EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.30.

COM(2016) 268 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Éves jelentés az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról

{SWD(2016) 162 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Éves jelentés az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról

1.Bevezetés

2015. július 1-jén immár négy éves lett az Európai Unió és tagállamai, valamint a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Korea) közötti szabadkereskedelmi megállapodás. A szabadkereskedelmi megállapodást ideiglenes jelleggel 2011 júliusától alkalmazzák. Az EU-tagállamok megerősítését követően hivatalosan 2015. december 13-án lépett hatályba.

Az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás a szabadkereskedelmi megállapodások széles körű és átfogó jellegű új generációjának egyik első képviselője. Egyben ez az EU első ázsiai országgal kötött kereskedelmi megállapodása, és az EU eddigi legambiciózusabb szabadkereskedelmi megállapodása.

A szabadkereskedelmi megállapodás első módosítása már megtörtént. 2014. márciusban írták alá, és 2014. május 26. óta ideiglenesen alkalmazzák a szabadkereskedelmi megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét, amelynek célja, hogy figyelembe vegye Horvátország uniós csatlakozását. A megállapodás 2016. január 1-jén lépett hatályba.

A szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásáról ez a negyedik, az Európai Unió és tagállamai és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás kétoldalú védzáradékának végrehajtásáról szóló, 2011. május 11-i 511/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 előírásai szerint készített éves jelentés. Az említett rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság éves jelentést tesz közzé a megállapodás alkalmazásáról és végrehajtásáról. A Bizottságnak emellett, a 3. cikk (3) bekezdése értelmében éves ellenőrzési jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az érzékeny ágazatokat és az ellenőrzés alá vont ágazatokat érintő, Koreából származó behozatal naprakész statisztikáiról. E jelentés egyszerre tesz eleget az említett két jelentéstételi kötelezettségnek. Az ellenőrzés alá tartozó ágazatokon belül az Unióba irányuló, Koreából származó import alakulását, valamint a vámvisszatérítésre vonatkozó külön ellenőrzés eredményeit az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentum mutatja be.

A jelentés emellett áttekintést ad a szabadkereskedelmi megállapodás alapján létrehozott különböző bizottságok és munkacsoportok tevékenységéről, amelyek feladata a megállapodás végrehajtásának figyelemmel kísérése. Mivel e bizottságok és munkacsoportok többsége 2015 második felében ült össze, e jelentés a 2014 júliusától 2015 decemberéig tartó időszakot öleli fel. A kereskedelmi statisztikák elemzése a végrehajtás negyedik évét, azaz a 2014. júliustól 2015. júniusig terjedő időszakot öleli fel, ami teszi lehetővé a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybelépését megelőző tizenkét hónapos időszakkal való összehasonlítást, míg a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáért felelős szervek tevékenységeinek összefoglalása a 2015. évi naptári évre vonatkozik.

2.Átfogó értékelés: a kereskedelem alakulása a szabadkereskedelmi megállapodás négyéves alkalmazását követően

2.1.Az elemzés módszertana

Az EU és Korea közötti kétoldalú árukereskedelmi forgalom alábbi elemzése a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának negyedik évi (2014. július–2015. június) adatait hasonlítja össze a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését és ideiglenes alkalmazását megelőző 12 hónapos időszak (2010. július–2011. június) adataival.

A szolgáltatáskereskedelem tekintetében az elemzés a 2014-ig terjedő éves adatokon alapul.

Megjegyzendő, hogy a kereskedelmi forgalomban tapasztalható változások hátterében nem kizárólag a szabadkereskedelmi megállapodás áll, hiszen a kereskedelmi forgalomra egyéb tényezők is hatást gyakorolnak. Az alábbiakban ismertetett számok azonban megfelelő jelzést adnak a szabadkereskedelmi megállapodás eddigi működéséről.

2.2.Az árukereskedelem átfogó alakulása

A Koreába irányuló uniós export 55 %-kal, a szabadkereskedelmi megállapodást megelőző 12 hónapos időszakban megvalósult 30,6 milliárd EUR-ról, a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának negyedik évében 47,3 milliárd EUR-ra nőtt. Az éves exportnövekedés 15 % volt a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának első évében 2 , 8 %–9 % a második és harmadik évében, és 14 % a negyedik évében.

A szabadkereskedelmi megállapodás által teljes egészében vagy részben liberalizált termékek Koreába irányuló uniós exportja 57, illetve 71 %-kal nőtt a megállapodás hatálybalépését megelőző tizenkét hónapos időszakhoz képest (8,8 milliárd EUR-val és 1,7 milliárd EUR-val), míg a legnagyobb kedvezmény elve alapján nulla százalékos vámtétel alá tartozó termékek uniós exportja 25 %-kal nőtt (1,9 milliárd EUR). E termékeknek a világ más részeibe irányuló uniós exportja 3 19 %-kal növekedett a teljes egészében liberalizált termékek, 26 %-kal növekedett a részben liberalizált termékek és 13 %-kal növekedett a legnagyobb kedvezmény elve alapján nulla százalékos vámtétel alá tartozó termékek esetében.

1. ábra: A Koreába irányuló uniós export és az onnan származó import 2010. július és 2015. június között (milliárd EUR-ban)

Forrás: EUROSTAT-COMEXT (2015. októberi adatok)

A szabadkereskedelmi megállapodás negyedik évében a Koreából származó uniós import összesen 40,0 milliárd EUR-t tett ki, ami a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakhoz képest 5 %-os növekedést jelent. Az alkalmazás harmadik és negyedik évében az import évente 6 %-kal növekedett, míg a második évben az import az előző évhez képest 6 %-kal csökkent.

Említést érdemel, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának negyedik évében a Koreából származó uniós import a világ más részeiről származó, az előző évhez képest 2 %-kal növekedő uniós importhoz képest gyorsabban nőtt.

A szabadkereskedelmi megállapodás által teljes egészében vagy részben liberalizált termékek Koreából származó uniós importja 35, illetve 64 %-kal nőtt a megállapodás hatálybalépését megelőző tizenkét hónapos időszakhoz képest (5,0 milliárd EUR-val és 0,5 milliárd EUR-val), míg a legnagyobb kedvezmény elve alapján nulla százalékos vámtétel alá tartozó termékek Koreából származó uniós importja 29 %-kal csökkent (5,8 milliárd EUR-val).

Összességében véve a Koreával szemben a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőző tizenkét hónapos időszak során fennálló 7,6 milliárd EUR-s kereskedelmimérleg-hiány 7,3 milliárd EUR-s kereskedelmimérleg-többletbe fordult át a szabadkereskedelmi megállapodás negyedik évében.

Korea teljes importján belül az uniós import részaránya a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőző 9 %-ról 13 %-ra nőtt a szabadkereskedelmi megállapodás negyedik évében. Ugyanezen időszak folyamán a Koreából származó teljes exporton belül az uniós részarány 11 %-ról valamivel 9 % alá csökkent 4 .

2.3. Ágazati hatások

Az Unióba irányuló export tekintetében a legfontosabb termékkategóriák a következők:

A „gépek és berendezések” (16. sz. HR-kód 5 ) exportja 24 %-kal növekedett és a Koreába irányuló teljes uniós export 30 %-át teszi ki.

A „szállítás céljára szolgáló felszerelések” (17. sz. HR-kód) exportja 134 %-kal növekedett és a Koreába irányuló teljes uniós export 21 %-át teszi ki.

A „vegyipari termékek” (06. sz. HR-kód) exportja 21 %-kal növekedett és a Koreába irányuló teljes uniós export 12 %-át teszi ki.

A következő egyéb termékkategóriákban növekedett jelentősen az uniós export 2011 júliusa óta: „ásványi termékek” (05. sz. HR-kód) 6 ), „gyöngyök és nemesfémek” (14. sz. HR-kód), „lábbeli” (12. sz. HR-kód) és „fa” (09. sz. HR-kód).

A Koreába irányuló uniós export jelenlegi szintje 2,8 milliárd EUR vám megfizetését tette volna szükségessé, ha a megállapodás nem lépett volna hatályba 7 .

Ami a Koreából származó uniós importot illeti, a fő termékkategóriák a következők:

A „gépek és berendezések” importja 16 %-kal csökkent és a Koreából származó uniós import 36 %-át teszi ki.

A „szállítás céljára szolgáló felszerelések” importja a Koreából származó teljes uniós import 26 %-át teszi ki, és ennek értéke ingadozott a négy év során: 2015 júniusában közel ugyanazon a szinten állt, mint 2011 júniusában.

Jelentős növekedés volt megállapítható a „vegyipari termékek” és „műanyagok” (07. sz. HR-kód) uniós importjában, amelyek 115, illetve 59 %-kal növekedtek a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépése óta.

2.4.A gépjárművek és gépjármű-alkatrészek kétoldalú kereskedelme

A gépjárművek Koreába irányuló uniós exportja (8703. sz. HR-kód) 206 %-kal nőtt: a megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakban megvalósult 2,0 milliárd EUR-ról (74 600 egység) a szabadkereskedelmi megállapodás negyedik éve folyamán elért 6,1 milliárd EUR-ra (210 900 egység), ami a Koreába irányuló teljes uniós export 13 %-ának felel meg. Az éves exportnövekedés 35 % körül alakult a szabadkereskedelmi megállapodás második és harmadik évében, míg a negyedik évben 61 % volt.

A Koreából származó uniós import 53 %-kal – 2,6 milliárd EUR-ról 4,0 milliárd EUR-ra –, illetve az importált egységek tekintetében 13 %-kal – 300 000-ről 339 000 egységre – nőtt. A teljes növekedés (53 %) a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának első évében következett be. A gépjárművek a Koreából származó teljes uniós import 10 %-át teszik ki.

2. ábra: A gépjárművek Koreába irányuló uniós exportja és onnan származó importja 2010. július és 2015. június között (milliárd EUR-ban)

Forrás: EUROSTAT-COMEXT (2015. októberi adatok)

A gépjármű-alkatrészek Koreába irányuló uniós exportja 8 mintegy 1,2 milliárd EUR-t tett ki a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának negyedik évében, ami 18 %-os növekedést jelent a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakhoz képest. A legnagyobb éves növekedés (12 %) a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának negyedik évében következett be.

A gépjármű-alkatrészek Koreából származó uniós importja 36 %-kal, a szabadkereskedelmi megállapodást megelőző 12 hónapos időszakban megvalósult 2,2 milliárd EUR-ról, a szabadkereskedelmi megállapodás negyedik évében 3,0 milliárd EUR-ra nőtt. Az import 23 %-kal növekedett a szabadkereskedelmi megállapodás első évében, amelyet követően 13 %-os csökkenés történt a második évben és 12 %-os éves növekedésre került sor a harmadik és negyedik évben.

2.5. Szolgáltatáskereskedelem és közvetlen külföldi befektetés (kkb)

2014-ben a szolgáltatások uniós exportja 11,9 milliárd EUR-nak felelt meg, ami 11 %-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor a szolgáltatások Koreából származó uniós importja 6,0 milliárd EUR-t tett ki, ami 4 %-os emelkedést jelent 2013-hoz képest. A Koreával folytatott uniós szolgáltatáskereskedelem az Unión kívüli szolgáltatáskereskedelem 1 %-át teszi ki.

1. táblázat: EU és Korea teljes szolgáltatáskereskedelme (millió EUR-ban)

Forrás: Eurostat (fizetési mérleg)

2014-ben az EU-ból Koreába kifelé irányuló közvetlen külföldi befektetések állománya 43,7 milliárd EUR-nak felelt meg, míg a Koreából az EU-ba befelé irányuló közvetlen külföldi befektetések állománya 20,3 milliárd EUR-t tett ki (35 %-os növekedés az előző évhez képest). E számadatok az Unión kívüli kkb-állomány 1 %-át képviselik.

2. táblázat: EU–Korea közvetlen külföldi befektetések (millió EUR-ban)

Megjegyzések: (b) idősortörés. A 2010–2012. évi adatok összeállítása a BPM5 módszertan szerint történt és nem hasonlítható össze a BPM6 módszertan alapján összeállított 2013–2014. évi adatokkal. A táblázat a különleges célú gazdasági egységeket is tartalmazza 9 .

2.6. Vámkedvezmények alkalmazása a szabadkereskedelmi megállapodás alapján

A szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának negyedik évére kapott adatok alapján az Unió teljes preferencia-kihasználtsági aránya 65 %-os a koreai piacon. Ez az arány a szabadkereskedelmi megállapodás harmadik évében 66 % volt. Ez az arány azt mutatja, hogy az uniós exportőrök milyen mértékben alkalmazzák a szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseit 10 . A preferencia-kihasználtsági arány a mezőgazdasági termékek esetében magasabb, mint az ipari termékek esetében (86 % kontra 64 %).

Uniós tagállami szinten a preferencia-kihasználtság 6 % és 91 % között ingadozott. A legmagasabb, 80 % feletti preferencia-kihasználtsági aránnyal rendelkező tagállamok Lettország, Ausztria és Szlovákia, míg a legalacsonyabb, 16 % alatti preferencia-kihasználtsági aránnyal rendelkező tagállamok Málta és Luxemburg voltak.

A HR-kód szerinti áruosztályokat tekintve a legmagasabb, 93 %-os preferencia-kihasználtsági arány a „szállítás céljára szolgáló felszerelések” (17. sz. HR-kód), valamint az „élő állatok és állati termékek” (1. sz. HR-kód) terén állapítható meg. A legalacsonyabb preferencia-kihasználtsági arány az „ásványi termékek” (05. sz. HR-kód), a „gyöngyök és nemesfémek” (14. sz. HR-kód), a „nem nemesfémek” (15. sz. HR-kód) és a „gépek” (16. sz. HR-kód) 50 % alatti aránya.

Az EU-ba irányuló koreai export tekintetében az Unión belüli teljes preferencia-kihasználtsági arány 2014-ben 84 %-kal magasabb volt, mint az uniós preferencia-kihasználtsági arány. A HR-kód szerinti áruosztályokat tekintve a legmagasabb preferencia-kihasználtsági arány az „ásványi termékek”, „szállítás céljára szolgáló felszerelések” és „műanyag és gumitermékek” 90 % feletti aránya, míg a legalacsonyabb preferencia-kihasználtsági arány a „fa” ás a „gyöngyök” 9 % és 34 %-os aránya. Említést érdemel, hogy a gépek koreai preferencia-kihasználtsági aránya 72 % volt, ami sokkal magasabb a 48 %-os uniós preferencia-kihasználtsági aránynál 11 .

3.A szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásáért felelős szervek tevékenységei

A szabadkereskedelmi megállapodás intézményi rendelkezései hét szakbizottságot és hét munkacsoportot hoztak létre, valamint a szellemi tulajdonnal kapcsolatos párbeszédet alakítottak ki. Az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás alapján létrehozott, évente ülésező miniszteri szintű kereskedelmi bizottság felügyeleti funkciót lát el és gondoskodik a szabadkereskedelmi megállapodás megfelelő működéséről. 2015-ben valamennyi bizottság és munkacsoport – ideértve a kereskedelmi bizottságot – Koreában ülésezett az alábbi összefoglalás szerint. Emellett az EU–Korea csúcstalálkozót 2015. szeptember 15-én tartották Szöulban (Korea).

Az állat- és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság ülésére 2015. június 9-én Szedzsongban (Korea) került sor. A bizottság megvitatta az importált élelmiszerek biztonsági irányításáról szóló különleges koreai törvényt és annak készülőben lévő alárendelt jogszabályait, a magas értéket képviselő termékek tesztelésére szolgáló mintagyűjtemény nagyságát, az európai szarvasmarha importengedélyezési eljárásával kapcsolatos fejleményeket, az Uniónak a regionalizálási elvek alkalmazására, valamint a Lengyelországból származó sertésekre és egyes uniós tagállamokból származó baromfi- és baromfitermékekre kiszabott koreai behozatali tilalom feloldására irányuló kérését, az uniós tagállamok és Korea között kötött kétoldalú egészségügyi jegyzőkönyvekben található „születésre és nevelésre” vonatkozó rendelkezést, a nem pasztőrözött sajt Koreába irányuló uniós exportját, a ginseng csirkeleves és az élő Paralichtlys olivaceus EU-ba irányuló koreai exportját, valamint az uniós tagállamok tengerimoszatok jódtartalmára vonatkozó előírásait.

A gépjárművekkel és gépjármű-alkatrészekkel foglalkozó munkacsoport 2015. június 10-én ült össze Szöulban. A napirend a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásával kapcsolatos kérdések, a piacra jutással kapcsolatos kérdések és a jövőben bekövetkező szabályozási előrelépésekről és konvergenciáról szóló megbeszélés között oszlott meg. A szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásával kapcsolatos kérdések tekintetében, egy külön technikai ülés keretében előrelépés történt a 2-C. melléklet technikai frissítésének ügyében. A munkacsoport ülése során a koreai fél megerősítette az EURO VI tanúsítványok nehéz tehergépjárművek esetében történő elfogadását, valamint az E-jellel ellátott gumiabroncsok behozatalára vonatkozó egyszerűsített elektronikus dokumentációs eljárást. A piacra jutással kapcsolatos kérdések között többek között a vontatójárművek, a gépjármű-alkatrészek öntanúsítási eljárása és megjelölése, a benzin üzemanyagú gépjárművekkel kapcsolatos kibocsátási előírások, a szén-dioxid-kibocsátási célértékek, a gépjárművek szélességi korlátja, a nagyméretű buszok kiegészítő fékrendszere és a karfa hatásával kapcsolatos biztonsági előírások szerepeltek.

A 2015. június 11-én, Szöulban ülésezett gyógyszerekkel és orvostechnikai eszközökkel foglalkozó munkacsoport többek között megvitatta a koreai gyógyszerárazási rendszert, valamint az innovatív gyógyszerek és technológiák megfelelő elismerését, a koreai nemzeti egészségbiztosításról szóló törvény javasolt módosításait, a gyógyszerek koreai sorozatszámmal való ellátásának Korea általi végrehajtását, a gyógyszerhatóanyagok EU-ban történő engedélyezésével kapcsolatos koreai kérelmet, az orvostechnikai eszközök visszatérítési árainak az importárak módszertanán alapuló csökkentését, a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos követelményeket, valamint az orvostechnikai eszközökről szóló uniós jogszabály CE-jelölési rendszerrel kapcsolatban javasolt módosításait. A munkacsoport ülését egy szakértői találkozó követte, amelynek során mindkét fél megosztotta a Gyógyszerfelügyeleti Egyezmény és a Gyógyszerfelügyeleti Együttműködési Rendszer (PIC/S) keretében kapott vizsgálati eredményeket, és az orvostechnikai eszközök ágazatában fennálló szabályozás harmonizálásával kapcsolatos nézeteiket, valamint megvitatta a gyógyszerhatóanyagokra vonatkozó koreai kérelmet.

Ugyanazon a napon, 2015. június 11-én ülésezett Szöulban a vegyi anyagokkal foglalkozó munkacsoport, hogy a két fél REACH szabályozásával, különösen a korlátozottan felhasználható anyagokkal és a kockázatkezelési módszerekkel, Korea IT-rendszereinek az OECD formátumaival és az egységes nemzetközi kémiai információs adatbázissal való kompatibilitásával, a nyilvántartott vegyi anyagok bizalmas kezelését a koreai REACH szabályozásnak megfelelően biztosító módszerekkel, valamint a nyilvántartásba vétel alól mentességet kapott K+F anyagok megerősítésével és az importőrök éves jelentésével kapcsolatos bonyodalmas előírásokkal kapcsolatos információkat megossza egymással. Tekintettel a koreai exportőrök által felvetett aggályokra, az uniós fél továbbá naprakész tájékoztatást nyújtott a biocid termékekről szóló uniós rendeletről.

A Koreai-félsziget passzív feldolgozási övezeteivel foglalkozó bizottság 2015. szeptember 7-én Szöulban ülésezett. A koreai fél áttekintést nyújtott az Észak-Koreában található Keszongi Ipari Komplexum koreaközi ipari parkkal kapcsolatban. A Bizottság továbbá számba vette a korábbi bizottsági üléseken megvitatottakat. Megvitatták továbbá a szabadkereskedelmi megállapodás passzív feldolgozási övezetekkel kapcsolatos rendelkezéseinek módosítására vonatkozóan Korea által benyújtott írásbeli javaslatot. Mindkét fél elismerte, hogy a passzív feldolgozási övezetek kérdése politikailag érzékeny téma, ugyanakkor megállapodtak a tárgyalások munkaszinten való folytatásában.

Az árukereskedelmi bizottság 2015. szeptember 8-án Szedzsongban tartotta ülését. A bizottság megvitatta a szabadkereskedelmi megállapodás általános végrehajtásának negyedik évét, ideértve a szabadkereskedelmi megállapodás üzleti szféra általi kihasználtságának javítására vonatkozó módszereket. A bizottság többek között az elektromos és elektronikus termékek uniós szabályozásával kapcsolatos közelmúltbeli fejleményeket, a szabadkereskedelmi megállapodás 2-B. melléklete 4. cikkének (átmeneti intézkedések) a termékek egyszerűbb tanúsítási rendszerbe való felvétele érdekében történő koreai felülvizsgálatát, valamint az elektromos és elektronikus termékek területén való további szabályozási együttműködést vitatta még meg. Az EU kozmetikai iparágával kapcsolatos piacrajutási kérdések, azaz különösen a koreai elektronikusadatcsere-rendszerrel és a belvárosi vámmentes üzletekhez kapcsolódó rendelkezésekre vonatkozó kérdések is megvitatásra kerültek. Emellett a szabadkereskedelmi megállapodás versenypolitikai fejezetének végrehajtásával foglalkozó külön bizottság vagy munkacsoport hiányában e fejezet végrehajtása is megvitatásra került, különösen a támogatások tekintetében. A felek végül megvitatták a kereskedelmi bizottság ülésének előkészítését is.

A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság 2015. szeptember 9-én Szöulban ülésezett. A felek eszmét cseréltek egymás környezetvédelmi és munkaügyi politikájáról. E megbeszéléseket a lenti 4. fejezet ismerteti részletesebben.

A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport kétszer ülésezett 2015-ben. Az első ülésre 2015. szeptember 14-én Szöulban került sor, amelyet a 2015. november 4-i brüsszeli ülés követett. Előrehaladás történt a szabadkereskedelmi megállapodás által védett földrajzi árujelzők jegyzékére felveendő új földrajzi árujelzők tekintetében, és folytatódott az eszmecsere az ilyen kiegészítésekhez vezető folyamatról. A felek továbbá mindkét ülésen megvitatták egyes európai földrajzi árujelzők koreai piacon történő megerősítését és egyes koreai földrajzi árujelzők európai piacon történő megerősítését.

A szolgáltatáskereskedelemmel, letelepedéssel és elektronikus kereskedelemmel foglalkozó bizottság 2015. szeptember 24-én Brüsszelben ülésezett. A felek egyeztettek és információkat cseréltek a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásával kapcsolatos több területen, ideértve a befektetésekre vonatkozó jogi keret felülvizsgálatát, a pénzügyi szolgáltatásokat – különösen a pénzügyi információk továbbítása és feldolgozása tekintetében, valamint a teljesítményfunkciókat, a személyes adatok védelmét, valamint a postai és kézbesítési szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a postai elvek felülvizsgálatát, valamint az expressz kézbesítési szolgáltatásokat is megvitatták. A felek végül naprakész tájékoztatást nyújtottak egymásnak a szolgáltatáskereskedelemmel és befektetéssel kapcsolatos tárgyalásaikról.

A szolgáltatásokra vonatkozó kölcsönös elismerési egyezményekkel foglalkozó munkacsoport ugyanazon a napon, 2015. szeptember 24-én Brüsszelben ülésezett. A felek tárgyaltak a másik országokkal kezdeményezett kölcsönös elismerési megállapodásaikról, és felmérték a mérnöki és építészeti szolgáltatások területén a szakmai egyesületek közötti kölcsönös elismerésről szóló megbeszéléseken elért előrehaladást. A felek megtárgyalták az e területeken a jövőben folytatandó munkát, és megegyeztek arról, hogy célszerű további együttműködésre ösztönözni a szakmai egyesületeket.

A vámügyi bizottság 2015. november 4-én Brüsszelben ülésezett. A bizottság megvitatta a szabadkereskedelmi megállapodás vámügyekkel kapcsolatos lehetséges módosításait, például a közvetlen szállításra vonatkozó rendelkezés módosítására és a javított árukról szóló rendelkezés hozzáadására vonatkozó uniós javaslatot, valamint a szabadkereskedelmi megállapodás származási szabályokról szóló jegyzőkönyve vámvisszatérítésről vagy vámmentességről szóló 14. cikkének eltörlésére vonatkozó koreai javaslatot. A HR2007–HR2012 közötti termékspecifikus szabályok Korea által kért technikai frissítése is megtárgyalásra került. A bizottság továbbá megvitatta a származási szabályokkal kapcsolatos témákat, például a feldolgozott halpaszta (surimi) elsődleges összetevőjének értelmezését, a származás-ellenőrzési eljárásokat és a jóváhagyott exportőri rendszert. Emellett a felek megtárgyalták a Koreai Vámigazgatás expressz csomagküldő szolgálatok expressz kézbesítéséről, valamint a konkrét esetben való kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló új intézkedéseit.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos párbeszédre 2015. november 5-én Brüsszelben került sor. Mindkét fél beszámolt a szellemi tulajdonjog – konkrétan a szerzői jog, a szabadalmak, a védjegyek és az érvényesítés – terén bekövetkezett legújabb jogalkotási és szakpolitikai fejleményekről. Az uniós fél rámutatott a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjai és a koreai versenypolitika végrehajtói között fennálló egyensúly fenntartásának fontosságára. Az EU továbbá kifejezte aggályait a szabadkereskedelmi megállapodás nyilvános felhasználásról szóló rendelkezéseinek a szerzői jogi törvény koreai felülvizsgálatától függő végrehajtásának elmulasztása miatt, és hangsúlyozta a kérdés gazdasági jelentőségét az EU és Korea számára.

A kereskedelmi bizottság ülésére 2015. szeptember 15-én Szöulban, az EU–Korea csúcstalálkozóval párhuzamosan került sor. A társelnöki tisztségeket Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos és Yoon Sang-jick, Korea kereskedelmi, ipari és energiaügyi minisztere töltötte be. A bizottság értékelte a szabadkereskedelmi megállapodás négyéves alkalmazása eredményeként a kétoldalú kereskedelemben tetten érhető változásokat, valamint a preferencia-kihasználtság arányát mindkét fél exportőrei esetében. A koreai fél kifejezte aggályát az Unióval szemben fennálló, a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának negyedik évében súlyosbodó kereskedelmimérleg-hiány miatt. Noha ennek számos oka volt, például a visszaesett uniós kereslet, a koreai kormány számára megnehezítette a szabadkereskedelmi megállapodás előnyeinek igazolását a hazai érdekelt felek számára.

A kereskedelmi bizottság a szabadkereskedelmi megállapodás esetleges jövőbeli felülvizsgálatát is megvitatta, különös tekintettel arra, hogy Korea érdeklődést mutatott a beruházásvédelmi rendelkezések szabadkereskedelmi megállapodásba való foglalása iránt, és az EU egyes rendelkezések, például a közvetlen szállításra vonatkozó rendelkezés megváltoztatását kérte. A két fél megállapodott a szabadkereskedelmi megállapodás esetleges módosításcsomagjára vonatkozó lehetőség feltérképezésének megkezdéséről, figyelembe véve mindkét oldal érdekeit és érzékenységét.

Továbbá mindkét fél kifejezte aggályait a megállapodás alkalmazásával vagy általánosságban a piacra jutással kapcsolatban, különösen az állat- és növényegészségügy területén, valamint a kereskedelem és szellemi tulajdon-jogok előtt álló technikai akadályokkal kapcsolatos területeken, és a mindkét oldalon fennálló problémákra adott megoldások keresésének folytatására utasította a szakbizottságokat és munkacsoportokat.

Végül, a kereskedelmi bizottság ülését követően 2015. szeptember 15-én, Szöulban tartott EU-Korea csúcstalálkozón a vezetők megerősítették, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás maradéktalan végrehajtása, valamint a Korea és az EU közötti kereskedelmi volumen növekedése fontos abból a szempontból, hogy a várható haszonból mindkét fél kiegyensúlyozott módon tudjon részesülni. Kereskedelmi tisztviselőiket továbbá a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásával kapcsolatos kézzelfogható eredmények elérésére ösztönözték, és megállapodtak a befektetési normák javításával kapcsolatos módszerek feltérképezésében, valamint a szabadkereskedelmi megállapodás terén tett előrelépésekről szóló tárgyalások folytatásában.

4.A szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló 13. fejezetének alkalmazása

A fent említettek szerint a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság harmadik ülésére 2015. december 9-én Szöulban került sor.

Az előző ülések jól megalapozott gyakorlatának megfelelően a civil társadalmi fórum társelnökei naprakész tájékoztatást nyújtottak a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság számára a belföldi tanácsadó csoportok legutóbbi bizottsági ülés óta elvégzett munkájával kapcsolatban.

A környezetvédelmi tagozat keretében a koreai fél előadást tartott a koreai környezetvédelmi politika „újrahasznosító társadalom” elnevezésű kiemelt projektjéről, amelynek során naprakész tájékoztatást nyújtottak a 2017-től hatályba lépő „a körforgásos társadalomba való átmenet ösztönzéséről szóló törvénnyel” kapcsolatos legújabb fejleményekről is. A felek továbbá megvitatták az illegális fakitermelés kérdését, amelynek során az uniós fél kifejezte, hogy készen áll a Koreával való együttműködésre az illegálisan kitermelt fa és az abból származó fatermékek behozatalának és kereskedelmének megállításával kapcsolatos bevált módszerek meghatározása érdekében. Korea tájékoztatást nyújtott az illegálisan kitermelt fa és fatermékek kereskedelmére vonatkozó jogalkotási javaslatáról. A felek továbbá megtárgyalták a higanyról szóló Minamata Egyezmény megerősítésének helyzetét.

A munkaügyi tagozat ülését a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előadása vezette be, amely a 111. számú ILO-egyezmény végrehajtása tekintetében történt előrelépésekről, valamint az egyezménynek való megfelelés előtt álló akadályok leküzdésével kapcsolatban levont tanulságokról szólt.

A megvitatott munkaügyi kérdések között volt a felek szabadkereskedelmi megállapodás 13.4. cikkén alapuló azon kötelezettségvállalása, miszerint jogszabályaikban és gyakorlataikban tiszteletben tartják, előmozdítják és megvalósítják az ILO alapvető elveit és munkavállalói jogait, valamint a felek által megerősített ILO-egyezmények hatékony végrehajtása és az alapvető ILO-egyezmények és az ILO által „naprakésznek” minősített egyéb egyezmények megerősítése érdekében tett további erőfeszítések. A felek naprakész tájékoztatást nyújtottak egymásnak az ILO alapvető, kiemelt és egyéb naprakész egyezményeinek megerősítése és hatékony végrehajtása érdekében tett lépéseikről, valamint a munkaerő-piaci politika terén történt azon fejleményekről, amelyek a kereskedelemre és/vagy beruházásra hatással lehetnek.

Az EU a Korea által még nem ratifikált alapvető ILO-egyezmények megerősítésével kapcsolatos erőfeszítések felgyorsítására kérte fel Koreát, különös tekintettel a kényszermunkával, a gyülekezési szabadsággal és a kollektív tárgyaláshoz való joggal foglalkozó egyezményekre. A koreai fél beleegyezett az alapvető ILO-egyezmények megerősítésének útjában álló akadályok eltávolításával kapcsolatban tervezett további konkrét lépéseket ismertető dokumentumok a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság és a civil társadalmi fórum következő ülését megelőzően történő megosztásába.

A szabadkereskedelmi megállapodás 13. melléklete szerinti együttműködés tekintetében, a szabadkereskedelmi megállapodáson alapuló, munkával kapcsolatos kötelezettségvállalásaik javítása érdekében, és az ILO előadása alapján a felek megállapodtak egy, a partnerségi eszköz keretében megvalósuló és a foglalkoztatottság és foglalkozás tekintetében történő megkülönböztetés tilalmáról szóló 111. számú ILO-egyezmény végrehajtását megvizsgáló projekt elindításában, amelynek az a célja, hogy az egyezmény Koreában és az uniós tagállamokban való végrehajtásának állapotát jobban megismerjék, valamint az akadályokat, levont tanulságokat és a megfelelés javítására irányuló bevált gyakorlatokat meghatározzák. A felek továbbá megvitatták a felelős üzleti magatartás iránti elkötelezettségüket, valamint egy, a partnerségi eszköz keretében, a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén esetlegesen elindítandó projektet. Végezetül a felek megvitatták a környezetvédelmi termékekről szóló megállapodásra vonatkozó, folyamatban lévő tárgyalásokkal kapcsolatos legújabb fejleményeket, valamint az ebben az összefüggésben végrehajtott együttműködésüket.

A Bizottság egyetértett abban, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló ambiciózus fejezete azt bizonyítja, hogy a felek elkötelezettek a fenntartható fejlődés átfogó célkitűzése iránt, amely betűjének és szellemének is eleget kell tenni a végrehajtás során.

A civil társadalmi fórum negyedik ülését 2015. szeptember 10-én, Szöulban tartotta. Az ülést megelőzően, szeptember 9-én sor került a a munkavállalás bizonyos aspektusaival foglalkozó munkaértekezletre, amelynek keretében megtárgyalták a határozott időtartamú szerződések és minimálbérek kérdését.

A civil társadalmi fórum a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság társelnökeinek tájékoztatójával kezdődött, amelyben beszámoltak az előző napi megbeszélések eredményeiről és megosztották a további munkaterületekre vonatkozó javaslatokat és a civil társadalmi fórum elemzését a civil társadalmi fórum tagjaival. Ezt a munkaügyi előírásokról, a vállalati társadalmi felelősségvállalásról, a civil társadalom éghajlatváltozási politikához való hozzájárulásáról, valamint a belföldi tanácsadó csoportok és a civil társadalmi fórum további munkaprogramjáról szóló megbeszélés követte.

5.Következtetés

A szabadkereskedelmi megállapodás több mint négy éve tartó alkalmazásának alapján megállapítható, hogy az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás összességében nagyon kedvezően működik. A Koreába irányuló uniós termékexport a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának negyedik évében több mint 55 %-kal növekedett az annak hatálybalépését megelőző tizenkét hónapos időszakhoz képest. Ugyanakkor a koreai kivitel is megnövekedett, habár az uniós kivitelhez képest kisebb mértékben. A koreai export gyengébb teljesítményét a pénzügyi válságot követően visszaesett uniós kereslettel összefüggésben kell értelmezni. Azonban, ha a szabadkereskedelmi megállapodás révén teljes egészében vagy részben liberalizált kétoldalú árukereskedelem alakulását vizsgáljuk, a helyzet Korea számára is sokkal kedvezőbbnek tűnik, ugyanis a teljes mértékben liberalizált áruk esetében 35 %-kal, a részlegesen liberalizált áruk esetében pedig 64 %-kal növekedett az Unióba irányuló kivitel.

Uniós részről a teljes mértékben és a részben liberalizált áruk exportja is gyorsabban nőtt mint a teljes export; a teljes mértékben liberalizált áruk esetében 57 %-os, a részlegesen liberalizált áruk esetében pedig 71 %-os növekedés következett be.

A szolgáltatáskereskedelem is növekedett: 2013-hoz képest a Koreába irányuló uniós export tekintetében 11 %-kal, míg a Koreából származó uniós import tekintetében 4 %-kal nőtt 2014-ben. Ugyanezen időszakban a kétoldalú kkb-állomány 35 %-kal növekedett.

Annak érdekében, hogy a várható haszonból mindkét fél részesülhessen, a szabadkereskedelmi megállapodás maradéktalan végrehajtása továbbra is alapvető jelentőséggel bír. Fennmaradtak egyes végrehajtási és kétoldalú kereskedelmi kérdések. Az állat- és növényegészségügyi ágazatban például a bonyodalmas engedélyezési eljárások akadályokat képeznek, amelyek különösen az uniós szarvasmarha- és sertésexportra vannak hatással. A végrehajtás aggályokat vetett fel a szellemitulajdon-jogok területén is, különösen a nyilvános felhasználás és földrajzi árujelzők tekintetében, továbbá kereskedelem és a fenntartható fejlődés kérdésében, mely területen fel kell gyorsítani az alapvető ILO-egyezmények megerősítését.

E tekintetben a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazása érdekében létrehozott szakbizottságok és munkacsoportok a kézzelfogható eredmények elérése érdekében folytatják a végrehajtási és piacra jutási problémák megvitatását és az azokra adandó megoldások keresését. E végrehajtási szervek tovább nagyon hasznos fórumnak bizonyultak a jelenlegi és jövőbeli szabályozási fejlemények és a jövőbeli együttműködési területek megvitatásának tekintetében.

Végezetül, a kereskedelmi bizottság 2015. szeptemberi megállapodásával összhangban, a kiegyensúlyozott és kölcsönösen elfogadható eredmény elérése érdekében az EU és Korea folytatja a szabadkereskedelmi megállapodás módosításcsomagjáról szóló megbeszéléseket.

(1) HL L 145., 2011.5.31., 19. o.

(2) A szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának első éve (2011. július–2012. június), második éve (2012. július–2013. június), harmadik éve (2013. július–2014. június), negyedik éve (2014. július–2015. június).

(3) Ez kizárólag az EU-n kívüli kereskedelemre vonatkozik, azaz az uniós tagállamokkal való kereskedelem nem tartozik ide.

(4) A Korea teljes importján belüli uniós részarány az EU-ból származó koreai import Korea világ más részeiről származó importjához viszonyított arányára utal. A Koreából származó teljes exporton belüli uniós részarány az EU-ba irányuló koreai export Korea világ más részeibe irányuló exportjához viszonyított arányát írja le.

(5) Harmonizált rendszer

(6) Az „ásványi termékek” Koreába irányuló uniós exportja főleg a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának első évében növekedett. Ez a Koreába irányuló uniós export 7 %-át teszi ki.

(7) E számítás az EU-ból származó, a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásának negyedik évében HR6 szintű vámtarifaszámon számított koreai importon alapul (nemzetközi kereskedelmi statisztikákból származó adatok).

(8) A gépjármű-alkatrészek a gumiabroncsokat (401110, 401211), motorokat (840733, 840734, 840790, 840820) és az alkatrészeket (8708) foglalják magukban.

(9) 2014-ben a különleges célú gazdasági egységek az EU-ból Koreába kifelé irányuló közvetlen külföldi befektetések állományának 44 %-át és a Koreából az EU-ba befelé irányuló közvetlen külföldi befektetések állományának 3 %-át adták. A forgalmat tekintve, az EU-ból Koreába kifelé irányuló forgalom 84 %-a és a Koreából az EU-ba befelé irányuló forgalom 19 %-a volt a különleges célú gazdasági egységekhez köthető.

(10) Ez a következő aránnyal egyezik meg:Korea preferenciális behozatala (a Koreába irányuló uniós export kedvezményes vámtételek mellett Koreába érkező értéke)Korea kedvezményes vámtételre jogosult behozatala (a Koreába irányuló uniós export kedvezményes vámtételre jogosult értéke)

(11) Az Uniós és koreai preferencia-kihasználtsági arányra vonatkozó adatok nem hasonlíthatók össze közvetlenül, mivel különböző időszakokra vonatkoznak (az Uniós preferencia-kihasználtság esetében a 2014. július–2015. június közötti időszakra, míg a koreai preferencia-kihasználtság esetében a 2014. január–december közötti időszakra).