EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.7.27.

COM(2016) 518 final

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

Spanyolországnak a túlzott hiány orvoslása érdekében a hiánycsökkentésre irányuló, szükségesnek ítélt intézkedések meghozatalára történő felszólításáról

{SWD(2016) 263 final}

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

Spanyolországnak a túlzott hiány orvoslása érdekében a hiánycsökkentésre irányuló, szükségesnek ítélt intézkedések meghozatalára történő felszólításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (9) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul. A Stabilitási és Növekedési Paktum magában foglalja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletet 1 is, amelyet a túlzott költségvetési hiányok azonnali megszüntetésének elősegítése érdekében fogadtak el.

(3)A Tanács 2009. április 27-i határozatában az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően megállapította, hogy Spanyolországban túlzott hiány áll fenn, és az említett szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban ajánlást adott ki a túlzott hiány legkésőbb 2012-ig történő megszüntetéséről. A Tanács az azóta eltelt időszakban – 2009. december 2-án, 2012. július 10-én és 2013. június 21-én – az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján három új ajánlást címzett Spanyolországhoz, amelyekben a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidőt 2013-ra, 2014-re, majd 2016-ra hosszabbította meg. A Tanács mindhárom ajánlásban úgy ítélte meg, hogy Spanyolország eredményes intézkedéseket hozott, azonban olyan előre nem látható, kedvezőtlen gazdasági események következtek be, amelyek jelentős negatív hatást gyakoroltak az államháztartásra 2 . 

(4)A Szerződés 126. cikke (8) bekezdésének rendelkezései alapján a Tanács 2016. július 12-i határozatában megállapította, hogy a 2013. június 21-i tanácsi ajánlás nyomán Spanyolország nem hozott eredményes intézkedéseket.

(5)Az 1467/97/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerint, ha valamely részt vevő tagállam az intézkedést nem hajtja végre, vagy az a Tanács véleménye szerint nem bizonyul megfelelőnek, a Tanács a Szerződés 126. cikkének (9) bekezdése értelmében azonnal határozatot hoz.

(6)    A Bizottság a 2016. július 19-én rendelkezésre álló információkat figyelembe véve frissítette 2016. tavaszi előrejelzését. Ennek alapján a reál GDP növekedésére vonatkozó előrejelzés a tavaszi előrejelzéshez képest 2016 tekintetében 2,9 %-ra, vagyis 0,3 százalékponttal felfelé módosult, míg 2017 tekintetében a tavaszi előrejelzésben szereplő 2,5 % helyett 2,3 %-ra mérséklődött. 2018-ban a reál GDP 2,1 %-os bővülése várható, szemben a 2015. évi 3,2 %-os növekedéssel. Visszafogottabb, de változatlanul erőteljes gazdasági növekedésre lehet tehát számítani, amihez a válság nyomán végrehajtott reformok és a pénzügyi támogatási program sikeres lezárása is hozzájárul. A gazdaság élénkülését a béremelkedés folyamatos visszafogása mellett változatlanul erőteljes munkahelyteremtés kíséri a munkaerő-piaci reformoknak köszönhetően. Az olajárak esése szintén támogatja a növekedést. Ugyanakkor 2016-ban –0,3 %-os infláció várható. Mindennek ellenére a növekedési előrejelzést – különösen 2017-től kezdődően – lefelé mutató kockázatok övezik, amelyek többek között az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról tartott népszavazás eredményével állnak összefüggésben, ami fokozta a bizonytalanságot, és adott esetben negatív következményekkel járhat a kereskedelemre és a belső keresletre nézve.

(7)A Bizottság 2016. tavaszi frissített előrejelzése szerint a GDP-arányos költségvetési hiány várhatóan 2016-ban 4,6 %-ra, 2017-ben 3,3 %-ra, majd 2018-ban 2,7 %-ra szűkül (míg a stabilitási program a 2016., 2017. és 2018. év tekintetében 3,6 %-os, 2,9 %-os, illetve 2,2 %-os hiánycélt tűzött ki, a tavaszi előrejelzés pedig 2016-ban a GDP 3,9 %-ának megfelelő, 2017-ben pedig a GDP 3,1 %-ának megfelelő hiányt valószínűsített). Az előre jelzett magasabb hiány részben annak tudható be, hogy a Bizottság frissített előrejelzése a 2016. márciusi bizottsági ajánlás nyomán végrehajtott központi és tartományi kormányzati szintű kiadáscsökkentő intézkedéseket a stabilitási programban előirányzott szinthez képest (a GDP 0,4 %-a) kisebb, a GDP 0,2 %-ának megfelelő mértékben veszi figyelembe, mivel egyes ilyen intézkedések ismertetése nem volt elég részletes ahhoz, hogy a Bizottság figyelembe tudja venni azokat a változatlan politika feltételezésén alapuló előrejelzésében. Mindazonáltal a különbségek döntő része a társasági adóra vonatkozó jogi keret módosulásából ered, aminek nyomán a vállalatok 2016-ban alacsonyabb összegű előlegeket („pagos fraccionados”) fizettek be. Az ebből származó bevételkiesést a stabilitási program nem számszerűsítette, és a hiány csak áprilisban, az első részletfizetéskor vált nyilvánvalóvá, amikorra a Bizottság már véglegesítette a tavaszi előrejelzést. A Bizottság 2016. tavaszi frissített előrejelzése 2016-ra a GDP 0,5 %-ának megfelelő bevételkieséssel számol. Mivel az említett változás nyomán állandósul az adók késedelmes befizetése, az adókulcs és az adóalap viszont változatlan marad, a helyzet stabilizálódását követően (2017-től) az új szabályok már nem lesznek hatással a társaságiadó-bevételekre. A változások 2016-ban az adóbevételek ideiglenes kiesését eredményezik, amit a tavaszi frissített előrejelzés egyszeri költségvetési hatásnak tekint. 2017 tekintetében a tavaszi frissített előrejelzés és a stabilitási program közötti különbségek abból adódnak, hogy egyrészt a kiindulási helyzet a vártnál rosszabb, másrészt pedig a 2016. márciusi bizottsági ajánlás nyomán hozott megtakarítási intézkedéseket egyelőre nem határozták meg elég részletesen ahhoz, hogy azokat figyelembe lehessen venni változatlan politikát feltételezve. A strukturális hiány 2016-ban, illetve 2017-ben valószínűleg a GDP 0,4 %-ával, illetve 0,1 %-ával fog nőni, 2018-ban pedig változatlan marad. 2016-ban azonban a strukturális hiány előre jelzett növekedése részben arra vezethető vissza, hogy az inflációra, illetve a nominális GDP-növekedésre vonatkozó jelenlegi kilátások elmaradnak a 2016. évi költségvetést alátámasztó forgatókönyvben szereplő adatoktól, és ez hátrányosan érintette a strukturális államháztartási bevételeket, ugyanakkor nem tette lehetővé a kiadások kiigazítását.

(8)A GDP-arányos bruttó államadósság a 2007-es 36 %-ról 2014-ben mintegy 99 %-ra emelkedett. 2015-ben az adósságráta többé-kevésbé stabil volt, mivel a pénzügyi eszközök nettó értékesítése ellensúlyozta a nominális GDP-növekedésnél gyorsabb ütemű hiánynövekedés negatív hatását. A Bizottság 2016. tavaszi frissített előrejelzése értelmében az adósságráta előreláthatólag 2017-ben, a GDP 100,6 %-án fog tetőzni, míg a tavaszi előrejelzés a GDP 100,3 %-ának megfelelő, 2016-ban bekövetkező csúcsértékkel számolt. Bár úgy tűnik, hogy Spanyolországnak nem kell szembenéznie a magas adósságrátából eredő fiskális stressz azonnali kockázatával, ha a költségvetési helyzet nem javul, középtávon jelentősen megnő az adósság fenntarthatóságával összefüggő kockázat. A népesség elöregedésével kapcsolatos kiadások visszafogásából eredő pozitív hatásnak köszönhetően hosszabb távon minden bizonnyal csökkenni fog a költségvetés fenntarthatóságának kockázata 3 .

(9)Az 1467/97/EK rendelet 5. cikke szerint a Tanácsnak azon határozatában, amellyel a Szerződés 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban felszólít a költségvetési hiány csökkentését szolgáló intézkedések meghozatalára, egyúttal fel kell kérnie a tagállamot arra is, hogy valósítson meg olyan éves költségvetési célokat, amelyek – a felszólítást alátámasztó előrejelzés alapján – megfelelnek az egyszeri és átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított egyenlegben elérendő, a GDP legalább 0,5 %-át mint küszöbértéket kitevő éves minimális javulásnak. Tekintettel azonban arra, hogy e tanácsi felszólító határozat az év második felében kerül elfogadásra, fokozni kell a strukturális egyenleg meghatározott éves javulásának eléréséhez szükséges költségvetési kiigazításokat. Szintén szem előtt kell tartani, hogy az új kiigazítási pálya alapforgatókönyve a GDP 0,4 %-ának megfelelő strukturálishiány-romlással indul, ami legalább részben a 2016. évi költségvetést alátámasztó forgatókönyvben szereplőnél alacsonyabb tényleges infláció következménye – ez alapvetően a kormány által nem befolyásolható körülmény. Ezt figyelembe véve helyénvaló, hogy Spanyolországnak 2016-ban ne kelljen további strukturális intézkedéseket tennie.

(10)2016-ra vonatkozóan nem helyénvaló további strukturális intézkedéseket előírni, ezért amennyiben egy évvel kitolják a túlzott hiány Spanyolország általi kiigazításának határidejét – az 1467/97/EK tanácsi rendeletben foglalt szabálynak megfelelően –, úgy 2017-ben a strukturális egyenleg olyan mértékű javulását kellene elérni, ami túlzottan hátrányosan érintené a növekedést. Ezért Spanyolország esetében célszerűnek tűnik két évvel meghosszabbítani a túlzott hiány megszüntetésére előírt határidőt.

(11)Következésképpen a hiteles és fenntartható kiigazítási pálya érdekében Spanyolországnak 2016-ban, 2017-ben, illetve 2018-ban a GDP 4,6 %-ának, 3,1 %-ának, illetve 2,2 %-ának megfelelő mértékű költségvetési hiányt kell elérnie, ami 2016-ban a GDP 0,4 %-ának, 2017-ben és 2018-ban pedig a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturálisegyenleg-romlást jelent. Ezek a költségvetési célok azt is figyelembe veszik, hogy ellensúlyozni kell a költségvetési konszolidációnak a tágabb gazdaságra kifejtett hatásán keresztül az államháztartást érő másodlagos hatásait.

(12)A kitűzött célok elérése érdekében 2017-ben és 2018-ban is a GDP 0,5 %-ának megfelelő becsült hatást kifejtő, további strukturális intézkedésekre van szükség. Az előírt strukturális kiigazítás teljesítése céljából 2017-ben és 2018-ban megtakarítások érhetők el többek között az adókiadások számának és mértékének csökkentése révén, főként ami a kedvezményes héamértéket illeti.

(13)Emellett a spanyolországi stabilitási törvényben előírt megelőző és korrekciós mechanizmusok valamennyi kormányzati szinten történő szigorú érvényesítése hozzájárulhat a túlzott hiány időben történő és tartós kiigazításához. Ennek elérését elősegítheti a végrehajtás fokozottabb automatizálása. A stabilitási törvény kiadási szabályának az államháztartás fenntarthatóságához való hozzájárulása erősíthető továbbá a kiadási kategóriák alkalmazási körének és meghatározásának további tisztázása révén, amire a szabály betartásának számszaki felülvizsgálatához van szükség, valamint azáltal, hogy a szabályt megsértő közigazgatások kifejezett felszólítást kapnak arra, hogy az előfordulást követő évben egyenlítsék ki a kiadási csúszásokat.

(14)Spanyolországnak megfelelő figyelmet kell fordítania az államháztartás minőségi vonatkozásaira, többek között a közbeszerzési szakpolitika terén. A Bizottság az elmúlt években jelentős számú olyan vétségről értesült, amely kihatott az uniós közbeszerzési jogszabályok alkalmazására. Az adatok azt mutatják, hogy az egyes ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők egymástól eltérően bonyolítják le a közbeszerzési eljárásokat, a nem kielégítő előzetes és utólagos kontrollmechanizmusok pedig hátráltatják a közbeszerzési jogszabályok helyes és egységes alkalmazását. Más tagállamokkal összevetve Spanyolországban kirívóan alacsony a szerződési hirdetmények közzétételi aránya, míg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása viszonylag elterjedt. Ennek gyakorlati következménye, hogy a más tagállamokban letelepedett vállalkozások csak korlátozottan vesznek részt a versenyben, továbbá gyakori jelenség a szerződések közvetlen odaítélése, ami az államháztartási kiadásokat növelő hatásokkal jár. A központosított vagy közös közbeszerzés eszközeinek korlátozott használata miatt nem javul a hatékonyság, holott ez előnyös lenne a költségvetési megtakarítások szempontjából. Nem létezik olyan független testület, amely országszerte biztosítaná a közbeszerzés hatékonyságát és jogi előírásokkal való összhangját, és ez hátráltatja a közbeszerzési szabályok megfelelő végrehajtását, továbbá utat nyit a visszaélések előtt, ami összességében károsan érinti Spanyolország államháztartásának helyzetét.

(15)A költségvetési konszolidációs stratégia sikerének előmozdítása érdekében fontos átfogó strukturális reformokkal is alátámasztani a költségvetési konszolidációt, a 2016. évi európai szemeszter keretében Spanyolország számára megfogalmazott tanácsi ajánlásokkal, mindenekelőtt a makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazításával összefüggő ajánlásokkal összhangban.

(16)A Szerződés 126. cikkének (9) bekezdése szerint a Tanács – a cikkben említett felszólító határozatának keretében – kérheti az érintett tagállamtól, hogy meghatározott ütemezés szerint jelentéseket nyújtson be a kiigazításra irányuló erőfeszítésekről. Az 1467/97/EK rendelet 5. cikkének (1a) bekezdése szerint a tagállami jelentésnek tartalmaznia kell az államháztartás kiadásaira és bevételeire vonatkozó célokat, továbbá meg kell határoznia a kiadási és a bevételi oldal fiskális intézkedéseit, valamint a konkrét tanácsi határozatokra válaszul tett szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó információkat. Az e felszólításban szereplő ajánlások teljesítésére, valamint a túlzott hiány kiigazítására vonatkozó határidő nyomon követésének megkönnyítése érdekében a Tanács felkérte Spanyolországot, hogy 2017. évi költségvetésiterv-javaslatával egyidejűleg, 2016. október 15-ig nyújtsa be a szóban forgó jelentést.

(17)Spanyolországnak emellett a 473/2013/EU tanácsi rendelet 10. cikkében előírtak szerint jelentést kell tennie a Bizottságnak, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a 877/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben megállapítottaknak megfelelően. A jelentést először 2017. január 15-ig, majd ezt követően háromhavonta kell benyújtani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)Spanyolország 2018-ig megszünteti a jelenleg fennálló túlzott költségvetési hiányt.

(2)Spanyolország 2016-ban a GDP 4,6 %-ának, 2017-ben a GDP 3,1 %-ának, 2018-ban pedig a GDP 2,2 %-ának megfelelő mértékűre csökkenti a költségvetési hiányt. A költségvetési hiány ajánlott javulása 2016-ban a GDP 0,4 %-ának, 2017-ben és 2018-ban pedig a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturálisegyenleg-romlást jelent, a Bizottság 2016. tavaszi frissített előrejelzésének megfelelően. Helyénvaló, hogy Spanyolország minden többletbevételt a hiány- és adósságcsökkentés felgyorsítására használjon fel.

(3)A Bizottság 2016. tavaszi frissített előrejelzésében már szereplő megtakarításokon túlmenően Spanyolország 2017-ben és 2018-ban egyaránt a GDP 0,5 %-ának megfelelő költségvetési konszolidációs intézkedéseket fogad el, és azokat teljeskörűen végrehajtja.

(4)Spanyolországnak készen kell állnia arra, hogy további intézkedéseket fogadjon el, amennyiben a költségvetési tervek tekintetében kockázatok jelentkeznek. Helyénvaló, hogy a költségvetési konszolidációs intézkedések növekedésbarát módon biztosítsák az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását.

(5)Spanyolország költségvetési keretének megerősítésére irányuló intézkedéseket fogad el mindenekelőtt abból a célból, hogy fokozza a hiány-, adósság- és kiadási céloktól való eltérések megelőzésére és korrekciójára szolgáló mechanizmusok automatizálását, valamint megerősítse a stabilitási törvény kiadási szabályának az államháztartás fenntarthatóságához való hozzájárulását.

(6)Spanyolország szilárd keretet hoz létre, amely valamennyi ajánlatkérő szerv és ajánlatkérő tekintetében biztosítja a közbeszerzési szakpolitika átláthatóságát és összehangoltságát, így garantálja a gazdasági hatékonyságot és az élénk versenyt. E keret a hatékonyság és a jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében magában foglalja a megfelelő előzetes és utólagos közbeszerzési kontrollmechanizmusokat.

2. cikk

A Tanács 2016. október 15-ét határozza meg határidőként Spanyolország számára az eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy Spanyolország az 1467/97/EK rendelet 5. cikkének (1a) bekezdésével összhangban jelentést nyújtson be a Tanácsnak és a Bizottságnak a Tanács felszólítására válaszként hozott intézkedésekről. A jelentés tartalmazza az államháztartás kiadásaira és bevételeire vonatkozó célokat, továbbá meghatározza a kiadási és a bevételi oldal diszkrecionális intézkedéseit, valamint az 1. cikk (5) és (6) bekezdésében foglalt, a költségvetési és a közbeszerzési keret megerősítését célzó konkrét tanácsi ajánlásokra válaszul tett intézkedésekre vonatkozó információkat.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Spanyol Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2) A Spanyolországgal szembeni túlzotthiány-eljárással kapcsolatos valamennyi dokumentum megtalálható a következő honlapon: http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/deficit/countries/spain_en.htm

(3) Európai Bizottság: 2015. évi költségvetési fenntarthatósági jelentés, European Economy, Institutional Paper, 2016. 18. sz.