EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.8.9.

COM(2016) 499 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

a szerződéses alkalmazottak 2014. évi igénybevételéről

TARTALOMJEGYZÉK

1.Bevezetés

2.A Bizottság szerződéses alkalmazotti létszámának alakulása 2004 óta

3.A Bizottság szerződéses alkalmazottainak megoszlása nem és besorolási csoport szerint

4.A Bizottság szerződéses alkalmazottainak megoszlása állampolgárság szerint

5.A Bizottság szerződéses alkalmazottainak megoszlása szervezeti egységek szerint

5.1.Nemek és főigazgatóság szerinti megoszlás

5.2.1.A 3a. cikk hatálya alá tartozó szerződéses alkalmazottak

5.2.2.A 3b. cikk hatálya alá tartozó szerződéses kisegítő alkalmazottak

6.A szerződéses alkalmazottak megoszlása a többi intézményben és az ügynökségeknél

6.1.A szerződéses alkalmazottak megoszlása a többi intézményben

6.1.1.Nemek és besorolási csoport szerinti megoszlás a többi intézményben

6.1.2.Állampolgárság szerinti megoszlás a többi intézményben

6.2.A szerződéses alkalmazottak megoszlása az ügynökségeknél

6.2.1.Nemek és besorolási csoport szerinti megoszlás az ügynökségeknél

6.2.2.Állampolgárság szerinti megoszlás az ügynökségeknél

1.Bevezetés

Ez a jelentés az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 79. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségnek kíván eleget tenni, amelynek értelmében „a Bizottság elkészíti a személyzet létszámát, a beosztások szintjét és típusát, a földrajzi eloszlást és a besorolási csoportonkénti költségvetési forrásokat tartalmazó, a szerződéses alkalmazottak alkalmazására vonatkozó éves jelentést”. A jelentés részletes pillanatképet ad a 2014. december 31-én alkalmazásban álló szerződéses alkalmazottakról.

A költségvetési hatóság számára a költségvetési tervezettel évente megküldött költségvetési adatokban (munkadokumentum, II. és III. rész) a költségvetési tervezet előterjesztésének időpontjában foglalkoztatott szerződéses alkalmazottakra vonatkozó következő adatok szerepelnek (beleértve azon szerződéses alkalmazottakat is, akiknek a felvételéhez címzett bevételt használnak fel): az N–1. év április 1-jei állapot szerinti kimutatás (ahol az N. év a költségvetési tervezet tárgyéve), a költségvetés N–2. évi végrehajtása és az előirányzat-igénylések, valamint az N. évre vonatkozó, teljes munkaidős egyenértékben kifejezett becslések. Ez magyarázza a szerződéses alkalmazottak száma tekintetében a különböző adatforrások között mutatkozó esetleges eltéréseket.

E jelentés a személyzeti szabályzat 1a. cikkének meghatározása szerinti valamennyi uniós intézményre (beleértve a 2011. január 1-jén létrejött Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) is) és ügynökségre vonatkozó adatokat tartalmazza. A Bizottságra vonatkozó adatok részletesebbek, és magukban foglalják az operatív és kutatási költségvetési tételekből finanszírozott személyi állományt, valamint az adminisztrációban, a küldöttségeken, a képviseleteken és a Közös Kutatóközpontban (JRC) dolgozó személyi állományt.

Az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 80. cikke meghatározza az egyes besorolási csoportok, illetve a szerződéses alkalmazottak által ellátható feladatok közötti összefüggést:

A szerződéses alkalmazottak kategóriáját 2004-ben, a személyzeti szabályzat reformja keretében hozták létre. A szerződéses alkalmazottak azóta hasznosan járulnak hozzá az intézmények munkájához azáltal, hogy alacsonyabb költségek mellett végeznek adminisztratív tevékenységeket, és olyan készségeket biztosítanak, amelyek nem mindig állnak rendelkezésre az intézményen belül.

Különösen így van ez az I. besorolási csoport esetében, amely 2004-ben felváltotta a korábbi D tisztviselői kategóriát. Amióta a D kategóriát eltörölték, (a Parlament kivételével) nem szerveztek tisztviselők felvételére irányuló versenyvizsgát kézbesítői vagy gépkocsivezetői munka, vagy bármely tipikusan az I. besorolási csoporthoz tartozó feladat ellátására.

2.A Bizottság szerződéses alkalmazotti létszámának alakulása 2004 óta

2014 végén az intézményekben és ügynökségeknél foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak összlétszáma mintegy 11 100 főt tett ki. Ezeknek az alkalmazottaknak mintegy 58 %-át a Bizottság foglalkoztatja. 2012-ben ez az arány 60 % volt. A Bizottság által foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak számának viszonylagos csökkenése azzal magyarázható, hogy míg ez a szám 2013-ig viszonylag stabil maradt, majd 2014-ben emelkedett, az ügynökségeknél és a többi intézményben megnőtt a szerződéses alkalmazottak száma.

Az intézmények és az ügynökségek szerinti megoszlást a jelentés egy későbbi szakaszban tárgyalja.

A Bizottságon belüli létszám 2004 óta a következőképpen alakult 1 :

1. sz. táblázat

A Bizottság által foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak – 2014-ben már kb. 6 400 főt kitevő – számának emelkedése azzal magyarázható, hogy a kisegítő alkalmazottakat (akiknek a száma 2003-ban közel 3000 főt tett ki) fokozatosan szerződéses kisegítő alkalmazottakkal (az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 3b. cikke), a korábbi D kategóriát pedig szerződéses alkalmazottakkal (az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 3a. cikke) váltották fel, valamint hogy az adminisztratív hivatalokban a tisztviselői álláshelyeket szerződéses alkalmazotti előirányzatokká alakították át. Ezenkívül – az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 3b. cikkének megfelelően – szerződéses alkalmazottakat vettek fel az állandó személyi állomány alkalmi helyettesítésére is.

A szerződéses alkalmazottak száma 2009-ig minden évben emelkedett, majd 2010-ben kismértékben csökkent, mert meg kellett várni a 2010. évi új CAST-kiválasztások eredményeit.

A 2011. évi bizottsági számadatok azt a látszatot keltik, mintha nem történt volna nagy változás, ez azonban két ellentétes hatás eredménye: egyrészről az EKSZ létrehozásával 277 szerződéses alkalmazottat (a Külkapcsolati Főigazgatóság (RELEX) küldöttségi, valamint központi munkatársait) helyeztek át a Bizottságtól az EKSZ-hez, másrészről a Bizottság 2010–2011-ben 275 új szerződéses alkalmazottat vett fel. Az EKSZ-be történő átsorolás nélkül 2010 és 2011 között 4,6 % lenne a létszámnövekedés, ami a 2008. és 2009. évi növekedés átlagának felel meg.

2012-ben és 2013-ban kismértékben (1 %-kal, illetve 2 %-kal) csökkent a szerződéses alkalmazottak száma, elsősorban az általános létszámcsökkentés és az új személyzeti szabályzat küszöbönálló (2014. január 1-jei) hatálybalépése miatt.

A Bizottság 2013 szeptemberében pályázati felhívást tett közzé a 3b. cikk hatálya alá tartozó szerződéses alkalmazottak felvétele érdekében, így a főigazgatóságok előtt megnyílt az új munkatársak toborzásának lehetősége. 2 Tekintettel a kiválasztási és toborzási folyamat által igénybe vett időre, a pályázat hatása ténylegesen 2014-től érezhető.

Ezenfelül az új személyzeti szabályzat 2014. január 1-jei hatálybalépésével lehetővé vált a személyzeti szabályzat 3b. cikke szerinti szerződéses alkalmazottak alkalmazási idejének hat évre történő kiterjesztése. Így számos, a hároméves szolgálati idejét már letöltött és kölcsönmunkaerőként továbbra is a Bizottság alkalmazásában álló szerződéses alkalmazott újabb szerződéses időszakra történő felvételére nyílt lehetőség. Ennek köszönhetően a Bizottság már képzett és azonnal munkaképes szerződéses alkalmazottakat vehetett igénybe, miközben csökkentette a kölcsönmunkaerő számát. 3

3.A Bizottság szerződéses alkalmazottainak megoszlása nem és besorolási csoport szerint

A szerződéses alkalmazottak besorolási csoport szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be.

Nemek és besorolási csoport szerinti megoszlás 2014-ben 4

2. sz. táblázat

2014. december 31-én 6 440 szerződéses alkalmazott dolgozott a Bizottságnál. Továbbra is a II. besorolási csoport számít a legnépesebbnek: 2014-ben a személyi állomány közel 40 %-a tartozott ide, ami az előző évekhez képest emelkedést jelent. Az ebben a csoportban dolgozó alkalmazottak titkársági vagy hasonló feladatokat látnak el, de ide tartoznak például a gyermekgondozási feladatok is. Ezután következnek a IV. és a III. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak.

A férfiak és a nők aránya összességében stabilnak mondható: a nők 2013-ban az összes szerződéses alkalmazott 62,8 %-át, 2014-ben pedig 63,4 %-át tették ki.

Megállapítható, hogy a IV. besorolási csoportban 2014-ben csaknem kiegyenlítődött és férfiak és a nők aránya. A többi besorolási csoportban a nemek szerinti megoszlás 2011 óta nemigen változott. A II. besorolási csoportban jóval magasabb (2014-ben 83,5 %), a III. besorolási csoportban pedig kevéssel magasabb (2014-ben 59,8 %) a nők aránya a férfiakénál. Ezzel szemben az I. besorolási csoportban a férfiak vannak túlsúlyban (2014-ben 63,5% férfi alkalmazott).

Ez a megoszlás a „hagyományos” feladatmegosztást tükrözi: a titkársági és gyermekgondozási feladatok a II. besorolási csoportba tartoznak, míg az I. besorolási csoportban elsősorban a kézbesítők vagy a gépkocsivezetők találhatók.

4.A Bizottság szerződéses alkalmazottainak megoszlása állampolgárság szerint

A szerződéses alkalmazottak körében a legnagyobb számban képviselt tagállami állampolgárok létszám szerinti csökkenő sorrendben a következők voltak: belga, olasz, francia, spanyol, román, lengyel és görög állampolgárok. Az első négy legjobban reprezentált tagállam sorrendje 2005 óta változatlan. Az Egyesült Királyság és Németország, valamint Lengyelország és Hollandia a népességéhez képest viszonylag alulreprezentált. Ezzel szemben Bulgáriából és Olaszországból népességükhöz képest nagy arányban kerülnek ki szerződéses alkalmazottak.

Meg kell jegyezni, hogy miután Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, 2014. december 31-én már 59 horvát állampolgárságú szerződéses alkalmazott dolgozott a Bizottságnál.

A Bizottság szerződéses alkalmazottainak megoszlása állampolgárság és nem szerint 2014-ben 5

3. sz. táblázat

A Bizottságnál dolgozó szerződéses alkalmazottak állampolgárság szerinti megoszlását több tényező – köztük az uniós intézmények elhelyezkedése és a kínált szerződések időtartama – együttes hatása határozza meg.

Az állások többségét határozott időre írják ki, a pályázók pedig nagyobb valószínűséggel fogadnak el egy ilyen típusú állást, amennyiben a munkát kínáló intézmény székhelyén vagy annak közelében laknak. Ezzel szemben egy családos pályázó számára néha nem könnyű elhagyni származási országát és egy viszonylag rövid időtartamra letelepedni az intézmény székhelyén.

A szerződéses alkalmazottakat a Bizottsághoz az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 3. cikkének b) pontja alapján veszik fel, azaz először egy évre, mely időtartam két évvel meghosszabbítható. Az új személyzeti szabályzat 2014. évi hatálybalépésével e szerződések időtartamát legfeljebb hat évben állapították meg.

Ez a földrajzi közelséggel összefüggő szempont tükröződik a pályázók listájában is, amelyről a Bizottság az alkalmazottait válogatja. Mindamellett fontos hangsúlyozni, hogy nem létezik állampolgárság szerinti kvóta: a felvétel a szükséges profil, a pályázó képességei és nyelvtudása alapján történik.

Ugyanez a lakóhelyhez kötődő tendencia érvényesül a többi intézmény és ügynökség dolgozóinak állampolgárság szerinti megoszlását bemutató táblázatban is.

A szerződéses alkalmazottak megoszlása nemek és besorolási csoport szerint 6

Az alábbi táblázatok lehetővé teszik a besorolási csoport, az állampolgárság és a nemek szerinti megoszlás elemzését. 2014-ben – az előző évekhez hasonlóan – a IV. besorolási csoportban és a II. besorolási csoportban valamennyi tagállam állampolgárai képviseltették magukat. Ezzel szemben 2014-ben a III. besorolási csoportban egyetlen luxemburgi, az I. besorolási csoportban pedig egyetlen osztrák állampolgár sem volt.

4. sz. táblázat

5.A Bizottság szerződéses alkalmazottainak megoszlása szervezeti egységek szerint

A következő szakasz a szerződéses alkalmazottakra vonatkozó adatokat főigazgatóságok szerinti bontásban mutatja be. Megfigyelhető, hogy a főigazgatóságok közötti különbségek elsősorban az általuk ellátott feladatokkal függnek össze. A Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága (DG DEVCO) például többségében a IV. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottakat foglalkoztat a nemzetközi segélyek és együttműködés terén, illetve programirányítói munkakörben (mind a székhelyen, mind a küldöttségeken); ezzel szemben a Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal (OIB) főként a II. besorolási csoportba tartozó irodai asszisztenseket és gyermekgondozókat alkalmaz.

A távol lévő személyzet helyettesítésére vonatkozó politika számára elkülönített előirányzatok lehetővé teszik a működés folytonosságának kielégítő fenntartását, ami az említett ideiglenes helyettesítések nélkül nem lenne biztosítható.

5.1.Nemek és főigazgatóság szerinti megoszlás 7

5. sz. táblázat

5.2.    A szerződés típusa szerinti megoszlás 8

5.2.1.A 3a. cikk hatálya alá tartozó szerződéses alkalmazottak

6. sz. táblázat

5.2.2.A 3b. cikk hatálya alá tartozó szerződéses kisegítő alkalmazottak

7. sz. táblázat

6.A szerződéses alkalmazottak megoszlása a többi intézményben és az ügynökségeknél

Az egyéb intézményekben és ügynökségeknél a szerződéses alkalmazottak összlétszáma 2013-ban 4 179, 2014-ben pedig 4 624 főt tett ki. Ez 2013 és 2014 között 10,6 %-os emelkedést jelent.

8. sz. táblázat

A szerződéses alkalmazottak megoszlásának alakulása
a többi intézményben és az ügynökségeknél 2010 óta 9

*A szerződéses alkalmazottak számának 2010 és 2011 között bekövetkezett jelentős növekedése nagy részben az EKSZ 2011. január 1-jei létrehozásával és 313 szerződéses alkalmazottnak a Bizottságtól az EKSZ-hez történő áthelyezésével magyarázható. További részletekért lásd a Bizottság által a Tanácsnak címzett, a szerződéses alkalmazottak 2011. évi igénybevételéről szóló jelentést.

6.1.A szerződéses alkalmazottak megoszlása a többi intézményben 10

A többi intézményben foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak száma 2013 és 2014 között 17,7 %-kal nőtt. Ez az emelkedés nagyrészt azzal magyarázható, hogy 2013 és 2014 között 874 főről 1 210 főre, azaz 38,4 %-kal nőtt az Európai Parlamentnél foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak száma. Az Európai Parlamentnél foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak számának 2014. évi emelkedése hátterében az a döntés áll, hogy a biztonsági feladatokat belső alkalmazottakkal lássák el, és I. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottakat vegyenek fel erre a célra.

9. sz. táblázat

A szerződéses alkalmazottak megoszlása a többi intézményben 2014-ben

6.1.1.Nemek és besorolási csoport szerinti megoszlás a többi intézményben 11

10. sz. táblázat

6.1.2.Állampolgárság szerinti megoszlás a többi intézményben 12

11. sz. táblázat

6.2.A szerződéses alkalmazottak megoszlása az ügynökségeknél

Az ügynökségeknél folyamatosan és egyenletes ütemben nő a szerződéses alkalmazottak száma: 2010-ben 1 933 főt, 2011-ben 2 214 főt, 2012-ben 2 408 főt, 2013-ban 2 522 főt, 2014-ben pedig már 2 582 főt foglalkoztattak.

A Költségvetési Főigazgatóság által kialakított besorolás szerint az ügynökségek a rendelkezésre álló információk alapján három kategóriába sorolhatók: decentralizált ügynökségek, közös vállalkozások és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, valamint végrehajtó ügynökségek.

A szerződéses alkalmazottak megoszlása az ügynökségeknél 13

12. sz. táblázat

A szerződéses alkalmazottak 45 %-át a végrehajtó ügynökségek, 48 %-át pedig a decentralizált ügynökségek foglalkoztatják. A fennmaradó 7 % a közös vállalkozások és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet alkalmazásában áll.

A szerződéses alkalmazottak számának 2010–2014 közötti emelkedése az ügynökségek számának emelkedésére és azok feladatkörének bővülésére vezethető vissza.

Emellett 2014-ben több új közös vállalkozás kezdte meg tevékenységét: 1) ECSEL (Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös technológiai kezdeményezés), amely az ARTEMIS és az ENIAC közös vállalkozások tevékenységét vette át, 2) BBI (Bioalapú Iparágak közös vállalkozás) és 3) S2R (Shift2Rail közös vállalkozás).

6.2.1.Nemek és besorolási csoport szerinti megoszlás az ügynökségeknél

A nemek besorolási csoportok szerinti megoszlása viszonylag kiegyensúlyozott mindhárom ügynökségkategória esetében, és 2012 óta stabilnak mondható.

Besorolási csoport szerinti megoszlás az ügynökségeknél 2014-ben 14

13. sz. táblázat

 14. sz. táblázat

6.2.2.Állampolgárság szerinti megoszlás az ügynökségeknél

Ami a földrajzi megoszlást illeti, az ügynökségek elhelyezkedése jelentős szerepet játszik a szerződéses alkalmazotti állomány nemzetiség szerinti összetételében.

A Bizottsággal azonos helyszíneken működő végrehajtó ügynökségekben a földrajzi megoszlás a Bizottságon belüli tendenciákat tükrözi: a szerződéses alkalmazottak között a belgák, az olaszok, a franciák és a spanyolok vannak többségben.

A többi ügynökség és közös vállalkozás szerződéses alkalmazotti állománya nemzetiség szerinti összetételét illetően szintén meghatározó tényező a földrajzi elhelyezkedés.

Állampolgárság szerinti megoszlás az ügynökségeknél 2014-ben 15

15. sz. táblázat

16. sz. táblázat

(1)  Forrás: Commission HR Analytics Platform

(2)  2013-ban a főigazgatóságok számára nehézségekbe ütközött a meglévő pályázók adatbázisainak hasznosítása, és bizonyos profilokból hiány volt tapasztalható.

(3)  A kölcsönmunkaerő száma 2013. július 1-je és 2014. július 1-je között 415-ről 188-ra csökkent.

(4)  Forrás: Commission HR Analytics Platform

(5)  Forrás: Commission HR Analytics Platform

(6)  Forrás: Commission HR Analytics Platform

(7)  Forrás: Commission HR Analytics Platform

(8)  Forrás: Commission HR Analytics Platform

(9)  Forrás: Eurostat

(10)  Forrás: Eurostat

(11)  Forrás: Eurostat

(12)  Forrás: Eurostat

(13)  Forrás: Eurostat

(14)  Forrás: Eurostat

(15)  Forrás: Eurostat