9.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 185/1

—

az Európai Bizottság 2017. évi munkaprogramjáról szóló, 2016. október 25-i európai bizottsági közleményre,

—

az RB 2015 és 2020 közötti prioritásairól szóló, 2015. június 4-i, valamint az Európai Bizottság 2017. évi munkaprogramjához való RB-s hozzájárulásról szóló, 2016. június 15-i RB-s állásfoglalásokra,

—

az Európai Bizottság és az RB közötti, 2012. februári együttműködési jegyzőkönyvre,

1.

aggodalommal jegyzi meg, hogy 60 évvel megalapítása után az Európai Unió mély válságba került: az európai projektbe vetett bizalom továbbra is gyenge, és reformokra van szükség. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az uniós polgárok hosszú évek óta a helyi és regionális szintet tekintik a legmegbízhatóbb kormányzási szintnek az EU-ban. Ezért az RB – a helyi és regionális vezetők aktív részvételével – párbeszédet kezdeményez a polgárokkal a helyi szükségletekből és jellegzetességekből adódó kérdésekről, így segítve elő az Európáról szóló vitát;

2.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az EU az alábbi általános kihívásokkal áll szemben:

3.

osztja az Európai Bizottság meggyőződését azzal kapcsolatban, hogy ezek a kihívások egy alulról felfelé építkező, polgárok által irányított és többszintű kormányzási megközelítést tesznek szükségessé, ugyanakkor kiemeli, hogy az uniós intézkedésekkel a polgárok szerepvállalásának erősítését kell megcélozni;

4.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni az Európa jövőjéről szóló fehér könyv kidolgozásába, és szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság vegye figyelembe az RB ezzel a kérdéssel kapcsolatos véleményeit, és vonja be az RB-t a konzultációs szakaszba;

5.

sajnálja, hogy a munkaprogram kevés figyelmet szentel annak az alapvető szerepnek, melyet az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) játszanak abban, hogy minden európai polgárt és régiót elérjünk, így erősítve a kohéziót, támogatva az innovációt, és tényleges európai szolidaritást fejezve ki az EU egészének harmonikus fejlődése érdekében. Kéri, hogy az Európai Bizottság dolgozza ki a 2020 utáni időszakra vonatkozó, jövőbeli kohéziós politikát, mivel ez az EU legfontosabb beruházási politikája, melyhez a helyi szükségleteket figyelembe vevő megközelítést és naprakész területi jövőképet kell alkalmazni. Ezzel párhuzamosan az RB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság folytassa erőfeszítéseit az esb-alapokkal kapcsolatos eljárások hatékonyabbá tétele és egyszerűsítése érdekében, hogy csökkenteni lehessen a bürokráciát és növelni a felhasználási arányt;

6.

ismételten kéri, hogy a tagállamoknál és a helyi és regionális önkormányzatoknál az európai strukturális és beruházási alapok általi társfinanszírozás keretében felmerülő állami kiadásokat ne sorolják a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott strukturális kiadások közé, hiszen ezek a beruházások hozzájárulnak az európai prioritásokhoz, és az európai gazdasági növekedés előmozdítása tekintetében bizonyítottan fellendítő hatással bírnak;

7.

üdvözli az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) javasolt bővítését mind az időtartam, mind pedig a pénzügyi kapacitás szempontjából, megjegyzi azonban, hogy a bejelentéshez nem kapcsolódott átfogó hatásvizsgálat vagy független értékelés az európai bizottsági javaslatot megelőzően. Kiemeli az ESBA és a többi uniós alap, különösen az esb-alapok közötti szinergiák létrehozásának és az eljárások egyszerűsítésének szükségességét a bürokrácia csökkentése és az uniós források hatékonyabb felhasználásának előmozdítása érdekében. Hangsúlyozza, hogy a beruházási terv harmadik pillérét is meg kellene erősíteni. Kéri, hogy az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank fokozza erőfeszítéseit a helyi szint figyelmének felkeltése és az ESBA földrajzi egyensúlyhiányának orvoslása érdekében, hogy maximalizálni lehessen a beruházások integrálását és az azokkal kapcsolatos szinergiák biztosítását a kohéziós politikai beavatkozások egységes programozása érdekében, illetve azért, hogy részletesebb információk álljanak a nagyközönség rendelkezésére az ESBA által finanszírozott projektekről, kiemelt hangsúlyt fektetve azok addicionalitására;

8.

már a korai szakaszban szívesen hozzájárul a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatnak, ezen belül pedig a saját források reformjának a megvitatásához;

9.

kéri, hogy mielőbb fogadják el a „salátarendeletet” annak érdekében, hogy erősítsék a hatását és hatékonyabbá tegyék a felhasználását azoknak az esb-alapokból megvalósuló programoknak, melyeket már a jelenlegi programozási időszakba beemeltek;

10.

hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni az uniós városfejlesztési menetrend végrehajtását, és kiemeli, mennyire fontos, hogy a városi dimenziót más uniós szakpolitikákban is általánosan érvényesítsék. Ezzel összefüggésben ismételten kéri egy fehér könyv kidolgozását az uniós városfejlesztési menetrendről;

11.

ismételten sürgeti egy európai lakhatási menetrend létrehozását, amely a lakhatás eddigi nem egységes megközelítését horizontális módon, olyan ágazati szakpolitikák révén kezelné, mint a városfejlesztési menetrend, a fenntartható fejlődés, a kohéziós politika, a versenypolitika vagy az olyan szociális kezdeményezések, mint a szociális jogok európai pillére;

12.

hangsúlyozza, hogy magatartási kódexet kell kidolgozni a helyi és regionális önkormányzatoknak a 2017. évi európai szemeszterbe történő bevonására. Kéri, hogy az éves növekedési jelentést egészítsék ki területi elemzéssel, és ennek keretében az országjelentésekbe építsenek bele egy külön fejezetet a területi szempontokról. Szorgalmazza emellett, hogy a tagállamok számára dolgozzanak ki iránymutatásokat arról, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat miként lehet bevonni a nemzeti reformprogramokba;

13.

támogatja, hogy az Európai Bizottság továbbra is hangsúlyt fektet a beruházásokra, különösen úgy, hogy beruházásbarát intézkedéseket határoz meg az európai szemeszterben. E tekintetben felhívja a figyelmet az RB „Invest and Connect” [A beruházás, ami összeköt] című pozsonyi nyilatkozatára, amely hangsúlyozza, hogy a beruházások által hajtott helyi és regionális növekedés alapját a területi fejlesztési stratégiák kell hogy képezzék. Fontosnak tartja továbbá a szinergia biztosítását a minőségi beruházásokat támogató állami költségvetések és más regionális, helyi, nemzeti és európai szintű finanszírozási források között;

14.

üdvözli az Európai Bizottság szándékát arra, hogy további erőfeszítéseket tegyen a fenntartható fejlesztési célok teljesítése érdekében. Hangsúlyozza, hogy Európának hosszú távú, az európai szemeszter számára is irányadó stratégiára van szüksége az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés biztosításához. Ezt a stratégiát az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatára alapozva kellene kidolgozni;

15.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság kiemelt figyelmet szentel a fiatalok munkanélküliségének azáltal, hogy megerősíti az EU ifjúsági garanciáját és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, emellett pedig útnak indítja az Európai Szolidaritási Hadtestet, amely a helyi és regionális önkormányzatok, az ifjúsági szervezetek és általában a civil társadalom korai, proaktív és hiteles szerepvállalására számít;

16.

sajnálja, hogy nincsenek kezdeményezések a tartós munkanélküliség kezelésére, sem pedig annak értékelésére, hogy milyen formában lehetne európai szinten munkanélküli-ellátást biztosítani a nemzeti rendszerek kiegészítésére súlyos gazdasági recesszió esetén, illetve elkerülni, hogy az aszimmetrikus sokkhatások egész Európa számára strukturális hátrányt jelentsenek;

17.

kéri, hogy az új európai készségfejlesztési programban vegyék figyelembe a helyi és regionális erősségeket és kihívásokat, köztük a helyi és regionális munkaerőpiaci szükségletek különbségeit. Szívesen foglalkozik a tanulószerződéses gyakorlati képzésre irányuló minőségi kerettel és a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevők fokozott mobilitására vonatkozó javaslattal;

18.

várja az Európai Bizottság javaslatát arra, hogy miként lehet jobban kezelni a munka és a magánélet közötti egyensúllyal kapcsolatos kihívásokat, különösen a nők munkaerőpiaci részvételével kapcsolatban;

19.

a kulturális örökség európai éve (2018) előkészítéseképpen arra törekszik, hogy hangsúlyt fektessen a kultúrára és a kulturális örökségre, valamint az EU nemzetközi kulturális kapcsolataira, melyek nélkülözhetetlenek az európai identitás megerősítéséhez és Európa alapvető értékeinek, a társadalmi befogadásnak, az innovációnak, a kultúrák közötti párbeszédnek, csakúgy mint a kultúrával és a kulturális örökséggel összefüggő turizmusnak az ösztönzéséhez;

20.

kiemeli, hogy a Horizont 2020 félidős felülvizsgálatát és a következő kutatási és innovációs keretprogramról szóló, hamarosan esedékes konzultációt egy szervesen összefüggő folyamatnak kell tekinteni, melyben megoldást kell találni az Európában meglévő innovációs szakadékra. Bejelenti, hogy az RB időben elkészíti hozzájárulását a biogazdasági cselekvési terv 2017-re tervezett felülvizsgálatához;

21.

megjegyzi, hogy az Európa jövőjéről szóló fehér könyvben a GMU jövőjéről is szerepelnek majd javaslatok. Üdvözölné az olyan reformokat, melyek fokozzák a GMU irányításának demokratikus legitimitását;

22.

hangsúlyozza, hogy a GMU szociális dimenziójának erősítése érdekében mindenképpen tenni kell a társadalmi és regionális különbségek ellen. Üdvözli az Európai Bizottság szándékát arra, hogy javaslatot tegyen a szociális jogok európai pillérére, alapelveket határozva meg egy olyan Unió számára, amely társadalmi igazságosságra épül, és tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

23.

üdvözli a Stabilitási és Növekedési Paktum javasolt felülvizsgálatát, de felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a paktumot növekedésbarátabbá kell tenni, különös tekintettel a növekedést elősegítő beruházásokra. Ismételten kéri, hogy teljeskörűen vizsgálják meg az európai statisztikai szabályok közberuházásokra gyakorolt területi hatását;

24.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy energiaunióra vonatkozó átfogó politika keretében támogatja az az energiahatékonyságot és a megújuló energiát, és ezzel párhuzamosan határozott irányítási szabályokat és megfelelő innovációösztönző intézkedéseket vezet be, felülvizsgálja a villamosenergia-piacok kialakítását, a régióközi és határon átnyúló összeköttetések érdekében tovább javítja az energiainfrastruktúrát, illetve támogatja az energiarendszerek decentralizálását, ami előrelépést jelent a fenntartható és rugalmas belső energiapiac megvalósulása felé;

25.

különösen ajánlja, hogy hangolják össze és egyensúlyozzák ki a villamosenergia-piacok kialakítására és a megújuló energiára vonatkozó uniós szakpolitikákat, kellő figyelmet fordítva a helyi és regionális aggodalmakra például a kis energiaszolgáltatók hálózati hozzáférésével kapcsolatban az elosztó hálózatok szintjén;

26.

támogatja a Párizsi Megállapodás végrehajtását, és kiemeli: csak úgy tudjuk áthidalni a szakadékot a nemzeti vállalások és a globális felmelegedés jóval 2 oC alatt tartásához szükséges erőfeszítések között, ha a városok és régiók erőfeszítéseit beépítjük a nemzeti vállalásokba, és gondoskodunk a horizontális és vertikális koordinációról az EU és az UNFCCC szintjén is. Ezért az RB kéri, hogy az Európai Bizottság támogassa azt az RB-s kérelmet, hogy ezt a szempontot építsék bele a nemzeti vállalásokba, így segítve elő a NAZCA intézményesülését és az éghajlatváltozás elleni küzdelem „bajnokainak” („Climate Champions”) munkáját az UNFCCC titkárságán belül, megkönnyítve egyben a helyi és regionális szintű tapasztalatcserét. Az RB kéri továbbá, hogy az Európai Bizottság ösztönözzön városokra, régiókra és az éghajlatváltozásra irányuló kutatási projekteket, így járulva hozzá az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jövőbeli munkájához;

27.

az Európai Bizottságot az RB-vel való együttműködésre sürgeti a helyi és regionális szinten meghatározott hozzájárulások koncepciójának kidolgozása érdekében, amely azt a célt szolgálja, hogy ösztönözze a helyi és regionális szint fellépését a Párizsban elfogadott COP21-célok megvalósítása érdekében;

28.

kéri, hogy az Európai Bizottság frissítse az éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseit, hogy 2030-ra sikerüljön 50 %-kal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és minden szinten általánosan érvényesítse az alkalmazkodás szempontját, a szakpolitikákban csakúgy, mint a finanszírozásban. Fontos, hogy az Európai Bizottság támogasson olyan önkéntes kezdeményezéseket, melyek célja a karbonszegény és ellenálló gazdaságra történő átállás népszerűsítése a városokban és régiókban. A régiók és városok szerepének megerősítésére való tekintettel pontosítani kell az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiáról szóló európai bizottsági értékelő jelentést;

29.

arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy támogassa katasztrófakockázat-csökkentési stratégiák végrehajtását a városokban és régiókban, különösen a határon átnyúló régiókban, és biztosítsa, hogy az uniós beruházások megfeleljenek a katasztrófakockázat-csökkentési előírásoknak;

30.

üdvözli az élelmiszer-pazarlással és -veszteségekkel foglalkozó uniós platform létrehozását, és kéri, hogy az Európai Bizottság lépjen fel az élelmiszer-pazarlás ellen oly módon, hogy ambiciózus célt tűz ki az élelmiszer-pazarlás csökkentésére. Ezt bele kellene ágyazni egy, a fenntartható élelmiszerrendszerekre vonatkozó uniós stratégiába, melynek részét képeznék a környezeti, egészségügyi, kereskedelmi, területgazdálkodási, illetve a biológiai sokféleség védelmével és az erőforrásokkal kapcsolatos szempontok, valamint az élelmiszerek társadalmi és kulturális értékei;

31.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtásakor vegye figyelembe az RB ajánlásait, és 2017 első hónapjaiban terjessze elő az ivóvíz-irányelv tervezett felülvizsgálatát, az újrahasznosított vízre vonatkozó minimális minőségi követelményekre vonatkozó rendeletjavaslatot és a műanyagok használatára, újrafelhasználására és újrafeldolgozására vonatkozó stratégiát, amelyben világos és ambiciózus célokat kell kitűzni a műanyaghulladékokra és kimosódásukra vonatkozóan. Kéri, hogy az Európai Bizottság javasoljon további kezdeményezéseket az építőiparral és az épületbontási ágazattal, a környezettudatos tervezésre vonatkozó rendelkezésekkel, valamint a másodlagos nyersanyagok, anyagok és összetevők használatával kapcsolatban;

32.

szívesen vállalja, hogy a környezetvédelmi együttműködési technikai platform révén szorosabbra fűzze együttműködését az Európai Bizottsággal az Európai Unió hetedik környezetvédelmi cselekvési programjának (2014–2020) 4. kiemelt célkitűzésére irányuló, régóta esedékes intézkedésekkel kapcsolatban. Sajnálja, hogy a 2017-re tervezett kezdeményezések nem jogalkotási kezdeményezések, és ismételten szorgalmaz egyfelől egy olyan uniós irányelvjavaslatot, amely megfelelőségbiztosítási rendelkezéseket vezetne be az uniós környezetvédelmi vívmányokba, másfelől egy új irányelvjavaslatot az igazságszolgáltatáshoz való jogról a környezetvédelmi kérdésekben;

33.

a közelmúltban közzétett Cork 2.0 nyilatkozattal összhangban megismétli azt a kérését, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó vidékfejlesztési politika alapját egy a vidéki térségekről szóló fehér könyv képezze. Olyan gyakorlati intézkedéseket kér, amelyek garantálják, hogy az uniós szakpolitikák figyelembe vegyék a vidék szempontjait, mivel a vidéki területeket gyakran figyelmen kívül hagyják, és azok nem részesei a főbb szakpolitikai fejleményeknek;

34.

a 2020 utáni időszakra szóló közös agrárpolitika kontextusában rámutat a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság közötti erős kapcsolatra, és ezért támogató intézkedéseket sürget a családi gazdaságok számára, különös tekintettel a mezőgazdasági árak volatilitásának kezelésére;

35.

tovább dolgozik a fenntartható óceánpolitikai irányítás elérése érdekében, amely az európai part menti és tengeri régiók, valamint tengeri és tengergazdaságaik hasznára válna; a kék növekedés és munkahelyteremtés céljával az RB szorosan együtt fog működni a régiókkal és minden más érdekelttel a kormányzás és a kapacitásépítés, az élelmiszer-termelési lánc kihívásainak kezelése, az illegális halászat és a szennyezés által jelentett környezetterhelés csökkentése, valamint a tengerekkel kapcsolatos tudás, tudomány és innováció terén;

36.

sajnálja, hogy az Európai Bizottság 2017. évi munkaprogramja nem fordít elegendő figyelmet az egészségre, miközben az Európai Bizottságnak támogatnia kellene a tagállamokat és régióikat arra irányuló erőfeszítéseikben, hogy fokozzák a megelőzést, valamint – különösen e-egészségügyi megoldásokkal és átfogó demográfiai stratégiák kifejlesztésével – megreformálják és optimalizálják egészségügyi rendszereiket;

37.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság intézkedésekkel kíván előállni az egységes termékpiac megerősítésére, különösen a kölcsönös elismerés és a nem megfelelő termékek kapcsán. Kiemeli, hogy folytatni kell az egységes szolgáltatáspiac megvalósítására irányuló munkát, ami az egységes piaci stratégiában jogosan kap kiemelt helyet;

38.

megismétli azt a kérését, hogy egy rendszeres megfigyelésre és értékelésre szolgáló rendszerrel foglalják bele az egységes piaci pillért az európai szemeszterbe;

39.

tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság fel kíván lépni az európai ipar érdekében, és kiemeli, hogy az európai iparágak versenyképességének a versenyképes ellátási lánc is záloga, valamint hogy a kereskedelempolitika fontos szerepet tölt be ebben a tekintetben;

40.

kiemeli, hogy fontos intelligens jogszabályokat alkotni és csökkenteni a kkv-kra nehezedő adminisztratív terheket – mindenekelőtt a REFIT program további erősítésével és annak biztosításával, hogy a kkv-kra kifejtett hatást rendszeresen vegyék figyelembe az új szabályok megalkotásakor;

41.

támogatja a közösségi gazdaságban részt vevő városok fórumának létrehozását, amelyben az RB lenne a legfontosabb résztvevő. Ugyanakkor sajnálattal veszi tudomásul, hogy semmiféle javaslat nem született a digitalizáció eredményeként kialakult új foglalkoztatási formákban történő jogvédelemre;

42.

hangsúlyozza, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozatot és keretszabályt felül kell vizsgálni, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy 2017-ben indítson nyilvános konzultációt, amelynek során a regionális és helyi önkormányzatok elmondhatják, hogy milyen nehézségeket okoz számukra az állami támogatások ellenőrzése az általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozásakor;

43.

kiemeli, hogy a hatékony beszerzési rendszer fontos szerepet tölt be a regionális és helyi önkormányzatok arra való képességében, hogy végrehajtsák az EU beruházási célkitűzéseit. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson támogatást a közbeszerzési irányelvek teljeskörű végrehajtásának biztosítása érdekében, illetve hogy mérje fel, hogy a regionális és helyi önkormányzatok milyen nehézségekkel szembesülnek a közbeszerzési irányelvek alkalmazásakor;

44.

megismétli azt a kérését, hogy egy kifejezetten az uniós idegenforgalomnak szentelt költségvetési tétel keretében újítsák meg az európai idegenforgalmi stratégiát. Sürgeti, hogy mind az Európai Bizottság, mind pedig a tagállamok könnyítsék meg a finanszírozáshoz való hozzáférést a kis- és középméretű turisztikai vállalkozások számára;

45.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy teljes mértékben – egyebek mellett az e-közbeszerzésnek köszönhetően – végrehajtsa a digitális egységes piaci stratégiát, és az újonnan létrehozott közös, szélessávú rendszerekkel foglalkozó, részvételen alapuló platform révén hozzá fog ehhez járulni. Aláhúzza, hogy minden európai térségnek élveznie kell a digitális egységes piac előnyeit, azaz hozzá kell férnie gyors adatátvitelű szélessávú kapcsolatokhoz;

46.

hangsúlyozza, hogy a migráció összetett, többszintű folyamat, amelyben mind a származási, mind a célországok, -régiók és -városok egyaránt fontos szerephez jutnak. Fontos előmozdítani a fokozott párbeszédet és a szorosabb együttműködést a tagállamok és egyrészt az uniós, másrészt a migránsok származási és tranzitországaiban működő, illetve ezeken belül a regionális és helyi szintű intézmények között;

47.

kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe az RB ajánlásait a menekültek származási országukban történő védelme és a partnerségi megállapodások új kerete témájában;

48.

kéri, hogy a közös európai menekültügyi rendszer reformja és más, az európai migrációs stratégia alapján kifejlesztett uniós eszközök, például a legális migrációra vonatkozó felülvizsgált rendelkezések és az integrációra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásakor támogassák a helyi és regionális önkormányzatokat. Arra kéri az európai Bizottságot, hogy az európai migrációs stratégia félidős felülvizsgálatában vegye figyelembe az RB migránsok integrációjáról szóló ajánlásait. Emlékeztet arra, hogy az integráció egy mind jogokon, mind pedig kötelességeken alapuló folyamat;

49.

aggasztják a kísérő nélküli kiskorúak jelenlétének nyomon követésével kapcsolatos nehézségek, illetve az a kockázat, hogy emberkereskedők és kizsákmányolás áldozataivá válnak. Határozottan kéri, hogy hajtsák végre a beilleszkedési és képzési programokat, amelyek egyrészt magukat a kiskorúakat, másrészt a fogadásukkal foglalkozó helyi és regionális szintű közalkalmazottakat célozzák. Azt is kéri, hogy a fogadó országban már megtelepült, az adott kiskorú származásának megfelelő közösség vállaljon részt annak biztosításában, hogy a kiskorúak ideiglenesen fogadócsaládoknál vagy megfelelően felszerelt létesítményekben élhessenek, ahol társadalmi, érzelmi és kognitív fejlődésük támogatásra talál;

50.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson gyakorlati információkat a helyi és regionális önkormányzatoknak a migránsok fogadásával és integrációjával kapcsolatos finanszírozási lehetőségekről, és megismétli azt a kérését, hogy támogassák a helyi és regionális önkormányzatok közvetlen hozzáférését a megfelelő uniós finanszírozási eszközökhöz;

51.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a helyi és regionális önkormányzatokat a radikalizálódás elleni küzdelmet célzó, megelőző jellegű stratégiák kidolgozásában, továbbá folytassa a radikalizálódás regionális és helyi szintű politikaalkotás révén történő megelőzésével kapcsolatos bevált gyakorlatok összegyűjtését és népszerűsítését, illetve támogassa a városok közötti együttműködést a radikalizálódás elleni küzdelem terén;

52.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság folytatni szándékozik a kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, Japánnal, a Mercosurral, Mexikóval, Tunéziával és az ASEAN-országokkal, illetve új tárgyalási megbízásokat szeretne kapni, hogy tárgyalásokat kezdhessen Törökországgal, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Chilével is. Úgy véli azonban, hogy az Európai Bizottságnak további erőfeszítéseket kellene tennie azért, hogy kimutassa, hogy ezek milyen értéktöbblettel járnak;

53.

különösen az ambiciózus jövőbeli kereskedelmi stratégiára való tekintettel megismétli, hogy az Európai Bizottságnak területi hatásvizsgálatokat kell végeznie minden jelentősebb kereskedelempolitikai kezdeményezés kapcsán;

54.

üdvözli, hogy az uniós globális stratégia kifejezetten kéri a külső partnerségek megújítását, és kijelenti, hogy az EU különféle lehetőségeket fog támogatni a szomszédság rezilienciája érdekében, és a kormányzati, gazdasági, társadalmi és éghajlati/energetikai instabilitás legakutabb eseteire összpontosít, továbbá eredményesebb migrációs politikákat dolgoz ki Európa és partnerei számára;

55.

hangsúlyozza, hogy az RB konzultatív vegyes bizottságai és munkacsoportjai, valamint a csatlakozásra váró országokban található partnereivel közösen megszervezett bővítési napok révén hozzájárul az Európai Bizottság azon bővítéspolitikai célkitűzésének eléréséhez, amely szerint elő kell segíteni a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokkal közös stabilitási és jóléti térség kialakítását;

56.

kiemeli, hogy az európai szomszédságpolitika hatása csak akkor lehet tartós, ha konkrét hasznot hoz az összes érdekelt számára. Aláhúzza, hogy fenn kell tartani a keleti és a déli szomszédság egyensúlyát; hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok által a demokrácia és a jogállamiság társadalmi megszilárdításában betöltött szerepet, sürgetve, hogy fokozzák a szomszédos országok decentralizációs reformjainak támogatását;

57.

hangsúlyozza, hogy a regionális szintű együttműködés jelentős mértékben járul hozzá a globális stabilitáshoz, és kéri az Európai Bizottságot, hogy fokozza az együttműködést a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlésével (ARLEM), a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciájával (CORLEAP), valamint az RB Ukrajnával foglalkozó munkacsoportjával, különösen a regionális szintű programok és az új kezdeményezések végrehajtása kapcsán;

58.

kiemeli, hogy a felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtása során kiemelt prioritással kell kezelni a decentralizációs folyamatot, a testvérvárosi kapcsolatokat és a szubnacionális szintű adminisztratív kapacitás építését támogató kezdeményezéseket. Felhívja a figyelmet az RB által a líbiai városok támogatása érdekében indított nicosiai kezdeményezésre, amely technikai segítségnyújtással előmozdította a szükségletek kielégítését a líbiai települések szolgáltatásnyújtási kapacitásának helyreállításában, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítson elegendő adminisztratív és pénzügyi erőforrást. Megismétli, hogy új kapacitásépítési eszközöket kell elterjeszteni a csatlakozásra váró és az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokban a korábbi helyi közigazgatást támogató eszköz helyett;

59.

támogatja azokat a közelmúltbeli fejleményeket, amelyek azt követően történtek, hogy az éghajlatügyi fellépés mellett elkötelezett városok legnagyobb szövetségének létrehozása céljával összeolvadt az uniós Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége és az amerikai Polgármesterek Paktuma. Kész arra, hogy felhasználja nemzetközi csatornáit, kapcsolatait, partnereit és szövetségeseit (az ARLEM-et a déli és az afrikai szövetségben, a CORLEAP-et a keleti szövetségben, az ICLEI-t és az EU–Kína urbanizációs partnerséget az észak-amerikai és a délkelet-ázsiai szövetségben stb.) az éghajlatváltozás hatásainak csökkentését, az azokhoz való alkalmazkodást és az ellenálló képességet, valamint a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kihívások leküzdését célzó erőfeszítések további fokozása érdekében;

60.

kéri az Európai Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az RB-vel annak érdekében, hogy a Globális Szövetség új irányítási struktúrájában képviselve legyenek az európai városok sajátos aggályai, tapasztalatai és hozzájárulásai;

61.

üdvözli a harmadik országokkal javasolt új partnerségi keretet és az új európai külső beruházási tervet, és kéri, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat vonják be ebbe a folyamatba;

62.

sürgeti, hogy az Európai Bizottság a fejlesztési politikáról szóló felülvizsgált európai konszenzussal, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításával, valamint a (az RB 2017. márciusi decentralizált együttműködési konferenciájának fő témáját képező) Cotonou utáni megállapodással kapcsolatos tárgyalások során mozdítsa elő a helyi és regionális önkormányzatok aktív részvételét a fejlesztési együttműködésben;

63.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletet az eszköz jogi keretének egyszerűsítése és jobbá tétele érdekében;

64.

üdvözli az Európai Bizottság REFIT kezdeményezését és különösen azt a javaslatot, hogy értékeljék a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok, illetve bizonyos másodlagos jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárások átláthatóságát és demokratikus ellenőrzését;

65.

megismétli azt a kérését, hogy ahol az indokolt, az új uniós jogszabályok hatásértékelését egészítsék ki területi hatásvizsgálattal. Szorosabb együttműködést javasol az RB és a Közös Kutatóközpont újonnan létrehozott területpolitikai kompetenciaközpontja között az uniós jogszabályok értékelése kapcsán;

66.

nagyobb átláthatóságot, együttműködést és hatékonyságot kér az uniós intézmények részéről, és örömmel fogadja, hogy a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban együttesen vállalták, hogy közös átfogó célokat és prioritásokat határoznak meg, különösen a jogalkotási javaslatok kapcsán. Kéri, hogy vonják be az RB-t a jogalkotási folyamat összes szakaszába, hogy a jogalkotási ciklusban teljeskörűen kihasználják a benne rejlő lehetőségeket;

67.

szorosabb együttműködésre számít az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel a szubszidiaritás ellenőrzésében, valamint a 2017. évi szubszidiaritási konferencia kapcsán;

68.

arra kéri az elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az EU Tanácsa szlovák elnökségének, valamint az Európai Tanács elnökének.