52016PC0881

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.12.21.

COM(2016) 881 final

2016/0407(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése céljából történő használatáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az elmúlt két évben az Európai Unió párhuzamosan dolgozott a migrációkezelés, az uniós külső határok integrált igazgatása, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem jelentette különálló kihívások kezelésén. A tagállamok közötti, illetve a tagállamok és az illetékes uniós ügynökségek közötti hatékony információcsere elengedhetetlen e kihívások megalapozott kezeléséhez és a hatékony és valódi biztonsági unió kiépítéséhez.

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) az uniós tagállamok és a schengeni társult országok bevándorlási hivatalai, rendőrségei, vám- és igazságügyi hatóságai közötti együttműködés legsikeresebb eszköze. A tagállami illetékes hatóságok – például a rendőrségek, a határőrségek és a vámhivatalok – számára nélkülözhetetlen az általuk ellenőrzött személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos minőségi információkhoz való hozzáférés, valamint az arra vonatkozó egyértelmű iránymutatás, hogy mit kell tenniük az egyes esetekben. Ez a nagyméretű információs rendszer a schengeni együttműködés központi eleme, amely meghatározó szerepet játszik az emberek schengeni térségen belüli szabad mozgásának előmozdításában. Az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy adatokat vigyenek be és kérdezzenek le a körözött személyekre, az EU területére való belépés vagy az ott tartózkodás jogával potenciálisan nem rendelkező személyekre, az eltűnt személyekre – különösen a gyermekekre – és a gyaníthatóan lopott, jogellenesen használt vagy elveszett tárgyakra vonatkozóan. A SIS nem csupán konkrét személyekre vagy tárgyakra vonatkozó információkat tartalmaz, hanem egyértelmű utasításokkal is szolgál az illetékes hatóságoknak az adott személy vagy tárgy megtalálása esetén követendő eljárást illetően.

2016-ban, három évvel a SIS második generációjának működésbe lépése után a Bizottság átfogó értékelést 1 készített a rendszerről. Az értékelés tanúsága szerint a SIS működése igazi sikertörténet. 2015-ben a nemzeti illetékes hatóságok csaknem 2,9 milliárd alkalommal ellenőriztek személyeket és tárgyakat a SIS-ben tárolt adatok alapján, és több mint 1,8 millió kiegészítő információt osztottak meg egymással. Mindazonáltal – a Bizottság 2017. évi munkaprogramjában bejelentetteknek megfelelően – az eddigi kedvező tapasztalatokra építve tovább kell javítani a rendszer eredményességét és hatékonyságát. A Bizottság most ennek jegyében bemutatja az értékelés eredményei alapján kidolgozott, a SIS használatának kiterjesztését célzó három javaslatból álló első csomagot, ugyanakkor folytatja a meglévő és jövőbeli bűnüldözési és határigazgatási rendszerek interoperabilitásának fokozására irányuló munkáját, ezáltal nyomon követve az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport tevékenységét.

A javaslatok a rendszernek a) a határigazgatás, b) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint c) a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése terén való használatával foglalkoznak. Az első két javaslat együttesen képezi a SIS létrehozásának, működésének és használatának jogalapját. A SIS-nek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése céljából történő használatára irányuló javaslat kiegészíti a határigazgatással kapcsolatos javaslatot, illetve az abban foglalt rendelkezéseket. Új figyelmeztetőjelzés-kategóriát vezet be, és hozzájárul a 2008/115/EK irányelv 2 végrehajtásához és nyomon követéséhez.

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos uniós szakpolitikákban való tagállami részvétel változó geometriája miatt három különálló jogi eszköz elfogadására van szükség, amelyek ugyanakkor zökkenőmentesen fognak együttesen érvényesülni, lehetővé téve a rendszer átfogó működését és használatát.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság 2016 áprilisában, az uniós szintű információkezelés előmozdítása és javítása érdekében eszmecserét indított „a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekről” 3 . Az átfogó cél annak biztosítása, hogy a különböző információs rendszerekből származó szükséges adatok következetesen az illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak. Ennek elérése érdekében a Bizottság felülvizsgálta a jelenlegi információs architektúrát, hogy azonosítsa az információs hézagokat és a fehér foltokat, amelyek a meglévő rendszerek működési hiányosságaiból, illetve az átfogó uniós adatgazdálkodási struktúra töredezettségéből adódnak. A Bizottság e törekvés támogatása érdekében létrehozta az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoportot 4 , amelynek időközi megállapításait a mostani első javaslatcsomag adatminőséggel kapcsolatos elemeinek kidolgozásakor is figyelembe vették. Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptemberi beszédében ugyancsak felhívta a figyelmet az információkezelés terén jelenleg fennálló hiányosságok kiküszöbölésének, valamint a meglévő információs rendszerek közötti interoperabilitás és összekapcsoltság javításának jelentőségére.

Az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport 2017 első felében fogja ismertetni következtetéseit, majd a Bizottság ezek tükrében 2017 közepén mérlegelni fogja a SIS és más információs rendszerek interoperabilitásának további fokozását szolgáló második javaslatcsomagot. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (eu-LISA) létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet 5 felülvizsgálata ugyanilyen fontos részét képezi ennek a munkának, és a Bizottság szintén 2017-ben valószínűleg külön javaslatokat fog előterjeszteni erre vonatkozóan. A gyors, hatékony és minőségi információcserébe, illetve információkezelésbe való befektetés, valamint az uniós adatbázisok és információs rendszerek interoperabilitásának biztosítása a jelenlegi biztonsági kihívások kezelésének lényeges vetülete.

Mindezek alapján a jelen javaslat célja a SIS használatának javítása és kiterjesztése azáltal, hogy kötelezővé teszi a tagállami hatóságok számára a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott valamennyi kiutasítási határozat bevitelét a SIS-be, ezáltal előmozdítva e határozatok uniós szintű láthatóságát és végrehajtását. A javaslat a kiutasítási határozatokra vonatkozó új figyelmeztetőjelzés-kategória bevezetése révén kiterjeszti a SIS jelenlegi alkalmazási körét.

A határigazgatással kapcsolatos javaslat már jelenleg is tartalmaz előírásokat a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott beutazási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitelével és kezelésével kapcsolatosan. Ezek az intézkedések a schengeni vívmányokon alapulnak, mivel előmozdítják az ellenőrzést az EU külső határain. A 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatokra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitele és kezelése támogatja az EU közös bevándorlási politikáját, ezért a vonatkozó szabályokat különálló jogi eszköz határozza meg. A visszatérésre vonatkozó javaslat a SIS létrehozásával, működésével és használatával kapcsolatos, a határigazgatásról szóló javaslatban foglalt általános rendelkezésekre épül. E szoros kapcsolatra való tekintettel kívánatos, hogy a visszatéréssel kapcsolatos javaslat és a határigazgatásra vonatkozó jogi eszköz elfogadása, hatálybalépése és alkalmazása egyidejűleg valósuljon meg.

A SIS használatának a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének nyomon követésére való kiterjesztésére irányuló javaslat elősegíti és megerősíti az integrált, fenntartható és átfogó uniós migrációs politika kialakítására irányuló európai uniós törekvéseket. Az EU-ban való tartózkodásra nem jogosult irreguláris migránsok származási országukba való visszatérése – a visszaküldés tilalmára vonatkozó elv maradéktalan tiszteletben tartása mellett – migrációs politikánk kulcsfontosságú eleme, amint azt az európai migrációs stratégia 6 is kiemeli. Az EU visszatérési rendszerének működése mindazonáltal korántsem tökéletes és nem kellőképpen hatékony. Az Eurostat által készített statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt évben az EU területének elhagyására felszólított irreguláris migránsok csupán 40 %-a távozott ténylegesen: 2015 folyamán 553 395 harmadik országbeli állampolgár kapott felszólítást az Unió területének elhagyására, ám ténylegesen csupán 226 800 személy visszatérése valósult meg.

A migrációs és menekültügyi válság 2015-ös tetőzése nyomán jelentősen megnövekedett az irreguláris migráció kezelését és az irreguláris migránsok visszatérési arányának növelését célzó eredményes intézkedések iránti igény. A Bizottság éppen ezért a visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervben 7 bejelentett valamennyi intézkedés végrehajtására törekszik. Ezek a lépések nélkülözhetetlenek az uniós migrációs és menekültügyi politika iránti közbizalom biztosításához és a védelemre szoruló személyeknek való megfelelő támogatásnyújtáshoz. Az irreguláris migránsok hazájukba való visszatérését sikeresebben biztosító európai rendszer elválaszthatatlanul együtt jár a rászorulók védelmének biztosítására irányuló megújított erőfeszítésekkel.

Az uniós visszatérési politika hatékonyságának fokozása szempontjából kulcsfontosságú a származási országokkal való együttműködés. Az Európai Tanács ezért 2016 júniusában azt a következtetést fogalmazta meg, hogy az EU-nak eredményes ösztönzőkön és megfelelő feltételrendszeren alapuló partnerségi együttműködési keretet kell kialakítania, majd mielőbb végrehajtania az egyes származási, illetve tranzitországokkal. A Bizottság tevékeny szerepet vállal e partnerségek kidolgozásában. Mindazonáltal az EU irreguláris migránsok visszaküldésére vonatkozó képessége nem kizárólag a származási vagy tranzitországokkal folytatott együttműködéstől függ. Az irreguláris migránsok visszatérését övező kihívásokban a nemzeti visszatérési rendszerekben meglévő belső akadályok és különösen a kiutasítási határozatok tagállami végrehajtásának nehézségei is szerepet játszanak.

A Bizottság a visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervben, valamint a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekről szóló közleményben 8 megállapította, hogy jobban ki kell használni a nagyméretű informatikai rendszereket egy hatékonyabb visszatérési rendszer kiépítése érdekében. 2015. június 25–26-i következtetéseiben az Európai Tanács a kiutasítási határozatok SIS-ben történő rögzítését szorgalmazta az ilyen határozatok eredményes végrehajtásának elősegítése céljából 9 . Ezt a törekvést a Bel- és Igazságügyi Tanács is támogatta 2015. október 8–9-i következtetéseiben 10 .

Jelenleg nem létezik uniós szintű rendszer a tagállamok által a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatokkal kapcsolatos információmegosztásra, valamint annak ellenőrzésére, hogy az ilyen határozatok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok valóban elhagyták-e a tagállamok területét. Ebben a helyzetben az irreguláris migránsok könnyűszerrel elkerülhetik vagy megelőzhetik egy meglévő határozat végrehajtását pusztán azáltal, hogy egy másik tagállamba utaznak. Az ilyen esetekben az irreguláris migránst elfogó tagállam közigazgatási szervei nem tudnak arról, hogy egy másik tagállam a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően már kiadott kiutasítási határozatot. Az irreguláris migránst elfogó tagállamnak ezért az elejétől újra kell indítania a kiutasítási eljárást, ami meghosszabbítja a jogellenes tartózkodást és késlelteti az irreguláris migráns visszatérését.

Egy SIS-ben rögzített figyelmeztető jelzés fokozná a más tagállamok által kiadott kiutasítási határozatok láthatóságát, és ehhez társulna a kiegészítő információk megosztásának lehetősége egyetlen nemzeti kapcsolattartó ponton – például a SIRENE-irodán – keresztül, ami összességében elősegítené az információs hézag kiküszöbölését. Az adott személyek egyedi körülményeinek alaposabb ismeretében a tagállami hatóságok gyorsan és idejében képesek megtenni a legmegfelelőbb intézkedéseket. Egy adott irreguláris migráns körülményeinek teljes körű ismeretében indokoltnak bizonyulhat például az önkéntes távozásra vonatkozó határidőtől való eltekintés vagy a szökés veszélyének elkerülésére irányuló intézkedések alkalmazása. Ezen túlmenően a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően egy másik tagállam által kiadott kiutasítási határozat meglétének ismerete előmozdítaná a migrációs hatóságok körében az ilyen határozatoknak az uniós vívmányokkal 11 összhangban történő kölcsönös elismerését – ez a lehetőség ugyanis az információhiány miatt jelenleg igen ritkán kerül kihasználásra.

Emellett a tagállamok gyakran nem tudják, hogy hány irreguláris migráns tett eleget a kiutasítási határozatoknak. Ez különösen az olyan irreguláris migránsok esetében igaz, akik önkéntesen távoznak az EU-ból, anélkül, hogy például igénybe vették volna az önkéntes visszatéréshez nyújtott támogatást vagy kitoloncolták volna őket. A 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok SIS-ben történő szisztematikus rögzítésének, illetve a visszatérésre vonatkozó figyelmeztető jelzésre utaló találat nyomán a megfelelő lépések megtételének köszönhetően a SIS hozzájárulhat az ilyen kiutasítási határozatoknak való megfelelés ellenőrzéséhez, és információk nyújtása révén megalapozottabbá teheti az illetékes hatóságok intézkedéseit. Amikor a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokat a tagállamok területének elhagyásakor ellenőrzik, az illetékes nemzeti hatóságoknak lehetőségük lesz bejelenteni a távozást és megerősíteni a visszatérési kötelezettségnek való megfelelés önkéntes vagy kényszerű jellegét.

A visszatérés megerősítése nyomán pedig kevésbé lesz szükség arra, hogy a közigazgatási szervek erőforrásokat fordítsanak olyan irreguláris migránsok felkutatására, akik valójában már elhagyták az EU területét. Amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár távozása nem kapott megerősítést és a SIS értesítést küldött az önkéntes távozásra vonatkozó határidő lejártáról, a közigazgatási szervek számára világos lesz, hogy a 2008/115/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban nyomonkövetési intézkedéseket kell hozniuk az érintett egyén felkutatása, kitoloncolásának végrehajtása és a rá vonatkozó beutazási tilalom elrendelése érdekében. Ez a rendszer egy további eszközt biztosít a tagállamoknak ahhoz, hogy teljesíteni tudják a 2008/115/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt kötelezettségüket, miszerint minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a kiutasítási határozatok hatékony és arányos végrehajtásának biztosítása érdekében. A 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatoknak való megfelelés hatékonyabb nyomon követése elősegítené a meg nem felelés számos esetének feltárását, ami várhatóan a visszatérések és a beutazási tilalmak számának emelkedéséhez vezet majd.

A SIS ilyen módon hozzájárul, hogy megbízhatóbb adatok és statisztikák álljanak rendelkezésre a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok számára, valamint a megfelelési arányra vonatkozóan.

A sikeres visszatérés legfőbb akadályát az irreguláris migránsok azonosításának nehézsége és a harmadik országba visszatérő személyek célországa által kiállított érvényes úti okmányok hiánya jelenti. A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok a tagállamok területén való elfogásuk vagy a visszatérési eljárás idején adott esetben rendelkezhetnek személyazonosító vagy úti okmányokkal, ám ezektől később megszabadulhatnak a visszatérés hátráltatása vagy egy másik tagállamba történő jogellenes továbbutazás céljából. Ezekben az esetekben a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt először elfogó tagállam rendelkezésére álló, személyazonosító vagy úti okmánnyal kapcsolatos információk megkönnyíthetik a más tagállamba szökött migránsok azonosítását és számukra egy érvényes úti okmány kiállítását az úti cél szerinti harmadik ország által. Ennek érdekében szigorú feltételek mellett lehetővé kell tenni a SIS-ben elérhető releváns adatoknak a harmadik országbeli illetékes hatóságok számára történő továbbítását. Az ilyen adattovábbításnak a migránsok azonosításához és okmánypótlásához feltétlenül szükséges információkra kell korlátozódnia, és összhangban kell állnia a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2016/679 rendelet 12 rendelkezéseivel, különös tekintettel a rendelet V. fejezetére, amely részletesen meghatározza a személyes adatok harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára történő továbbításának szabályait és feltételeit. Amennyiben a SIS figyelmeztető jelzésbe az okmánnyal kapcsolatos információkat bevivő, illetve az ilyen adatok birtokában lévő tagállamtól eltérő tagállam végzi az adattovábbítást, ehhez szükség van az információt a SIS-be bevivő tagállam előzetes engedélyére.

Ez a javaslat szintén javítja a tagállamok által abban az esetben követendő konzultációs folyamatra vonatkozó szabályokat, amikor a visszatérésre vonatkozóan olyan figyelmeztető jelzést találnak vagy kívánnak létrehozni, amely ellentmond egy másik tagállam döntésének, például azért, mert ez utóbbi érvényes tartózkodási engedélyt adott ki. E szabályok célja, hogy megelőzzék, illetve kezeljék az ilyen helyzetekből adódó, egymásnak esetleg ellentmondó utasításokat, ugyanakkor világos iránymutatást nyújtsanak a végfelhasználóknak az ilyen helyzetekben végrehajtandó intézkedésekről, a tagállami hatóságoknak pedig a figyelmeztető jelzés törlésének szükségességéről.

A kialakított rendszer helyes működése szükségessé teszi a külső határokon végzett szisztematikus ellenőrzést a kilépéskor, ezáltal biztosítva, hogy rögzítésre kerüljön az érintett harmadik országbeli állampolgárok kilépése az EU területéről. Az (EU) 2016/399 rendelet (Schengeni határellenőrzési kódex) 13 módosítására irányuló javaslat 14 célja, hogy megerősítse a harmadik országbeli állampolgároknak a releváns adatbázisok felhasználásával történő, beutazáskor és kilépéskor végzett szisztematikus ellenőrzésére vonatkozó kötelezettséget.

Tekintettel a határokon átnyúló hatékony információcsere biztosításának transznacionális jellegére és az abban rejlő kihívásokra, e javaslatok szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnak az európai interoperabilitási keretben megfogalmazott ajánlások, és azokat figyelembe kell venni a digitális közszolgáltatások kialakítása és gyakorlati megvalósítása során. Az európai interoperabilitási keret jelenleg felülvizsgálat tárgyát képezi, és új változatának elfogadása folyamatban van.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat összhangban áll a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérési eljárásaira vonatkozó közös normákat meghatározó 2008/115/EK irányelv rendelkezéseivel, és azokra épül. Célja a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően az illetékes hatóságok által kiadott kiutasítási határozatoknak való megfelelés előmozdítása, valamint e határozatok láthatóságának fokozása. Az ilyen kiutasítási határozatok SIS-be való bevitelére vonatkozó kötelezettség bevezetése révén a javaslat elősegíti e határozatok végrehajtását.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat szorosan kapcsolódik egyéb meglévő uniós szakpolitikákhoz és a Bizottság más jogalkotási javaslataihoz, konkrétan a következőkhöz:

a)Hatékony uniós visszatérési politika, amelynek célja a tagállamok területén való tartózkodás jogával nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó uniós rendszer előmozdítása és megerősítése. A javaslat hozzájárulna az EU-ba irányuló irreguláris migráció ösztönzőinek visszaszorításához, ami egyúttal az európai migrációs stratégia 15 egyik fő célkitűzése.

b)Eurodac és dublini rendszer. A kiutasítási határozatok SIS-be történő bevitele elősegíti a tagállamok számára annak nyomon követését, hogy az elutasított menedékkérők a kiutasítási határozatnak megfelelően elhagyták-e a tagállamok területét és visszatértek-e az adott harmadik országba. A javaslat emellett kiegészíti az Eurodac kiterjesztésére irányuló bizottsági javaslatot 16 , amely lehetővé tenné azon jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok azonosítását, akik nem nyújtanak be menedékjog iránti kérelmet és észrevétlenül mozoghatnak az EU-n belül.

c)Határregisztrációs rendszer. A javaslat kiegészíti a határregisztrációs rendszerre és annak az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek azonosítása és felderítése céljából történő használatára vonatkozó bizottsági javaslatot 17 .

d)ETIAS 18 , amely előirányozza az EU területére beutazni kívánó, vízummentes harmadik országbeli állampolgárok alapos biztonsági ellenőrzését, a SIS-ben történő ellenőrzést is beleértve.

e)Schengeni határellenőrzési kódex. A javaslat kiegészíti a Schengeni határellenőrzési kódex azon módosítását, amely bevezeti a harmadik országbeli állampolgároknak a releváns adatbázisok felhasználásával történő, kilépéskor végzett szisztematikus ellenőrzésére vonatkozó kötelezettséget.

f)A határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozására, működésére és használatára, valamint az 1987/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezésére irányuló bizottsági javaslat. A javaslat kiegészíti az érintett harmadik országbeli állampolgár visszatérését követően a beutazási tilalom SIS-be való bevitelével kapcsolatos rendelkezéseket.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogadjon el az illegális bevándorlás és a jogellenes tartózkodás területén, beleértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is. Ebből adódóan a SIS-nek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése céljából történő használatához ez említett cikk képezi a megfelelő jogalapot.

•Változó geometria

A változó geometria tekintetében e javaslat a 2008/115/EK irányelvhez hasonló rendszert követ.

Dánia a Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapon belül határoz arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt javaslatot, amely a schengeni vívmányokra épül.

Az Egyesült Királyság és Írország tekintetében a visszatérési irányelv hibrid jellegű, amint az az irányelv (26) és (27) preambulumbekezdésében is tükröződik. Ebből következően mind a Szerződésekhez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló 19. jegyzőkönyv, mind pedig a Szerződésekhez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv alkalmazandó e javaslatra. Ez utóbbi, a schengeni vívmányokhoz nem kapcsolódó jegyzőkönyv értelmében az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, továbbá e rendelet rájuk nézve nem kötelező érvényű és nem alkalmazandó; ugyanakkor értesíthetik a Tanácsot, hogy részt kívánnak venni ebben az eszközben.

Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein számára – az adott országnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás alapján – kötelező a javasolt rendelet.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat célja a tagállamok által a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatokkal kapcsolatos információmegosztást szolgáló rendszer létrehozása az ilyen határozatok végrehajtásának megkönnyítése, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérési kötelezettségnek való megfelelésének nyomon követése érdekében. Ezt a célkitűzést a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani. Jelenleg nem létezik olyan rendszer, amely lehetővé tenné a tagállamok által a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatokkal kapcsolatos szisztematikus információmegosztást, ezért a nemzeti hatóságok nem tudnak megfelelően tájékozódni a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, más tagállamok által kiadott kiutasítási határozatokról, és arról sem, hogy az irreguláris migránsokat hol fogják el az EU területén való szabálytalan utazásuk és az adott tagállam területén való átutazásuk során. E javaslat célja tehát az Európai Unió szintjén jobban megvalósítható.

•Arányosság

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke kimondja, hogy az Unió intézkedései nem léphetik túl a Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. Ehhez az uniós fellépéshez olyan jogszabályi formát kell választani, amely lehetővé teszi a javaslat célkitűzésének elérését és annak lehető leghatékonyabb végrehajtását.

A javasolt rendelet célja a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok végrehajtásának és nyomon követésének megkönnyítése, ezáltal fokozva a visszatérési politika hatékonyságát és eredményességét. A javaslat ezért egy további eszközt nyújt a tagállamoknak ahhoz, hogy teljesíteni tudják a visszatérési irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt kötelezettségüket, miszerint minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a kiutasítási határozatok hatékony és arányos végrehajtásának biztosítása érdekében.

Figyelembe véve a javaslat céljait, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A közvetlenül alkalmazandó, egységes és harmonizált eljárások létrehozása érdekében helyénvaló, hogy ez a jogi aktus rendelet formájában kerüljön elfogadásra. Emellett ez a javaslat egy központi európai információs rendszer használatáról szól. A rendszer használatának szabályait ezért rendeletben kell meghatározni.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A SIS II rendelettel 19 és a 2007/533/IB tanácsi határozattal 20 összhangban a Bizottság a rendszer működésbe lépése után három évvel átfogó értékelést készített a központi SIS II rendszerről és a kiegészítő információk tagállamok közötti kétoldalú, illetve többoldalú megosztásáról. Az értékelés kifejezett célja az volt, hogy felülvizsgálja a SIS II rendelet 24. cikkének alkalmazását, amely rendelkezés meghatározza a harmadik országbeli állampolgárok beléptetésének, illetve tartózkodásának megtagadása céljából kiadott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó feltételeket. Az értékelés alapján kidolgozott javaslatok beépültek a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatba, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatba.

A Bizottság továbbá a 2008/115/EK visszatérési irányelv 19. cikkének megfelelően 2014-ben közleményt adott ki az uniós visszatérési politikáról 21 , amelyben beszámol a 2008/115/EK irányelv alkalmazásáról. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy növelni kell a SIS potenciálját a visszatérési politika terén, emellett rámutatott, hogy a SIS II felülvizsgálata lehetőséget ad egyrészt a visszatérési politika és a SIS II közötti összhang fokozására, másrészt pedig azon kötelezettség bevezetésének mérlegelérése, miszerint a tagállamoknak a beléptetés megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzést kell bevinniük a SIS II-be a visszatérési irányelv szerint kiadott beutazási tilalmakhoz kapcsolódóan.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A SIS-nek a visszatérés területén való potenciális használatával kapcsolatban a Bizottság visszajelzést és javaslatokat kért az érdekelt felektől, köztük a SISVIS Bizottság tagjaitól és a visszatérési irányelvvel foglalkozó kapcsolattartó csoporttól. Több alkalommal is egyeztetésre került sor a SISVIS Bizottság ülésein (2016. május 10. és 2016. június 30.), illetve a visszatérési irányelvvel foglalkozó kapcsolattartó csoport ülésein (2015. november 16., 2016. március 18. és 2016. június 20.). 2016. február 5-én közös munkaértekezletet tartottak a SISVIS Bizottság és a visszatérési irányelvvel foglalkozó kapcsolattartó csoport tagjainak részvételével. A munkaértekezleten több uniós ügynökség, például az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is képviseltette magát.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

2015 októberében a Bizottság külső tanulmányt 22 indított, hogy felmérje a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatoknak való megfelelésre vonatkozó, uniós szintű adatmegosztási és nyomonkövetési rendszer SIS-en belüli kialakításának megvalósíthatóságát, illetve technikai és operatív vonzatait. A tanulmány 2016 áprilisában zárult le.

•Hatásvizsgálat

Nem készült hatásvizsgálat. Mindazonáltal a javaslat a fent említett megvalósíthatósági tanulmány eredményein alapul.

A tanulmány következtetése szerint a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatokra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitele technikailag megvalósítható, és kézzelfogható előnyöket eredményezne – konkrétan javítaná az információk láthatóságát a tagállamok számára és egyszerűsítené a nyomonkövetési intézkedéseket.

Emellett segíteni a hatóságok tevékenységét a következő területeken:

–meg nem felelés esetén a határozat végrehajtása;

–az egyes határozatok tekintetében a visszatérési kötelezettség teljesítésének nyomon követése;

–annak ellenőrzése, hogy a tagállamok területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan más tagállam kiadott-e kiutasítási határozatot;

–a határozatok végrehajtása más tagállamok nevében;

–a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok azonosítása a végrehajtható határozatokra vonatkozó információk alapján;

–a határozatoknak való megfelelésre, illetve meg nem felelésre vonatkozó statisztikák gyűjtése.

A tanulmány ugyanakkor azt is megállapította, hogy a szükséges technikai és operatív változások közül több is befolyásolná a jelenlegi gyakorlatokat, felépítést és infrastruktúrákat. A 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok SIS-be való bevitelének következményei közé sorolhatók az új/módosított operatív eljárások, a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos további adatkategóriák, valamint a SIS új funkciói (például az önkéntes távozásra vonatkozó határidő lejártakor a határozatot kiadó hatóságnak küldött értesítés). A változások nyomán a tagállamokban megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitele és kezelése érdekében, a központi SIS-ben pedig további tárhelykapacitásokat kell biztosítani.

Egy munkateher-elemzésből kiderült, hogy valamennyi érintett szereplő (különösen a határőrök, a rendőrök és a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiutasítási határozatokat kiadó hatóságok) munkaterhe megnövekedne, ha kezelniük kellene a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket és nagyobb számú találatot kellene nyomon követniük. Végül egy tanulmány rámutatott, hogy a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően egy másik tagállam által kiadott kiutasítási határozat hatálya alá tartozó személyek esetében szükség van a tagállamok közötti minimális szintű harmonizációra.

•Alapjogok

A javaslat egy meglévő rendszer továbbfejlesztését és javítását szolgálja. A kiutasítási határozatokra vonatkozó új figyelmeztetőjelzés-kategória bevezetése révén kiterjeszti a SIS jelenlegi alkalmazási körét. Az alapvető jogokra gyakorolt hatása következésképpen korlátozott, mivel a rendszer megalapozott működése már bebizonyosodott, és a jelentős és hatékony biztosítékok már életbe léptek. Mindazonáltal, mivel a javaslat érinti a személyes adatok kezelését, potenciálisan az egyének alapvető jogaira is hatást gyakorolhat. Ezt szem előtt tartva biztosítékokat léptettek életbe az Európai Unió Alapjogi Chartájában és különösen az annak 8. cikkében foglalt elvek tiszteletben tartása érdekében.

A javaslat kiegészíti a határigazgatásra vonatkozó javaslatot, amely a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó javaslattal együtt a SIS létrehozásának, működésének és használatának jogalapját képezi. Ezért a határigazgatásra vonatkozó javaslatban foglalt, az alapvető jogok védelmével – különösen az adatvédelemmel és az érintett jogaival – kapcsolatos biztosítékok erre a javaslatra is ugyanúgy vonatkoznak.

Emellett rendelkezések kerültek bevezetésre annak biztosítása érdekében, hogy a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések ne vezessenek a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok végrehajtását célzó intézkedésekhez abban az esetben, ha még nem járt le az önkéntes visszatérésre kiszabott határidő, ha a határozatot felfüggesztették, vagy ha a kitoloncolást elhalasztották (a 3. cikk (2) és (3) bekezdése).

A 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatoknak szigorúan csak azon elemeit kell bevinni a SIS-be, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az illetékes hatóságok számára az érintett harmadik országbeli állampolgár azonosításához, szükség esetén a kitoloncolás végrehajtásához, valamint a visszatérési kötelezettségnek való megfelelés ellenőrzéséhez (4. cikk).

Az adatokat csupán addig tárolják a SIS-ben, amíg erre a visszatérésre vonatkozó cél eléréséhez szükség van. Következésképpen a határozatot kiadó tagállam közvetlenül a visszatérésre vonatkozó megerősítés kézhezvételét követően köteles törölni az adatokat (6. cikk), ha a határozat érvényét vesztette, ha az érintett személy megszerezte valamely uniós tagállam állampolgárságát vagy egy olyan állam állampolgárságát, amelynek állampolgárai rendelkeznek a szabad mozgás uniós jogával, vagy ha a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személy bizonyítani tudja, hogy a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatnak eleget téve elhagyta a tagállamok területét (7. cikk).

A SIS-re vonatkozó új rendelkezések láthatóbbá teszik azokat a helyzeteket, amikor a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően valamely tagállam által kiadott kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok egyidejűleg egy másik tagállam által kiadott tartózkodási engedéllyel vagy jogosultsággal is rendelkeznek. Az ilyen esetekben a nemzeti hatóságoknak kötelező jelleggel konzultációs folyamatot kell indítaniuk. Szükség esetén a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés is törlésre kerül (8. cikk).

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a javaslat kiterjeszti a jelenlegi SIS alkalmazási körét azáltal, hogy bevezeti a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatokra vonatkozó új figyelmeztetőjelzés-kategóriát, valamint a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések létrehozását, frissítését és törlését lehetővé tevő funkciókat. Ezen túlmenően új funkcióként bevezeti a határozatot kiadó hatóság értesítését az önkéntes távozásra vonatkozó határidő lejártakor.

A javaslat kiegészítő jellegére tekintettel a költségvetési vonzatokkal külön, illetve az e konkrét figyelmeztetőjelzés-kategória létrehozásával foglalkozó független pénzügyi kimutatásban foglalkoznak.

A javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás tükrözi az új figyelmeztetőjelzés-kategória létrehozása miatt szükséges változásokat. A becsült 3,6 millió EUR költség magában foglalja a SIS visszatéréssel kapcsolatos technikai továbbfejlesztését is. A központi SIS átfogó fejlesztésével, a kommunikációs infrastruktúrával és a nemzeti SIS rendszerek továbbfejlesztésével kapcsolatos becsült költségek nem az e javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatásban szerepelnek, hanem a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslathoz, illetve a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatásban találhatók.

A Belső Biztonsági Alap intelligens határellenőrzésre elkülönített keretének még meglévő forrásait a tervek szerint újraprogramozzák az e javaslatban előirányzott továbbfejlesztések és funkciók megvalósítása céljából. A határigazgatást támogató eszközt létrehozó rendelet 23 az a pénzügyi eszköz, amelybe beépül az intelligens határellenőrzésről szóló csomag végrehajtására szánt költségvetés. A rendelet 5. cikke 791 millió EUR-t irányoz elő a migrációs áramlások külső határokon való kezelését támogató informatikai rendszerek kialakítására irányuló program végrehajtására a 15. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően. Ebből a 791 millió EUR-ból 480 millió EUR-t a határregisztrációs rendszer fejlesztésére, 210 millió EUR-t pedig az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) fejlesztésére különítettek el. A fennmaradó összeg részben a jelen javaslatban előirányzott változások költségeinek fedezésére kerül felhasználásra.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A felülvizsgálatot és a nyomon követést illetően a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 53. cikkének (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat célja az illetékes nemzeti hatóságok által a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok hatálya alá tartozó, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével összefüggésben a SIS használatára vonatkozó feltételek és eljárások meghatározása. A javaslat előírja a kiutasítási határozatok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok adatainak figyelmeztető jelzés formájában történő bevitelét és kezelését a SIS-ben, valamint az ilyen figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő adatok megosztását. A SIS-nek a visszatérés területén való használata a bevándorlási hatóságok munkáját hivatott támogatni a tagállamok területén való tartózkodás jogával nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének nyomon követése és végrehajtása, az irreguláris migráció megelőzése és visszaszorítása, valamint a bevándorlási hatóságok közötti információmegosztás és együttműködés javítása terén.

Hatály (1. cikk)

A rendszer hatékony működésének biztosítása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tagállamok által a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott valamennyi kiutasítási határozat bekerüljön a SIS-be. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok figyelmeztető jelzést visznek be a következőkre vonatkozóan: a) a 2008/115/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdését alkalmazva kiadott kiutasítási határozatok, b) az azon irreguláris migránsok számára kiadott, visszatérési kötelezettséget elrendelő határozatok, akiktől valamely határátkelőhelyen megtagadták a beutazást, vagy akiket a külső határ szabálytalan átlépése miatt elfogtak, és akik ezt követően nem kaptak engedélyt a tartózkodásra (a 2008/115/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja), valamint c) a büntetőjogi szankcióként kiadott, visszatérési kötelezettséget elrendelő határozatok (a 2008/115/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja).

A kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések bevitele (3. cikk)

A 3. cikk meghatározza a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitelének célját és szabályait, ami lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára a visszatérési kötelezettségnek való megfelelés ellenőrzését, valamint támogatja a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok végrehajtását. Az érintett jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak címzett határozat kiadását követően haladéktalanul be kell vinni a figyelmeztető jelzést, ezáltal lehetővé téve az említett ellenőrzést. A figyelmeztető jelzésben fel kell tüntetni, hogy lejárt-e az önkéntes távozásra vonatkozó határidő, felfüggesztették-e a határozatot, vagy elhalasztották-e a kitoloncolást.

Abban az esetben, amikor nincs ok azt feltételezni, hogy ez aláásná a kiutasítási eljárás célját, az önkéntes visszatérést előnyben kell részesíteni a kitoloncolással szemben, és a visszatérő személy számára bizonyos időt kell biztosítani az önkéntes távozásra, a 2008/115/EK irányelv 7. cikkével összhangban. A figyelmeztető jelzésben fel kell tüntetni az önkéntes távozásra vonatkozó határidőt és annak esetleges meghosszabbítását, hogy a közigazgatási szervek eseti alapon mérlegelni tudják, helyénvaló-e további intézkedéseket hozni.

Adatkategóriák (4. cikk)

A 4. cikk meghatározza a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésekben feltüntethető adatelemeket, amelyek hasonlók a határigazgatásra vonatkozó javaslat 20. cikkében foglaltakhoz.

Az önkéntes távozásra vonatkozó határidőre, a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozat esetleges felfüggesztésére, valamint a határozat végrehajtásának esetleges elhalasztására vonatkozó adatok a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések sajátosságai.

A kiegészítő információk hatékony és időben történő cseréje (5. cikk)

A tagállamok közötti hatékony és időben történő együttműködéshez és információcseréhez egyetlen kapcsolattartó pontra van szükség. A 6. cikk értelmében minden tagállamnak ki kell jelölnie a visszatérés és a jogellenes tartózkodás összefüggésében a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan bevitt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk cseréjéért felelős hatóságot. A kijelölt hatóságra a határforgalom-ellenőrzés terén a SIS létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló rendeletre irányuló javaslat 8. cikkében említett SIRENE-kézikönyv rendelkezései alkalmazandók.

Az említett javaslat 8. cikkében meghatározott, a megkeresésekre való válaszadás folyamatosságára és időzítésére (legfeljebb 12 órán belüli válaszadás) vonatkozó követelmények teljesítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országbeli állampolgároknak az adott tagállam területén való tartózkodásával kapcsolatos döntéshozatalban illetékes hatóságokat szorosan bevonják a kiegészítő információk cseréjébe.

A visszatérés megerősítése (6. cikk)

A 6. cikk rendelkezik a tagállamok azon kötelességéről, hogy a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok távozásáról megerősítést kell küldeniük a jelzést létrehozó tagállam számára; ez abban az esetben is érvényes, ha a kiutasítási határozat kiadásáért és végrehajtásáért ugyanazon tagállam a felelős. Ez a rendelkezés lehetővé teszi a 2008/115/EK irányelv rendelkezései szerinti kiutasítási határozatokat kiadó, illetve végrehajtó hatóságok számára a visszatérési kötelezettség teljesítésének ellenőrzését.

Ez a rendelkezés előírja a kilépéskor végzendő szisztematikus ellenőrzést, ezáltal biztosítva, hogy az adott tagállam területét elhagyó valamennyi harmadik országbeli állampolgár távozása rögzítésre kerüljön. Az 562/2006/EK rendelet (Schengeni határellenőrzési kódex) módosítására irányuló javaslat célja, hogy megerősítse a harmadik országbeli állampolgároknak a releváns adatbázisok felhasználásával történő, beutazáskor és kilépéskor végzett szisztematikus ellenőrzésére vonatkozó kötelezettséget.

A visszatérési kötelezettségnek való meg nem felelés (7. cikk)

A 7. cikk meghatározza a visszatérési kötelezettségnek való meg nem felelés esetén alkalmazandó rendelkezéseket. Az (1) bekezdésben említett értesítés elősegíti a tagállamok számára a 2008/115/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a visszatérési kötelezettségnek való megfelelést elmulasztó harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését.

A (2) bekezdés meghatározza az olyan esetekben követendő eljárásokat, amikor egy kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárt egy másik tagállamban azonosítanak vagy fognak el. A nyomonkövetési eljárások végrehajtása során tiszteletben kell tartani a visszatérésre vonatkozó uniós vívmányokat, valamint a nemzeti és az uniós jog adott egyedi esetre alkalmazandó, egyéb rendelkezéseit, köztük a következőket:

1) kiutasítási határozat kiadása a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően,

2) a harmadik országbeli állampolgár visszaküldése a kibocsátó tagállamba egy hatályos kétoldalú egyezmény keretében, a 2008/115/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban, vagy

3) a kibocsátó tagállam által kiadott kiutasítási határozat elismerése a 2001/40/EK irányelvet alkalmazva.

Konzultációs eljárás (8. cikk)

A javaslat 8. cikke meghatározza a tagállami határozatok közötti eltérések vagy ellentmondások megelőzéséhez és rendezéséhez szükséges eljárásokat. Az illetékes hatóságok közötti kölcsönös konzultáció hozzájárulhat az ellentmondásos helyzetek megelőzéséhez és megoldásához az érintett felek érdekeinek figyelembevételével. A hatékonyság érdekében az ilyen konzultációra késedelem nélkül kell sort keríteni.

A figyelmeztető jelzések megőrzése és törlése (6., 8. és 9. cikk)

A 6. cikk (2) bekezdése értelmében a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az érintett harmadik országbeli állampolgár visszatérését követően törölni kell. Ez a bekezdés kiegészíti a beutazási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-ben történő életbelépésének időpontjával kapcsolatos rendelkezéseket, amelyeket a határforgalom-ellenőrzés terén a SIS létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló rendeletre irányuló javaslat 24. cikkének (3) bekezdése határoz meg. A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a távozás pillanata és a beutazási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzés SIS-ben történő aktiválása között ne legyen időbeli eltérés.

A 9. cikk további szabályokat tartalmaz a figyelmeztető jelzések törlésére vonatkozóan. A 6. és a 8. cikk által lefedett helyzeteken túlmenően – amikor a figyelmeztető jelzés törlésére az érintett harmadik országbeli állampolgár visszatérését vagy a konzultációs eljárást követően kerül sor – a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést akkor is törölni kell, ha a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatot visszavonták vagy megsemmisítették. Az (1) bekezdés második része azokat az eseteket tárgyalja, amikor a figyelmeztető jelzést azért kell törölni, mert a személy távozásának megfelelő rögzítése elmaradt.

A SIS továbbfejlesztésének összefüggésében fel fogják térképezni annak lehetőségét, hogy a kiutasítási határozatoknak a visszatérés végrehajtását követően is nyoma maradjon a SIS-ben. Ez az információ hasznosnak bizonyulhat, ha egy harmadik országbeli állampolgárról a tagállamok területére való ismételt belépését követően kiderül, hogy jogellenesen tartózkodik az első kiutasítási határozatot kiadó tagállamtól eltérő tagállamban.

Amennyiben a visszatérést nem erősítették meg vagy a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést egyéb okokból nem törölték, a maximális adatmegőrzési idő öt év, összhangban a beléptetés megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési idejével (a határforgalom-ellenőrzés terén a SIS létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló rendeletre irányuló javaslat 34. cikke).

Adattovábbítás harmadik országok részére (10. cikk)

A 10. cikk meghatározza a harmadik országok részére történő, szigorú feltételek melletti adattovábbításra vonatkozó konkrét szabályokat.

Hozzáférési jogok (12. cikk)

A tagállamok körében jelentős eltérések lehetnek a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiutasítási határozatokat kibocsátó illetékes hatóságok között. A jogellenes tartózkodás okától függően (pl. menedékjog iránti kérelem elutasítása, a vízumban engedélyezett tartózkodási idő túllépése, lejárt tartózkodási engedély) több hatóság felelősségi körébe is tartozhat az ilyen határozatok kibocsátása, beleértve az igazságügyi hatóságokat is abban az esetben, amikor a kiutasítást a tartózkodási engedély vagy jogosultság elutasításával szembeni fellebbezés eredményeként vagy büntetőjogi szankcióként rendelték el. Ezeknek a hatóságoknak következésképpen adatok bevitele, frissítése, törlése vagy keresése céljából hozzáféréssel kell rendelkezniük a SIS-hez. Emellett a határforgalom-, a rendőri és az egyéb bűnüldözési ellenőrzések folyamán a harmadik országbeli állampolgárok azonosításáért felelős hatóságok számára is biztosítani kell a SIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés jogát.

Ennek megfelelően a 12. cikk előírja, hogy megfelelő hozzáférést kell biztosítani a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez a következő szereplőknek:

–a harmadik országbeli állampolgároknak a tagállamok területén történő azonosításáért felelős nemzeti hatóságok, az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 29. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában foglaltak szerint. A határforgalom-ellenőrzésért felelős hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az adatokhoz azon harmadik országbeli állampolgárok azonosítása céljából, akik kiutasítási határozat hatálya alá tartoznak és távoznak a tagállamok területéről. A tagállam területén tartózkodó személyek azonosítása és visszatérése a nemzeti jognak megfelelően a rendőrség és más bűnüldöző hatóságok felelősségi körébe tartozik. A harmadik országbeli állampolgárok belépésével és tartózkodásával kapcsolatos döntéshozatal (a kiutasítási határozatok kibocsátását is beleértve) a bevándorlási hatóságok felelőssége;

–a nemzeti igazságügyi hatóságok (az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 29. cikkének (2) bekezdése) számára akkor kell hozzáférést biztosítani az adatokhoz, ha a nemzeti jognak megfelelően a harmadik országbeli állampolgárok belépésével és tartózkodásával kapcsolatos döntéshozatal az ő hatáskörükbe tartozik;

–az intézményi felhasználók az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 30. és 31. cikke értelmében (az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjával kapcsolatos hatáskörökkel (Europol), illetve a visszatéréssel kapcsolatos feladatokkal (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) összefüggésben.

A határigazgatásról szóló SIS-rendelet rendelkezéseinek alkalmazandósága (13. cikk)

Végül, a 13. cikk előírja, hogy a határforgalom-ellenőrzés terén a SIS létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló rendeletre irányuló javaslatban foglalt, SIS-re vonatkozó általános rendelkezések az e javaslat értelmében bevitt adatok kezelésére is alkalmazandók, különös tekintettel a tagállamok és az ügynökség felelősségével, a figyelmeztető jelzések bevitelével és kezelésével, a figyelmeztető jelzések hozzáférési és megőrzési feltételeivel, az adatkezeléssel, az adatvédelemmel, a felelősséggel, valamint a nyomon követéssel és a statisztikákkal kapcsolatos rendelkezésekre.

2016/0407 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése céljából történő használatáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az irreguláris migráció visszaszorítására és az irreguláris migránsok visszatérési arányának növelésére irányuló átfogó erőfeszítéseknek alapvető részét képezi azon harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése – az alapvető jogok és különösen a visszaküldés tilalmát kimondó elv maradéktalan tiszteletben tartása mellett,valamint a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően – , akik nem vagy már nem felelnek meg a tagállami beutazási vagy tartózkodási feltételeknek.

(2)A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérését szolgáló európai rendszer hatékonyságát fokozni kell. Ez elengedhetetlen az uniós migrációs és menekültügyi politikába vetett közbizalom megőrzése, valamint a nemzetközi védelemre szoruló személyek megsegítése érdekében.

(3)A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok hatékony és arányos módon történő kiutasítása érdekében, a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően.

(4)Létre kell hozni egy uniós szintű rendszert, amely lehetővé teszi a tagállamok közötti információmegosztást a tagállamok területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatokkal kapcsolatban, valamint annak ellenőrzését, hogy az ilyen határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok elhagyták-e a tagállamok területét.

(5)Az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 24 és az (EU) 2018/xxx rendelet [rendőrségi és igazságügyi együttműködés] 25 meghatározza a Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) létrehozására, működésére és használatára vonatkozó szabályokat.

(6)A SIS-be bevitt, kiutasítása vonatkozó figyelmeztető jelzések és az azokkal kapcsolatos kiegészítő információk cseréje elősegíti majd az illetékes hatóságok számára a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalát. A SIS ezáltal hozzájárul az ilyen kiutasítási határozatok hatálya alá tartozó, egy másik tagállamba szökött és ott elfogott harmadik országbeli állampolgárok azonosításához és a velük kapcsolatos információk tagállamok közötti megosztásához. Ezek az intézkedések az irreguláris migráció megelőzését és visszaszorítását, valamint a tagállami hatóságok közötti együttműködés javítását szolgálják.

(7)A kiutasítás eredményességének biztosítása és a kitoloncolásra vonatkozó figyelmeztető jelzések hozzáadott értékének növelése érdekében a tagállamoknak figyelmeztető jelzést kell bevinniük a SIS-be a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott valamennyi kiutasítási határozat tekintetében. E célból a tagállamoknak akkor is figyelmeztető jelzést kell bevinniük a SIS-be, ha a visszatérési kötelezettséget elrendelő vagy megállapító határozat kibocsátására az említett irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt körülmények között kerül sor, vagyis a határozat címzettje olyan harmadik országbeli állampolgár, akitől a Schengeni határellenőrzési kódexszel összhangban megtagadták a beutazást, vagy akit az illetékes hatóságok valamely tagállam külső határának szárazföldi, tengeri vagy légi úton történő szabálytalan átlépése kapcsán fogtak el vagy tartóztattak fel, és akik ezt követően nem kaptak engedélyt vagy jogot az adott tagállamban való tartózkodásra, illetve olyan harmadik országbeli állampolgár, akit a nemzeti jogszabályok szerint büntetőjogi szankcióként vagy büntetőjogi szankció következményeként utasítanak ki, vagy aki kiadatási eljárás alatt áll.

(8)A rendelet meghatározza a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be történő, a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott, alapul szolgáló kiutasítási határozat kibocsátását követő haladéktalan bevitelére vonatkozó közös szabályokat. A figyelmeztető jelzésben fel kell tüntetni, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár számára megállapítottak-e az önkéntes távozásra vonatkozó határidőt – az adott eset sajátos körülményeit figyelembe véve a határidő esetleges meghosszabbítását is beleértve –, valamint hogy sor került-e a határozat felfüggesztésére vagy a kitoloncolás elhalasztására.

(9)A 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában meg kell állapítani a SIS-be bevihető adatkategóriákat. A kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések kizárólag az érintettek azonosításához szükséges adatokat tartalmazhatják, hogy az illetékes hatóságok megalapozottan és késedelem nélkül tudjanak döntést hozni, ugyanakkor adott esetben biztosított legyen a fegyvert viselő, erőszakot alkalmazó, szökésben lévő vagy a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 26 1., 2., 3. és 4. cikkében említett tevékenységek valamelyikében részt vevő személyek adatainak védelme. Ezen túlmenően a többféle személyazonosságot használó személyek azonosításának megkönnyítése érdekében a figyelmeztető jelzésnek tartalmaznia kell a személyazonosító okmány számát és az okmány másolatát, amennyiben az rendelkezésre áll.

(10)Minden tagállamnak ki kell jelölnie a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk cseréjéért felelős hatóságot a tagállamok közötti hatékony és gyors együttműködés biztosítása érdekében.

(11)Meg kell határozni azokat az eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára a visszatérési kötelezettségnek való megfelelés ellenőrzését, valamint az érintett harmadik országbeli állampolgár távozásának megerősítését a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felé. Ez az információ hozzájárul a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatoknak való megfelelés átfogóbb nyomon követéséhez.

(12)A kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket késedelem nélkül törölni kell, miután a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiutasítási határozatot kiadó tagállamot vagy illetékes hatóságot értesítették a visszatérés megtörténtéről. Amennyiben a kiutasítási határozathoz beutazási tilalom is társul, ez utóbbit be kell vinni a SIS-be az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 24. cikkének (3) bekezdésével összhangban. Ilyen esetben a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár schengeni térségből való távozásának pillanata és a beutazási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzés SIS-ben történő aktiválása között ne legyen időbeli eltérés.

(13)A SIS-nek tartalmaznia kell egy mechanizmust, amely értesítést küld a tagállamoknak akkor, ha a harmadik országbeli állampolgárok nem tettek eleget visszatérési kötelezettségüknek az önkéntes távozásra vonatkozó határidőn belül. Ez a mechanizmus elősegíti a tagállamok számára a 2008/115/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a visszatérési kötelezettségnek való megfelelést elmulasztó harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését.

(14)A rendeletnek kötelező erejű szabályokat kell megállapítania a nemzeti hatóságok közötti, az esetlegesen egymásnak ellentmondó utasítások kezelését célzó konzultációra vonatkozóan. Konzultációt kell folytatni, amennyiben az érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más tartózkodási jogosultsággal rendelkező, vagy valamely tagállamtól ilyen engedélyt vagy jogosultságot szerző harmadik országbeli állampolgárok egy másik tagállam által kiadott kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alá tartoznak, továbbá azokban az esetekben, amikor a tagállamok területére való belépéskor ellentmondásos helyzetek adódhatnak.

(15)A figyelmeztető jelzések kizárólag a bevitelük céljának eléréséhez szükséges ideig őrizhetők meg a SIS-ben. Az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 34. cikkével összhangban a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje öt év.

(16)A SIS-ben kezelt vagy a kiegészítő információk cseréje keretében továbbított adatok hasznosak lehetnek a végrehajtó tagállamok számára a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok gyors azonosítása és okmánypótlása szempontjából, ami az érintettek harmadik országba való visszatérését célozza. Eseti alapon lehetővé kell tenni, hogy az ilyen adatok és információk egy harmadik országgal is megoszthatók legyenek az említett célból. Bármilyen személyes adat megosztására csakis világos feltételek mellett, az (EU) 2016/679 rendelet rendelkezéseinek megfelelően és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam beleegyezésével kerülhet sor.

(17)A visszatérésért felelős nemzeti hatóságok között tagállamonként jelentős különbségek lehetnek, ráadásul ezek a hatóságok egy adott tagállamon belül is változhatnak a jogellenes tartózkodás okától függően. Az igazságügyi hatóságok is kiadhatnak kiutasítási határozatokat a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően, például a tartózkodási engedély vagy jogosultság megadásának elutasítása elleni fellebbezés eredményeként, vagy büntetőjogi szankcióként. A 2008/115/EK irányelvvel összhangban a kiutasítási határozatok kiadásáért és végrehajtásáért felelős valamennyi nemzeti hatóság számára hozzáférési jogosultságot kell biztosítani a SIS-hez a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések bevitele, frissítése, törlése és keresése céljából.

(18)Az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 29. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában, valamint 29. cikke (2) bekezdésében említett nemzeti hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez a harmadik országbeli állampolgárok azonosítása és visszatérése céljából.

(19)A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről szóló (EU) 2016/794 rendelet (Europol-rendelet) értelmében az Europol támogatja és megerősíti a tagállami illetékes hatóságok fellépéseit, valamint a terrorizmus és a súlyos bűnözés elleni küzdelemre irányuló együttműködésüket, továbbá elemzéseket és fenyegetésértékeléseket készít. Annak érdekében, hogy az Europol jobban el tudja látni feladatait – különösen a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központján belül –, helyénvaló hozzáférési jogosultságot biztosítani az Europolnak az e rendeletben meghatározott figyelmeztetőjelzés-kategóriához.

(20)Az (EU) 2016/1624 rendelet értelmében a fogadó tagállam engedélyezi az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjainak vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által kiküldött csapatok tagjainak, hogy betekinthessenek az olyan európai adatbázisokba, amelyekbe a betekintés a határforgalom-ellenőrzéssel, a határőrizettel és a visszaküldéssel kapcsolatos műveleti tervben meghatározott műveleti célok megvalósításához szükséges. Az európai határ- és partvédelmi csapatok, a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatok és a migrációkezelést támogató csapatok bevetésének célja a technikai és operatív megerősítés biztosítása az ezt kérelmező tagállam számára, különös tekintettel az aránytalanul nagy migrációs kihívásokkal szembesülő tagállamokra. Az európai határ- és partvédelmi csapatoknak, a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatoknak és a migrációkezelést támogató csapatoknak feladataik teljesítéséhez hozzáféréssel kell rendelkezniük a SIS-be bevitt kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség központi SIS-szel összekapcsolt műszaki interfészén keresztül.

(21)Az e rendeletnek megfelelően a SIS-be bevitt és a SIS-ben kezelt adatokra az (EU) 2018/xxx rendeletben [határforgalom-ellenőrzés] foglalt, a tagállamok és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség felelősségeire, a figyelmeztető jelzések bevitelére és kezelésére, a figyelmeztető jelzések hozzáférhetőségével és megőrzésével kapcsolatos feltételekre, az adatkezelésre, az adatvédelemre, a felelősségre, a nyomon követésre és a statisztikákra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

(22)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet – amennyiben olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nem vagy már nem felelnek meg az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 értelmében a beutazási feltételeknek – a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(23)Ez a rendelet – amennyiben olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nem vagy már nem felelnek meg az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a beutazási feltételeknek – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal 28 összhangban nem vesz részt, ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Emellett az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(24)Ez a rendelet – amennyiben olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nem vagy már nem felelnek meg az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a beutazási feltételeknek – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal 29 összhangban nem vesz részt, ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Emellett az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. sz. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(25)Izland és Norvégia tekintetében e rendelet – amennyiben olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nem vagy már nem felelnek meg az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a beutazási feltételeknek – az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 30 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 31 1. cikkének C. pontjában említett területhez tartoznak.

(26)Svájc tekintetében e rendelet – amennyiben olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nem vagy már nem felelnek meg az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a belépési feltételeknek – az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 32 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 33 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke C. pontjában említett területhez tartoznak.

(27)Liechtenstein tekintetében e rendelet – amennyiben olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nem vagy már nem felelnek meg az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a belépési feltételeknek – az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról létrejött jegyzőkönyv 34 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 35 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke C. pontjában említett területhez tartoznak.

(28)Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak; a biztos […]-án/-én nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Tárgy és hatály

Ez a rendelet meghatározza az (EU) 2018/xxx rendeletben [határforgalom-ellenőrzés] foglaltakkal összhangban a tagállamok által a 2008/115/EK irányelv szerinti eljárásoknak megfelelően kiadott kiutasítási határozatok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos figyelmeztető jelzések Schengeni Információs Rendszerbe való bevitelére és azon belüli kezelésére, valamint az ilyen figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk cseréjére vonatkozó feltételeket és eljárásokat.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)„kiutasítás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 3. pontjában meghatározott visszatérési folyamat;

b)„harmadik országbeli állampolgár”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott harmadik országbeli állampolgár;

c)„kiutasítási határozat”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott kiutasítási határozat;

d)„a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozat”: a c) pontban meghatározott kiutasítási határozat, illetve a 2008/115/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek mellett kiadott közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés, amely valamely harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogellenességét megállapítja vagy kimondja, és visszatérési kötelezettséget állapít meg vagy mond ki;

e)„önkéntes távozás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 8. pontjában meghatározott önkéntes távozás;

f)„CS-SIS”: a központi SIS technikai segítségnyújtási funkciója az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint.

3. cikk
Adatok bevitele a SIS-be

(1)A 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok adatait a visszatérési kötelezettségnek való megfelelés ellenőrzése, valamint a határozat végrehajtásának támogatása céljából be kell vinni a SIS-be. A kiutasítási határozat 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelő kiadását követően késedelem nélkül sor kerül a figyelmeztető jelzés SIS-be való bevitelére.

(2)A 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok önkéntes távozására vonatkozó határidő azonnal rögzítendő a figyelmeztető jelzésben.

(3)A 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozat végrehajtásának felfüggesztése vagy elhalasztása azonnal rögzítendő a figyelmeztető jelzésben.

4. cikk
Adatkategóriák

Az e rendelet 3. cikkének megfelelően a SIS-be bevitt adatok kizárólag a következőket tartalmazzák:

a)családi név (családi nevek);

b)keresztnév (keresztnevek);

c)születési név (születési nevek);

d)korábban használt nevek és álnevek;

e)bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

f)születési hely;

g)születési idő;

h)nem;

i)állampolgárság / állampolgárságok;

j)az érintett személy fegyvert viselő, erőszakot alkalmazó, szökésben lévő vagy a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1., 2., 3. és 4. cikkében említett tevékenységek valamelyikében részt vevő személynek minősül-e;

k)a figyelmeztető jelzés oka;

l)a figyelmeztető jelzést kiadó hatóság;

m)a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozás;

n)a foganatosítandó intézkedés;

o)a SIS-ben létrehozott egyéb figyelmeztető jelzésekkel fennálló kapcsolat(ok);

p)az érintett személy személyazonosító okmányának kategóriája;

q)az érintett személy személyazonosító okmányát kiadó ország;

r)az érintett személy személyazonosító okmányának (okmányainak) száma;

s)az érintett személy személyazonosító okmányának kiadási ideje;

t)fényképek és arcképek;

u)daktiloszkópiai adatok;

v)a személyazonosító okmány színes másolata;

w)az önkéntes távozásra vonatkozó határidő;

x)a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatot felfüggesztették-e vagy a határozat végrehajtását elhalasztották-e.

Az a), g), k), m), n) és w) pontban említett adatok feltüntetése nélkül nem vihető be figyelmeztető jelzés. Amennyiben a fent említett adatok rendelkezésre állnak, azok mindegyikét be kell vinni.

5. cikk
A kiegészítő információk cseréjéért felelős hatóság

Minden tagállam kijelöli a visszatérési kötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos kiegészítő információk cseréjéért felelős hatóságot, az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 8. cikkében foglalt, a SIRENE-kézikönyvre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

6. cikk
A visszatérés megerősítése

(1)Ha egy kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárt valamely tagállam külső határán való kilépéskor azonosítanak, az érintett harmadik országbeli állampolgárt azonosító tagállam a kiegészítő információk cseréje keretében a következő információkat közli a kibocsátó tagállammal:

a)a harmadik országbeli állampolgár azonosításának ténye;

b)az ellenőrzés helye és ideje;

c)a harmadik országbeli állampolgár elhagyta-e a tagállamok területét;

d)a visszatérési kötelezettségnek való megfelelés önkéntes vagy kényszerű jellege;

e)a célországnak számító harmadik ország.

Ha egy kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár a kibocsátó tagállam külső határán lép ki, a visszatérésről megerősítést küldenek az illetékes hatóság számára, a nemzeti joggal összhangban.

(2)A kibocsátó tagállam a visszatérés megerősítésének kézhezvétele után haladéktalanul törli a figyelmeztető jelzést.

(3)A tagállamok havonta statisztikát nyújtanak be az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 36 létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) számára, amelyben ismertetik a megerősített visszatérések számát, a visszatérési kötelezettségnek való megfelelés önkéntes vagy kényszerű jellegét, valamint a célországnak számító harmadik országokat. E statisztika nem tartalmazhat személyes adatokat.

7. cikk
A 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatnak való megfelelés elmulasztása

(1)A CS-SIS értesítést küld a tagállamoknak azokról az általuk kiadott kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésekről, amelyek tekintetében lejárt az önkéntes távozásra vonatkozó határidő.

(2)Amennyiben az illetékes hatóság kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárt azonosított, és megbizonyosodott róla, hogy az érintett elmulasztotta a visszatérési kötelezettségnek való megfelelést, a hatóság kiegészítő információk cseréje keretében azonnal konzultál a kibocsátó tagállammal a foganatosítandó intézkedések késedelem nélküli meghatározása érdekében.

8. cikk
Konzultációs eljárás

(1)Ha valamely tagállam egy másik tagállam által bevitt kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár számára tartózkodási engedély vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedély kiadását mérlegeli, első lépésként kiegészítő információk cseréje keretében konzultációt folytat a figyelmeztető jelzést bevivő tagállammal. A figyelmeztető jelzést bevivő tagállam hét napon belül választ ad. Ha a tartózkodási engedély vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedély kiadását mérlegelő tagállam a kiadás mellett dönt, a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést törölni kell.

(2)Ha valamely tagállam egy másik tagállam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár tekintetében kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelét mérlegeli, kiegészítő információk cseréje keretében tájékoztatja erről az engedélyt kiadó tagállamot, hogy az dönthessen az engedély visszavonásának indokoltságáról. Az engedélyt kiadó tagállam hét napon belül végleges választ ad.

(3)Ha egy érvényes tartózkodási engedéllyel vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár esetében a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés szerinti keresés találatot ad, a harmadik országbeli állampolgárt azonosító tagállam kiegészítő információk cseréje keretében azonnal konzultál az érintett tagállamokkal a foganatosítandó intézkedések meghatározása érdekében.

(4)Ha egy kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárt azonosítanak a külső határon való belépéskor, a harmadik országbeli állampolgárt azonosító tagállam kiegészítő információk cseréje keretében azonnal értesíti a kibocsátó tagállamot a figyelmeztető jelzés törlése érdekében.

(5)A tagállamok évente statisztikát nyújtanak be az ügynökségnek az (1), (2), (3) és (4) bekezdésnek megfelelően folytatott konzultációkról.

9. cikk
Figyelmeztető jelzés törlése

(1)A 6. és a 8. cikk sérelme nélkül a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés törlésre kerül, ha az illetékes hatóság visszavonta vagy megsemmisítette a figyelmeztető jelzés alapját képező határozatot. A kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés akkor is törlésre kerül, ha az érintett harmadik országbeli állampolgár bizonyítani tudja, hogy a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatnak eleget téve elhagyta a tagállamok területét.

(2)Ha a bevitt figyelmeztető jelzés olyan személyt érint, aki megszerezte valamely tagállam vagy egy olyan állam állampolgárságát, amelynek állampolgárai rendelkeznek a szabad mozgás uniós jogával, a jelzés haladéktalanul törlésre kerül, miután a kibocsátó tagállam tudomást szerez, vagy az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 39. cikke szerint értesítést kap arról, hogy az adott személy ilyen állampolgárságot szerzett.

10. cikk
Személyes adatok harmadik országoknak történő továbbítása a visszatérés céljából

A SIS-ben kezelt adatok és az e rendelet szerinti kapcsolódó kiegészítő információk az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetének megfelelően, a kibocsátó tagállam engedélyével, kizárólag a visszatérés céljából, a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok azonosítása és számukra személyazonosító vagy úti okmány kiadása érdekében továbbíthatók vagy tehetők hozzáférhetővé harmadik országok számára.

11. cikk
Statisztikák

Az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 54. cikkében foglalt, statisztikákra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül az ügynökség napi, havi és éves szinten összesített és az egyes tagállamokra vonatkozó statisztikákat készít a SIS-be bevitt kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések mennyiségéről, és ezen belül többek között az e rendelet 4. cikkének x) pontjában említett adatokról, az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett értesítésekről, valamint a visszatérési kötelezettségnek való megfelelés nyomán törölt kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések mennyiségéről. Az ügynökség havi és éves statisztikákat készít a tagállamok által e rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével és 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban benyújtott adatokról. E statisztikák nem tartalmazhatnak személyes adatokat.

12. cikk
A SIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés joga

(1)A SIS-be bevitt adatokhoz való hozzáférést és az ilyen adatok keresésének jogát az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 29. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában, valamint 29. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti hatóságok számára kell fenntartani a harmadik országbeli állampolgárok azonosítása és visszatérése céljából.

(2)Az Europol saját hatáskörében jogosult a SIS-be bevitt adatokhoz való hozzáférésre és az ilyen adatok keresésére, hogy ezáltal támogassa és megerősítse a tagállami illetékes hatóságok fellépéseit és kölcsönös együttműködését a migránscsempészettel és az irreguláris migráció elősegítésével szembeni fellépés terén, az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 30. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban.

(3)Az európai határ- és partvédelmi csapatok vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai, továbbá a migrációkezelést támogató csapatok tagjai saját hatáskörükben jogosultak a SIS-be bevitt adatokhoz való hozzáférésre és az ilyen adatok keresésére határforgalom-ellenőrzés, határőrizeti és visszatérési műveletek végrehajtása céljából, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által létrehozott és működtetett műszaki interfészen keresztül, az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 31. cikkében és 32. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint és az ott lefektetett feltételeknek megfelelően.

13. cikk
Az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] rendelkezéseinek alkalmazandósága

Az e rendeletnek megfelelően a SIS-be bevitt és a SIS-ben kezelt adatokra – az e rendeletben foglalt rendelkezések hiányában – az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 6–19. cikkében, 20. cikkének (3) és (4) bekezdésében, 21., 22. és 28. cikkében, 29. cikkének (4) bekezdésében és 33–54. cikkében foglalt, a tagállamok és az ügynökség felelősségeire, a figyelmeztető jelzések bevitelére és kezelésére, a figyelmeztető jelzések hozzáférhetőségével és megőrzésével kapcsolatos feltételekre, az adatkezelésre, az adatvédelemre, a felelősségre, a nyomon követésre és a statisztikákra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

14. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet a Bizottság által az (EU) 2018/xxx rendelet [határforgalom-ellenőrzés] 58. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott időponttól alkalmazandó.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalás és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése céljából történő használatáról

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 37

Szakpolitikai terület: Migráció és belügy (18. cím)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 38 irányul

☑ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Célkitűzés – Elmozdulás egy új migrációs politika felé

A Bizottság több ízben is hangsúlyozta, hogy felül kell vizsgálni a SIS jogalapját a 2008/115/EK irányelvnek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok beemelése, valamint a jelenlegi migrációs és menekültügyi válság kezelése érdekében. Például a visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervben 39 , valamint a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekről szóló közleményben 40 – amelyek egyaránt az európai migrációs stratégia 41 kapcsán tett kötelezettségvállalások végrehajtását szolgálják – a Bizottság megállapította, hogy jobban ki kell használni a nagyméretű informatikai rendszereket a visszatérési rendszer hatékonyságának fokozása érdekében.

Az irreguláris migráció egyik ösztönzője az a tudat, hogy az EU visszatérési rendszere – amely az illegális migránsok vagy az elutasított menedékkérők kiutasítására irányul – nem működik tökéletesen. Az uniós visszatérési politikáról szóló közleményében 42 a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a SIS potenciálja a visszatérési politika terén tovább növelhető. A jelen rendeletjavaslat pontosan ennek a kezelését, valamint a visszatérési politika és a SIS közötti összhang javítását szolgálja. Célja az illetékes nemzeti hatóságok által a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok hatálya alá tartozó, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével összefüggésben a SIS használatára vonatkozó feltételek és eljárások meghatározása.

Ez a javaslat a 2008/115/EK irányelvnek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok SIS-be való bevitelének megvalósíthatóságát, illetve technikai és operatív következményeit vizsgáló tanulmányon alapul, továbbá teljes mértékben összhangban áll a fentiekben említett közleményekben és a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság 2016–2020 közötti stratégiai tervében 43 meghatározott bizottsági célkitűzésekkel, és célja, hogy kiterjessze a SIS használatát azáltal, hogy a SIS keretében létrehozza a kiutasítási határozatokkal kapcsolatos adatok cseréjének és az ilyen határozatoknak való megfelelés nyomon követésének uniós szintű rendszerét; ez a változás jelentősen előmozdítja majd a tagállamok által a 2008/115/EK irányelv 44 rendelkezéseinek megfelelően kiadott kiutasítási határozatokkal kapcsolatos információk megosztását.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság 2016–2017. évi stratégiai terve és 2017. évi irányítási terve

1.1. konkrét célkitűzés: Az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentése (Hatékony visszatérési politika)

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

18 02. alcím – Belső biztonság

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A 2008/115/EK irányelvnek megfelelően kiadott kiutasítási határozatokra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitele kézzelfogható előnyökkel jár majd, különösen az információk láthatóságát javítja a tagállamok számára és egyszerűsíti a nyomonkövetési intézkedéseket.

A javaslat támogatja az illetékes nemzeti hatóságok erőfeszítéseit a következő területeken:

1. a visszatérési kötelezettségnek való megfelelés nyomon követése a 2008/115/EK irányelvnek megfelelően kiadott valamennyi kiutasítási határozat tekintetében;

2. meg nem felelés esetén a határozat végrehajtása;

3. annak ellenőrzése, hogy a tagállamok területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan más tagállam már kiadott-e kiutasítási határozatot;

4. kiutasítási határozatok végrehajtása más tagállamok nevében;

5. a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok azonosítása a végrehajtható határozatokra vonatkozó információk alapján;

6. a kiutasítási határozatoknak való megfelelésre, illetve meg nem felelésre vonatkozó statisztikák gyűjtése.

A javaslat kedvező hatással lesz a végfelhasználók munkájára. A terepen dolgozó tisztviselőknek és a kibocsátó hatóságoknak jobb információk állnak majd rendelkezésükre, aminek köszönhetően képesek lesznek idejében végrehajtani a legmegfelelőbb intézkedéseket. A rendeletjavaslat alapvetően egy további eszközt nyújt a tagállami hatóságoknak ahhoz, hogy teljesíteni tudják a 2008/115/EK irányelvben foglalt kötelezettségüket, miszerint minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a kiutasítási határozatok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

A számos technikai és operatív változás befolyásolni fogja a jelenlegi gyakorlatokat, felépítést és infrastruktúrát. A 2008/115/EK irányelvnek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok SIS-be való bevitelének fő következményei közé sorolhatók az új/módosított operatív eljárások, a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos további adatkategóriák, valamint a SIS új funkciói (például az önkéntes távozásra vonatkozó határidő lejártakor a kibocsátó hatóságnak küldött értesítés). E változások nyomán a tagállamokban megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitele és kezelése érdekében, a központi SIS-ben pedig további tárhelykapacitásokat kell biztosítani.

Egy munkateher-elemzésből kiderült, hogy valamennyi érintett szereplő (konkrétan a határőrök, a rendőrök és a kiutasítási határozatokat kibocsátó hatóságok) számára a munkateher növekedésével jár majd a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések kezelése és a nagyobb számú találat nyomon követése.

Emellett a 2008/115/EK irányelvnek megfelelően egy másik tagállam által már kiadott kiutasítási határozat hatálya alá tartozó személyek esetében szükség van a tagállamok közötti minimális szintű harmonizációra.

Végül, mivel a javaslat érinti a személyes adatok kezelését, potenciálisan az egyének alapvető jogaira is hatást gyakorolhat. Ugyanakkor a javaslat megszövegezése során figyelembe vették ezt a hatást, és beépítették a szükséges biztosítékokat az Európai Unió Alapjogi Chartájában és különösen az annak 8. cikkében foglalt elvek tiszteletben tartása érdekében.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A rendszer továbbfejlesztése alatt

A javaslattervezet jóváhagyása, illetve a műszaki leírások és a végrehajtási rendelkezések elfogadása után a javasolt változások megvalósítása céljából sor kerül a SIS továbbfejlesztésére. A rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos projektirányítási feladatokat az eu-LISA koordinálja. Az ügynökség meghatározza a projektirányítási struktúrát, és kidolgozza a javasolt változások végrehajtásának részletes – mérföldköveket is feltüntető – ütemtervét, amelynek segítségével a Bizottság szorosan nyomon követheti a javaslat végrehajtását.

Konkrét célkitűzés – a frissített SIS-funkciók működésbe lépése 2020-ban

Mutató – a felülvizsgált rendszer bevezetése előtti átfogó tesztelés sikeres lezárása.

A rendszer működésbe lépése után

A rendszer működésbe lépését követően az eu-LISA biztosítja, hogy megfelelő eljárások keretében folyjon a SIS működésének nyomon követése a teljesítményre, a költséghatékonyságra, a biztonságra és a szolgáltatás minőségére vonatkozó célkitűzések figyelembevételével. Két évvel a SIS működésbe lépése után, majd azt követően kétévente az eu-LISA jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a központi SIS és a kommunikációs infrastruktúra műszaki működéséről, beleértve a biztonsági szempontokat is, valamint a kiegészítő információk tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről. Az eu-LISA emellett napi, havi és éves statisztikákat készít, amelyek tartalmazzák a bejegyzések számát figyelmeztetőjelzés-kategóriák szerinti bontásban, a találatok éves számát figyelmeztetőjelzés-kategóriák szerinti bontásban, továbbá a SIS-keresések, valamint a figyelmeztető jelzés bevitele, frissítése vagy törlése céljából a rendszerhez való hozzáférések összesített számát tagállamok szerinti bontásban.

Három évvel a SIS működésbe lépése után, majd azt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a központi SIS-ről, valamint a kiegészítő információk tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről. Az átfogó értékelés magában foglalja az elért eredmények áttekintését a célkitűzések tükrében, valamint az alapul szolgáló megfontolások változatlan helytállóságának, a rendelet központi SIS-szel kapcsolatos alkalmazásának, a központi SIS biztonságának és a jövőbeli műveletekre gyakorolt esetleges hatásoknak a felmérését. A Bizottság megküldi az értékelést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Konkrét célkitűzés – a SIS eredményes használata a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése céljából.

Mutató – a figyelmeztető jelzések számára vonatkozó, eu-LISA által kiadott statisztikai jelentések, valamint a találatok számára vonatkozó, tagállamok által készített statisztikai jelentések lehetővé teszik a Bizottság számára a kezdeményezés eredményeinek és hatásának, illetve tagállami végrehajtásának értékelését.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1. Az irreguláris migráció kezelése, a visszatérési rendszer működésének javítása, valamint a tagállami illetékes hatóságok közötti együttműködés előmozdítása.

2. Az uniós migrációs és menekültügyi politika iránti közbizalom biztosítása és a védelemre szoruló személyeknek való megfelelő támogatásnyújtás.

3. A 2008/115/EK irányelvnek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok migrációs hatóságok általi kölcsönös elismerésének és végrehajtásának lehetővé tétele Unió-szerte, az uniós vívmányokkal összhangban.

4. A kiutasítási határozatoknak való megfelelés ellenőrzése és információnyújtás révén az illetékes hatóságok intézkedéseinek megalapozottabbá tétele.

5. Megbízhatóbb adatok és statisztikák biztosítása a kiadott kiutasítási határozatokra és a megfelelési arányra vonatkozóan.

6. A tagállami hatóságok által a 2008/115/EK irányelvnek megfelelően kiadott valamennyi kiutasítási határozat bevitele a SIS-be.

7. A 2008/115/EK irányelvnek megfelelően kiadott kiutasítási határozatok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok azonosításához és a velük kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjéhez történő hozzájárulás.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani a javaslat célját, vagyis egy olyan rendszer létrehozását, amely lehetővé teszi a 2008/115/EK irányelvnek megfelelően kiadott kiutasítási határozatokkal kapcsolatos információmegosztást, és annak ellenőrzését, hogy a 2008/115/EK irányelvnek megfelelően kiadott kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok elhagyták-e a tagállamok területét. A kiutasítási határozatokkal kapcsolatos, nemzeti bevándorlási rendszerekben tárolt információkat nem osztják meg szisztematikusan más tagállamokkal. Következésképpen más tagállamoknak nincs tudomása az EU-ban szabálytalanul utazó és egyéb tagállamokon átutazó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan kiadott kiutasítási határozatokról. Fontos hangsúlyozni a hozzáadott értékét egy uniós szintű rendszernek, amely képes lesz hatékonyan kiküszöbölni a visszatérési politika jelenlegi információs hézagait – ez ugyanis különálló nemzeti rendszerek alkalmazása révén nem valósítható meg. A nemzeti rendszerek használatával nem oldódnak meg a kiutasítási határozatok tagállamok közötti összehangolatlan kezeléséből fakadó problémák. Ezen túlmenően a kiutasítási határozatok SIS-be való bevitele nyomán más tagállamoknak is lehetőségük lesz megállapítani, hogy az ellenőrzött személy kiutasítási határozat (vagy kiutasítási határozatok) hatálya alá tartozik-e. Az uniós fellépés hozzáadott értéke tehát abban rejlik, hogy láthatóbbá válnak a más tagállamok által kiadott kiutasítási határozatok.

A kiutasítási határozatokra és a beutazási tilalmakra vonatkozó, SIS-ben létrehozott figyelmeztető jelzések egyúttal javítják az információ minőségét, és lehetővé teszik a terepen dolgozó tisztviselők számára, hogy kielégítő, aktuális, releváns, pontos és kezelhető formátumú információkhoz jussanak. A végfelhasználók jobb információkkal fognak rendelkezni, és így az uniós fellépés operatív szempontból jelentősen megerősíti majd munkájukat.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1. A fejlesztési fázisnak csak a műszaki és operatív követelmények teljes körű meghatározása után kell indulnia. A SIS frissítésére mindaddig nem kerül sor, amíg a céljait, hatályát, funkcióit és műszaki részleteit meghatározó, alapul szolgáló jogi eszközök végleges elfogadása meg nem történik.

2. A Bizottság folyamatos konzultációt folytatott az érintett felekkel, köztük a SISVIS Bizottság tagjaival a bizottsági eljárás keretében, valamint a visszatérési irányelvvel foglalkozó kapcsolattartó csoport tagjaival, és ezt a gyakorlatot a továbbiakban is fenn kívánja tartani. Egyeztetésre került sor a SISVIS Bizottság ülésein (2016. május 10. és 2016. június 30.), illetve a visszatérési irányelvvel foglalkozó kapcsolattartó csoport ülésein (2015. november 16., 2016. március 18. és 2016. június 20.). 2016. február 5-én közös munkaértekezletet tartottak a SISVIS Bizottság és a visszatérési irányelvvel foglalkozó kapcsolattartó csoport tagjainak részvételével.

3. A Bizottság külső szakértők véleményét is kikérte, majd azt figyelembe vette a javaslat kidolgozása során:

– 2015 októberében a Bizottság külső tanulmányt 45 indított, hogy felmérje a kiutasítási határozatoknak való megfelelésre vonatkozó, uniós szintű adatcsere- és nyomonkövetési rendszer SIS-en belüli kialakításának megvalósíthatóságát, illetve technikai és operatív vonzatait. A tanulmány 2016 áprilisában zárult le.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A javaslat összeegyeztethető a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérési eljárásaira vonatkozó közös normákat és eljárásokat meghatározó 2008/115/EK irányelv rendelkezéseivel, és azokra épül. Célja a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően az illetékes hatóságok által kiadott kiutasítási határozatoknak való megfelelés előmozdítása, valamint e határozatok láthatóságának fokozása. A kiutasítási határozatok SIS-be való bevitelére vonatkozó kötelezettség bevezetése révén a javaslat elősegíti e határozatok végrehajtását.

A javaslat egyéb meglévő uniós szakpolitikákhoz és a Bizottság más jogalkotási javaslataihoz is illeszkedik, konkrétan a következőkhöz:

1. Hatékony uniós visszatérési politika, amelynek célja a tagállamok területén való tartózkodás jogával nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó uniós rendszer előmozdítása és megerősítése. Ez hozzájárulna az EU-ba irányuló irreguláris migráció ösztönzőinek visszaszorításához, ami egyúttal az európai migrációs stratégia egyik fő célkitűzése.

2. Eurodac és dublini rendszer – a kiutasítási határozatok SIS-be történő bevitele elősegíti a tagállamok számára annak nyomon követését, hogy az elutasított menedékkérők a kiutasítási határozatnak megfelelően elhagyták-e a tagállamok területét és visszatértek-e a harmadik országba. A javaslat emellett kiegészíti az Eurodac használatának kiterjesztésére irányuló bizottsági javaslatot, amely lehetővé tenné azon jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok azonosítását, akik nem nyújtanak be menedékjog iránti kérelmet és észrevétlenül mozoghatnak az EU-n belül.

3. Határregisztrációs rendszer – az új rendelet kiegészíti a határregisztrációs rendszerre és annak az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek – akár az Unió területén belüli – azonosítása és felderítése céljából történő használatára vonatkozó bizottsági javaslatot.

4. Schengeni határellenőrzési kódex – a javaslat kiegészíti a Schengeni határellenőrzési kódex azon módosítását 46 , amely előírja a harmadik országbeli állampolgároknak a releváns adatbázisok felhasználásával történő, kilépéskor végzett szisztematikus ellenőrzésére vonatkozó kötelezettséget.

5. A határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozására, működésére és használatára, valamint az 1987/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezésére irányuló bizottsági javaslat. Az új rendelet kiegészíti az érintett harmadik országbeli állampolgár visszatérését követően a beutazási tilalom SIS-be való bevitelével kapcsolatos rendelkezéseket.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: 2018-tól 2020-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 47

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

□ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–☑ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A szakpolitika átfogó irányítása a Bizottság, míg a rendszer fejlesztése, működtetése és karbantartása az eu-LISA felelőssége lesz.

A határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslathoz 48 , illetve a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslathoz 49 csatolt pénzügyi kimutatásban említett, kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos kiadások (a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság költségvetési előirányzata) a jelen javaslatra is alkalmazandók. A jelen javaslatban említett kiadások kiegészítik a fent említett javaslatokban foglaltakat, mivel a SIS egyetlen egységes információs rendszer.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A felülvizsgálatra és a nyomon követésre vonatkozóan a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 54. cikkének (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók.

A Bizottság, a tagállamok és az ügynökség rendszeresen felülvizsgálja és nyomon követi a SIS használatát a további hatékony és eredményes működés biztosítása érdekében. A Bizottságot a SISVIS Bizottság támogatja az e javaslatban ismertetett műszaki és operatív intézkedések végrehajtása terén.

Az eu-LISA kétévente beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a SIS és a SIS-t támogató kommunikációs infrastruktúra műszaki működéséről, beleértve a biztonsági szempontokat is, valamint a kiegészítő információk tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről.

Emellett a Bizottság négyévente átfogó értékelést készít a SIS-ről és a tagállamok közötti információcseréről, és annak eredményeiről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Az átfogó értékelés:

a) a célkitűzések tükrében megvizsgálja az elért eredményeket;

b) mérlegeli a rendszer alapjául szolgáló megfontolások változatlan helytállóságát;

c) áttekinti a rendelet központi rendszerrel kapcsolatos alkalmazását;

d) értékeli a központi rendszer biztonságát;

e) feltárja a rendszer jövőbeli működését érintő hatásokat.

2.2.Mindemellett az eu-LISA számára ezentúl kötelezővé válik a SIS használatára vonatkozó napi, heti és éves statisztikák benyújtása, aminek köszönhetően biztosított a rendszerre és annak működésére vonatkozó, a célkitűzések figyelembevételével történő folyamatos nyomon követés. Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A következő kockázatok kerültek azonosításra:

1. Az eu-LISA számára potenciális nehézség a jelenlegi javaslatban bemutatott fejlesztések és a folyamatban lévő egyéb fejlesztések (pl. az automatikus ujjnyomat-azonosító rendszer SIS-be történő bevezetése), illetve a jövőbeli fejlesztések (pl. a határregisztrációs rendszer, az ETIAS és az Eurodac továbbfejlesztése) egyidejű kezelése. Ez a kockázat csökkenthető annak biztosítása révén, hogy az eu-LISA elegendő személyzettel és erőforrással rendelkezzen e feladatok ellátásához, valamint a működőképesség fenntartására szerződtetett alvállalkozó folyamatos kezeléséhez.

2. A tagállamokat érintő nehézségek

2.1. Pénzügyi nehézségek, mivel a végrehajtás a tagállamok részéről is beruházásokat követel meg. Ez a kockázat csökkenthető a tagállamoknak nyújtott uniós finanszírozás révén, például a Belső Biztonsági Alap határigazgatást támogató eszközéből (a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz).

2.2. A nemzeti rendszereket a központi követelményekhez kell igazítani, és a tagállamokkal való, ezzel kapcsolatos egyeztetés késedelmet okozhat a fejlesztésben. Ez a kockázat csökkenthető a tagállamok korai bevonása révén, ezáltal biztosítva, hogy megfelelő időben sor kerülhessen az intézkedésekre.

2.3. A nemzeti szintű eljárásokkal kapcsolatos kockázatok

2.3.1. A kiutasítási határozatok időben történő bevitelének, frissítésének és törlésének elmulasztása:

– a kiutasítási határozat hatálya alá tartozó személyek önkéntes távozásra vonatkozó határidőn belüli, tényleges visszatérését ellenőrző mechanizmus csakis akkor fog működni, ha a kiutasítási határozatokat kiadásukat követően haladéktalanul beviszik a SIS-be figyelmeztető jelzésként;

– a külső határokon a SIS ideiglenes üzemképtelensége vagy emberi mulasztás miatt előfordulhat, hogy elmarad egy személy távozásának rögzítése, így a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést nem törlik a SIS-ből, és a személy távozását követően nem viszik be a beutazási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzést. Ez a kockázat csökkenthető azáltal, hogy a beutazási oldalon dolgozó határőrök számára is hozzáférhetővé teszik a kiutasítási határozatokra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, akik így a beléptetési eljárás során láthatják a figyelmeztető jelzést, és találat esetén kapcsolatba léphetnek az illetékes hatósággal a további teendők meghatározása érdekében.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A SIS központi összetevőivel kapcsolatos feladatokat az eu-LISA látja el. A SIS-nek a migrációs nyomással, a határigazgatással és a bűncselekményekkel kapcsolatos tendenciák elemzése céljából történő használatára vonatkozó nyomon követés javítása érdekében az ügynökségnek képesnek kell lennie a tagállamok és a Bizottság számára történő statisztikai jelentéstételt szolgáló korszerű kapacitás kialakítására.

Az eu-LISA számlákat jóváhagyás céljából a Számvevőszék elé terjesztik és a mentesítési eljárás keretében kezelik. A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata az ügynökség belső ellenőrével együttműködve ellenőrzéseket végez.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Tárgytalan.

2.3.A csalás és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás elleni küzdelmet szolgáló intézkedéseket az 1077/2011/EU rendelet 35. cikke határozza meg, amely a következőket írja elő:

1. A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1073/1999/EK rendelet alkalmazandó.

2. Az ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul kiadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

3. A finanszírozásra vonatkozó döntések és az ezekből eredő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat az ügynökség finanszírozásának kedvezményezettjeinél és az annak elosztásáért felelős személyeknél.

E rendelkezésnek megfelelően 2012. június 28-án elfogadták a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség igazgatótanácsának határozatát az Unió érdekeit sértő csalás, korrupció és bármely jogellenes tevékenység megelőzésével kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről.

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság csalásmegelőzési és -felderítési stratégiája alkalmazandó.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás típusa

Hozzájárulás

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

Diff./Nem diff. 50

EFTA-országoktól 51

tagjelölt országoktól 52

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

18.0207 A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (eu-LISA)

Diff.

NEM

IGEN

NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Biztonság és uniós polgárság

eu-LISA			2018. év	2019. év	2020. év	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
1. cím: Személyzeti kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	0,070	0,070	0,070	0,210
	Kifizetési előirányzatok	(2)	0,070	0,070	0,070	0,210
2. cím: Infrastrukturális és működési költségek	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0	0	0	0
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	0	0	0	0
3. cím: Operatív kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	2,520	0,447	0,447	3,414
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	1,008	1,959	0,447	3,414
Az eu-LISA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3	2,590	0,517	0,517	3,624
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3	1,078	2,029	0,517	3,624

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	2,590	0,517	0,517	3,624
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	1,078	2,029	0,517	3,624

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: <…….>
• Humánerőforrás
• Egyéb igazgatási kiadások
<...> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év 53	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok
	Kifizetési előirányzatok

3.2.2.Az eu-LISA-hoz tartozó operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩			2018. év		2019. év		2020. év		A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető						ÖSSZESEN
	TELJESÍTÉSEK
	Típus 54	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség		Szám	Költség	Összesített szám	Összköltség
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 55 A központi rendszer fejlesztése
Alvállalkozó			1	0,770															0,770
Szoftver			1	1,500															1,500
Hardver			1	0,250															0,250
1. konkrét célkitűzés részösszege				2,520															2,520
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS A központi rendszer karbantartása
Alvállalkozó			1	0	1	0,078	1	0,078											0,156
Szoftver			1	0	1	0,225	1	0,225											0,450
Hardver			1	0	1	0,075	1	0,075											0,150
2. konkrét célkitűzés részösszege				0		0,378		0,378											0,756
3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Találkozók/Képzések
Képzési tevékenység					1	0,069	1	0,069											0,138
3. konkrét célkitűzés részösszege						0,069		0,069											0,138
ÖSSZKÖLTSÉG				2,520		0,447		0,447											3,414

3.2.3.Az eu-LISA-hoz tartozó humánerőforrásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2018. év

2019. év

2020. év

ÖSSZESEN

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)
Tisztviselők (AST besorolási fokozat)
Szerződéses alkalmazottak	0,070	0,070	0,070	0,210
Ideiglenes alkalmazottak
Kirendelt nemzeti szakértők
ÖSSZESEN	0,070	0,070	0,070	0,210

A felvétel 2018 januárjában esedékes. A személyzetnek már 2018 elején rendelkezésre kell állnia, hogy időben elindulhasson a fejlesztés, ezáltal biztosítva a 2020-as működésbe lépést. A szerződéses alkalmazottakra a projektvégrehajtással, valamint a beindítástól az adatgenerálásig tartó operatív támogatással és karbantartással kapcsolatos szükségletek kielégítése céljából van szükség. Ez az erőforrás a következőkhöz fog hozzájárulni:

A projektvégrehajtás támogatása a projektcsapat tagjaként, többek között az alábbi tevékenységeken keresztül: követelmények és műszaki leírások kidolgozása, együttműködés és segítségnyújtás a tagállamoknak a végrehajtás alatt, az interfészvezérlési dokumentáció (ICD) frissítése, a szerződés szerint teljesítendők nyomon követése, dokumentáció összeállítása és frissítése stb.

A szerződő féllel együttműködésben a rendszer beindítását célzó átmeneti tevékenységek (adatkiadások nyomon követése, működési folyamatok frissítése, képzések – ideértve a tagállamok képzési tevékenységeit is) támogatása stb.

Támogatás nyújtása hosszabb távú tevékenységekhez, leírások kidolgozásához és a szerződéses előkészületekhez a rendszer átalakítása esetén vagy ha a SIS II működőképességének fenntartására vonatkozó új szerződést további (műszaki vagy költségvetési) változtatások miatt módosítani kell.

A működés megkezdését követően, a folyamatos karbantartás és a műveletek alatt a másodszintű támogatás végrehajtása.

Meg kell jegyezni, hogy az új erőforrás (a szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben számítva) kiegészíti a belső csapatok erőforrásait, amelyek egyéb projektekre és tevékenységekre, valamint az operatív tevékenységek projektjeinek, szerződéseinek és finanszírozásának nyomon követésére is fognak irányulni. A szerződéses alkalmazotti pozícióknak köszönhetően biztosítható a szerződések megfelelő időtartama és folyamatossága, így az üzletmenet folytonossága is, továbbá az, hogy a projekt lezárása után ugyanazokat a szakembereket lehessen alkalmazni operatív támogatás céljából. Mindemellett az operatív támogatási tevékenységek megkövetelik az adatgenerálási környezethez való hozzáférést, ami szerződéses alkalmazottak vagy külső munkatársak számára nem engedélyezhető.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 56
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 57	– a központban
	– a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–◻ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–☑ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

A Belső Biztonsági Alap intelligens határellenőrzésre elkülönített keretének még meglévő forrásait a tervek szerint újraprogramozzák az e javaslatban előirányzott módosítások végrehajtása céljából. A határigazgatást támogató eszközt létrehozó rendelet az a pénzügyi eszköz, amelybe beépül az intelligens határellenőrzésről szóló csomag végrehajtására szánt költségvetés. A rendelet 5. cikke 791 millió EUR-t irányoz elő a külső határokon a migrációs áramlások kezelését támogató informatikai rendszerek kialakítására irányuló program végrehajtására a 15. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően. Ebből a 791 millió EUR-ból 480 millió EUR-t a határregisztrációs rendszer fejlesztésére, 210 millió EUR-t pedig az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) fejlesztésére különítettek el. A fennmaradó 100,828 millió EUR részben a jelen javaslatban előirányzott változások költségeinek fedezésére kerül felhasználásra.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–☑A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–☑ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–☑ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 58

2018. év

2019.

év

2020.

év

2021.

év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

6313. cikk

p.m

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

18.02.08 (Schengeni Információs Rendszer), 18.02.07 (eu-LISA)

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

A költségvetésnek tartalmaznia kell az országok által biztosított, a schengeni vívmányok végrehajtásával, alkalmazásával és továbbfejlesztésével kapcsolatos hozzájárulást.

(1) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1987/2006/EK rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével, 43. cikkének (3) bekezdésével és 50. cikkének (5) bekezdésével, valamint a 2007/533/IB határozat 59. cikkének (3) bekezdésével és 66. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) értékeléséről, valamint az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum. (HL…).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(3) COM(2016) 205 final, 2016.4.6.

(4) A Bizottság 2016/C 257/03 határozata, 2016.6.17.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(6) COM(2015) 240 final.

(7) COM(2015) 453 final.

(8) COM(2016) 205 final.

(9) Az Európai Tanács 2015. június 25–26-i következtetései (ST 22 2015 INT).

(10) A Tanács következtetései a visszaküldési politika jövőjéről, elérhető: http://www.consilium.europa.eu/press-releases-pdf/2015/10/40802203341_hu.pdf

(11) A Tanács 2001/40/EK irányelve (2001. május 28.) a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről (HL L 149., 2001.6.2., 34. o.), valamint a Tanács 2004/191/EK határozata (2004. február 23.) a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről szóló 2001/40/EK irányelv alkalmazásából adódó pénzügyi aránytalanságok kiegyenlítését célzó kritériumok és gyakorlati szabályok megállapításáról (HL L 60., 2004.2.27., 55. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(14) COM(2015) 670 final.

(15) COM(2015) 240 final.

(16) COM(2016) 272 final.

(17) COM(2016) 194 final.

(18) COM(2016) 731 final.

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.).

(20) A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.).

(21) COM(2014) 199 final.

(22) Tanulmány a kiutasítási határozatoknak való megfelelésre vonatkozó, uniós szintű adatmegosztási és nyomonkövetési rendszer Schengeni Információs Rendszer keretében történő kialakításának megvalósíthatóságáról és következményeiről ( https://bookshop.europa.eu/en/study-on-the-feasibility-and-implications-of-setting-up-within-the-framework-of-the-schengen-information-system-an-eu-wide-system-for-exchanging-data-on-and-monitoring-compliance-with-return-decisions-pbDR0116353/ ).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.).

(24) (EU) 2018/... rendelet a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról (HL L ...).

(25) (EU) 2018/... rendelet a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról (HL L ...).

(26) A Tanács 2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(28) A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(29) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(30) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(31) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(32) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(33) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(34) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(35) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(37) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(38) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(39) COM(2015) 453 final.

(40) COM(2016) 205 final.

(41) COM(2015) 240 final.

(42) COM(2014) 199 final.

(43) Ares(2016)2231546, 2016.5.12.

(44) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(45) Tanulmány a kiutasítási határozatoknak való megfelelésre vonatkozó, uniós szintű adatcsere- és nyomonkövetési rendszer Schengeni Információs Rendszer keretében történő kialakításának megvalósíthatóságáról és következményeiről ( https://bookshop.europa.eu/en/study-on-the-feasibility-and-implications-of-setting-up-within-the-framework-of-the-schengen-information-system-an-eu-wide-system-for-exchanging-data-on-and-monitoring-compliance-with-return-decisions-pbDR0116353/ ).

(46) COM(2015) 670 final.

(47) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(48) HL L...

(49) HL L...

(50) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(51) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(52) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(53) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(54) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(55) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

(56) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(57) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(58) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

Choose the experimental features you want to try