza.

1.17

Az EGSZB szerint az Európai Bizottság olyan specifikus programokat is kidolgozhatna, amelyek elősegítik a nyugat-balkáni országok gyorsabb társadalmi konvergenciáját. Egyértelmű ugyanis, hogy uniós integrációjuk általánosan lassú haladásában fontos szerepet játszik a szóban forgó problémák megoldásának egyenetlen és lassú üteme. Sürgősen szükség van az európaizálódást elősegítő új lendületre.

1.18

A szociális partnereknek és más civil társadalmi szervezeteknek uniós és nemzeti szinten is érdemben részt kell venniük a nyugat-balkáni országok uniós integrációjának teljes folyamatában. Technikai és gazdasági támogatás révén meg kell erősíteni a civil társadalmi szervezetek kapacitását, elősegítve hozzáférésüket az európai finanszírozási forrásokhoz (Európai Bizottság, Európai Beruházási Bank, EBRD stb.), valamint időszerű és részletes tájékoztatást kell nyújtani részükre a csatlakozási tárgyalások folyamatáról.

1.19

Az EGSZB arra ösztönzi a szociális partnereket és más civil társadalmi szervezeteket a nyugat-balkáni országokban, hogy mind nemzeti, mind regionális szinten szorosan működjenek együtt az uniós integráció folyamatában.

2.   Politikai helyzet

2.1

A nyugat-balkáni térség politikai szempontból továbbra is instabil, ugyanakkor egy növekedő, komoly potenciállal rendelkező térségről van szó.

2.2

Az EGSZB ajánlja, hogy az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament fokozza kommunikációs tevékenységét a bővítési politika előnyeinek és kihívásainak az európai polgárokkal való megismertetése terén, és hogy a civil társadalmi szervezetek szoros partnerségben, az üzenetek közvetítőjeként játsszanak szerepet ebben a folyamatban (4).

2.3

Rendkívül fontos, hogy a Nyugat-Balkán integrációja a jövőben továbbra is – nem csak a bolgár elnökség alatt – uniós prioritás legyen, továbbá hogy az EU tevékenyen hozzájáruljon a Nyugat-Balkán stabilitásához és békéjéhez, és biztosítsa az euroatlanti szervezetekhez való csatlakozás perspektíváját. Az e szervezetekben való tagság a régió biztonságának és jólétének garantálása révén hozzájárulhat a térség stabilitásához is, a nemzeteknek pedig lehetőséget nyújthat arra, hogy a határok nélküli Európában ismét egyesüljenek.

2.4

Az EGSZB örömmel fogadja azt a bejelentést, hogy Szófiában uniós csúcstalálkozót szerveznek az EU és a nyugat-balkáni országok vezetőinek részvételével, úgy véli azonban, hogy a csúcstalálkozón aktívabb szerepet kellene szánni az uniós szintű civil társadalmi szervezetek képviselőinek.

2.5

Az EGSZB üdvözli a közelmúltban meghirdetett „kibővített berlini folyamat” menetrendet (5), amely különleges forrásokat biztosít a vállalkozások, a szakképzés, az infrastruktúra, a technológia, valamint a térség legkevésbé összekapcsolt országai közötti közlekedési összeköttetések fejlesztéséhez. E „Marshall-terv” célja, hogy a balkáni régióban felgyorsítsa a vámunió és a közös piac kiépülését. Ez a regionális együttműködés azonban nem okozhat késedelmet a bővítési folyamatban, és nem is tekinthető a folyamat helyettesítőjének.

2.6

Az EGSZB megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni országokban megvan a szándék és felkészültség azokhoz a reformokhoz, amelyek az Európai Unióba történő integrációt is magukban foglalnák, de rámutat arra, hogy a siker továbbra is attól függ, hogy az állami intézmények milyen hatékonyan képesek végrehajtani és érvényesíteni ezeket a reformokat, a civil társadalmi szervezetek és általában az emberek pedig milyen mértékben vállalnak majd felelősséget a folyamatért. Egy specifikus uniós csatlakozási ütemterv, amely minden egyes nyugat-balkáni ország számára pontos időrendi áttekintést és kézzelfogható vállalásokat tartalmazna, a szükséges reformok gyorsabb végrehajtására ösztönözhetné a szóban forgó országokat.

2.7

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy nagyon jó kapcsolatokat épített ki a Nyugat-Balkán civil társadalmi szervezeteivel, és jól ismeri a helyzetet ezekben az országokban. Az EGSZB szerint a civil társadalmi konzultatív vegyes bizottságoknak (kvb-k) meg kell próbálniuk betölteni azokat az „üres helyeket”, amelyeket a tárgyalási folyamat során más szervezetek nem fednek le, és néhány kiválasztott területre kell összpontosítaniuk. Ezzel kapcsolatban az EGSZB azt kéri, hogy javítsák a kvb-k, illetve az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament közötti információcserét. Az EGSZB kéri a szóban forgó kvb-k szerepének megerősítését (6).

2.8

A korrupció, a szervezett bűnözés hatása, az állami intézmények és a jogállamiság általános gyengesége, a kétoldalú viták, valamint a kisebbségi csoportokkal szembeni megkülönböztetés továbbra is komoly és állandó problémát jelent a részvétel és az integráció szempontjából egyaránt.

2.9

A koppenhágai kritériumok azok a szabályok, amelyek alapján megállapítható, hogy egy ország csatlakozhat-e az Európai Unióhoz (7). E kritériumok szerint az adott államnak rendelkeznie kell a demokratikus kormányzást és a jogállamiságot garantáló intézményekkel, tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, működő piacgazdasággal kell rendelkeznie, és el kell fogadnia az uniós tagságból fakadó kötelezettségeket és az Unió küldetését.

2.10

A nyugat-balkáni országok nem csatlakozhatnak egyszerre az EU-hoz. Az EGSZB üdvözli, hogy az integrációs folyamatban jelenleg Szerbia és Montenegró jár az élen. Abból indul ki ugyanakkor, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Albánia a lehető leghamarabb megkezdi a tárgyalásokat az EU-val. Üdvözli, hogy Bosznia-Hercegovina benyújtotta a válaszokat az európai bizottsági kérdőívre, és az Európai Bizottság most értékeli az uniós tagjelölt státusz megadásának lehetőségét.

2.11

A nyugati-balkáni országokban még nem gyógyultak be azok a sebek, melyeket a háborúk és viszályok, etnikai gyűlölködések, irredenta tervek és befagyasztott, ismét felszítható konfliktusok okoztak. Határozottan ösztönözni kell, hogy a legégetőbb kétoldalú kérdésekben még az uniós csatlakozás előtt megállapodás szülessen, de ha ragaszkodunk minden nyitott kérdés megoldásához, ez késleltetheti a folyamatot.

2.12

Az EGSZB arról is meg van győződve, hogy a civil társadalom fontos szerepet játszhat abban, hogy lehetővé teszi a különböző országok fiatalabb nemzedékeinek találkozását, és nyilvános párbeszédet indít néhány, a térség szempontjából kulcsfontosságú kérdésről. A gazdasági fejlődés, az életszínvonal javulása, valamint a foglalkoztatás és a szociális biztonság előmozdítja a békés egymás mellett élést a térségben.

2.13

A nyugat-balkáni országok létrehozhatnának egy európai integrációs tanácsot, amelyben a magas szintű politikai szervek és a legfontosabb civil szervezetek rendszeresen együttműködnének az uniós integráció folyamatának átláthatóbbá tétele és szélesebb körű megismertetése érdekében (8).

2.14

Az EGSZB már feltérképezte a civil társadalom szerepét a csatlakozási folyamatban, és nagyon világosan megállapította, hogy a civil társadalomnak a csatlakozási folyamatban való részvétele a következőkből áll: (1) közvetlen részvétel a tényleges tárgyalásokban (például átvilágítás, a nemzeti álláspontok előkészítése, a folyamat nyomon követése); (2) szociális és civil párbeszéd a politikák kialakításához és a vívmányokkal való jogharmonizációhoz kapcsolódóan; (3) részvétel az előcsatlakozási támogatások programtervezésében; (4) a reformfolyamatok előrehaladásának és társadalmi hatásainak független nyomon követése. E szerepek betöltéséhez megfelelő pénzügyi támogatásra van szükség a nemzeti kormányokon és az uniós előcsatlakozási támogatáson keresztül (9).

2.15

Az EGSZB megjegyzi, hogy – egyéb politikai prioritások, egy európai bővítési stratégia hiánya és az eltérő tagállami politikai megközelítések miatt – csökkent az uniós érdeklődés a nyugat-balkáni országok gyors és hatékony integrációja iránt. A be nem teljesedett várakozások miatt a nyugat-balkáni államokban az elmúlt években erősödött az euroszkepticizmus. Ez gyengítette a csatlakozási kritériumok hatását és lassította a reformokat, ami különösen a jogállamiság biztosításának, a média szabadságának és a korrupció megelőzésének terén mutatkozik meg.

2.16

A nyugat-balkáni országokban folyamatban vannak a reformok, de ezek üteme különböző. Jóval többet kellene tenni a burjánzó korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás ellen. Egy egészséges demokrácia számára az igazságszolgáltatás függetlensége is kulcsfontosságú.

2.17

Az EGSZB szükségesnek ítéli a terrorizmus elleni küzdelem fokozását a nyugat-balkáni országokban, és határozottan támogatja a nyugat-balkáni országok terrorizmus elleni küzdelmére vonatkozó kezdeményezést (WBCTi) (10).

2.18

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a nyugat-balkáni országok, valamint az EU és érintett ügynökségei (például az Europol) közötti együttműködést még jobban ki kell terjeszteni a bővítési folyamat felgyorsítása érdekében. Erre különösen az olyan területeken van sürgősen szükség, mint a biztonság és a migráció.

3.   Gazdasági stabilitás és jólét

3.1

A nyugat-balkáni régió gazdaságai továbbra is növekednek, a becslések szerint a reál-GDP növekedése a térségben 2017-ben 2,6 %-kal bővült. A növekedés 2018-ban várhatóan már 3,0 %-os lesz, ami a lakossági fogyasztásnak, a magánbefektetéseknek, illetve a hitelezés, az átutalások és a nagyobb infrastrukturális projektek fokozatos fellendülésének köszönhető. Az 1995-ös helyzethez képest az életszínvonal mind a hat nyugat-balkáni államban jelentős mértékben javult. Ennek ellenére e hat ország továbbra is a legszegényebb európai országok közé tartozik. Emellett a nyugat-balkáni államok gazdasági felzárkózása a válság óta lelassult, és elmarad az új kelet-közép-európai és délkelet-európai tagállamok konvergenciájától.

3.2

A nyugat-balkáni gazdasági konvergencia folyamata rendkívül lassú. Ezért elengedhetetlen a külföldi befektetéseket lehetővé tévő és felgyorsító környezet megteremtése, a megfelelő gazdasági reformok végrehajtása, a versenyképesség fellendítése és a színvonalas munkahelyek létrehozása.

3.3

Az EGSZB üdvözli a Nyugat-Balkán gazdasági integrációja terén elért eredményeket most, amikor a térség vezetői elkötelezték magukat a kapcsolatok elmélyítése és az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében végzett közös munka mellett. Kéri, hogy a szociális partnereket, valamint az egyéb civil társadalmi szervezeteket aktívabban vonják be a gazdasági reformprogramok és a régió minden országa számára specifikus ajánlásokkal ellátott közös következtetések kidolgozásába (11).

3.4

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a tagjelölt országokban erősebben kell ösztönözni a reformokat. Különösen szükséges a szorosabb regionális együttműködés ösztönzése az uniós tagságra vonatkozó kritériumok teljesítésének előmozdítása érdekében.

3.5

Az EGSZB úgy véli, hogy – a helyi ellátási láncok támogatása, valamint a kkv-k továbbképzése és technológiai kapacitásuk növelése révén – fokozni kell a feldolgozóiparba újonnan beáramló közvetlen külföldi befektetéseket.

3.6

Az energia és a közlekedés szerepet játszhat a térség fejlődésében és összekapcsolásában. Ez gondoskodna arról, hogy a nyugat-balkáni országok polgárai világos képet kapjanak az Unióhoz való csatlakozás társadalmi, gazdasági és környezeti előnyeiről. Például az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fontos tényezői az üzleti lehetőségek kialakításának, valamint a zöld munkahelyek és hagyományos munkahelyek létrehozásának.

3.7

Az EGSZB támogatja a Közlekedési Közösségről szóló szerződést, melyet az EU és a nyugat-balkáni országok 2017. július 12-én írtak alá, és a közlekedési kapcsolatok továbbfejlesztésére biztatja a feleket. Ennek szellemében az Európai Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak és a nyugat-balkáni országoknak arra kellene törekedniük beruházásaikkal, hogy összekössék az uniós TEN-T törzshálózatot és a nyugat-balkáni infrastruktúrát. Közös programra van tehát szükség, és fel kell tárni a rendelkezésre álló forrásokat, illetve közös menetrendet kell meghatározni.

3.8

Az infrastruktúrafejlesztés csökkenteni fogja a szállítási és energiaköltségeket, és nagyobb beruházásokat tesz lehetővé a térségben. Ezenkívül a Nyugat-Balkán digitális fejlesztésének előmozdítása elő fogja segíteni a vállalkozásfejlesztést, a nagyobb termelékenységet és az életminőségét javítását.

3.9

Az EGSZB arról is meg van győződve, hogy a hagyományos gazdaságpolitikákat kiegészítő megközelítésekbe (körforgásos gazdaság, szociális gazdaság, a fenntartható fejlesztési célok érvényesítése) történő befektetés biztosíthatja az általános növekedést és a foglalkoztatást.

3.10

Az EGSZB megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni országok mindegyikében túlságosan nagy szerepet játszik az állam, ugyanakkor a magánszektor kisebb, mint Európa hét kisméretű átmeneti gazdaságában (12).

3.11

Az EGSZB szerint az államnak hatékonyabb és megbízhatóbb közszolgáltatóvá kell válnia, és kedvezőbb környezetet kell biztosítania a magánvállalkozások részére.

3.12

Az EGSZB úgy véli, hogy a hat nyugat-balkáni ország mindegyikében a vállalkozások többségét kitevő kis- és középvállalkozások lehetnének a gazdasági növekedés motorjai. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a bürokrácia csökkentésére, átláthatóbb közigazgatásra, a korrupció elleni küzdelemre és egy teljességgel független igazságszolgáltatásra van szükség.

3.13

Az EGSZB támogatja a 6. nyugat-balkáni civil társadalmi fórum következtetéseit, és mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a civil társadalom mozgástere egyre több nyugat-balkáni országban szűkül. Megjegyzi, hogy az EU és tagállamai elkötelezték magukat amellett, hogy segítik a civil társadalmi mozgásteret és növelik a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítéséhez nyújtott támogatásukat, hogy azok erőteljesebben hallathassák hangjukat a fejlesztési folyamatokban és előmozdítsák a politikai, társadalmi és gazdasági párbeszédet.

3.14

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a civil társadalmi szervezeteket minden nyugat-balkáni országban érdemben be kell vonni a gazdasági, társadalmi, közszférabeli és jogalkotási reformfolyamatokba. Technikai és pénzügyi támogatás révén meg kell erősíteni a kapacitásaikat, elősegítve hozzáférésüket az európai finanszírozási forrásokhoz, valamint időszerű tájékoztatást kell nyújtani számukra a csatlakozási folyamatról.

4.   Társadalmi stabilitás – munkanélküliség – kivándorlás

4.1

A gazdasági válság óta az EU szegényebb és gazdagabb országai közötti jövedelmi konvergencia folyamata lelassult – ez még inkább igaz a társadalmi konvergenciára –, és egyes esetekben meg is fordult. Ez aláássa az EU ambícióit, és megkérdőjelezi az EU vonzerejét a jövőbeni tagállamok számára. A szegénység, a magas munkanélküliség, az informális gazdaság, az alacsony munkabérek, a korrupció, a hivatali hatalommal való visszaélés, a szakképzett munkaerő elvándorlása, a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, valamint az agyelszívás valamennyi nyugat-balkáni országra hatással van.

4.2

Jóllehet a nyugat-balkáni országok elkezdtek felzárkózni a 28 uniós tagállam szintjéhez, a folyamat meglehetősen lassú, és elmarad az uniós régióban tapasztalttól. A statisztikák szerint az uniós életszínvonalhoz való teljes felzárkózás akár 40 évig is eltarthat.

4.3

A nyugat-balkáni országokon belül nem jött létre bérkonvergencia. Egyes országokban az EU-hoz képest még tágabbra is nyílt a bérolló, ami hatással van a nyugat-balkáni országok polgárainak gazdasági és szociális biztonságára. A nyugat-balkáni térség legtöbb országában a válság óta nem emelkedtek a reálbérek. Jóllehet valamennyi nyugat-balkáni tagállamban jogszabályok határozzák meg a minimálbért, az sok esetben a családok létminimumát sem éri el.

4.4

Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy a magas munkanélküliség következtében a hat nyugat-balkáni országból kiinduló munkaerő-migráció továbbra is központi kérdés. A becslések szerint a hat nyugat-balkáni állam mindegyikéből a népesség negyede külföldre költözött. Habár a migráns munkavállalók általi hazautalások jelentős bevételi forrást jelentenek, és rövid távon hozzájárulnak a hazai gazdasághoz, a tömeges migráció és a lakosságvesztés hosszú távon súlyos következményekkel jár ezen országok gazdasági fejlődési potenciáljára nézve (13).

4.5

A csökkenő foglalkoztatás Montenegró kivételével az egész nyugat-balkáni térségben az alacsonyan képzett fiatalokat érinti elsősorban. Az is kulcskérdés, hogy 2015-ben a hat nyugat-balkáni ország munkanélküli polgárainak több mint 70 %-a átlagosan már több mint egy éve volt állástalan (14).

4.6

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az EU-nak és a nyugat-balkáni országoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk ezen országok polgárainak életminőségére és szociális biztonságára. Az EGSZB javasolja, hogy az uniós tagságra vonatkozó feltételek teljesítésének értékelésekor vegyék fontolóra a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek alkalmazását. Az Európai Bizottság olyan specifikus programokat is kidolgozhat, amelyek a nyugat-balkáni országokban lehetővé teszik a társadalmi konvergencia gyorsabb elérését.

4.7

Az EGSZB fontosnak tartja továbbá, hogy a hat nyugat-balkáni országban a munkaerőpiac megerősítése és a kivándorlás lassítása érdekében tovább fokozzák a versenyképességet és előmozdítsák a strukturális reformokat. A strukturális reformok kidolgozásakor ténylegesen konzultálni kell a civil társadalmi szervezetekkel (15).

4.8

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a térség munkaerőpiaci tendenciái magas munkanélküliségi arányt mutatnak a nők körében, és sürgeti a kormányokat, hogy gondoskodjanak olyan támogató intézkedésekről, amelyekkel növelni lehet a nők foglalkoztatási szintjét. Az EGSZB ösztönzi emellett az Európai Bizottságot, hogy a nemek közötti egyenlőséget a nyugat-balkáni országokkal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások egyik kiemelt prioritásaként kezelje.

4.9

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a kisebbségek jogainak és kultúrájának tiszteletben tartása valamennyi nyugat-balkáni országban alapvetően fontos a demokratikus civil társadalom fejlődése számára.

4.10

Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatás és az oktatási rendszerekhez való egyenlő hozzáférés minden nyugat-balkáni országban alapvetően fontos szerepet játszik az európai értékek előmozdítása, a kisebbségekkel szembeni tolerancia, az előítéletek elleni küzdelem és a társadalmi kohézió megerősítése terén.

4.11

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a „társadalmi kohéziós programnak” orvosolnia kell a szakemberhiányt és a strukturális munkaerőhiányt oly módon, hogy növeli az oktatási rendszerek eredményességét és hatékonyságát. A szakképzési programok pénzügyi támogatásának növelése segítene a munkaerőpiacra jellemző strukturális munkaerőhiány kezelésében és a magas munkanélküliség csökkentésében.

4.12

Az EGSZB üdvözli az állami oktatási és kulturális intézmények, a tudományos körök és a civil társadalmi szervezetek részéről érkező, a megbékélésre, a jó szomszédsági kapcsolatokra és a múlt kritikus megközelítésére irányuló kezdeményezéseket.

---

(1)  Az EU nyugat-balkáni stratégiájának alapelveit az Európai Bizottság „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i közleménye (COM(2018) 65 final) határozta meg.

(2)  Az EGSZB bevett terminológiájával összhangban a „civil társadalom” és a „civil társadalmi szervezet” fogalom ebben a véleményben a szociális partnereket (azaz a munkaadókat és szakszervezeteket) és az egyéb nem állami szereplőket is magában foglalja.

(3)  COM(2018) 65 final, 2018.2.6.

(4)  HL C 133., 2016.4.14., 31. o.

(5)  http://shtetiweb.org/berlin-process/

(6)  HL C 133., 2016.4.14., 31. o.

(7)  https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/policy/glossary/terms/accession-criteria_en

(8)  HL C 133., 2016.4.14., 31. o.

(9)  HL C 133., 2016.4.14., 31. o.

(10)  http://wbcti.wb-iisg.com/, https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/ipa_ii_2016_039-858.13_mc_pcve.pdf

(11)  A 6. nyugat-balkáni civil társadalmi fórumon elfogadott zárónyilatkozat.

(12)  Világbank-csoport, The Western Balkans: Revving up the Engines of Growth and Prosperity, 2017.

(13)  „A nyugat-balkáni régióban a munkanélküliség jóval magasabb, mint az EU28 átlaga, jóllehet az utóbbi néhány évben történt némi javulás. Különösen Bosznia-Hercegovinát, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot és Montenegrót sújtja tartósan magas munkanélküliség, de még Szerbia jelenlegi munkanélküliségi rátája – 13,5 %, ami a közelmúltbeli előrelépéseknek köszönhetően a legkedvezőbb a régióban – is túlságosan magas az uniós tagállamokhoz képest. A megdöbbentően magas munkanélküliség ellenére a 2017 júniusáig tartó tizenkét hónapos időszakban a térségben mintegy 230 000 munkahelyet hoztak létre (ez 3,8 %-os növekedést jelent). E munkahelyek több mint fele a magánszektorban jött létre. Ennek eredményeként a (munkahelyek számában, nem pedig a ledolgozott munkaórákban mért) foglalkoztatás Bosznia-Hercegovina kivételével valamennyi nyugat-balkáni országban elérte a 2008 előtti szintet”, Világbank-csoport, Western Balkans Regular Economic Report, 12. sz., 2017. ősz.

(14)  Világbank-csoport, Western Balkans Labor Market Trends 2017.

(15)  Lásd az EGSZB véleményét az EU bővítési stratégiájáról (HL C 133., 2016.4.14., 31. o.) és az EGSZB 6. nyugat-balkáni civil társadalmi fórumán (Szarajevó, 2017. július 10–11.) elfogadott zárónyilatkozatot.