EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2016.10.25.

COM(2016) 710 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Bizottság 2017. évi munkaprogramja

Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot

{SWD(2016) 400 final}

I.    Európa válaszút előtt áll

Az európai polgárok jól ismerik és mindennapi életükben is érzékelik az előttünk álló kihívások következményeit. A gazdasági fellendülés továbbra is gyerekcipőben jár, és még nem fejti ki társadalmaink minden tagjára nézve előnyös hatásait, különösen a fiatalok számára történő munkahelyteremtést és az egyenlőtlenségek csökkentését illetően. A migrációs áramlások próbára tették külső határainkat, és változatlanul kihívást jelentenek abban a tekintetben, hogy az Unió vajon képes-e megfelelő szolidaritást tanúsítani. Megnövekedett a terrorista veszély. Keleti és déli szomszédságunkban továbbra is instabilitás uralkodik. Most pedig mindezt még az egyesült királyságbeli népszavazás eredményét övező bizonytalanság is tetézi.

Az európai polgárokat hallgatva világossá vált számunkra, hogy válaszokat akarnak ezekre a kihívásokra, és védelmet akarnak a fenyegetésekkel szemben. Olyan lehetőségeket keresnek, amelyek megfelelő eszközökkel ruházzák fel őket saját maguk és családjuk fenntartható jövőjének kiépítéséhez. És jövőképet keresnek: annak biztosítékát, hogy a helyi, a regionális, a nemzeti és az európai szintű kormányzás képes lesz együttes erővel eleget tenni a mostani és a következő generációk elvárásainak.

A Bizottság a fontos kérdésekre összpontosít...

A Bizottság megbízatásának kezdetétől úgy alakítja prioritásait, hogy a fontos kérdések kerüljenek előtérbe, amelyek tekintetében a hatékony uniós fellépés kézzelfogható változásokat képes elérni az európai polgárok, a tagállamaink és az Unió egésze előtt álló kihívások kezelése terén. Az elmúlt év során határozott előrelépést tettünk azon stratégiák végrehajtása terén, amelyeket az európai beruházási terv, a digitális egységes piac, az energiaunió, az európai biztonsági stratégia, az európai migrációs stratégia, a tőkepiaci unió, a tisztességes és hatékony társasági adózást célzó cselekvési terv, az új kereskedelmi stratégia, a gazdasági és monetáris unió kiteljesítésére irányuló lépések, az egységes piaci stratégia, illetve a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv foglal magában.

A nagy horderejű kérdésekre összpontosítva, és e prioritásokat az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen érvényesítve rövid időn belül kézzelfogható eredményeket értünk el a kulcsterületeken. Mindössze egy év leforgása alatt 27 tagállam már igénybe vette az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, amely így 138 milliárd EUR összegű beruházást mozgósított, és ezen belül csaknem 300 000 kis- és középvállalkozás számára biztosított új forrásokat. Jelentős előrelépést tettünk az irreguláris migrációs áramlások ellenőrzés alá vonása, valamint az égei-tengeri és földközi-tengeri halálesetek megelőzése terén. Csupán tíz hónappal a vonatkozó bizottsági javaslat előterjesztése után az Európai Határ- és Parti Őrség máris a külső határainkon végzett ellenőrzés megerősítésén dolgozik. Ezzel egyidejűleg Európa szolidaritást mutatott egymillió szíriaival, akik itt találtak menedékre és védelemre. Ezenkívül az elmúlt tizenkét hónap folyamán több mint 15 000 menekült áthelyezését és áttelepítését hajtottuk végre. Az utóbbi három hónapban elértük, hogy az áthelyezések havi átlaga elérje a mintegy 1 000 főt. Szeptemberben ez az adat 1 200-ra emelkedett. Görögország tekintetében mérséklődik a jelenlegi áthelyezési igény és a tényleges áthelyezések közötti hézag, az erre irányuló erőfeszítéseket azonban a következő hónapokban is fenn kell tartani, míg az Olaszországból történő áthelyezést lényegesen fel kell gyorsítani.

Ez a munkaprogram azokat a kulcsfontosságú kezdeményezéseket 1 rögzíti, amelyek 2017 végéig történő végrehajtásra a Bizottság kötelezettséget vállal. Ezek a konkrét javaslatok példázzák legegyértelműbben, hogy munkánk miként fogja előmozdítani a megújulást a Római Szerződések megkötésének 2017. márciusi 60. évfordulója előtt. A Bizottság együttműködést fog folytatni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak biztosítása érdekében, hogy ezek, illetve a korábbi években előterjesztett kulcsfontosságú javaslatok mielőbb elfogadásra kerüljenek és kifejtsék gyakorlati hatásukat.

… és a Bizottság a végrehajtás javítására összpontosít

A közös prioritások meghatározása azonban csupán az egyik módja annak, hogy az európai szintű közös munkánkból minél egyértelműbbé váljon az európai polgárok számára, hogy kormányzati struktúráink valóban az ő érdekeiket szolgálják. Hiszen a polgárok bizalma szempontjából a végrehajtás javítása éppen olyan fontos, mint az, hogy jobb intézkedéseket hajtsunk végre.

Ebből a megfontolásból a következő hónapokban kiemelt figyelmet fogunk szentelni munkánk operatív részének a következő területeken: biztosítjuk a hatályos európai jogszabályok megfelelő alkalmazását és érvényesítését, valamint célravezetőségét; strukturális támogatást nyújtunk, például Görögországban; lendületet adunk az Európai Stratégiai Beruházási Alap kiterjesztésének és a beruházást gátló akadályok felszámolásának; továbbá együttműködünk a tagállamokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását ösztönző környezet megteremtésének előmozdítása érdekében, többek között a rendelkezésünkre álló költségvetési eszközök hatékony felhasználása révén. Idén különösen nagy hangsúlyt fektetünk majd a jogérvényesítésre vonatkozó erőfeszítéseink fokozására, hiszen tényleges, gyakorlati eredmények híján még a legjobb jogszabály is haszontalan.

Munkánk valamennyi területén változatlanul a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó elveket érvényesítjük, és intézkedéseinket folyamatosan értékeljük annak biztosítása érdekében, hogy azok eredményesek és arányosak legyenek kitűzött szakpolitikai céljaink teljesítése szempontjából. A következő évben előterjesztendő kulcsfontosságú kezdeményezések között több olyan javaslat szerepel, amelyet a célravezető és hatásos szabályozásra irányuló felülvizsgálatok (REFIT-felülvizsgálatok) nyomán dolgoztunk ki a hatályos jog naprakésszé tétele és javítása céljából, hogy e jogszabályok továbbra is eredményesen elérjék céljukat, anélkül, hogy indokolatlan terhet jelentenének.

A kulcsfontosságú intézkedéseken túlmenően számos hatályos jogszabály tekintetében további REFIT-felülvizsgálatot indítványozunk 2 , a jövőben pedig valamennyi hatályos, felülvizsgálatra szánt jogszabály esetében a REFIT keretében kitűzött célok elérésére törekszünk. A következő hónapokra szóló prioritásaink meghatározásakor kiemelt figyelemmel kezeltük a REFIT-platformtól kapott 22 véleményt. A vélemények által érintett valamennyi területen 3 dolgozunk, vagy most tervezzük a következő lépéseket. A munkaprogrammal egyidejűleg egy eredménytáblát is nyilvánosságra hozunk, amely részletesen ismerteti a REFIT-platform véleményeinek nyomon követését, illetve a hatályos jogszabályok értékelésére és felülvizsgálatára irányuló erőfeszítéseket, és egy sor olyan jogi aktus hatályon kívül helyezését javasoljuk, amelyek mára elavultak 4 . Ezzel egyidejűleg több függőben lévő javaslat visszavonását indítványozzuk, mivel azok szakmai szempontból elavulttá váltak vagy már nem szolgálják a kitűzött célt. Ezáltal lehetővé tesszük, hogy a társjogalkotók a valóban fontos javaslatokra összpontosítsanak 5 .

Továbbra is dolgozunk a munkamódszereinkben bevezetett egyéb változások megszilárdításán. Az elmúlt két évben a Bizottság jelentős mértékben növelte a polgárokkal szembeni nyitottságát és elszámoltathatóságát 6 , és ez minőségi javulást eredményezett munkánk és javaslataink tekintetében. Most minden téren kikérjük a nyilvánosság véleményét, többek között a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok tervezetei kapcsán is. Készen állunk tárgyalni a szakpolitikai döntéseinket befolyásolni próbáló érdekképviselőkkel, és felkértük az Európai Parlamentet és a Tanácsot mint társjogalkotókat a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodáshoz 7 való csatlakozásra, hogy az uniós jogalkotási folyamat valamennyi szakaszában megvalósuló lobbitevékenység elszámoltatható legyen a polgárok felé.

II.    A tíz prioritás teljesítése

Az elkövetkező évben a Bizottság a megbízatásának kezdetén bemutatott – az Európai Parlamenttel folytatott megbeszélések nyomán kialakított és „Az Unió stratégiai menetrendje a változások idején” című európai tanácsi dokumentumból merítő – politikai iránymutatásban 8 felvázolt tíz prioritás mentén fog tevékenykedni egy célzott és eredményközpontú program megvalósítása érdekében, hogy konkrét előrelépések szülessenek az európai polgárok védelme, eszközökkel való felruházása és biztonságának garantálása terén 9 .

1.    Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak

Európa megőrzi életformánkat és eszközöket ad a fiatalok kezébe. Az utóbbi három évben mintegy nyolcmillió új munkahely jött létre, ennek ellenére több tagállamban továbbra is elfogadhatatlanul magas a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében. Azt kell prioritásunknak tekintenünk, hogy segítsünk a tagállamoknak megteremteni a lehető legkedvezőbb feltételeket ahhoz, hogy fiataljaink el tudják sajátítani a szükséges készségeket, és a munkaerőpiac, illetve a társadalom aktív szereplőivé váljanak.

Új ifjúsági kezdeményezésünk célja, hogy minden egyes fiatal valódi tanulási, képzési és foglalkoztatási lehetőségekkel rendelkezzen. Az új európai készségfejlesztési program végrehajtása során kiemelten fogjuk kezelni a fiatalokat. Javaslatokat fogunk előterjeszteni az oktatás korszerűsítésére, a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségének javítására, illetve az ilyen képzésben részt vevők mobilitásának fokozására, továbbá a fiatalok munkaerő-piaci teljesítményének nyomon követésére vonatkozóan felsőfokú tanulmányaik vagy a szakképzés befejezését követően. Ugyancsak megerősítjük a fiatalokba, a készségeikbe és szakmai pályafutásuk kezdeti szakaszába való befektetés eszközéül szolgáló ifjúsági garanciát 10 és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést 11 . Így a leginkább rászoruló régiók és fiatalok bevonásával előmozdítjuk a tagállami intézkedéseket.

2016 végéig felállítjuk az Európai Szolidaritási Hadtestet, amely a harminc éven aluliak számára lehetőséget teremt a szolidaritás jegyében történő aktív társadalmi szerepvállalásra, és eközben új készségek – köztük nyelvi készségek – és tapasztalatok megszerzésére.

A vállalkozások az innováción és a megfelelő gazdasági beruházásokon keresztül teremtenek munkahelyeket. Az európai beruházási terv kezdeti sikerére 12 építve a Bizottság elkötelezett az iránt, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamát és pénzügyi kapacitását egyaránt a kétszeresére növelje. Az ESBA-ról a társjogalkotók rekordidőn belül, mindössze négy és fél hónap alatt állapodtak meg, és a Bizottság reméli, hogy az Európai Parlament és a Tanács ugyanilyen sebességgel jut majd megállapodásra az eszköz kiterjesztéséről és megerősítéséről is, ezáltal előmozdítva a fenntartható beruházásokat. Az ESBA sikerét továbbgondolva a Bizottság szintén előterjesztette az Afrikára és az EU szomszédságára vonatkozó külső beruházási tervet, amely a migráció egyes kiváltó okainak kezelésére, illetve a foglalkoztatás és a fenntartható növekedés fellendítésére irányul ezekben a régiókban 13 .

Folytatjuk az európai innovációnak kedvező környezet kialakítását célzó munkát, hogy elősegítsük az új iparágak és munkahelyek teremtését, valamint a társadalmi és környezeti kihívások leküzdését, és jobbá tegyük az emberek életét. Valamennyi uniós szakpolitikában általánosan érvényesítjük az innovációt és célirányosan alakítjuk kutatás-fejlesztési tevékenységünket és a strukturális és beruházási alapok felhasználását, ezáltal arra törekszünk, hogy Európa az új technológiák és üzleti módszerek éllovasává váljon, többek között az intelligens szakosodás területén is.

A Bizottság folytatja a fenntartható fejlesztési célok teljesítésére irányuló munkáját. A körforgásos gazdaságban jelentős innovációs, növekedési és munkahely-teremtési potenciál rejlik. A Bizottság elő fogja mozdítani a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtását azáltal, hogy javítja a műanyag-újrahasznosítás, illetve -újrafelhasználás gazdaságosságát, minőségét és alkalmazását az EU-ban, valamint csökkenti a műanyagok környezetbe való beszivárgását. Emellett jogalkotási javaslatot fogunk bemutatni az újrafelhasznált vízre vonatkozó minőségi minimumkövetelményekről, és a REFIT-értékelés, illetve a „Right2Water” európai polgári kezdeményezés nyomon követéseként felül fogjuk vizsgálni az ivóvízről szóló irányelvet is. Kidolgozunk egy nyomonkövetési keretet annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő ütemben haladjunk a körforgásos gazdasággal kapcsolatos céljaink elérése felé, és megvalósítsuk a környezetünk és gazdasági növekedésünk szempontjából egyaránt kedvező, egymást kölcsönösen erősítő előnyöket.

A 2017. évi európai szemeszter változatlanul nagy hangsúlyt fektet majd azokra az intézkedésekre, amelyeket a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a beruházásélénkítés, a rendezett államháztartás és a strukturális reform megvalósítása érdekében. A euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló következő ajánlásában a Bizottság ezen túlmenően szorgalmazni fogja az Európai Központi Bank monetáris politikáját támogató, pozitív költségvetési irányvonal érvényesítését az euróövezetben. A Bizottság a februárban elfogadásra kerülő országjelentésekben foglalt elemzések alapján kidolgozza az országspecifikus ajánlások újabb csomagját, amelyet májusban terjeszt majd a Tanács elé.

Az Európai Parlament és a Tanács bevonásával nyomon fogjuk követni a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára irányuló javaslatunkat 14 . Arra törekszünk, hogy a felülvizsgált költségvetés megerősítse az Unió prioritásainak támogatását, képes legyen gyorsan reagálni a váratlan körülményekre, egyszerűsítse a kedvezményezettekre vonatkozó szabályokat és fokozottan eredményközpontú szemléletet érvényesítsen. Ezt követően esedékes a 2020 utáni keretre vonatkozó átfogó javaslat bemutatása, amely a saját forrásokkal is foglalkozik. Ez a javaslat az eredményközpontú uniós költségvetést célzó kezdeményezés jegyében kerül kidolgozásra, és a jelenlegi kiadási politikák és eszközök értékelésére alapozva tükrözni fogja az Unió 2020 utáni kihívásait és szükségleteit.

A Bizottság elő kívánja mozdítani a munkát és széles körű konzultációt fog folytatni a közös agrárpolitika egyszerűsítését és korszerűsítését illetően, hogy a KAP a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a Bizottság tíz prioritásához és a fenntartható fejlesztési célokhoz. Ennek keretében a jövőre vonatkozó konkrét szakpolitikai prioritásokra helyezik a hangsúlyt, és figyelembe veszik a REFIT-platform véleményét is, ugyanakkor a munka nem lesz hatással a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatra. Ami a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyét illeti, a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport és az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum keretében zajló munka eredményétől függően a Bizottság szükség esetén mérlegelni fogja a további tennivalókat.

2.    Összekapcsolt digitális egységes piac

Európa eszközöket ad polgárai és vállalkozói kezébe. A digitális technológiák és a digitális kommunikáció az élet minden területét áthatják, új lehetőségeket teremtenek a kreativitás, az üzleti tevékenység és a foglalkoztatás számára, ugyanakkor a bizalom és a kiberbiztonság szükségességére is rávilágítanak. Az összekapcsolt digitális egységes piacban rejlő további növekedési potenciálnak a stratégia végrehajtása által történő teljes körű felszabadítása 2017-ben is a napirend élén fog szerepelni. A tavalyi munkaprogramban bejelentetteknek megfelelően a következő néhány hónap során előterjesztjük a fennmaradó javaslatokat, köztük az elektronikus kereskedelemre, az elektronikus kiadványokra és az elektronikus könyvekre irányuló javaslatokat tartalmazó, hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos REFIT-csomagot, valamint az adatközpontú gazdaság előmozdítását – és ezen belül többek között az Európán belüli szabad adatáramlás indokolatlan akadályainak felszámolását – célzó kezdeményezéseket.

Kiemelt figyelmet fogunk fordítani a társjogalkotókkal való szoros együttműködésre, hogy gyors előrelépéseket érjünk el a már előterjesztett javaslatok tekintetében. Ezek közé tartozik a digitális szerződések 15 , a szerzői jog 16 , a területi alapú tartalomkorlátozás 17 , a hordozhatóság 18 , a csomagkézbesítés 19 , az audiovizuális médiaszolgáltatások 20 , a telekommunikáció 21 , a 700 MHz-es frekvenciasáv mobilszolgáltatók általi használata 22 , valamint a nemrégiben bemutatott WiFi4EU javaslatunk 23 . Az összekapcsoltság meghatározó jelentőséggel bír, és a Bizottság eleget fog tenni ígéretének, miszerint 2017 közepére megszünteti a mobiltelefonok barangolási díjait. Áttekintjük a digitális egységes piac kiteljesítése terén tett előrelépéseket, és azonosítjuk, hogy hol kell további erőfeszítéseket tenniük a társjogalkotóknak, illetve milyen egyéb javaslatokra van szükség.

3.    Ellenállóképes energiaunió és előretekintő éghajlat-politika

Európa felelősséget vállal az ígéretek teljesítéséért. A Párizsi Megállapodás gyors megerősítése bebizonyította, hogy ha az Unió együttes fellépés révén egyértelműen nagyobb hatást tud elérni, mint pusztán részeinek összege, akkor a tagállamok képesek közös nevezőre jutni. Emellett az EU éghajlatváltozással kapcsolatos globális vezető szerepét is megszilárdította. Most pedig eleget kell tennünk kötelezettségvállalásainknak, hogy a gyakorlatban is megvalósítsuk gazdaságunk korszerűsítését, ugyanakkor az átmenet szociális szempontból méltányos legyen. E tekintetben a Párizsi Megállapodás és a légi járművekből származó kibocsátásokról szóló nemzetközi megállapodás (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) végrehajtását tekintjük prioritásunknak.

Amint azt korábban már bejelentettük, a továbbiakban is folytatjuk az energiaunióra vonatkozó stratégiánk végrehajtását, és még idén bemutatunk egy átfogó csomagot, amely az energiahatékonyságot alapul véve gazdaságunk korszerűsítésére irányul, így előmozdítja, hogy az Unió a megújuló energia globális éllovasává váljon, és tisztességes feltételeket biztosít a fogyasztók számára. Ez a munka magában foglalja az energiahatékonysággal, a megújuló energia – többek között a bioenergia – fenntarthatóságával, a villamosenergia-piac szerkezetével és az energiaunió működésére vonatkozó szabályokkal összefüggő jogalkotási tevékenységet. A tiszta energiával kapcsolatos innováció felgyorsítását célzó kezdeményezés támogatni fogja az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal összefüggő kutatói tevékenységet és a technológiai innovációk piaci térnyerését, ami lehetővé teszi a Párizsi Megállapodásban foglalt dekarbonizációs célok, illetve a 2030-ig tartó időszakra kitűzött céljaink teljesítését. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2015 és 2016 folyamán előterjesztett, energiaunióval kapcsolatos bizottsági javaslatok mindegyikét prioritásként kell kezelnie. Ezek között szerepel a fent említett csomag, a földgázellátás biztonságával kapcsolatos csomag 24 , az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere 25 , illetve az erőfeszítések megosztására 26 , valamint a földhasználatra és az erdőgazdálkodásra 27 vonatkozó, kapcsolódó szabályok.

Szintén további lépéseket fogunk tenni az alacsony kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó, júliusban bemutatott stratégiánk megvalósítása érdekében. Célunk a közlekedés hatékonyságának fokozása azáltal, hogy kielégítjük a személyek és az áruk mobilitási szükségleteit, valamint ösztönözzük az alacsonyabb kibocsátással járó megoldásokat – többek között a kibocsátásmentes járművekre való fokozatos átállást –, ami egyúttal az iparág versenyképességét is javítja. Az ehhez vezető első lépésként bemutatjuk a személygépkocsikról és a könnyű haszongépjárművekről szóló rendelet REFIT-felülvizsgálatát, amely felvázolja a kibocsátásmentességre és az alacsony kibocsátásra vonatkozó, 2020 utáni előírásokat meghatározó stratégiát, továbbá előterjesztjük a tiszta üzemű gépjárművekről szóló irányelvjavaslatot, amely a közbeszerzési ösztönzők és szabályok javítását szolgálja. A „felhasználó fizet”, illetve a „szennyező fizet” elvet követve jobb megoldásukat kívánunk javasolni az úthasználati díjak alkalmazása mellett döntő tagállamoknak, többek között az elektronikus úthasználati díjrendszerek interoperabilitása területén.

4.    Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac

Európa jelentősen hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, és kiáll ipara mellett. Európa gazdasági ereje az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásán alapul. Ez a világ legnagyobb egységes piaca, és az egységes piaci stratégiában felvázolt reformok a benne rejlő potenciál maradéktalan felszabadítását célozzák. Más stratégiáinkkal szinergiát alkotva ez megteremti az európai gazdaság fenntartható versenyképességének és az innovációnak, a digitalizálásnak, valamint az ipari átalakítás támogatásának megfelelő feltételeit.

Amint azt már bejelentettük, a teljesítendő feladatok között szerepelnek a kkv-k és az induló vállalkozások növekedését támogató intézkedések, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra vonatkozó csomag és a szolgáltatások piacán tapasztalható akadályok felszámolását szolgáló szolgáltatási csomag. Emellett bemutatunk egy társasági joggal kapcsolatos kezdeményezést, amely a digitális technológiák alkalmazását ösztönzi a társaság teljes életciklusa, valamint a határokon átnyúló egyesülések és szétválások során.

A Bizottság a jövő évben fel fog lépni az egységes termékpiac megerősítése érdekében – konkrétan a releváns joganyag REFIT-felülvizsgálata révén megkönnyítjük a kölcsönös elismerést és kezeljük az uniós piacon megjelenő nem megfelelő termékek egyre növekvő mennyiségét. Ennek köszönhetően a vállalkozók könnyebben kínálhatják majd termékeiket határokon átnyúlóan, ugyanakkor a kezdeményezés ösztönzőleg fog hatni a jogszabályi rendelkezések tiszteletben tartására, és a vállalkozásoknak és a polgároknak egyaránt kedvezve helyreállítja az egyenlő versenyfeltételeket. Ezen túlmenően indítványozni fogjuk az egészségügyi technológiaértékelés összehangolását.

Az alacsony kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó stratégiára építve integrált szemléletet fogunk érvényesíteni a mobilitásra, az összekapcsoltságra és a gépjárműipar jövőjére irányuló munkánkban. Ez utóbbi területen meg kell birkózni a strukturális kihívásokkal, és újra kell építeni a járművek általi kibocsátás kezelésére vonatkozó kötelezettségbe és képességbe vetett bizalmat. Folytatni fogjuk a szabályozási környezettel, az ökoszisztéma-építéssel, az erőforrás-hatékonysággal és a szabványosítással kapcsolatos munkánkat, hogy lendületet adjunk az egyre hatékonyabb autonóm és összekapcsolt járművek piaci bevezetésének.

Ami az űripart illeti, a Bizottság az európai védelmi cselekvési terv és az európai űrstratégia nyomon követéseként 2017-ben előterjeszti a közigazgatási szervek számára megbízható, biztonságos és költséghatékony műholdas távközlési szolgáltatások biztosításáról szóló kezdeményezést (GOVATSACOM – állami műholdas kommunikáció), valamint további lépéseket indítványoz az űripari szolgáltatások és az űradatok piaci elterjedésének előmozdítása céljából.

Az egységes piacra vonatkozó szabályok érvényesítése elengedhetetlenül szükséges annak biztosításához, hogy e szabályok valóban kifejtsék hatásukat. A Bizottság 2017-ben – a széles körű jogérvényesítésre összpontosuló erőfeszítések részeként – javaslatokat fog előterjeszteni a vitarendezési eszközök, köztük a SOLVIT-hálózat továbbfejlesztésére és észszerűsítésére, valamint a polgárok és a vállalkozások jogaikról való tájékozottságának javítására. Ezek közé tartozik az egységes piaci információs eszköz és az egységes digitális portál, amelyek a REFIT-platform által megfogalmazott véleményt figyelembe véve támogatást nyújtanak a vállalkozásoknak, és segítenek határokon átnyúló tevékenységeik fejlesztésében az egységes piac teljes területén. A Bizottság javaslatot fog tenni a nemzeti versenyjogi hatóságok helyzetének további megerősítésére, hogy hatékonyabban tudják végrehajtani az egységes piaci versenyt biztosító szabályokat.

Az Európai Tanács mielőbbi előrelépést szorgalmazott a vállalkozások könnyebb forráshoz jutásának biztosítása és a reálgazdasági beruházások ösztönzése terén, és a Bizottság ennek megfelelően bemutatja majd a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv félidős felülvizsgálatát, amely azonosítja a még fennálló akadályokat és az adott esetben szükséges további tennivalókat. Javaslatot teszünk egy egyszerű, hatékony és versenyképes uniós egyéni nyugdíjbiztosítási termékre, amely a nyugdíjszolgáltatások határokon átnyúló igénybevételét gátló akadályok csökkentését és a nyugdíjszolgáltatók közötti verseny élénkítését szolgálja, az európai piaci infrastruktúra-rendelet (EMIR) REFIT keretében történő felülvizsgálatára, egy fenntartható finanszírozási stratégiára, az infrastruktúra-fejlesztési vállalatok finanszírozását előmozdító intézkedésekre, valamint a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervre, amely felszámolja azokat a nemzeti akadályokat, amelyek miatt a fogyasztók nem jutnak hozzá a legjobb ár-érték arányhoz, a legszélesebb kínálathoz és a legkedvezőbb árakhoz, és kiaknázza az új pénzügyi technológiák előnyeit. A Bizottság a pénzügyi szabályozás kumulatív hatását alátámasztó tényadatok közzétételére vonatkozó felhívás nyomon követéséről is gondoskodik, és e tekintetben figyelembe veszi a REFIT-platform adatszolgáltatási követelményekkel kapcsolatos véleményét. Mindemellett pedig előterjesztjük a fennmaradó, már bejelentett javaslatokat, köztük a vállalati szerkezetátalakításra vonatkozó jogszabályt és a második eséllyel kapcsolatos javaslatot, amely biztosítja a fizetésképtelen vállalkozások számára a tisztességes és hatékony felszámolást és a vállalkozók számára az újrakezdés lehetőségét.

A megfelelően kialakított adózási környezet alapkövetelménye, hogy a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok szempontjából egyszerű és hatékony legyen, ugyanakkor biztosítsa, hogy ezek a vállalkozások méltányosan és eredményesen kivegyék részüket az adófizetésből nyereségük keletkezésének tényleges helyén. Ezzel a munkaprogrammal párhuzamosan a Bizottság újraindítja a közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó kezdeményezést, amelynek első lépése a kötelező közös adóalap bevezetése 28 . A Bizottság további intézkedéseket is tervez az adócsalás és az adókijátszás kezelése érdekében, arra az esetre is kiterjedően, amikor ezek harmadik országokon keresztül valósulnak meg 29 . A folyamatban lévő konzultáció eredményétől függően az adózási átláthatósággal kapcsolatos, jövő évben esedékes további intézkedések között szerepelhet az agresszív adótervezési rendszert népszerűsítő szereplőkre, illetve az azt támogató eszközökre vonatkozó felügyelet szigorítására irányuló javaslat. Az eredményes adóztatás külügyi stratégiájának kulcsfontosságú elemeként a Bizottság a tagállamokkal együttműködve véglegesíteni kívánja azon harmadik országok uniós jegyzékét, amelyek nem felelnek meg a jó adóügyi kormányzás nemzetközi standardjainak, és elmulasztották a nyereségátcsoportosítás és az adóalap-erózió elleni küzdelemmel kapcsolatos releváns nemzetközi megállapodások és bevált gyakorlatok végrehajtását.

Az uniós dimenziójú héacsalás minden évben 50 milliárd EUR-val rövidíti meg adófizetőinket a tagállamokban. Ugyanakkor a kisvállalkozásokra háruló, héaszabályoknak való megfeleléssel járó adminisztratív terhek magasak, és a technológiai innováció újabb és újabb kihívások elé állítja az eredményes adóbeszedést. A Bizottság ezért intézkedéseket fog javasolni a héára vonatkozó cselekvési terv végrehajtása, a kisebb vállalatokra vonatkozó héaszabályok egyszerűsítése, valamint egy korszerű, hatékonyabb, vállalkozásbarát és csalásbiztos, egész Európát felölelő végleges héarendszer alapjainak lefektetése érdekében, figyelembe véve a REFIT-platform által megfogalmazott véleményeket. A reform központi elemeinek egyike a héakulcsokra vonatkozó hatékonyabb és arányosabb megközelítés érvényesítése.

5.    Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió

Európa megvédi gazdaságainkat és tisztességes versenyfeltételeket biztosít a munkavállalók és a vállalkozások számára. Stabil globális valutaként az euró hatalmas – gyakran láthatatlan – gazdasági előnyökkel jár. Az euróövezeti országok idén 50 milliárd EUR összegű, adósság utáni kamatfizetést takarítottak meg az alacsony kamatlábaknak és az Európai Központi Bank monetáris politikájának köszönhetően. A Bizottság kiáll az öt elnök által összeállított, a gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítéséről szóló jelentésben foglalt célok és ütemtervek mellett.

Az Európa jövőjéről szóló fehér könyv – amely felvázolja a 27 tagú Uniónak a Római Szerződések aláírása után 60 évvel esedékes reformjára vonatkozó lépéseket – a GMU jövőjével is foglalkozik, hogy előkészítse a GMU új politikai és demokratikus helyzetben történő elmélyítésének második szakaszát – ezen belül tartalmazza a Stabilitási és Növekedési Paktum stabilitásorientált felülvizsgálatát, valamint a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés 16. cikkének nyomon követését (beágyazza e szerződés lényegét az Európai Unió jogi keretébe). Szintén felül fogjuk vizsgálni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét (PFER), hogy mind makroprudenciális, mind mikroprudenciális szinten fokozzuk a felügyelet hatékonyságát és eredményességét. Az euróövezet Nemzetközi Valutaalapban való egységes képviseletének megteremtésére irányuló javaslat 30 elfogadási folyamatát fel kell gyorsítani.

A bankunió kiteljesítése, valamint ebben az összefüggésben a közös európai betétbiztosítási rendszerre irányuló javaslatról 31 való megállapodás továbbra is prioritást élvez. A Bizottság a legújabb nemzetközi megfontolások tükrében ugyancsak felülvizsgálja a bankokra vonatkozó jogszabályok bizonyos részeit, és előterjeszti a tőkekövetelmény-rendeletre és -irányelvre, valamint a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvre vonatkozó, célirányos módosító javaslatait, amelyek célja a bankok ellenálló képességének fokozása és ezzel egyidejűleg a kevésbé összetett üzleti modellt érvényesítő szervezetekre vonatkozó szabályok egyszerűsítése, a beruházások ösztönzése – mindenekelőtt a kkv-k tekintetében –, továbbá a meglévő kockázatcsökkentési intézkedések megerősítése, különösen a rendszerszempontból jelentős bankok teljes veszteségviselési képességére vonatkozó globális standardok végrehajtása révén. A tőkepiaci unió megvalósításának felgyorsítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy előmozdítsuk a magánszektor kockázatmegosztásban való fokozott részvételét a GMU-n belül. Az értékpapírosításról 32 és a tájékoztatóról 33 szóló, függőben lévő javaslatok elfogadását fel kell gyorsítani.

A Bizottság elkötelezett a felfelé irányuló szociális konvergencia ösztönzése és az európai integráció szociális dimenziójának megerősítése iránt. Az idei nyilvános konzultációk keretében összegyűjtött tényadatokra támaszkodva javaslatot fogunk előterjeszteni a szociális jogok európai pillére vonatkozóan, amely meghatározza a társadalmi igazságosságra épülő Unió alapelveit. Ez a pillér fogja biztosítani a tisztességes versenyfeltételek előmozdításának keretelveit az európai szociális piacgazdaságban. Szakpolitikai iránytűként szolgál majd egyrészt a tisztességes és dinamikus munkaerőpiacok kialakításához, ahol mindenkinek lehetősége van hasznosítani tehetségét, másrészt a jól működő és fenntartható jóléti rendszerek megteremtéséhez, amelyek illeszkednek korunk gyorsan változó realitásaihoz. A javaslathoz további kezdeményezések fognak társulni, például a dolgozó szülők előtt álló, a munka és a családi élet összeegyeztetésével összefüggő kihívások kezelése érdekében.

6.    Kereskedelem: Észszerű és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokkal

Európa nyitott kereskedelmet folytat partnereivel, ugyanakkor megerősíti piacvédelmi eszközeit. Korunk globális gazdaságában a kereskedelem a növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség nélkülözhetetlen előfeltétele. A kereskedelem munkahelyeket jelent – minden 1 milliárd euró exportbevétellel 14 000 további munkahely jön létre Unió-szerte. És jelenleg több mint 30 millió munkahely – azaz minden hetedik uniós munkahely – a világ többi részébe irányuló exportnak köszönhető. Az EU tehát változatlanul elkötelezett a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer iránt.

A szabadkereskedelmi megállapodások sikeres uniós hálózatára építve a Bizottság folytatja a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, Japánnal, a Mercosurral, Mexikóval, Tunéziával és az ASEAN-országokkal. Emellett új tárgyalási megbízatásokat szeretnénk szerezni, hogy Törökországgal, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Chilével is tárgyalásokat kezdhessünk. Folytatjuk a WTO keretein belül – többek között a többoldalú megállapodásokkal kapcsolatban – végzett munkát, és igyekszünk elérni a Kanadával kötött átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás mielőbbi megerősítését.

Szintén elkötelezettek vagyunk a tisztességes kereskedelem fenntartása iránt – ezt az európai piacvédelmi eszközök javítása és korszerűsítése révén kívánjuk elérni, gondoskodva arról, hogy azok teljes mértékben fenntarthatók legyenek az új gazdasági kihívások – köztük a kapacitásfelesleg és a jogi környezet változásai, így például a WTO-hoz való csatlakozásról szóló jegyzőkönyvek bizonyos rendelkezéseinek hatályvesztése – közepette is. A Tanácsnak most sürgősen túl kell lendülnie a holtponton, amely a piacvédelmi eszközök reformjára – és ezen belül például az alacsonyabb vám szabályának felülvizsgálatára – tett 2013-as javaslatunk 34 kapcsán alakult ki. Az Európai Tanács 2016. október 21-én felkérte a Tanácsot, hogy mielőbb alakítson ki kiegyensúlyozott álláspontot az összes piacvédelmi eszköz 2016 végéig esedékes, átfogó korszerűsítéséről.

Az EU és az Egyesült Államok közös értékeire, valamint a transzatlanti kapcsolat stratégiai, politikai és gazdasági jelentőségére való tekintettel a Bizottság készen áll egy ambiciózus, kiegyensúlyozott és szigorú normákat érvényesítő kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodás megkötésére. A közelgő egyesült államokbeli választások miatt szükségszerűen lassulni fog a tárgyalások üteme, mindazonáltal a felek törekedni fognak az eddigi előrelépések megszilárdítására. A Bizottság készen áll arra, hogy az Európai Tanács által 2016. október 21-én megerősített 35 mandátuma alapján a lehető leghamarabb megkezdje az együttműködést az Egyesült Államok új kormányzatával.

A Bizottság az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó, G20-ak által kezdeményezett globális fórum megvalósításában is vezető szerepet vállal.

7.    A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége

Európa védelmezi és megőrzi értékeinket: a szabadságot, a demokráciát és a jogállamiságot. Az Európát fenyegető jelenlegi veszélyekből adódóan határaink biztonsága és a határainkon belüli biztonság kulcsfontosságú közös kihívást jelent. A terrorista veszély még sosem volt ennyire széleskörűen érzékelhető Európában. További intézkedéseket kívánunk tenni az uniós biztonsági stratégia keretében, hogy lefektessük a biztonsági unió alapjait és megerősítsük a határainkon végzett ellenőrzéseket. Ezen belül például létrehozzuk az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (ETIAS), amely előirányozza a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok automatikus ellenőrzését, valamint kiegészíti a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó határregisztrációs rendszert. Ez utóbbira vonatkozóan a Bizottság már előterjesztette javaslatát 36 , és arról, csakúgy mint az EU külső határait átlépő uniós polgárok szisztematikus ellenőrzésére irányuló javaslatról 37 mielőbb megállapodásra kell jutni. Bemutatásra kerül továbbá a Schengeni Információs Rendszer továbbfejlesztését célzó javaslat, és az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport folyamatban lévő munkájára építve fokozni fogjuk meglévő, illetve jövőbeli bűnüldözési és határigazgatási rendszereink interoperabilitását. Mindemellett előterjesztjük az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférésre vonatkozó kezdeményezést, mivel ez az eszköz egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az eredményes nyomozás és büntetőeljárás alá vonás biztosítása szempontjából a súlyos bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem terén.

Az elkövetkező hónapokban a Bizottság folytatja a terrorizmusfinanszírozás kezelésére irányuló uniós cselekvési terv végrehajtását, és harmonizált szankciókat fog javasolni a pénzmosás, a jogszerűtlen pénzmozgások és a kulturális javak tiltott kereskedelmének visszaszorítása, valamint a bűncselekményekből származó vagyon befagyasztása és elkobzása érdekében. Szintén dolgozunk az Europol megerősítésén, különös tekintettel a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja erőforrás-ellátottságának javítására. Havonta jelentést teszünk a biztonsági unió megvalósítása terén tett előrelépésekről 38 , és együttműködünk az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, hogy mielőbb megállapodás szülessen a tűzfegyverekkel való visszaélés elleni küzdelemre és a terrorista magatartás – így például a külföldi terrorista harcosok utazásának – kriminalizálására irányuló kulcsintézkedésekről.

A biztonsághoz való jog gyakorlása sosem mehet más alapjogok rovására, beleértve a személyes adatok védelméhez való jogot is. Az európai adatvédelmi rendelet 39 2018-ban válik alkalmazandóvá, és a Bizottság gondoskodni fog arról, hogy az uniós intézményekre, szervekre, ügynökségekre és hivatalokra is kiterjedjen a személyes adatok ugyanilyen magas szintű védelmére vonatkozó kötelezettség. A Bizottság ebben a szellemben mérlegelni fogja a személyes adatok harmadik országokkal való megosztására vonatkozó újabb megfelelőségi határozatok elfogadását, hogy a személyes adatok harmadik országoknak történő átadása esetén is szigorú normák érvényesüljenek. Bemutatjuk az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv REFIT-felülvizsgálatát, amely a legújabb technológiai vívmányok tükrében, a REFIT-platform véleményének figyelembevételével kívánja korszerűsíteni a jogszabályt. Felmérjük továbbá, hogy uniós szinten milyen horizontális vagy további ágazati fellépéssel biztosítható a jogellenes magatartást leleplező, visszaélést bejelentő személyek védelme.

Folytatjuk az emberi jogok európai egyezményéhez való uniós csatlakozásra irányuló munkánkat, maradéktalanul szem előtt tartva az Európai Bíróság ítéleteit. A független és hatékony igazságügyi rendszerek támogatják a gazdasági növekedést és az alapjogok érvényesítését, ezért a továbbiakban is együttműködünk az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal a jogállamiság előmozdítása és védelme érdekében.

8.    Elmozdulás egy új migrációs politika felé

Európa megvédi határainkat és felelősségteljes migrációs politikát folytat. A migrációs áramlások kezelése és ezzel egyidejűleg annak biztosítása, hogy a rászorulók biztonságos menedékre találjanak Európában, változatlanul napi szintű kihívások elé állítja az Uniót. Az elmúlt év folyamán a Bizottság felgyorsította az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a tagállamokkal az európai migrációs stratégia keretében folytatott munkát, hogy gyors és összehangolt válaszintézkedésekkel tudjunk reagálni a migrációs válságra, és kialakítsuk tevékenységünk szolidaritáson és felelősségvállaláson alapuló, hosszú távú keretét.

Az EU rendkívül elkötelezett a válság hatásainak kezelése iránt, aminek köszönhetően korábban soha nem tapasztalt mértékű helyi szerepvállalás valósul meg nap mint nap. A Bizottság, az uniós ügynökségek és a tagállamok közös erőfeszítéseket tettek a tengeri életmentés és a leginkább érintett tagállamoknak történő segítségnyújtás érdekében. Több mint 15 milliárd EUR összegű uniós költségvetési forrást különítettek el a menekültügyi válsággal kapcsolatos uniós intézkedésekre. Az EU–Törökország nyilatkozat meghatározó mozzanatnak bizonyult a migránscsempészés megfékezése, az áramlások szabályozása és a halálesetek megelőzése szempontjából. A Bizottság 2017-ben is ugyanilyen tevékenyen fog fellépni annak érdekében, hogy közvetlen támogatással segítse a menekülteket és a befogadó közösségekbe történő beilleszkedésüket Európában és a harmadik országokban egyaránt, javítsa a migrációkezelést a leginkább érintett határ menti területeken, felvegye a küzdelmet a migránscsempészéssel és az emberkereskedelemmel – különösen ami a kísérő nélküli kiskorúakat illeti –, valamint előmozdítsa az irreguláris migránsok visszatérését.

A belső szabad mozgás térségében külső határaink tekintetében minden eddiginél nagyobb közös felelősség hárul ránk. Lépéseket tettünk annak érdekében, hogy visszaállítsuk a személyek szabad mozgását biztosító schengeni térség rendes működését. Kevesebb mint egy év leforgása alatt az Európai Határ- és Parti Őrség működésbe lépésével az EU egy olyan állandó rendszert épített ki, amely biztosítja a határok védelmét, valamint megelőzi és kiküszöböli az Unióba belépő személyek ellenőrzésében mutatkozó hiányosságokat.

A hiteles és fenntartható migrációkezelést lehetővé tevő állandó kapacitás kialakításának elengedhetetlen előfeltétele egy sor migrációkezelési eszköz megléte. Mostanra a rendszer valamennyi szükséges elemét az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztettük. A közös európai menekültügyi rendszer dublini szabályainak reformja 40 , az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal teljes jogú európai uniós Menekültügyi Ügynökséggé való átalakítása 41 , az Eurodac megerősítése 42 , az új áttelepítési program 43 , a legális migráció megfelelő kezelését biztosító intézkedések 44 és a további hasonló kulcsfontosságú javaslatok gyors elfogadása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy kialakítsuk a migrációs kihívás kezeléséhez szükséges átfogó és koherens európai uniós megközelítést.

Az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal nemrégiben kialakított partnerségi keret 45 első eredményeire építve elő kell mozdítani a munkát az uniós intézmények és a tagállamok szintjén, hogy a migrációs kérdések a fő származási és tranzitországokhoz fűződő partneri kapcsolatunk központi elemévé váljanak, és ezek határozzák meg a kapcsolat minőségét. A származási és tranzitországok máris elkezdték mélyíteni az irreguláris migráció megelőzése és a visszatérés terén folytatott együttműködést. Nekünk pedig arról is gondoskodnunk kell, hogy megteremtsük az Unióba való beutazás tényleges és jogszerű lehetőségeit, akár a legális migráció, akár az áttelepítés révén.

A jövő évben felmérjük a stratégia különböző ágaira irányuló munka állását, hogy átfogó képet kapjunk a hatékonyabb és fenntartható migrációkezelés felé tett előrelépésről, és azonosítjuk azokat a területeket, amelyeken fokozott erőfeszítésekre van szükség.

9.     Erősebb globális szereplő

Európa védelmet nyújt és határainkon túl is síkra száll érdekeinkért. Európa globális jelentőségű puha hatalom. Az EU a globális stratégia és a felülvizsgált európai szomszédságpolitika keretében minden rendelkezésére álló eszközt kihasználva változatlanul támogatja partnerei gazdasági és politikai stabilizálását, reformjait és rezilienciájának fokozását. A Bizottság a bővítési politikán keresztül továbbra is arra törekszik, hogy a tagjelölt országok tekintetében kölcsönös stabilitás és jólét alakuljon ki.

Konfliktusokkal terhes világunkban azonban a puha hatalom kevés. A Bizottság ezért még idén előterjeszti az európai védelmi cselekvési tervet, amely feltérképezi, hogy az uniós szakpolitikák és eszközök felhasználásával miként érhető el, hogy az ipari és készségbázis biztosítani tudja a jelenlegi és jövőbeli biztonsági kihívások tükrében szükségesnek ítélt védelmi képességeket. A Bizottság ezt követően javaslatot tesz az Európai Védelmi Alap létrehozására, amely a kutatás és az innováció előmozdítását szolgálja, hozzájárul az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítéséhez, valamint fokozottan ösztönzi a kulcsfontosságú védelmi képességek fejlesztését. Ezen túlmenően egyéb intézkedéseket is fogunk javasolni a védelmi célú közbeszerzésre vonatkozóan.

A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz módosítására irányuló, függőben lévő bizottsági javaslat orvosolni kívánja az Európai Unió arra vonatkozó képességében mutatkozó hiányosságokat, hogy elsősorban kapacitásépítés révén elősegítse a partnerországok számára a válságok önálló megelőzését és kezelését, a biztonság és a fejlődés előmozdítása céljából. A számos kulcsfontosságú partnerország stabilitását, békéjét és ebből adódóan fejlődését is veszélyeztető azonnali fenyegetésekre való tekintettel fontos, hogy az Európai Parlament és a Tanács haladéktalanul elfogadja ezt a javaslatot.

Az Európai Unió a továbbiakban is a szomszédságában és azon túl kialakult konfliktusok és válságok kezelésére, valamint az Egyesült Nemzetek és más nemzetközi szereplők e téren tett erőfeszítéseinek támogatására törekszik. A Bizottság és a főképviselő elfogadják a Szíriára vonatkozó uniós stratégiát, amely meghatározza, hogy Európa a továbbiakban milyen formában folytathatja a humanitárius segítségnyújtást, illetve miként járulhat hozzá a politikai átmenethez, a stabilizációhoz és az újjáépítéshez egy békés szíriai nemzet és egy pluralista, toleráns szíriai civil társadalom újbóli megteremtése érdekében.

Afrika változatlanul az EU egyik kulcsfontosságú stratégiai partnere, és a közelmúltban kibontakozott menekültügyi válság ismét rávilágított az afrikai országokhoz fűződő fenntartható és szilárd, a közös felelősségvállalás által vezérelt kapcsolatokba való befektetés jelentőségére. A partnerségi keret, valamint az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért és az új európai külső beruházási terv 46 keretében biztosított célzott finanszírozás egyaránt tükrözi az afrikai partnereinkkel való együttműködés és az előttünk álló globális kihívások együttes kezelése iránti elkötelezettségünket. A 2017 végén megrendezésre kerülő ötödik EU–Afrika csúcstalálkozó előkészítésének jegyében bemutatjuk az Afrikához fűződő kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiai célkitűzéseket és prioritásokat kijelölő, új megközelítésre irányuló javaslatunkat. Ez egyúttal a Bizottság által hamarosan előterjesztendő, Cotonoui Megállapodás utáni keret Afrikával kapcsolatos pillérébe is beépül, emellett az afrikai partnerekhez fűződő kereskedelmi kapcsolataink meghatározó jelentőségére is rámutat.

Amint azt már korábban bejelentettük, a Bizottság mindemellett javaslatot tesz a fejlesztési politikáról szóló megújított európai konszenzusra, hogy fejlesztési politikánkat az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjéhez igazítsuk, továbbá biztosítsuk, hogy ez az uniós szakpolitika maradéktalanul betöltse szerepét a fenntartható fejlesztési célok végrehajtása terén.

10. A demokratikus változás Uniója

Európa felelősséget vállal, meghallgat és eredményeket mutat fel. A demokratikus változás Uniójának megteremtése – a hivatalban lévő Bizottság által meghatározott 10 prioritás közül a legátfogóbb törekvés – még sosem volt ennyire sürgető. A mostani kritikus időszakban Uniónk jövője azon múlik, hogy bebizonyítjuk-e az európaiaknak, hogy közös erővel képesek vagyunk védelmet biztosítani számukra, eszközöket adni kezükbe és garantálni a biztonságukat, valamint hozzá tudunk járulni a kedvező és fenntartható jövőbeli kilátások megteremtéséhez.

Bizottságunk üzleti modelljének gerincét továbbra is a jogalkotás minőségének javítása, az elszámoltathatóság és az átláthatóság képezi, és ezeket az elveket valamennyi uniós intézménynek következetesen és elkötelezetten kell érvényesítenie, ha vissza akarjuk nyerni polgáraink bizalmát. A Bizottság szoros együttműködést fog folytatni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás teljes körű végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása érdekében, és ezen túlmenően konstruktív tárgyalásokat kezdeményez mindkét intézménnyel, hogy megvitassuk az Európai Parlamentre, a Tanácsra és a Bizottságra kiterjedő, kötelező átláthatósági nyilvántartásra irányuló, nemrég bemutatott javaslatunkat. A Bizottság az Európai Parlamenttel kötött keretmegállapodás módosítását is javasolni fogja annak érdekében, hogy a biztosi testület tagjai is indulhassanak jelöltként az európai parlamenti választásokon.

A Bizottság jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni, hogy összehangolja a hatályos jogi aktusokat a Szerződések felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási jogi aktusokra vonatkozó rendelkezéseivel, ezáltal fokozatosan megszüntetve az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást. Emellett értékelést készítünk a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatályos eljárásokról, és felmérjük a bizonyos másodlagos jogi aktusok jelenlegi elfogadási eljárásainak módosítására vonatkozó lehetőségeket.

Annak biztosítása érdekében, hogy az EU jogi eszközei kifejtsék a szándékolt hatást, a Bizottság fokozni kívánja az uniós jog alkalmazására, végrehajtására és érvényesítésére irányuló erőfeszítéseit. Ennek keretében kidolgozzuk az egységes piaci szabályok jobb érvényesítését szolgáló intézkedéscsomagot, a környezetvédelem terén pedig – a közelmúltbeli célravezetőségi vizsgálat nyomán – előterjesztjük a környezetvédelmi jelentéstétel egyszerűsítésére vonatkozó REFIT-javaslatot, továbbá intézkedéseket kezdeményezünk az igazságszolgáltatáshoz való jog és a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés biztosításának előmozdítása érdekében.

III.    A tíz prioritás teljesítésének felgyorsítása mindhárom intézmény tekintetében

Programunk – amely a bizottsági elnök Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i beszédével 47 vette kezdetét – tükrözi a polgáraink Unióval szembeni elvárásait, a közvetlenül megválasztott európai parlamenti képviselőkkel 48 és a valamennyi nemzeti kormányt képviselő Tanáccsal 49 folytatott párbeszédünket, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 50 , illetve a Régiók Bizottsága 51 által adott visszajelzéseket, ugyanakkor maradéktalanul igazodik a 27 állam-, illetve kormányfő által Pozsonyban azonosított prioritásokhoz 52 is.

A jelenlegi Bizottság a következő években kifejezetten az eredményes végrehajtásra fog összpontosítani, ám ezt egyedül nem tudjuk elérni. A mostani munkaprogram bemutatása előtt konstruktív párbeszédet folytattunk az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a jövőre vonatkozó prioritásokról kialakított kölcsönös egyetértésre alapozva, a jogalkotás minőségének javításáról szóló új intézményközi megállapodással 53 összhangban. A Bizottság ezt a megállapodást közös kötelezettségvállalásnak tekinti arra vonatkozóan, hogy a nagy horderejű és sürgető kérdésekre összpontosítsunk, ugyanakkor egyszerű, tényeken alapuló, kiszámítható és arányos jogszabályok kialakítására törekedjünk, amelyek a lehető legnagyobb előnyöket biztosítják a polgárok és a vállalkozások számára.

Ezért várakozással tekintünk a következő hetekben az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatandó együttműködés elé, amelynek célja, hogy a három elnök megállapodjon egy együttes nyilatkozatról, amely meghatározza a 2017-re vonatkozó átfogó célkitűzéseket és prioritásokat, valamint azonosítja a jogalkotási eljárás során kiemelten kezelendő javaslatokat. Ez az intézményközi megállapodás keretében tett új, közös kötelezettségvállalás 54 . A munkaprogram alapul szolgál e közös eszmecseréhez, emellett kiemeli azokat a legfontosabb függőben lévő javaslatokat 55 , amelyek tekintetében a Bizottság gyors előrelépést szorgalmaz, hogy az Unió gyakorlati intézkedésekké alakíthassa a javaslatokat, és eredményeket érhessen el ott, ahol arra a leginkább szükség van.

(1)

I. melléklet.

(2)

II. melléklet.

(3)

 Az egységes héabevallás kivételével, amely vonatkozásában idén vissza kellett vonni egy korábbi bizottsági javaslatot, mivel azt a jogalkotási eljárás során a Tanács nem támogatta kellőképpen. Az idei munkaprogramban előirányzott bizottsági nyomonkövetési intézkedések között szerepel például: az elektronikus hírközlési adatvédelemre és a héára vonatkozó uniós jog módosítására irányuló javaslatok (lásd: I. melléklet), valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvvel összefüggő végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslat (lásd a II. mellékletet).

(4)

V. melléklet.

(5)

 IV. melléklet.

(6)

A Bizottság C(2014)9051 final határozata (2014.11.25.) a Bizottság tagjai, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről szóló tájékoztatás közzétételéről, valamint a Bizottság C(2014)9048 final határozata (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről szóló tájékoztatás közzétételéről.

(7)

COM(2016) 627 final.

(8)

http://ec.europa.eu/priorities/docs/pg_hu.pdf

(9)

Ezzel összefüggésben a Bizottság 2017. évi kommunikációs munkáját a bizottsági prioritásokra fogja összpontosítani a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi kereten belüli, 2017–2018. évi kommunikációs fellépés alapján (C(2016) 6838, 2016.10.25.).

(10)

COM(2016) 646 final.

(11)

A helyi végrehajtás további előmozdítása érdekében nemrégiben előterjesztettük az ifjúsági kezdeményezés 2017–2020 közötti időszakra előirányzott meglévő forrásainak további 2 milliárd EUR-val történő kiegészítésére vonatkozó javaslatot.

(12)

Ahogy az korábban is említésre került, egy éven belül máris 27 tagállam vette igénybe az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, amely így 138 milliárd EUR összegű beruházást mozgósított, ezen belül csaknem 300 000 kis- és középvállalkozás számára biztosított új forrásokat.

(13)

COM(2016) 581 final.

(14)

COM(2016) 603 final.

(15)

COM(2015) 634 final, COM(2015) 635/2 final.

(16)

COM(2016) 593 final, COM(2016) 594 final, COM(2016) 595 final, COM(2016) 596 final.

(17)

COM(2016) 289 final.

(18)

COM(2015) 627 final.

(19)

COM(2016) 285 final.

(20)

COM(2016) 287 final.

(21)

COM(2016) 590 final, COM(2016) 591final.

(22)

COM(2016) 43 final.

(23)

COM(2016) 589 final.

(24)

COM(2016) 52 final és COM(2016) 53 final/2.

(25)

COM(2015) 337 final/2.

(26)

COM(2016) 482 final/2.

(27)

COM(2016) 479 final.

(28)

COM(2016) 683 és COM(2016) 685.

(29)

COM(2016) 686 és COM(2016) 687.

(30)

COM(2015) 603 final.

(31)

COM(2015) 586 final/2.

(32)

COM(2015) 472 final/2.

(33)

COM(2015) 583 final.

(34)

COM(2013) 192 final.

(35)

Az Európai Tanács következtetései, Brüsszel, 2016. október 20–21., 14. pont: „...Felkéri továbbá a Bizottságot, hogy folytassa a tárgyalásokat az Egyesült Államok hatóságaival, hogy nagyratörő, kiegyensúlyozott és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás jöhessen létre”.

(36)

COM(2016) 194 final és COM(2016) 196 final.

(37)

COM(2015) 670 final.

(38)

A Bizottság által kidolgozott, a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló első eredményjelentést 2016. október 12-én fogadták el (COM(2016) 670 final).

(39)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(40)

COM(2016) 270 final/2.

(41)

COM(2016) 271 final.

(42)

COM(2016) 272 final/2.

(43)

COM(2016) 468 final.

(44)

COM(2016) 378 final.

(45)

COM(2016) 385 final.

(46)

 COM(2016) 581 final.

(47)

  http://ec.europa.eu/priorities/state-union-2016_hu . Lásd továbbá az elnök és az első alelnök által aláírt, az Európai Parlament és a Tanács elnökének címzett szándéknyilatkozatot. Ennek alapján az első alelnök szeptember 20-án tárgyalt az Általános Ügyek Tanácsával, a Bizottság pedig október 3-án és 4-én megbeszélést folytatott a Bizottsági Elnökök Értekezletével.

(48)

  http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2016-0312+0+DOC+XML+V0//HU

(49)

Az Általános Ügyek Tanácsa elnökének október 4-i levele a Bizottság elnökéhez és első alelnökéhez.

(50)

  http://www.eesc.europa.eu/resources/docs/eesc_contribution-to-ec--2017-workprogramme_en.pdf

(51)

  https://toad.cor.europa.eu/corwipdetail.aspx?folderpath=RESOL-VI/010&id=24254  

(52)

  http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/09/16-bratislava-declaration-and-roadmap/

(53)

  http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:L:2016:123:FULL&from=EN

(54)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (7) bekezdése.

(55)

 III. melléklet.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2016.10.25.

COM(2016) 710 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Bizottság 2017. évi munkaprogramja

Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot

{SWD(2016) 400 final}

I. melléklet: Új kezdeményezések

(1)

Ebben a mellékletben a Bizottság – amennyiben azok rendelkezésre állnak – további információkat nyújt a munkaprogramjában szereplő kezdeményezésekről, összhangban a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással. Az egyes kezdeményezések leírása alatt zárójelben biztosított tájékoztatás csak jelzésértékű, és az előkészítő folyamat során megváltozhat, különös tekintettel a hatásvizsgálati eljárások eredményeire.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2016.10.25.

COM(2016) 710 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Bizottság 2017. évi munkaprogramja

Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot

{SWD(2016) 400 final}

II. melléklet: REFIT-kezdeményezések 1

(1)

Ez a melléklet azokat a REFIT keretébe tartozó kezdeményezéseket sorolja fel, amelyek elfogadását 2017-re tervezik. A melléklet kiegészíti az I. mellékletben szereplő új kezdeményezésekben felsoroltakat.

(2)

Ebben a mellékletben a Bizottság – amennyiben azok rendelkezésre állnak – további információkat nyújt a munkaprogramjában szereplő kezdeményezésekről, összhangban a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással. Az egyes kezdeményezések leírása alatt zárójelben biztosított tájékoztatás csak jelzésértékű, és az előkészítő folyamat során megváltozhat, különös tekintettel a hatásvizsgálati eljárások eredményeire.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2016.10.25.

COM(2016) 710 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Bizottság 2017. évi munkaprogramja

Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot

{SWD(2016) 400 final}

III. melléklet: Előterjesztett, tárgyalási szakaszban lévő kiemelt javaslatok