EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.3.23.

COM(2016) 164 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a tagállamok által 2015-ben szolgáltatott költségvetési adatok minőségéről

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a tagállamok által 2015-ben szolgáltatott költségvetési adatok minőségéről

TARTALOMJEGYZÉK

1.    Háttér    

2.    Főbb megállapítások a költségvetési hiány és az államadósság szintjére vonatkozó, 2015. évi adatszolgáltatásról    

2.1.    Időszerűség, megbízhatóság és hiánytalanság    

2.1.1.    Időszerűség    

2.1.2.    Megbízhatóság    

2.1.3.    A táblázatok és a kiegészítő információk hiánytalansága    

2.1.4.    A pénzügyi válsággal kapcsolatos kiegészítő táblázatok    

2.1.5.    Kérdőív a kormányközi hitelnyújtásról    

2.2.    Az elszámolási szabályoknak való megfelelés és a statisztikai adatok ellentmondás-mentessége    

2.2.1.    Információcsere és pontosítások    

2.2.2.    Konzultációs és módszertani látogatások    

2.2.3.    Az Eurostat konkrét kérdésekre irányuló tanácsadási tevékenysége    

2.2.4.    A költségvetési felügyelet euróövezetbeli érvényesítésére irányuló vizsgálatok    

2.2.5.    Aktuális módszertani kérdések    

2.2.6.    Az alapul szolgáló kormányzati számlákkal való összhang    

2.3.    Közzététel    

2.3.1.    A címsoradatok és a részletes adatszolgáltatási táblázatok közzététele    

2.3.2.    Fenntartások az adatok minőségével kapcsolatban    

2.3.3.    A szolgáltatott adatok módosításai    

2.3.4.    Metaadatok közzététele (módszertani leírások)    

3.    Következtetések    

1.Háttér

Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 479/2009/EK tanácsi rendelet 1 8. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottság (Eurostat) rendszeresen jelentésben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a tagállamok által szolgáltatott tényadatok minőségéről. Ez az éves jelentés átfogóan értékeli az adatok időszerűségét, megbízhatóságát, hiánytalanságát és következetességét, csakúgy mint az elszámolási szabályok betartását. Az előző (a 2014-ben szolgáltatott adatokról szóló) jelentést a Bizottság 2015. március 3-án fogadta el 2 .

Az Eurostat rendszeresen értékeli a tagállamok által szolgáltatott tényadatok és az ezek alapját képező államháztartási szektorszámlák minőségét. E számlákat első alkalommal 2014 októberében állították össze az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (ESA 2010) szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 3 megfelelően. Az értékelés azokra a tényezőkre összpontosít, amelyek magyarázattal szolgálnak a költségvetési hiányra/többletre és az államadósság szintjének változásaira. A tagállamok ezeket az információkat évente kétszer küldik meg az Eurostatnak a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatok révén, valamint a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatokhoz kapcsolódó kérdőívben, a pénzügyi válsághoz kapcsolódó kiegészítő táblázatban és a kétoldalú pontosítások keretében közölt kiegészítő információk révén. Az Eurostat továbbá a túlzotthiány-eljárással (EDP) kapcsolatos rendszeres konzultációs látogatások révén folyamatos kapcsolatot tart fenn a tagállamokkal.

Ez a jelentés a tagállamok által a 2015. évi túlzotthiány-eljárásban teljesített adatszolgáltatás főbb megállapításain és eredményein alapul, és a legutóbbi, 2015. októberben benyújtott adatszolgáltatásokra összpontosít. Adott esetben a jelentés összehasonlítást végez a 2015. áprilisban, valamint 2014-ben szolgáltatott adatokkal.

2.Főbb megállapítások a költségvetési hiány és az államadósság szintjére vonatkozó, 2015. évi adatszolgáltatásról

2.1.Időszerűség, megbízhatóság és hiánytalanság

2.1.1.Időszerűség

A tagállamok évente kétszer – az adott év április 1-jét, majd az adott év október 1-jét megelőzően – teljesítenek adatszolgáltatást az Eurostat részére a túlzotthiány-eljárással kapcsolatos terv- és tényadataikról 4 . A túlzotthiány-eljárásban teljesítendő 2015. évi adatszolgáltatás a 2011–2015 közötti éveket ölelte fel. A 2015-ös adatok a nemzeti hatóságok tervadatai, míg a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó adatok tényadatok 5 . A 479/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében az Eurostat értékeli a tagállamok által szolgáltatott tényadatokat, a tervadatokat azonban nem.

Az adatszolgáltatási határidőket a tagállamok rendszerint betartják. 2015-ben valamennyi tagállam a túlzotthiány-eljárásban teljesítendő mindkét adatszolgáltatás alkalmával határidőn belül megküldte a tényadatait. Néhány ország a 2015-re vonatkozó tervadatokat a tényadatok után nyújtotta be.

2.1.2.Megbízhatóság

A 2015. áprilisi adatszolgáltatásban a 2015. októberi adatszolgáltatáshoz képest végrehajtott korrekciókra elsősorban a forrásadatok frissítése és módszertani változtatások – többek között bizonyos tételeknek az államháztartáson belüli átsorolása, illetve egyes műveletek rögzítése – miatt került sor.

2014-ben a legnagyobb pozitív korrekcióra (azaz a GDP-arányos hiány csökkenésére) Luxemburgban (+0,8 százalékpont), Dániában (+0,3 százalékpont), valamint Írországban és Svédországban (+0,2 százalékpont) került sor. A legnagyobb negatív korrekcióra (azaz a hiány növekedésére) Bulgáriában (–3,0 százalékpont), Portugáliában (–2,7 százalékpont) és négy további tagállamban (Németországban –0,4 százalékpont, Ausztriában –0,3 százalékpont, Finnországban és Szlovéniában –0,2 százalékpont) került sor. Az elmúlt öt évben egyetlen ország sem végzett olyan mértékű hiánykorrekciót, mint Bulgária és Portugália 2015 októberében, miután az Eurostat 2015 áprilisában fenntartásokat fogalmazott meg 2014. évi hiányadataik tekintetében. A 2014. évi adósságadatok legjelentősebb (a GDP mintegy 1 százalékpontjának megfelelő) korrekcióját Svédország hajtotta végre. Németország szintén nagymértékben, 0,5 százalékponttal korrigálta adósságadatait.

A GDP-korrekciók általában nagyobb mértékű nevezőhatást gyakorolnak az adósságrátára, mint a költségvetési hiányra. A GDP korrekciója több tagállam adósságrátáját is befolyásolta, különös tekintettel Spanyolországra és Görögországra (több mint 1 százalékpont), valamint Írországra és az Egyesült Királyságra (kevesebb mint –1 százalékpont). A GDP-korrekció a költségvetési hiányra csak korlátozott hatást gyakorolt (Ciprus és Spanyolország esetében –0,1 százalékpont, Írország és az Egyesült Királyság esetében +0,1 százalékpont).

2.1.3.A táblázatok és a kiegészítő információk hiánytalansága

Az adatszolgáltatási táblázatok kitöltése jogi kötelezettség, és az Eurostat számára nélkülözhetetlen az adatminőség megfelelő értékeléséhez. A 479/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok biztosítják az Eurostat részére a lényeges statisztikai információkat, amelyek „(…) különösen az alábbiak:

a)    a nemzeti számlákból származó adatok;

b)    módszertani leírások;

c)    a túlzott hiány esetén követendő eljárásban jelentett táblázatok;

d)    a jelentésre vonatkozó kiegészítő kérdőívek és a jelentések pontosításai”.

A túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatoknak négy fő típusa létezik. Az 1. táblázat a költségvetési hiányt/többletet és az adósságszinteket mutatja, a 2A–2D. táblázat a nemzeti definíció szerinti hivatalos költségvetési egyenleg és a költségvetési hiány/többlet közötti átmenetet magyarázza alszektoronként, a 3A–3D. táblázat a költségvetési hiány/többlet és egyéb tényezők adósságváltozásra gyakorolt hatását és az alszektorok adósságának konszolidációját ismerteti, a 4. táblázat pedig elsősorban a kereskedelmi hitelekre és előlegekre vonatkozó adatokat tartalmazza 6 . Az 1. és a 2. adatszolgáltatási táblázat a 2011 és 2015 közötti éveket 7 , a többi táblázat pedig a 2011 és 2014 közötti éveket fedi le.

Minden tagállam kitöltötte a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó összes adatszolgáltatási táblázatot 8 . A 2015. októberi adatszolgáltatás során a 2. adatszolgáltatási táblázatban valamennyi tagállam részletesen ismertette a központi költségvetés hivatalos egyenlege és a túlzotthiány-eljárás szerinti többlet/hiány közötti kapcsolatot minden alszektorban. Az Egyesült Királyságban a hivatalos egyenleget eredményszemlélet alapján ítélik meg, és nagyon kevés olyan korrekcióról számoltak be, amelyet a hivatalos egyenleg többletté/hiánnyá történő alakítása érdekében hajtottak végre az ESA 2010 szerint. Néhány más ország szintén csak korlátozott számú kiigazítási tételről tett jelentést.

A túlzotthiány-eljárásban benyújtandó 3. adatszolgáltatási táblázatban nem minden tagállam adta meg az összes bontást. Főleg a „hitelek” és „tulajdonosi részesedések” sorokban előírt részletezés volt hiányos.

A 4. adatszolgáltatási táblázatban az államháztartás teljes kereskedelmi hitelekkel és előlegekkel kapcsolatos kötelezettségállományát be kell jelenteni. Mindazonáltal csak a tagállamok kevesebb mint fele nyújtott be olyan adatszolgáltatást, amely az összes államháztartási alszektort és azok belső egységeit is maradéktalanul lefedte. A többi tagállam esetében az adatok ideiglenesként vannak megjelölve, azaz a jövőbeni adatszolgáltatások során korrigálhatók. Ez a helyzet Belgium, Bulgária, Dánia, Németország, Írország, Görögország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország és az Egyesült Királyság esetében.

A túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatok hiánytalansága még javításra szorul. Ugyanakkor a fennmaradó kérdések várhatóan csekély hatást gyakorolnak az adatminőség szempontjából.

A túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatokhoz kapcsolódó kérdőívre minden tagállam válaszolt 9 . Bár az elmúlt évekhez képest folyamatosan javult a válaszok részletezettsége és minősége, további előrelépés szükséges, mivel egyes országok adatszolgáltatása nem terjedt ki a kérdőívben előírt valamennyi részletre. Ez elsősorban a központi kormányzati követelésekre és az adósságok elengedésére, az egyéb követelések/tartozások részletezésére és az állami garanciavállalás elszámolására vonatkozik (főként a helyi önkormányzati alszektor adatai tekintetében).

2.1.4.A pénzügyi válsággal kapcsolatos kiegészítő táblázatok

Az Eurostat 2009. július 15-e óta egy kiegészítő táblázatban gyűjti a pénzügyi válságra vonatkozó adatokat. A 2015-ben gyűjtött adatok a 2007–2014 közötti időszakra vonatkoznak. Hét kivételével (Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia) valamennyi tagállam beszámolt a 2007–2014 közötti időszakban a pénzügyi válsággal összefüggésben megvalósított különböző kormányzati beavatkozásokról. Finnországban csak 2008-ban hajtottak végre feltételes kötelezettségekhez kapcsolódó beavatkozásokat. Az Eurostat az EDP-sajtóközleményei mellett egy ezeket az adatokat elemző tájékoztatót 10 is közzétett.

2.1.5.Kérdőív a kormányközi hitelnyújtásról

A tagállamok adatotokat szolgáltatnak továbbá a kétoldalú kormányközi hitelnyújtásról is, amelyre általában pénzügyi támogatási programokkal összefüggésben kerül sor. Az EDP-sajtóközlemény az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre vonatkozó egyéb információk mellett ezt az információt is tartalmazza.

A pénzügyi válság kapcsán jelentősen megnövekedett a kétoldalú kormányközi hitelnyújtás. E hiteleket nem számítják bele az EU-28 és az euróövezet összesített adataiba a maastrichti államadósság tekintetében 11 , mivel mindkettőt konszolidált alapon tüntetik fel. E konszolidáció következtében az EU-28 és az euróövezet összesített adatai nem egyeznek meg a tagállamok adósságának számtani összegével (azaz a kétszeri elszámolás elkerülése érdekében a fent említett kormányközi hitelnyújtás nem szerepel az összesített adatokban).

2.2.Az elszámolási szabályoknak való megfelelés és a statisztikai adatok ellentmondás-mentessége

2.2.1.Információcsere és pontosítások

Az október 1-jei adatszolgáltatási határidő és az adatok 2015. október 21-i közzététele közötti értesítési időszakban az Eurostat minden tagállam nemzeti statisztikai hatóságával kapcsolatba lépett, hogy további információkat kérjen, és pontosítsa az egyes konkrét gazdasági műveletekre alkalmazandó elszámolási szabályokat. E folyamatban számos levélváltásra került sor az Eurostat és a nemzeti hatóságok között. A pontosítási kérelmek első körét október 6-át megelőzően küldték el valamennyi országnak. A második körben 27 országnak küldtek kérelmet, nyolc országnak pedig még egy harmadik körben is. Néhány országtól az Eurostat felülvizsgált adatszolgáltatási táblázatokat kért. Az esetek többségében a 2015. októberi adatszolgáltatási időszakban benyújtott adatok korrekciója nem módosította jelentős mértékben a 2011–2014 közötti időszak hiány- és adósságszintjeit.

2.2.2.Konzultációs és módszertani látogatások

A 479/2009/EK rendelet konzultációs és módszertani látogatásokról rendelkezik. Tagállami konzultációs látogatásokra rendszeresen (legalább kétévente) sor kerül azzal a céllal, hogy áttekintsék a szolgáltatott adatokat, megvizsgáljanak módszertani kérdéseket, megvitassák a statisztikai forrásokat és értékeljék a vonatkozó elszámolási szabályok betartását, többek között a kormányzati szektor elhatárolása, az elszámolás időpontja és a kormányzati tranzakciók és kötelezettségek besorolása tekintetében.

Az utóbbi években gyakoribbá váltak a túlzotthiány-eljárás kapcsán a tagállamokban tett látogatások. Amennyiben az Eurostat valamely tagállamra vonatkozóan olyan különösen fontos kérdést vet fel, amely kizárólag az érintett hatóságokkal való találkozás útján oldható meg, ad hoc találkozót szerveznek az adott tagállamban.

2015-ben az Eurostat a túlzotthiány-eljárással kapcsolatban a következő tagállamokban tett konzultációs látogatást: Észtország (január 20–21.), Olaszország (február 2–3.), Horvátország (február 26–27.), Egyesült Királyság (április 28–29.), Svédország (május 19–20.), Lettország (május 26–27.), Lengyelország (június 29–30.), Spanyolország (július 9–10.), Hollandia (szeptember 1–2.), Szlovénia (szeptember 7–8.), Görögország (szeptember 23–24.), Románia (november 12–13., december 17–18.), Finnország (november 19–20.) és Szlovákia (december 8–9.). Ezenfelül az Eurostat Ausztriában is tett egy ad hoc látogatást (október 14).

Az egyes konzultációs látogatásokból levont végleges következtetéseket – beleértve a közösen kidolgozott intézkedések és a felvetett kérdések leírását – eljuttatják a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsághoz, továbbá közzéteszik az Eurostat honlapján 12 . Ezen intézkedések végrehajtása idővel az adatok minőségének javulását eredményezi.

Az Eurostat módszertani látogatást csak akkor tesz, ha lényeges kockázatokat vagy problémákat tapasztal az adatok minőségével, különösen a módszerekkel, a fogalmakkal vagy az alkalmazott besorolásokkal kapcsolatban. 2015-ben az Eurostat nem tett módszertani látogatást.

2.2.3.Az Eurostat konkrét kérdésekre irányuló tanácsadási tevékenysége

A tagállamok rendszeresen konzultálnak az Eurostattal, hogy tisztázzanak különböző jövőbeli vagy múltbeli műveletekkel kapcsolatos nemzeti számviteli kérdéseket. Az Eurostat a hatályos iránymutatásának megfelelően tesz javaslatot. A 479/2009/EK rendelet átláthatósági rendelkezésének teljesítése érdekében az Eurostat közzéteszi javaslatát 13 , kivéve, ha az érintett tagállam ez ellen kifogást emel. 2015 során az Eurostat nyolc előzetes javaslatot tett közzé. Az Eurostat továbbá javaslatot címzett Belgiumnak, Görögországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának is, azonban ezek közzétételével szemben az érintett tagállamok a dokumentumban szereplő bizalmas információkkal kapcsolatos aggályok miatt kifogást emeltek.

2.2.4.A költségvetési felügyelet euróövezetbeli érvényesítésére irányuló vizsgálatok

Az 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot, ha fennáll az adatok akár szándékos, akár súlyos gondatlanságból eredő valótlan bemutatása miatti manipuláció gyanúja.

A Bizottság 2014. július 11-én hivatalos vizsgálat indítása mellett döntött a statisztikák lehetséges manipulálása miatt a spanyolországi Valencia régióban (Comunidad Valenciana) 14 .

Ez volt az első alkalom, hogy a Bizottság élt a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomag (hatos csomag) szerinti új hatásköreivel, és kivizsgálta valamely tagállam adósság- és költségvetésihiány-adatai manipulálásának gyanúját.

A Bizottság 2015. május 7-én jelentést 15 fogadott el a Spanyolország által tett észrevételek figyelembevételével, amelyben bírság kiszabását javasolta a Tanácsnak. A jelentés következtetése szerint a spanyol államháztartási szektor egyik testülete – a Valenciai Autonóm Közösség regionális ellenőrzési hivatala – súlyos gondatlanságot követett el az egészségügyi kiadások nyilvántartásba vételének, valamint az eredményszemléletű elszámolás elve nemzeti számlákban való alkalmazásának (ESA 95) elmulasztása kapcsán. Ennek nyomán Spanyolország 2012 márciusában helytelen költségvetésihiány-adatokat jelentett be az Eurostatnak. A téves adatszolgáltatás 2012 után nem folytatódott. A jelentés konkrétan a valenciai régió által előállított statisztikákra vonatkozik, Spanyolország nemzeti statisztikáinak helytállóságát nem kérdőjelezi meg.

2015. július 13-án a Tanács úgy határozott, hogy 18,93 millió EUR bírságot szab ki Spanyolországra, amiért az súlyos gondatlanságból valótlan költségvetésihiány-adatokat mutatott be.

Spanyolország mind a Bizottságnak a vizsgálat megindításáról szóló határozatát, mind a Tanácsnak a bírság kiszabásáról szóló határozatát megtámadta az Európai Unió Bírósága előtt. A Törvényszék a T-676/14. sz. ügyben hozott 2015. szeptember 3-i végzésében elutasította a bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetet 16 . A tanácsi határozat megsemmisítése iránti keresetről még nem született döntés 17 .

2.2.5.Aktuális módszertani kérdések

Az Eurostat szokás szerint értékelte az ESA 2010 szabályainak helyes alkalmazását, különös tekintettel a 479/2009/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghozott legutóbbi határozataira. E határozatok szerepelnek az államháztartási hiányról és államadósságról szóló kézikönyvben (MGDD), amelynek legfrissebb változatát 2014 augusztusában tették közzé 18 . Az MGDD új változatát (2016. évi kiadás) 2016 első negyedévében teszik közzé; a kézikönyv a módszertani kérdésekkel foglalkozó munkacsoport 2015. évi munkájának eredményeképpen több fejezetet összhangba hozott az ESA 2010-zel.

Az Eurostat 2015-ben szintén kiegészítő felvilágosítással szolgált a tagállamoknak a túlzotthiány-eljárásra és a kormányzati pénzügyi statisztikákra irányadó számviteli szabályokról. Ezek a magyarázó dokumentumok – így a 2015. március 17-én közzétett „The statistical recording of EU budgetary contributions, following an amendment to the Own Resources Regulation” (Az uniós költségvetési hozzájárulások statisztikai nyilvántartása a saját forrásokról szóló rendelet módosítása után), valamint a „The impact of energy performance contracts on government accounts” (Az energiahatékonysági szerződések hatása a kormányzati számlákra) című módszertani iránymutató feljegyzés – kiegészítik az ESA 2010 általános szabályait. Az Eurostat az iránymutató feljegyzéseket a tagállamokkal való konzultációt követően teszi közzé.

2.2.6.Az alapul szolgáló kormányzati számlákkal való összhang

A 479/2009/EK rendeletben meghatározott április 1-jei és október 1-jei adatszolgáltatási határidőket azért vezették be, hogy biztosítsák az összhangot az alapul szolgáló – az Eurostat részére különböző ESA adattovábbítási táblázatokban szolgáltatott – éves és negyedéves kormányzati szektorszámlákkal. Az Eurostat szisztematikusan ellenőrzi a túlzotthiány-eljárásban teljesítendő adatszolgáltatásnak az ezt alátámasztó kormányzati szektorszámlákkal való összhangját. A kormányzati kiadás és bevétel összegének például összhangban kell lennie a szolgáltatott hiányadattal. A kormányzati szektor negyedéves pénzügyi számláival kapcsolatos előzetes adatokat az euróövezeti országoknak a túlzotthiány-eljárásban teljesítendő adatszolgáltatás előtt, t+85 napon belül kell megküldeniük 19 .

A túlzotthiány-eljárás keretében szolgáltatott adatok rendszerint összhangban vannak az ESA 2010 szerint bejelentett kormányzati számlákkal, bár mind a pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre (állományokra) vonatkozó mérlegek, mind a negyedéves államháztartási pénzügyi számlák tekintetében felmerültek kétségek. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Írország, Görögország, Franciaország, Luxemburg és Szlovákia számláiban ellentmondásokra derült fény.

A nettó pénzügyi tranzakciók szintjén Görögország esetében több év vonatkozásában továbbra is jelentős különbségek állnak fenn. Ennek kapcsán az Eurostat visszavonta a 27. ESA-táblázat közzétételét, és az euróövezetre és az EU-28-ra vonatkozó összesítések tekintetében módosította Görögország adatait.

A tagállamok által a túlzotthiány-eljárás keretében szolgáltatott többlet-, illetve hiányadatok teljes mértékben összhangban vannak a kormányzati kiadásra és bevételre vonatkozó éves adatokkal (2. ESA-táblázat).

A 2011–2014 közötti időszakban a negyedéves nem pénzügyi államháztartási számlák (25. ESA-táblázat) Dánia kivételével az összes tagállam esetében ellentmondástól mentesek voltak.

Az összes tagállam esetében teljes volt az összhang az éves államadósságra és a negyedéves államadósságra (28. ESA-táblázat) vonatkozó adatok között.

2.3.Közzététel

2.3.1.A címsoradatok és a részletes adatszolgáltatási táblázatok közzététele

A 479/2009/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A Bizottság (Eurostat) a […] határidő leteltét követő három héten belül rendelkezésre bocsátja a kormányzati hiánynak és államadósságnak a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásához felhasználandó tényadatait. Az adatszolgáltatás közzététel útján történik.”

Az Eurostat a költségvetésihiány- és államadósság-adatokat 2015. április 21-én 20 és október 21-én 21 tette közzé honlapján a tagállamok által elküldött összes adatszolgáltatási táblázattal 22 együtt. Az Eurostat 2012 februárja óta rendszeresen sajtóközleményt tesz közzé a negyedéves maastrichti adósságról, hozzávetőlegesen t+115 napon belül. 2014 februárja óta az Eurostat továbbá sajtóközleményt tesz közzé a negyedéves államháztartási hiányról.

A 479/2009/EK rendelet értelmében a tagállamoknak közzé kell tenniük a hiányra és az adósságra vonatkozó tényadataikat. A hiányra és az adósságra vonatkozó számadatokat nemzeti szinten valamennyi tagállam közzéteszi. A legtöbb tagállam arról számolt be az Eurostatnak, hogy a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó valamennyi adatszolgáltatási táblázatukat közzéteszik. Hat tagállam (Bulgária, Olaszország, Luxemburg, Málta, Lengyelország és Szlovákia) csak részben teszi közzé adatszolgáltatási táblázatait, míg Franciaország nemzeti szinten nem hozza nyilvánosságra azokat.

2.3.2.Fenntartások az adatok minőségével kapcsolatban

2015. október

Ausztria: Az Eurostat fenntartásának adott hangot az Ausztria által szolgáltatott adatok minőségét illetően: pontosabban kétségbe vonta, hogy a tagállam – a központi kormányzati költségvetés („Bund”) szintjén – kellőképpen betartotta volna az ESA 2010-ben előírt, a kiadások és bevételek eredményszemléletű rögzítésére vonatkozó szabályokat. Jelenleg Ausztria nagyszámú ügyletet pénzforgalmi szemlélet alapján rögzít nemzeti számláiban. Ez a helyzet bizonytalanságot eredményez az adatok minőségét illetően, és felveti annak kockázatát, hogy az adatokat a 2016. évi adatszolgáltatás keretében korrigálni kell.

Az Eurostat a Bulgáriával és Portugáliával kapcsolatos fenntartásait törölte az EDP-sajtóközlemény 2015. áprilisi kiadásából.

2015. április

Bulgária: Az Eurostat fenntartásának adott hangot a Bulgária által szolgáltatott adatok minőségét illetően, pontosabban a betétbiztosítási alap ágazati besorolása, valamint a Corporate Commercial Banknál (vállalati kereskedelmi bank) elhelyezett garantált betétek alapból történő visszafizetésének a költségvetési hiányra gyakorolt hatása tekintetében.

Portugália: Az Eurostat a Novo Banco 2014. évi feltőkésítésének bizonytalan statisztikai hatásai miatt fenntartást fogalmazott meg a 2014. évi költségvetésihiány-adatok minőségét illetően.

2.3.3.A szolgáltatott adatok módosításai

Az Eurostat nem módosította a tagállamok által a 2015. áprilisi és októberi túlzotthiány-eljárásban teljesítendő adatszolgáltatások tartalmát.

2.3.4.Metaadatok közzététele (módszertani leírások 23 )

A 479/2009/EK rendelet megállapítja, hogy az EDP módszertani leírásai azon statisztikai információk közé tartoznak, amelyeket a tagállamoknak el kell küldeniük ahhoz, hogy az Eurostat ellenőrizhesse az ESA-szabályoknak való megfelelésüket. A rendelet továbbá előírja az EDP módszertani leírásainak nemzeti szintű közzétételét.

Az Eurostat aktualizálta az EDP módszertani leírások formátumát: szerkezeti változásokat vezetett be, és részletesebb információk megadását írta elő. Megállapodás született az ESA 2010-nek megfelelő új módszertanileírás-sablonról, amely nyomán az Eurostatnak, valamint a tagállamoknak 2015 végéig közzé kellett volna tenniük módszertani leírásaikat 24 . Az előrehaladás azonban a vártnál lassúbbnak bizonyult, és a tagállamoknak csak kevesebb mint fele nyújtotta be határidőre a felülvizsgált módszertani leírásokat.

3.Következtetések

Az Eurostat elismeri a szolgáltatott adatok ellentmondás-mentességében és hiánytalanságában mutatkozó általános javulást. Mindezek ellenére vannak még megoldatlan kérdések, és további tagállami erőfeszítésekre van szükség egyrészt a kereskedelmi hitelekről szolgáltatott adatok részletezésének és minőségének javítása, másrészt a többi kormányzati kötelezettség kiszámításakor elért minőségi szint biztosítása terén.

Egyes tagállamok esetében továbbra is gondok vannak a negyedéves pénzügyi számlák ellentmondás-mentességével. Az EDP módszertani leírásainak aktualizálásával kapcsolatos munka is a vártnál lassabban haladt.

Az Eurostat 2015-ben három fenntartásnak adott hangot a tagállamok által bejelentett adatok minőségével kapcsolatban. Ezek a fenntartások a 2015. áprilisi adatszolgáltatás esetében Bulgáriát és Portugáliát, a 2015. októberi adatszolgáltatás esetében pedig Ausztriát érintették. Az Eurostat 2015 októberében visszavonta a Bulgáriával és Portugáliával kapcsolatos fenntartásait.

A múltbeli hiány- és adósságadatok korrekcióira elsősorban a forrásadatok frissítése és bizonyos tételeknek az államháztartáson belüli átsorolása miatt került sor.

Az Eurostat összességében arra a következtetésre jutott, hogy a költségvetésiadat-szolgáltatás minőségében további javulás következett be 2015-ben. Általában a tagállamok információnyújtása teljesebb volt mind a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatokban, mind a más lényeges statisztikai adatszolgáltatásokban.

(1)

   HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(2)

   COM(2015) 88 final.

(3)

   HL L 174., 2013.6.26., 1. o.

(4)

   A 479/2009/EK rendelet 3. cikkének (1) és (3) bekezdése.

(5)

   A tényadatok lehetnek véglegesek, részben véglegesítettek vagy becsültek.

(6)

   Lásd az 1993. november 22-i tanácsi jegyzőkönyvhöz tartozó nyilatkozatokat: https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/gfs/images/e/e7/Statements_9817.en93.pdf .

(7)

   A 479/2009/EK tanácsi rendelet a tervadatok tekintetében csak azoknak az 1. és 2A. adatszolgáltatási táblázatban való benyújtását írja elő kifejezetten.

(8)

   A tagállamok által továbbított túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatok megtalálhatók az Eurostat weboldalán: http://ec.europa.eu/eurostat/web/government-finance-statistics/excessive-deficit-procedure/edp-notification-tables .

(9)

   A kérdőív tizenhárom szakaszból áll, és számos területre, például az adóhoz és a társadalombiztosítási járulékokhoz, illetve az EU-hoz kapcsolódó műveletekre, a katonai felszerelés beszerzésére, az állami garanciákra, adósságok elengedésére, a kormányzat által az állami vállalatoknak juttatott tőkeinjekciókra, a köz- és magánszféra közötti partnerségekre (PPP), a műveletek átsorolására és egyebekre vonatkozóan kér mennyiségi, illetve esetenként minőségi információkat.

(10)

   Lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/1015035/7036501/Background-note-fin-crisis-OCT-2015-final.pdf  

(11)

   A Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv értelmében az államadósság a teljes kormányzati szektornak az év végén fennálló konszolidált bruttó államadóssága (névleges értéken). A 479/2009/EK rendelet értelmében az államadósság az ESA 2010 szerint meghatározott készpénzt és betéteket (AF.2), a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (AF.3) és a kölcsönöket (AF.4) tartalmazza.

(12)

     Lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/web/government-finance-statistics/excessive-deficit-procedure/eurostat-edp-visits-to-member-states

(13)

   Lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/web/government-finance-statistics/methodology/advice-to-member-states

(14)

   C(2014) 4856 final.

(15)

   Lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/1015035/2041365/Report-on-manipulation-of-statistics-in-region-Valencia-Spain.pdf  

(16)

   ECLI:EU:T:2015:602.

(17)

   A T-521/15. sz. ügy.

(18)

   Lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/web/products-manuals-and-guidelines/-/KS-GQ-14-010

(19)

   „t” az adatszolgáltatás tárgyéve.

(20)

   Lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/6796757/2-21042015-AP-EN.pdf/2a3922ae-2976-4aef-b6ce-af19bde6a236

(21)

   Lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/7036737/2-21102015-AP-EN.pdf/22806a48-3bb0-4eb0-b641-d420af17be5b

(22)

     Lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/web/government-finance-statistics/excessive-deficit-procedure/edp-notification-tables

(23)

   A költségvetési hiányra és az adósságra vonatkozó tényadatok, illetve az ezek alapjául szolgáló kormányzati számlák összeállításához használt módszerek, eljárások és források leírása.

(24)

    http://ec.europa.eu/eurostat/web/government-finance-statistics/excessive-deficit-procedure/edp-inventories