52016DC0855

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.11.23.

COM(2016) 855 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Véleményezési felhívás - a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási keretről

{SWD(2016) 359 final}

A Bizottság közleménye: véleményezési felhívás
a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási keretről

1. BEVEZETÉS

Az Unió helyzetét értékelő 2016-os beszédében Juncker elnök hangsúlyozta a Bizottság minden meglévő európai jogszabály alapos felülvizsgálata iránti elkötelezettségét annak biztosítása érdekében, hogy azok valódi értéket és eredményeket szolgáltassanak. E gyakorlat fontos példája a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozási keretére vonatkozó véleményezési felhívás. Ez kulcsfontosságú hozzájárulás a Bizottság minőségi jogalkotási programjához, valamint a Célravezető és hatásos szabályozás programhoz (REFIT), amely biztosítja, hogy az uniós jogszabályok tényleges, hatékony és minimális költséggel járó eredményeket hozzanak az állampolgárok és vállalkozások számára.

A véleményezési felhívás az ilyen fajta gyakorlat első nemzetközi példája is. A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályoknak segíteniük kell egy olyan környezet létrehozásában, amely védi a fogyasztókat, elősegíti a piaci integritást, valamint támogatja a beruházásokat, a növekedést és a munkahelyeket. A pénzügyi válság több mint 40 új, a pénzügyi stabilitás és a piaci bizalom helyreállítását szolgáló uniós jogszabály elfogadását idézte elő, például a következők vonatkozásában:

a fogyasztók fokozott védelme és megnövelt átláthatóság;

bankokra, biztosítókra, értékpapírpiacokra és eszközkezelőkre vonatkozó javított szabályozási keretrendszer;

a nagy és rendszerszempontból jelentős bankokra vonatkozó egységes felügyeleti mechanizmus; valamint

új bankszanálási eszközök és eredményesebb betétvédelem.

E reformok összességében stabilabbá és rugalmasabbá tették a pénzügyi rendszert. Ugyanakkor fontos figyelemmel kísérni az új szabályok további fejlesztését, kezdeti végrehajtását és működését annak ellenőrzése érdekében, hogy a szándékoknak megfelelő eredménnyel járnak-e, és amennyiben nem, megfelelő módosításukat kell mérlegelni. Ez a demokratikus elszámoltathatóság fontos része, amely biztosítja, hogy a szabályok által érintettek – ideértve a végfelhasználókat – bízzanak bennük. A véleményezési felhívás magában foglalja az egyes szabályok közötti kölcsönhatás és a szabályok kombinált gazdasági hatásának értékelését. Biztosítania kell, hogy kezeljék a jelenlegi szabályozási keretrendszer nem szándékolt következményeit, valamint a benne található következetlenségeket és hiányosságokat. A pénzügyi szektor, illetve szélesebb értelemben a gazdaság fejlődését – beleértve a technológia gyors változását – is figyelembe kell venni annak ellenőrzésekor, hogy a szabályok továbbra is megfelelnek-e a változó valóságnak.

Ezt a megközelítést támogatja az Európai Parlament és a Tanács. Összhangban az Európai Parlament állásfoglalásával („A pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának áttekintése és kihívásai”) 1 , a Bizottság véleményezési felhívása külső érdekelteket kért arra, hogy osszák meg tapasztalataikat uniós pénzügyi szabályozás végrehajtásával kapcsolatban, és szolgáltassanak adatokat, bizonyítékokat és érveket, amelyek alátámaszthatják e szabályozás kombinált hatásának értékelését.

A válaszadók többsége azt jelezte, hogy támogatja a válságra való reakcióként megkezdett pénzügyi reformokat. Úgy látják, hogy a szabályok fokozták a pénzügyi rendszer ellenálló képességét és javították a befektető- és fogyasztóvédelmet. Ugyanakkor az érdekelt felek a különböző szabályok közötti lehetséges súrlódásokra, átfedésekre és a nem szándékolt kölcsönhatások más formáira is hoztak fel példákat. E példák rámutatnak, hogy fontos figyelembe venni és elemezni a szabályok kombinált hatását. Ezenkívül néhány válaszadó aggodalmát fejezte ki olyan, nemzetközi megállapodások végrehajtásából fakadó szabályokkal kapcsolatban, mint a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) által fontolóra vett közelgő intézkedések hatása, és hogy e szabályok szempontjai miként hatnak egymásra a meglévőkkel. A Bizottság továbbította a globális standardokra vonatkozó leglényegesebb visszajelzéseket a megfelelő nemzetközi szerveknek.

Más területeken, amelyekkel kapcsolatban az érdekeltek nyugtalanságuknak adtak hangot, a benyújtott bizonyítékok jelenleg nem indokolnak változtatást. Mindazonáltal a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket, és szívesen fogadja, ha az érdekeltektől olyan ügyekben érkezik újabb bizonyíték, amelyeket tovább kell elemezni.

A véleményezési felhívásra adott valamennyi válasz alapos értékelése és elemzése, valamint a 2016 májusában Brüsszelben tartott nyilvános meghallgatás során lezajlott eszmecsere alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a pénzügyi szolgáltatások keretrendszere az EU-ban összességében jól működik. Ugyanakkor célzott nyomon követési intézkedés szükséges a következő területeken:

a gazdaság finanszírozását érintő szükségtelen szabályozási korlátok csökkentése;

a szabályok arányosságának elősegítése a prudenciális célok veszélyeztetése nélkül;

a szabályozásból eredő indokolatlan terhek csökkentése;

a szabályok következetesebbé és előretekintőbbé tétele.

Ahol az helyénvaló és lehetséges, a véleményezési felhívás eredményeit integrálták meglévő értékelésekbe és jogalkotási kezdeményezésekbe. Az érdekeltek által benyújtott visszajelzéseket belefoglalták leendő jogalkotási javaslatokba és intézkedésekbe, ideértve a tőkekövetelmény-rendelet és -irányelv (CRR/CRD IV) 2 3 felülvizsgálatát, amelynek eredménye a Bizottság által 2016. november 23-án előterjesztett úgynevezett „CRR2-csomag” 4 , a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben szereplő jövőbeli intézkedések kidolgozását, valamint az európai piaci infrastruktúra-rendelet (EMIR) 5 REFIT keretében történő, közelgő felülvizsgálatát. A kapott visszajelzéseket figyelembe veszik a jövőbeli célravezetőségi vizsgálatokban és értékelésekben is, amelyekre akkor kerül sor, amint több adat áll rendelkezésre az intézkedések eredményeiről és hosszabb távú hatásairól. A véleményezési felhívás számos olyan további problémát azonosított, amelyek új szakpolitikai intézkedést igényelhetnek. Ezekre a jelen közlemény kitér.

2. NYOMON KÖVETÉSI INTÉZKEDÉSEK

Az alábbiakban ismertetett nyomon követési intézkedések meghatározásakor a Bizottság kellően figyelembe vette az érdekeltek széles körétől – ideértve pénzügyi szolgáltatások használóinak csoportjait, közigazgatási szerveket, befektetőket és az ágazatot – kapott válaszokat. A kapott bizonyítékok részletesebb leírása a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban található.

2.1A gazdaság finanszírozását érintő szükségtelen szabályozási korlátok csökkentése

A Bizottság beruházás-, növekedés- és munkahelyteremtés-ösztönzési prioritásával összhangban az EU-nak figyelmet kell fordítania az olyan területekre, ahol az uniós szabályok akadályozhatják a finanszírozás gazdaságba áramlását, és fel kell tárnia, hogy ugyanazon prudenciális célok elérhetők-e növekedésbarátabb módon. Amint arra a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv rámutatott, a finanszírozás kkv-khez és hosszú távú beruházásokba történő áramlása különös gazdaságpolitikai kihívást jelent. Ebben az összefüggésben az érdekeltektől kapott visszajelzések az alábbi területeket fedték le:

A bankok képessége a szélesebb értelemben vett gazdaság finanszírozására

A EU-ban a vállalkozások és a háztartások beruházásai és tevékenységei továbbra is függenek a bankok finanszírozási kapacitásától és hajlandóságától. A Bizottság dolgozik a társjogalkotókkal a tőkepiaci unió kiépítésén a finanszírozási források körének szélesebbé tétele érdekében, de fontos, hogy a banki finanszírozási csatorna is megfelelően működjön.

A legtöbb válaszadó egyetértett abban, hogy a válság utáni reformok elengedhetetlenek a bankszektor ellenálló képességének helyreállításához. Ez az ellenálló képesség az előfeltétele annak, hogy a bankok betöltsék szerepüket a gazdaság finanszírozásában. Ugyanakkor a válaszadók aggodalmukat fejezték ki azt illetően, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által véglegesítendő jövőbeli prudenciális intézkedések milyen hatással fognak járni, és milyen, a bankok finanszírozási kapacitását korlátozó kölcsönhatásuk lehet a meglévő szabályokkal. A pénzügyi válság óta a bankok több mint 800 milliárd EUR tőkét vontak be, és rendszeres stresszteszteken esnek át. Jelenleg a Bizottság a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság még hátralevő reformjainak végrehajtására összpontosít a fennmaradó kockázatok olyan módon történő kezelése céljából, amely megóvja a pénzügyi stabilitást és biztosítja, hogy a bankok fenntartsák az EU gazdasági növekedésének támogatására irányuló kapacitásukat.

Kkv-finanszírozás

A munkahelyteremtéshez és a növekedéshez Európában leginkább a kkv-k járulnak hozzá. A válaszadók üdvözölték a Bizottságnak a kkv-k tőkepiaci finanszírozási lehetőségei javítását célzó cselekvési programját. Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a kkv-k finanszírozásának döntő része a bankhitelektől függ, és amellett érveltek, hogy többet kellene tenni e finanszírozási csatornának mint a tőkepiaci finanszírozás kiegészítésének a támogatása érdekében.

Hosszú távú fenntartható beruházás

Tekintettel az ilyen beruházások hosszú futamidejére, a hosszú távú finanszírozás magasabb és kevésbé volatilis megtérülést tesz lehetővé a befektetők számára. A kiváló minőségű infrastruktúra javítja a gazdasági termelékenységet, lehetővé teszi a növekedést, és segít az egységes piac összekapcsolásában. A válaszok rámutattak néhány olyan rendelkezésre, amely a jelek szerint hátráltatja a hosszú távú beruházást. Azzal érveltek például, hogy a Szolvencia II. irányelvben 6 meghatározott kockázati keretrendszer korlátozza a biztosítók azon képességét, hogy hosszú távú beruházásokat finanszírozzanak, valamint hogy a bankokra vonatkozó tőkekövetelmény-keret nem ösztönzi eléggé a hosszú távú beruházásokat.

Piaci likviditás támogatása

A piaci likviditás alapvető egy olyan jól funkcionáló pénzügyi rendszer számára, amely hatékonyan allokált tőkével támogatja a beruházást és a növekedést. Közelmúltbeli bizonyítékok arra utalnak, hogy a válság óta csökkent a likviditás néhány piacon, ideértve a vállalati kötvények és a repóügyletek piacát. A bizonyítékok azt sugallják, hogy a likviditást egy sor tényező befolyásolja. A szabályozási változások hatásait nehéz azonosítani. A Bizottság továbbra is figyelemmel követi e terület fejleményeit, és gondosan értékeli a hatást, amelyet szabályozói intézkedések gyakorolhatnak a piaci likviditásra.

Elszámoláshoz való hozzáférés

A származtatott termékek fontos eszközök a vállalatok és pénzügyi vállalkozások számára a kockázatok fedezésének és kezelésének támogatásával összefüggésben. A származtatott termékek központi elszámolása, amely a G20 vezetői által egyeztetett jelentősebb reformok egyike, jelentősen csökkenti a származékos piaccal járó kockázatokat. Ugyanakkor nem minden vállalkozás elég nagy ahhoz, hogy közvetlen hozzáférése legyen központi szerződő fél elszámolóházakhoz, és sokan bankokat használnak arra, hogy származtatott ügyleteket számoljanak el részükre. A válaszadók aggodalmukat fejezték ki, hogy bizonyos intézkedések meggátolnák a bankokat abban, hogy méltányos áron ilyen alapvető elszámolási szolgáltatásokat nyújtsanak végfelhasználók részére.

Nyomon követési intézkedés:

Banki finanszírozás	A CRR2-csomagban a Bizottság módosításokat javasol kulcsfontosságú területeken a bankok gazdaságfinanszírozási kapacitásának megőrzése érdekében: oa tőkeáttételi mutató kiigazításra kerül, tükrözve az EU pénzügyi szektorának sokféleségét, és biztosítva az elszámoláshoz, valamint az állami fejlesztési finanszírozáshoz való hozzáférést. A tőkeáttételi mutató továbbra is óvintézkedésként szolgál majd a túlzott tőkeáttétellel szemben; oa kereskedési könyv alapvető felülvizsgálata során fokozatosság elve fog érvényesülni annak elkerülése érdekében, hogy egyes bankok hirtelen és aránytalan tőkeemelésre kényszerüljenek; valamint ofokozatos bevezetésre és finomhangolásra kerül a nettó stabil finanszírozási ráta az EU kereskedelemfinanszírozási tevékenységeinek, a származékos piacok és a repóügyletek piacai helyes működésének biztosítása érdekében. A bankunióval kapcsolatban elért előrelépés fényében a Bizottság a CRR2-csomagban olyan intézkedéseket javasol, amelyek képesek a bankunió területén a nemzetközi banktevékenység integrációjának előmozdítására, megfelelő biztosítékok mellett. Ez potenciálisan javíthatná a több országban tevékenykedő bankok csoporton belüli tőke- és likviditáskezelési képességét, csökkentené a szétaprózottságot, valamint erősítené a bankok gazdaságfinanszírozási kapacitását. A nem uniós hitelezőktől finanszírozáshoz jutó hitelintézetek támogatása érdekében a Bizottság a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 7 kiigazítását javasolja annak biztosítása céljából, hogy a nem uniós hitelezőkre vonatkozó hitelezői feltőkésítési rendelkezések szerződéses elismerésének követelményét pragmatikusan lehessen alkalmazni.
Kkv-finanszírozás	Jelenleg a kkv-nak nyújtott 1,5 millió EUR alatti bankhitelekre alacsonyabb tőkekövetelmények vonatkoznak, mint a nagyobb vállalkozásoknak nyújtott hitelekre. A CRR2-csomagban a Bizottság a „kkv-szorzó” kiterjesztését javasolja minden kkv-hitelre, ideértve az 1,5 millió EUR-t meghaladóakat is. A kkv-k finanszírozásával és jegyzésével kapcsolatos szélesebb körű munka részeként a Bizottság értékelni fogja a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID II) 8 szerinti, a kkv-kkal kapcsolatos befektetési kutatásra vonatkozó szabályok végrehajtását. Noha a változások összességében várhatóan csökkentik az összeférhetetlenségeket és javítják a piac működését, a kkv-kutatás végzésére vonatkozó szabályok hatását szorosan figyelemmel kell kísérni. A Bizottság szoros figyelemmel követi a piaci folyamatokat az arról való megbizonyosodás érdekében is, hogy a piaci visszaélésekről szóló rendelet 9 szerinti, a kkv-tőkefinanszírozási piacon szereplő kibocsátókra vonatkozó rendszer megtalálja a kellő egyensúlyt a kkv-k jegyzésének támogatása és a befektetők védelme között.
Hosszú távú beruházás	A Bizottság a Szolvencia II. keretében csökkentette biztosítók kockázati tőkekövetelményeit az elismerhető infrastrukturális projektekre vonatkozóan, és javasolni fogja az infrastruktúra-fejlesztési vállalatokra vonatkozó kockázati tőkekövetelmények kalibrálásának módosítását, hogy jobban tükrözzék az ilyen beruházások alacsonyabb kockázatát. A CRR2-csomag részeként a Bizottság ugyancsak csökkenteni fogja a hitelkockázati tőkekövetelményeket bankok infrastrukturális projektekbe való befektetéseire vonatkozóan. A Szolvencia II. jövőbeli felülvizsgálatai lehetőséget biztosítanak a hosszú távú garanciák csomagjának értékelésére a biztosítók általi hosszú távú befektetés ösztönzőinek további feltárása, valamint annak értékelése céljából, hogy a magántőke és a zártkörűen kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok prudenciális kezelése megfelelő-e.
Piaci likviditás	A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv részeként a vállalati kötvények piacának átfogó felülvizsgálata mellett a Bizottság értékelni fogja a repóügyletek piacainak működését is. A kötvénypiaci likviditást övező bizonyos aggodalmak mérséklése érdekében a Bizottság javasolta, hogy a MiFID II-re vonatkozó új kereskedés előtti átláthatósági rendszert fokozatosan vezessék be a nem részvényjellegű instrumentumokra, biztosítva, hogy kezdetben csak a leglikvidebb eszközökre terjedjen ki. A Bizottság értékelni fogja az „árjegyzési tevékenységekre” vonatkozó mentességnek a short ügyletekről szóló rendeletből 10 eredő definícióját. A Bizottság a központi értéktárakról szóló rendelet 11 pénzbírságokra és kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusai tekintetében a kevésbé likvid eszközökre vonatkozó szabályok arányosítását javasolta.
Elszámoláshoz való hozzáférés	Az EMIR-felülvizsgálat részeként a Bizottság értékelni fogja az elszámolási szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos aggodalmakat, és átgondolja, hogy a vállalatokra és kis pénzügyi szerződő felekre ki kellene-e terjeszteni az elszámolási és letéti követelményeket, és ezt miként kellene tenni.

2.2.A szabályok arányosságának fokozása a prudenciális célok veszélyeztetése nélkül

A szabályozást arányos módon kell alkalmazni a szabályozott gazdálkodó egységekre, tükrözve azok üzleti modelljét, méretét, rendszerszintű jelentőségét, valamint összetettségét és határon átnyúló tevékenységét. Az arányosabb szabályok segíteni fognak a verseny fokozásában, és erősíteni fogják a pénzügyi rendszer ellenálló képességét a rendszer sokoldalúságának megőrzésével, a prudenciális célok, a pénzügyi stabilitás és az általános rugalmasság veszélyeztetése nélkül. Az alacsonyabb belépési korlátok lehetővé fogják tenni, hogy az új szereplők helyettesítsék az elvesző szolgáltatásokat, amikor a kevésbé rugalmas vállalkozások kilépnek a piacról. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy az arányosság elősegítését célzó intézkedések ne torzítsák az egyenlő versenyfeltételeket. A Bizottság meg fogja vizsgálni, milyen módokon lehet megfelelően erősíteni a pénzügyi szolgáltatási szabályok arányosságát.

Nyomonkövetési intézkedés:

Banki szolgáltatások	A Bizottság az alábbiakat javasolja a CRR2-csomag részeként: oa jelentéstételi terhek további könnyítése és differenciált közzétételi követelmények biztosítása a kis méretű és nem összetett hitelintézetek számára; oa jelenlegi szabályok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok fényében a kis és nem összetett intézmények és az alacsony szintű változó javadalmazásban részesülő személyzet mentesítése a fizetési halasztásra és az eszközökben való kifizetésre vonatkozó szabályok alól; oa kereskedési könyvi piaci kockázat és a partner-hitelkockázat kezelésében meglévő szükségtelen bonyolultság kiküszöbölése. Az Európai Bankhatóság (EBH) ki kíván fejleszteni egy informatikai eszközt, amelynek segítségével a kis méretű bankok a tervek szerint megkülönböztethetik a méretük és tevékenységeik szempontjából releváns szabályokat a csak a nagyobb és összetettebb bankokra vonatkozó szabályoktól. 2017-ben a Bizottság elvégzi a befektetési vállalkozások prudenciális kezelésének REFIT-felülvizsgálatát, figyelembe véve az EBH ajánlásait egy prudenciális rendszer kifejlesztésére a rendszerszintű fenyegetést nem jelentő kisebb befektetési vállalkozások számára. Az EBH 2016 novemberében konzultációt indított, miután a Bizottság felkérte a befektetési vállalkozásokra vonatkozó új prudenciális rendszer kialakításával kapcsolatos szakvélemény nyújtására.
Származtatott ügyletek	Az EMIR-felülvizsgálat 12 részeként a Bizottság fontolóra veszi az EMIR szerinti elszámolási és letéti követelmények terjedelmének kiigazítását azon különféle kihívások kezelése érdekében, amelyekkel a nem pénzügyi vállalatok, a nyugdíjalapok és a kis méretű pénzügyi szerződő felek szembesülnek. A nyugdíjalapok jelenleg ideiglenes mentességet élveznek az EMIR szerinti elszámolási kötelezettség alól, és az EMIR-felülvizsgálat mérlegelni fogja, hogy ezt a kérdést hogyan lehet a legmegfelelőbben kezelni.
Biztosítás	2016 júliusában a Bizottság felkérte az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (EIOPA), hogy nyújtson szakvéleményt a Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló rendelet 17 meghatározott tételének felülvizsgálatára vonatkozóan. A cél a standard formula bizonyos moduljai módszereinek, feltételezéseinek és számításainak egyszerűsítése, valamint az alternatív hitelminősítések használatára vonatkozó keret kidolgozása. A szakvélemény beépül a Szolvencia II. jövőbeli felülvizsgálatába.
Eszközkezelés	A CRR2-csomagban meghatározott megközelítésre építve a Bizottság értékelni fogja az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelvben (ABAK-irányelv) 13 és az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó irányelvben (ÁÉKBV-irányelv) 14 foglalt szabályok arányosságát, például a javadalmazási rendszerek összehangolásával és a jelentéstételi terhek csökkentésével kapcsolatban.
Hitelminősítő szektor	A Bizottság fel fogja mérni, hogy a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet 15 milyen mértékben alkalmazható arányosabb módon a kis hitelminősítő intézetekre a szektorbeli verseny fokozása érdekében. Idetartozik a kisebb cégekre vonatkozó bizonyos meglévő mentességek tisztázása, valamint az egyszerűsített jelentéstételi követelményekre és más arányossági intézkedésekre vonatkozó lehetőségek feltérképezése.

2.3.A szabályozásból eredő indokolatlan terhek csökkentése

A Bizottság minőségi jogalkotási programja szerinti REFIT-program egyik legfontosabb célja a szabályozásból eredő terhek olyan minimumra csökkentése, hogy a modern technológiai megoldások teljes kihasználása mellett a szabályok elérjék céljaikat. A Bizottság erősen elkötelezett a jogszabályok értékelésének és módosításának jelenleg is zajló folyamata mellett a szükségtelen bonyolultság vagy terhek elkerülése érdekében.

A jelentéstételi követelmények adatokat szolgáltatnak az illetékes hatóságok és felügyeleti hatóságok részére a piaci szereplőkről és azok tevékenységeiről. Az ilyen adatokhoz való hozzáférés elengedhetetlen a piacfelügyelet elvégzéséhez, valamint a szabályosan működő piacok, a pénzügyi stabilitás, a befektetővédelem és a tisztességes verseny biztosításához. Ezenkívül elősegíti a szorosabb tőkepiaci integrációt. Ugyanakkor a válaszadók azt érzékelték, hogy néhány jelentéstételi követelmény ellentmondásos és duplán szerepel a jogszabályokban, túlzottan bonyolult, és nem mindig felel meg a célnak. A válaszok rámutattak a technológia fontos szerepére: miközben kihívást jelent, hogy a rendszerek mindig korszerűek legyenek, és megfeleljenek a legújabb követelményeknek, a technológiai fejlesztések segítséget nyújthatnak a vállalkozásoknak a jelentéstételi folyamat megkönnyítésével.

A legtöbb jogszabály – ideértve a tőkekövetelmény-rendeletet és a Szolvencia II.-t – már könnyebb jelentéstételi követelményeket tartalmaz a kisebb vállalkozások számára, de a végrehajtásban eltérések vannak az egyes joghatóságok között.

Vannak példák az uniós irányelvek nemzeti jogszabályokba való különböző átültetéseire és az uniós szabályok következetlen érvényesítésére. Továbbá a nemzeti jogszabályokra vagy felügyeletre jellemző, az uniós irányelvekben meghatározott minimális követelményeken felüli túlszabályozási gyakorlatok néha további és/vagy egymást átfedő követelményeket eredményeztek, amelyek akadályokat képezhetnek a pénzügyi vállalkozások határon átnyúló tevékenysége előtt.

Nyomonkövetési intézkedés:

Jelentéstétel	A CRR2-csomag a kisebb és kevésbé összetett bankok jelentéstételi gyakoriságának csökkentését javasolja. Az EBH az év vége előtt konzultációt fog folytatni a banki tevékenységek jelentésételi követelményeiből eredő teher további – a felügyeleti, statisztikai és makroprudenciális jelentéstételi követelmények összehangolása, valamint a különböző jogszabályokban használt fogalommeghatározások következetességének fokozása révén történő – csökkentésére vonatkozó konkrét javaslatokról. 2017-ben az EMIR-felülvizsgálat indokolt esetben meg fogja vizsgálni a nem pénzügyi vállalatok, kis pénzügyi vállalatok és nyugdíjalapok meglévő jelentéstételi követelményei csökkentésének módjait, tekintettel e szervezetek alacsony rendszerszintű kockázatára. A megfelelési költségekkel kapcsolatos aggodalmak közép- és hosszú távú kezelése érdekében a Bizottság a REFIT keretében elvégzi a pénzügyi szektor jelentéstételi követelményeinek átfogó felülvizsgálatát. Ebben az összefüggésben a Bizottság az ISA2-program 16 támogatásával elindította a pénzügyi adatok szabványosítására irányuló projektet, amelynek célja a pénzügyi adatok egységes nyelvének kidolgozása. A projekt a megfelelési terhet annak forrásánál kezeli, és alapját képezheti az „egyszer s mindenkorra” megközelítés jelentéstételre való alkalmazásának. A projekt 20 kulcsfontosságú pénzügyi jogszabályban foglalt jelentéstételi követelményt térképez fel részletesen, és ezáltal megvizsgálja, hogy csökkenthetők, konszolidálhatók vagy egyszerűsíthetők-e az adatmezők és jelentéstételi csatornák anélkül, hogy céljuk veszélyeztetve lenne. Az EIOPA várhatóan 2016 vége előtt számol be a Szolvencia II. szerinti, kisebb biztosítókra vonatkozó arányos jelentéstételi követelmények végrehajtásáról. A Bizottság értékelni fogja a short ügyletek esetében egy egységes jelentéstételi platform bevezetésének lehetőségét, a szabályozók rendelkezésére bocsátott információk javítása és a nettó rövid pozíciók jelentésével kapcsolatos terhek csökkentése érdekében.
Nyilvánosságra hozatali követelmények	A Bizottság jelenleg értékeli az átláthatósági irányelv 17 és a számviteli irányelv 18 nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó intézkedéseket. Ebbe beletartozik azon aggály értékelése, hogy eltérő szabályok vannak a jelentős arányú szavazati jog bejelentésére vonatkozóan.
Megfelelési költségek	A Bizottság felül fogja vizsgálni a könyvvizsgálatról szóló rendeletben 19 szereplő nemzeti választási lehetőségeket, különös tekintettel a kötelező rotáció határon átnyúló hatására és a tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatások feketelistájára. A REFIT-kezdeményezés részeként a Bizottság ugyancsak konzultációt fog folytatni az eltérő nemzeti választási lehetőségek hatásáról. A Bizottság jelenleg végzi a nemzeti átültető intézkedések feltérképezését, hogy azonosítsa az indokolatlan megfelelési többletköltségeket teremtő, túlszabályozó rendelkezéseket. Jelenleg a Bizottság 17 irányelv nemzeti jogba való átültetését értékeli. Ezenkívül továbbra is figyelemmel kíséri a 2017/2018-ban átültetésre kerülő irányelvekkel kapcsolatos előrelépést. A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv részeként, a tőke szabad mozgásának akadályaival foglalkozó tagállami szakértői csoport útján a Bizottság jelenleg végzi a tőke határokon át történő mozgására indokolatlan vagy aránytalan terhet rovó nemzeti rendelkezések felülvizsgálatát. A cél a nemzeti akadályok megszüntetésére irányuló lehetséges intézkedések közös ütemtervének kidolgozása a tagállamokkal együtt.
A belépés és a piaci integráció korlátainak csökkentése	A belépési korlátokra vonatkozóan a Bizottság 2016 októberében elfogadott egy jelentést a hitelminősítő intézetek piacának helyzetéről. A jelentés tartalmazott egy előzetes értékelést a piaci versenyről, a potenciális akadályokról és az aránytalan költségekről, amelyekkel a kisebb hitelminősítők szembesülnek. A Bizottság továbbra is nyomon követi a fejleményeket ezen a területen. A Bizottság figyelemmel fogja kísérni a referenciamutató-rendeletben 20 szereplő kiszervezési rendelkezések alkalmazását és hatását, amely rendelkezések szerint a referenciamutató-kezelők kötelesek garantálni az illetékes nemzeti hatóságok adatokhoz való tényleges hozzáférését. A piaci integráció akadályait illetően, a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv részeként a Bizottság konzultációt folytat az alapkezelés határokon átnyúló korlátairól. Az eredmények alapján javasolhat jogszabály-módosítást, végrehajtást vagy iránymutatást az akadályok eltávolítása érdekében. A Bizottság emellett meg kívánja vizsgálni, hogy az egységes piacon szűkíthető-e az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges engedélyek köre.

2.4.A szabályozási keretrendszer következetesebbé és előretekintőbbé tétele

A véleményezési felhívás hangsúlyozta, hogy szükség van a teljes szabályozási keretrendszer következetességének biztosítására; a befektető- és fogyasztóvédelem további erősítésére; a pénzügyi rendszerben fennmaradó kockázatok kezelésére és arra, hogy a szabályozási keretrendszer lépést tartson a technológiai fejlődéssel.

Következetlen kölcsönhatások kezelése

A véleményezési felhívás több nem szándékolt kölcsönhatást tárt fel az egyes jogszabályok között. Például a Szolvencia II. biztosítókra vonatkozó prudenciális szabályai vagy az ÁÉKBV-kre érvényes szabályok nem tükrözik megfelelően, hogy az EMIR reformja óta kisebb a kockázata a származtatott termékek alkalmazásának. Vagy például említhető az az aggodalom, hogy a tőkeáttételi mutató hátrányos helyzetbe hozhatja a klíringtagként működő bankokat, mivel a kitettségeik nem veszik figyelembe a(z elkülönített) alapletétek kockázatcsökkentő hatását. Ugyanakkor nem minden kölcsönhatás indokol beavatkozást. Például nincs elegendő bizonyíték annak megállapítására, hogy a tőkeáttételi mutató meggátolja a bankokat a likviditásfedezeti ráta által megkövetelt kiváló minőségű likvid eszközök tartásában.

A befektető- és fogyasztóvédelem erősítése

A Bizottság jelentős lépéseket tett, hogy javítsa a befektetőknek és a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóinak a védelmét. Ugyanakkor az új vagy felülvizsgált jogszabályok többsége csak a közelmúltban lépett hatályba, vagy még csak ezután fog hatályba lépni, míg néhány még mindig a nemzeti jogba való átültetés fázisában van. Fogyasztóvédelmi szervezetek rámutattak, hogy a fogyasztók pénzügyi szolgáltatókba vetett bizalma még mindig alacsony, és felkérték a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket e területen. A fogyasztóvédelmi szervezetek e véleménye összhangban van a fogyasztói piacok eredménytáblájának megállapításaival, ahol a pénzügyi szolgáltatások több éven át a rangsor alján voltak. A fogyasztók a pénzügyi szolgáltatásokba vetett csekély bizalmuk miatt tartózkodnak a pénzügyi szolgáltatások igénybevételétől, különösen a határokon átnyúló értékesítéseket illetően. E bizalom helyreállítása érdekében fontos, hogy a bizottsági szakpolitikák foglalkozzanak fogyasztóvédelmi és végrehajtási szempontokkal.

A szabályozási keretrendszer hiányosságainak kezelése

A szabályozási keretrendszer hiányosságai nyilvánvalóvá válhatnak például szabályozási arbitrázs, pénzügyi innováció és technológiai fejlesztés miatt, mivel idővel ezekhez alkalmazkodik mind a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők, mind a szolgáltatók viselkedése. A Bizottság kinyilvánított prioritásainak egyike a pénzügyi reformprogram befejezése a maradék kockázatok kezelésével, beleértve a rendszerszintű lábnyommal bíró gazdálkodó egységekhez kötődő kockázatokat.

A technológiai fejlesztések figyelembe vétele

A technológia megváltoztatja a pénzügyi piac szereplőinek üzleti modelljeit, valamint az ügyfelekkel és befektetőkkel való interakciójukat. Ez fontos lehetőségeket nyújt a bevezetett piaci szereplők, de az újonnan piacra lépők számára is. Az ügyfelek számára is előnyösek lehetnek a változatosabb és jobban teljesítő pénzügyi szolgáltatások. Ugyanakkor aggodalmat keltenek azok a lehetséges kockázatok, amelyeket mindez okozhat a pénzügyi piacok rendezett működésére és stabilitására nézve. Ezeket a kockázatokat figyelemmel kell kísérni és csökkenteni kell. Nevezetesen, a pénzügyi szabályozásnak elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy támogassa, ne pedig gyengítse a technológiai haladást, miközben magas szintű fogyasztóvédelmet biztosít.

Nyomonkövetési intézkedés:

A kölcsönhatások és következetlenségek kezelése	Annak érdekében, hogy a bankok továbbra is képesek legyenek EMIR szerinti elszámolási szolgáltatásokat nyújtani ügyfeleiknek, a CRR2-csomagban a Bizottság a tőkeáttételi mutató módosítását javasolja, lehetővé téve a bankok számára a vonatkozó származtatott ügyletek lehetséges jövőbeli kitettségének alapletéttel történő ellensúlyozását. A Bizottság felül fogja vizsgálni a Szolvencia II. partner-hitelkockázat csökkentésére vonatkozó keretét, hogy a Szolvencia II. végrehajtási rendeletének jövőbeli felülvizsgálatakor figyelembe vegye az EMIR elfogadását. A Bizottság felkérte az EIOPA-t, hogy tegyen javaslatot a Szolvencia II. végrehajtási rendeletének aktualizálására az EMIR által bevezetett csökkentett partnerkockázat figyelembevétele érdekében. Ezenkívül a jövőbeli felülvizsgálat foglalkozik majd a Szolvencia II. és a tőkekövetelmény-rendelet közötti ellentmondásokkal a regionális kormányzatok és a helyi önkormányzatok kezelését illetően. 2016 szeptemberében lezárult a Bizottság arra vonatkozó tényfeltáró konzultációja, hogy a jelenlegi, pénzügyi konglomerátumokról szóló irányelv 21 szerinti szabályozási keretrendszer arányos és a célnak megfelelő-e. A 2017. évi REFIT-munkaterv részeként a Bizottság értékelni fogja a pénzügyi konglomerátumokról szóló irányelv szerinti jelenlegi keretrendszer relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát, összhangját és hozzáadott értékét. A Bizottság a CRR2-csomag részeként azt javasolja, hogy a bankok általi hitelezésre gyakorolt hirtelen hatás elkerülése érdekében csak fokozatosan vezessék be a felülvizsgált nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS 9) új értékvesztési modelljéből eredő prudenciális tőkehatásokat. A Bizottság felkérte az ESMA-t, hogy elemezze a tőzsdén kívüli derivatívák alkalmazását illető ÁÉKBV-korlátozásokra vonatkozóan benyújtott bizonyítékokat.
A befektető- és fogyasztóvédelem erősítése	A lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyv nyomon követéseként 2017 elején a Bizottság kiad egy cselekvési tervet, amely meghatározza a lakossági pénzügyi szolgáltatások mélyebb egységes piacának kiépítését szolgáló lépéseket. A cselekvési terv célja elősegíteni, hogy az ügyfelek méltányosabb ügyleteket köthessenek, továbbá lehetővé tenni az ügyfelek és a szolgáltatók számára, hogy jobban kihasználják az egységes piac potenciálját. A lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv – többek között – mérlegelni fogja, hogy: i. miként lehet javítani a fogyasztóvédelmet pénzügyi szolgáltatások határon átnyúlóan vagy online történő vásárlásakor. Különösen javítani fogja a határon átnyúló viták bíróságon kívüli rendezési lehetőségeivel kapcsolatos tudatosságot; ii. hogyan lehet csökkenteni azokat a jogi és szabályozási akadályokat, amelyekkel a vállalkozások szembesülnek, amikor külföldön nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat, ideértve a lakossági pénzügyi szolgáltatások fokozódó digitalizációjának kihasználását; valamint iii. miként lehet a nyilvánosságrahozatali követelményeket célnak megfelelővé tenni a digitális világban. A Bizottság a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv részeként megkezdi a lakossági befektetési termékek európai piacainak átfogó értékelését, amelynek során vizsgálni fogja az értékesítési láncokat, a befektetési tanácsadást és a technológia által kínált lehetőségeket.
A szabályozási keretrendszer hiányosságainak kezelése	A lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv részeként a Bizottság az e területen a múltban szerzett tapasztalatokat figyelembe véve fontolóra veheti, hogy érdemes-e javítani a befektetőkártalanítási rendszerről szóló irányelv 22 szerinti védelmet. A Bizottság rövidesen előterjeszt egy javaslatot a központi szerződő felek helyreállítását és szanálását célzó keretrendszerről. Az EU makroprudenciális keretrendszerének közelgő felülvizsgálata fel fogja mérni a makroprudenciális eszközkészlet következetlenségeit, és hogy az eszközök hol fedik át egymást a kockázati célmeghatározás, a kalibrálás és a felhalmozás tekintetében. A felülvizsgálat a konzultációs anyagot tükrözve értékelni fogja a makroprudenciális keretrendszer bankokon túli kiterjesztésének előnyeit is.
A technológiai fejlesztések figyelembevétele	Egy belső pénzügyi technológiai munkacsoport alakult a pénzügyi szektorra hatással levő technológiai fejlesztések figyelemmel kísérésére és a megfelelő válaszok kidolgozására, ahol szükséges. 2016 júliusában a Bizottság közzétett egy javaslatot a pénzmosási irányelv 23 módosítására vonatkozóan az olyan újonnan megjelenő innovatív technológiák törvényellenes felhasználása elleni védelem érdekében, mint a virtuális fizetőeszközök. A bizottsági szolgálatok véleménycserét folytatnak majd az érdekeltekkel a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információk megosztásának módjáról is. A lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv megvizsgálja majd a biztonságos és védett távoli személyazonosítás és szerződés-aláírás ösztönzésének módjait.

3. KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

A véleményezési felhívás részeként begyűjtött hozzájárulások értékesnek bizonyultak a folyamatban lévő szakpolitikai kezdeményezések alakításában. Miközben az átfogó keretek szilárdak maradnak, bizonyos kiigazításokra kerül sor az alábbiak révén:

célravezetőségi vizsgálatok és jogszabályok felülvizsgálata a REFIT részeként, többek között a pénzügyi szektor jelentéstételi követelményeivel kapcsolatban;

az intézkedések kalibrálása jogalkotási és végrehajtási szinten egyaránt;

folyamatban levő szakpolitikai munka, pl. a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv szerinti intézkedések finomítása; valamint

bizottsági hozzájárulás a globális szinten folyó munkához a reformok kombinált hatásának mérése és értékelése érdekében.

E közlemény számos specifikus szakpolitikai intézkedést határoz meg, amelyeket a Bizottság szándékozik megtenni e program nyomon követése érdekében. A Bizottság figyelemmel fogja kísérni a vonatkozó területek végrehajtását, és 2017 vége előtt nyilvánosságra hozza megállapításait, valamint a lehetséges következő lépéseket.

A véleményezési felhívás nem tekintendő egyszeri feladatnak. A minőségi jogalkotás elvei továbbra is szigorúan érvényesülni fognak a Bizottság jogalkotási javaslatainak kidolgozásakor, azok gazdasági hatásának értékelése, a megfelelési költségek minimalizálása és az arányosság biztosítása révén. Különféle konzultációs mechanizmusai révén a Bizottság továbbra is együtt fog működni minden érdekelttel, biztosítva számukra a lehetőséget, hogy további információkkal szolgáljanak és hozzájáruljanak a szakpolitikák kialakításához. A Bizottság különösen szívesen vesz olyan kvantitatív bizonyítékokat, amelyek megmutatják az uniós jogszabályoknak a fogyasztókra, gazdasági szereplőkre és a gazdaság egészére gyakorolt hatását. Ez megerősítené a Bizottság azon képességét, hogy elmélyítse elemzési kapacitását a reformok hatékonyságának, eredményességének és uniós hozzáadott értékének mérése érdekében, továbbá hozzájárulna a vonatkozó munkafolyamatokhoz globális szinten.

A véleményezési felhívás bizonyítja a Bizottság REFIT és minőségi jogalkotás melletti elkötelezettségét. Megerősítette, hogy a szakpolitikák ténybeli bizonyítékokon alapuló kialakítása és kalibrálása, a meglévő jogszabályokkal való lehetséges kölcsönhatások figyelembevétele, az erőteljes nyomon követés, az értékelés és a hatásvizsgálatok, továbbá az átláthatóság biztosítása, az érdekeltek bevonása, továbbá nyílt és nyilvános konzultáció jobb és eredményesebb szabályozást hozhat létre, és meggátolhatja a szükségtelen terheket – miközben teljesülnek a pénzügyi stabilitásra, a fogyasztók/befektetők védelmére, valamint a befektetések, a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére vonatkozó alapvető célok. A minőségi jogalkotási elveket globális szinten is elő kell mozdítani. Ezért biztató, hogy olyan nemzetközi testületek, mint a G20, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság megkezdik a reformok általános koherenciájának értékelését. A Bizottság felkészült az ehhez a munkához való hozzájárulásra.

(1)

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A8-2015-0360+0+DOC+PDF+V0//HU

(2)

575/2013/EU rendelet

(3)

2013/36/EU irányelv

(4)

A „CRR2-csomag” a következő javaslatokban foglalt kockázatcsökkentési intézkedések együttes elnevezése: „Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 575/2013/EU rendelet és a 648/2012/EU rendelet módosításáról”, „Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2013/36/EU irányelv módosításáról”, „Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2014/59/EU irányelv módosításáról” és „Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 806/2014/EU rendelet módosításáról”.

(5)

648/2012/EU rendelet

(6)

2009/138/EK irányelv

(7)

2014/59/EU irányelv

(8)

2014/65/EU irányelv

(9)

596/2014/EU rendelet

(10)

236/2012/EU rendelet

(11)

909/2014/EU rendelet

(12)

További részletekért lásd a 2016. november 22-i EMIR-felülvizsgálati jelentést.

(13)

2011/61/EU irányelv. A 69. cikk értelmében „2017. július 22-ig a Bizottság – nyilvános konzultáció alapján és a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal folytatott megbeszélésekre tekintettel – megkezdi ezen irányelv alkalmazásának és hatályának felülvizsgálatát”.

(14)

2014/91/EU irányelv

(15)

462/2013/EU rendelet

(16)

(EU) 2015/2240 határozat

(17)

2013/50/EU irányelv

(18)

2013/34/EU irányelv

(19)

537/2014/EU rendelet

(20)

2016/1011/EU rendelet

(21)

2002/87/EK irányelv

(22)

97/9/EK irányelv

(23)

(EU) 2015/849 irányelv

Choose the experimental features you want to try