EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.5.25.

COM(2016) 320 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az európai polgárokat és vállalkozásokat szolgáló elektronikus kereskedelem ösztönzésének átfogó módszere

{SWD(2016) 163 final}

1Háttér

Ez a közlemény azon széles körű és átfogó elektronikus kereskedelmi intézkedéscsomagot mutatja be, amelynek segítségével a Bizottság az Európán belüli határokon átnyúló online tevékenységek előtti akadályok gyors lebontására törekszik. Ez az egyik előfeltétele a digitális tartalmak egységes piaca teljes körű működésének, valamint elősegíti, hogy a fogyasztók és a vállalkozások több értékhez jussanak és az online áruk és szolgáltatások nagyobb választéka álljon rendelkezésükre üzleti tevékenységük során, különösen az induló vállalkozások esetében, amelyek új lehetőségeket kapnak arra, hogy Európa-szerte megerősödjenek. Ez az intézkedéscsomag megfelel az Európai Tanács felhívásának 1 , amely intézkedéseket sürgetett, hogy felszámolják az online értékesített áruk és szolgáltatások szabad áramlásának még meglévő akadályait, és megszüntessék a földrajzi elhelyezkedés alapján történő indokolatlan megkülönböztetés gyakorlatát, valamint az Európai Parlamentnek a Bizottsághoz intézett azon felszólításának 2 , hogy számolja fel az elektronikus kereskedelmet gátló akadályokat annak érdekében, hogy valóban határokon átnyúlóvá válhasson az elektronikus kereskedelmi piac Európában.

A digitális egységes piacra (a továbbiakban: DSM) vonatkozó stratégiájában 6 a Bizottság több olyan területet azonosított, ahol azonnali intézkedés szükséges a határokon átnyúló online tevékenység előtti akadályok lebontásához, valamint a megfelelő elektronikus kereskedelemi keretelvek meghatározásához. Az egyik legfontosabb intézkedés arra irányul, hogy megakadályozzák a fogyasztók és a vállalkozások indokolatlan megkülönbözetését, amikor áruk és szolgáltatások online vásárlásával próbálkoznak az Unión belül. E megkülönböztetés lehet állampolgárság, lakó- és tartózkodási hely vagy földrajzi elhelyezkedés szerinti korlátozás, amely ellentétes az uniós alapelvekkel. Hasonlóképpen, a Bizottság az egységes piaci stratégiájában 7 , a méltányosabb egységes piac megteremtésére irányuló szélesebb körű erőfeszítések keretében bejelentette azt a szándékát, hogy küzdeni fog a különböző tagállamokban található vásárlók indokolatlan megkülönbözetésének minden formája ellen, függetlenül attól, hogy a közvetlen értékesítés során vagy a forgalmazási láncokon keresztül alkalmazzák azokat, és hogy milyen módon valósulnak meg.

A megkülönböztetés megelőzése nem az egyetlen megoldás a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem előtti akadályok lebontására. Ezért a DSM stratégia szintén kiemelte, hogy a hatályos szabályok érvényesítésének javítása, valamint határon átnyúló, megfizethető és magas színvonalú csomagkézbesítési szolgáltatások biztosítása révén meg kell szilárdítani a fogyasztóknak a határon átnyúló online értékesítés iránti bizalmát. A stratégia hangsúlyozta továbbá, hogy csökkenteni kell a tagállamok szerződési jogai közötti eltérések által okozott ügyleti költségeket és egyéb terheket, valamint mérsékelni kell a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos adminisztratív terhet. A Bizottság bizonyítékgyűjtési tevékenységei 8 megerősítették, hogy ezek a megoldásra váró legfontosabb kérdések.

E közlemény az alábbi négy alapvető DSM javaslatot tartalmazó intézkedéscsomagot mutatja be, amelynek célja az Európán belüli, határon átnyúló elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségek kibontakoztatásának ösztönzése:

Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozásnak, valamint az állampolgárságon, az egységes piacon belüli tartózkodási vagy letelepedési helyen alapuló megkülönbözetés egyéb formáinak kezeléséről szóló jogalkotási javaslat;

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatáról szóló jogalkotási javaslat;

A csomagkézbesítés területére vonatkozó intézkedéseket javasló jogalkotási javaslat (rendelet);

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv végrehajtásáról/alkalmazásáról szóló iránymutatás.

A közlemény kifejti, hogy ez a négy javaslat miként függ össze és egészíti ki egymást, és hogyan kapcsolódnak az elektronikus kereskedelmet jelentősen elősegítő más DSM javaslatokhoz, konkrétan az alábbiakhoz:

A digitális tartalom szolgáltatásáról, valamint az áruk online és más módon történő távolsági értékesítéséről szóló két jogalkotási javaslat, amelyeket a Bizottság már 2015 decemberében elfogadott;

A soron következő hozzáadottérték-adó egyszerűsítési javaslatok, amelyeket 2016 őszén terveznek elfogadni.

E javaslatok elfogadásukat követően a hatályos szabályokkal – így az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel 9 , a fogyasztói és marketingjoggal, többek között a fogyasztói jogokról szóló irányelvvel 10 , az újonnan megreformált adatvédelmi kerettel, és a versenyjoggal – együtt az Európán belüli elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségek felszabadítására szolgáló átfogó keretet képeznek, amely egyaránt hasznos a fogyasztók és a vállalkozások számára.

Az elektronikus kereskedelmi csomag elfogadásával egyidejűleg a Bizottság előterjeszt továbbá egy közleményt a platformok és az online közvetítők szerepére vonatkozó átfogó vizsgálatának eredményeiről, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (a továbbiakban: AVMSD) felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot. Ami az előbbit illeti, az online platformok gyökeresen megváltoztatták a digitális gazdaságot az elmúlt két évtized során, és fontos szerepet játszanak az Unión belüli elektronikus kereskedelmet alátámasztó digitális értékláncokban. Az elektronikus kereskedelem által kínált lehetőségek optimális kihasználása érdekében az EU-nak a lehető legjobb üzleti környezetet kell kialakítania az online értékesítők, valamint az online e-kereskedelemi piacterek számára, amelyeket sok online értékesítő vesz igénybe. A Bizottság a platformokról szóló közleményében bemutatja az európai online platformok fejlesztésének támogatására vonatkozó értékelését és szakpolitikai módszerét.

Az AVMSD felülvizsgálatára vonatkozó javaslat célja a szabályok korszerűsítése, hogy azok tükrözzék a piaci, a fogyasztási és a technológiai változásokat. A javaslat az AVMSD hatályára, valamint az összes piaci szereplőre alkalmazandó szabályok jellegére összpontosít, különösen azokra, amelyek az európai alkotások népszerűsítésére, a kiskorúak védelmére, a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemre és a reklámozási szabályokra vonatkoznak.

2Az elektronikus kereskedelem ösztönzésére irányuló, átfogó és integrált megközelítés

Az európai elektronikus kereskedelem még nem valósította meg a gazdasági növekedés elősegítése tekintetében és a foglalkoztatás új forrásaként benne rejlő összes lehetőséget. Az akadályok és a széttagolt szabályok visszatartják a vállalkozásokat a határon túli kereskedéstől, és megakadályozzák, hogy a fogyasztók kihasználhassák a legversenyképesebb ajánlatokat és az online ajánlatok teljes körét.

A fent bemutatott DSM-intézkedések keretében a Bizottság átfogó módszer alkalmaz az elektronikus kereskedelem fellendülését gátló akadályok különféle vonatkozásainak leküzdésére, ideértve az uniós gazdaság zömét alkotó és a digitális kihívás tekintetében lemaradó kkv-k szükségleteinek kezelését. Az elektronikus kereskedelem fellendüléséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtéséhez az alábbiakra van szükség:

Annak biztosítása, hogy a fogyasztók és a vállalkozások (különösen az induló vállalkozások és a kkv-k) jobban hozzájussanak az Európa-szerte online kínált árukhoz és szolgáltatásokhoz;

A fogyasztói bizalom megszilárdítása és vállalkozások nagyobb bizonyosságának megteremtése az áruk online értékesítésére és a digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó, kevésbé széttagolt szabályozás kialakítása révén;

A vállalkozások ügyleti költségeinek és adminisztratív terheinek csökkentése a határon átnyúló online kereskedés során.

Az áruk és szolgáltatások elérhetőbbé tétele az interneten

A Bizottság stratégiája arra irányul, hogy a fenti három célt intézkedések integrált kombinációja révén érje el. A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló javaslat célja, hogy a más tagállamokból származó fogyasztókkal vagy vállalkozásokkal szemben a kiskereskedők által alkalmazott megkülönböztetés tilalma révén lehetőséget nyújtson arra, hogy a fogyasztók és a vállalkozások hozzájussanak a nagyobb választék előnyeihez. A javaslat láthatóbbá teszi a más országokbeli kereskedők ajánlatait, növeli a választható termékek körét, és lehetővé teszi, hogy szolgáltatások és áruk online vásárlásakor megkereshessék a legjobb ajánlatot.

A Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy túlzottan terhes lenne az árukereskedők számára, ha a jelenlegi értékesítési területükön kívüli szállításra köteleznék őket. További intézkedésekre van szükség annak elősegítéséhez, hogy az uniós polgárok és vállalkozások hozzáférjenek más tagállamokbeli eladókhoz és vásárlókhoz, többek között annak biztosítása révén, hogy igénybe vehetnek több országra kiterjedő, megfizethető csomagkézbesítési szolgáltatásokat. A csomagkézbesítés költsége és hatékonysága nem jelenthet akadályt a határon átnyúló elektronikus kereskedelem előtt. A Bizottság a verseny ösztönzésével és a díjak átláthatóságának fokozásával az indokolatlan díjkülönbségek csökkentésére törekszik; például a határon átnyúló csomagkézbesítés listaárai elérhetik megfelelő belföldi szolgáltatás árának akár ötszörösét is 15 . 

A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló javaslat eredményesebbé válik, ha sokkal határozottabb módszerrel rendelkezünk annak érvényesítésére. A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló jogszabályt elfogadását követően belefoglalják majd a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelettel létrehozott mechanizmusba, és annak alapján érvényesítik a fogyasztói (B2C) kapcsolatokban. A rendeletet szintén felülvizsgálják azzal a céllal, hogy megerősítsék az abban foglalt mechanizmusokat, és alkalmassá tegyék azokat a digitális piacok számára. Előfordulhat, hogy a területi alapú tartalomkorlátozás a beszállítók és a forgalmazók közötti megállapodásokhoz kapcsolódik. Az ilyen megállapodások az uniós versenyjogi szabályokat megsértve korlátozhatják az egységes piacon folyó versenyt. Annak érdekében, hogy a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet elérje a célkitűzéseit, automatikusan semmisnek minősülnek a kereskedőkkel megkötött, passzív eladási korlátozásokat (olyan kötelezettségek, hogy ne válaszoljanak az egyedi ügyfelektől felszólítás nélkül érkező kérésre) tartalmazó megállapodások, amelyek sértik a rendeletet.

A fogyasztói bizalom megszilárdítása és a nagyobb bizonyosság megteremtése a vállalkozások számára

A több országra kiterjedő, megfizethető kézbesítési szolgáltatások mellett a bizalom döntő mértékben függ a fizetési módoktól is. A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló javaslat alapján a kereskedőket nem kötelezik valamely konkrét fizetési eszköz elfogadására, azonban állampolgársággal, tartózkodási vagy letelepedési hellyel kapcsolatos okokból nem utasíthatják el a fizetést.

Az alapvető szerződéses jogaikkal kapcsolatos bizonytalanság az egyik fő oka, hogy a fogyasztók nem bíznak a határon átnyúló online vásárlásban 16 . A digitális tartalom szolgáltatásáról, valamint az áruk online és más módon történő távolsági értékesítéséről szóló, 2015. decemberi bizottsági javaslatok alapján 17 a fogyasztók teljes körűen harmonizált, kötelezően biztosítandó jogokkal rendelkeznek majd az Unió egész területén, és így növekszik a bizalmuk a digitális tartalomhoz való hozzájutás vagy a határon átnyúló áruvásárlás iránt. A megerősített és hatékonyabb jogérvényesítési együttműködési keret szintén erősíti a bizalmat és mérsékli a fogyasztókat érő károkat.

A jogi szabályozás egyértelműsége szintén elősegíti a bizalomépítést. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv végrehajtására/alkalmazására vonatkozó iránymutatásban 18 a Bizottság tisztázza az irányelv – vagyis a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat által egyik leggyakrabban alkalmazott jogalap – egyes alapvető fogalmainak és rendelkezéseinek értelmezését. Az iránymutatást kibővítettük, hogy olyan témákra is kiterjedjen mint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv és más uniós jogszabályok közötti kölcsönhatás, az Európai Unió Bírósága és a nemzeti bíróságok növekvő ítélkezési gyakorlata, valamint az irányelv átláthatósági követelményeinek az új üzleti modellekre történő alkalmazása, kiváltképpen a digitális ágazatban.

Az ügyleti költségek és adminisztratív terhek csökkentése

Ha a vállalkozások más tagállamokra irányítják a tevékenységesüket, előfordulhat, hogy ennek következtében a fogyasztó országának fogyasztói szerződési követelményeihez kell igazítaniuk szerződéseiket vagy a célországban kell a hozzáadottérték-adót megfizetniük. A vállalkozások ilyen esetekben viselt költségeinek csökkentése érdekében a Bizottság 2015 végén már javaslatot tett a digitális tartalom szolgáltatásával és az áruk online és más módon történő távolsági értékesítésével kapcsolatos, kötelezően biztosítandó alapvető fogyasztói jogok célzott és teljes körű harmonizálására. A Bizottság foglalkozik majd a vállalkozásokra háruló, az eltérő héaszabályozásokból eredő adminisztratív terhekkel is oly módon, hogy jogalkotási javaslatokat terjeszt elő a szűkített egyablakos ügyintézésnek az interneten értékesített anyagi javakra történő kiterjesztésére, vagyis a vállalkozások átállhatnának a saját tagállamban történő egységes bejelentésre és hozzáadottérték-adó fizetésre.

3Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás és a megkülönböztetés más formái: Az állampolgárságon vagy tartózkodási helyen alapuló megkülönböztetés megszüntetése

A szolgáltatási irányelvvel 19 és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel megvalósított harmonizáció ellenére a szolgáltatások egységes piaca továbbra is széttagolt, az említett szabályok érvényesítése pedig nem következetes. Az európai elektronikus kereskedelem fellendüléséhez hatékonyan gátat kell vetni az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozásnak és a megkülönböztetés egyéb formáinak. A Bizottság javaslatai – amelyek tisztázzák, hogy objektív indokokkal nem igazolható az uniós fogyasztóknak és vállalkozásoknak az állampolgárságukkal, tartózkodási vagy letelepedési helyükkel kapcsolatos okokból történő megkülönbözetése – jogbiztonságot teremtenek, és elősegítik a fogyasztókat érintő akadályok lebontását, ugyanakkor nem rónak aránytalan terhet a vállalkozásokra.

A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló kezdeményezés kiterjed a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásokra, és nagyrészt azokra is, amelyek az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv hatálya alá tartoznak, például az online és offline kiskereskedelmi áruértékesítésre, az elektronikusan nyújtott szolgáltatásokra, többek között a nem audovizuális digitális tartalmakhoz (zene, e-könyvek, szoftverek, játékok) való hozzáférés biztosítására, az idegenforgalmi szolgáltatásokra, a szórakoztatóipari és üzleti szolgáltatásokra 20 . 

Ez a kezdeményezés megkülönböztetésmentességi kötelezettséget állapít meg az állampolgárságon, tartózkodási vagy letelepedési helyen alapuló közvetlen és közvetett megkülönböztetés tekintetében egyaránt. Más szóval a javaslat hatálya alá tartozó helyzetekben a más tagállamokból származó fogyasztók a helyi fogyasztókkal azonos feltételek mellett tudnak majd vásárolni. Az elektronikusan nyújtott szolgáltatások esetében (például a számítási felhő szolgáltatások, az adatraktározás, a webhely-szolgáltatás) a Bizottság – az említett szolgáltatások sajátos jellemzői alapján, valamint azért, hogy lehetőséget adjon a szolgáltatóknak a változásokra való felkészülésre – 2018 közepéig tartó határidőt javasol a megkülönböztetésmentességi rendelkezés alkalmazására. A szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokkal kapcsolatos, nem audiovizuális online tartalomszolgáltatás esetében, jelen szakaszban nem kell alkalmazni a megkülönböztetésmentességi rendelkezést, jóllehet a felülvizsgálat ki fog térni az e szolgáltatásokra való kiterjesztés lehetőségére. A Bizottság párbeszédet folytat majd az érdekeltekkel e felülvizsgálat előkészítése érdekében, többek között a már összegyűjtött bizonyítékok és információk alapján. Mindazonáltal más szabályokat – például az online interfészekhez való hozzáférés letiltásának tilalmát, a fogyasztók hozzájárulása nélküli átirányítás tilalmát, valamint a fizetési eszközökkel kapcsolatos megkülönböztetés tilalmát – kezdettől fogva alkalmazni fognak ezekre a szolgáltatásokra.

Áruk kiszállítás nélküli értékesítése

Áruk értékesítésekor a kereskedő nem alkalmazhat megkülönböztetést a vevőivel szemben. Bár a kereskedő nem lesz köteles az árukat leszállítani a vevő országába (tekintettel a potenciálisan magas szállítási költségekre), amellett, hogy a fogyasztói jogi irányelvnek megfelelően egyértelműen és olvashatóan tájékoztatja a vevőt a meglévő szállítási korlátozásokról, a vevő számára ugyanazokat a teljesítési opciókat 25 is biztosítana kell, amelyeket a helyi vevők számára kínál (pl. az adott országon belül a vevő által megadott címre történő szállítás, gyűjtőponton való átvétel, stb.). A Bizottság csomagkézbesítési javaslata (lásd a fenti szakaszt) foglalkozik a határon túli szállítás és visszaküldés megfizethetőségével, különösen a kkv-k és a fogyasztók esetében, kiváltképpen a mezőgazdasági- és peremterületeken.

Az elektronikusan nyújtott szolgáltatások igénybevétele

A szolgáltatás igénybevevője megkülönböztetésmentesen vásárolhat határon átnyúló, elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat, pl. számítási felhő szolgáltatásokat, adatraktározást, webhely-szolgáltatást, távoli rendszeradminisztrációt, szűrők telepítését, tűzfalakat, szalaghirdetés-blokkolókat stb. 26 Ugyanakkor az említett szolgáltatások sajátos jellemzői alapján, valamint azért, hogy lehetőséget adjon a szolgáltatóknak a változásokra való felkészülésre, a Bizottság 2018 közepéig elhalasztotta az elektronikusan nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó megkülönböztetés tilalmát. E szolgáltatások esetében nincs szükség fizikai leszállításra.

A szolgáltatás igénybevevőjének tagállamától eltérő tagállamban igénybe vett szolgáltatások

A kereskedők nem utasíthatják vissza az értékesítést, illetve azonos értékesítési ponton (így weboldalakon) az árak, illetve más feltételek tekintetében nem tehetnek különbséget a szolgáltatás igénybevevői között azok állampolgárságával, tartózkodási vagy letelepedési helyével kapcsolatos okokból, ha a szolgáltatás igénybevevője a szóban forgó szolgáltatást a saját tagállamán kívül használja fel vagy veszi igénybe (pl. koncertjegyek, szállásbérlés, autókölcsönzés). A kereskedők továbbra is jogosultak arra, hogy a különböző weboldalakon eltérő árakat adjanak meg, a szolgáltatás igénybevevői azonban megválaszthatják, hogy melyik weboldalon kívánnak vásárolni anélkül, hogy megkülönböztetés érné őket.

Megkülönböztetésmentesség a fizetések során

A területi alapú tartalomkorlátozásra vonatkozó kezdeményezés nem kötelezi a kereskedőket valamely konkrét fizetési eszköz elfogadására, azonban olyan követelményt tartalmaz, hogy a kereskedők nem utasíthatják el a fizetést vagy alkalmazhatnak egyéb eltérő fizetési feltételeket a vevő állampolgárságával, tartózkodási vagy letelepedési helyével kapcsolatos okokból olyan helyzetekben, amikor a kereskedő szigorú ügyfél-azonosítási eljárást igényelhet, és a fizetés a kereskedő által elfogadott pénznemben történik. A kereskedők nem utasíthatják el a más országokban kibocsátott fizetési eszközöket (pl. a betéti vagy hitelkártyákat), ha elfogadják a saját országukban a vevők számára kibocsátott ugyanilyen típusú fizetési eszközöket.

4Megfizethető csomagkézbesítési megoldások

A megfizethető és magas színvonalú csomagkézbesítési szolgáltatások rendkívül lényegesek annak biztosításához, hogy a fogyasztók igénybe vegyék határon átnyúló online értékesítést. „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című állásfoglalásában 27 az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem sikerének előfeltételei a hozzáférhető, megfizethető, hatékony és magas színvonalú szállítási szolgáltatások. Emellett támogatta az árak átláthatóságának javítására és a határokon átnyúló csomagkézbesítési piac zökkenőmentes működését célzó szabályozói felügyelet fokozására irányuló intézkedéseket.

A fogyasztók és a kisvállalkozások arról számolnak be, hogy a magas csomagkézbesítési árak megakadályozzák őket abban, hogy többet értékesítsenek vagy vásároljanak más tagállamokban 29 . Előfordul, hogy látszólag hasonló tagállamok összehasonlítható távolságokra vonatkozó árai jelentősen eltérnek egymástól anélkül, hogy nyilvánvaló költségtényezők indokolnák ezt. Az elektronikus kereskedőket és fogyasztókat terhelő magas határon túli szállítási árak tehát különösen a távoli területeken és a kkv-k esetében akadályozzák határon átnyúló elektronikus kereskedelmet. A kis mennyiségek rontják az alkupozíciót, ennek következtében magasabb árakat és kevesebb szállítási lehetőséget kínálnak az e-kiskereskedők és az egyének számára. Sok nemzeti szabályozó hatóság korlátozott felhatalmazással rendelkezik a határon átnyúló csomagkézbesítési piac ellenőrzésére, és ennek eredményeként nem állnak rendelkezésre információk az esetleges piaci elégtelenségekről vagy egyéb szabályozási nehézségekről.

A csomagkézbesítésről szóló javaslat konkrétan az alábbiakra irányul:

A díjak és végdíjak átláthatóságának növelése a más országba irányuló egyes csomagkézbesítési szolgáltatások esetében, valamint annak előírása, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok értékeljék a más országba való szállítás egyes díjainak megfizethetőségét. A javaslat gondoskodik arról, hogy a megfizethetőség értékelése továbbra is szigorúan arányos legyen a kitűzött céllal;

A felügyelet javítása azáltal, hogy (bizonyos méret felett) minden csomagkézbesítési szereplőt köteleznek arra, hogy az alapvető statisztikai adatokat benyújtsa a nemzeti szabályozó hatóságoknak;

A verseny ösztönzése olyan módon, hogy előírják harmadik fél átlátható és megkülönböztetésmentes hozzáférését a több országra kiterjedő csomagkézbesítési szolgáltatásokhoz és/vagy az egyetemes szolgáltatók infrastruktúrájához, amennyiben az utóbbi a végdíjakra vonatkozó többoldalú megállapodásokat köt.

Ez ösztönözni fogja a versenyt, valamint eredményesebbé és következetesebbé teszi a csomagkézbesítési piac szabályozói felügyeletét. A díjak átláthatóságának erősítése elősegíti az indokolatlan díjkülönbségek csökkentését, valamint az egyének és a kisvállalkozások által fizetett díjak mérséklését, különösen a távoli területeken.

A javaslat kiegészíti az érdekeltek (pl. a nemzeti postai szolgáltatók) által a közlemúltban indított, nagyrészt önszabályozási jellegű azon egyéb kezdeményezéseket, amelyek a több országra kiterjedő csomagkézbesítési szolgáltatások minőségének és kényelmi jellegének javítására irányulnak. E javaslat a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló javaslattal együtt új piaci lehetőségeket teremt azon szereplők számára, amelyek szeretnének aktívan bekapcsolódni a határon átnyúló elektronikus kereskedelembe.

5Eredményes határon átnyúló fogyasztóvédelem

A 2004-ben elfogadott, a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet Európa-szerte megerősítette a fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesítését, azonban a legfontosabb online fogyasztói piacokon változatlanul nagy arányban nem tartják be a legfontosabb fogyasztóvédelmi szabályokat. A jelenlegi keretet korszerűsíteni kell ahhoz, hogy határozottabb és gyorsabb mechanizmusokat biztosítsanak az említett jogszabályok határozott és egységes, az Unió egészére és különösen a digitális egységes piacra kiterjedő érvényesítéséhez.

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendeletnek az uniós fogyasztóvédelmi vívmányok határon átnyúló jogérvényesítési eszközeként történő értékelése során több hiányosságra derült fény. A kölcsönös segítségnyújtási mechanizmusok nem elégségesek, és az egész Unióra kiterjedő, széles körű jogsértésekre való reagálás gyenge hatékonyságú, kiváltképpen, ha digitális környezetben követik el azokat. Az ilyen jogsértések feltárása rendkívül gyakran nehéz és lassú. Végül a nemzeti jogérvényesítési tervek nem biztosítanak kellő prioritást és forrásokat a határon átnyúló piacokkal kapcsolatos jogérvényesítési intézkedésekhez.

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló javasolt új rendelet:

Megerősített és hatékonyabb jogérvényesítési együttműködési keretet biztosít, amely fokozza majd a jogbiztonságot, különösen határokon átnyúló tevékenységeket végző kereskedők és fogyasztók esetében;

További hatáskörök révén lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy együttesen és gyorsabban lépjenek fel a széles körű online jogsértések megfékezésére (pl. a jogsértő weboldalakat blokkoló ideiglenes intézkedések); valamint

A Bizottság által koordinált egységes eljárást biztosít, amennyiben a problémák uniós dimenzióval rendelkeznek.

Az említett elemek a fogyasztói jog határozott és következetes érvényesítése révén minden bizonnyal erősítik majd a jogbiztonságot az egységes piacon. Emellett várhatóan csökkenteni fogják az egységes piacon működő vállalatok megfelelési költségeit. Amennyiben a problémák uniós dimenzióval rendelkeznek, egyablakos ügyintézési módszer alkalmaznak majd az érintett vállalkozás érdekében történő jogérvényesítéshez, azzal a céllal, hogy gyorsan teljesítsék a kötelezettségvállalásokat és elkerüljék a fogyasztókat érő tartós károkat.

A rendelet melléklete felsorolja azokat a jogszabályokat, amelyek a fogyasztóvédelmi együttműködési mechanizmus által lefedett fogyasztói érdekeket védik. Ezt a mellékletet rendszeresen frissítik, amikor új jogszabályokat hoznak létre, a területi alapú tartalomkorlátozásról és a megkülönböztetés egyéb formáiról szóló, fenti jogalkotási javaslat vonatkozásában elfogadottakhoz hasonlóan. Az új fogyasztóvédelmi együttműködési rendelet hatókörének kiterjesztése és hatékonyságnak fokozása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy az uniós joganyagba foglaljanak bele további olyan jogi aktusokat, amelyek szintén fogyasztóvédelemi célokat szolgálnak 31 .

Az egységes piacon belüli pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó elektronikus kereskedelem fejlesztése céljából a Bizottság azt javasolja, hogy a jelzáloghitel-irányelvet 32 és a fizetési számlákról szóló irányelvet 33 is vegyék fel a rendelet mellékletébe annak érdekében, hogy a szabályozók jogosultak legyenek együttesen fellépni olyan esetekben, amikor az említett irányelvek alapján nyújtott szolgáltatások nem felelnek meg e jogszabályok fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek.

6A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvről szóló iránymutatás

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv egyike a tisztességes elektronikus kereskedelmi ügyleteket ösztönző legfontosabb jogszabályoknak. Az irányelv ugyanis rendkívül tág hatályának köszönhetően (az összes gazdasági ágazatra, fizikai és elektronikus környezetben is alkalmazandó) kulcsfontosságú jogalapot nyújt annak biztosítására, hogy a fogyasztókat nem vezetik féle, illetve nem alkalmaznak agresszív marketingtechnikákat velük szemben, továbbá hogy a kereskedők által megfogalmazott és az Unión belüli fogyasztókat célzó kereskedelmi állítások egyértelműek, pontosak és megalapozottak.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv online környezetben való alkalmazására vonatkozó új iránymutatás 34 különösen az alábbi kérdésekkel foglalkozik:

A dokumentum kifejti, hogy bármely „kereskedőnek” minősülő, és fogyasztóknak kínált áruk, szolgáltatások vagy digitális tartalom reklámozásához, értékesítéséhez vagy szállításához közvetlenül kapcsolódó fogyasztói (B2C) tevékenységeket folytató platformnak gondoskodnia kell arról, hogy saját kereskedelmi gyakorlatai teljes mértékben megfeleljenek ennek az irányelvnek.

Az iránymutatás tisztázza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv és az elektronikus kereskedelmi irányelv közötti kölcsönhatást. Az online platformok 35 szakmai gondossági kötelezettsége 36 , hogy saját tevékenységi területükön (közvetítési szolgáltatások) belül megfelelő intézkedéseket hozzanak, amelyek – noha nem jelentenek általános ellenőrzési vagy tényfeltárási kötelezettséget – lehetővé teszik harmadik fél kereskedők számára, hogy megfeleljenek az uniós fogyasztói és marketingjognak, valamint elősegítik, hogy a felhasználók megértsék, hogy kivel kötnek szerződést. Például az ilyen intézkedések közé tartozhat i. annak lehetővé tétele, hogy az érintett harmadik fél kereskedők jelezzék a felhasználóknak, hogy ők kereskedők; ii. a fogyasztók egyértelmű tájékoztatása arról, hogy az uniós fogyasztói és marketingjog kizárólag akkor alkalmazandó, ha e harmadik fél szállítók kereskedők, iii. a weboldalak olyan kialakítása, hogy a harmadik fél kereskedők információkat adhassanak a felhasználóknak arról, hogy betartják az uniós fogyasztói és marketingjogot.

A dokumentum tisztázza, hogy ha a kereskedőként eljáró és fogyasztói (B2C) kereskedelmi gyakorlatot folytató online platformok nem tartják be e szakmai gondossági kötelezettségeket, akkor megállapítható, hogy saját kereskedelmi tevékenységeik tekintetében megsértik az uniós fogyasztói és marketingjogot, ha félrevezették vagy valószínűsíthetően félrevezették a fogyasztókat. E saját tevékenységük tekintetében az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv alapján nem hivatkozhatnak a közvetítők felelősség alóli mentességére, mivel ez a mentesség kizárólag a mások kérésére tárolt információk vonatkozásában alkalmazandó. Hasonlóképpen, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv értelmében a keresőmotorok kötelesek a fizetett hirdetéseket világosan elkülöníteni a természetes keresési eredményektől.

A dokumentum figyelembe veszi az ár-összehasonlító eszközökkel foglalkozó, több érdekelt félből álló csoport által elfogadott elveket. A csoport a jelentős iparági és fogyasztói képviselőkből, ár-összehasonlító eszközök üzemeltetőiből és nemzeti hatóságokból állt, tevékenységét a Bizottság koordinálta. Az ár-összehasonlítási szolgáltatók a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv átláthatósági és szakmai gondossági követelményein túlmenően támogatják az említett önszabályozási elveket, amelyek értelmében kötelezettséget vállalnak üzleti modelljük különleges átláthatóságára, valamint arra, hogy megfelelően nyilvánosságra hozzák azokhoz a kereskedőkhöz fűződő kereskedelmi kapcsolataikat, amelyek termékeit összehasonlítják a platformjaikon.

Az iránymutatás emellett említést tesz a környezetbarátságra vonatkozó állításokkal foglalkozó, több érdekelt félből álló csoport által elfogadott „megfelelési kritériumokra”, hogy elősegítse a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv alkalmazását és érvényesítését a félrevezető és megalapozatlan, környezetbarátságra vonatkozó állításokkal szemben, valamint azt, hogy világos, releváns és hiteles fogyasztói tájékoztatást nyújtsanak.

Végezetül a felülvizsgált iránymutatás tisztázza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv és az ágazatspecifikus uniós jogszabályok – így olyan, viszonylag újonnan elfogadott jogszabályok, mint a fogyasztói jogi irányelv és az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatás együttesekről szóló felülvizsgált irányelv – közötti kölcsönhatást. A dokumentum az utóbbi jogszabályra utalva és a felülvizsgált iránymutatás 2015-ös elfogadása alkalmával az Európai Parlamenttel szemben vállalt kötelezettségének megfelelően kifejti, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv hatálya alá bevonhatók azon gyakorlatok, amelyek szerint az utazási és szállítási ágazat kereskedői nem egyértelműen vagy félreérthetően kínálnak szolgáltatásokat a fogyasztóknak, például oly módon, hogy elrejtik a fogyasztó elől azt az opciót, vagy megnehezítik annak választását, hogy nem foglal le semmilyen kiegészítő utazási szolgáltatást.

Az ezen elektronikus kereskedelmi csomagba foglalt legfontosabb négy kezdeményezésen túl az alábbi szakaszok két egyéb DSM javaslatot ismertetnek, amelyek a Bizottság átfogó módszerének részét képezik és komoly előnyt jelentenek az elektronikus kereskedelem számára.

7Egyszerű és hatékony határon átnyúló szerződési szabályok a fogyasztók és a vállalkozások számára

A határon átnyúló kereskedelem megkönnyítése érdekében a Bizottság 2015 decemberében az alábbiakra vonatkozó – közleménnyel kísért 37 – javaslatokat fogadta el: i. a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelv 38 , valamint ii. az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelv 39 . Ezek a javaslatok az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságára vonatkozó rendeletre irányuló javaslattal 40 együtt a digitális egységes piaci stratégia keretében elfogadott első új jogalkotási kezdeményezések voltak. Elfogadásukat követően a két irányelv teljes körűen és célzottan harmonizálja majd a digitális tartalom szolgáltatására, valamint az áruk internetes és egyéb távértékesítésére vonatkozó legfontosabb, kötelezően biztosítandó alapvető fogyasztói jogokat. Az alábbiak révén támogatják majd az elektronikus kereskedelmet:

A szerződési jogok különbözőségéből adódó költségek csökkentése: A javaslat biztosítani fogja, hogy minden tagállamban azonosak legyenek a hibás árukra és a digitális tartalomra vonatkozó alapvető fogyasztói szerződési jogi szabályok;

Jogbiztonság teremtése a vállalkozások számára: A mostani helyzettel szemben, amikor összetett jogi keret határozza meg a tevékenységüket, a vállalkozások azonos fogyasztói szerződési szabályozás alapján fognak digitális tartalmat szolgáltatni vagy árukat értékesíteni az interneten az egész Unióban;

Az Unión belüli online vásárlás előnyössé tétele a fogyasztók számára: A fogyasztókat az Unió egész területén egyértelmű, teljes mértékben harmonizált jogok fogják megilletni, ezért nagyobb bizalmuk lesz a digitális tartalmakhoz való határokon átnyúló hozzáférés vagy a határokon átnyúló áruvásárlás során;

A fogyasztók által hibás digitális tartalommal összefüggésben elszenvedett kár enyhítése: A mostani helyzettel szemben, amikor nincsenek az Unió egész területén érvényes, kifejezetten a digitális tartalomszolgáltatásra vonatkozó szerződéses szabályok, a fogyasztók egyértelmű, és kifejezetten a digitális tartalomra vonatkozó jogokkal fognak rendelkezni a digitális tartalom kapcsán felmerülő problémák esetében. Ez jogorvoslati lehetőséget fog biztosítani számukra, enyhítve a hibás digitális tartalom vásárlásából eredő, a jelenlegi helyzetben bekövetkező kárukat.

8A vállalkozásokra háruló, az eltérő héaszabályozásokból eredő adminisztratív terhek csökkentésére:

Ami a hozzáadottérték-adót illeti, a több különböző nemzeti rendszernek való megfelelésből adódó problémák ténylegesen akadályozzák a (fizikai és az elektronikus) határon túli értékesítésbe beszállni kívánó vállalkozásokat. A „teljesítési helyre” vonatkozó új szabályok hatálybalépésével 2015. január 1-je óta a távközlési, a műsor- és az elektronikus szolgáltatásokra érvényes hozzáadottérték-adót nem a szolgáltató, hanem a fogyasztó székhelye vagy lakóhelye alapján számítják fel.

Ezzel párhuzamosan az érintett vállalkozások költségeinek és adminisztratív terheinek csökkentése érdekében elektronikus nyilvántartásba vételi és fizetési rendszert (szűkített egyablakos ügyintézés) alakítottak ki. A Bizottság 2016-ban többek között az alábbi jogalkotási javaslatokat terjeszti majd elő a vállalkozásokra háruló, az eltérő héaszabályozásokból eredő adminisztratív terhek csökkentésére:

a jelenlegi szűkített egyablakos ügyintézés kiterjesztése az anyagi javak Unión belüli és harmadik országbeli online értékesítésére. A vállalkozások ahelyett, hogy az ügyfél lakó-/székhelye szerint jelentik be és fizetik a hozzáadottérték-adót az egyes tagállamoknak, átállhatnának a saját tagállamban történő egységes bejelentésre és fizetésre;

az egész Unióra kiterjedő, közös egyszerűsítési intézkedés (héa-határérték) bevezetése az induló elektronikus kereskedelmi kisvállalkozások segítése érdekében;

annak lehetővé tétele, hogy a székhely szerinti ország végezze az ellenőrzést, és héa-szempontból a több tagállamban is működő vállalkozásokat egyszer ellenőrizzék;

a harmadik országbeli beszállítók kis importszállítmányaira érvényes héamentesség megszüntetése.

Ezek az intézkedések azt hivatottak biztosítani, hogy a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos kérdések többé ne jelentsenek akadályt a határon átnyúló elektronikus kereskedelemre nézve.

9Következtetés

Az ezen elektronikus kereskedelemi intézkedéscsomagba foglalt javaslatok, valamint a digitális szerződésekre vonatkozó javaslatok, és a soron következő hozzáadottérték-adó egyszerűsítési javaslatok mindegyike arra hivatott, hogy jelentősen hozzájáruljon annak ösztönzéséhez, hogy fokozódjon határon átnyúló elektronikus kereskedelem Európában. Intézkedéscsomagként még erőteljesebb hatást fejtenek ki. Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megelőzésére irányuló intézkedéseket a jogérvényesítés javításának, a csomagkézbesítés versenyképesebb árazásának, a szerződési jogi szabályok harmonizálásának és a hozzáadottérték-adó egyszerűsítésének kell kísérnie. A Bizottság határozottan ajánlja, hogy az érdekeltek, az Európai Parlament és a Tanács egymást kiegészítő szabályként mérlegelje ezeket az intézkedéseket, valamint sürgeti azok gyors elfogadását a jogalkotási eljárás során, tekintve hogy gyorsan el kell távolítani a fennmaradó akadályokat. A különböző javaslatok a teljes csomag lényegi alkotóelemeit képezik, amelyek mindegyikére szükség van a határon átnyúló elektronikus kereskedelem összes előnyének kibontakoztatásához.

(1)

      http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/06/26-euco-conclusions/  

(2)

      http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2016-0009+0+DOC+XML+V0//HU  

(3)

     Valamennyi adat forrása: Európai elektronikus kiskereskedelmi jelentés 2015. Európai elektronikus kereskedelem, kivéve Bulgáriát, Ciprust, Horvátországot, Litvániát, Luxembourgot, Máltát, Szlovéniát és Szlovákiát, amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. http://www.ecommerce-europe.eu 29. o.

(4)

     Duch-Brown, N. and B. Martens (2015), The European Digital Single Market: Its Role in Economic Activity in the EU. (Az európai digitális egységes piac: e piacnak az EU-n belüli gazdasági tevékenységben játszott szerepe). JRC/IPTS Digital Economy Working Paper 2015/17. Elérhető itt: https://ec.europa.eu/jrc/sites/default/files/JRC98723.pdf  

(5)

     Eurostat, a vállalkozások IKT-használatára vonatkozó közösségi felmérés (amely a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki). Az adat a NACE (REV. 2) 10_G47 kategóriára utal: Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű és motorkerékpár). A teljes vállalkozási szférában (kivéve a pénzügyi szektort) az elektronikus kereskedelem árbevételének részesedése 2015-ben a teljes árbevétel 17 %-át tette ki.

(6)

     COM(2015) 192 final.

(7)

     COM(2015) 550 final.

(8)

     SWD(2016) 70 final; Próbavásárlásos felmérés az európai digitális egységes piacon meglévő területi korlátozásokról és a területi alapú tartalomkorlátozásról: http://ec.europa.eu/consumers/consumer_evidence/market_studies/docs/geoblocking-exec-summary_en.pdf ; Jelentés a nyilvános konzultációról: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/full-report-results-public-consultation-geoblocking  

(9)

     2000/31/EK irányelv.

(10)

   2011/83/EU irányelv.

(11)

     Eurostat, a vállalkozások IKT-használatára vonatkozó közösségi felmérés (amely a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki). Az adat a NACE (REV. 2) 10_G47 kategóriára utal: Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű és motorkerékpár).

(12)

     Eurostat, a vállalkozások IKT-használatára vonatkozó közösségi felmérés (amely a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki). Az adat az egész vállalkozói szférára utal (a pénzügyi szektor kivételével).

(13)

     Eurostat, közösségi felmérés a háztartások és magánszemélyek ikt használatáról, 2015 (isoc_ec_ibuy).

(14)

      http://www.retailresearch.org/onlineretailing.php

(15)

     SWD (2016) 166.

(16)

     SWD (2015) 100.

(17)

     COM/2015/0634 final; COM/2015/0635 final.

(18)

     2005/29/EK irányelv.

(19)

     2006/123/EK irányelv.

(20)

     Az audovizuális tartalom nem tartozik a szolgáltatási irányelv hatálya alá, és ezért kizárták a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló kezdeményezés hatálya alól.

(21)

   Európai Bizottság, Próbavásárlásos felmérés az európai digitális egységes piacon meglévő területi korlátozásokról és a területi alapú tartalomkorlátozásról, 2016. május. http://ec.europa.eu/consumers/consumer_evidence/market_studies/docs/geoblocking-exec-summary_en.pdf  

(22)

     SWD(2016) 70 final.

(23)

     A 397. Eurobarométer gyorsfelmérés (2015), „Consumer attitudes towards cross-border trade and consumer protection” (A fogyasztók viszonyulása a határon átnyúló kereskedelemhez és a fogyasztóvédelemhez),( http://ec.europa.eu/COMMFrontOffice/PublicOpinion/index.cfm/Survey/getSurveyDetail/instruments/FLASH/surveyKy/2031 ).

(24)

      https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/full-report-results-public-consultation-geoblocking  

(25)

     2011/83/EU irányelv.

(26)

     A digitális egységes piac keretén belüli „szabad adatáramlási” kezdeményezésre vonatkozó soron következő javaslat részeként a Bizottság kezelni fogja e szolgáltatások igénybevételének esetleges olyan korlátozásait is, amelyek az adatok helyére vonatkozó követelményeken alapulnak.

(27)

      http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2016-0009+0+DOC+XML+V0//HU  

(28)

     A csomagküldési listaárak ökonometriai elemzése (Université Saint-Louis Bruxelles, 2015. november), http://ec.europa.eu/growth/sectors/postal-services/studies/index_en.htm  

(29)

      http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=8169

(30)

     COM(2016) 284.

(31)

     Ez a szolgáltatási irányelv megkülönböztetésmentességi rendelkezését (2006/123/EK, 20. cikk), a vasúti utasok jogait (1371/2007/EK rendelet), a fogyatékkal élő légi utasok jogait (1107/2006/EK rendelet), valamint a légi szolgáltatások üzemeltetésének közös szabályait (1008/2008/EK rendelet) érinti.

(32)

     2014/17/EU irányelv.

(33)

     2014/92/EU irányelv.

(34)

     SWD(2016) 163.

(35)

     Akik „kereskedőnek” minősülnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv értelmében.

(36)

     A platformok fogyasztókra irányuló saját kereskedelmi gyakorlatai tekintetében.

(37)

     COM/2015/0633 final.

(38)

     COM/2015/0634 final.

(39)

     COM/2015/0635 final.

(40)

     COM/2015/0627 final.