52016PC0272

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az EURODAC-ot a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet 1 hozta létre. A Tanács és az Európai Parlament 2013 júniusában fogadta el az EURODAC-rendelet első átdolgozására irányuló javaslatot 2 , amely hatékonyabbá tette az EURODAC működését és meghatározta a tárolt adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés körülményeit a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és kivizsgálására vonatkozó szigorú feltételek betartása mellett.

Az EURODAC létrehozása óta kielégítően teljesíti célját, nevezetesen ujjnyomat- bizonyítékokat szolgáltat valamely, az EU-ban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásának elősegítése érdekében. Elsődleges célkitűzését mindig is az jelentette, hogy segítse a 604/2013/EU rendelet 3 (a továbbiakban: a Dublini Rendelet) végrehajtását, és e két eszköz együttesen képezi a „dublini rendszer” néven ismert rendszert.

A migrációs és menekültválság 2015. évi súlyosbodásakor néhány tagállam számára szinte leküzdhetetlen feladatot jelentett, hogy ujjnyomatot vegyenek a külső határokon keresztül irregulárisan az EU területére érkező vagy az EU-n keresztül a választott úti céljuk felé továbbutazó valamennyi személytől. Így néhány tagállam képtelen volt eleget tenni a hatályos EURODAC-rendelet szerinti ujjnyomatvételi kötelezettségének. A Bizottság 2015. május 13-i, „Európai migrációs stratégia” című közleménye 4 értelmében „a tagállamok ugyancsak kötelesek maradéktalanul végrehajtani a migránsok határokon történő ujjnyomatvételére vonatkozó szabályokat.”. Ez 2015 májusában arra sarkallta a Bizottságot, hogy egy, a gyakorlati együttműködésre és a bevált gyakorlatok megosztására épülő iránymutatást 5 terjesszen elő, amely elősegíti az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett történő szisztematikus ujjnyomatvételt. Emellett a Bizottság fontolóra vette más biometrikus azonosítók felhasználását is az EURODAC céljára – ideértve például az arcfelismerést és a digitális fényképek gyűjtését – annak érdekében, hogy bizonyos tagállamok kezelni tudják az EURODAC céljára történő ujjnyomatvétellel kapcsolatos kihívásokat.

Ezzel egyidejűleg azok a tagállamok, amelyek nem az EU külső határain helyezkednek el, egyre égetőbb szükségét érezték annak, hogy képesek legyenek tárolni és összehasonlítani a területükön jogellenes tartózkodáson ért irreguláris migránsokra vonatkozó információkat, különösen amennyiben az ilyen személyek nem kértek menedékjogot. Ennek következményeként Európában migránsok ezrei – köztük több ezer kísérő nélküli kiskorú – maradnak „láthatatlanok”, és ez a helyzet megkönnyíti a migránsok engedély nélküli továbbutazását és azt követő mozgását, illetve Unión belüli jogellenes tartózkodását. Nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős lépésekre van szükség az EU-ban megjelent és az EU-ba irányuló irreguláris migráció kezelése érdekében.

A Bizottság határregisztrációs rendszer létrehozására irányuló javaslata szerint az EU külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok ki- és belépési adatait ott veszik nyilvántartásba, ahol az érintettek az EU-ba való belépésre jogosító rövid távú vízumot megszerezték, minek köszönhetően a tagállamok kiszűrhetik majd azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akik, jóllehet jogszerűen léptek be az EU-ba, jogszerűtlenül tartózkodnak a területükön 6 . Nem létezik azonban ilyen rendszer azon jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok azonosítására, akik szabálytalanul lépnek be az EU-ba a külső határokon, és a jelenlegi EURODAC-rendszer – amely ilyen információk nyilvántartására ideális adatbázis lenne – csupán annak azonosítását teszi lehetővé, hogy valamely menedékjog iránti kérelmet egynél több uniós tagállamban nyújtottak-e be.

2016. április 6-án a Bizottság „A közös európai rendszer reformja és az Európába jutás legális lehetőségeinek javítása felé” című közleményében 7 prioritásként határozta meg a Dublini Rendelet reformjának végrehajtását és az egyes menedékkérőkért felelős tagállam meghatározására egy olyan fenntartható és méltányos rendszer bevezetését, amely a javasolt korrekciós elosztási mechanizmus révén biztosítja a magas fokú szolidaritást és a tagállamok közötti méltányos felelősségmegosztást. Ennek részeként a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az EURODAC-ot meg kell erősíteni annak érdekében, hogy megfelelően tükrözze a dublini mechanizmus változásait és biztosítható legyen, hogy az EURODAC továbbra is képes a mechanizmus működéséhez szükséges ujjnyomati bizonyítékok szolgáltatására. Ezenfelül a Bizottság úgy vélte, hogy az EURODAC hozzájárulhatna az irreguláris migráció elleni küzdelemhez azzal, hogy lehetővé teszi a valamennyi kategóriába tartozó ujjnyomatadatok tárolását és az összes tárolt adat e célból történő összehasonlítását.

E javaslat ezért módosítja a jelenlegi 603/2013/EU EURODAC-rendeletet, kiterjesztve annak hatályát az Európai Unió területén jogellenesen tartózkodó vagy oda a külső határokon keresztül szabálytalanul belépő harmadik országbeli állampolgárok azonosításának céljaira, hogy ezáltal a tagállamok felhasználhassák ezen információkat arra, hogy visszaküldés céljából új okmányokat állítsanak ki harmadik országbeli állampolgárok számára.

A szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek biometrikus eszközök útján történő azonosításának megkönnyítése hozzájárulna az uniós visszatérési politika hatékonyságának javításához, nevezetesen azon irreguláris migránsok tekintetében, akik megtévesztő eszközök alkalmazásával próbálják elkerülni az azonosításukat vagy meghiúsítani az okmánypótlást. A bármilyen azonosítás nélküli vagy az uniós tartózkodásra semmilyen jogos indokkal nem rendelkező, valamely másik tagállamban ujjnyomatvételen átesett harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatok és információk hozzáférhetősége felgyorsítaná az EU-ban szabálytalanul tartózkodó, valamely másik tagállamban elfogott és ujjnyomatvételen átesett harmadik országbeli állampolgárok azonosításával és okmánypótlásával kapcsolatos eljárást, és így hozzájárulna a szükséges visszatérési és visszafogadási eljárások hosszának csökkentéséhez – ideértve azt az időszakot, ameddig a kitoloncolásra váró irreguláris migránsok idegenrendészeti őrizetben tarthatók –, továbbá a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelemhez. Lehetővé tenné az irreguláris migránsok tranzitországának azonosítását, és így megkönnyítené az adott országba történő visszafogadásukat. Ezen túlmenően az irreguláris migránsok EU-n belüli mozgására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásával a nemzeti hatóságok pontosabb egyéni elbírálást alkalmazhatnának az egyes irreguláris migránsok helyzetét illetően, ideértve például a visszatérési és visszafogadási eljárás során történő esetleges szökés kockázatát.

2015-ben rekordszámú menekült és migráns gyermek érkezett Európába, és a tagállamok számára komoly erőfeszítést okozott a kísérő nélküli kiskorúak pontos számának meghatározása, mivel egyes tagállamokban a hivatalos regisztrációs eljárások nem mindig teszik lehetővé azonosításukat a határátlépés során. A jelenlegi migrációs és menekültválság kapcsán az Európai Parlament képviselői, a nem kormányzati szervezetek, a nemzetközi szervezetek és a tagállamok részéről komoly kérdések fogalmazódtak meg a tekintetben, hogy miként biztosítható a kísérő nélküli kiskorúak védelme és megóvása. A gyermekvédelem és a különösen a valamely harmadik országból származó eltűnt gyermekek problémája további aggodalomra adott okot a jelenlegi EU-n belüli válságban 8 .

Az EURODAC az eddigi gyakorlat szerint mindig a 14 évet betöltött kiskorúak ujjnyomatait veszi nyilvántartásba, ami lehetővé teheti a kísérő nélküli kiskorú azonosítását, miután a menedék iránti kérelmet nyújtottak be aaz EU-ban. Tekintettel azonban az ennél fiatalabb kiskorúakat érintő, az EU-ba irányuló vagy Unión belüli embercsempészet látszólagos növekedésére, nagyobb szükség mutatkozik arra, hogy az EURODAC céljára alacsonyabb életkortól gyűjtsenek biometrikus adatokat az ilyen személyek azonosításának elősegítése, valamint annak megvizsgálása érdekében, hogy az adott információ segítheti-e családi kötelék megállapítását vagy a valamely másik tagállamban tartózkodó gyámmal való kapcsolatfelvételt.

Számos tagállam gyűjt biometrikus adatokat 14 éven alul kiskorúaktól vízum, útlevél, biometrikus tartózkodási engedély kiállítása, illetve általános idegenrendészeti ellenőrzés céljából. Fentiekre tekintettel a Bizottság szintén javasolja a kiskorúak EURODAC céljára történő ujjnyomatvétele alsó korhatárának hat évre módosítását – a kutatások szerint ugyanis ez az az életkor, amikor a gyermekek ujjnyomata már kielégítő pontossággal felismerhető.

Ezen túlmenően szükségesnek látszik az is, hogy az Unióban szabálytalanul tartózkodó vagy az EU-ba a külső határokon keresztül történő szabálytalan belépés során elfogott harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információkat a jelenleg engedélyezettnél hosszabb ideig tárolják. A jelenlegi rendelet szerint a tárolás időtartama legfeljebb 18 hónap lehet a külső határokon elfogott személyek esetében, a valamely tagállamban szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan pedig semmilyen adatot nem tárolnak. Ennek oka, hogy a jelenlegi EURODAC-rendelet nem foglalkozik az irreguláris migránsokra vonatkozó információk tárolásával azon túlmenően, mint ami a Dublini Rendelet szerinti első belépési ország megállapításához szükséges, ha a menedékjog iránti kérelmet korábban valamely másik tagállamban nyújtották be. Az EURODAC hatályának a migrációs célok szélesebb körére történő kiterjesztése miatt ezeket az adatokat hosszabb ideig szükséges megőrizni, hogy ezáltal a továbbutazás megfelelően nyomon követhető legyen az EU-n belül, különösen olyan esetekben, amikor az irreguláris migránsok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy észrevétlenek maradjanak. Ennek céljára az ötéves időtartam tekinthető megfelelőnek, ami az adattárolási időtartamot összhangba hozná a Bel- és Igazságügy (IB) területét érintő más uniós adatbázisokkal, és egyben megfelelne a visszatérési irányelv 9 értelmében az irreguláris migránsokra kivethető beutazási tilalom időtartamának is.

E javaslat lehetővé teszi az irreguláris migránsok személyazonosságára vonatkozó információk harmadik országokkal történő megosztását, amennyiben erre kizárólag visszatérési célból van szükség. Az irreguláris harmadik országbeli állampolgároknak a származási országukba való visszafogadása és okmánypótlása magával vonja az adott egyénre vonatkozó információk megosztását az érintett ország hatóságaival, amennyiben úti okmány biztosítása szükséges. Ezért e javaslat lehetővé teszi az ilyen alapon történő adatmegosztást, az adatvédelmi szabályokkal összhangban. Szigorúan tilos információt megosztani arról, hogy az EU-ban menedék iránti kérelmet nyújtottak be, mivel az a kérelem elutasítása esetén veszélyeztetné a menedékkérő biztonságát és alapvető jogainak megsértéséhez vezetne.

Ezenfelül a Bizottság javasolja, hogy a tagállamok egy további biometrikus azonosítót – arcképmást – valamint egyéb személyes adatokat is is gyűjtsenek és tároljanak a központi rendszerben, hogy ne legyen szükség további kommunikációs infrastruktúrára a tagállamok között a menedékjog iránti kérelmet be nem nyújtott irreguláris migránsokra vonatkozó információk megosztása céljából. Az arcképmások gyűjtése a jövőbeni arcfelismerő szoftver bevezetesének előfutára lesz, és az EURODAC-ot összehangolja a többi rendszerrel, köztük a határregisztrációs rendszerrel. Mielőtt az arcfelismerő szoftvert hozzáadnák a központi rendszerhez, az Eu-LISA tanulmányban értékeli e szoftver pontosságát és megbízhatóságát.

„A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című bizottsági közlemény 10 hosszú távú célkitűzésként hangsúlyozza az információs rendszerek interoperabilitásának javítását, ahogyan ennek szükségességét az Európai Tanács és a Tanács is megállapította. A közlemény javasolja egy, az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó szakértői csoport felállítását a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló információs rendszerek közötti interoperabilitás jogi és műszaki megvalósíthatóságának kezelésére. Ez a javaslat összhangban áll a közleményben foglalt célkitűzésekkel, mivel úgy kívánja átalkítani az EURODAC-ot, hogy az a jövőben – szükség szerint és arányos mérékben – más információs rendszerekkel nteroperábilis legyen. Ennek céljából és az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó szakértői csoport támogatásával a Bizottság értékelni fogja a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS) és a Vízuminformációs Rendszerrel (VIS) való interoperabilitás létrehozásának szükségességét és arányosságát. Ezzel összefüggésben és a közleménnyel összhangban a Bizottság azt is megvizsgálja, hogy felül kell-e vizsgálni a bűnüldözési célú EURODAC-hozzáférésre vonatkozó jogi keretét.

E javaslat továbbra is lehetőséget nyújt a központi rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférésre, és ezentúl lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok és az EUROPOL számára, hogy a rendszerben tárolt összes információhoz hozzáférjenek, a jövőben pedig arcképmás alapján végezzenek lekérdezéseket.

•A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja

Ez a javaslat szorosan kapcsolódik az alábbi uniós szakpolitikákhoz, és kiegészíti azokat:

(a)Közös európai menekültügyi rendszer – biztosítva a Dublini Rendelet hatékony végrehajtását, ujjnyomati bizonyítékok felhasználásával segíti a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározását.

(b)Hatékony uniós visszatérési politika – hozzájárul az irreguláris migránsok visszatérését célzó uniós rendszerhez, és javítja annak eredményességét. Ez lényeges a menekültügyi rendszerbe vetett bizalom megőrzése szempontjából, és elősegíti a nemzetközi védelemre szoruló személyek támogatását. Az irreguláris migránsok visszatérési rátájának növelésvel egyidejűleg az Uniónak fokozott erőfeszítésekkel kell törekednie arra, védelemet biztosítson a rászorulóknak.

(c)Belső biztonság – az európai biztonsági stratégiában 11 foglaltakkal összhangban, a súlyos és terrorista bűncselekmények megelőzése, felderítése ékivizsgálása céljából a javaslat lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok és az Europol számára a terrorista cselekményekben vagy súlyos bűncselekményekben való részvétellel gyanúsított személyek személyes adatainak feldolgozását.

(d)Európai határvédelmi csapatok – lehetőséget kapnak a menedékkérők és irreguláris migránsok ujjnyomatadatainak és arcképmásainak gyűjtésére és az EURODAC-ba való továbbítására valamely tagállam nevében, a külső határellenőrzés hatékony irányítása érdekében.

(e)Adatvédelem – e javaslatnak biztosítania kell a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó alapvető jogok védelmét azon személyek számára, akiknek személyes adatait az EURODAC-ban feldolgozzák.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ezen átdolgozási javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikke (2) bekezdésének e) pontja a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok tekintetében. Az említett cikk az eredeti javaslat jogalapjának (az Európai Közösséget létrehozó szerződés 63. cikke (1) bekezdésének a) pontja) felel meg az EUMSZ-ben. Ezen túlmenően a 79. cikk (2) bekezdésének c) pontja szolgál jogalapul az irreguláris harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosításával kapcsolatos elemek tekintetében az illegális bevándorlással és jogellenes tartózkodással összefüggésben – ideértve az EU-ban jogellenesen tartózkozó személyek kitoloncolását és visszatelepítését –, továbbá a 87. cikk (2) bekezdésének a) pontja az irányadó a releváns információk bűnüldözési céló gyűjtésére, tárolására, feldolgozására, elemzésére és megosztására vonatkozó elemeket illetően; az Europol tevékenységi területe és feladatai – többek között az adatgyűjtés, tárolás, feldolgozás, elemzés és információcsere – tekintetében a 88. cikk (2) bekezdésének a) pontjára támaszkodik.

•Változó geometria

A 603/2013/EU rendelet kötelező erejű az Egyesült Királyságra és Írországra nézve, miután bejelentették szándékukat, hogy a fent említett jegyzőkönyv alapján részt vesznek az említett rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

Az Egyesült Királyság és Írország fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőköny értelmében e tagállamok dönthetnek úgy, hogy részt vesznek e javaslat elfogadásában. Erre a javaslat elfogadását követően is lehetőségük van.

Az EU-Szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv szerint Dánia nem vesz részt az EUMSZ V. címe szerinti intézkedéseknek a Tanács általi elfogadásában (ez nem vonatkozik „az azon harmadik országokat meghatározó intézkedésekre, amelyek állampolgárainak a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, illetve azokra az intézkedésekre, amelyek az egységes vízumformátumra vonatkoznak”). Ezért Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel azonban – az EU-val 2006-ban kötött nemzetközi megállapodás 12 értelmében – Dánia alkalmazza a hatályos Eurodac-rendeletet, az említett megállapodás 3. cikkének megfelelően értesíti a Bizottságot azon döntéséről, hogy a módosított rendelet tartalmát végrehajtja-e vagy sem.

A javaslat hatása a dublini rendszerhez társult nem uniós tagállamokra

Több harmadik országnak a schengeni vívmányokhoz való társulásával egyidejűleg, a Bizottság a dublini/EURODAC-vívmányokhoz való társulásra vonatkozó megállapodásokat is kötött ezekkel az országokkal, vagy pedig ilyen megállapodások megkötése van folyamatban:

–Izland és Norvégia társulási megállapodását 2001-ben kötötték meg 13 ;

–Svájc társulási megállapodását 2008. február 28-án kötötték meg 14 ;

–Liechtenstein társulási jegyzőkönyvét 2011. június 18-án kötötték meg 15 .

A Közösség és a társult országok között két további jogi aktus 16 megkötésére került sor annak érdekében, hogy jogokat és kötelezettségeket léptessenek életbe Dánia – amely a fentiekben kifejtettek szerint nemzetközi megállapodás útján társult a dublini/EURODAC-vívmányokhoz –, valamint az említett társult országok között.

A három fent idézett megállapodás szerint a társult országok kivétel nélkül elfogadják a dublini/EURODAC-vívmányokat és azok fejlesztését. A társult országok nem vesznek részt a dublini vívmányokat módosító vagy azokra épülő jogi aktusok (tehát például e javaslat) elfogadásában, azonban – azt követően, hogy a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyta azokat – bizonyos határidőn belül értesíteniük kell a Bizottságot arról a döntésükről, hogy elfogadják-e az említett jogi aktus tartalmát vagy sem. Abban az esetben, ha Norvégia, Izland, Svájc vagy Liechtenstein nem fogad el valamely, a dublini/EURODAC-vívmányokat módosító vagy azokra épülő jogi aktust, az ún. „guillotine-záradékot” kell alkalmazni, és fel kell mondani a megfelelő megállapodásokat, kivéve amennyiben a megállapodásokkal létrehozott közös/vegyes bizottság egyhangúlag másként nem dönt.

Az Izlanddal, Norvégiával, Svájccal és Liechtensteinnel kötött fenti társulási megállapodások, valamint a Dániával kötött párhuzamos megállapodás hatálya nem terjed ki a bűnüldözési célú EURODAC-hozzáférésre. Következésképpen ezen átdolgozott rendelet elfogadását követően biztosítani kell, hogy az abban részt venni kívánó társult államokkal kiegészítő megállapodások aláírására és megkötésére kerüljön sor

A jelenlegi javaslat úgy rendelkezik, hogy az ujjnyomatadatok EURODAC felhasználásával történő összehasonlítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a nemzeti ujjnyomat-adatbázisok és egyéb tagállamok 2008/615/IB tanácsi határozat (a prümi megállapodások) szerint automatizált ujjnyomat-adatbázisai negatív eredményekhez vezetnek. E szabály azt jelenti, hogy azon tagállamok, amelyek nem hajtották végre a fenti tanácsi határozatot, és nem tudják elvégezni a prümi ellenőrzést, nem végezhetnek bűnüldözési célú EURODAC-ellenőrzést sem. Ehhez hasonlóan, azon társult tagállamok, amelyek nem hajtották végre a prümi megállapodásokat, vagy azokban nem vesznek részt, nem végezhetnek ilyen EURODAC-ellenőrzést.

•Szubszidiaritás

A javasolt kezdeményezés a Dublini Rendelet és az uniós migrációs politika továbbfejlesztését képezi, és a célja annak biztosítása, hogy az irreguláris harmadik országbeli állampolgárok ujjnyomatadatainak és arcképmásainak EURODAC-célú gyűjtéséről szóló közös szabályokat valamennyi uniós tagállamban azonos módon alkalmazzák. A javaslat olyan eszközt hoz létre, amely információkat szolgáltat az Európai Unió számára az EU területére szabálytalanul belépő és ott menedékjogért folyamodó harmadik országbeli állampolgárok számáról. Ez elengedhetetlen a fenntartható és megalapozott szakpolitikai döntéshozatal kialakításához a migráció és a vízumpolitika terén. A javaslat ezenkívül hozzáférést biztosít a bűnüldöző hatóságok számára az EURODAC-hoz, amely a terrorista cselekményekkel vagy súlyos bűncselekményekkel gyanúsított (vagy ilyen cselekményeknek áldozatul esett) irreguláris harmadik országbeli állampolgárok megfelelő időben történő azonosításának pontos és költséghatékony eszköze.

E javaslat szintén segíti majd a tagállamokat az Európai Unió területén jogellenesen tartózkodó vagy oda a külső határokon keresztül szabálytalanul belépő harmadik országbeli állampolgárok azonosításában, hogy a tagállamok ezen információk felhasználásával visszaküldés céljából új okmányokkal láthassák el a harmadik országbeli állampolgárokat.

A menekültügyet és menekültvédelmet érintő problémák határokon átívelő jellegéből fakadóan az EU kedvező helyzetben van ahhoz, hogy a közös európai menekültügyi rendszer keretében megoldásokat javasoljon az EURODAC-rendelettel kapcsolatos fenti problémákra.

Azért is szükség van az EURODAC-rendelet módosítására, hogy azt egy másodlagos céllal – nevezetesen az irreguláris migráció és az irreguláris migránsok EU-n belüli továbbutazásának ellenőrzése céljából történő hozzáférés engedélyezésével – egészítsék ki. Ezt a célkitűzést a tagállamok önmagukban nem képesek kielégítően megvalósítani.

•Arányosság

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke kimondja, hogy az Unió intézkedései nem léphetik túl a Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. Ehhez az uniós fellépéshez olyan jogszabályi formát kell választani, amely lehetővé teszi a javaslat célkitűzésének elérését és annak lehető leghatékonyabb végrehajtását.

A javaslat a beépített adatvédelem elvét követi, és a személyes adatok védelméhez való jog tekintetében arányos, mivel nem követeli meg, hogy több adatot gyűjtsenek és azokat tovább tárolják annál, mint ami a rendszer működéséhez és céljainak eléréséhez feltétlenül szükséges. Emellett rendelkezéseket tartalmaz az utazók alapvető jogainak hatékony védelméhez szükséges valamennyi biztosítékról és mechanizmusról, különösen a magánélet és a személyes adatok védelméről, amelyeket végre is fognak hajtani.

A rendszer működése nem tesz szükségessé további uniós szintű folyamatokat, sem harmonizációt; tehát a tervezett intézkedés arányos, amennyiben az uniós szintű fellépés nem lépi túl a meghatározott célok eléréséhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt átdolgozás szintén rendelet formájá ölti. E javaslat a tagállamok közötti együttműködés céljára szolgáló meglévő központosított rendszerre épül és azt fejleszti tovább. Ez közös architektúrát és műveleti szabályokat tesz szükségessé. Továbbá rögzíti a rendszerhez való hozzáférésre vonatkozó szabályokat – ideértve a bűnüldözési célú hozzáférést is –, amelyek egységesek valamennyi tagállam esetében. Következésképpen, a kizárólagosan választható jogi eszköz a rendelet.

3.KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL

E javaslat kidolgozása során a Bizottság az Európai Tanácson és a Miniszterek Tanácsán, valamint az Európai Parlamenten belül rendszeresen sorra kerülő megbeszélésekre támaszkodott, amelyek témáját a menekültválság megoldásához szükséges intézkedések, és különösen a Dublini Rendelet – amelyhez az EURODAC szervesen kapcsolódik– reformja alkották. A Bizottság figyelembe vette a tagállamoknak a menekült- és migránsválság alatt nyilvánvalóvá vált szükségleteit is.

Az Európai Tanács a 2015. június 25–26-i ülésén elfogadott tanácsi következtetésekben az Unió külső határain a határigazgatás megerősítését szorgalmazta az irreguláris migráció egyre fokozódó áramlásának hatékonyabb feltartóztatása érdekében 17 . Az állam-, illetve kormányfők egy másik, 2015. októberi találkozóján az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a visszatérési irányelv végrehajtását, és biztosítaniuk kell, hogy az uniós fogadóállomásokra érkező valamennyi személy esetében elvégezzék az azonosítást, a regisztrációt és az ujjnyomatvételt, és ugyanakkor gondoskodniuk kell az áthelyezésről és a visszaküldésről is 18 . Az Európai Tanács 2016 márciusában újfent megerősítette, hogy folytatni kell az uniós migrációs politika jövőbeni architektúrájának kidolgozásával kapcsolatos munkát, ideértve a Dublini Rendeletet is 19 .

A Bizottság ezenfelül informális konzultációt folytatott az európai adatvédelmi biztossal e javaslat olyan új elemeiről, amelyek az új adatvédelmi jogi keret hatálya alá tartoznak.

•Alapvető jogok

A javasolt rendelet hatással van az alapvető jogokra, ideértve a következőket: az emberi méltósághoz való jog (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikke); a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma (a Charta 5. cikke); a szabadsághoz és biztonsághoz való jog (a Charta 6. cikke); a magán- és a családi élet tiszteletben tartása (a Charta 7. cikke); a személyes adatok védelme (a Charta 8. cikke); a menedékjog (a Charta 18. cikke), valamint védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben (a Charta 19. cikke); a megkülönböztetés tilalma (a Charta 21. cikke); a gyermekek jogai (a Charta 21. cikke); illetve a hatékony jogorvoslathoz való jog (a Charta 47. cikke).

Az EURODAC bevezetése kedvező hatást gyakorol a rabszolgaság és kényszermunka tilalmára, valamint a szabadsághoz és biztonsághoz való jogra. A EU külső határát átlépő harmadik országbeli állampolgárok jobb és pontosabb (biometrikus azonosítók segítségével történő) személyazonosítása hozzájárul a személyazonossággal való visszaélés, az emberkereskedelem (különösen amennyiben kiskorúakról van szó) és a határokon átnyúló bűnözés felderítéséhez, és ezáltal előmozdítja az emberkereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelmet. Hozzájárul továbbá az uniós térségben, az EU területén tartózkodó valamennyi polgár biztonságának fokozásához.

A javaslat kedvezően járul hozzá a gyermekek jogainak védelméhez, illetve a családi élet tiszteletben tartásához való jog védelméhez. Számos nemzetközi védelmet kérelmező személy és az Európai Unióba szabálytalanul érkező harmadik országbeli állampolgár családdal együtt – és sok esetben nagyon fiatal gyermekekkel – utazik. Ha sikerül ujjnyomatadatok és arcképmások segítségével megállapítani a gyermekek személyazonosságát, az segíti a családjuktól szétválasztott gyermekek személyazonosítását, mivel a tagállamok nyomozást végezhetnek, ha az ujjnyomat-találat a gyermekek másik tagállamban való korábbi jelenlétére utal. A javaslat megerősítené továbbá a kísérő nélküli kiskorúak védelmét, akik nem mindig folyamodnak hivatalosan nemzetközi védelemért, vagy megszöknek az ellátásukért felelős gondozóintézetekből vagy gyermekvédő szolgálatoktól.

Az ujjnyomatvételi kötelezettségnek az emberi méltósághoz való jog és a gyermekek jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell eleget tenni. A javaslat megerősíti a tagállamok azon kötelezettségét, miszerint az ujjnyomatvételi eljárást az érintett tagállam nemzeti gyakorlatának megfelelően és az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, valamint az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékoknak megfelelően kell meghatározniuk és alkalmazniuk. Az ujjnyomatvételi eljárás betartására vonatkozó kötelezettség megszegése esetén alkalmazható szankcióknak összhangban kell állniuk az arányosság elvével. Nevezetesen a javaslat kifejezetten kimondja, hogy őrizet ennek kapcsán kizárólag végső eszközként rendelhető el, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megállapítása vagy ellenőrzése céljából szükséges. Ami a gyermekeket illeti, a gyermekektől – és különösen a kisgyermekektől – történő ujjnyomatvételnek a gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával és gyermekbarát módon kell történnie. A vonatkozó rendelkezések biztosítják továbbá, hogy a gyermeket nem tehetik ki semmilyen közigazgatási szankciónak, amennyiben alapos indok támasztja alá az ujjnyomataik vagy arcképmásaik be nem nyújtását, valamint hogy az érintett tagállam hatóságainak, amennyiben gyermekvédelemmel kapcsolatos aggályaik merülnek fel az ujjnyomatvétel megtagadását követően vagy a gyermek ujjbegyei vagy kezei sérültek, a gyermeket a nemzeti gyermekvédelmi hatóságokhoz kell utalniuk.

A javaslat végrehajtása nem sértheti a nemzetközi védelmet kérelmezők vagy az ilyen védelmet élvezők jogait, különös tekintettel a kitoloncolás, kiutasítás vagy kiadatás megtagadására, köztük a személyes adatok harmadik országoknak történő továbbításával összefüggésben is.

A Charta 52. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a személyes adatok védelméhez való jog bármilyen korlátozásának alkalmasnak kell lennie a kitűzött cél megvalósítására, és a korlátozás nem lépheti túl a cél eléréséhez szükséges mértéket. Az emberi jogok európai egyezménye 8. cikkének (2) bekezdése szintén elismeri, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való jog gyakorlásába hatóság csak olyan esetekben avatkozhat be, amikor a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy bűncselekmény megelőzése érdekében szükséges – a jelenlegi javaslatban ez a helyzet áll fenn. A javaslat lehetővé teszi az EURODAC-hoz való hozzáférést terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából, hogy a hatóságok azonosíthassák a külső határokat átlépő harmadik országbeli állampolgárokat, valamint lekérhessék az ilyen személyek korábbi utazásaira vonatkozó adatokat. A személyes adatokkal kapcsolatos biztosítékok az adatokhoz való hozzáféréshez, illetve az adatok javításához és törléséhez való jogra is kiterjednek. Az indokolás fenti 1. fejezetében említett, adatmegőrzési időre vonatkozó korlátozás szintén hozzájárul a személyes adatok tiszteletben tartására vonatkozó alapvető jog érvényesüléséhez.

A javaslat lehetővé teszi az EURODAC-hoz való hozzáférést terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából, hogy a hatóságok azonosíthassák a külső határokat átlépő harmadik országbeli állampolgárokat, valamint lekérhessék az ilyen személyek Unión belüli mozgására vonatkozó adatokat. Ráadásul a kijelölt bűnüldöző hatóságok csak akkor kérhetnek hozzáférést az EURODAC-ban lévő adatokhoz, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az jelentősen hozzájárul majd az adott bűncselekmény megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához. Az ilyen kérelmeket egy kijelölt bűnüldöző hatóság vizsgálja meg annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e az EURODAC-hoz való bűnüldözési célú hozzáférési kérelemre vonatkozó szigorú feltételek.

A javaslat továbbá szigorú adatbiztonsági intézkedéseket határoz meg a feldolgozott személyes adatok biztonságának garantálására, és rendelkezik az adatfeldolgozási tevékenység független adatvédelmi hatóságok általi felügyeletéről, illetve az összes elvégzett lekérdezés dokumentálásáról. A javaslat kimondja továbbá, hogy valamennyi olyan személyes adat tekintetében, amelyet a nemzeti bűnüldöző hatóságok az érintett adatok kivonatolását követően az EURODAC-ban feldolgoznak, a személyes adatoknak a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett feldolgozásáról és a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló új adatvédelmi irányelv rendelkezései az irányadók. A javaslat szigorú szabályokat állapít meg az EURODAC-hoz való hozzáférés tekintetében, és meghatározza a szükséges biztosítékokat. Ezen túlmenően az egyének számára biztosítja a hozzáféréshez, javításhoz, törléshez és jogorvoslathoz – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezik az adatfeldolgozási műveletek független hatóságok általi felügyeletéről. A javaslat tehát teljes mértékben megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartájának, különösen ami a személyes adatok védelmét illeti, és szintén összhangban áll az EUMSZ 16. cikkével, amely mindenki számára biztosítja a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez való jogot.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Jelen javaslat az EURODAC központi rendszer technikai módosításait tartalmazza, hogy ezáltal mindhárom adatkategória tekintetében lehetővé váljék az adatok összehasonlítása és tárolása. Egyéb funkciók beépítése – például életrajzi adatok bevitele az arcképmással együtt – a központi rendszer további módosításait teszik szükségessé.

A jelen javaslathoz kapcsolódó pénzügyi kimutatás tükrözi ezt a változást.

A becsült 29 872 millió EUR költség magában foglalja a központi rendszer technikai korszerűsítését, valamint nagyobb tárolási és átviteli kapacitását. Ezenfelül IT-szolgáltatásokból, szoftverekből és hardverekből áll, valamint fedezi a mind a menedékjoggal, mind az irreguláris migrációval kapcsolatos célokból való, valamennyi adatkategóriára kiterjedő lekérdezések lehetővé tételéhez szükséges felfejlesztést és testre szabást. A becsült összeg tükrözi az eu-LISA számára szükséges kiegészítő személyzet költségeit is.

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

– Az EURODAC alkalmazási körének kiterjesztése a visszatéréssel kapcsolatos ügyekre (az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja): Az új EURODAC-rendelet hatályát kiterjesztették annak érdekében, hogy a tagállamok tárolhassákt és lekérdezhessék olyan harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek adatai, akik nem nyújtottak be nemzetközi védelem iránti kérelmet, és így visszatérési vagy visszafogadási célból képesek legyenek az ilyen személyek azonosítására. Ennek céljából a rendelet új jogalappal, a 79. cikk (2) bekezdésének c) pontjával egészült ki. Ezáltal az EURODAC a migrációs célok szélesebb körére kiterjedő adatbázissá válik és immár nem csupán a Dublin III. Rendelet hatékony végrehajtását szolgálja, jóllehet e funkciója továbbra is fontos szempontot jelent majd. Jelenleg az EURODAC kizárólag az irreguláris migránsoktól és a nemzetközi védelmet kérelmezőktől vett ujjnyomatadatokat veti össze a menekültügyi adatokkal, hiszen az egy menekültügyi adatbázis. Az irreguláris migránsoktól a külső határokon vett ujjnyomatadatoknak a valamely tagállam területén jogellenes tartózkodáson ért harmadik országbeli állampolgárok ujjnyomatadataival való összehasonlítására a jelenlegi rendszer nem alkalmas.

Az EURODAC alkalmazási körének kiterjesztésével az illetékes tagállami bevándorlási hatóságok továbbíthatják és összehasonlíthatják majd az olyan, jogellenes tartózkodáson ért harmadik országbeli állampolgárok adatait, akik nem kérnek menedékjogot és esetlegesen észrevétlenül mozognak az Európai Unión belül. A keresési találattal kapott információknak köszönhetően az illetékes tagállami hatóságok könnyebben azonosíthatják majd a területükön jogellenes tartózkodáson ért harmadik országbeli állampolgárokat visszatérési célokból. Emellett ezek az információk okmánypótlási és visszafogadási célokból is fontos bizonyítékként szolgálhatnak.

– A dublini eljárás elsőbbségének biztosítása (a 15. cikk (4) bekezdése és a 16. cikk (5) bekezdése): a rendeletet olyan rendelkezéssel egészítették ki, amelynek értelmében ha az ujjnyomat-találat arra utal, hogy az Európai Unióban menedékkérelmet nyújtottak be, a lekérdezést végző tagállamnak biztosítania kell, hogy az érintett egyén esetében módszeresen a dublini eljárást alkalmazzák, és nem pedig a visszatérési eljárást. Ez annak garantálásához szükséges, hogy amennyiben a központi rendszer ugyanazon személyre vonatkozóan több találatot ad ki, az EURODAC-keresést végző tagállamnak ne legyen kétsége afelől, hogy melyik eljárást kell alkalmaznia, és egyetlen nnemzetközi védelmet kérelmező személyt se küldjenek vissza származási országába vagy valamely harmadik országba a visszaküldés tilalmának elvének megsértésével. Így ennek lehetővé tétele céljából a javaslat bevezeti a „találatok hierarchiája” fogalommeghatározást.

– Ujjnyomat- és arcképmás-vételi kötelezettség (2. cikk): a javaslat világosan kimondja a tagállamok azon kötelezettségét, miszerint a személyek mindhárom kategóriája tekintetében ujjnyomatokat és arcképmásokatt kell venniük és továbbítaniuk, valamint biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok kötelezővé tegyék ezen intézkedéseket a nemzetközi védelmet kérelmezőkre és a harmadik országbeli állampolgárokra vagy hontalan személyekre nézve, hogy e kötelezettségnek tudatában legyenek. Az ujjnyomatvételi kötelezettség mindig is létezett a 603/2013/EU rendelet 29. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint, és arról az érintett tájékoztató füzet formájában kapott tájékoztatást. Ez a cikk lehetővé teszi továbbá a tagállamok számára, hogy a nemzeti jogukkal összhangban szankciókat vezessenek be azon személyek ellen, akik megtagadják az arcképmás-felvételt vagy nem hajlandók alávetni magukat az ujjnyomatvételi eljárásnak, adott esetben az Eurodac-rendelet végrehajtásáról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentummal összhangban, amely meghatározza a tagállamok által az ujjnyomatvétel során követendő bevált gyakorlatot 20 . Mindazonáltal új rendelkezéseket határoztak meg annak biztosítása érdekében, hogy a kiskorúaktól – és különösen a kisgyermektől – történő ujjnyomatvétel és arcképmás-készítés a gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával és gyermekbarát módon történjék. E rendelkezések biztosítják továbbá, hogy a kiskorúakat nem tehetik ki semmilyen közigazgatási szankciónak, ha nem vetik alá magukat az ujjnyomatvételnek vagy arcképmás-készítésnek, amennyiben alapos indok támasztja alá az ujjnyomataik vagy arcképmásaik be nem nyújtását, valamint hogy az érintett tagállam hatóságainak, amennyiben gyermekvédelemmel kapcsolatos aggályaik merülnek fel az ujjnyomatvétel vagy arcképmás-készítés megtagadását követően vagy a gyermek ujjbegyei vagy kezei sérültek, a gyermeket a nemzeti gyermekvédelmi hatóságokhoz kell utalniuk.

– Az érintett személyes adatainak tárolása (12., 13. és 14. cikk): Az EURODAC korábban mindig ujjnyomatokkal működött, és az érintettről – a neme kivételével – semmilyen más személyes adatot nem tároltak benne. Az új javaslat immár lehetővé teszi az érintett személyes adatainak – ideértve a nevét (neveit), életkorát, születési dátumát, állampolgárságát és személyazonosító okmányait –, valamint arcképmásának tárolását. A személyes adatok tárolásának köszönhetően a bevándorlási és menekültügyi hatóságok könnyen azonosíthatnak egy adott személyt, anélkül, hogy ezért az információért közvetlenül meg kellene keresniük egy másik tagállamot. Egy személy személyes adatai a központi rendszerből kizárólag „van találat/nincs találat” alapon kérhetők le. Ez az ilyen adatokhoz való hozzáférési jog védelme érdekében történik így, azaz amennyiben a rendszer nem jelez ujjnyomat- vagy arcképmás-találatot, a személyes adatok nem kérhetők le.

A Dublini Rendelet alkalmazásában az EURODAC-ot frissíteni kell a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamra vonatkozó új információkkal, miután a kérelmezőt egy másik tagállamhoz utalták. Ezáltal egyértelmű lesz, hogy melyik tagállam felelős az átdolgozott Dublini Rendelet szerint, amennyiben egy kérelmező megszökik vagy valamely másik tagállamban nyújt be menedékjog iránti kérelmet a tagállamok közötti elosztási eljárást és az ujjnyomattalálatot követően.

– Biometrikus azonosítók (2., 15. és 16. cikk): A jelenlegi EURODAC-rendelet kizárólag ujjnyomatadatok összehasonlítását teszi lehetővé. 2015-ben az európai migrációs stratégia javasolta, hogy az EURODAC-ot egészítsék ki más biometrikus azonosítókkal, ezáltal valamelyest csökkentve azokat a nehézségeket, amelyekkel a tagállamok gyakran szembesülnek a sérült ujjbegyek vagy az ujjnyomatvételi eljárás megtagadása miatt 21 . Ez a javaslat előírja a tagállamok számára, hogy készítsenek arcképmást az érintettről a központi rendszerbe való továbbítás céljára, valamint rendelkezéseket tartalmaz az ujjnyomatok és az arcképmások együttes összehasonlítására, illetve az arcképmások külön, bizonyos meghatározott feltételek mellett történő összehasonlítására. Az arcképmások központi rendszerbe való integrálásának köszönhetően a jövőben arcfelismerő szoftverrel végzett lekérdezésekre is mód nyílik.

A tagállamok továbbra is mind a tíz ujjról vesznek lenyomatot sík és átforgatott nyomat formájában, és ez immár a valamely tagállamban szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra is vonatkozik majd, mivel a pontos összehasonlításhoz mind a három kategória esetében ugyanaz az ujjnyomatsor szükséges.

– Az összes adat összes kategóriájának összehasonlítása és továbbítása (15. és 16. cikk): míg a 603/2013/EU rendelet szerint mindössze két ujjnyomat-kategóriát tároltak, és az adatokat kizárólag a nemzetközi védelmet kérelmezők ujjnyomatadataival összevetve lehetett lekérdezni, ezentúl mindhárom adatkategória tekintetében tárolni fogják az ujjnyomat- és arcképadatokat, és azok összehasonlíthatók lesznek egymással. Ennek köszönhetően a tagállami bevándorlási hatóságok megbizonyosodhatnak arról, hogy egy szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgár kért-e menedékjogot valamely tagállamban vagy szabálytalanul lépett-e be az EU-ba a külső határokon keresztül. A tagállamok hasonlóképpen ellenőrizhetik, hogy egy adott személy, akit a külső határ szabálytalan átlépése közben fogtak el, tartózkodott-e már korábban szabálytalanul egy másik tagállamban. A lekérdezések körének kiterjesztésével modellezni lehet az irreguláris mozgásokat és továbbutazásokat az Európai Unió egész területén, és ezáltal még érvényes úti okmányok hiányában is megállapítható az érintett személyazonossága .

– Az ujjnyomatvétel alsó korhatárának 6 évre történő csökkentése (10., 13. és 14. cikk): korábban az ujjnyomatvétel alsó korhatára mindig 14 év volt. A Bizottság Közös Kutatóközpontjának „Ujjnyomat-felismerés gyermekek esetében” című tanulmánya 22 szerint a hatéves vagy annál idősebb gyermekektől vett ujjnyomat felhasználható automatizált összehasonlító alkalmazásoknál – például az EURODAC-ban –, ha kellő gondosságot fordítanak a jó képminőségre.

Valójában számos tagállam vesz ujjnyomatot hatévesnél fiatalabb gyermekektől nemzeti célokra, például útlevél vagy biometrikus tartózkodási engedély kiállítása során.

Számos nemzetközi védelmet kérelmező személy és az Európai Unióba szabálytalanul érkező harmadik országbeli állampolgár családdal együtt – és sok esetben nagyon fiatal gyermekekkel – utazik. Ha sikerül ujjnyomatadatok és arcképmások segítségével megállapítani a gyermekek személyazonosságát, az segíti a családjuktól szétválasztott gyermekek személyazonosítását, mivel a tagállamok nyomozást végezhetnek, ha az ujjnyomat-találat a gyermekek másik tagállamban való korábbi jelenlétére utal. A javaslat megerősítené továbbá a kísérő nélküli kiskorúak védelméts, akik nem mindig folyamodnak hivatalosan nemzetközi védelemért, vagy megszöknek az ellátásukért felelős gondozóintézetekből vagy gyermekvédő szolgálatoktól. A jelenlegi jogi és technikai keret nem nyújt lehetőséget személyazonosságuk megállapítására. Az EURODAC-rendszer tehát alkalmas lehet az EU-ban úti okmányok nélkül megtalált harmadik országbeli gyermekek nyilvántartásba vételére, hogy ezáltal könnyebben nyomon követhetők legyenek és ne essenek kizsákmányolás áldozatául.

– Adatmegőrzés (17. cikk): A nemzetközi védelmet kérelmezők adatainak megőrzési ideje változatlanul 10 év marad. Ez annak biztosítását szolgálja, hogy a tagállamok nyomon követhessék az Európai Unión belüli továbbutazásokat a nemzetközi védelmi jogállás elnyerését követően, amikor az érintett nem jogosult másik tagállamban való tartózkodásra. Tekintettel arra, hogy az átdolgozott Dublini Rendelet hatálya kiterjed majd a nemzetközi védelem kedvezményezettjeire is, ez az adat felhasználható lesz a menekültek vagy oltalmazotti jogállást elnyert személyek visszaküldésére abba a tagállamba, ahol ilyen védelemben részesítették őket.

A menedékjog iránti kérelemért nem folyamodó, az EU-ban szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok ujjnyomatadatait öt évig őrzik meg. Ennek oka, hogy az EURODAC immár nem csupán a menedékkérők adatbázisa, és ezen adatok hosszabb ideig történő megőrzése szükséges az irreguláris migráció és az EU-n belüli továbbutazások megfelelő nyomon követésének biztosításához. Ez a tárolási időtartam megegyezik a migrációs céllal érkező személyekre a 2008/115/EK visszatérési irányelv 11. cikke értelmében kiszabható belépési tilalom maximális időtartamával, a vízummal kapcsolatos információk adatmegőrzési idejével (a vízumrendelet 31. cikke), valamint a határregisztrációs rendszerben szereplő adatok tárolására javasolt időtartammal (a határregisztrációs rendszerről szóló rendelet 31. cikke).

– Az adatok korábbi törlése (18. cikk): az adatok korábbi törlésével kapcsolatos szabályok azonosak maradnak az olyan nemzetközi védelmet kérelmezők, irreguláris harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek esetében, akik állampolgárságot szereznek. A központi rendszerben ezen személyekre vonatkozóan tárolt adatokat az előírt időtartamnál korábban törlik, mivel az állampolgárság megszerzésével az érintettek immár nem tartoznak az EURODAC hatálya alá.

Az adatokat ezentúl nem törlik az előírt időtartamnál korábban azon szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy a hontalan személyek esetében, akik tartózkodásra jogosító engedélyt kaptak vagy elhagyták az Európai Unió területét. Ezen adatokat meg kell őrizni arra az esetre, ha a tartózkodásra jogosító engedély – amely általában csak korlátozott beutazást vagy otttartózkodást tesz lehetővé – lejárna és az érintett túllépné az engedélyezett időtartamot, vagy ha a szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgár, aki visszatért valamely harmadik országba, újból irreguláris módon kísérelne meg belépni az EU területére.

– Az EU-ban szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok adatainak megjelölése (a 19. cikk (4) és (5) bekezdése): Jelenleg az EURODAC-rendelet szerint az olyan szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok adatait, akik nem folyamodnak az Európai Unióban menedékjog iránti kérelemért, a tartózkodásra jogosító engedély megszerzése után, az előírt időtartamnál korábban törlik. A javaslat változásokat vezet be e tekintetben, lehetővé téve ezen adatok megjelölését az előírt időtartamnál korábbi törlésük helyett, így amikor valamely tagállam lekérdezést végez az EURODAC-ban és a központi rendszer megjelölt találatot ad ki, az adott tagállam azonnal megbizonyosodhat afelől, hogy a területén szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgár számára egy másik tagállam már tartózkodásra jogosító engedélyt bocsátott ki. Ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy az érintettet a visszatérési irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében visszaküldjék abba a tagállamba, ahol a tartózkodásra jogosító engedélyt kiállították számára.

A nemzetközi védelmet kérelmezők adataihoz való bűnüldözési célú hozzáférést három év után zárolják; mindazonáltal bűnüldözési célból nem zárolják azoknak az EU-ban szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak az adatait , akik nem folyamodnak menedékjog iránti kérelemért és ideiglenes tartózkodásra jogosító engedélyt kaptak. Ez biztosítja, hogy az adatok akkor is lekérdezhetők maradjanak, ha a tartózkodásra jogosító engedély az ötéves adatmegőrzési időtartam letelte előtt lejár, . E tekintetben a menedékkérők adatait továbbra is eltérően kezelik majd, mivel a menedékkérőknek – akik nemzetközi védelmet élveznek – nagyobb az esélyük tartózkodásra jogosító engedélyük meghosszabbítására vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító engedély megszerzésére.

– Az EURODAC-ból származó információk megosztása harmadik országokkal (38. cikk): a jelenlegi rendelet értelmében szígorúan tilos az ilyen információk harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel vagy magánjogi szervezetekkel való megosztása. Az EURODAC hatályának annak érdekében történő kiterjesztése, hogy a tagállamok visszatérési és visszafogadási célokból hatékonyabban felhasználhassák az EURODAC-adatokat a területükön szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok azonosítására és okmánypótlására, mindenképpen szükségessé teszi bizonyos körülmények között a harmadik országokkal való adatmegosztást – a visszatérés törvényes és kizárólagos céljára. Ezért a javaslat külön rendelkezést tartalmaz, amely lehetővé teszi a harmadik országokkal való visszatérési célú adatmegosztást, igen szigorú feltételekhez kötve az adatok megosztásának módját. Ezenfelül szigorúan megtiltja az EURODAC-hoz való hozzáférést olyan harmadik országok számára, amelyek nem csatlakoztak a Dublini Rendelethez, és nem teszi lehetővé azt sem, hogy valamely tagállam egy harmadik ország számára ellenőrizzen adatokat az EURODAC-ban. A harmadik országokkal való adatmegosztásról szóló rendelkezés beillesztésével az EURODAC összhangba kerül a többi adatbázissal – köztük a VIS-szel és a határregisztrációs rendszerrel –, amelyek hasonló rendelkezéseket tartalmaznak a visszatérési célú adatmegosztásra vonatkozóan.

– A bűnüldöző hatóságok és az EUROPOL hozzáférése (a 20. cikk (3) bekezdése): kisebb módosítások történtek a bűnöldöző hatóságok hozzáférésére vonatkozó rendelkezésekben annak biztosítása érdekében, hogy a központi rendszerben tárolt adatok mindhárom kategóriája összehasonlítható legyen a bűnüldözési célú lekérdezések során, illetve hogy a jövőben lehetővé váljanak az arcképmás alapján történő lekérdezések.

– Az Európai Határ- és Parti Őrség és az EASO-tagállamok szakértői általi ujjnyomatvétel engedélyezése (a 10. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk (7) bekezdése: a javaslat lehetővé teszi, hogy – valamely tagállam hatáskörében – az Európai Határ- [és Part]védelmi Ügynökség és az adott tagállamba az EASO égisze alatt kihelyezett tagállami menekültügyi szakértők ujjnyomatokat vegyenek és továbbítsanak az EURODAC-ba az érintett tagállam nevében. A javaslat e tevékenységek végzését azokra a területekre korlátozza, ahol azt mindkét ügynökség mandátuma lehetővé teszi (nevezetesen a külső határokon az irregulárisan belépők és a menedékkérők esetében).

– Statisztikák (9. cikk): az EURODAC-adatok nagyobb átláthatóságának biztosítása érdekében módosítások történtek a közzétételre kerülő statisztikák típusára és az eu-LISA általi közzététel gyakoriságára vonatkozóan. Új rendelkezéseket illesztettek be, amelyek lehetővé teszik az EURODAC-ból nyert statisztikai adatok megosztását az illetékes a bel- és igazságügyi ügynökségekkel elemzések és kutatások céljára. Az eu-LISA által ilyen célból készített statisztikák nem tartalmazhatnak neveket, egyéni születési dátumokat vagy bármely egyéb olyan személyes adatot, amely lehetővé teheti az érintett azonosítását. Ezenfelül módosítások történtek annak céljából is, hogy a Bizottság ad hoc statisztikák készítésére kérhesse fel az eu-LISA-t.

– A központi rendszer felépítése és üzemeltetési igazgatása (4. és 5. cikk): változott a kommunikációs infrastruktúra is annak érdekében, hogy lehetővé tegye a központi rendszer számára az Eurodomain használatát, ami jelentős megtakarításokat eredményez majd. A DubliNet üzemeltetési igazgatását, mely hálózat a Dublini Rendelet céljaira meglévő külön kommunikációs infrastruktúraként szolgál, ugyancsak belefoglalták a rendszer felépítésébe, és így biztosítható lesz, hogy annak pénzügyi és üzemeltetési igazgatása egyaránt átkerül az eu-LISA-hoz, amely jelenleg csak az üzemeltetési igazgatásáért felelős a Bizottsággal (DG HOME) aláírt külön egyetértési megállapodás alapján.

– Tájékoztatás a téves találatokról (a 26. cikk (6) bekezdése): A tagállamoknak ezentúl kizárólag az eu-LISA-t kell tájékoztatniuk arról, ha a központi rendszerbe téves találat érkezik, és az eu-LISA számára továbbítaniuk kell az adott találatra vonatkozó információkat, hogy az ügynökség ezáltal törölhesse a tévesen regisztrált adatokat az adatbázisból. Az eu-LISA a jövőben statisztikákat állít össze a bejelentett téves találatok számáról, így immár nem lesz szükség arra, hogy a Bizottságot közvetlenül tájékoztassák egy esetleges téves találatról.

– Valós személyes adatok felhasználása tesztelési célra (az 5. cikk (1) bekezdése): A EURODAC központi rendszerének tesztelése során az eu-LISA kizárólag „hamis adatokat” használhatott a tesztelési környezetben és az új technológiák tesztelése céljára, így a felhasznált adatok miatt a teszteredmények nem voltak kielégítőek. A javaslat lehetővé teszi valós személyes adatok felhasználását a központi rendszer diagnosztikai és karbantartási tesztelésének céljára, és immár új technológiák és technikák alkalmazására is lehetőség nyílik; ezekre igen szigorú feltételek mellett és a tesztelési célú adatok anonimizálásával kerül sor, hogy az adatokat egyéni azonosításra ne lehessen felhasználni.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

2016/0132 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

[az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet] hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását,  valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását Õ szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdése e) pontjára,  79. cikke (2) bekezdése c) pontjára, Õ 87. cikke (2) bekezdése a) pontjára és 88. cikke (2) bekezdése a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ê 603/2013 (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(1)Az dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendeletet 23 és a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 8-i 407/2002/EK tanácsi rendeletet 24  (EU) 603/2013 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 25 Õ jelentősen módosítani kell. Az egyértelműség érdekében az említett rendeleteket át kell dolgozni.

ê 603/2013 (2) preambulumbekezdés

(2)A közös menekültpolitika – ideértve a közös európai menekültügyi rendszert is – lényeges alkotóelemét képezi az Európai Unió azon célkitűzésének, hogy fokozatosan létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségét, amely nyitva áll azok előtt, akik kényszerítő körülmények miatt keresnek nemzetközi védelmet az Unión belül.

ê 603/2013 (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(3)Az Európai Tanács 2004. november 4-i ülésén elfogadta a hágai programot, amely meghatározta a 2005–2010 közötti időszakban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben megvalósítandó célokat. A 2008. október 15–16-i Európai Tanács által jóváhagyott Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum szorgalmazta a közös európai menekültügyi rendszer létrehozásának befejezését egy olyan egységes menedékjogi eljárás kialakítása révén, amely a menekültek és a kiegészítő védelemre jogosult személyek számára közös garanciákat és egységes jogállást biztosít.

ê 603/2013 (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(4)Az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i (EU) […/…] rendelet 26 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 alkalmazása érdekében meg kell állapítani a nemzetközi védelmet kérelmező személyek és az Unió külső határainak jogellenes átlépése miatt letartóztatott személyek személyazonosságát. Az (EU) […/…] rendelet, és különösen annak [..] és [..] cikke hatékony alkalmazása érdekében kívánatos továbbá, hogy az egyes tagállamok számára lehetséges legyen annak ellenőrzése, hogy az adott tagállam területén jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy kért-e nemzetközi védelmet valamely másik tagállamban.

ê 603/2013 (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(5)Az ujjlenyomat ð biometrikus azonosítás ï e személyek pontos személyazonossága megállapításának lényeges eleme. Létre kell hozni a felvett ujjlenyomatadatokat ð és arcképmásokat ï összehasonlító rendszert.

ê 603/2013 (6) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(6)Ennek érdekében a Bizottságon belül létre kell hozni az úgynevezett Eurodac rendszert, amely egy központi rendszerből áll, és az ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï számítógépes központi adatbázisaként működik, továbbá a tagállamok és a központi rendszer (a továbbiakban: a kommunikációs infrastruktúra) közötti elektronikus adatátvitelt szolgálja (a továbbiakban: a kommunikációs infrastruktúra).

ò új szöveg

(7)Az (EU) […/…] rendelet alkalmazása és végrehajtása céljából olyan különálló kommunikációs infrastruktúrát is biztosítani kell, amelyet a tagállamok menekültügyi hatóságai a nemzetközi védelmet kérelmezőkkel kapcsolatos információcsere céljából használhatnak. E biztonságos elektronikus adatátviteli eszköz elnevezése „DubliNet”, amelyet az eu-LISA irányít és működtet.

ê 603/2013 preambulumbekezdés 7 (kiigazított szöveg)

(8)A Hágai Program szorgalmazta az Unió létező adatnyilvántartó rendszereihez történő hozzáférés javítását. Továbbá, a Stockholmi Program megfelelően célzott adatgyűjtést, valamint az információcsere és eszközeinek fejlesztését szorgalmazta, főleg bűnüldözési célokból.

ò új szöveg

(9)2015-ben a menekültügyi és migrációs előtérbe hozta, hogy egyes tagországok milyen kihívásokkal találkoztak, amikor ujjnyomatot kívántak venni azon jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgároktól vagy hontalan személyektől, akik megpróbálták kikerülni a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárásokat. „Európai migrációs stratégia” című 2015. május 13-i közleményében 28 a Bizottság megjegyezte, hogy „A tagállamok ugyancsak kötelesek maradéktalanul végrehajtani a migránsok határokon történő ujjnyomatvételére vonatkozó szabályokat”, és javasolta továbbá, hogy „A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogyan lehetne több biometrikus azonosítót használni az Eurodac rendszeren keresztül (például arcfelismerő technikák alkalmazása digitális fotókon)”.

(10)E rendelet – annak érdekében, hogy segítsen a tagállamoknak megbirkózni az ujjnyomatvétel nem teljesítésével kapcsolatos kihívásokkal – végső esetben lehetővé teszi az arcképmás ujjnyomat nélküli összehasonlítását is, amennyiben az ujjhegyek – akár szándékos – sérülése vagy amputálása miatt lehetetlen ujjnyomatot venni a harmadik országbeli állampolgártól vagy hontalan személytől. A tagállamoknak mindent meg kell próbálniuk annak érdekében, hogy az arcképmás összehasonlítása előtt ujjnyomatot vegyenek az érintettől, amennyiben az ujjnyomatvétel nem teljesítése az egyén ujjhegyeinek állapotától eltérő indokokkal függ össze. Az arcképmások és az ujjnyomatok együttes használata révén csökkenthető a regisztrált ujjnyomatok mennyisége, míg a személyazonosítás pontosságát tekintve az eredmény változatlan marad.

(11)A menekültügy kezelésére irányuló átfogó erőfeszítések, és különösen az irreguláris migráció csökkentésére és eltántorítására irányuló erőfeszítések alapvető részét képezi az Unióban jogosulatlanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése, az uniós jog alapelveinek számító alapvető jogokkal, valamint a nemzetközi joggal – ideértve a menekültek védelmére vonatkozó és emberi jogi kötelezettségeket is – összhangban, valamint a 2008/115/EK 29 irányelv rendelkezéseinek megfelelően. A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérését szolgáló uniós rendszert hatékonyabbá kell tenni ahhoz, hogy megmaradjon a polgárok uniós migrációs és menekültügyi rendszerbe vetett bizalma, és ezt a védelemre szorulók védelmét célzó erőfeszítésekkel egyidejűleg kell biztosítani.

(12)A tagállamok nemzeti hatóságai nehézségeket tapasztalnak a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok személyazonosítása terén, mivel utóbbiak megtévesztő módon próbálnak kibújni az azonosítás alól, valamint megakadályozni a visszaküldésük vagy visszafogadásuk céljából történő okmánypótlási eljárásokat. Ezért elengedhetetlen biztosítani, hogy az EU-ban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokról és hontalan személyekről információkat gyűjtsenek, azokat az Eurodac-ba továbbítsák, és összehasonlítsák a nemzetközi védelmet kérelmezők és az Unió külső határainak jogellenes átlépése miatt letartóztatott harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának megállapítása céljából, személyazonosításuk és az okmánypótlás megkönnyítése, visszatérésük és visszafogadásuk biztosítása, valamint a személyazonossággal való visszaélés csökkentése érdekében. Ez várhatóan hozzájárul továbbá a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének és visszafogadásának biztosításához szükséges adminisztratív eljárások időtartamának csökkentéséhez, ideértve azon időszakot is, amíg kitoloncolásuk bekövetkeztéig őrizetben kell őket tartani. Lehetővé kell tennie továbbá azon tranzit harmadik országok meghatározását, amelyek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt visszafogadhatják.

(13)A visszatérési politika jövőjéről szóló 2015. október 8-i következtetéseiben a Tanács támogatta a Bizottság azon kezdeményezését, hogy feltérképezi az Eurodac-rendelet alkalmazási körének és céljának kiterjesztési lehetőségeit a célból, hogy az adatok felhasználhatóak lehessenek visszatérés céljából. 30 . A tagállamoknak rendelkezniük kell a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy felderíthessék az illegális migrációt és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok Unión belüli továbbutazását. Ezért az Eurodac-ban tárolt adatokat az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok kijelölt hatóságai által végzett összehasonlítás céljára.

(14)A határigazgatást és a biztonságot előmozdító megerősített és intelligens információs rendszerekről szóló bizottsági közlemény 31 hosszú távú célkitűzésként emeli ki az információs rendszerek hatékonyabb interoperabilitásának szükségességét, amelyet az Európai Tanács és a Tanács is azonosított. A Bizottság a közleményben információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó szakértői csoport létrehozását javasolja, amely a határigazgatást és biztonságot szolgáló információs rendszerek interoperabilitásának jogi és technikai megvalósíthatóságával foglalkozik. E csoportnak meg kell vizsgálnia a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS) és a Vízuminformációs Rendszerrel (VIS) való interoperabilitás létrehozásának szükségességét és arányosságát, valamint azt, hogy felül kell-e vizsgálni a bűnüldözés EURODAC-hoz való hozzáférésének jogi keretét.

ê 603/2013 (8) preambulumbekezdés

(15)A terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben alapvető fontosságú, hogy a bűnüldöző hatóságok feladataik ellátásához teljes körű és naprakész információkkal rendelkezzenek. Az Eurodacban tárolt információkra a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározatban 32 említett terrorcselekmények vagy az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatban 33 említett egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából van szükség. Ezért az Eurodacban tárolt adatokat az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok kijelölt hatóságai és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) által végzett összehasonlítás céljára.

ê 603/2013 (9) preambulumbekezdés

(16)A bűnüldöző hatóságok részére az Eurodachoz való hozzáférés céljából biztosított hatáskörök nem sérthetik a nemzetközi védelmet kérelmező személy azon jogát, hogy kérelmét az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően időben elbírálják. Ezen felül Eurodac-találat esetén a további nyomon követés sem sértheti ezt a jogot.

ê 603/2013 (10) preambulumbekezdés

(17)A bel- és igazságügyi együttműködés területén az európai adatbázisok közötti hatékonyság fokozásáról, interoperabilitásuk javításáról és szinergiahatásaikról szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett 2005. november 24-i közleményében a Bizottság felvetette, hogy a belső biztonságért felelős hatóságok számára hozzáférést kellene biztosítani az Eurodachoz olyan jól körülhatárolt esetekben, amikor alapos a gyanúja annak, hogy a terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény elkövetője folyamodott nemzetközi védelemért. Közleményében a Bizottság megállapította továbbá, hogy az arányosság elve megköveteli, hogy az Eurodacban e célból csak kényszerítő közbiztonsági érdek esetén legyen lehetséges a keresés, azaz ha az azonosítandó bűnelkövető vagy terrorista által elkövetett cselekmény oly mértékben üldözendő, hogy igazolja a büntetlen előéletű személyek adatait tartalmazó adatbázisban végrehajtott keresést; a Bizottság következésképpen megállapította, hogy a belső biztonságért felelős hatóságok számára lényegesen magasabb követelményszintet kell előírni az Eurodacban végrehajtott kereséshez, mint a büntetőügyi adatbázisokban végrehajtott keresések esetében.

ê 603/2013 (11) preambulumbekezdés

(18)Az Europol kulcsszerepet játszik a tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló bűncselekmények felderítése terén folytatott együttműködés elősegítésében azáltal, hogy az Unió egész területén támogatja a bűncselekmények megelőzését, elemzését és kivizsgálását. Következésképp az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatnak 34 megfelelően az Europol számára – feladatainak keretében – ugyancsak hozzáférést kell biztosítani az Eurodachoz.

ê 603/2013 (12) preambulumbekezdés

(19)Az Europol kérelme az Eurodac-adatokkal való összehasonlításra kizárólag egyedi esetekben, különleges körülmények fennállása esetén, és szigorú feltételek mellett engedélyezhető.

ê 603/2013 (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(20)Mivel az Eurodacot a Dublini Egyezmény alkalmazásának megkönnyítése céljából hozták létre, az Eurodachoz terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében való hozzáférés az Eurodac eredeti céljának megváltozását jelenti, amely beavatkozik azon személyek magánéletének tiszteletben tartásához való alapvető jogba, akiknek a személyes adatait az Eurodacban feldolgozzák. ð Az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban, ï Ee beavatkozásnak meg kell felelnie a jogszabályoknak, amelyeket megfelelő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy lehetővé tegyék az egyének magatartásának kiigazítását, védenie kell az egyéneket az önkényességgel szemben, és megfelelő egyértelműséggel kell megjelölnie, hogy az illetékes hatóságok milyen mértékű mérlegelési jogkört gyakorolhatnak, és milyen módon. Egy demokratikus társadalomban Mminden beavatkozásnak ð ténylegesen általános érdekű célkitűzést ï szükségszerű módon jogos és arányos érdek védelmét kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogos céllal.

ê 603/2013 (14) preambulumbekezdés

(21)Jóllehet az Eurodac létrehozásának eredeti célja nem tette szükségessé annak biztosítását, hogy a hatóságok látens ujjnyomatok – bűncselekmények helyszínén talált daktiloszkópiai nyomok – alapján kérhessék adatok összehasonlítását az adatbázisban tárolt adatokkal, ez a lehetőség alapvető fontosságú a rendőrségi együttműködés területén. Az olyan esetekben, amikor alapos okkal feltételezhető, hogy az elkövető vagy az áldozat az e rendelet hatálya alá tartozó valamelyik kategóriába tartozhat, a látens ujjnyomatok és az Eurodacban tárolt ujjlenyomatadatok összehasonlításának lehetősége a terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy kivizsgálását elősegítő rendkívül értékes eszközt ad a kijelölt tagállami hatóságok kezébe például abban az esetben, ha egy bűncselekmény helyszínén a látens ujjnyomatokon kívül nem található más bizonyíték.

ê 603/2013 (15) preambulumbekezdés

(22)E rendelet megállapítja továbbá azokat a feltételeket, amelyek mellett a terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében az ujjlenyomatadatok Eurodac-adatokkal történő összehasonlítására irányuló kérések engedélyezhetők, valamint azokat a szükséges garanciákat, amelyek biztosítják azon személyeknek a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogát, akiknek a személyes adatait az Eurodacban feldolgozzák. E feltételek szigorú jellege azt tükrözi, hogy az Eurodac adatbázis olyan személyek ujjlenyomatadatait tartja nyilván, akikről nem feltételezhető, hogy terrorcselekményt vagy egyéb súlyos bűncselekményt követtek el.

ê 603/2013 (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(23)Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi nemzetközi védelmet kérelmező és nemzetközi védelmet élvező személy azonos bánásmódban részesüljön, valamint az Unió menekültügyi vívmányaival – különösen a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek menekültként vagy nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 35 –, valamint a(z) 604/2013/ EU rendelettel való összhang megteremtése érdekében helyénvaló e rendelet hatályaát kiterjeszteni  kiterjed Õ a kiegészítő védelmet kérelmező vagy arra jogosult személyekre is.

ê 603/2013 (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(24)A tagállamok számára elő kell írni továbbá, hogy késedelem nélkül vegyenek és továbbítsanak ujjlenyomatadatokat valamennyi nemzetközi védelmet kérelmező személytől, valamint az egyes tagállamok külső határának jogellenes átlépése miatt letartóztatott, ð vagy valamely tagállamban jogellenesen tartózkodó ï 14. ð hatodik ï életévét betöltött valamennyi harmadik országbeli állampolgártól vagy hontalan személytől.

ò új szöveg

(25)A nemzetközi védelmet nem kérelmező kísérő nélküli kiskorúak és a családjuktól esetlegesen elszakított gyermekek védelmének megerősítése érdekében a központi rendszerben való tárolás céljából ujjnyomatot is kell venni és arcképmást is kell készíteni annak elősegítése céljából, hogy megállapíthassák a gyermek azonosságát, valamint támogathassák a tagállamot az esetlegesen más tagállamban élő családtagok vagy kötelékek felkutatásában. A családi kötelékek megállapítása a családegyesítés kulcsfontosságú eleme, és szorosan kapcsolódik a gyermek mindenek felett álló érdekének megállapításához, és adott esetben a tartós megoldás kialakításához.

(26)E rendelet végrehajtása során a tagállamok a kiskorú mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva kötelesek eljárni. Amennyiben a megkereső tagállam megállapítja, hogy az Eurodac-adatok gyermekre vonatkoznak, ezen adatokat csak a megkereső tagállam használhatja fel bűnüldözési célokból, az adott állam kiskorúakra vonatkozó törvényeivel összhangban, valamint szem előtt tartva azon kötelezettséget, hogy elsődlegessé kell tenni a gyermek mindenekfelett álló érdekét.

ê 603/2013 (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(27)Pontos szabályokat kell megállapítani ezen ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï központi rendszerhez való továbbítására, ezen ujjlenyomatadatoknak, ð arcképmásoknak ï és más lényeges  személyes Õ adatoknak a központi rendszerben való nyilvántartására, tárolására, összehasonlítására más ujjlenyomattadatokkal ð és arcképmásokkal ï, az összehasonlítások eredményeinek továbbítására, valamint a nyilvántartott adatok jelölésére és törlésére. Ezek a szabályok a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek különböző csoportjaira nézve eltérőek lehetnek, illetve az adott csoportok jellegéhez kell igazodniuk.

ê 603/2013 (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(28)A tagállamok biztosítják, hogy az ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï továbbítása a számítógépes ujjlenyomat- ð és arcképfelismerő ï felismerő rendszer általi összehasonlítás céljára megfelelő minőségben történjen. Az Eurodachoz hozzáféréssel rendelkező valamennyi hatóságnak gondoskodnia kell a megfelelő képzésről és a szükséges műszaki felszerelésekről. Az Eurodachoz hozzáféréssel rendelkező hatóságoknak tájékoztatniuk kell a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző, az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 által létrehozott európai ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség  eu-LISA Õ) az adatok minőségével kapcsolatban tapasztalt egyedi nehézségekről, azok megoldása érdekében.

ê 603/2013 (20) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(29)Az ujjlenyomatadatok vételének ð és arcképmások ï készítésének és/vagy továbbításának bármely ideiglenes vagy tartós kivitelezhetetlensége – olyan okokból kifolyólag, mint az adatok megfelelő összehasonlításhoz elégtelen minősége, műszaki problémák, az egészség védelméhez kapcsolódó okok, vagy mert az érintett rajta kívül álló ok miatt alkalmatlan vagy nem képes arra, hogy tőle ujjlenyomatot vegyenek ð és róla arcképmást ï készítsenek – nem érintheti hátrányosan az e személy által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálását vagy az erről szóló határozatot.

ò új szöveg

(30)A tagállamoknak figyelembe kell venniük az Eurodac-rendeletnek az ujjnyomatvételi kötelezettség tekintetében való végrehajtásáról szóló, a Tanács által 2015. július 20-án elfogadott bizottsági szolgálati munkadokumentumot 37 , amely bevett gyakorlatot képező megközelítést határoz meg a szabálytalan harmadik országbeli állampolgároktól való ujjnyomatvételre vonatkozóan. Amennyiben egy tagállam nemzeti joga végső esetben lehetővé teszi az erőszak vagy kényszer alkalmazásával történő ujjnyomatvételt, ezen intézkedéseknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az EU Alapjogi Chartáját. A kiszolgáltatott helyzetűnek ítélt harmadik országbeli állampolgárok és a kiskorúak nem kényszeríthetők ujjnyomatvételre vagy arcképmás készítésére, kivéve a nemzeti jog alapján megengedett, kellően indokolt esetekben.

ê 603/2013 (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(31)Az Eurodacból származó találatokat egy képzett ujjlenyomat-szakértőnek kell ellenőriznie egyrészt a(z) EU [2016/…] 604/2013/EU rendelet szerinti felelősség pontos meghatározásának,; ð a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy pontos beazonosításának, ï másrészt valamint a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy vagy a bűncselekmény sértettje – akik adatait esetleg tárolják az Eurodacban – pontos beazonosításának biztosítása érdekében. ð Az Eurodacból származó arcképmás-találatokat ugyancsak ellenőrizni kell, amennyiben kétség merül fel afelől, hogy az eredmény ugyanazon személyre vonatkozik. ï

ê 603/2013 (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(32)Valamely tagállamban nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek még hosszú évekig ð próbálhatnak ï lehetőségük lehet arra, hogy más tagállamban is nemzetközi védelmet kérnijenek. Ennek megfelelően elegendően hosszú maximális időtartamot kell meghatározni az ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï központi rendszerben történő tárolására. Mivel a már több éve az Unióban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek többsége ez idő alatt letelepedett jogállást, sőt akár állampolgárságot is szerez az egyes tagállamokban, a tízéves időtartamot megfelelő időtartamnak lehet tekinteni az ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï tárolására.

ò új szöveg

(33)Az Unión belüli tartózkodásra jogosulatlan harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek engedélyezetlen mozgásának sikeres megakadályozása és figyelemmel kísérése, valamint – a 2008/115/EK 38 irányelvvel összhangban – a harmadik országokba való hatékony visszatérés és visszafogadás eredményes végrehajtásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jog hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedések meghozatala céljából, az ötéves időszak tekintendő az ujjnyomatok és arcképmások szükséges megőrzési időtartamának.

ê 603/2013 (23) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(34)Egyes különleges esetekben, amikor nincs szükség az ujjlenyomatadatok, ð arcképmások és minden egyéb személyes adat ï ilyen hosszú ideig történő tárolására, a megőrzési időtartam ennél rövidebb lehet . Az ujjlenyomatadatokat, ð arcképmásokat és minden egyéb személyes adatot ï azonnal törölni kell, amint a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek állampolgárságot szereznek valamely tagállamban.

ê 603/2013 (24) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(35)Helyénvaló tárolni minden olyan személy adatait, akik ujjlenyomatát ð vagy arcképmását ï eredetileg akkor rögzítették az Eurodacban, amikor nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be, és akiket egy tagállamban nemzetközi védelemben részesítettek, annak érdekében, hogy ezen adatok összehasoníthatók legyenek a nemzetközi védelem iránti kérelmek benyújtásakor felvett adatokkal.

ê 603/2013 (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(36)Az ügynökséget  eu-LISA-t Õ bízták meg a Bizottságnak az Eurodac üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos, e rendelet szerinti feladataival, valamint a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó egyes feladatokkal, amint az ügynökség  eu-LISA Õ 2012. december 1-jétől megkezdte tevékenységét. Az ügynökség meg kell, hogy kezdje az e rendelet által ráruházott feladatok végrehajtását, az 1077/2011/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseit pedig ennek megfelelően módosítani kell. Továbbá, az Europolnak megfigyelői státusszal kell rendelkeznie az ügynökség  eu-LISA Õ igazgatótanácsának azon ülésein, amikor olyan kérdések vannak napirenden, amelyek e rendelet alkalmazását érintik a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol Eurodachoz való, a terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésével kapcsolatban. Az Europol számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy képviselőt jelöljön ki az  eu-LISA Õ ügynökség Eurodac tanácsadó csoportjába.

ê 603/2013 (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az ügynökség e rendelettel kapcsolatban foglalkoztatott valamennyi alkalmazottjára az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát (tisztviselők személyzeti szabályzata) és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit (alkalmazási feltételek) (a továbbiakban együttesen: a személyzeti szabályzat) – amelyeket a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet 39 határoz meg – kell alkalmazni

ê 603/2013 (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(37)Egyértelműen meg kell állapítani a Bizottság és az  eu-LISA Õ ügynökség feladatkörét a központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra tekintetében, valamint a tagállamok feladatkörét az adatfeldolgozást, az adatbiztonságot és a nyilvántartott adatokhoz való hozzáférést és azok helyesbítését illetően.

ê 603/2013 (28) preambulumbekezdés

(38)Ki kell jelölni a tagállamok illetékes hatóságait és azt a nemzeti hozzáférési pontot, amelyen keresztül megtörténik az Eurodac-adatokkal való összehasonlításra irányuló kérés, valamint listát kell vezetni a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről, amelyek terrorcselekmények, illetve egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében benyújthatnak ilyen kérést.

ê 603/2013 (29) preambulumbekezdés

(39)A kijelölt hatóságok operatív egységei a központi rendszerben tárolt adatokkal történő összehasonlításra irányuló kéréseket indoklás kíséretében az ellenőrző hatóságon keresztül juttatják el a nemzeti hozzáférési ponthoz. A kijelölt hatóságokon belül az Eurodac-adatokkal való összehasonlítás kérésére feljogosított operatív egységek nem járnak el ellenőrző hatóságként. Az ellenőrző hatóságoknak a kijelölt hatóságoktól függetlenül kell eljárniuk, és feladatuk, hogy függetlenül biztosítsák az e rendeletben meghatározott hozzáférési feltételek pontos betartását. Miután az ellenőrző hatóságok ellenőrizték, hogy a hozzáférés minden feltétele betartásra került, az összehasonlításra irányuló kérést – annak okának továbbítása nélkül – a nemzeti hozzáférési ponton keresztül a központi rendszerbe továbbítják. Rendkívül sürgős esetekben, amikor a gyors hozzáférésre terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény konkrét és tényleges veszélye miatt van szükség, az ellenőrző hatóság késedelem nélkül feldolgozza a kérelmet, és csak azt követően végzi el az ellenőrzést.

ê 603/2013 (30) preambulumbekezdés

(40)A kijelölt hatóságok és az ellenőrző hatóságok – amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik – tartozhatnak ugyanazon szervezethez, azonban az ellenőrző hatóságnak függetlenül kell eljárnia az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során.

ê 603/2013 (31) preambulumbekezdés

(41)A személyes adatok védelme érdekében és különösen a tiltott szisztematikus összehasonlítást megakadályozandó, az Eurodac-adatokat egyedi alapon kell feldolgozni, és csak akkor, amikor ez a terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében szükséges. Ilyen eset áll fenn különösen akkor, amikor az összehasonlításra irányuló kérés egyedi és konkrét helyzethez, terrorcselekménnyel vagy egyéb súlyos bűncselekménnyel összefüggő egyedi és konkrét fenyegetéshez vagy olyan meghatározott személyekhez kötődik, akikkel kapcsolatban alapos okkal feltételezhető, hogy ilyen cselekményeket követtek el. Ilyen eset áll fenn akkor is, amikor az összehasonlításra irányuló kérés olyan személyhez kötődik, aki terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény áldozata. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetik az Eurodac-adatokkal történő összehasonlítást, ha komoly okkal feltételezik, hogy ez olyan információkkal szolgál majd, amelyek érdemben segítik őket terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésében, felderítésében vagy kivizsgálásában.

ê 603/2013 (32) preambulumbekezdés

(42)A hozzáférés ezenfelül csak akkor engedélyezhető, ha a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 40 alapján a tagállam ujjlenyomat-adatbázisaival és az összes többi tagállam automatizált ujjlenyomat-azonosító rendszereivel elvégzett összehasonlítás nem vezetett az érintett személyazonosságának a megállapításához. E feltétel megköveteli a megkereső tagállamtól, hogy az összes többi tagállam automatizált ujjlenyomat-azonosító rendszereivel a 2008/615/IB határozat értelmében összehasonlításokat végezzen, kivéve, ha igazolni tudja, hogy az megalapozott indokok alapján, feltételezhetően nem vezetne az érintett személyazonosságának a megállapításához. Megalapozott indokok állnak fenn különösen akkor, amikor az egyedi eset nem mutat semmilyen üzemeltetési vagy nyomozati kapcsolatot egy adott tagállammal. E feltétel a 2008/615/IB határozat előzetes jogi és technikai végrehajtását követeli meg a megkereső tagállam részéről az ujjlenyomatadatok területén, mivel nem lehet bűnüldözési célú Eurodac-ellenőrzést végezni a fenti lépések megtétele előtt.

ê 603/2013 (33) preambulumbekezdés

(43)A vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 41 alapján a kijelölt hatóságoknak az Eurodacba való betekintést megelőzően – amennyiben az összehasonlítás feltételei teljesülnek – be kell tekinteniük a vízuminformációs rendszerbe.

ê 603/2013 (34) preambulumbekezdés

(44)A személyes adatok hatékony összehasonlítása és cseréje érdekében a tagállamoknak maradéktalanul végre kell hajtaniuk és alkalmazniuk kell a hatályos nemzetközi megállapodásokat, valamint a személyes adatok cseréjére vonatkozó, már hatályos uniós jogi aktusokat, különösen a 2008/615/IB határozatot.

ê 603/2013 (35) preambulumbekezdés

E rendelet végrehajtása során a tagállamok a gyermek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva kötelesek eljárni. Amennyiben a megkereső tagállam megállapítja, hogy az Eurodac-adatok kiskorúra vonatkoznak, ezen adatokat csak a megkereső tagállam használhatja fel bűnüldözési célokból, az adott állam kiskorúakra vonatkozó törvényeivel összhangban, valamint szem előtt tartva azon kötelezettséget, hogy elsődlegessé kell tenni a gyermek mindenekfelett álló érdekét.

ê 603/2013 (36) preambulumbekezdés

(45)Az Eurodac-rendszer működésével kapcsolatban az Unió szerződésen kívüli felelősségére az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) vonatkozó rendelkezései az irányadóak, egyedi szabályokat kell azonban megállapítani a tagállamoknak a rendszer működésével kapcsolatos szerződésen kívüli felelősségére.

ê 603/2013 (37) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(46)Mivel e rendelet célját – nevezetesen az Unió menedékjogi  és migrációs Õ politikája végrehajtásának elősegítése céljából az ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï összehasonlítására szolgáló rendszer létrehozása – annak jellegénél fogva a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

ê 603/2013 (38) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(47)A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 2016/46/EK [2016/…/…] európai parlamenti és tanácsi irányelvet 42 kell alkalmazni a személyes adatoknak a tagállamok által e rendelet alkalmazásában történő felhasználására, kivéve, ha a személyes adatoknak a tagállamok  illetékes Õ kijelölt vagy ellenőrző hatóságai általi feldolgozása terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése,  kivizsgálása, Õ felderítése vagy kivizsgálása ð bűntetőeljárás alá vonása – többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – ï céljából történik.

ê 603/2013 (39) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(48) A személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, [2016. hónap NN-i] [2016/… /EU] európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazni Õ Aa személyes adatoknak a tagállamok hatóságai által e rendelet alapján a terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése,  kivizsgálása, Õ felderítése vagy kivizsgálása ð büntetőeljárás alá vonása ï céljából történő feldolgozására a személyes adatok védelmének az ezen hatóságok nemzeti joga szerinti szintjének kell vonatkoznia, amely összhangban kell, hogy álljon a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározattal 43 .

ê 603/2013 (40) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(49)A személyes adatok kezelése tekintetében, ki kell egészíteni, illetve tisztázni kell, különösen bizonyos szektorokat illetően, a [2016/…/..] rendeletben 95/46/EK irányelvben megállapított, az egyének jogainak és szabadságainak védelmére, nevezetesen a  rájuk vonatkozó személyes adatok védelméhez való jogukraÕ magántitokhoz való jog védelmére vonatkozó elveket ð szabályokat ï kell ð alkalmazni az adatfeldolgozásért fennálló felelősségre, az érintettek jogainak megóvására és az adatvédelem felügyeletére ï.

ê 603/2013 (41) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(50)A központi rendszerből valamely tagállam vagy az Europol által e rendelet alapján megszerzett személyes adatokat tilos harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett magánfél számára továbbítani a menedékjog biztosítása érdekében és a nemzetközi védelmet kérő személyek védelmében, megakadályozandó, hogy adataikhoz harmadik országok hozzájussanak. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok nem továbbíthatnak a központi rendszerből az alábbiak vonatkozásában szerzett információkat: ð név (nevek), születési idő, állampolgárság, ï a származási hely szerinti tagállam ð vagy elosztás szerinti tagállam; a személyazonosító okmány vagy úti okmány részletei; ï a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának helye és időpontja; a származási hely szerinti tagállam által használt referenciaszám; az ujjlenyomatvétel dátuma, valamint annak időpontja, amikor a tagállam az adatot az Eurodacba továbbította; az operátor felhasználói azonosítója; a(z) [604/2013/EU rendelet] hatálya alá tartozó adatok továbbításához kapcsolódó valamennyi információ. E tilalom nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy – [ð az (EU) […/2016] rendelettel és a [2016/…/EU] irányelv alapján elfogadott nemzeti szabályokkal összhangban ï] – ilyen adatokat továbbítsanak a(z) 604/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó harmadik országoknak annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok e rendelet alkalmazásában együttműködhessenek ilyen harmadik országokkal.

ò új szöveg

(51)Egyedi esetekben a központi rendszerből kapott információk megoszthatók harmadik országgal a harmadik országbeli állampolgár visszaküldésével kapcsolatban történő beazonosításának elősegítése céljából. A személyes adatok megosztását szigorú feltételekhez kell kötni. Amennyiben ilyen információkat osztanak meg, semmilyen információt nem közölhetnek harmadik országokkal azzal kapcsolatban, hogy egy harmadik országbeli állampolgár nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be, amennyiben az az ország, ahová az egyént visszafogadják, egyben az egyén származási országa vagy egy másik olyan harmadik ország, ahová vissza fogják fogadni. A harmadik országbeli állampolgár azonosítása céljából harmadik ország felé történő adattovábbítást az (EU) […2016] rendelet V. fejezetének rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

ê 603/2013 (42) preambulumbekezdés

(52)A személyes adatok tagállami feldolgozásának jogszerűségét a személyes adatok feldolgozásának ellenőrzésére hivatott nemzeti felügyelő hatóságok követik nyomon, míg az Europol által végzett adatfeldolgozás jogszerűségét a 2009/371/IB határozat által felállított felügyelőhatóság kíséri figyelemmel.

ê 603/2013 (43) preambulumbekezdés

(53)A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 , és különösen annak az adatfeldolgozás titkosságáról és biztonságáról szóló 21. és 22. cikke alkalmazandó a személyes adatoknak az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által, e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására. Ugyanakkor az adatfeldolgozással kapcsolatos felelősség és az adatvédelem ellenőrzése tekintetében egyes kérdéseket egyértelművé kell tenni, szem előtt tartva, hogy az adatvédelem az Eurodac sikeres működésének kulcsfontosságú tényezője, és hogy az adatok biztonsága, magas színvonalú technikai minősége és az adatokba történő betekintés jogszerűsége alapvető jelentőségű az Eurodac zökkenőmentes és megfelelő működése, valamint a(z) [604/2013/EU rendelet] hatékony alkalmazása szempontjából.

ê 603/2013 (44) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(54)Az érintettet tájékoztatni kell ð különösen ï adatai Eurodacban történő feldolgozásának céljáról, ideértve a(z) (EU) […/…] 604/2013/EU rendelet céljait is, valamint arról, hogy a bűnüldöző hatóságok mire használhatják adatait.

ê 603/2013 (45) preambulumbekezdés

(55)Helyénvaló, hogy a nemzeti felügyelő hatóságok kövessék nyomon a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának törvényességét, az európai adatvédelmi biztos pedig az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek e rendelet alkalmazásával kapcsolatban végzett személyes adatfeldolgozási tevékenységeit, a 45/2001/EK rendelettel összhangban.

ò új szöveg

(56)Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak; a biztos […]-án/-én nyilvánított véleményt.

ê 603/2013 (46) preambulumbekezdés

(57)A tagállamok, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság biztosítják, hogy a nemzeti és az európai felügyeleti hatóságok megfelelően tudják felügyelni az Eurodac-adatok felhasználását és az azokhoz való hozzáférést.

ê 603/2013 (47) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(58)Rendszeresen figyelni és értékelni kell az Eurodac eredményeit, többek között azt, hogy a bűnüldöző hatóságok általi hozzáférés a nemzetközi védelmet kérelmező személyek közvetett megkülönböztetését eredményezte-e, ahogyan ez a jelen rendeletnek az Európai Uniós Alapjogi Chartájának (Charta) való megfelelésére vonatkozó bizottsági értékelésben felmerült. Az ügynökség  eu-LISA Õ éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a központi rendszer tevékenységéről

ê 603/2013 (48) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(59)A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciórendszert kell biztosítaniuk a központi rendszerben nyilvántartott adatok az Eurodac céljával ellentétes, ð jogellenes ï feldolgozásának büntetésére.

ê 603/2013 (49) preambulumbekezdés

(60)A(z) 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazásának elősegítése érdekében a tagállamokat tájékoztatni kell egyes menedékjogi eljárások helyzetéről.

ê 603/2013 (50) preambulumbekezdés

(61)E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen a Charta állapít meg. E rendelet biztosítani kívánja a személyes adatok védelmének, valamint a nemzetközi védelem kérelmezési jogának teljes körű tiszteletben tartását, valamint elő kívánja mozdítani a Charta 8. és 18. cikkének alkalmazását. E rendelet ezért ennek megfelelően alkalmazandó.

ê 603/2013 (51) preambulumbekezdés

(62)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

ê 603/2013 (52) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban az Egyesült Királyság közölte, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

ê 603/2013 (53) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország közölte, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

ò új szöveg

(63)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban e tagállamok bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.] VAGY

(64)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.] VAGY

(65)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

(66)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke értelmében Írország (...-án/én kelt levelében) bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.] VAGY

(67)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban az Egyesült Királyság (...-án/én kelt levelében) bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.]

(68)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv (21. sz. jegyzőkönyv) 1. és 2. cikkével összhangban, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

ê 603/2013 (54) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(69)Indokolt e rendelet területi hatályát oly módon korlátozni, hogy az összhangba kerüljön a(z) (EU) […/…] 604/2013/EU rendelet területi hatályával,

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Az Eurodac célja

(1) Létrejön az úgynevezett „Eurodac” rendszer, amelynek célja, hogy:

a) segítséget nyújtsonani annak megállapításában, hogy a(z) (EU) […/…] 604/2013/EU rendelet értelmében melyik tagállam illetékes a tagállamok egyikében harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására, továbbá egyéb módon elősegíteni a(z) (EU) […/…] 604/2013/EU rendelet alkalmazását az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.;

ò új szöveg

b)segítséget nyújtson az Unióba irányuló illegális bevándorlás és az Unión belüli továbbutazás ellenőrzéséhez, valamint az ott jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok azonosításához a tagállamok által meghozandó megfelelő intézkedések – ideértve az engedély nélkül tartózkodó személyek kitoloncolását és hazatelepítését is – megállapítása céljából.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) c)Ez a rendelet megállapítsja továbbá azon feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) bűnüldözési célból kérhetik az ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï összehasoníltását a központi rendszerben tárolt ujjlenyomatadatokkal ð terrorcselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából ï.

(32) Függetlenül attól, hogy a származási hely szerinti tagállam az adott tagállam nemzeti jogának megfelelően létesített adatbázisokban milyen célra dolgozza fel az Eurodac-nak szánt adatokat, az Eurodacban ujjlenyomatadatokat és más személyes adatokat kizárólag az e rendeletben és a(z) [604/2013/EU rendelet] 34. cikkének (1) bekezdésében rögzített célokra lehet feldolgozni.

ò új szöveg

2. cikk

Az ujjnyomatvételre és arcképmás készítésére vonatkozó kötelezettség

(1) Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett célokból a tagállamoknak kötelező ujjnyomatot venni és arcképmást készíteni a 10. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (1) bekezdésében és a 14. cikk (1) bekezdésében említett személyekről, és az érintetteket kötelezniük kell arra, hogy alávessék magukat az ujjnyomatvételnek és arcképmás-készítésnek, valamint erről e rendelet 30. cikkével összhangban tájékoztatniuk kell őket.

(2) A hatodik életévüket betöltött kiskorúak ujjlenyomatvételét és arcképmásának készítését gyermekbarát módon és a gyermekekre különös gondot fordítva, a kiskorúakról való ujjnyomatvételre és arcképmás-készítésre kifejezetten képzett tisztviselőknek kell végezniük. A kiskorút az életkorának megfelelő módon, kimondottan az ujjnyomatvétel és arcképmás-készítés kiskorúak számára történő elmagyarázása céljából készített szórólapok és/vagy infografika és/vagy ábrák alkalmazásával kell tájékoztatni, és az ujjnyomatvételre és arcképmás-készítésre a kiskorút felelős felnőttnek, gyámnak vagy képviselőnek kell elkísérnie. A tagállamoknak az ujjnyomatvétel és arcképmás-készítés ideje alatt mindenkor tiszteletben kell tartaniuk a kiskorú méltóságát és testi épségét.

(3) A tagállamok – nemzeti jogukkal összhangban – közigazgatási szankciókat vezethetnek be az e cikk (1) bekezdése szerinti ujjnyomatvételi eljárás és arcképmás-készítés szabályainak megszegése esetére. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Ebben az összefüggésben őrizetet csak végső esetben kell alkalmazni a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megállapítására vagy ellenőrzésére.

(4) Az e cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a kiszolgáltatott személynek minősített harmadik országbeli állampolgároktól vagy a kiskorútól az ujjhegyek vagy az arc állapota miatt nem lehet ujjnyomatot venni vagy arcképmást készíteni, a fenti tagállam hatósága nem alkalmazhatnak szankciókat az ujjnyomatvétel vagy arcképmás-készítés kikényszerítésére. A tagállamok megpróbálhatnak újra ujjnyomatot venni vagy arcképmást készíteni azon kiskorúról vagy kiszolgáltatott személytől, aki ennek nem volt hajlandó eleget tenni, amennyiben a utóbbi megtagadásának oka nem kapcsolódik az ujjhegyek vagy az arc állapotához, illetve az egyén egészségi állapotához, és amennyiben ez kellően indokolt. Amennyiben egy kiskorú, különösen kísérő nélküli vagy családjától elválasztott kiskorú, elutasítja, hogy tőle ujjnyomatot vegyenek vagy hogy róla arcképmást készítsenek, és ésszerűen gyanítható a gyermek biztonságát vagy védelmét érintő kockázatok fennállása, a gyermeket a gyermekvédelmi hatóságokhoz és/vagy a nemzeti áldozatkezelési mechanizmushoz továbbítják.

ê 603/2013

ð új szöveg

(5) Az ujjnyomat-vételi ð és arcképmás-készítési ï eljárást az érintett tagállam nemzeti gyakorlatának megfelelően és az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, valamint az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékoknak megfelelően határozzák meg és alkalmazzák.

2 3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) „nemzetközi védelmet kérelmező személy”: az a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének h) pontja szerinti nemzetközi védelemért folyamodik, amely kérelme tárgyában még nem hoztak jogerős határozatot;

b) „származási hely szerinti tagállam”

i. a 9 10. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személy tekintetében az a tagállam, amely a személyes adatokat a központi rendszerhez továbbítja, és az összehasonlítás eredményeit megkapja;

ii. a 14 13. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személy tekintetében az a tagállam, amely a személyes adatokat a központi rendszerhez továbbítjað , és az összehasonlítás eredményeit megkapja ï ;

iii. a 17 14. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személy tekintetében az a tagállam, amely a személyes adatokat a központi rendszerhez továbbítja, és az összehasonlítás eredményeit megkapja;

ò új szöveg

c)„harmadik országbeli állampolgár”: az a személy, aki a Szerződés 20. cikkének (1) bekezdése értelmében nem az Unió polgára, és aki nem olyan állam állampolgára, amely valamely, az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében részt vesz e rendeletben;

ò új szöveg

d)„jogellenes tartózkodás”: olyan harmadik országbeli állampolgár jelenléte valamely tagállam területén, aki a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikkében meghatározott beutazási feltételeknek vagy az adott tagállamban érvényes egyéb beutazási, tartózkodási vagy letelepedési feltételeknek nem vagy már nem felel meg;

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

ce) „nemzetközi védelemben részesülő személy”: harmadik ország olyan állampolgára, illetve olyan hontalan személy, aki a 2011/95/EU tanácsi irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározottak szerinti nemzetközi védelemben részesül;

df) „találat”: a tagállam által valamely személy tekintetében továbbított és a számítógépes központi adatbázisban nyilvántartott ujjlenyomatadatok közötti összehasonlítás során a központi rendszer által megállapított megfelelést vagy megfeleléseket jelenti, nem érintve azt a követelményt, hogy a tagállamoknak a 25 26. cikk (4) bekezdésének megfelelően haladéktalanul ellenőrizniük kell az összehasonlítás eredményeit;

eg) „nemzeti hozzáférési pont”: a központi rendszerrel történő kommunikáció céljából kijelölt nemzeti rendszer;

fh) „ügynökség”  „eu-LISA” Õ : az 1077/2011/EU rendelet által létrehozott  , a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű informatikai rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai Õ ügynökség;

gi) „Europol”: a 2009/371/IB határozat által létrehozott Európai Rendőrségi Hivatal;

hj) „Eurodac-adatok”: a 11 12. cikknek, és a 14 13. cikke (2) bekezdésének ð és a 14. cikk (2) bekezdésének ï megfelelően a központi rendszerben tárolt valamennyi ujjlenyomatadat;

ik) „bűnüldözés”: a terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása;

jl) „terrorcselekmények”: azok a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, amelyek megfelelnek a 2002/475/IB kerethatározat 1–4. cikkében említett bűncselekményeknek, vagy azokkal egyenértékűek;

km) „súlyos bűncselekmények”: azok a bűncselekmények, amelyek megfelelnek a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekményeknek, vagy azokkal egyenértékűek, amennyiben esetükben a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés;

ln) „ujjlenyomatadat”: valamely személy minden ð a tíz ï ujjának, ð ha megvannak, ï de legalább a mutatóujjainak, ezek hiányában valamennyi más ujjának ð sík és átforgatott ï lenyomatára vagy látens ujjnyomatra vonatkozó adat.;

ò új

o) „arcképmás”: az arcról készített, az automatikus biometrikus megfeleltetés céljából kielégítő felbontású és minőségű digitális kép;

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) A [2016/…/EU] 95/46/EK irányelv [..] 2. cikkében meghatározott fogalmak e rendeletben is az azzal megegyező értelemben szerepelnek amennyiben a személyes adatok tagállami hatóságok általi feldolgozása az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésébennek a) pontjában foglalt célból történik.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a(z) (EU) […/…] 604/2013/EU rendelet [..] 2. cikkében meghatározott kifejezések ebben a rendeletben is az azzal megegyező értelemben szerepelnek.

(4) A 2008/977/IB kerethatározat [(EU) 2016/…] irányelv […] 2. cikkében meghatározott fogalmak e rendeletben is az azzal megegyező értelemben szerepelnek, amennyiben a személyes adatok  illetékes Õ tagállami hatóságok általi feldolgozása az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában ének (2) bekezdésében foglalt célból történik.

3 4. cikk

Központi egység – A rendszer felépítése és alapelvek

(1) Az Eurodac a következőket foglalja magában:

a) számítógépes központi ujjlenyomat-adatbázis (központi rendszer), amely az alábbi részekből áll:

i. központi egység,

ii. a rendszerműködés folyamatosságára vonatkozó terv és rendszer;

b) a központi rendszer és a tagállamok közötti kommunikációs infrastruktúra, amely ð biztonságos és titkosított kommunikációs csatornát biztosít ï az Eurodac-adatokhoz számára kifejlesztett kódolt virtuális hálózatot képez (kommunikációs infrastruktúra).

ò új szöveg

(2) Az EURODAC kommunikációs infrastuktúra a „közigaztatási rendszerek biztonságos transzeurópai telematikai szolgáltatásainak” (TESTA) létező hálózatát fogja használni. Az EURODAC-adatok más adatoktól való logikai elválasztásának biztosítása céljából a már létező TESTA virtuális magánhálózaton különálló virtuális magánhálózatot hoznak létre az EURODAC számára.

ê 603/2013

(23) Minden egyes tagállamban egyetlen nemzeti hozzáférési pont működik.

(34) A 9 10. cikk (1) bekezdése, a 14 13. cikk (1) bekezdése és a 17 14. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó személyekre vonatkozó, a központi rendszerben feldolgozásra kerülő adatokat a származási hely szerinti tagállam nevében dolgozzák fel az e rendeletben rögzített feltételek alapján, és megfelelő technikai eszközökkel különítik el.

(45) Az Eurodacra vonatkozó szabályokat a tagállamok által végzett műveletekre is alkalmazni kell, az adatoknak a központi rendszerbe történő továbbításától kezdve az összehasonlítás eredményeinek felhasználásáig.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

4 5. cikk

Üzemeltetési igazgatás

(1) Az ügynökség  eu-LISA Õ felelős az Eurodac üzemeltetési igazgatásáért.

Az Eurodac operatív irányítása magában foglalja az összes ahhoz szükséges feladatot, hogy az Eurodac e rendelettel összhangban a hét minden napján, napi 24 órán keresztül működhessen, és elvégezhesse többek között a rendszer megfelelő szintű működési minőségének – főképp a központi rendszer lekérdezéséhez szükséges idő tekintetében történő – biztosításához szükséges karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket. A rendszerműködés folyamatosságára vonatkozó tervet és rendszert a rendszer karbantartási szükségleteinek és váratlan üzemképtelenségének – köztük az adatvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos rendszerműködési folyamatosságra gyakorolt hatás figyelembevételével kell kidolgozni.

2. Az ügynökség  eu-LISA Õ a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a központi rendszer tekintetében – a költség-haszon elemzésre is figyelemmel – a rendelkezésre álló mindenkori legjobb és legbiztonságosabb technológiákat és technikákat alkalmazzák.

ò új szöveg

(2) Az eu-LISA számára lehetővé kell tenni, hogy az Eurodac adatgeneráló rendszerének valós személyes adatait használja fel tesztelési célból, az alábbi körülmények között:

a) diagnosztika és helyreállítás céljából, amikor a központi rendszerben hibát tárnak fel; és

b) a központi rendszer teljesítményének fokozása vagy az abba történő adattovábbítás tekintetében releváns új technológiák és technikák tesztelése céljából.

Ilyen esetekben a tesztelési környezetben ugyanolyan biztonsági intézkedéseket, hozzáférés-ellenőrzést és naplótevékenységeket kell alkalmazni, mint az Eurodac adatgeneráló rendszerben. A tesztelés céljából kiigazított valós személyes adatokat anonimizálni kell olyan módon, hogy az érintettek ne legyenek azonosíthatók.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

23. Az ügynökség  eu-LISA Õ felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó alábbi feladatokért:

a) felügyelet;

b) biztonság;

c) a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációja.

34. A Bizottság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó, a (2) (3) bekezdésben említetteken kívüli minden feladatért, különösen az alábbiakért:

a) a költségvetés végrehajtása;

b) beszerzés és felújítás;

c) szerződéses ügyek.

ò új szöveg

(5) Az (EU) […/…] rendelet 32., 33. és 46. cikkében meghatározott célokra az [1560/2003/EK rendelet 18. cikke] szerint létrehozott, a tagállamok hatóságai közötti, „DubliNet” kommunikációs hálózatként ismert különálló, biztonságos elektronikus adatátviteli csatornát ugyancsak az eu-LISA működteti és irányítja.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(46) A személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, az ügynökség  eu-LISA Õ megfelelő szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének valamennyi olyan tagjára, akinek munkája Eurodac-adatokat érint. Ez a kötelezettség ezen alkalmazottak hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy megbízatásuk megszűnését követően is fennáll.

5 6. cikk

A tagállamok bűnüldözés céljából kijelölt hatóságai

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célokból a tagállamok kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek e rendelet értelmében jogosultak az Eurodac-adatokkal való összehasonlítást kérelmezni. A kijelölt hatóságok a tagállamok terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért vagy kivizsgálásáért felelős hatóságai. A nemzetbiztonsággal kapcsolatos hírszerzésért kizárólag felelős ügynökségek vagy egységek nem tartozhatnak a kijelölt hatóságok közé.

(2) Minden tagállam jegyzékbe veszi a kijelölt hatóságokat.

(3) Valamennyi tagállam listát készít a kijelölt hatóságokon belüli azon operatív egységekről, amelyek a központi hozzáférési ponton keresztül kérhetik az Eurodac-adatokkal történő összehasonlítást.

6 7. cikk

A tagállamok bűnüldözés céljából kijelölt ellenőrző hatóságai

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célokból minden egyes tagállam kijelöl egy nemzeti hatóságot vagy egy ilyen hatósági egységet, amely ellenőrző hatóságként működik. Az ellenőrző hatóság a tagállamok terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért vagy kivizsgálásáért felelős egyik hatósága.

A kijelölt hatóságok és az ellenőrző hatóságok – amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik – tartozhatnak ugyanazon szervezethez, azonban az ellenőrző hatóságnak függetlenül kell eljárnia az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során. Az ellenőrző hatóság az 5 6. cikk (3) bekezdésében említett operatív egységektől elkülönülten működik, és az ellenőrzés kimenetelét illetően azoktól utasítást nem fogad el.

A tagállamok egynél több ellenőrző hatóságot is kijelölhetnek a célból, hogy alkotmányos vagy jogi kötelezettségeikkel összhangban tükrözzék szervezeti és közigazgatási struktúráikat.

(2) Az ellenőrző hatóság biztosítja azoknak a feltételeknek a teljesülését, amelyek az Eurodac-adatokkal történő összehasonlítás kéréséhez szükségesek.

Kizárólag az ellenőrző hatóság megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya jogosult arra, hogy a 19 20. cikkel összhangban az Eurodachoz való hozzáférésre irányuló kéréseket fogadja vagy továbbítsa.

Kizárólag az ellenőrző hatóság jogosult arra, hogy a nemzeti hozzáférési ponthoz továbbítsa az ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï összehasonlítására irányuló kéréseket.

7 8. cikk

Az Europol

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célokból az Europol megfelelő felhatalmazással rendelkező tisztviselőkből álló speciális egységet jelöl ki ellenőrző hatóságaként, amely az e cikk (2) bekezdésében említett kijelölt hatóságoktól függetlenül jár el az e rendelet értelmében fennálló feladatai végzése során, és az ellenőrzés kimenetelét illetően a kijelölt hatóságtól utasítást nem fogad el. Az egység biztosítja azoknak a feltételeknek a teljesülését, amelyek az ujjnyomatok ð és arcképmások ï az Eurodac-adatokkal történő összehasonlítás kéréséhez szükségesek. Az Europol az egyes tagállamokkal egyetértésben az adott tagállam nemzeti hozzáférési pontját jelöli ki azon hatóságként, amely az ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï összehasonlítására irányuló kéréseit a központi rendszerbe továbbítja.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében (1) bekezdésének c) pontjában említett célból az Europol kijelöli azt az operatív egységet, amely jogosult arra, hogy a kijelölt nemzeti hozzáférési ponton keresztül kérje az Eurodac-adatokkal történő összehasonlítást. A kijelölt hatóság az Europol operatív egységét képezi, amely az Europol hatáskörébe tartozó terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére vagy kivizsgálására irányuló tagállami fellépés támogatása és fokozása érdekében jogosult az információgyűjtésre, -tárolásra, -feldolgozásra, -elemzésre és -cserére.

8 9. cikk

Statisztikák

(1) Az központi ügynökség  eu-LISA Õ negyedévente statisztikát készít a központi rendszer munkájáról, különösen az alábbiak feltüntetésével:

a) a 9 10. cikk (1) bekezdésében, a 14 13. cikk (1) bekezdésében és a 17 14. cikk (1) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatosan továbbított adatkészletek száma;

b) a találatok száma  a 10. cikk (1) bekezdésében említett Õ azon nemzetközi védelmet kérelmező személyek esetében, akik  később Õ valamely más tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be ð , akiket külső határ jogellenes átlépése miatt letartóztattak és akik valamely tagállam területén jogellenesen tartózkodnak ï ;

c) a találatok száma a 14 13. cikk (1) bekezdésében említett személyek esetében, akik a későbbiekben nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be ð , akiket külső határ jogellenes átlépése miatt letartóztattak és akik valamely tagállam területén jogellenesen tartózkodnak ï ;

d) a találatok száma a 17 14. cikk (1) bekezdésében említett olyan személyek esetében, akik korábban valamely más tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be ð , akiket külső határ jogellenes átlépése miatt letartóztattak és akik valamely tagállam területén jogellenesen tartózkodnak ï ;

e) azoknak az ujjlenyomatadatoknak a száma, amelyeket a központi rendszernek többször meg kellett kérnie a származási hely szerinti tagállamtól, mert az eredetileg továbbított ujjlenyomatadatok összehasonlítását nem tudták elvégezni az ujjlenyomat-felismerő rendszer alkalmazásával;

f) a 18 19. cikk (1) és (3) bekezdésével és ð a 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdésével ï összhangban megjelölt, jelöletlen, zárolt és feloldott adatok száma;

g) a 18 19. cikk (1) ð és (4) ï bekezdésében említett személyekre – akikkel kapcsolatban e cikk b) ð , c) ï és d) pontja alapján találatot regisztráltak – vonatkozó találatok száma;

h) a 20 21. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és találatok száma;

i) a 21 22. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és találatok száma.;

ò új szöveg

j) a 31. cikkben említett személyekre vonatkozó kérelmek száma;

h) a központi rendszerből kapott találatok száma a 26. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) ð Az (1) bekezdés a)–h) pontjában említett személyekre vonatkozó havi statisztikai adatokat minden hónapban közzéteszik és nyilvánosságra hozzák. ï Minden év végén ð az eu-LISA közzéteszi és nyilvánosságra hozza az (1) bekezdés a)–h) pontjában említett személyekre vonatkozó ï  éves Õ statisztikai adatokat. állapítanak meg negyedéves statisztikából készített gyűjtemény formájában az adott évre vonatkozóan, többek között annak megjelölésével, hogy hány személyre vonatkoznak az (1) bekezdés b), c) és d) pontja alapján nyilvántartott találatok. A statisztikák tagállamok szerinti bontásban mutatják be az adatokat. Az eredményt nyilvánosságra kell hozni.

ò új szöveg

(3) A Bizottság kérésére az eu-LISA statisztikákat bocsát rendelkezésére egyes kutatási és elemzési célt szolgáló vonatkozásokról anélkül, hogy az egyéni azonosítást, valamint az (1) bekezdés szerinti rendszeres statisztika összeállítását tenne lehetővé. E statisztikákat más bel- és igazságügyi ügynökségekkel is megosztják, amennyiben relevánsak utóbbiak feladatainak végrehajtása tekintetében.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

II. FEJEZET

NEMZETKÖZI VÉDELMET KÉRELMEZŐ SZEMÉLYEK

9 10. cikk

Az ujjlenyomatok  és arcképmások Õ összegyűjtése,  és Õ továbbítása és összehasonlítása

1. Az egyes tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb a(z) (EU) 604/2013/EU rendelet [21. cikkének (2) bekezdésében] meghatározott nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül ujjlenyomatot vesznek minden, a 14. ð hatodik ï életévét betöltött nemzetközi védelmet kérelmező személy valamennyi ujjáról, és az e rendelet 11 12. cikke (1) bekezdésének b)–g) ð c)–n) ï pontjában említett adatokkal együtt továbbítják a központi rendszerbe.

A 72 órás határidő be nem tartása nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettség alól, hogy ujjlenyomatokat vegyenek és azokat továbbítsák a központi rendszerbe. Amennyiben az ujjhegyek állapota nem teszi lehetővé a 25 26. cikk szerinti megfelelő összehasonlítást biztosító minőségű ujjleenyomatvételt, a származás helye szerinti tagállam ismét ujjlenyomatot vesz a kérelmezőtől, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a sikeres ismételt ujjlenyomatvételtől számított 48 órán belül újra megküldi azokat.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a kérelmező egészségének biztosítása, vagy a közegészség védelme érdekében hozott intézkedések következtében nem lehet a nemzetközi védelmet kérelmezőtől ujjlenyomatot venni ð és róla arcképmást készíteni ï, a tagállamok ezen egészségügyi okok megszűnését követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 48 órán belül leveszik és megküldik az ujjlenyomatokat ð , arcképmást készítenek, ï és megküldik azokat.

Komoly műszaki problémák felmerülése esetén a tagállamok a (1) bekezdésben megállapított 72 órás határidőt legfeljebb további 48 órával meghosszabbíthatják a folyamatosságra vonatkozó nemzeti tervük végrehajtása érdekében.

3. A tagállam által továbbított, a 11. cikk a) pontjában foglaltaknak megfelelő ujjlenyomatadatokat – a 10. cikk b) pontjával összhangban továbbítottak kivételével – automatikusan összehasonlítják a más tagállamok által továbbított és a központi rendszerben tárolt ujjlenyomatadatokkal

4. A központi rendszer a tagállamok kérelmére biztosítja, hogy a (3) bekezdésben említett összehasonlítás a más tagállamoktól származó adatok mellett kiterjedjen a szóban forgó tagállam által korábban továbbított ujjlenyomatadatokra is.

5. A központi rendszer a találatot, illetve az összehasonlítás negatív eredményét automatikusan továbbítja a származási hely szerinti tagállam felé. Találat esetén a találatnak megfelelő összes adatkészletre vonatkozóan továbbítja a 11. cikk a)–k) pontjában említett adatokat, valamint adott esetben a 18. cikk (1) bekezdésében említett jelölést.

ò új

3. Ujjnyomatadatokat az Európai Határ- [és Parti] Őrség csapatának tagjai vagy a tagállamok menekültügyi szakértői is vehetnek vagy továbbíthatnak feladataik ellátása vagy hatáskörük gyakorlása során, az [Európai Határ- [és Parti Őrségről] és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló rendelettel] és a [439/2010/EU rendelettel] összhangban.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

10 11. cikk

Információk az érintett jogállásáról

Az alábbi információkat megküldik a központi rendszerbe, hogy abban a 12 17. cikkel (1) bekezdésével összhangban tárolják, a 9. cikk (5) bekezdésében ð 15. és 16. cikkben ï említett továbbítás céljából:

a) ha egy nemzetközi védelmet kérelmező vagy a(z) 604/2013/EU (EU) […/…] rendelet 21. cikke (1) bekezdésének ð b), c), ï d) ð vagy e) ï pontjában említett egyéb személy – az említett fenti rendelet ð 26. cikkében ï említettekkel összhangban benyújtott visszavételről ð szóló értesítés ï iránti kérelemnek helyt adó határozat alapján történő átadását követően – megérkezik a felelős tagállam területére, a felelős tagállam az érkezési időpont hozzáadásával naprakésszé teszi az érintett személyre vonatkozóan e rendelet 11 12. cikkével összhangban nyilvántartásba vett adatokat;

b) ha egy nemzetközi védelmet kérelmező személy – a(z) 604/2013/EU (EU) […/…] rendelet ð 24. ï cikkében említettekkel összhangban benyújtott átvétel iránti kérelemnek helyt adó határozat alapján történő átadást követően – megérkezik a felelős tagállam területére, a felelős tagállam az érkezési időpont hozzáadásával naprakésszé teszi az érintett személyre vonatkozóan e rendelet 11 12. cikkével összhangban nyilvántartásba vett adatokat;

ò új

c)ha egy nemzetközi védelmet kérelmező személy megérkezik az (EU) […/…] rendelet 34. cikke szerinti elosztás szerinti céltagállamba, utóbbi tagállam az érintett személlyel kapcsolatban megküldi az e rendelet 12. cikkének megfelelően rögzített adatsort, feltünteti az érkezés időpontját, és rögzíti, hogy ő az elosztás szerinti céltagállam.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

c) amint a származási hely szerinti tagállam megbizonyosodik afelől, hogy az érintett személy – akinek adatait e rendelet 11. cikkével összhangban rögzítették az Eurodacban – elhagyta a tagállamok területét, a távozási időpont hozzáadásával naprakésszé teszi az érintett személyre vonatkozóan e rendelet 11. cikkével összhangban nyilvántartásba vett adatokat, hogy ezáltal megkönnyítse a(z) 604/2013/EU rendelet 19. cikke (2) bekezdésének és 20. cikke (5) bekezdésének alkalmazását;

d) amint a származási hely szerinti tagállam megbizonyosodik afelől, hogy az érintett személy – akinek adatait e rendelet 11 12. cikkével összhangban rögzítették az Eurodacban – a(z) 604/2013/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt nemzetközi védelem iránti kérelem visszavonását vagy elutasítását követően általa kiadott kiutasítási határozatnak vagy kitoloncolási végzésnek megfelelően elhagyta a tagállamok területét, a kiutasítás vagy az ország területéről történő eltávozás időpontjának hozzáadásával naprakésszé teszi az érintett személyre vonatkozóan az e rendelet 11 12. cikkével összhangban nyilvántartásba vett adatokat;

e) az 604/2013/EU (EU) […/…] rendelet ð 19. cikkének (1) bekezdésével ï összhangban felelőssé váló tagállam a kérelem megvizsgálásáról hozott határozat időpontjának hozzáadásával naprakésszé teszi a nemzetközi védelmet kérelmezőre vonatkozóan e rendelet 11 12. cikkével összhangban nyilvántartásba vett adatokat.

11 12. cikk

Az adatok nyilvántartásba vétele

A központi rendszer nyilvántartásába kizárólag a következő adatokat veszik fel:

a) az ujjlenyomatadatok;

ò új szöveg

b) arcképmás;

c) családi név (nevek) és utónév (nevek), születési név (nevek) és korábban használt nevek, valamint bármely álnév (nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

d) állampolgárság(ok);

e) születési hely és idő;

ê 603/2013

bf) a származási hely szerinti tagállam, a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának helye és időpontja; a 10 11. cikk b) pontjában említett esetekben az alkalmazás időpontja az az időpont, amelyet a kérelmezőt átadó tagállam vezetett be a nyilvántartásba ;

cg) az érintett személy neme;

ò új szöveg

h) a személyazonosító vagy úti okmány típusa és száma; a kibocsátó tagállam három betűből álló kódja és az okmány érvényessége;

ê 603/2013

di) a származási hely szerinti tagállam által használt referenciaszám;

ò új szöveg

j) az (EU) […/…] rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem egyedi száma;

k) a 11. cikk c) pontja szerinti elosztás szerinti céltagállam;

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

el) az ujjlenyomatvétel ð és/vagy arcképmás ï készítésének időpontja;

fm) az adatok központi rendszerhez történő továbbításának dátuma;

gn) az operátor felhasználói azonosítója;

ho) adott esetben, a 10 11. cikk a) vagy b) pontjával összhangban az érintett személy sikeres átadást követő megérkezésének időpontja;

p) adott esetben, a 10 11. cikk b) pontjával összhangban az érintett személy sikeres átadást követő megérkezésének időpontja; Õ

ò új szöveg

q) adott esetben, a 11. cikk c) pontjával összhangban az érintett személy sikeres átadást követő megérkezésének időpontja;

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

i) adott esetben, a 10. cikk c) pontjával összhangban az érintett személy tagállamok területéről történő távozásának időpontja;

(jr) adott esetben, a 10 11. cikk d) pontjával összhangban az érintett személy tagállamok területéről történő távozásának vagy kitoloncolásának időpontja;

ks) adott esetben, a 10 11. cikk e) pontjával összhangban a kérelem megvizsgálásáról szóló határozat meghozatalának időpontja.

III. FEJEZET

A KÜLSŐ HATÁROK JOGELLENES ÁTLÉPÉSE MIATT ELFOGOTT HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK VAGY HONTALAN SZEMÉLYEK

14 13. cikk

Az ujjlenyomatok  és arcképmások Õ összegyűjtése és továbbítása

(1) Az egyes tagállamok haladéktalanul ð arcképmást készítenek és ï ujjlenyomatot vesznek a 14. ð hatodik ï életévét betöltött valamennyi olyan harmadik országból érkező harmadik országbeli állampolgártól vagy hontalan személy minden ujjáról, akit az illetékes ellenőrző hatóságok az illető tagállam szárazföldi, légi vagy tengeri határainak jogellenes átlépése miatt elfogtak, és nem toloncoltak vissza, illetve aki a tagállamok területén marad és nincs őrizetben, elzárás, vagy fogvatartás alatt az elfogás és a visszairányítási határozat alapján történő kiutasítása közötti teljes időszakban.

(2) Az érintett tagállamok – a lehető leghamarabb, és az elfogás időpontjától számított legfeljebb 72 órán belül – továbbítják a központi rendszerhez az (1) bekezdésben említett vissza nem toloncolt harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre vonatkozó alábbi adatokat:

a) az ujjlenyomatadatok;

ò új szöveg

b)b) arcképmás;

c)családi név(nevek) és utónév(nevek), születési név(nevek) és korábban használt nevek, valamint bármely álnév(nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

d)állampolgárság(ok);

e)születési hely és idő;

ê 603/2013

bf) a származási hely szerinti tagállam, az elfogás helye és időpontja;

cg) az érintett személy neme;

ò új szöveg

h) a személyazonosító vagy úti okmány típusa és száma; a kibocsátó tagállam három betűből álló kódja és az okmány érvényessége;

ê 603/2013

ð új szöveg

di) a származási hely szerinti tagállam által használt referenciaszám;

ej) az ujjlenyomatvétel ð és/vagy arcképmás ï készítésének időpontja;

fk) az adatok központi rendszerhez történő továbbításának dátuma;

gl) az operátor felhasználói azonosítója.;

ò új szöveg

m) adott esetben, a (6) bekezdéssel összhangban az érintett személy tagállamok területéről történő távozásának vagy kitoloncolásának időpontja;

ê 603/2013

ð új szöveg

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, az abban meghatározott adatokat az (1) bekezdésben leírt módon elfogott azon személyek vonatkozásában, akik a tagállamok területén maradnak, de akiket elfogásuk után 72 órás időtartamot meghaladóan őrizetben, elzárás vagy fogvatartás alatt tartanak, a személyek szabadon bocsátása előtt kell továbbítani.

(4) Az e cikk (2) bekezdésében említett 72 órás határidő be nem tartása nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettségük alól, hogy ujjnyomatokat vegyenek és azokat továbbítsák a központi rendszerbe. Amennyiben az ujjhegyek állapota nem teszi lehetővé a 25. cikk szerinti megfelelő összehasonlítást biztosító minőségű ujjlenyomatvételt, a származás helye szerinti tagállam ismét ujjnyomatot vesz az e cikk (1) bekezdésében leírt módon elfogott személyektől, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a sikeres ujjnyomatvételtől számított 48 órán belül újra megküldi azokat.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező egészségének biztosítása, vagy a közegészség védelme érdekében hozott intézkedések következtében nem lehet a kérelmezőtől ujjnyomatot venni vagy róla arcképmást készíteni, az érintett tagállam ezen egészségügyi indokok megszűnését követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 48 órán belül leveszi az ujjnyomatokat, arcképmást készít és megküldi azokat.

Komoly műszaki problémák felmerülése esetén a tagállamok a (2) bekezdésben megállapított 72 órás határidőt legfeljebb további 48 órával meghosszabbíthatják a folyamatosságra vonatkozó nemzeti tervük végrehajtása érdekében.

ò új szöveg

(6) Amint a származási hely szerinti tagállam biztosítja, hogy azon érintett személy, akinek az adatait e rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Eurodac-ban rögzítették, a kiutasítási vagy kitoloncolási határozatnak megfelelően elhagyja a tagállamok területét, e cikk (2) bekezdésével összhangban naprakésszé teszi az érintett személlyel kapcsolatos adatkészletet azon időpont hozzáadásával, amikor a szóban forgó személyt kitoloncolták vagy elhagyta az ország területét.

(7) Ujjnyomatadatokat az Európai Határ- [és Parti] Őrség csapatának tagjai vagy a tagállamok menekültügyi szakértői is vehetnek vagy továbbíthatnak feladataik ellátása vagy hatáskörük gyakorlása során, az [Európai Határ- [és Parti Őrségről] és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló rendelettel] és a [439/2010/EU rendelettel] összhangban.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

15. cikk

Az adatok nyilvántartásba vétele

1. A 14. cikk (2) bekezdésében említett adatokat nyilvántartásba veszik a központi rendszerben.

A 8. cikk sérelme nélkül, a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően a központi rendszerhez továbbított adatokat kizárólag arra a célra veszik nyilvántartásba, hogy összehasonlítsák a központi rendszerhez később megküldött, nemzetközi védelmet kérelmező személyekre vonatkozó adatokkal, valamint az 1. cikk (2) bekezdésében említett célból.

A központi rendszer nem hasonlítja össze a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően továbbított adatokat sem a központi rendszerben korábban nyilvántartásba vett adatokkal, sem a 14. cikk (2) bekezdése alapján a központi rendszerhez utólag továbbított adatokkal.

2. A 9. cikk (3) és (5) bekezdésében és a 25. cikk (4) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni a nemzetközi védelmet kérelmező személyekre vonatkozó, a központi rendszerhez utólag továbbított adatoknak az (1) bekezdésben említett adatokkal történő összehasonlítására.

16. cikk

Az adatok tárolása

1. A 14. cikk (1) bekezdésében említett harmadik országbeli állampolgárra, vagy hontalan személyre vonatkozó valamennyi adatkészleteket az ujjlenyomatvétel időpontjától számított 18 hónapig tárolják a központi rendszerben. Ennek az időtartamnak a lejártakor a központi rendszer automatikusan törli ezeket az adatokat.

2. A 28. cikk (3) bekezdésének megfelelően a központi rendszerből haladéktalanul törlik a 14. cikk (1) bekezdésében említett harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre vonatkozó adatokat abban az esetben, ha a származási hely szerinti tagállam az e cikk (1) bekezdésében említett 18 hónapos időtartam lejártát megelőzően értesül a következő körülmények valamelyikének fennállásáról:

a) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy számára tartózkodási engedélyt adtak ki;

b) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy elhagyta a tagállamok területét;

c) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy állampolgárságot szerzett valamely tagállamban.

3. A központi rendszer – a lehető leghamarabb és legfeljebb 72 órán belül –az összes származási hely szerinti tagállamot értesíti arról, ha a 14. cikk (1) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatban általuk továbbított adatokkal azonos találatot regisztráló másik származási hely szerinti tagállam az e cikk (2) bekezdése a) vagy b) pontjában meghatározott okból törli az adatokat.

4. A központi rendszer – a lehető leghamarabb és legfeljebb 72 órán belül – az összes származási hely szerinti tagállamot értesíti arról, ha a 9. cikk (1) bekezdésében vagy 14. cikk (1) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatban általuk továbbított adatokkal azonos találatot regisztráló másik származási hely szerinti tagállam az e cikk (2) bekezdése c) pontjában meghatározott okból törli az adatokat.

IV. FEJEZET

VALAMELY TAGÁLLAM TERÜLETÉN JOGSZERŰTLENÜL TARTÓZKODÓ HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK VAGY HONTALAN SZEMÉLYEK

17 14. cikk

Az ujjlenyomatadatok  és arcképmások Õ összehasonlítása,  összegyűjtése és továbbítása Õ

(1) Az egyes tagállamok annak ellenőrzésére, hogy a területükön jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy valamely másik tagállamban korábban nyújtott-e be nemzetközi védelem iránti kérelmet, a központi rendszer felé továbbíthatják a 14. életévét betöltött harmadik országbeli állampolgártól vagy hontalan személytől vett ujjlenyomatadatokat a szóban forgó tagállam által használt referenciaszámmal együtt.

Általános szabályként abban az esetben indokolt annak ellenőrzése, hogy a harmadik országbeli állampolgára vagy hontalan személy valamely másik tagállamban korábban nyújtott-e be nemzetközi védelem iránti kérelmet, ha:

a) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy kijelenti, hogy nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be, de nem jelöli meg azt a tagállamot, ahol a kérelmet benyújtotta;

b) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy nem kér nemzetközi védelmet, de ellenzi, hogy hazájába visszatoloncolják, arra hivatkozva, hogy ott veszélyben lenne; illetve

c) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyéb módon megpróbálja megakadályozni kiutasítását azáltal, hogy megtagadja a személyazonossága megállapítására irányuló együttműködést, különösen ha nem mutatja be személyazonossági okmányait, vagy hamis személyazonossági okmányokat mutat be.

(2) Abban az esetben, ha a tagállamok részt vesznek az (1) bekezdésben említett eljárásban, továbbítják a központi rendszerhez valamennyi, vagy legalább a mutatóujjakra vonatkozó ujjlenyomatadatokat, vagy ezek hiányában az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személyek összes többi ujjáról felvett lenyomatot.

ò új szöveg

(1) Az egyes tagállamok minden, a területükön jogszerűtlenül tartózkodó, legalább hat életévet betöltött harmadik országbeli állampolgártól vagy hontalan személy minden ujjáról haladéktalanul ujjnyomatot vesznek és róla arcképmást készítenek.

(2) Az érintett tagállam – a lehető leghamarabb, és az elfogás időpontjától számított legfeljebb 72 órán belül – továbbítja a központi rendszerhez az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre vonatkozó alábbi adatokat:

a) ujjnyomatadatok;

b) b) arcképmás;

c) családi név(nevek) és utónév(nevek), születési név(nevek) és korábban használt nevek, valamint bármely álnév(nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

d) állampolgárság(ok);

e) születési hely és idő;

f) a származási hely szerinti tagállam, az elfogás helye és dátuma;

g) nem;

h) a személyazonosító vagy úti okmány típusa és száma; a kibocsátó tagállam három betűből álló kódja és az okmány érvényessége;

i) a származási hely szerinti tagállam által használt referenciaszám;

j) az ujjnyomatvétel és/vagy arcképmás készítésének időpontja;

k) az adatok központi rendszerhez történő továbbításának időpontja;

l) az operátor felhasználói azonosítója;

m) adott esetben, a (6) bekezdéssel összhangban az érintett személy tagállamok területéről történő távozásának vagy kitoloncolásának időpontja;

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3) Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek ujjlenyomatadatait kizárólag abból a célból továbbíthatják a központi rendszerhez ð és összehasonlítják ï hogy azokat összehasonlítsák a nemzetközi védelmet kérelmező  azon Õ személyek többi tagállam által továbbított és a központi rendszerben már nyilvántartott ujjlenyomatadataival,  akiktől a 10. cikk (1) bekezdésének, a 13. (1) bekezdésének és a 14. cikk (1) bekezdésének céljából ujjlenyomatot vettek Õ.

Ezen harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek ujjnyomatadatai nem vehetők nyilvántartásba a központi rendszerben, és nem hasonlíthatók össze a 14. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a központi rendszerhez továbbított adatokkal.

ò új szöveg

(4) Az e cikk (3) bekezdésében említett 72 órás határidő be nem tartása nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettségük alól, hogy ujjnyomatokat vegyenek és azokat továbbítsák a központi rendszerbe. Amennyiben az ujjhegyek állapota nem teszi lehetővé a 26. cikk szerinti megfelelő összehasonlítást biztosító minőségű ujjnyomatvételt, a származás helye szerinti tagállam ismét ujjnyomatot vesz az e cikk (1) bekezdésében leírt módon elfogott személyektől, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a sikeres ujjnyomatvételtől számított 48 órán belül újra megküldi azokat.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(4) Az ujjlenyomat adatok összehasonlítása eredményeinek a származási hely szerinti tagállam részére történő továbbítását követően a keresést a központi rendszer kizárólag a 28. cikk szerinti célokból rögzíti. A tagállamok és a központi rendszer ettől eltérő célokból keresést nem rögzíthet.

(5) A 9. cikk (3) és (5) bekezdésében és a 25. cikk (4) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni az e cikk alapján továbbított ujjlenyomatadatoknak a nemzetközi védelmet kérelmező személyekre vonatkozó, a többi tagállam által továbbított és a központi rendszerben tárolt ujjlenyomatadatokkal történő összehasonlítására.

V. FEJEZET

 A NEMZETKÖZI VÉDELMET KÉRELMEZŐK ÉS A SZABÁLYTALAN HATÁRÁTLÉPÉS VAGY VALAMELY TAGÁLLAM TERÜLETÉN VALÓ JOGELLENES TARTÓZKODÁS MIATT LETARTÓZTATOTT HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ADATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS Õ

15. cikk

 Az ujjnyomat-adatok és arcképmások összehasonlítása Õ

(31) , with the exception of those transmitted in accordance with Article 10 11(b) ð and (c) ï , shall be compared automatically with the fingerprint data transmitted by other Member States and already stored in the Central System  in accordance with Article 9 10(1), 14 13(1) and 17 14(1) Õ . A tagállam által továbbított, a 11. cikk a) pontjában foglaltaknak megfelelő ujjlenyomatadatokat ð és arcképmásokat ï – a 10 11. cikk b) ð és c) ï pontjával összhangban továbbítottak kivételével – automatikusan összehasonlítják a más tagállamok által továbbított és  a 9 10. cikk (1) bekezdésével, a 14 13. cikk (1) bekezdésével és a 17 14. cikk (1) bekezdésével összhangban Õ már a központi rendszerben tárolt ujjlenyomatadatokkal.

(42) A központi rendszer a tagállamok kérelmére biztosítja, hogy az ð e cikk ï (3) bekezdésében említett összehasonlítás a más tagállamoktól származó  ujjnyomatadatok Õ ð és arcképmások ï adatok mellett kiterjedjen a szóban forgó tagállam által korábban továbbított ujjlenyomatadatokra ð és arcképmásokra ï is.

(53) A központi rendszer a találatot, illetve az összehasonlítás negatív eredményét ð a 26. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárások szerint ï automatikusan továbbítja a származási hely szerinti tagállam felé. Találat esetén a találatnak megfelelő összes adatkészletre vonatkozóan továbbítja a 11. cikk a)–k) pontjában ð 12. cikkben, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében ï említett adatokat, valamint adott esetben a 18. 19. cikk (1) ð és (4) ï bekezdésében említett jelölést. ðNegatív találat esetén a 12. cikkben, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett adatokat nem továbbítják. ï

ò új szöveg

(4) Amennyiben valamely tagállam olyan találatról kap bizonyítékot az Eurodactól, amely segítheti az említett tagállamot az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettségei ellátásában, e bizonyíték elsőbbséget élvez minden más kapott találattal szemben.

ò új szöveg

16. cikk

Az arcképmások összehasonlítása

(2)Amennyiben az ujjhegyek állapota nem tesz lehetővé a 26. cikk szerinti, megfelelő összehasonlítást biztosító minőségű ujjnyomatvételt, vagy ha a 10. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (1) bekezdésében és a 14. cikk (1) bekezdésében említett személy megtagadja az ujjnyomatvételt, a tagállam végső esetben összhasonlíthatja az arcképmás-adatokat.

(3)Az érintett arcképmása és nemét érintő adatai – a 10. cikk (1) bekezdésével, a 13. cikk (1) bekezdésével és a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban – automatikusan összehasonlíthatók az érintett más tagállamok által továbbított és már a központi rendszerben tárolt arcképmásával és nemét érintő személyes adataival, kivéve a 11. cikk b) és c) pontjával összhangban továbbított adatokat.

(4)A központi rendszer a tagállamok kérelmére biztosítja, hogy az arcképmás-adatok e cikk (1) bekezdésében említett összehasonlítása a más tagállamoktól származó adatok mellett kiterjedjen a szóban forgó tagállam által korábban továbbított arcképmás-adatokra is.

(5)A központi rendszer a találatot, illetve az összehasonlítás negatív eredményét a 26. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárásokat követően automatikusan továbbítja a származási hely szerinti tagállam felé. Találat esetén a találatnak megfelelő összes adatkészletre vonatkozóan továbbítja a 12. cikkben, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett adatokat, valamint adott esetben a 17. cikk (1) és (4) bekezdésében említett jelölést. Negatív találat esetén a 12. cikkben, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett adatokat nem továbbítják.

(6)Amennyiben valamely tagállam olyan találatról kap bizonyítékot az Eurodactól, amely segítheti az említett tagállamot az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettségei ellátásában, e bizonyíték elsőbbséget élvez minden más kapott találattal szemben.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

V VI. FEJEZET

NEMZETKÖZI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLYEK  AZ ADATOK TÁROLÁSA, AZ ADATOK HATÁRIDŐ LEJÁRTÁT MEGELŐZŐEN TÖRTÉNŐ TÖRLÉSE ÉS AZ ADATOK JELÖLÉSE Õ

12 17. cikk

Az adatok tárolása

(1) A  10. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokból, Õ a 11 12. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szerinti  a nemzetközi védelmet kérelmezővel kapcsolatos Õ az minden egyes adatkészleteteket az ujjlenyomatvétel időpontjától számított tíz évig tárolnaják a központi rendszerben.

ò új szöveg

(2) A 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokból, a 13. cikk (2) bekezdése szerinti harmadik országbeli állampolgárral vagy hontalan személlyel kapcsolatos minden adatkészletet az ujjnyomatvétel időpontjától számított öt évig tárolnak a központi rendszerben.

(3) A 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokból, a 14. cikk (2) bekezdése szerinti harmadik országbeli állampolgárral vagy hontalan személlyel kapcsolatos minden adatkészletet az ujjnyomatvétel időpontjától számított öt évig tárolnak a központi rendszerben.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(24) Az  e cikk Õ (1)ð –(3) ï bekezdésében említett  adattárolási Õ időtartamok lejártakor a központi rendszer automatikusan törli az  érintettek Õ adatokait a központi rendszerből.

13 18. cikk

Adatok törlése a határidő lejártát megelőzően

(1) Az azokra a személyekre vonatkozó adatokat, akik a 1217. cikkben (1), ð (2) vagy (3) ï bekezdésében megjelölt időtartam lejártát megelőzően állampolgárságot szereznek valamely tagállamban, a 27 28. cikk (4) bekezdésének megfelelően haladéktalanul törlik a központi rendszerből azt követően, hogy a származási hely szerinti tagállamot értesítették arról, hogy az érintett személy az állampolgárságot megkapta.

(2) A központi rendszer – a lehető leghamarabb, és legfeljebb 72 órán belül – az összes származási hely szerinti tagállamot értesíti arról, ha a 9 10. cikk (1) bekezdésében, vagy a 14 13. cikk (1) bekezdésében ð vagy a 14. cikk (1) bekezdésében ï említett személyekkel kapcsolatban általuk továbbított adatokkal azonos találatot regisztráló másik származási hely szerinti tagállam az (1) bekezdésnek megfelelően törli az adatokat.

18 19. cikk

Az adatok jelölése

(1) Az a származási hely szerinti tagállam, amely nemzetközi védelemben részesítette a nemzetközi védelmet kérelmező azon személyt, akinek adatait a 11 12. cikk alapján a központi rendszerben nyilvántartásba vették, az ügynökség  eu-LISA Õ által a központi rendszerrel történő elektronikus kommunikációra vonatkozóan megállapított követelményekkel összhangban az 1. cikk (1) bekezdésébennek a) pontjában foglalt célokból megjelöli a vonatkozó adatokat. E megjelölést a 12. cikkel 17. cikk (1) bekezdésével összhangban tárolják a központi rendszerben, a 9. cikk (5) bekezdésében ð 15. cikkben ï említett továbbítás céljából. A központi rendszer ð – a lehető leghamarabb, és legfeljebb 72 órán belül – ï az összes származási hely szerinti tagállamot értesíti arról, ha olyan másik származási hely szerinti tagállam jelöl adatot, amely az általuk a tagállamok által a 9 10. cikk (1) bekezdésében, a vagy 14 13. cikk (1) bekezdésében ð vagy a 14. cikk (1) bekezdésében ï említett személyekkel kapcsolatban továbbított adatokkal megegyező adatokat továbbított. A származási hely szerinti tagállamok a megfelelő adatkészleteket szintén jelölik.

(2) A nemzetközi védelemben részesülők központi rendszerben tárolt és az e cikk (1) bekezdése szerint jelölt adatait összehasonlítás céljából hozzáférhetővé kell tenni az érintett nemzetközi védelemben történő részesítésének dátumát követő három évig az 1. cikk (2) bekezdésében (1) bekezdésének c) pontjában foglalt célokra.

Találat esetén a központi rendszer továbbítja a találatnak megfelelő összes adatkészlet tekintetében a 11 12. cikk a)–k) ð b)–s) ï pontjában említett adatokat. A központi rendszer nem továbbítja az e cikk (1) bekezdésében említett jelölést. A központi rendszer a hároméves időszak letelte után automatikusan zárolja az ilyen adatokat a továbbítás elől az 1. cikk (2) bekezdésében (1) bekezdésének c) pontjában megállapított célokból összehasonlításra irányuló kérés esetén, ugyanakkor ezen adatok összehasonlítás céljára – törlésükig – 1. cikk (2) (1) bekezdésének a) pontjában bekezdésében foglalt célból hozzáférhetők maradnak. A zárolt adatokat nem továbbítják és a központi rendszer – találat esetén – negatív eredményt juttat vissza a kérelmező tagállamhoz.

(3) A származási hely szerinti tagállam eltávolítja az e cikk (1) vagy (2) bekezdésével összhangban korábban megjelölt vagy zárolt, a harmadik ország állampolgárának, illetve hontalan személynek az adataira vonatkozó megjelölést, illetve feloldja a zárolást, amennyiben az említett személy jogállását a [2011/95/EU irányelv 14. vagy 19. cikke] alapján visszavonták, megszüntették, illetve megújítását megtagadták.

ò új szöveg

(4) Az a származási hely szerinti tagállam, amely tartózkodási okmányt állított ki olyan, jogellenesen tartóztózkodó harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy számára, akinek adatait a 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (2) bekezdése alapján a központi rendszerben nyilvántartásba vették, az eu-LISA által a központi rendszerrel történő elektronikus kommunikációra vonatkozóan megállapított követelményekkel összhangban, az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt célokból megjelöli a vonatkozó adatokat. E megjelölést a 17. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban tárolják a központi rendszerben, a 15. és 16. cikk szerinti továbbítás céljából. A központi rendszer – a lehető leghamarabb, és legfeljebb 72 órán belül – az összes származási hely szerinti tagállamot értesíti arról, ha a 13. cikk (1) bekezdésében vagy 14. cikk (1) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatban általuk továbbított adatokkal azonos találatot regisztráló másik származási hely szerinti tagállam megjelöli az adatokat. A származási hely szerinti tagállamok a megfelelő adatkészleteket szintén jelölik.

(5) A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek központi rendszerben tárolt és az e cikk (4) bekezdése szerint jelölt adatait az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célokból történő összehasonlítás céljából hozzáférhetővé kell tenni mindaddig, amíg az ilyen adatokat a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban automatikusan törlik a központi rendszerből.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

VI VII. FEJEZET

A BŰNÜLDÖZÉSI CÉLOKBÓL TÖRTÉNŐ ÖSSZEHASONLÍTÁSRA ÉS ADATTOVÁBBÍTÁSRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

19 20. cikk

Az ujjlenyomatadatok Eurodac-adatokkal történő összehasonlítására szolgáló eljárás

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában (2) bekezdésében megállapított célokra az 5 6. cikk (1) bekezdésében és a 7 8. cikk (2) bekezdésében említett kijelölt hatóságok a 20 21. cikk (1) bekezdésében foglaltak alapján indoklással ellátott elektronikus megkeresést nyújthatnak be az általuk használt referenciaszám feltüntetésével, amelyben összehasonlítás céljából kérik az ujjlenyomatadatoknak ð és arcképmásoknak ï a nemzeti hozzáférési ponton keresztül a központi rendszerbe történő továbbítását. A kérés beérkezését követően az ellenőrző hatóság ellenőrzi, hogy teljesült-e az összehasonlítás kérésére vonatkozó, 20 21. vagy 21 22. cikkben említett valamennyi feltétel.

(2) Amennyiben az összehasonlítás kérésére vonatkozó, a 20 21. vagy 21 22. cikkben említett valamennyi feltétel teljesült, az ellenőrző hatóság továbbítja az összehasonlításra irányuló kérést a nemzeti hozzáférési ponthoz, amely a 9. ð 15. és 16. ï cikk (3) és (5) bekezdésének megfelelően továbbküldi azt a központi rendszerbe a 9 10. cikk (1) bekezdése, és a 14 13. cikk (2) ð (1) bekezdése és a 14. cikk (1) ï bekezdése alapján a központi rendszerbe továbbított  ujjnyomatadatokkal Õ ð és arcképmásokkal ï történő összehasonlítás céljából.

ò új szöveg

(3) Az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján az arcképmást a 16. cikk (1) bekezdésével összhangban lehet összehasonlítani a központi rendszerben található más arképpel, amennyiben ilyen adatok rendelkezésre állnak a 21. cikk (1) bekezdése alapján elküldött, indoklással ellátott elektronikus kérés időpontjában.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(34) A terrorcselekményekhez vagy egyéb súlyos bűncselekményekhez kapcsolódó közvetlen veszély megelőzése szükségességének rendkívül sürgős eseteiben az ellenőrző hatóság a kijelölt hatóság által küldött összehasonlításra irányuló kérés beérkezését követően azonnal továbbíthatja az ujjlenyomatadatokat a nemzeti hozzáférési ponthoz; ebben az esetben csak utólag ellenőrzi az összehasonlítás kérésére vonatkozó, a 20 21. vagy 21 22. cikkben említett valamennyi feltétel teljesülését, beleértve azt is, hogy valóban rendkívül sürgős esetről volt-e szó. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően indokolatlan késedelem nélkül el kell végezni.

(45) Amennyiben az utólagos ellenőrzés során megállapítják, hogy az Eurodac-adatokhoz való hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóság, amely hozzáfért az adatokhoz, törli az Eurodacból származó információkat, és a törlés tényéről értesíti az ellenőrző hatóságot.

20 21. cikk

A kijelölt hatóságok Eurodachoz való hozzáférésének feltételei

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésének (2) bekezdésében c) pontjában megállapított célokra a kijelölt hatóságok hatáskörükön belül csak abban az esetben nyújthatnak be az ujjlenyomatadatoknak a központi rendszerben tárolt adatokkal való összehasonlítására irányuló, indokolással ellátott elektronikus kérelmet, ha az alábbi adatbázisokkal elvégzett összehasonlítás nem vezetett az érintett személyazonosságának megállapításához:

–nemzeti ujjlenyomat-adatbázisok,

–az összes többi tagállamnak a 2008/615/IB határozat szerinti automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszere – amennyiben az összehasonlítás műszakilag rendelkezésre áll –, kivéve, ha megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy az ilyen rendszerekkel végzett összehasonlítás nem vezet az érintett személyazonosságának a megállapításához. A kijelölt hatóság által az ellenőrző hatóság számára megküldött indokolással ellátott, az Eurodac-adatokkal történő összehasonlításra irányuló elektronikus kérésnek tartalmaznia kell az ilyen megalapozott indokokat, valamint

–a Vízuminformációs Rendszer, amennyiben az ilyen összehasonlítás 2008/633/IB határozatban megállapított feltételei teljesülnek;

és ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) az összehasonlítás szükséges terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából, azaz ha az adatbázisban való keresést indokolttá tevő kényszerítő közbiztonsági érdek áll fenn;

b) az összehasonlítás egyedi esetben szükséges (azaz szisztematikus összehasonlításokat nem végeznek); és

c) megalapozottan feltételezhető, hogy az összehasonlítás érdemben hozzájárul a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához. A feltételezés különösen akkor megalapozott, ha alapos a gyanúja annak, hogy egy terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény gyanúsítottja, elkövetője vagy áldozata az e rendelet hatálya alá tartozó valamely kategóriába tartozik.

(2) Az Eurodac-adatokkal való összehasonlításra irányuló kérések ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï közötti keresésre korlátozódnak.

21 22. cikk

Az Europol Eurodachoz való hozzáférésének feltételei

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében (1) bekezdésének c) pontjában megállapított célokra az Europol kijelölt hatósága az Europol megbízatásának keretein belül és amennyiben az szükséges az Europol feladatainak ellátásához, csak akkor nyújthat be az ujjlenyomatadatoknak a központi rendszerben tárolt adatokkal való összehasonlítására irányuló, indokolással ellátott elektronikus kérelmet, ha az EUROPOL számára műszakilag és jogilag hozzáférhető bármely információfeldolgozó rendszerben tárolt adatok összehasonlítása nem vezetett az érintett személyazonosságának a megállapításához, és ha teljesül valamennyi alábbi feltétel:

a) az összehasonlításra az Europol hatáskörébe tartozó terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére vagy kivizsgálására irányuló tagállami fellépés támogatása és fokozása érdekében van szükség, azaz ha az adatbázisból való lekérdezést indokolttá tevő kényszerítő közbiztonsági érdek áll fenn;

b) az összehasonlítás egyedi esetben szükséges (azaz szisztematikus összehasonlításokat nem végeznek); és

(2) Az Eurodac-adatokkal való összehasonlításra irányuló kérések ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï összehasonlítására korlátozódnak.

(3) Az Eurodac-adatokkal történő összehasonlításból származó, Europol által beszerzett információk feldolgozásához a származási tagállam engedélyére van szükség. Az ilyen engedély az illető tagállam nemzeti Europol-egységén keresztül kérhető.

22 23. cikk

A kijelölt hatóságok, az ellenőrző hatóságok és a nemzeti hozzáférési pontok közötti kommunikáció

(1) A 26 27. cikk sérelme nélkül, a kijelölt hatóságok, az ellenőrző hatóságok és a nemzeti hozzáférési pontok közötti összes kommunikáció biztonságosan és elektronikus úton történik.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében (1) bekezdésének c) pontjában megállapított célokból az ujjlenyomatokat a tagállamok digitalizálják, és az ð elfogadott interfészvezérlési dokumentációban ï I. mellékletben  meghatározott Õ ismertetett adatformátumban továbbítják annak érdekében, hogy elvégezhető legyen az összehasonlítás a számítógépes ujjlenyomat-felismerő rendszerben.

VII VIII. FEJEZET

ADATFELDOLGOZÁS, ADATVÉDELEM ÉS FELELŐSSÉG

23 24. cikk

Felelősség az adatok feldolgozásával kapcsolatban

(1) A származási hely szerinti tagállam felelős a következők biztosításáért:

a) az ujjlenyomatvétel ð és arcképmás-rögzítés ï jogszerűsége;

b) az ujjlenyomatadatok és a 11 12. cikkben, a 14 13. cikk (2) bekezdésében és a 17 14. cikk (2) bekezdésében említett egyéb adatok központi rendszerhez történő továbbításának jogszerűsége;

c) az adatok központi rendszerhez történő továbbításkor pontosak és naprakészek;

d) hogy az adatokat – az  eu-LISA Õ ügynökség feladatkörének sérelme nélkül – a központi rendszerben jogszerűen jegyzik fel, tárolják, javítják, illetve törlik;

e) a központi rendszer által megküldött ujjlenyomatadat- ð és arcképmás- ï összehasonlítási eredmények feldolgozásának jogszerűsége.

(2) A 34 36. cikknek megfelelően a származási hely szerinti tagállam biztosítja az (1) bekezdésben említett adatok biztonságát a központi rendszerhez történő továbbítást megelőzően és a továbbítás közben, valamint biztosítja a központi rendszerből kapott adatok biztonságát.

(3) A 25 26. cikk (4) bekezdésének megfelelően a származási hely szerinti tagállam felelős az adatok végleges azonosításáért.

(4) Az ügynökség  eu-LISA Õ biztosítja, hogy a központi rendszer e rendelet rendelkezéseinek megfelelően működjönik. Az ügynökség  eu-LISA Õ feladata különösen, hogy:

a) olyan intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják, hogy a központi rendszerrel dolgozó személyek az abban nyilvántartott adatokat kizárólag az Eurodac céljainak megfelelően dolgozhatják fel, az 1. cikkben foglaltaknak megfelelően;

b) meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a központi rendszer biztonságát a 34 36 cikknek megfelelően biztosítsák;

c) biztosítja, hogy kizárólag a központi rendszerrel végzendő munkára felhatalmazott személyek rendelkezzenek hozzáféréssel az abban nyilvántartott adatokhoz, az európai adatvédelmi biztos hatásköreinek sérelme nélkül.

Az ügynökség  eu-LISA Õ tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, valamint az európai adatvédelmi biztost az első albekezdés alapján hozott intézkedéseiről.

24 25. cikk

Az adatok továbbítása

(1) Az ujjlenyomatokat digitálisan feldolgozzák, és az ð elfogadott interfészvezérlési dokumentációban ï I. mellékletben  meghatározott Õ ismertetett adatformátumban továbbítják. Amennyiben az a központi rendszer hatékony működéséhez szükséges, az ügynökség  eu-LISA Õ megállapítja az adatformátumoknak a tagállamok által a központi rendszerhez történő továbbítására és visszaküldésére vonatkozó technikai követelményeket. Az ügynökség  eu-LISA Õ biztosítja, hogy a tagállamok által továbbított ujjlenyomat- adatok ð és arcképmások ï a számítógépes ujjlenyomat- ð és arcképmás-felismerő ï felismerő-rendszer által összehasonlíthatók legyenek.

(2) A 11 12. cikkben, a 14 13. cikk (2) bekezdésében és a 17 14. cikk (2) bekezdésében említett adatokat a tagállamoknak elektronikus úton továbbítják. A 11 12. cikkben, és a 14 13. cikk (2) bekezdésében ð és a 14. cikk (2) bekezdésében ï említett adatokat automatikusan nyilvántartásba veszik a központi rendszerben. Amennyiben az a központi rendszer hatékony működéséhez szükséges, az ügynökség  eu-LISA Õ megállapítja a technikai követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy az adatok megfelelő módon elektronikusan továbbíthatók legyenek a tagállamokból a központi rendszerbe, valamint és a központi rendszerből a tagállamhoz.

(3) A 1112. cikk di) pontjában, a 1413. cikk (2) bekezdésének di) pontjában, a 1714. cikk (1) bekezdésében ð (2) bekezdésének i) pontjában ï és a 19 20. cikk (1) bekezdésében említett referenciaszámnak lehetővé kell tennie, hogy az adatokat egyértelműen egy adott személyre és az adatokat továbbító tagállamra vonatkoztassák. Emellett lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy az ilyen adat a 9 10. cikk (1) bekezdésében, 14 13. cikk (1) bekezdésében vagy a 17 14. cikk (1) bekezdésében említett személyre vonatkozik-e.

(4) A referenciaszámnak azonosító betűvel vagy betűkkel kell kezdődnie, amelyekkel az I. mellékletben meghatározott normákkal összhangban az adatokat továbbító tagállamot jelölik. Az azonosító betűt vagy betűket a személy vagy a kérés kategóriájának azonosítása követi. Az „1” a 9 10. cikk (1) bekezdésében említett személyekre vonatkozó adatokat, a „2” a 14 13. cikk (1) bekezdésében említett személyekre vonatkozó adatokat, a „3” a 17 14. cikk (1) bekezdésében említett személyekre vonatkozó adatokat, a „4” a 20 21. cikkben említett kérésekre vonatkozó adatokat, az „5” a 21 22. cikkben említett említett kérésekre vonatkozó adatokat, a „9” pedig a 29 30. cikkben említett említett kérésekre vonatkozó adatokat jelöli.

(5) Az ügynökség  eu-LISA Õ megállapítja a tagállamok számára megállapítja az annak biztosításához szükséges technikai eljárásokat, hogy a központi rendszerbe egyértelmű adatokat továbbítsanakaz egyértelmű adat központi rendszer általi átvételének biztosításához szükséges technikai eljárásokat.

(6) A központi rendszer a lehető legrövidebb időn belül visszaigazolja a továbbított adatok átvételét. Ennek érdekében az ügynökség  eu-LISA Õ megállapítja a szükséges műszaki követelményeket annak biztosítására, hogy a tagállamok igény szerint kérelmére megkapják az átvétel visszaigazolását.

25 26. cikk

Az összehasonlítások elvégzése és az eredmények továbbítása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ujjlenyomat adatok továbbítása a számítógépes ujjlenyomat- ð és arcképmás-felismerő ï felismerő-rendszer általi összehasonlítás céljára megfelelő minőségben történik. Amennyiben biztosítani kell, hogy a központi rendszer általi összehasonlítás eredményei rendkívül nagyfokú pontosságot érjenek el, az ügynökség  eu-LISA Õ meghatározza a továbbított ujjlenyomat adatok megfelelő minőségét. A központi rendszer a lehető legrövidebb időn belül ellenőrzi a továbbított ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï minőségét. Ha az ujjlenyomatadatok ð és arcképmások ï adatok nem alkalmasak a számítógépes ujjlenyomat- ð és arcképmás-felismerő ï rendszer alkalmazásával történő összehasonlításra, a központi rendszer tájékoztatja az érintett tagállamot. Az érintett tagállam megfelelő minőségű ujjlenyomatadatokat ð és arcképmásokat ï továbbít az előző ujjlenyomatadatokhoz ð és arcképmásokhoz ï használttal megegyező hivatkozási számmal.

(2) A központi rendszer az összehasonlítást a megkeresések beérkezésének sorrendjében végzi. Minden egyes megkeresést 24 órán belül el kell bírálni. A tagállam – a nemzeti joggal összefüggő okokból – kérhet egy órán belül elvégzendő különösen sürgős összehasonlítást. Ha ezeket az időtartamokat az ügynökség  eu-LISA's Õ felelősségén kívül eső körülmények miatt nem lehet betartani, az akadályozó körülmények megszűntével a központi rendszer az ilyen megkeresésnek elsőbbséget biztosít a feldolgozás során. Ilyen esetekben, amennyiben az a központi rendszer hatékony működéséhez szükséges, az ügynökség  eu-LISA Õ kritériumokat állapít meg a megkeresések elsőbbségi kezelésének biztosítása érdekében.

(3) Amennyiben az a központi rendszer hatékony működéséhez szükséges, az ügynökség  eu-LISA Õ megállapítja a kapott adatok feldolgozására és az összehasonlítás eredményének továbbítására vonatkozó műveleti eljárásokat.

(4)  Az ujjnyomatadatok 15. cikk szerinti Õ összehasonlításának eredményeit a fogadó tagállamban egy külön az e rendeletben előírt ujjlenyomat-összehasonlításra kiképzett, a nemzeti szabályaiban meghatározott ujjlenyomat szakértő haladéktalanul ellenőrzi. Az 1. cikk (1) bekezdésébennek a) és b) pontjában említett célból a végleges azonosítást 604/2013/EU rendelet 34. cikkének megfelelően a származási hely szerinti tagállam végzi el a többi érintett tagállammal együttműködésben

ò új szöveg

(5) Az arcképmások 16. cikk alapján végzett összehasonlításának eredményét azonnal ellenőrzik a fogadó tagállamban. Az 1. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett célokból a végleges azonosítást a származási hely szerinti tagállam végzi el a többi érintett tagállammal együttműködésben.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A központi rendszerből kapott egyéb, megbízhatatlannak bizonyuló adatokra vonatkozó információkat az adatok megbízhatatlanságának megállapítását követően haladéktalanul törlik vagy megsemmisítik.

(56) Amennyiben a (4) bekezdéssel összhangban történő végleges azonosítás azt állapítja meg, hogy a központi rendszerből kapott összehasonlítás eredménye nem felel meg az összehasonlításra megküldött ujjlenyomatadatokkal ð vagy arcképmásokkal ï, a tagállamok azonnal törlik az összehasonlítás eredményét, és erről – a lehető leghamarabb, de legfeljebb három napon belül – értesítik a Bizottságot és az ügynökséget  eu-LISA-t, Õ ð valamint tájékoztatják a származási hely szerinti tagállam, valamint az eredményt megkapó tagállam hivatkozási számáról ï.

26 27. cikk

A tagállamok és a központi rendszer közötti kommunikáció

A tagállamokból a központi rendszerbe és vissza történő adatátvitel során a kommunikációs infrastruktúrát kell alkalmazni. Amennyiben az a központi rendszer hatékony működéséhez szükséges, az ügynökség  eu-LISA Õ megállapítja a kommunikációs infrastruktúra használatához szükséges technikai eljárásokat.

27 28. cikk

Hozzáférés az Eurodac nyilvántartott adatokhoz, az adatok javítása vagy törlése

(1) A származási hely szerinti tagállam e rendeletnek megfelelően rendelkezik hozzáféréssel az általa továbbított és a központi rendszerben nyilvántartott adatokhoz.

A tagállamok nem végezhetnek keresést a más tagállamok által továbbított adatokra, és nem kaphatnak ilyen adatokat a 9. cikk (5) bekezdésében ð 15. és 16 cikkben ï említett összehasonlításból származó adatokon kívül.

(2) A központi rendszerben nyilvántartott adatokhoz az e cikk (1) bekezdése szerinti hozzáféréssel azon hatóságok rendelkeznek, amelyeket az 1. cikk (1) bekezdésébennek a) és b) pontjában meghatározott célból minden egyes tagállam kijelöl. E kijelölés pontosan meghatározza az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáért felelős egységet. Ezen egységek listáját és annak valamennyi módosítását minden egyes tagállam haladéktalanul közli a Bizottsággal és az ügynökséggel  eu-LISA-val Õ. Az ügynökség  eu-LISA Õ az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az összesített listát. Amennyiben e jegyzék módosul, az ügynökség  eu-LISA Õ évente egyszer az interneten közzéteszi a naprakésszé tett összesített listát.

(3) Kizárólag a származási hely szerinti tagállam jogosult módosítani a központi rendszerbe általa továbbított adatokat az adatok kijavítása, kiegészítése, illetve törlése révén, a ð 18. cikk ï 12. cikk (2) bekezdése vagy a 16. cikk (1) bekezdése szerint történő adattörlés sérelme nélkül.

(4) Ha valamely tagállam vagy az ügynökség  eu-LISA Õ bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy a központi rendszerben nyilvántartott adat helytelen ð , a személyes adatok megsértésének az (EU) […/2016] rendelet [33..] cikke alapján történő értesítésének sérelme nélkül ï a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a származási hely szerinti tagállamot.

Ha valamely tagállam bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy a központi rendszerben az e rendeletben foglaltakat sértő módon rögzítettek adatokat, a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről az ügynökséget  eu-LISA-t Õ, a Bizottságot és a származási hely szerinti tagállamot. A származási hely szerinti tagállam ellenőrzi a szóban forgó adatokat, és ha szükséges, késedelem nélkül módosítja vagy törli őket.

(5) Az ügynökség  eu-LISA Õ harmadik országok hatóságai számára nem továbbítja, és nem bocsátja rendelkezésre a központi rendszerben nyilvántartott adatokat. E tilalom nem vonatkozik az ilyen adatok azon harmadik országokba történő továbbítására, amelyekre az (EU) […/…] 604/2013/EU rendelet vonatkozik.

28 29. cikk

A nyilvántartás vezetése

(1) Az ügynökség  eu-LISA Õ nyilvántartást vezet minden, a központi rendszeren belül végzett adatfeldolgozási tevékenységről. Ezekből a nyilvántartásokból kiderül a hozzáférés célja, napja és pontos időpontja, a továbbított adatok, a lekérdezéshez felhasznált adatok, valamint az adatokat bevivő vagy visszakereső egység és a felelős személyek neve.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásokat kizárólag az adatfeldolgozás megfelelőségének adatvédelmi felügyeletére, valamint a 34. cikkben foglaltaknak megfelelően az adatbiztonság biztosítására lehet felhasználni. A nyilvántartásokat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a nem engedélyezett hozzáféréssel szemben, és a 12. cikk (1) bekezdésében és a ð 17. ï 16. cikkben (1) bekezdésében említett tárolási időszak lejárta után egy évvel törölni kell, kivéve, ha a már megkezdett felügyeleti eljárások céljára szükség van rájuk.

(3) Az 1. cikk (1) bekezdésébennek a) és b) pontjában megállapított célokból valamennyi tagállam nemzeti rendszerével kapcsolatban meghozza az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket. Emellett minden tagállam nyilvántartást vezet az adatbevitelre vagy adatlehívásra kellően felhatalmazott személyi állományról.

29 30. cikk

Az érintett  tájékoztatáshoz való Õ jogai

(1) A 9 10. cikk (1) bekezdése, a 14 13. cikk (1) bekezdése vagy a 17 14. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó személyt a származási hely szerinti tagállam írásban és szükség esetén szóban – olyan nyelven, amelyet a személy megért, vagy ésszerűen feltételezhetően megért – ð tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, egyértelmű és közérthető nyelvezet alkalmazásával ï tájékoztatja a következőkről:

a) a [../../EU] 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontja […] cikke szerinti adatkezelő, és adott esetben az adatkezelő képviselőjének személye, ð valamint az adatvédelmi tisztviselő elérhetősége ï ;

b) adatai Eurodacban történő feldolgozásának célja, ideértve a(z) (EU) […/…] 604/2013/EU rendelet céljainak ismertetését is, az említett rendelet ð 6. cikkével ï összhangban, valamint annak érthető formában, egyértelműen és közérthetően kifejtett magyarázatáta, hogy a tagállamok és az Europol bűnüldözési célokból hozzáférhetnek az Eurodachoz;

c) az adatok címzettjei, ð illetve a címzettek kategóriái ï ;

d) a 9 10. cikk (1) bekezdésének vagy a 14 13. cikk (1) bekezdésének ) ð vagy a 14. cikk (1) bekezdésének ï hatálya alá tartozó személyek esetében az ujjlenyomatvételre irányuló kötelezettség;

ò új

e) az adatok 17. cikk szerinti tárolási időtartama;

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

ef) azon jog  megléte, Õ hogy az adott személyre ð kérheti az adatkezelőtől ï a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférést joga, a rá vonatkozó téves adatok helyesbítésétre ð és a hiányos személyes adatok kiegészítését ï vagy a rá vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott  személyes Õ adatok törlését vagy korlátozásátre irányuló kérelem joga, valamint az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatást joga, ideértve az adatkezelő és a 30 32. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti felügyeleti hatóságok elérhetőségét is.;

ò új

g) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) A 9 10. cikk (1) bekezdésének vagy a 14 13. cikk (1) bekezdésének ð és a 14. cikk (1) bekezdésének ï hatálya alá tartozó személyek esetében az e cikk (1) bekezdésében említett tájékoztatásra az ujjlenyomatvételkor kerül sor.

A 17. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek esetében az e cikk (1) bekezdésben említett tájékoztatásra legkésőbb akkor kerül sor, amikor az adott személyre vonatkozó adatokat a központi rendszerhez továbbítják. Nem kell alkalmazni ezt a kötelezettséget amennyiben a tájékoztatás lehetetlen, illetve aránytalan erőfeszítéssel járna.

Amennyiben a 9 10. cikk (1) bekezdésének, a 14 13. cikk (1) bekezdésének és a 17 14. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személy kiskorú, a tagállamok a korának megfelelő módon tájékoztatják.

(3) Az (EU) […/…] rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében említett hivatkozott eljárással összhangban közös tájékoztató füzetet kell készíteni, amely tartalmazza legalább az e cikk (1) bekezdésében és a fenti rendelet ð 6. cikkének (2) bekezdésében ï a 604/2013/EU rendelet 6. cikke (1) bekezdésében említett információkat.

A tájékoztató füzetnek egyértelműnek és egyszerűnek kell lennie, ð tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában ï, olyan nyelven, amelyet az adott személy megért vagy ésszerűen feltételezhetően, hogy megért.

A tájékoztató füzetet úgy kell összeállítani, hogy a tagállamok kiegészíthessék azt további, az egyes tagállamokra jellemző információkkal. Az egyes tagállamokra jellemző információk kiterjednek legalább az érintett jogaira, a nemzeti felügyeleti hatóságok által nyújtott segítség ð tájékoztatás ï lehetőségére, valamint az adatkezelő hivatala, ð az adatvédelmi tisztviselő ï és a nemzeti felügyeleti hatóságok kapcsolattartási adataira.

31. cikk

 A személyes adatokhoz való hozzáféréshez, azok helyesbítéséhez és törléséhez való jog Õ

(41) Az egyes tagállamokban az érintett az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésébennek a) és b) pontjában megállapított célokból az adott állam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően gyakorolhatja a 95/46/EK irányelv 12. cikkében előírt jogokat ð az érintett az (EU) […/2016] rendelet III. fejezetével összhangban és az e cikkben foglaltak szerint alkalmazva gyakorolja az adatokhoz való hozzáféréshez, azok helyesbítéséhez és törléséhez való jogot ï.

A 95/46/EK irányelv 12. cikke a) pontjának megfelelően, az egyéb tájékoztatás nyújtására irányuló kötelezettség sérelme nélkül,  (2) Õ Aaz érintettnek  hozzáférési Õ jogaában  minden tagállamban magában foglalja azt, hogy jogában Õ áll tájékoztatást kapni a központi rendszerben nyilvántartott, rá vonatkozó adatokról, valamint arról, hogy azokat mely tagállam továbbította a központi rendszerbe. Az adatokhoz ilyen hozzáférést csak tagállam engedélyezhet.

(5) Az egyes tagállamokban az 1. cikk (1) bekezdésében megállapított célokból bárki kérheti a pontatlan adatok javítását, illetve a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését. A javítást és a törlést indokolatlan késedelem nélkül az adatokat továbbító tagállam végzi el saját törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően.

(62) Ha a javítás  helyesbítés Õ vagy a törlés jogát az 1. cikk (1) bekezdésében megállapított célokból nem az adatokat továbbító tagállamban gyakorolják, az említett tagállam hatóságai kapcsolatba lépnek az adatokat továbbító tagállam hatóságaival annak érdekében, hogy ez utóbbi ellenőrizhesse az adatok pontosságát, illetve azok a központi rendszerbe történő továbbításának és nyilvántartásba vételének törvényességét.

(73) Ha az 1. cikk (1) bekezdésében megállapított célokból kiderül, hogy a központi rendszerben nyilvántartott adatok pontatlanok, illetve azokat jogellenesen vették nyilvántartásba, az adatokat továbbító tagállam a 27 28. cikk (3) bekezdésének megfelelően javítja  helyesbíti Õ vagy törli az adatokat. Az említett tagállam indokolatlan késedelem nélkül írásban erősíti meg az érintett felé, hogy az adott személyre vonatkozó  személyes Õ adatok javításáról,  helyesbítéséről, Õ ð kiegészítéséről, ï vagy törléséről ð vagy a feldolgozásuk korlátozásáról ï intézkedett.

(84) Ha az 1. cikk (1) bekezdésében megállapított célokból az adatokat továbbító tagállam nem fogadja el, hogy a központi rendszerben nyilvántartott adatok pontatlanok, illetve hogy azokat jogellenesen vették nyilvántartásba, késedelem nélkül írásban ad magyarázatot az érintett felé arról, hogy miért nem áll készen az adatok javítására vagy törlésére.

Az említett tagállam arról is tájékoztatja az érintettet, hogy milyen lépéseket tehet abban az esetben, ha nem fogadja el az így kapott magyarázatot. A tájékoztatás kiterjed annak ismertetésére, hogy a szóban forgó személy milyen módon nyújthat be keresetet vagy adott esetben panaszt az adott tagállam illetékes hatóságaihoz vagy bíróságaihoz, valamint arra, hogy az adott tagállam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően milyen pénzügyi vagy egyéb segítség áll a rendelkezésére.

(95) Az  e cikk Õ (4 1) és az (5 2) bekezdése alapján benyújtott  hozzáférés, helyesbítés vagy törlés iránti Õ kérelmek tartalmazzák az érintett azonosításához szükséges valamennyi részletet, az ujjlenyomatokat is beleértve. Ezeket az adatokat kizárólag arra használják fel, hogy lehetővé tegyék  az érintett Õ a (4 1) és az (5 2) bekezdésben említett jogainaok gyakorlását, és az adatokat ezt követően haladéktalanul törlik.

(106) A tagállamok illetékes hatóságai aktívan együttműködnek annak érdekében, hogy mielőbb érvényesítsék az  érintett Õ (5), (6) és (7) bekezdésben megállapított  helyesbítésre és törlésre vonatkozóÕ jogokait.

(117) Amikor egy személy a (4) bekezdéssel összhangban lekéri  hozzáférést kér Õ a vele kapcsolatos adatokhozat, az illetékes hatóság okirat formájában feljegyzést készít arról, hogy ilyen irányú kérelmet nyújtottak be és azt hogyan kezelték, és ezt az okiratot késedelem nélkül a nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja.

(12) Az egyes tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságai az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésében megállapított célokból, a 95/46/EK irányelv 28. cikk (4) bekezdésének megfelelően jogai gyakorlásához segítséget nyújtanak az érintett számára ez utóbbi kérésére.

(138) Az adatokat továbbító tagállam nemzeti felügyeleti hatósága és az érintett tartózkodási helye szerinti tagállam nemzeti felügyeleti hatósága az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésében megállapított célokból az érintett személy kérelemére esetén segítséget nyújtanak  tájékoztatják az érintettet azon joga gyakorlásának mikéntjéről, hogy Õ ð az adatkezelőtől adataihoz hozzáférést kérjen, ï  a rá vonatkozó személyes Õ adatokat az adatok  helyesbítsék, Õ javítására vagy törlésére  töröljék Õ ð vagy korlátozzák azok felhasználását ï irányuló jogának gyakorlásához. ð A felügyeleti hatóságok együttműködnek az (EU) […/2016] rendelet VII. fejezetével összhangban. ï Az ilyen jellegű segítségnyújtásra irányuló kérelmeket az érintett tartózkodási helye szerinti tagállam nemzeti felügyeleti hatóságához lehet benyújtani, amely azt továbbítja az adatokat továbbító tagállam nemzeti felügyeleti hatósága felé.

(14) Az egyes tagállamokban az illető állam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően bárki keresetet vagy adott esetben panaszt nyújthat be az illetékes hatóságokhoz vagy bíróságokhoz abban az esetben, ha megtagadják számára a (4) bekezdésben előírt hozzáférési jogot.

(15) Az adatokat továbbító állam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően az (5) bekezdés alapján való jogai gyakorlása érdekében bárki keresetet vagy adott esetben panaszt nyújthat be az említett állam illetékes hatóságaihoz vagy bíróságaihoz a központi rendszerben róla nyilvántartott adatokkal kapcsolatosan. Az eljárás egésze alatt fennáll a nemzeti felügyeleti hatóság azon kötelezettsége, hogy az érintett számára a (13) bekezdésnek megfelelően segítséget vagy adott esetben tanácsot nyújtson.

30 32. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóságok által gyakorolt felügyelet

(1) Minden Az egyes tagállamok az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésében megállapított célokból gondoskodiknak arról, hogy  minden tagállamnak Õ az ð (EU) […/2016] rendelet [46. cikkének (1) bekezdésében] említett ï 95/46/EK irányelv 28. cikk (1) bekezdése ð 41. cikke ï alapján kijelölt nemzeti felügyeleti hatósága vagy hatóságaiok a vonatkozó nemzeti jognak megfelelően függetlenül felügyeljék a személyesi adatok a szóban forgó tagállam általi, végzett feldolgozása  az 1. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott célokból Õ – ideértve az adatok központi rendszerbe történő továbbítását is – való feldolgozásának e rendeletnek megfelelő törvényességét, az adatoknak a központi rendszerbe történő továbbítását is beleértve.

(2) Az egyes tagállamok biztosítják, hogy nemzeti felügyeleti hatóságaik számára tanácsadási céllal rendelkezésre álljanak olyan személyek, akik az ujjlenyomatadatokkal kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

31 33. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1) Az európai adatvédelmi biztos biztosítja, hogy az Eurodacot érintő személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos, különösen az  eu-LISA Õ ügynökség általi tevékenységeket a 45/2001/EK rendelettel és e rendelettel összhangban végezzék.

(2) Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik arról, hogy legalább háromévente, a nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak megfelelően vizsgálják meg az  eu-LISA Õ ügynökség által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységeket. A vizsgálati jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az ügynökségnek  eu-LISA-nak Õ és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak. Az ilyen jelentés elfogadása előtt az ügynökség  eu-LISA Õ számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtegye észrevételeit.

32 34. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1) A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással hatáskörük keretein belül, és biztosítják az Eurodac összehangolt felügyeletét.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy egy független testület minden évben a 3335. cikk (12) bekezdéséneke a) pontjának megfelelően elvégezze a személyes adatok 1. cikk (2) bekezdésében (1) bekezdésének c) pontjában említett célból történő feldolgozásának vizsgálatát, beleértve az indokolással ellátott elektronikus keresések szúrópróbaszerű elemzését is.

A vizsgálati jelentést csatolják a tagállamok 40. 42. cikk (7) (8) bekezdésében említett éves jelentéséhez.

(3) A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos hatáskörük keretein belül eljárva kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, segítik egymást a közös ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásában, megvizsgálják az e rendelettel kapcsolatos alkalmazási vagy értelmezési nehézségeket, tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az érintettek jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(4) A (3) bekezdésben leírt célból a nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos évente legalább kétszer találkoznak. E találkozók költségei és azok megszervezése az európai adatvédelmi biztost terhelik. Az eljárási szabályzatot az első találkozó alkalmával kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen dolgozzák ki. A tevékenységekről kétévente együttes jelentést kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az ügynökségnek  eu-LISA-nak Õ.

33 35. cikk

A bűnüldözési célból használt személyes adatok védelme

(1) Az egyes tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 2008/977/IB kerethatározatot végrehajtó, a nemzeti törvények szerint elfogadott rendelkezések a személyes adatoknak a nemzeti hatóságok által az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésében megállapított célokra történő feldolgozása tekintetében is alkalmazandók.

(21) A személyes adatok e rendelet alapján az e rendelet 1. cikke (21) bekezdésébennek c) pontjában megállapított célokra történő, tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét, ideértve az adatok Eurodacba és Eurodacból való továbbítását  minden egyes tagállamnak a [2016/… /EU] irányelv [39. cikkének (1) bekezdésében] említett felügyeleti hatósága vagy hatóságai Õ a 2008/977/IB kerethatározat értelmében kijelölt nemzeti felügyeleti hatóságok követik nyomon.

(32) A személyes adatok Europol általi, e rendelet alapján történő feldolgozása a 2009/371/IB határozattal összhangban, egy független külső adatvédelmi ellenőr felügyelete mellett történik. Az említett határozat 30., 31. és 32. cikke a személyes adatok Europol általi, e rendelet szerint történő feldolgozására is alkalmazandó. A független külső adatvédelmi ellenőr biztosítja, hogy az egyén jogai ne sérüljenek.

(43) Az e rendelet alapján az 1. cikk (21) bekezdésébennek c) pontjában megállapított célokból lekért személyes adatok kizárólag olyan konkrét eset megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából dolgozhatók fel, amelyek tekintetében valamely tagállam vagy az Europol adatokat kért.

(54).  A [2016/ …/EU] irányelv [23. és 24.] cikkének sérelme nélkül, Õ aA keresést a központi rendszer, a kijelölt és ellenőrző hatóságok és az Europol rögzíti abból a célból, hogy lehetővé tegye a nemzeti adatvédelmi hatóságok és az európai adatvédelmi biztos számára az uniós adatvédelmi előírásoknak való megfelelés felügyeletét, valamint hogy lehetővé tegye a 40. 42. cikk (7) (8) bekezdésében említett éves jelentések elkészítését. A fent említett célok kivételével a lekért adatokat és a keresés rögzítését egy hónap elteltével törölni kell minden nemzeti és Europol-nyilvántartásból, kivéve akkor, ha az adatokra konkrét bűncselekménnyel kapcsolatos, folyamatban lévő nyomozás miatt az adatokat kérő tagállamnak vagy az Europolnak szüksége van.

34 36. cikk

Adatbiztonság

(1) A származási hely szerinti tagállam a központi rendszerbe történő átvitel előtt és alatt biztosítja az adatok biztonságát.

(2) Minden tagállam az illetékes hatóságai által az e rendelet alapján feldolgozott összes adattal kapcsolatban elfogadja a szükséges intézkedéseket, beleértve egy biztonsági tervet is, annak érdekében, hogy:

a) fizikai adatvédelmet valósítson meg, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló készenléti tervek elkészítése által;

b) megakadályozza, hogy jogosulatlan személyek ð hozzáférhessenek az adatfeldolgozó berendezéshez és ï bejussanak azokba a nemzeti létesítményekbe, amelyekben a tagállam az Eurodac céljának megfelelően végez műveleteket (ð a berendezések, a hozzáférés ellenőrzése és ï ellenőrzések a létesítménybe való belépéskor);

c) megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasásátnak, másolásátnak, módosításátnak vagy eltávolításátnak megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

d) megakadályozza a jogosulatlan adatbevitelt és a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését (adattárolás ellenőrzése);

ò új szöveg

e) megakadályozza, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszereket adatátviteli berendezések segítségével jogosulatlan személyek használják (felhasználók ellenőrzése);

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ef) megelőzzei az Eurodacban az engedély nélküli adatfeldolgozást és az Eurodacban feldolgozott adatok engedély nélküli módosítását vagy törlését (adatbevitel ellenőrzése);

fg) biztosítsja, hogy az Eurodachoz való hozzáférésre jogosult személyek csak a hozzáférési jogosultságuk körébe tartozó adatokhoz juthassanak hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (adathozzáférés ellenőrzése);

gh) biztosítsja, hogy az Eurodachoz való hozzáférésre jogosult összes hatóság olyan profilokat hozzon létre, amelyek leírják az adatokhoz való hozzáférésre, azok bevitelére, frissítésére, törlésére vagy a profilokban történő keresésre jogosult személyek feladat- és felelősségi körét, és ezeket a profilokat és a hatóságok részére felügyeleti célból esetlegesen szükséges egyéb releváns információkat kérésre haladéktalanul  az (EU) […/2016] rendelet VI. fejezetében Õ a 95/46/EK irányelv 28. cikkében és  a [2016/.../EU irányelv VI. fejezetének [..] cikkében] Õ a 2008/977/IB kerethatározat 25. cikkben említett nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsásstja (személyzeti profilok);

hi) lehetőséget biztosítson annak ellenőrzésére és megállapítására, hogy adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (adatátviteli berendezés ellenőrzése);

ij) lehetőséget biztosítson annak ellenőrzésére és megállapítására, hogy mely adatokat, mikor, ki és milyen célból dolgozott fel az Eurodacban (adatrögzítés ellenőrzése);

jk) megakadályozza a személyes adatok Eurodacba vagy Eurodacból történő továbbítása, illetve adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (adatszállítás ellenőrzése);

ò új szöveg

l) biztosítsa, hogy a telepített rendszerek üzemzavar esetén helyreállíthatóak legyenek (helyreállítás);

m) biztosítsa, hogy az Eurodac funkciói működjenek, hogy a feladatok során fellépő hibákat jelentsék (megbízhatóság), és hogy a tárolt személyes adatok a rendszer hibás működése miatt ne sérüljenek (sértetlenség);

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

kn) figyelemmel kísérije az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megteszigye a belső ellenőrzéssel kapcsolatos azon szervezeti intézkedéseket, amelyek az e határozatnak való megfelelés biztosításához szükségesek (önellenőrzés), és azokat, amelyek a b)–(j)ð k) ï pontban felsorolt intézkedések alkalmazásából adódóan kialakuló bármely olyan helyzet 24 órán belüli automatikus észleléséhez szükségesek, amely egy, a biztonságot érintő esemény bekövetkezését jelezheti.

(3) A tagállamok ð – a személyes adatok megsértésének az (EU) […/2016] rendelet [31. és 32. cikke], illetőleg [28. és 29. cikke] alapján történő értesítésének és közlésének sérelme nélkül – ï tájékoztatják az  eu-LISA-t Õ a rendszereikben észlelt biztonsági eseményekről tájékoztatják az ügynökséget. Az ügynökség  eu-LISA Õ a biztonsági események esetén tájékoztatja a tagállamokat, az Europolt és az európai adatvédelmi biztost. Az érintett tagállamok, az ügynökség  eu-LISA Õ és az Europol a biztonsági események során együttműködiknek.

(4) Az ügynökség  eu-LISA Õ az Eurodac működése tekintetében megteszi a (2) bekezdésben felsorolt célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, beleértve a biztonsági terv elfogadását is.

35 37. cikk

Az adatok harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy magánfelek felé történő továbbításának tilalma

(1) A központi rendszerből valamely tagállam vagy az Europol által e rendelet alapján megszerzett személyes adatokat tilos harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett magánfél számára továbbítani. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az adatok nemzeti szinten vagy a tagállamok között a 2008/977/IB kerethatározat [2016/../EU] irányelv […] cikke 2. cikkének b) pontja értelmében vett további feldolgozás tárgyát képezik.

(2) A tagállamokból származó és a tagállamok között az 1. cikk (2) bekezdésében (1) bekezdés c) pontjában foglalt célból szerzett találatot követően kicserélt személyi adatok harmadik országoknak nem továbbíthatóak, ha komoly  valós Õ a veszélye annak, hogy az érintett az adattovábbítás következtében kínzást, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést szenvedhet el, illetve alapvető jogai bármely más módon sérülhetnek.

ò új szöveg

(3) A 10. cikk (1) bekezdésével kapcsolatos személyek esetében semmilyen információt nemközölnek harmadik ország számárat azzal kapcsolatban, hogy valamely tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be, különösen akkor, ha az említett ország egyben a kérelmező származási országa is.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(34) Az (1) és (2) bekezdésben említett tilalom nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy ð az (EU) No […/2016] rendelet V. fejezetével és a [2016/…/EU] irányelv alapján elfogadott nemzeti szabályokkal összhangban ï ilyen adatokat továbbítsanak a(z) 604/2013/EU (EU) No […/…] rendelet hatálya alá tartozó harmadik országoknak.

ò új szöveg

38. cikk

Adattovábbítás harmadik országok számára kiutasítás céljából

(1) E rendelet 37. cikkétől eltérve, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (1) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatos, valamely tagállam által az 1. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott célokat szolgáló találatot követően kapott személyes adatok az (EU) […/2016] rendelet 46. cikkével összhangban csak akkor továbbíthatók vagy bocsáthatók rendelkezésre egy harmadik ország számára, amennyiben ez a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának igazolásához szükséges kiutasítás céljából, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

b) a harmadik ország kifejezetten beleegyezik abba, hogy az adatokat csak azon célra használja fel, amelyre azokat rendelkezésre bocsátották, és ami jogszerű és szükséges az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott célok biztosításához, és törli az adatokat, amennyiben azok tárolása a továbbiakban nem indkolt;

c) a származási tagállam, amely az adatokat a központi rendszerbe bevitte, hozzájárulását adta, az érintett egyént pedig tájékoztatták arról, hogy személyes adatait megoszthatják harmadik országbeli hatóságokkal.

(2) A 10. cikk (1) bekezdésével kapcsolatos személyek esetében harmadik ország számára semmilyen információt nem közölnek azzal kapcsolatban, hogy valamely tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be, különösen akkor, ha az említett ország egyben a kérelmező származási országa is.

(3) Harmadik ország nem férhet közvetlenül hozzá a központi rendszerhez a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy ujjnyomatadatainak vagy egyéb személyes adatainak összehasonlítása vagy továbbítása céljából, és nem kaphat hozzáférést valamely tagállam kijelölt nemzeti hozzáférési pontján keresztül.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

36 39. cikk

Adatnaplózás és dokumentáció

(1) A tagállamok és az Europol biztosítják, hogy az Eurodac-adatokkal történő összehasonlításra irányuló, az 1. cikk (1) bekezdésének (2) bekezdésében c) pontjában meghatározott célokból benyújtott kérések eredményeként végrehajtott valamennyi adatfeldolgozási művelet adatnaplóban rögzítésre kerüljön vagy dokumentálva legyensz a kérés jogosultságának ellenőrzése, az adatfeldolgozás jogszerűségének, az adatok integritásának és biztonságának nyomon követése, valamint önellenőrzés céljából.

(2) Az adatnapló vagy a dokumentáció minden esetben tartalmazza a következőket:

a) az összehasonlításra irányuló kérés pontos célja, beleértve az érintett terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény érintett formáját, az Europol tekintetében pedig az összehasonlításra irányuló kérés pontos célja;

b) a 2008/615/IB határozat értelmében és összhangban e rendelet 20 21. cikke (1) bekezdésével, az összehasonlítás más tagállamokban történő el nem végzését alátámasztó megalapozott indokok,

c) a nemzeti ügyszám;

d) a nemzeti hozzáférési pontból a központi rendszerbe továbbított összehasonlításra irányuló kérés dátuma és pontos időpontja;

e) az összehasonlításra irányuló kérést benyújtó hatóság neve, és a kérést benyújtó és az adatokat feldolgozó felelős személy;

f) adott esetben a 1920. cikk (34) bekezdésében említett sürgős eljárás igénybevétele és az utólagos ellenőrzés tekintetében hozott döntés;

g) az összehasonlításra használt adatok;

h) a nemzeti szabályoknak vagy a 2009/371/IB határozat szabályainak megfelelően a keresést végrehajtó tisztviselő, valamint a keresést vagy az átadást elrendelő tisztviselő azonosító jele.

(3) Az adatnapló vagy dokumentáció csak az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzéséhez, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosításához használható fel. A 40 42. cikkben említett nyomon követéshez és értékeléshez csak olyan nyilvántartások használhatók fel, amelyek nem tartalmaznak személyes adatokat. A kérés elfogadhatóságának ellenőrzéséért, valamint az adatfeldolgozás jogszerűségének, az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követéséért felelős illetékes nemzeti hatóságok feladataik ellátása céljából kérésükre hozzáférhetnek ezekhez az adatnaplókhoz vagy dokumentációkhoz.

37 40. cikk

Felelősség

(1) A jogellenes feldolgozás vagy az e rendelettel össze nem egyeztethető cselekmény következtében  anyagi vagy nem anyagi Õ kárt szenvedett személy vagy tagállam kártérítésre jogosult az elszenvedett kárért felelős tagállamtól. A szóban forgó állam részlegesen vagy teljesen mentesül a felelősség alól abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy  semmilyen módon Õ nem ő felelős a kár alapjául szolgáló eseményért.

(2) Ha valamely tagállam a központi rendszerben kárt okoz azáltalmiatt, hogy nem tartja be az e rendeletben meghatározott valamely kötelezettségét, az adott tagállam felel ezért a kárért, kivéve azt az esetet, ha az ügynökség  eu-LISA Õ vagy egy másik tagállam nem tette meg az elvárható lépéseket a kár megelőzése vagy hatásának a minimálisra csökkentése érdekében.

(3) A tagállammal szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az alperes tagállam nemzeti jogának a rendelkezései az irányadók ð az (EU) […/2016] rendelet [75. és 76. cikkével], valamint a [2016/… /EU] irányelv [52. és 53.] cikkével összhangban ï .

VIII. FEJEZET

Az 1077/2011/EU RENDELET MÓDOSÍTÁSAI

38. cikk

Az 1077/2011/EU rendelet módosításai

Az 1077/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

(1) Az 1. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Az Eurodac-kal kapcsolatos feladatok

A Eurodac-kal kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a) az egy harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 603/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezését szolgáló Eurodac létrehozásáról szóló 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45 által rá ruházott feladatokat; és

b) az Eurodac technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat."

(2) A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) az u) és v) pontok helyébe a következő szöveg lép:

"u) elfogadja az Eurodac központi rendszerének tevékenységeiről készített éves jelentést a(z) 603/2013/EU rendelet 40. cikkének (1) bekezdése értelmében;

v) észrevételeket tesz az európai adatvédelmi biztosnak az 1987/2006/EK rendelet 45. cikkének (2) bekezdése, a 767/2008/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése, valamint a(z) 603/2013/EU rendelet 31. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálatokkal kapcsolatos jelentéseire, valamint biztosítja e vizsgálatok megfelelő nyomon követését;”;

b) az x. pont helyébe a következő szöveg lép:

"x) statisztikákat állít össze az Eurodac központi rendszerének munkájáról a 603/2013/EU rendelet+ 8. cikkének (2) bekezdése értelmében;”;

c) a z) pont helyébe a következő szöveg lép:

"z) biztosítja az egységek jegyzékének közzétételét a 603/2013/EU rendelet 27. cikkének (2) bekezdése szerint;”;

(3) A 3. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az Europol és az Eurojust megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor a SIS II-t érintő, a 2007/533/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein is, amikor a VIS-t érintő, a 2008/633/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos vagy az Eurodacot érintő, a(z) 603/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden.”;

(4) A 17. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"g) a személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, megállapítja a titoktartási követelményeket annak érdekében, hogy megfeleljenek az 1987/2006/EK rendelet 17. cikkének, a 2007/533/IB határozat 17. cikkének, a 767/2008/EK rendelet 26. cikke (9) bekezdésének, továbbá a(z) 603/2013/EU rendelet 4. cikke (4) bekezdésének;”;

b) A (6) bekezdés i) pontja helyébe a következő szöveg lép:

" i) a 12. cikk (1) bekezdésének t) pontjában említett, az egyes nagyméretű IT-rendszerek technikai működéséről szóló jelentések, valamint a 12. cikk (1) bekezdésének u) pontjában említett, az Eurodac központi rendszerének tevékenységeiről szóló éves jelentés, amelyek az ellenőrzés és az értékelés eredményein alapulnak.”

(5) A 19. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Mind az Europol, mind az Eurojust képviselőt jelölhet ki a SIS II tanácsadó csoportba. Az Europol képviselőt jelölhet ki továbbá a VIS-be és az Eurodac tanácsadó csoportokba.”

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39 41. cikk

Költségek

(1) A központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra létrehozásával és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Európai Unió általános költségvetése viseli.

(2) Az egyes tagállamok viselik a nemzeti hozzáférési pontoknál felmerült költségeket, valamint a központi rendszerhez történő csatlakozásuk költségeit.

(3) Minden egyes tagállam és az Europol saját költségére létrehozza és fenntartja az e rendelet végrehajtásához szükséges műszaki infrastruktúrát, és viseli a az 1. cikk (21) bekezdésébennek c) pontjában foglalt célból az Eurodac-adatokkal való összehasonlításra irányuló kérelmekből fakadó költségeket.

40 42. cikk

Éves jelentés: Nyomon követés és értékelés

(1) Az ügynökség  eu-LISA Õ éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak a központi rendszer tevékenységeiről, ideértve annak technikai működését és biztonságosságát is. Az éves jelentés az Eurodac irányításával és teljesítményével kapcsolatos információkat tartalmazza a (2) bekezdésben említett előre meghatározott mennyiségi mutatókhoz képest.

(2) Az ügynökség  eu-LISA Õ gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljanak a központi rendszer működésének a szolgáltatás eredményeivel, költséghatékonyságával és minőségével kapcsolatos célokkal történő összehasonlítására szolgáló eljárások.

(3) A műszaki karbantartás, a jelentéstétel és a statisztikák céljából az Ügynökség  eu-LISA Õ hozzáféréssel rendelkezik a központi rendszerben végzett feldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

ò új szöveg

(4) [2020]-ig az eu-LISA tanulmányt készít a központi rendszer arcképmások összehasonlítása céljából további arcfelismerő szoftverekkel történő bővítésének technikai megvalósíthatóságáról. A tanulmányban értékelni fogják az arcfelismerő szoftverből kapott eredmények megbízhatóságát és pontosságát az EURODAC céljából, valamint megteszik a szükséges ajánlásokat az arcfelismerő technológia központi rendszerbe történő bevezetése előtt.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(45) A Bizottság 2018. június 20 ð […] ï-ig, valamint azt követően négy évente átfogó értékelést készít az Eurodacról, amelyben összeveti a célokkal az elért eredményeket, és értékeli az alapvető jogokra gyakorolt hatást, többek között azt, hogy a bűnüldözési célú hozzáférés az e rendelet hatálya alá tartozó személyek közvetett megkülönböztetéséhez vezetett-e, valamint hogy továbbra is fennállnak-e az alapul szolgáló okok, levonja a jövőbeni tevékenységekkel kapcsolatos következtetéseket, és szükség esetén ajánlásokat tesz. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(56) A tagállamok az ügynökség  eu-LISA Õ és a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (1) bekezdésben említett éves jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.

(67) Az ügynökség  eu-LISA Õ, a tagállamok és az Europol a Bizottság rendelkezésére bocsátja az (4 5) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat. Ez a tájékoztatás nem veszélyeztetheti a kijelölt hatóságok munkamódszereit, és nem tartalmazhat a kijelölt hatóságok információforrásait, személyzetének tagjait, illetve nyomozásait felfedő információt.

(78) A bizalmas információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett a tagállamok és az Europol éves jelentést készítenek arról, hogy bűnüldözési célok tekintetében mennyire volt eredményes az ujjlenyomatadatok Eurodac-adatokkal történő összehasonlítása; a jelentés információkat és statisztikai adatokat tartalmaz:

–az összehasonlítás pontos céljáról – beleértve a terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát –,

–az alapos gyanúra szolgáló okokról,

–a 2008/615/IB határozat értelmében és az e rendelet 20 21. cikke (1) bekezdésével összhangban az összehasonlítás más tagállamokban történő el nem végzését alátámasztó megalapozott indokokról,

–az összehasonlításra irányuló kérések számáról,

–a sikeres azonosítást eredményező esetek számáról és típusáról,

–a kivételesen alkalmazandó sürgős eljárás szükségességéről és igénybevételéről, többek között azokról az esetekről, amikor az ellenőrző hatóság az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a szóban forgó sürgős eljárást.

A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

(89) A tagállamok és az Europol (7 8) bekezdésben előírt éves jelentései alapján, valamint az (4 5) bekezdésben előírt átfogó értékelés mellett a Bizottság éves jelentést állít össze az Eurodac-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozóan, és megküldi azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az európai adatvédelmi biztosnak.

41 43. cikk

Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a központi rendszerbe bevitt adatoknak az Eurodac 1. cikkben megállapított céljaival ellentétes feldolgozása megfelelő szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.

42 44. cikk

Területi hatály

E rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók olyan területen, amelyen a(z) 604/2013/EU rendelet nem alkalmazandó.

43 45. cikk

Értesítés a kijelölt hatóságokról és az ellenőrző hatóságokról

(1) Minden tagállam 2013. október 20-ig ð […]-ig ï értesíti a Bizottságot kijelölt hatóságairól, az 5. cikk (3) bekezdésében említett operatív egységekről és az ellenőrző hatóságáról, és haladéktalanul közli az ezek tekintetében bekövetkező esetleges változásokat is.

(2) Az Europol 2013. október 20-ig ð […]-ig ï értesíti a Bizottságot kijelölt hatóságáról, ellenőrző hatóságáról és kijelölt nemzeti hozzáférési pontjáról, és haladéktalanul közli az ezek tekintetében bekövetkező esetleges változásokat is.

(3) A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett információkat évente közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint egy elektronikus kiadványban, amelyet az interneten hozzáférhetővé és folyamatosan naprakésszé kell tenni.

44. cikk

Átmeneti rendelkezés

A 2725/2000/EK rendelet 12. cikkével összhangban a központi rendszerben zárolt adatok feloldására és megjelölésére e rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban, 2015. július 20-án kerül sor.

45 46. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2725/2000/EK rendelet és a 407/2002/EK  603/2013/EU Õ rendelet 2015. július 20-tól ð […]-tól ï kezdődően hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően.

46 47. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. július 20-től ð […]-tól/-től ï kell alkalmazni:

ò új szöveg

A 2. cikk (2) bekezdését, a 32, 32 cikket és az 1. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett célokból a 28. cikk (4) bekezdését, a 30. és 37. cikket az (EU) […/2016] rendelet 91. cikkének (2) bekezdésében említett időponttól kell alkalmazni. A fenti időpontig a 603/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdését, 27. cikkének (4) bekezdését, 29., 30. és 35. cikkét kell alkalmazni.

A 2. cikk (4) bekezdését, a 35. cikket és az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett célokból a 28. cikk (4) bekezdését, a 30., 37. és 40. cikket az (EU) […/2016] rendelet 62. cikkének (1) bekezdésében említett időponttól kell alkalmazni. A fenti időpontig a 603/2013/EU rendelet 2. cikkének (4) bekezdését, 27. cikkének (4) bekezdését, 29., 33., 35. és 37. cikkét kell alkalmazni.

Az arcképmások arcképmás-felismerő szoftver felhasználásával való – e rendelet 15. és 16. cikkében foglaltak szerinti – összehasonlítását kell alkalmazni azon időponttól, amikor a központi rendszerbe bevezették az arcképmás-felismerő technológiát. Az arcképmás-felismerő szoftvert [e rendelet hatálybalépése után két évvel] vezetik be a központi rendszerbe. A fenti időpontig az arcképmásokat az érintett adatsorának részeként tárolják a központi rendszerben, és találat esetén az ujjnyomatok összhasonlítását követően továbbítják valamely tagállamnak.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A tagállamok értesítik a Bizottságot és az ügynökséget  eu-LISA-t, Õ amint  a XX-XX. cikkek alapján Õ megtették a központi rendszerbe történő adatátvitelhez szükséges technikai intézkedéseket, de legkésőbb 2015. július 20 ð […] ï-ig.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

ê 603/2013

I. MELLÉKLET

Adatformátum és az ujjlenyomatok rögzítését szolgáló formanyomtatvány

Adatformátum ujjlenyomatadatok cseréje céljára

A következő az előírt formátum az ujjlenyomat adatok cseréjére:

ANSI/NIST-ITL 1a-1997, 3. verzió., 2001. június (INT-1) és e szabvány jövőbeni továbbfejlesztései.

A tagállamot azonosító betűk normája

A következő ISO normát kell alkalmazni: ISO 3166 – 2 betűből álló kód.

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

II. MELLÉKLET

Hatályon kívül helyezett rendeletek (utalás a 45. cikkben)
2725/2000/EK tanácsi rendelet	(HL L 316., 2000.12.15., 1. o.)
407/2002/EK tanácsi rendelet	(HL L 62., 2002.3.5., 1. o.)

_____________

ê 603/2013 (kiigazított szöveg)

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2725/2000/EK rendelet	Ez a rendelet
1. cikk (1) bekezdés	1. cikk (1) bekezdés
1. cikk (2) bekezdése, első albekezdés, (a) és (b) pontok	3. cikk (1) bekezdés a) pont
1. cikk (2) bekezdés második bekezdés első albekezdés c) pont	—
1. cikk (2) bekezdés második albekezdés	3. cikk (4) bekezdés
1. cikk (3) bekezdés	1. cikk (3) bekezdés
2. cikk (1) bekezdés a) pont	—
2. cikk (1) bekezdés b)-e) pont	2. cikk (1) bekezdés a)-d) pont
—	2. cikk (1) bekezdés e) -j) pont
3. cikk (1) bekezdés	—
3. cikk (2) bekezdés	3. cikk (3) bekezdés
3. cikk (3) bekezdés a)-e) pont	8. cikk (1) bekezdés a)-e) pont
—	8. cikk (1) bekezdés f)-i) pont
3. cikk (4) bekezdés	—
4. cikk (1) bekezdés	9. cikk (1) bekezdés, és 3. cikk (5) bekezdés
4. cikk (2) bekezdés	—
4. cikk (3) bekezdés	9. cikk (3) bekezdés
4. cikk (4) bekezdés	9. cikk (4) bekezdés
4. cikk (5) bekezdés	9. cikk (5) bekezdés
4. cikk (6) bekezdés	25. cikk (4) bekezdés
5. cikk (1) bekezdés, a)-f) pont	11. cikk, a)-f) pont
—	11. cikk, g)-k) pont
5. cikk (1) bekezdés, g) és h) pont	—
6. cikk	12. cikk
7. cikk	13. cikk
8. cikk	14. cikk
9. cikk	15. cikk
10. cikk	16. cikk
11. cikk, (1)–(3) bekezdés	17. cikk, (1)–(3) bekezdés
11. cikk (4) bekezdés	17. cikk (5) bekezdés
11. cikk (5) bekezdés	17. cikk (4) bekezdés
12. cikk	18. cikk
13. cikk	23. cikk
14. cikk	—
15. cikk	27. cikk
16. cikk	28. cikk (1) és (2) bekezdés
—	28. cikk (3) bekezdés
17. cikk	37. cikk
18. cikk	29. cikk (1), (2), (4)-(10) bekezdés és (12)-(15) bekezdés
—	29. cikk (3) és (11) bekezdés
19. cikk	30. cikk
—	31-36. cikk
20. cikk	—
21. cikk	39. cikk (1) és (2) bekezdés
22. cikk	—
23. cikk	—
24. cikk (1) és (2) bekezdés	40. cikk (1) és (2) bekezdés
—	40. cikk, (3)–(8) bekezdés
25. cikk	41. cikk
26. cikk	42. cikk
—	43-45. cikk
27. cikk	46. cikk

407/2002/EC rendelet.	Ez a rendelet
2. cikk	24. cikk
3. cikk	25. cikk, (1)–(3) bekezdés
—	25. cikk (4) és (5) bekezdés
4. cikk	26. cikk
5. cikk (1) bekezdés	3. cikk (3) bekezdés
I. melléklet	I. melléklet
II. melléklet	—



MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

603/2013/EU rendelet	Ez a rendelet
1. cikk (1) bekezdés	1. cikk (1) bekezdés a) és b) pont
1. cikk (2) bekezdés	1. cikk (1) bekezdés c) pont
1. cikk (3) bekezdés	-
-	1. cikk (3) bekezdés
-	2. cikk (1)–(4) bekezdés
2. cikk (1) bekezdés bevezető szöveg	3. cikk (1) bekezdés bevezető szöveg
2. cikk (1) bekezdés a) és b) pont	3. cikk (1) bekezdés a) és b) pont
-	3. cikk (1) bekezdés c) pont
2. cikk (1) bekezdés c) pont	3. cikk (1) bekezdés d) pont
2. cikk (1) bekezdés d) pont	3. cikk (1) bekezdés e) pont
2. cikk (1) bekezdés e) pont	3. cikk (1) bekezdés f) pont
2. cikk (1) bekezdés f) pont	3. cikk (1) bekezdés g) pont
2. cikk (1) bekezdés g) pont	3. cikk (1) bekezdés h) pont
2. cikk (1) bekezdés h) pont	3. cikk (1) bekezdés i) pont
2. cikk (1) bekezdés i) pont	3. cikk (1) bekezdés j) pont
2. cikk (1) bekezdés j) pont	3. cikk (1) bekezdés k) pont
2. cikk (1) bekezdés k) pont	3. cikk (1) bekezdés l) pont
2. cikk (1) bekezdés l) pont	3. cikk (1) bekezdés m) pont
-	3. cikk (1) bekezdés n) pont
-	3. cikk (1) o) pont
2. cikk (2), (3) és (4) bekezdés	3. cikk (2), (3) és (4) bekezdés
3. cikk (1) – (4) bekezdés	4. cikk (1)-(4) bekezdés
3. cikk (5) bekezdés	2. cikk (5) bekezdés
-	4. cikk (5) bekezdés
4. cikk (1) bekezdés első és második albekezdés	5. cikk (1) bekezdés
4. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés	5. cikk (2) bekezdés
4. cikk (2) bekezdés	5. cikk (3) bekezdés
4. cikk (3) bekezdés	5. cikk (4) bekezdés
4. cikk (4) bekezdés	5. cikk (5) bekezdés
5. cikk	6. cikk
6. cikk	7. cikk
7. cikk	8. cikk
8. cikk (1) bekezdés a)–i) pont	9. cikk (1) bekezdés a)–i) pont
-	9. cikk (1) bekezdés j) és h) pont
8. cikk (2) bekezdés	9. cikk (2) bekezdés
-	9. cikk (3) bekezdés
9. cikk (1) bekezdés	10. cikk (1) bekezdés
9. cikk (2) bekezdés	10. cikk (2) bekezdés
9. cikk (3) bekezdés	-
9. cikk (4) bekezdés	-
9. cikk (5) bekezdés	-
-	10. cikk (6) bekezdés
10. cikk a) és b) pont	11. cikk a) és b) pont
10. cikk c) pont	11. cikk c) pont
10. cikk d) pont	11. cikk d) pont
10. cikk e) pont	11. cikk e) pont
11. cikk a) pont	12. cikk a) pont
11. cikk b) pont	12. cikk b) pont
11. cikk c) pont	12. cikk c) pont
11. cikk d) pont	12. cikk d) pont
11. cikk e) pont	12. cikk e) pont
11. cikk f) pont	12. cikk f) pont
11. cikk g) pont	12. cikk g) pont
11. cikk h) pont	12. cikk h) pont
11. cikk i) pont	12. cikk i) pont
11. cikk j) pont	12. cikk j) pont
11. cikk k) pont	12. cikk k) pont
-	12. cikk l) pont
-	12. cikk m) pont
-	12. cikk n) pontja
-	12. cikk o) pont
-	12. cikk p) pont
-	12. cikk q) pont
-	12. cikk r) pont
-	12. cikk s) pont
12. cikk	-
13. cikk	-
14. cikk (1) bekezdés	13. cikk (1) bekezdés
14. cikk (2) bekezdés	13. cikk (2) bekezdés
14. cikk (2) bekezdés a) pont	13. cikk (2) bekezdés a) pont
14. cikk (2) bekezdés b) pont	13. cikk (2) bekezdés b) pont
14. cikk (2) bekezdés c) pont	13. cikk (2) bekezdés c) pont
14. cikk (2) bekezdés d) pont	13. cikk (2) bekezdés d) pont
14. cikk (2) bekezdés e) pont	13. cikk (2) bekezdés e) pont
14. cikk (2) bekezdés f) pont	13. cikk (2) bekezdés f) pont
14. cikk (2) bekezdés g) pont	13. cikk (2) bekezdés g) pont
-	13. cikk (2) bekezdés h) pont
-	13. cikk (2) bekezdés i) pont
-	13. cikk (2) bekezdés j) pont
-	13. cikk (2) bekezdés k) pont
-	13. cikk (2) bekezdés l) pont
-	13. cikk (2) bekezdés m) pont
14. cikk (3) bekezdés	13. cikk (3) bekezdés
14. cikk (4) bekezdés	13. cikk (4) bekezdés
14. cikk (5) bekezdés	13. cikk (5) bekezdés
-	13. cikk (6) bekezdés
-	13. cikk (7) bekezdés
-
15. cikk	-
16. cikk	-
17. cikk (1) bekezdés	14. cikk (1) bekezdés
17. cikk (1) bekezdés a) pont	-
17. cikk (1) bekezdés b) pont	-
17. cikk (1) bekezdés c) pont	-
17. cikk (2) bekezdés	14. cikk (2) bekezdés
-	14. cikk (2) bekezdés a) pont
	14. cikk (2) bekezdés b) pont
	14. cikk (2) bekezdés c) pont
	14. cikk (2) bekezdés d) pont
	14. cikk (2) bekezdés e) pont
	14. cikk (2) bekezdés f) pont
	14. cikk (2) bekezdés g) pont
	14. cikk (2) bekezdés h) pont
	14. cikk (2) bekezdés i) pont
	14. cikk (2) bekezdés j) pont
	14. cikk (2) bekezdés k) pont
	14. cikk (2) bekezdés l) pont
	14. cikk (2) bekezdés m) pont
17. cikk (3) bekezdés	14. cikk (3) bekezdés
17. cikk (4) bekezdés	14. cikk (4) bekezdés
17. cikk (5) bekezdés	14. cikk (5) bekezdés
-	14. cikk (6) bekezdés
-	15. cikk (1) bekezdés
-	15. cikk (2) bekezdés
-	15. cikk (3) bekezdés
-	15. cikk (4) bekezdés
-	16. cikk (1) – (5) bekezdés
-	17. cikk (1) bekezdés
-	17. cikk (2) bekezdés
-	17. cikk (3) bekezdés
-	17. cikk (4) bekezdés
-	18. cikk (1) bekezdés
-	18. cikk (2) bekezdés
18. cikk (1) bekezdés	19. cikk (1) bekezdés
18. cikk (2) bekezdés	19. cikk (2) bekezdés
19. cikk (3) bekezdés	19. cikk (3) bekezdés
-	19. cikk (4) bekezdés
-	19. cikk (5) bekezdés
19. cikk (1) bekezdés	20. cikk (1) bekezdés
19. cikk (2) bekezdés	20. cikk (2) bekezdés
19. cikk (3) bekezdés	20. cikk (3) bekezdés
19. cikk (4) bekezdés	20. cikk (4) bekezdés
-	20. cikk (5) bekezdés
20. cikk (1) bekezdés	21. cikk (1) bekezdés
20. cikk (1) bekezdés a)–c) pont	21. cikk a)–c) pont
20. cikk (2) bekezdés	21. cikk (2) bekezdés
21. cikk (1) bekezdés a)–c) pont	22. cikk (1) bekezdés a)–c) pont
21. cikk (2) bekezdés	22. cikk (2) bekezdés
21. cikk (3) bekezdés	22. cikk (3) bekezdés
22. cikk (1) bekezdés	23. cikk (1) bekezdés
22. cikk (2) bekezdés	23. cikk (2) bekezdés
23. cikk (1) bekezdés a)–e) pont	24. cikk (1) bekezdés a)–e) pont
23. cikk (2) bekezdés	24. cikk (2) bekezdés
23. cikk (3) bekezdés	24. cikk (3) bekezdés
23. cikk (4) bekezdés (1)–c) pont	24. cikk (4) bekezdés (1)–c) pont
24. cikk	25. cikk
25. cikk (1)–(5) bekezdés	26. cikk (1)–(6) bekezdés
-	26. cikk (6) bekezdés
26. cikk	27. cikk
27. cikk	28. cikk
28. cikk	29. cikk
29. cikk (1) bekezdés – e) pont	30. cikk (1) bekezdés – e) pont
-	30. cikk (1) bekezdés f) pont
-	30. cikk (1) bekezdés g) pont
29. cikk (2) bekezdés	30. cikk (2) bekezdés
29. cikk (3) bekezdés	30. cikk (3) bekezdés
29. cikk (4) – (15) bekezdés	-
-	31. cikk (1) bekezdés
-	31. cikk (2) bekezdés
-	31. cikk (3) bekezdés
-	31. cikk (4) bekezdés
-	31. cikk (5) bekezdés
-	31. cikk (6) bekezdés
-	31. cikk (7) bekezdés
-	31. cikk (8) bekezdés
30. cikk	32. cikk
31. cikk	33. cikk
32. cikk	34. cikk
33. cikk (1) bekezdés	35. cikk (1) bekezdés
33. cikk (2) bekezdés	35. cikk (2) bekezdés
33. cikk (3) bekezdés	35. cikk (3) bekezdés
33. cikk (4) bekezdés	35. cikk (4) bekezdés
33. cikk (5) bekezdés	-
34. cikk (1) bekezdés	36. cikk (1) bekezdés
34. cikk (2) bekezdés a)–k) pont	36. cikk (2) bekezdés a)–k) pont
-	36. cikk (2) bekezdés l)–n) pont
34. cikk (3) bekezdés	36. cikk (3) bekezdés
34. cikk (4) bekezdés	36. cikk (4) bekezdés
35. cikk (1) bekezdés	37. cikk (1) bekezdés
35. cikk (2) bekezdés	37. cikk (2) bekezdés
35. cikk (3) bekezdés	37. cikk (3) bekezdés
-	37. cikk (4) bekezdés
-	38. cikk (1) bekezdés
-	38. cikk (2) bekezdés
-	38. cikk (3) bekezdés
36. cikk (1) bekezdés	39. cikk (1) bekezdés
36. cikk (2) bekezdés a)–h) pont	39. cikk (2) bekezdés a)–h) pont
36. cikk (3) bekezdés	39. cikk (3) bekezdés
37. cikk	40. cikk
38. cikk	-
39. cikk	41. cikk
40. cikk (1) bekezdés	42. cikk (1) bekezdés
40. cikk (2) bekezdés	42. cikk (2) bekezdés
40. cikk (3) bekezdés	42. cikk (3) bekezdés
40. cikk (4) bekezdés	42. cikk (4) bekezdés
40. cikk (5) bekezdés	42. cikk (5) bekezdés
40. cikk (6) bekezdés	42. cikk (6) bekezdés
40. cikk (7) bekezdés	42. cikk (7) bekezdés
40. cikk (8) bekezdés	42. cikk (8) bekezdés
-	42. cikk (9) bekezdés
41. cikk	43. cikk
42. cikk	44. cikk
43. cikk	45. cikk
44. cikk	-
45. cikk	46. cikk
46. cikk	47. cikk
I. melléklet	I. melléklet
II. melléklet	-
III. melléklet	II. melléklet

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló [604/2013/EU rendelet] hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCS RENDELETRE irányuló javaslat (átdolgozás)

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 46

Szakpolitikai terület: Belügyek (18. cím)

Tevékenység: Menekültügy és migráció

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 47 irányul

⌧A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az európai migrációs stratégiában (COM(2015)240 final) a Bizottság bejelentette, hogy értékelnie kell a dublini rendszert, és meg kell határoznia, hogy a dublini rendszer jogi paramétereit felül kell-e vizsgálni ahhoz, hogy a menedékkérőket méltányosabban oszthassák el Európában. A Bizottság javasolta az EURODAC további biometrikus azonosítókkal – például arcképmásokkal – való kiegészítésének és arcképmás-felismerő szoftverek használatának lehetőségének vizsgálatát.

A menekültválság jelentős strukturális gyengeségeket és hiányosságot tárt fel az európai menekültügyi és migrációs politika – ideértve a dublini és az EURODAC-rendszert is – tervezését és végrehajtását illetően, ami reformokat sürgetett.

„A közös európai menekültügyi rendszer reformja és az Európába irányuló legális migráció lehetőségeinek javítása felé” című április 6-i közleményében (COM(2016) 197 final) a Bizottság prioritásként tekintette a dublini rendelet megreformálásának előrevitelét, valamint egy fenntartható és méltányos rendszer létrehozását a menedékkérőkért felelős tagállamok meghatározására, hogy egy korrekciós célú elosztási mechanizmusra irányuló javaslattal magas szintű szolidaritást és igazságos felelősség-megosztást biztosítson a tagállamok között.

Ennek részeként a Bizottság úgy vélte, hogy az EURODAC-ot meg kell erősíteni a célból, hogy tükrözze a dublini mechanizmus változásait, és biztosítsa, hogy az EURODAC továbbra is biztosítsa a rendszer működéséhez szükséges ujjnyomat-bizonyítékokat. Azt is mérlegelték, hogy az EURODAC hozzájárulhat az illegális migráció elleni küzdelemhez a mindenféle kategória alá tartozó ujjnyomatok tárolása , valamint e fenti célból az összes tárolt adat összehasonlításának lehetővé tétele révén.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A Belügyi Főigazgatóság menekültügyi és migrációs politikája 1. sz. konkrét célkitűzés: A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek): 18 03. tevékenység: Menekültügy és migráció.

1. sz. konkrét célkitűzés: Az Eurodac funkcionális rendszer alakulása

2. sz. konkrét célkitűzés: Az Eurodac adatbázis kapacitásának felfokozása

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslatnak az a célja, hogy megerősítse az EU-n belül az illegális harmadik országbeli állampolgárok azonosítását, valamint biztosítsa a felülvizsgált dublini rendszer hatékony végrehajtását azáltal, hogy ujjnyomat-bizonyítékokat biztosít a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásért felelős tagállam meghatározása céljából.

Ez a javaslat segítséget kíván nyújtani a tagállamoknak annak biztosításához, hogy egy nemzetközi védelmet kérelmező személy kérelmét egyetlen tagállam vizsgálja meg, és az EU-n belüli több menedékjog iránti kérelem benyújtása jelenségének (asylum shopping) visszaszorítása révén csökkenteni kívánja a menekültügyi rendszerrel való visszaélés lehetőségét.

A tagállamoknak ugyancsak előnyük származik abból, hogy azonosítani tudják az EU területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat személyes adataik tárolásával és azon első ország feltüntetésével, amelyen keresztül beutaztak vagy amelyben szintén illegálisan tartózkodhattak. Az uniós szinten tárolt információk pedig segítik a tagállamokat abban, hogy új okmányokat adhassanak ki a harmadik országbeli állampolgárok számára azzal a céllal, hogy visszaküldjék őket származási országukba vagy egy olyan harmadik országba, amelybe visszafogadják őket.

Az Európai Unióba illegálisan érkező számos nemzetközi védelmet kérelmező személy és harmadik országbeli állampolgár családjával és sok esetben nagyon fiatal gyermekekkel utazik. E gyermekek ujjnyomattal és arcképmással történő azonosítása segít azonosítani őket olyan esetekben, amikor családjaiktól elválasztották őket, mégpedig azáltal, hogy a tagállamok számára lehetővé teszi vizsgálat nyomon követését abban az esetben, ha az ujjnyomat azt jelzi, hogy egy másik tagállamban is megfordultak. Megerősítené továbbá a kísérő nélküli kiskorúak védelmét, akik nem kérnek mindig hivatalosan nemzetközi védelmet, és akik megszöknek a gondozóintézetekből vagy a gyermekeket segítő szociális szolgálatoktól, amelyeket gondozásukkal megbíztak. A jelenlegi jogi és technikai keretben személyazonosságuk nem állapítható meg, Ezért az EURODAC-rendszert lehetne használni a harmadik országbeli gyermekek regisztrálására abban az esetben, ha okmányok nélkül tartózkodnak az EU-ban, a célból, hogy nyomon kövessék őket, és megakadályozzák, hogy kizsákmányolás áldozataivá váljanak.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A központi rendszer felfejlesztése alatt

A javaslattervezet jóváhagyása és a központi rendszer műszaki leírásának elfogadása után az átdolgozott EURODAC központi rendszert felfokozzák kapacitás és a tagállamok nemzeti hozzáférési pontjai részéről történő adattovábbítás volumene tekintetében. Az eu-LISA koordinálja a központi rendszer és a nemzeti rendszerek felfejlesztésének projektmenedzsmentjét uniós szinten, valamint a tagállamok által nemzeti szinten megvalósított nemzeti egységes interfész integrációját.

Konkrét célkitűzés: Működésre készen állni, amint életbe lép a módosított Dublini Rendelet.

Mutató: A tényleges működés megkezdésének előfeltétele, hogy az eu-LISA bejelentse az EURODAC központi rendszer átfogó, az ügynökség és a tagállamok által közösen végrehajtott tesztelésének sikeres befejezését.

Amint az új központi rendszer működőképessé válik

Amint az EURODAC rendszer működőképes, az eu-LISA biztosítja, hogy meglegyenek a rendszer működésének e célkitűzések tekintetében történő ellenőrzését szolgáló rendszerek. Az eu-LISA minden év végén jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a központi rendszer tevékenységeiről, ideértve annak műszaki működését és biztonságát is. Az éves jelentés az Eurodac irányításával és teljesítményével kapcsolatos információkat tartalmazza a célkitűzések tekintetében előre meghatározott mennyiségi mutatókhoz képest.

2020-ig az eu-LISA tanulmányt végez a központi rendszer további olyan arcképfelismerő-szoftverrel való kiegészítésének technikai megvalósíthatóságáról, amely megbízható és pontos eredményeket biztosít az arcképmásadatok összehasonlítását követően.

A Bizottság 2013. június 20-ig, valamint azt követően négy évente átfogó értékelést készít az Eurodac-ról, amelyben összeveti a célokkal az elért eredményeket, és értékeli az alapvető jogokra gyakorolt hatást, többek között azt, hogy a bűnüldözési célú hozzáférés az e rendelet hatálya alá tartozó személyek közvetett megkülönböztetéséhez vezetett-e, valamint hogy továbbra is fennállnak-e az alapul szolgáló okok, levonja a jövőbeni tevékenységekkel kapcsolatos következtetéseket, és szükség esetén ajánlásokat tesz. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A tagállamok és az Europol éves jelentést készítenek arról, hogy bűnüldözési célok tekintetében mennyire volt eredményes az ujjnyomatadatok EURODAC-adatokkal történő összehasonlítása, mely jelentés statisztikát tartalmaz az elvégzett keresések és a kapott találatok számáról.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

(1) A módosított Dublini Rendeletre irányuló javaslat alapján felelős tagállam meghatározása.

(2) Az EU-ban illegálisan érkező vagy ott illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának ellenőrzése új okmányok kiadása és a visszaküldés céljából, valamint az embercsempészetnek gyakran áldozatul eső, kiszolgáltatott helyzetben lévő harmadik országbeli állampolgárok, például gyermekek azonosítása.

(3) A nemzetközi bűnözés, a terrorizmus és az egyéb biztonsági fenyegetések elleni küzdelem fokozódik.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Egyedül egyetlen tagállam sem képes sem megbirkózni az illegális bevándorlással, sem foglalkozni az EU-n belül benyújtott menedékjog iránti kérelmekkel. Ahogyan az EU-ban évek óta tanúi lehettünk, egy személy beléphet úgy az EU-ba a külső határokon keresztül, hogy nem jelentkezik be a kijelölt határátkelőhelyen. Ez különösen 2014–2015-ben volt jellemző, amikor is több mint egy millió illegális bevándorló érkezett az EU-ba a közép- és dél-mediterrán útvonalon keresztül. A fentihez hasonlóan 2015-ben tanúi lehettünk annak, hogy a külső határok mentén fekvő országokból más tagállamokba utaztak tovább. Az uniós szabályoknak és eljárásoknak – mint például a Dublini Rendeletnek – való megfelelést ezért a tagállamok önmagukban nem képesek ellenőrizni. A belső határok nélküli térségben közösen kell fellépni az irreguláris bevándorlással szemben. Mindezt figyelembe véve az EU a tagállamoknál jobb helyzetben van ahhoz, hogy meghozza a megfelelő intézkedéseket.

A három meglévő uniós nagyméretű informatikai rendszer (SIS, VIS és Eurodac) használata előnyökkel jár a határigazgatásra nézve. Uniós szinten a harmadik országbeli állampolgárok határátlépéseire vonatkozó jobb tájékoztatás segít megteremteni az uniós migrációs politika kialakításának és elfogadásának ténybeli alapját. Ezért módosítani kell az EURODAC-rendeletet is annak egy további céllal – nevezetesen hozzáférés engedélyezése az EU-ba irányuló illegális migráció ellenőrzése, valamint az illegális migránsok EU-n belüli továbbutazásának ellenőrzése céljából – történő kiegészítése céljából. E célkitűzést a tagállamok önmagukban nem tudják megfelelően megvalósítani, mivel ilyen módosítást csak a Bizottság javasolhat.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az EURODAC-rendelet első átdolgozásának 48 elfogadását követően az volt a legnagyobb levont tanulság, hogy nagyon fontos a tagállamok általi korai projektmenedzsment, valamint annak biztosítása, hogy a nemzeti összeköttetések felfejlesztésének projektjét mérföldkövekhez mérve irányítsák. Jóllehet az eu-LISA szigorú projektmenedzsment-ütemtervet határozott meg mind a központi rendszer, mind a tagállamok nemzeti összeköttetéseinek felfejlesztésére, számos tagállamnak 2015. július 20-ig (azaz két évvel a rendelet elfogadása utánig) nem vagy csak kockázatosan sikerült kapcsolódnia a központi rendszerhez.

A központi rendszer 2015-ös felfejlesztését követően a levont tanulságokról tartott műhelytalálkozón a tagállamok azt is jelezték, hogy a központi rendszer soron következő felfejlesztésekor fokozatos bevezetésre lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy az összes tagállam időben tudjon kapcsolódni a központi rendszerhez.

Alternatív megoldásokat találtak azon tagállamok számára, amelyek 2015-ben későn csatlakoztak a központi rendszerhez. Ezek közé tartozott például az, hogy az eu-LISA az általa szimulációtesztekhez használt nemzeti hozzáférési pont/ujjnyomatkép-továbbítási (NAP/FIT) megoldást kölcsönzött egy tagállamnak, mert a szóban forgó tagállamnak röviddel az EURODAC-rendelet elfogadása után nem sikerült kellő finanszírozást biztosítani a közbeszerzési eljárás megkezdéséhez. Két másik tagállamnak házon belüli megoldáshoz kellett folyamodnia összekapcsolásuk céljából a NAP/FIT megoldást eredményező közbeszerzés előtt.

Az EURODAC funkcióinak és karbantartási szolgáltatásainak biztosítását célzó keretszerződés használatát az eu-LISA és egy külső szerződő hozta létre. Számos tagállam e keretszerződést használta a standardizált NAP/FIT megoldás beszerzéséhez, és bebizonyosodott, hogy ez költségmegtakarításokat eredményez és segít elkerülni a nemzeti közbeszerzési eljárások szükségességét. A jövőbeni felfejlesztéseknél újra gondolni kell ilyen keretszerződésre.

1.5.4.Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Ezt a javaslatot a Dublini Rendelet 49 , „A közös európai menekültügyi rendszer reformja és az Európába irányuló legális migráció lehetőségeinek javítása felé” című bizottsági közlemény 50 , és különösen „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című bizottsági közlemény 51 folyamatos fejlesztésének kell tekinteni a többéves pénzügyi keret részét képező határigazgatást támogató eszközzel 52 és az eu-LISA létrehozásáról szóló rendelettel 53 összefüggésben.

A Bizottságon belül a Belügyi Főigazgatóság az EURODAC létrehozásáért felelős főigazgatóság.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

⌧ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: 2017-től 2020-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 54

⌧ Bizottság általi közvetlen irányítás a következőkön keresztül:

–⌧ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻ végrehajtó ügynökségek

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

◻az EBB és az Európai Beruházási Alap;

⌧ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

A Bizottság felel a fellépés átfogó irányításért, az eu-LISA pedig a rendszer fejlesztéséért, üzemeltetéséért és fenntartásáért.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Az Eurodac-rendszer nyomon követésére és értékelésére vonatkozó szabályokat a javaslat 40. cikke határozza meg:

Éves jelentés: nyomon követés és értékelés

1. Az eu-LISA éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak a központi rendszer tevékenységeiről, ideértve annak technikai működését és biztonságosságát is. Az éves jelentés az Eurodac irányításával és teljesítményével kapcsolatos információkat tartalmazza a (2) bekezdésben említett előre meghatározott mennyiségi mutatókhoz képest.

2. Az eu-LISA gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljanak a központi rendszer működésének a szolgáltatás eredményeivel, költséghatékonyságával és minőségével kapcsolatos célokkal történő összehasonlítására szolgáló eljárások.

3. A műszaki karbantartás, a jelentéstétel és a statisztikák céljából az eu-Lisa hozzáféréssel rendelkezik a központi rendszerben végzett feldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

3a. [2020]-ig az eu-LISA tanulmányt végez a központi rendszer arcképfelismerő-szoftverrel való kiegészítésének technikai megvalósíthatóságáról az arcképek összehasonlítása érdekében. A tanulmány értékeli az arcfelismerő szoftverből származó eredmények megbízhatóságát és pontosságát az EURODAC céljai szempontjából, valamint az arcfelismerő technológia központi rendszerbe történő bevezetése előtt megteszi a szükséges ajánlásokat.

4. A Bizottság XX/XX/XX-ig, valamint azt követően négy évente átfogó értékelést készít az Eurodac-ról, amelyben összeveti a célokkal az elért eredményeket, és értékeli az alapvető jogokra gyakorolt hatást, többek között azt, hogy a bűnüldözési célú hozzáférés az e rendelet hatálya alá tartozó személyek közvetett megkülönböztetéséhez vezetett-e, valamint hogy továbbra is fennállnak-e az alapul szolgáló okok, levonja a jövőbeni tevékenységekkel kapcsolatos következtetéseket, és szükség esetén ajánlásokat tesz. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

5. A tagállamok az eu-LISA és a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (1) bekezdésben említett éves jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.

6. Az eu-LISA, a tagállamok és az Europol a Bizottság rendelkezésére bocsátja az (5) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat. Ez a tájékoztatás nem veszélyeztetheti a kijelölt hatóságok munkamódszereit, és nem tartalmazhat a kijelölt hatóságok információforrásait, személyzetének tagjait, illetve nyomozásait felfedő információt.

7. A bizalmas információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett a tagállamok és az Europol éves jelentést készítenek arról, hogy bűnüldözési célok tekintetében mennyire volt eredményes az ujjnyomatadatok Eurodac-adatokkal történő összehasonlítása; a jelentés információkat és statisztikai adatokat tartalmaz:

— az összehasonlítás pontos céljáról – beleértve a terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát –,

— az alapos gyanúra szolgáló okokról,

— a 2008/615/IB határozat értelmében és az e rendelet 20. cikke (1) bekezdésével összhangban az összehasonlítás más tagállamokban történő el nem végzését alátámasztó megalapozott indokokról,

— az összehasonlításra irányuló kérések számáról,

— a sikeres azonosítást eredményező esetek számáról és típusáról,

— a kivételesen alkalmazandó sürgős eljárás szükségességéről és igénybevételéről, többek között azokról az esetekről, amikor az ellenőrző hatóság az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a szóban forgó sürgős eljárást.

A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

8. A tagállamok és az Europol (8) bekezdésben előírt éves jelentései alapján, valamint az (5) bekezdésben előírt átfogó értékelés mellett a Bizottság éves jelentést állít össze az Eurodac-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozóan, és megküldi azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az európai adatvédelmi biztosnak.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A Bizottság a következő kockázatokat azonosította:

1) Nehézségek az eu-LISA számára a téren, hogy e rendszer fejlesztését más, bonyolultabb rendszerek (határregisztrációs rendszer, a SIS II automatikus ujjnyomat-azonosító rendszere (AFIS), VIS, …) ugyanezen időszakban történő fejlesztésével párhuzamosan irányítsa.

2) A felfejlesztett Eurodac-ot integrálni kell a nemzeti IT-rendszerekkel, amelyeket teljes mértékben össze kell hangolni a központi követelményekkel. A tagállamokkal a rendszer egységes használatának biztosítása céljából folytatott megbeszélések késedelmeket okozhatnak a fejlesztésben.

2.2.2.Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az Ügynökség elszámolását a Számvevőszék hagyja jóvá és azt zárszámadási eljárásnak kell alávetni. A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzéseket végez, együttműködve az Ügynökség belső ellenőrével.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás megelőzésére előirányzott intézkedéseket az 1077/2011/EU rendelet 35. cikke állapítja meg, amely a következőképpen rendelkezik:

1. A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1073/1999/EK rendelet alkalmazandó.

2. Az ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul megalkotja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

3. A finanszírozásra vonatkozó döntések és az ezekből eredő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat az ügynökség finanszírozásának kedvezményezettjeinél és az annak elosztásáért felelős személyeknél.

E rendelkezés értelmében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség igazgatótanácsa 2012. június 28-án elfogadta a belső vizsgálatok kikötéseiről és feltételeiről és a csalás, korrupció és az Unió érdekeit hátrányosan érintő, jogellenes tevékenység megakadályozásáról szóló határozatát.

A Belügyi Főigazgatóság csalásmegelőzési és -felderítési stratégiája alkalmazandó.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, ezen belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság	diff./nem diff. 55	EFTA-országoktól 56	tagjelölt országoktól 57	harmadik országokból	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
3	18.0303 – A menedékkérők és illegális bevándorlók európai ujjnyomat-adatbázisa (EURODAC)	Diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
3	18.0207 – A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA)	Diff.	NEM	NEM	IGEN*	NEM

* Az eu-LISA hozzájárulásokat kap a schengeni megállapodáshoz társult országok (NO, IS, CH, LI) részéről

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Biztonság és uniós polgárság

eu-LISA			2017. 58 év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	0 268	0 268	0 268	0 268		1 072
	Kifizetési előirányzatok	(2)	0 268	0 268	0 268	0 268		1 072
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1 a)	0	0	0	0		0
	Kifizetési előirányzatok	(2 a)	0	0	0	0		0
3. cím: Működési kiadások *	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(3a)	11 330	11 870	5 600	0		28 800
	Kifizetési előirányzatok	(3b)	7,931	8,309	3,920	8,640		28,800
Az eu-LISA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3a	11 598	12 138	5 868	0 268		29 872
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3b	8 199	8 577	4 188	8 908		29 872

* Az eu-LISA által végzett hatásvizsgálat szerint a forgalmi ráta – a 2015 utolsó hónapjaiban, a nyugat-balkáni útvonal menti határlezárásig mérthez hasonlóan – folyamatosan nő.

* A DubliNet felfejlesztések és rendszerműködés potenciális költségeit a 3. cím összköltsége tartalmazza.

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: Migrációs ügyek és uniós belügyek
•Humánerőforrás		0,402	0,402	0,402	0,402		1,608
• Egyéb igazgatási kiadások
Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,402	0,402	0,402	0,402		1,608

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,402

1,608

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2017. 59 év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	12,000	12,540	6,270	0,670		31,480
	Kifizetési előirányzatok	8 601	8 979	4 590	9 310		31,480

Europollal kapcsolatos költség nincs, mivel az Europol a holland nemzeti Eurodac-interfészen keresztül fér hozzá az Eurodachoz.

3.2.2.Az eu-LISA előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩			2017. év		2018. év		2019. év		2020. év		A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető						ÖSSZESEN
	TELJESÍTÉSEK
	Típus 60	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Összesített szám	Összköltség
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 61 : Az Eurodac funkcionális rendszer alakulása
- Eredmény	Vállalkozó *			0 130		0,670		0		0								0 800
1. konkrét célkitűzés részösszege				0 130		0,670		0		0								0 800
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Az Eurodac adatbázis kapacitásának felfokozása
- Eredmény	Hardware, Software **			11 200		11 200		5 600		0								28 000
2. konkrét célkitűzés részösszege				11 200		11 200		5 600		0								28 000
ÖSSZKÖLTSÉG				11 330		11 870		5 600		0								28 800

* A funkcionális frissítésekre vonatkozó összes szerződéses költség az első két év között osztódik el: a nagyobb rész a második évre jut (az elfogadást követően)

** A kapacitáskifizetések a három év alatt az alábbiak szerint oszlanak el: 40%, 40%, 20%

3.2.3.Az eu-LISA humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2017 62 év

2018. év

2019. év

2020. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)	0,268	0,268	0,268	0,268	1,072
Tisztviselők (AST besorolási fokozat)
Szerződéses alkalmazottak
Ideiglenes alkalmazottak
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

0,268

1,072

A személyzetre gyakorolt becsült hatás (további FTE) – az eu-LISA létszámterve

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma:	2017	2018	2019	2020
Alapforgatókönyv – Közlemény 63	115	113	113	113
További álláshelyek	2	2	2	2
További álláshelyek (határregisztrációs rendszer)	14	14	14	14
Összesen	131	129	129	129

A munkaerő-felvétel a tervek szerint 2017 januárjában valósul meg. Az összes alkalmazottnak 2017 elejétől rendelkezésre kell állnia ahhoz, hogy a fejlesztés kellő időben megkezdődhessen, az Eurodac 2017-ben való működésbe lépésének biztosítása céljából. A két új ideiglenes alkalmazottra (TA) a projektvégrehajtással, valamint a beindítástól az adatgenerálásig tartó operatív támogatással és karbantartással kapcsolatos szükségletek ellátásához van szükség. Ezen erőforrásokat az alábbiak fedezésére fogják felhasználni:

a projekt végrehajtásának a projektcsapat tagjaiként való támogatása, ideértve az alábbi tevékenységeket: a követelmények és műszaki leírások meghatározása, együttműködés és támogatás a tagállamoknak a végrehajtás során, az interfészvezérlési dokumentáció frissítése, a szerződés szerint teljesítendők nyomon követése, projekttesztelési tevékenységek (ideértve a tagállami tesztkoordinációt is), a dokumentációs elvégzése és frissítése, stb.

A szerződő féllel együttműködésben a rendszer beindítását célzó átmeneti tevékenységek (az adatkiadások nyomon követése, a működési folyamatok frissítése, képzések (ideértve a tagállamok képzési tevékenységeit is) támogatása, stb.

Támogatás nyújtása hosszabb távú tevékenységekhez, dokumentációmeghatározásokhoz és a rendszer átalakítása esetén (pl. az arcképfelismerés miatt) vagy ha az Eurodac működőképességének fenntartására (MWO) vonatkozó új szerződést további (műszaki vagy költségvetési) változtatások miatt módosítani kell, szerződéses előkészületekhez

A működés megkezdését követően, a folyamatos karbantartás és műveletek alatt a másodszintű támogatás végrehajtása.

Megjegyzendő, hogy a két új erőforrás (FTE TA) a belső csoportkapacitáson felül fog működni, amelyet a projekt/szerződéses és pénzügyi nyomon követési/operatív tevékenységekhez is fel fognak használni. A TA-k alkalmazása biztosítja a szerződések megfelelő időtartamát és folyamatosságát a rendszerműködés folyamatosságának garantálása, valamint a projekt lezárása után ugyanazon szakembereknek az operatív támogatási tevékenységekre történő alkalmazása céljából. Ezen felül az operatív támogatási tevékenységek hozzáférést igényelnek a termelési környezethez, amellyel szerződéses vagy külső személyzetet nem lehet megbízni.

3.2.3.2.A felügyeletet ellátó főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
18 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		0 402	0 402	0 402	0 402		1 608
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

•Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 64
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 65	– a központban 66
	- küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		0 402	0 402	0 402	0 402		1 608

18 az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Az Eurodac-hoz kapcsolódó különféle feladatok: pl. a Bizottság éves munkaprogramról és annak végrehajtásáról szóló véleménye, az ügynökség költségvetése összeállításának felügyelete és végrehajtásának ellenőrzése, az ügynökség tevékenységeinek az uniós szakpolitikákkal összhangban történő fejlesztésének támogatása, pl. szakértői üléseken való részvétellel, stb.

Külső munkatársak

A teljes munkaidős egyenértékű egységekben kifejezett költségek kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–⌧ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel. ◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 67 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–⌧ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

	2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–⌧ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 68
		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport		0,492	0,516	0,243	0,536

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

A költségvetés magában foglalja az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedésekhez társult országok hozzájárulását, a vonatkozó megállapodásokban* foglaltak szerint. A feltüntetett becslések pusztán jelzésértékűek, és azokon a számításokon alapulnak, amelyek az Eurodac-rendszer működtetésére szolgáló azon bevételekre vonatkoznak, amelyek az Európai Unió általános költségvetéséhez jelenleg is hozzájáruló államoktól érkeznek (felhasznált kifizetések). Az adott pénzügyi évre vonatkozó éves összeget az adott ország bruttó hazai termékének az összes részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított százalékos arányának megfelelően számítják ki. A számítás az EUROSTAT 2015. júniusi adataira támaszkodik, amelyek jelentősen módosulhatnak attól függően, hogy miként alakul a részt vevő államok gazdasági helyzete.

* Megállapodás az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról (HL L 93., 2001.4.3., 40. o.)

Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 53., 2008.2.27., 5. o.).

Jegyzőkönyv az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról, (HL L 160., 2011.6.18., 39. o.).

Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (2006/0257 CNS, 2008. október 24-én kötötték meg, a HL-ben való közzététele folyamatban van), valamint az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv (HL L 93., 2001.4.3.)

(1) HL L 62., 2002.3.5., 1. o.

(2) HL L 180., 2013.6.29., 1. o.

(3) HL L 180., 2013.6.29., 31. o.

(4) COM(2015) 240 final, 2015.5.13.

(5) A Bizottság szolgálati munkadokumentuma az Eurodac-rendeletnek az ujjnyomatvételi kötelezettség tekintetében való végrehajtásáról, COM(2015) 150 final, 2015.5.27.

(6) Az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról és a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2016) 194 final, 2016.4.6.

(7) COM(2016) 197 final.

(8)

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ülése keretében „10 000 eltűnt menekült gyermek sorsa” címmel folytatott vita, 2016.4.21.

(9) HL L 348., 2008.12.24., 98. o.

(10) COM(2016) 205 final.

(11) COM(2015) 185 final.

(12) Megállapodás az Európai Közösség és a Dán Királyság között a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról (HL L 66., 2006.3.8.)

(13) Megállapodás az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról (HL L 93., 2001.4.3., 40. o.)

(14) Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 53., 2008.2.27., 5. o.).

(15) Jegyzőkönyv az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról, (HL L 160., 2011.6.18., 39. o.).

(16) Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (2006/0257 CNS, 2008.október 24-én kötötték meg, a HL-ben való közzététele folyamatban van), valamint az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv (HL L 93., 2001.4.3.)

(17) EUCO 22/15., 2015.6.26.

(18) EUCO 26/15., 201510.15.

(19) EUCO 12/16., 2016.3.18.

(20) SWD(2015) 150 final.

(21)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai migrációs stratégia, COM(2015) 240 final, 2015.5.13., 13–14. o.

(22) (Report EUR 26193 EN; ISBN 978-92-79-33390-3)

(23) HL L 316., 2000.12.15., 1. o.

(24) HL L 62., 2002.3.5., 1. o.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 603/2013/EU rendelete a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(26) Lásd e Hivatalos Lap 31. oldalát.

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 604/2013/EU rendelete egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

(28) COM(2015) 240 final, 2015.5.13.

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(30) A visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési terv, COM(2015) 453 final.

(31) COM(2016) 205 final.

(32) A Tanács 2002. június 13-i 2002/584/IB kerethatározata az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.)-

(33) A Tanács 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

(34) A Tanács 2009. április 6-i 2009/371/IB határozata az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/95/EU irányelve a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(37) COM(2015) 150 final, 2015.5.27.

(38) HL L 348., 2008.12.24., 98.

(39) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(40) A Tanács 2008. június 23-i 2008/615/IB határozata a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.).

(41) A Tanács 2008. június 23-i 2008/633/IB határozata a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(43) HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

(44) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(45) HL L 180, 2013.6.29., 1. o.;

(46) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(47) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(48) HL L 180., 2013.6.29., 1. o.

(49) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 604/2013/EU rendelete egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás). HL L 180., 2013.6.29., 31. o.

(50) COM(2016) 197 final.

(51) COM(2016) 205 final.

(52) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU rendelete a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL 150., 2014.5.20., 143. o.).

(53)

Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról. Az 1. cikk (3) bekezdése szerint kizárólag akkor, ha a vonatkozó jogalkotási eszközök így rendelkeznek, „...az ügynökség felelősségi körébe utalható a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (2) bekezdésben említettektől eltérő nagyméretű IT-rendszereinek előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása is.” (HL L286., 2011.11.1., 1-17. o.)

(54) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx .

(55) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(56) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(57) Tagjelölt országok és adott esetben a potenciális nyugat-balkáni tagjelölt országok.

(58) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(59) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(60) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(61) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

(62) A 2017. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(63) COM(2013) 519 végleges: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A decentralizált ügynökségek emberi és pénzügyi erőforrásainak 2014–2020 közötti időszakra történő programozása.

(64) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(65) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(66) Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

(67) Ld. a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11.és 17. cikkét.

(68) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

Choose the experimental features you want to try