12.5.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 157/1

---

Iránymutatás a nemzetközi hulladékszállítással kapcsolatos vámellenőrzésekhez

Nyilvános összefoglaló

(Ez a dokumentum nem minősül kötelező erejű jogi aktusnak.)

(2015/C 157/01)

TARTALOM

1.

BEVEZETÉS

3

2.

AZ IRÁNYMUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI ÉS ALKALMAZÁSI KÖRE

3

3.

JOGI KERET

4

3.1.

A Közösségi Vámkódex vámellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezései

4

3.2.

A hulladékszállításról szóló (1013/2006/EK) rendeletben megállapított, hulladékszállítással kapcsolatos szabályok

4

3.3.

Nemzeti szabályozás

6

4.

HATÓSÁGOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

6

4.1.

Elemek, amelyeket ajánlott beépíteni a nemzeti megállapodásokba

7

5.

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ UNIÓS TAGÁLLAMOK KÖZÖTT

7

6.

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

8

6.1.

Bevezetés

8

6.2.

Célkitűzések

8

6.3.

Jogalap

8

6.4.

A vámhatóságok szerepe

8

6.5.

Ajánlott gyakorlat

9

7.

AJÁNLOTT ANYAGOK

9

7.1.

A vámhatóságok és nemzeti illetékes hatóságok kapcsolattartási listái

9

7.2.

A VII. melléklet szerinti dokumentum

9

7.3.

Az IA. melléklet szerinti bejelentőlap

9

7.4.

Az IB. melléklet szerinti kísérő dokumentum

9

7.5.

Az Europol hulladékokkal kapcsolatos kézikönyve

9

7.6.

Az 1013/2006/EK rendelet III., IIIA., IIIB., IV. és IVA. mellékletének nem hivatalos konszolidált verziója

9

7.7.

A zöldlistás hulladékok besorolására vonatkozó gyakorlati útmutató

10

7.8.

A hasznosításra szánt zöldlistás hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba történő kivitelére vonatkozó 1418/2007/EK rendeleten alapuló országjegyzék

10

7.9.

Kapcsolattartóknak szóló iránymutatások

10

7.10.

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2012. július 4-i 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (WEEE) VI. melléklete

10

7.11.

Ózonkárosító anyagot tartalmazó áruk: érintett TARIC-kódok

10

7.12.

A használt áruk szállításával kapcsolatos útmutatók/kézikönyvek

10

7.13.

Megfelelőségi nyilatkozat a 2008/98/EK irányelv 6. cikkén alapuló jogszabályoknak megfelelően

11

7.14.

IMPEL-TFS eszközök

11

8.

I. MELLÉKLET – SZÓSZEDET

11

8.1.

Vámügyi fogalommeghatározások

11

8.2.

Az 1013/2006/EK rendelet és a kapcsolódó jogalkotási eszközök szerinti fogalommeghatározások

12

9.

II. MELLÉKLET – RÖVIDÍTÉSEK

14

1.   BEVEZETÉS

Az egészség és a környezet védelme egyre fontosabb kérdéssé válik. A Lisszaboni Szerződésben a környezet minőségének magas fokú védelme és javítása az Európai Unió célkitűzései között kapott helyet (az EUSZ 3. cikke (1)). Az uniós környezetvédelmi joganyag (rendeletek, irányelvek, határozatok) eddig több mint 130, az EU környezetvédelmi szakpolitikáját tükröző önálló cél és célkitűzés teljesítését állapította meg a 2010 és 2050 közötti időszakra. Az illegális hulladékszállítás 2020-ig történő felszámolása is a fő célkitűzések között szerepel (2).

A polgárok, a civil társadalom és a nemzeti hatóságok az import- és exportáruk szigorúbb vámellenőrzését követelik. Az EU külső határain keresztül bonyolódó kereskedelmi forgalomra teljes rálátással bíró egyedüli szolgálatként a vámhatóságok jelentős szerepet tölthetnek be e téren.

Ugyanakkor a vámhatóságok feladatai különböző, nem kifejezetten rájuk szabott jogszabályokból erednek, amelyek végrehajtása így szoros együttműködést igényel a nemzeti illetékes hatóságokkal.

Ezek a jogszabályok emellett viszonylag nagy tudást és szakértelmet követelnek meg a vámhatóságoktól a beavatkozásra kijelölt területeken.

E kérdés kezelése érdekében a jelen iránymutatás (3) kidolgozása egy ad hoc munkacsoport keretében történt, ahol a tagállami vámhatóságok és illetékes hatóságok képviselői megosztották többek között a nemzetközi hulladékszállításra alkalmazandó vámellenőrzési eljárásokkal, az igazgatási együttműködés megszervezésével és a szóban forgó szállításokra vonatkozó további konkrét kérdésekkel kapcsolatos tapasztalataikat.

Az iránymutatás a vámhatóságokat a hulladékszállítás terén végzett ellenőrzéseikben támogató eszközként szolgál. Emellett támogatni kívánja a vámhatóságokat és a nemzeti illetékes hatóságokat az együttműködési módszerek javításában és a helyes igazgatási gyakorlat kialakításában. A Bizottság szorgalmazza az iránymutatás nemzeti illetékes hatóságok általi használatát minden olyan esetben, amikor úgy érzik, a határellenőrzések terén támogatásra szorulnak.

Az iránymutatás nem tekintendő kötelező erejű dokumentumnak.

2.   AZ IRÁNYMUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI ÉS ALKALMAZÁSI KÖRE

Az iránymutatás fő célkitűzése a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a hulladékszállításról szóló uniós rendelet) kapcsolódó rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása a környezet és az emberi egészség védelméhez való hozzájárulás és az uniós ágazat számára biztosítandó egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében, azaz mindenekelőtt:

—	a hulladékszállításról szóló uniós rendelet által előírt ellenőrzési feladatok elvégzését támogató operatív eszköz létrehozása a vámhatóságok számára,

—	az előírásoknak meg nem felelő hulladékszállítmányoknak az EU területére történő belépés vagy az onnan történő kilépés idején való beazonosításában segítő eszköz létrehozása a vámhatóságok számára,

—	ajánlott és összehangolt megközelítés kialakítása a hulladékszállításról szóló uniós rendelet által tárgyalt vámellenőrzésekkel kapcsolatban a hulladékszállítmányok behozatalát, kivitelét és tranzitját (átszállítását) illetően,

—	ajánlások megfogalmazása a vámhatóságok és a nemzeti illetékes hatóságok közötti megerősített együttműködés, ezen belül a zavartalan információcsere létrehozására,

—	harmadik országokkal folytatott sikeres hulladékügyi együttműködéssel kapcsolatos ajánlások megfogalmazása,

—	a gazdasági szereplők általi megfelelés előmozdítása.

Jelen iránymutatás az Európai Unió területére irányuló, az azon átszállított vagy onnan kiinduló hulladékszállítmányokra vonatkozik; nem foglalkozik az Európai Unió tagállamai közötti hulladékszállítás kérdéseivel.

Az iránymutatás nem terjed ki a nemzeti illetékes hatóságok kizárólagos felelősségi körébe tartozó, a nemzetközi viszonylatú hulladékszállítmányok behozatalának, kivitelének vagy tranzitjának megtiltására vagy korlátozására vonatkozó döntéssel kapcsolatos további részletes eljárásokra.

3.   JOGI KERET

Az iránymutatás e része az összes olyan vámtisztviselőnek (az operatív állománytól a vezetői szintig) szól, aki nemzetközi hulladékszállítással foglalkozik. Alapvető fontosságú annak ismerete, hogy az uniós jogszabályok mely elemei vonatkoznak a hulladékokra, és ezen belül milyen jogi kötelmei vannak minden tagállamnak a nemzetközi hulladékszállításra vonatkozó vámellenőrzésekkel kapcsolatban. Az iránymutatás megfelelő és eredményes végrehajtása érdekében a vámtisztviselőknek jól kell ismerniük az alkalmazandó jogszabályokat.

3.1.   A Közösségi Vámkódex vámellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezései

A nem közösségi áruk figyelemmel kísérésére és az ellenőrzések végrehajtására vonatkozó általános jogi keretet a 2913/92/EGK rendelet (a Közösségi Vámkódex) (4)  (5) és a 2454/93/EGK rendelet (a Közösségi Vámkódex végrehajtási rendelete) (6) határozza meg a vámhatóságok számára. A Közösségi Vámkódex az EU vámterületére behozott és onnan kivitt árukra alkalmazandó általános szabályokat és eljárásokat tartalmazza, és úgy rendelkezik, hogy a vámhatóságoknak kell elsődlegesen felelniük az Unió nemzetközi kereskedelmének felügyeletéért, és olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek megvédik az Uniót a tisztességtelen és jogellenes kereskedelemmel szemben (7).

A vámhatóságok hozzájárulnak az Unió és lakói biztonságának és védelmének biztosításához az áruk uniós behozatalát és kivitelét illetően, szükség szerint más hatóságokkal szorosan együttműködve és követve a nemzeti szinten meghatározott határrendészeti felelősségi köröket. A vámhatóságok bármely olyan vámellenőrzést elvégezhetnek, amelyet szükségesnek tartanak. Ezek az ellenőrzések elsősorban kockázatelemzésen alapulnak.

A Közösségi Vámkódexben meghatározott szabályok vonatkoznak az összes árura, azonban a más területeken megállapított különleges szabályok sérelme nélkül.

3.2.   A hulladékszállításról szóló (1013/2006/EK) rendeletben megállapított, hulladékszállítással kapcsolatos szabályok

A hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelet (8) (a hulladékszállításról szóló uniós rendelet) a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, 1989. március 22-i bázeli egyezményben  (9), illetőleg a hulladékok hasznosítási célú, határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló C(2001)107/final OECD-határozatban  (10) szereplő nemzetközi jogi rendelkezéseket foglalja be az uniós jogrendszerbe.

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet követelményeket állapít meg a hulladékok EU-n belüli, valamint az EU és harmadik országok közötti szállítására vonatkozóan is, külön kezelve a behozatali, kiviteli és tranzit célú szállításokat.

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet – a rendelet 35., 38., 42., 44., 45., 47., 48. és 55 cikke alkalmazásában – kifejezett ellenőrzési feladatkörrel látja el a vámhatóságokat az EU területére belépő, onnan kilépő vagy azon átszállított nemzetközi viszonylatú hulladékszállítmányokkal kapcsolatban:

IV. CÍM – A KÖZÖSSÉGBŐL HARMADIK ORSZÁGOKBA TÖRTÉNŐ KIVITEL	1. FEJEZET – Ártalmatlanításra szánt hulladékok kivitele		35. cikk – Az EFTA-országokba történő kivitelre vonatkozó eljárás
	2. FEJEZET – Hasznosításra szánt hulladékok kivitele	2. szakasz – Az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokba történő kivitel	38. cikk – A III., IIIA., IIIB., IV. és IVA. mellékletben felsorolt hulladék kivitele
V. CÍM – BEHOZATAL A KÖZÖSSÉGBE HARMADIK ORSZÁGOKBÓL	1. FEJEZET – Ártalmatlanításra szánt hulladékok behozatala		42. cikk – Eljárási szabályok egy, a Bázeli Egyezményben részes országból vagy egyéb területről válság-, illetve háborús helyzetben történő behozatal esetén
	2. FEJEZET – A hasznosításra szánt hulladékok behozatala		44. cikk – Eljárási szabályok egy, az OECD-határozat hatálya alá tartozó országból vagy egyéb területről válság-, illetve háborús helyzetben történő behozatal esetén 45. cikk – Eljárási szabályok egy, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó, a Bázeli Egyezményben részes országból vagy egyéb területről válság-, illetve háborús helyzetben történő behozatal esetén
VI. CÍM – HARMADIK ORSZÁGOKBÓL ÉS HARMADIK ORSZÁGOKBA A KÖZÖSSÉGEN KERESZTÜL TÖRTÉNŐ TRANZIT	1. FEJEZET – Ártalmatlanításra szánt hulladék tranzitja		47. cikk – Ártalmatlanításra szánt hulladéknak a Közösségen keresztül történő tranzitja
	2. FEJEZET – A hasznosításra szánt hulladék tranzitja		48. cikk – A hasznosításra szánt hulladéknak a Közösségen keresztül történő tranzitja
VII. CÍM – EGYÉB RENDELKEZÉSEK	1. FEJEZET – Kiegészítő kötelezettségek		55. cikk – A Közösség területére való beléptetést és a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatal kijelölése

E cikkekkel összhangban az ellenőrzési eljárások vámhatósági intézkedést tesznek szükségessé az előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás alá tartozó hulladékok kivitele, behozatala vagy tranzitja esetében, az alábbi táblázatban foglaltak szerint:

Mikor	Ki	Intézkedés	Mit	Kinek
Az EU területére fizikailag történő belépést vagy az onnan fizikailag történő kilépést megelőzően	a küldő ország/tranzitország/célország illetékes hatóságai	megküldik	a hozzájárulásról szóló határozatuk egy lebélyegzett másolatát	a kiviteli/kiléptető/beléptető vámhivatalnak.
Az EU területére fizikailag történő belépéskor vagy az onnan fizikailag történő kilépéskor	a fuvarozó	átadja	a kísérő dokumentum egy másolatát	a kiviteli/kiléptető/beléptető vámhivatalnak.
Amint a hulladék elhagyta ez EU területét,	a kiléptető vámhivatal	megküldi	a kísérő dokumentumnak egy, az EU területéről történő kilépést igazoló lebélyegzett másolatát	a küldő ország illetékes hatóságának.
Az EU területére való belépéskor a vámkezelés elvégzését követően	a beléptető vámhivatal	megküldi	a kísérő dokumentumnak egy, az EU területére történő belépést igazoló lebélyegzett másolatát	a célország és a tranzitország illetékes hatóságainak.
Illegális hulladékszállítás felfedezése esetén	a kiviteli/kiléptető/beléptető vámhivatal	haladéktalanul tájékoztatja	a jogellenes esetről	a vámhivatal szerinti ország illetékes hatóságát.

Ezenfelül a vámhatóságok érintettek lehetnek a hulladékszállításról szóló uniós rendelet 50. cikkének – Végrehajtás a tagállamokban – végrehajtásában, illetőleg az EU területéről származó egyes hulladékkivitelek tilalmára vonatkozó rendelkezések végrehajtásában.

Emellett az 1418/2007/EK bizottsági rendelet (11) különleges szabályokat állapít meg a zöldlistás hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba (12) történő hasznosítási célú kiviteléről.

3.3.   Nemzeti szabályozás

A hulladékszállításról szóló uniós rendeletet kiegészítheti a végrehajtási szabályokat rögzítő nemzeti szabályozás. Ezen iránymutatás nem tér ki a nemzeti szabályozásokra.

4.   HATÓSÁGOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Az iránymutatás e része a vezető beosztású vámtisztviselőknek szól.

Annak érdekében, hogy a nemzetközi hulladékszállítással kapcsolatos ellenőrzések jogi keretének alkalmazása EU-szerte összehangolt módon valósuljon meg, elmélyült együttműködésre van szükség a vámhatóságok és a nemzeti illetékes hatóságok között.

A legnagyobb figyelmet arra kell fordítani, hogy a vámhatóságok és a nemzeti illetékes hatóságok közös megközelítést alkalmazzanak az ellenőrzési eljárás során, figyelembe véve a különböző minisztériumoknak és hatóságoknak a hulladékszállításról szóló uniós rendelet végrehajtása terén fennálló egyéni felelősségi körét.

A vámhatóságok és a nemzeti illetékes hatóságok, valamint adott esetben a kapcsolódó területeken illetékességgel rendelkező más hatóságok közötti együttműködésnek ajánlott hivatalos nemzeti megállapodásra épülnie.

A Közösségi Vámkódex (2913/92/EGK rendelet) 13. cikke (13) jogot állapít meg a vámhatóságok számára ahhoz, hogy ellenőrzéseket végezzenek az áruk uniós határokon keresztül történő szállítására vonatkozó vámügyi és egyéb jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében. Az ilyen jellegű ellenőrzések során a vámhatóságoknak és a nemzeti illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük.

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet 50. cikkének (5) bekezdése (14) együttműködési kötelezettséget ír elő az uniós tagállamok számára.

Annak érdekében, hogy egy lehetséges illegális szállítmány beazonosítási eljárása megfelelő módon történjék, a vámhatóságok és a nemzeti illetékes hatóságok közötti együttműködésnek általában az együttes fellépés minden szükséges szempontjára kiterjedő megállapodáson kell alapulnia.

Azért, hogy a vámhatóságok vagy a felelős nemzeti illetékes hatóságok megfelelően teljesíthessék az iránymutatásban foglalt követelményeket, egyértelműen be kell azonosítani a következő elemeket:

—	a felelősségi körök megosztása (ki?),

—	az érintett hatóságok általi beavatkozás megfelelő ideje és helye (hol és mikor?),

—	a választott megközelítés mögötti logika leírása (miért?), valamint

—	a követendő módszertan (hogyan?).

Az iránymutatásban rögzített követelmények egységes érvényesítése fontos elem a nemzetközi hulladékszállítás területén végrehajtandó jövőbeli közös fellépések szempontjából. Ezeknek a jövőbeli fellépéseknek az iránymutatásban foglalt elvekben és elemekben elfogadott, együttműködés-alapú megközelítésen kell alapulniuk.

A felelős hatóságok közötti minden gyakorlati együttműködés kezdeményezését megelőzően ideális esetben a következő lépéseket kell követni:

—	Naprakész kapcsolattartó pontok összeállítása és fenntartása a vámhatóságok és az illetékes hatóságok között, vezetői és operatív szakértői szinten.

—	Az együttműködésre vonatkozó „nemzeti feladatmeghatározások” megállapítása az iránymutatásban szereplő ajánlások alapján és figyelemmel a nemzeti szabályozásra és/vagy közigazgatási struktúrára, valamint a különböző hatóságok felelősségi körére/feladatkörére.

—	Megállapodások, így egyetértési megállapodások létrehozása az érintett hatóságok között.

—	A megállapodások gyakorlati eljárásokká alakítása az ellenőrzések lefolytatásához.

Az egyetértési megállapodás létrehozásának támogatása céljából ajánlott – szükség esetén – a politikai szint és az illetékes minisztériumok bevonása.

4.1.   Elemek, amelyeket ajánlott beépíteni a nemzeti megállapodásokba

Az együttműködési megállapodásokba az alábbi elemek beépítése ajánlott:

—	az egyes hatóságok felelős egységeinek/osztályainak kapcsolattartási listái,

—	a vámhatóságok és/vagy a nemzeti illetékes hatóságok egyeztetett szerepei és felelősségi körei valamely ellenőrzés során, a nemzeti struktúra és a helyi viszonyok figyelembevételével,

—	a vámhatóságok és a nemzeti illetékes hatóságok közötti, későbbi kockázatalapú célmeghatározási és ellenőrzési tevékenységeket támogató információ- és értesüléscsere módszerei, a meglévő informatikai eszközök figyelembevételével,

—	rendszeres találkozók létrehozása a vámhatóságok és a nemzeti illetékes hatóságok tisztviselői között stratégiai, vezetői és operatív szinten, közösen megállapított feladatmeghatározások alapján,

—	a hatékony és eredményes hosszú távú együttműködés feltételei,

—	a felelős tisztviselők képzése, többek között közös képzések keretében,

—	a konkrét projektek során folytatott együttműködés módszerei, folyamatai, eljárásai és alkotóelemei,

—	korai tájékoztatás a vámhatóságok és a nemzeti illetékes hatóságok között az olyan várható jogszabályjavaslatokat illetően, amelyek mindkét oldalra hatással lehetnek,

—	információcsere a vámhatóságok és a nemzeti illetékes hatóságok között nemzeti szinten és a tagállamok között az egyszerűsített vámeljáráson belüli engedélyezést, pl. az AEO-tanúsítványt (15) illetően,

—	megfelelő erőforrások biztosítása a megállapodásban érintett hatóságok által a hulladékszállítmányok ellenőrzéséhez.

5.   EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ UNIÓS TAGÁLLAMOK KÖZÖTT

Az uniós tagállamok vámhatóságai közötti együttműködés főként az értesülések megosztásából, kockázati célmeghatározásból és a bevált módszerek megosztásából áll.

Egyes tagállami vámhatóságok kiépítettek vámhatóságok közötti együttműködési mechanizmusokat, egyebek mellett rendszeres találkozókat és közös vámügyi műveleteket.

A Vámkódex végrehajtási rendeletének 4g. cikke a kockázattal kapcsolatos információk egymás közötti cseréjére vonatkozó jogi kötelmet állapít meg a tagállai vámhatóságok számára.

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet 50. cikkének (5) bekezdése (16) együttműködési kötelezettséget ír elő az uniós tagállamok számára.

Multilaterális szinten az IMPEL-TFS (17) hatékony együttműködési fórumnak bizonyult. Olyan informális hálózatról van szó, amely környezetvédelmi hatóságok, vámhatóságok, rendőrhatóságok és a nemzetközi hulladékszállítással kapcsolatos végrehajtásban szerepet játszó más hatóságok képviselőit fogja egybe. Az IMPEL-TFS által végrehajtott tevékenységek között szerepel a tájékoztatás, kapacitásépítés, a hatóságok közötti és a több országra kiterjedő együttműködés előmozdítása, valamint az operatív végrehajtási tevékenységek. Ezenkívül az IMPEL-TFS több eszközt is létrehozott a hulladékszállítmányok nemzeti illetékes hatóságok általi ellenőrzéseinek támogatásához (18).

A legtöbb uniós tagállam kijelölt egy IMPEL-TFS kapcsolattartó pontot (nemzeti kapcsolattartó pont). Nemzeti illetékes hatóságaik tájékoztatása során a tagállami vámhatóságok vegyék fel a kapcsolatot nemzeti kapcsolattartó pontjukkal (19).

6.   NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

6.1.   Bevezetés

Az illegális hulladékszállítás komoly környezeti és egészségügyi károkkal járhat a célországokban, tönkretéve az EU vagy a célország jogszerűen működő hulladékkezelő és újrafeldolgozó iparágát (20).

Az EU-tól rendszeresen hatékony intézkedések meghozatalát kérik e jelenség felszámolására.

Még akkor is problémák adódhatnak, ha a hulladékszállítmányok harmadik országok felé elhagyhatják az EU területét. Ilyen probléma lehet a hiányos kommunikáció azzal az uniós tagállammal, amelyen keresztül a szállítmány kivitelre történő szállítása folyik; a hulladék engedélyezett termékként történő azonosítása a célországban; a megfelelő eljárás és a kísérő dokumentumok használata; a célországok hulladékokkal kapcsolatos szabályozásának változásai; besorolással kapcsolatos nézeteltérések; a visszavételi kötelezettség teljesítésének nehézségei.

Az illegális hulladékkereskedelem ezenkívül megfosztja az európai iparágakat attól, hogy a hasznosítható hulladék elsődleges nyersanyagokat kiváltó, alternatív erőforrás lehessen.

Ezért ajánlott a nemzetközi együttműködés megerősítése és az uniós tagállamok közötti együttműködés javítása (21).

6.2.   Célkitűzések

—	harmadik országokkal folytatott sikeres hulladékügyi együttműködéssel kapcsolatos ajánlások megfogalmazása,

—	a vámhatóságok harmadik országokkal szembeni szerepének tisztázása a hulladékkivitel ellenőrzési eljárásában.

6.3.   Jogalap

—    A hulladékszállításról szóló uniós rendelet 52. cikke  (22) : jogalapot teremt a harmadik országokkal folytatott nemzetközi együttműködés létrehozásához.

—    Vámügyi kérdésekben folytatott együttműködésről és kölcsönös igazgatási jogsegélyről szóló megállapodások : az EU számos országgal (23)  (24) kötött a vámjogszabályok alkalmazásának minden kérdésére kitérő, vámügyi együttműködési megállapodást. Az ilyen jellegű együttműködés segíti a vámhatóságokat abban, hogy növeljék a kereskedelmi forgalom ellenőrzése, valamint a csalás és jogellenes tevékenységek elleni küzdelem terén már rendelkezésre álló eszközök hatékonyságát. Ezek a megállapodások alapot teremthetnek a vámcsalással érintett nemzetközi hulladékszállításokkal kapcsolatos együttműködés számára.

6.4.   A vámhatóságok szerepe

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet elveket és eljárásokat határoz meg a kivitellel, behozatallal és a tranzittal kapcsolatosan a nemzeti illetékes hatóságok, köztük a vámhatóságok által végzett ellenőrzésekhez. Jóllehet elsődlegesen a nemzeti illetékes hatóságok felelnek a hulladékszállításról szóló uniós rendelet alkalmazásáért, ideértve a tagállamok közötti vagy a harmadik országokkal folytatott együttműködést is, a vámhatóságok kulcsszerepet játszanak az EU külső határán végzett ellenőrzésekben.

A vámhatóságok kockázati célmeghatározást és kockázatelemzést végeznek, adatokat és értesüléseket osztanak meg, felelnek a jogszabályok érvényesítésért és részt vesznek közös végrehajtási műveletekben (amelyek hatóságok közötti együttműködést, kétoldalú vagy többoldalú vámegyüttműködést igényelnek).

Az uniós tagállamok vámhatóságai felkérést kaphatnak harmadik országok vámhatóságaitól is, akik segítségüket kérhetik az illegális hulladékszállítás megakadályozásában vagy az értesülések megosztásában, két- vagy többoldalú kereteken belül.

6.5.   Ajánlott gyakorlat

Az illegális hulladékkereskedelem elleni küzdelem vagy a jogszerű hulladékkereskedelem előmozdítása céljából létrejött minden nemzetközi (két- vagy többoldalú) együttműködés (25) esetén ajánlott, hogy az uniós oldalról részt vevő hatóságok:

—	bevonják a tárgyalásba, az együttműködés megkötésére és végrehajtására irányuló folyamatba az összes illetékes hatóságot, köztük a vámhatóságokat,

—	biztosítsák, hogy az együttműködés összhangban legyen az általános uniós szakpolitikákkal (ipar-, kereskedelem-, környezet- és vámpolitika, valamint a diplomáciai tevékenységre vonatkozó szakpolitika), ahogy azt a hulladékszállításról szóló uniós rendelet 52. cikke közvetetten előírja,

—	biztosítsák, hogy a kétoldalú keretek között és a többoldalú fórumokon foglalt álláspont összhangban legyen az uniós szakpolitikával,

—	rendszeresen, illetőleg megfelelő módon és kellő időben tájékoztassák a többi uniós tagállamot és az Európai Bizottságot az együttműködés főbb fejleményeiről.

7.   AJÁNLOTT ANYAGOK

7.1.   A vámhatóságok és nemzeti illetékes hatóságok kapcsolattartási listái

A tagállami vámhivatalokról információkat nyújtó adatbázis (26)

A tagállamok nemzeti illetékes hatóságainak listája (27)

7.2.   A VII. melléklet szerinti dokumentum

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet VII. mellékletében szereplő dokumentumnak (Adatközlő lap) kell kísérnie minden olyan hulladékszállítmányt, amely a rendelet információs követelményeire vonatkozó eljárás hatálya alá tartozik (28)

7.3.   Az IA. melléklet szerinti bejelentőlap

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet IA. mellékletében szereplő dokumentumnak (Bejelentőlap) kell kísérnie minden olyan hulladékszállítmányt, amely a rendelet bejelentési eljárásának hatálya alá tartozik (29)

7.4.   Az IB. melléklet szerinti kísérő dokumentum

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet IB. mellékletében szereplő dokumentumnak (Kísérő dokumentum) kell kísérnie minden olyan hulladékszállítmányt, amely a rendelet bejelentési eljárásának hatálya alá tartozik (30)

7.5.   Az Europol hulladékokkal kapcsolatos kézikönyve

A belga szövetségi rendőrség által kiadott „Waste Transport Checks” (Hulladékszállítási ellenőrzések) című kézikönyv az ellenőrzési ponton szolgálatot ellátó rendőrtiszteket kívánja segíteni a nemzetközi viszonylatú hulladékszállítmányok ellenőrzésében. Általános jellegű, gyakorlati információkkal szolgál a hulladékszállításról szóló uniós rendelet szerinti listákkal és eljárásokkal, valamint azzal kapcsolatban, hogy mit kell fontolóra venni a hulladékszállítmányok ellenőrzése során.

A kézikönyvet kérésre bocsátják rendelkezésre. Kérjük, vegye fel a kapcsolatot a nemzeti illetékes hatóságokkal vagy az IMPEL-TFS hálózaton belüli kapcsolattartó pontjával (31).

7.6.   Az 1013/2006/EK rendelet III., IIIA., IIIB., IV. és IVA. mellékletének nem hivatalos konszolidált verziója

Az alábbi dokumentumban megtalálható a konszolidált hulladékjegyzék naprakész változata (32).

7.7.   A zöldlistás hulladékok besorolására vonatkozó gyakorlati útmutató

A zöldlistás hulladékoknak a hulladékszállításról szóló uniós rendelet szerinti besorolására vonatkozó (fotókat tartalmazó) gyakorlati útmutatók segítik a vámhatóságokat a zöldlistás hulladékok értékelésében, ami döntő fontosságú az alkalmazandó eljárások szempontjából (33).

7.8.   A hasznosításra szánt zöldlistás hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba történő kivitelére vonatkozó 1418/2007/EK rendeleten alapuló országjegyzék

Az úgynevezett országjegyzék összesített és rendszeresen frissített információforrást jelent a hasznosításra szánt zöldlistás hulladékoknak (III. és IIIA. melléklet) az azon országokba történő kivitelével kapcsolatos ellenőrzési eljárások számára, amelyekre nem alkalmazandó az OECD-határozat. A jegyzék a hasznosításra szánt zöldlistás hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba történő kivitelére vonatkozó 1418/2007/EK bizottsági rendeleten alapul (34).

Amennyiben az 1418/2007/EK rendelet melléklete nem határoz meg kifejezetten eljárást a nem veszélyes hulladéknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egy adott országba történő kivitelére, a rendeletben megállapított általános rendelkezések értelmében automatikusan az előzetes bejelentési és hozzájárulási eljárás szerinti b) lehetőséget kell figyelembe venni.

7.9.   Kapcsolattartóknak szóló iránymutatások

A kapcsolattartóknak szóló iránymutatások a hulladékszállításról szóló uniós rendeletnek az összes tagállam által osztott közös értelmezését képviselik. Több iránymutatás is született az egyes hulladékáramokkal (pl. járműhulladék) kapcsolatban, és felülvizsgálatukra rendszeres jelleggel sor kerül. Az iránymutatásokról a kapcsolattartók egyeznek meg egymás között, de azok nem jogilag kötelező erejű szabályok.

Hasznos információkkal szolgálnak a hulladékszállításról szóló rendelet végrehajtásáért felelős vámhatóságok számára azáltal, hogy iránymutatást adnak annak megállapításához, hogy egy adott árutól hulladékként válnak-e meg vagy sem (35).

7.10.   Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2012. július 4-i 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (WEEE)  (36) VI. melléklete

A WEEE-irányelv VI. melléklete jogilag kötelező minimumkövetelményeket határoz meg a feltételezhetően hulladéknak minősülő használt elektromos és elektronikus berendezések szállítására vonatkozóan. A VI. melléklet értelmében az exportőr felelős igazolni a feltételezhetően hulladéknak minősülő használt elektromos és elektronikus berendezések külföldre történő szállítását. Ennélfogva az exportőr köteles vizsgálatot végezni és a szállítmány jellegével kapcsolatos dokumentumokat biztosítani, igazolva, hogy a szállítmány használt elektromos vagy elektronikus berendezés, és nem ezek hulladéka.

7.11.   Ózonkárosító anyagot tartalmazó áruk: érintett TARIC-kódok

Az 1005/2009/EK rendelet (37) az ózonréteget károsító anyagokat illetően behozatali korlátozásokról és kiviteli tilalmakról rendelkezik. Ezek az intézkedések beépültek a TARIC-adatbázisba.

7.12.   A használt áruk szállításával kapcsolatos útmutatók/kézikönyvek

Több tagállam is kiadott a jelenlegi szabályozással kapcsolatos információkat tartalmazó útmutatókat és kézikönyveket kifejezetten a hulladékszállításról szóló uniós rendelet végrehajtásáért felelős hatóságok számára. Ezek a dokumentumok vázolják a hulladékok és a nem hulladékok közötti különbségtétel módszereit egyes hulladékáramok esetében és iránymutatást adnak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez (38).

7.13.   Megfelelőségi nyilatkozat a 2008/98/EK irányelv 6. cikkén alapuló jogszabályoknak megfelelően  (39)

A réz és a tört üveg hulladékstátuszának megszűnésére vonatkozó kritériumok teljesüléséhez kapcsolódó megfelelőségi nyilatkozat mintáját a 333/2011/EU tanácsi rendelet III. melléklete tartalmazza (40).

7.14.   IMPEL-TFS eszközök

Hulladékkisokos (41).

8.   I. MELLÉKLET – SZÓSZEDET

8.1.   Vámügyi fogalommeghatározások

Az iránymutatás a Közösségi Vámkódexben meghatározott fogalmak közül egyebek mellett a következőkkel él:

Vámellenőrzés

A vámhatóságok által végrehajtott egyedi intézkedések, amelyeket abból a célból végeznek, hogy biztosítsák az Európai Unió vámterületére való beléptetésre és kiléptetésre vonatkozó vámszabályok és egyéb jogszabályok helyes alkalmazását.

Áru átengedése

A vámhatóságok azon intézkedése, amellyel az árut az adott vámeljárás által előírt célra rendelkezésre bocsátják.

Az áru szabad forgalomba bocsátása

Az a vámeljárás, amellyel a nem közösségi áru elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét, és amely lehetővé teszi annak az egységes piacon való forgalomba bocsátását. Ez maga után vonja a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását, az áru behozatalával kapcsolatban megállapított egyéb vámalakiságok elvégzését és a jogszabály alapján fizetendő vámok megállapítását.

A nem közösségi árunak a szabad forgalomba bocsátástól eltérő vámeljárás alá vonása

Ilyen eljárás lehet az árutovábbítás, a vámraktározás, az aktív feldolgozás, a vámfelügyelet melletti feldolgozás és az ideiglenes behozatal.

Kivitel

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 161. cikkében leírt eljárás.

Árutovábbítás

Vámeljárás, amely lehetővé teszi az alábbiakban meghatározott áru elszállítását a Közösség vámterületén belül egy adott pontról egy másikra:

—	nem közösségi áru anélkül, hogy arra behozatali vámok és más terhek, vagy kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznának,

—	közösségi áru, ha megelőzendő, hogy a kiviteli intézkedésekben részesülő vagy azok hatálya alá tartozó termékek megkerüljék ezen intézkedéseket vagy jogosulatlanul részesüljenek ezen intézkedésekből.

Kiviteli vámhivatal

A vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahol a Közösség vámterületét elhagyó áruk vámjogi sorsának meghatározásával kapcsolatos alakiságokat elvégzik, beleértve a megfelelő kockázatalapú ellenőrzéseket is.

Kiléptető vámhivatal

A vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, amelynek az árukat be kell mutatni, mielőtt azok elhagyják a Közösség vámterületét, és amelynél ezen árukat a kiléptetési alakiságok elvégzésével kapcsolatos vámellenőrzésnek és megfelelő kockázatalapú ellenőrzésnek vetik alá.

Behozatali vámhivatal

A vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahol a Közösség vámterületére beszállított áruk vámjogi sorsának meghatározásával kapcsolatos alakiságokat elvégzik, beleértve a megfelelő kockázatalapú ellenőrzéseket is.

Beléptető vámhivatal

A vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahova a Közösség vámterületére beszállított árukat késedelem nélkül tovább kell szállítani, és ahol azokat megfelelő kockázatalapú beléptetési ellenőrzésnek vetik alá.

Kockázat

A Közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésével, kiléptetésével, továbbításával, átszállításával és meghatározott célra történő felhasználásával, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétével kapcsolatos olyan esemény bekövetkeztének a valószínűsége, amely

—	megakadályozza a közösségi, illetve a nemzeti intézkedések helyes alkalmazását, vagy

—	sérti a Közösség és tagállamai pénzügyi érdekeit, vagy

—	veszélyezteti a Közösség biztonságát, a közegészségügyet, a környezetet vagy a fogyasztókat.

Kockázatkezelés

A kockázat rendszeres megállapítása és a kockázat korlátozásához szükséges valamennyi intézkedés megtétele. Ezen intézkedések közé tartozik adatok és információk gyűjtése, a kockázatelemzés és -értékelés, intézkedések előírása, illetve megtétele, valamint az eljárás és az eljárás eredményeinek figyelemmel kísérése és felülvizsgálata a nemzetközi, közösségi és nemzeti források és stratégiák alapján.

8.2.   Az 1013/2006/EK rendelet és a kapcsolódó jogalkotási eszközök szerinti fogalommeghatározások

Hulladék

Olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

Hulladékhasznosítás

Hulladékkal kapcsolatos bármely olyan művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy az ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse. A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv (42) II. melléklete tartalmazza a hasznosítási műveletek nem kimerítő listáját.

Ártalmatlanítás

Hulladékkal kapcsolatos minden olyan művelet, amely nem számít hasznosításnak, még akkor is, ha a művelet másodlagos jelleggel anyag- vagy energia-visszanyerést eredményez. A 2008/98/EK irányelv I. melléklet tartalmazza az ártalmatlanítási műveletek nem kimerítő listáját (43).

Behozatal

A hulladék bármely módon történő belépése az EU területére, kivéve az EU-n át történő tranzitját.

Kivitel

A hulladék bármely módon történő kilépése az EU területéről, kivéve az EU-n át történő tranzitját.

Tranzit

A hulladéknak egy vagy több, a küldő és célországtól eltérő országon történő átszállítása vagy tervezett átszállítása.

Illetékes hatóság

a)	tagállam esetében, a tagállam által a [hulladékszállításról szóló uniós rendelet] 53. cikk[é]nek megfelelően kijelölt szerv; vagy

b)	olyan nem tagállam esetében, amely a Bázeli Egyezményben részes fél, az ezen ország által az egyezmény alkalmazásában, annak 5. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóság; vagy

c)

bármely, az a) és b) pont alá nem tartozó ország esetében az érintett ország vagy régió által kijelölt illetékes hatóság, vagy ha ilyen kijelölésére nem került sor, az országnak, vagy adott esetben a régiónak, az a szabályozó hatósága, amely joghatósággal rendelkezik az esettől függően a hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt, illetve a tranzit hulladékszállítások felett.

Illegális hulladékszállítás

Az olyan hulladékszállítás, amelyet úgy bonyolítanak le, hogy:

a)	nem jelentik be azt az e rendeletben előírt módon az összes érintett illetékes hatóságnak; vagy

b)	nem szerzik be az e rendeletben előírt módon az érintett illetékes hatóságok hozzájárulását; vagy

c)	az érintett illetékes hatóságok hozzájárulását hamisítással, megtévesztéssel vagy csalással szerzik meg; vagy

d)	a bejelentőlapon vagy a kísérő dokumentumban nem tüntetik fel külön az adott szállítási módot; vagy

e)	az közösségi vagy nemzetközi szabályokat sértő hasznosításhoz vagy ártalmatlanításhoz vezet; vagy

f)	ellentétes a [hulladékszállításról szóló uniós rendelet] 34., 36., 39., 40., 41. és 43. cikk[év]el; vagy

g)

az a [hulladékszállításról szóló uniós rendelet] 3. cikk[ének] (2) és (4) bekezdésében említett hulladékszállítással összefüggésben az alábbiak egyikéből ered: i. a hulladékról kiderült, hogy a III., IIIA. vagy IIIB. mellékletben nem szerepel; vagy ii. a [hulladékszállításról szóló uniós rendelet] 3. cikk[e] (4) bekezdésének megsértése; vagy iii. a szállítás a VII. mellékletben szabályozott dokumentumban fel nem tüntetett módon történik.

Bejelentőlap

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet IA. melléklete szerinti dokumentum (44).

Kísérő dokumentum

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet IB. melléklete szerinti dokumentum (45).

Adatközlő lap

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet VII. melléklete szerinti dokumentum (46).

Zöldlistás hulladék

Nem veszélyes hulladékok és/vagy a hulladékszállításról szóló uniós rendelet III., IIIA. mellékletében és V. mellékletének B. listáján szereplő, környezeti kockázatot alig vagy egyáltalán nem hordozó hulladékok (47).

Sárgalistás hulladék

Veszélyes hulladékok és/vagy a hulladékszállításról szóló uniós rendelet IV. mellékletében és V. mellékletének A. listáján szereplő hulladékok (48).

9.   II. MELLÉKLET – RÖVIDÍTÉSEK

AEO	Engedélyezett gazdálkodó
ASEAN	A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (Brunei Darussalam Állam, Mianmar (Burma), Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam)
CFC	Klór-fluor-szénhidrogének (ózonkárosító anyagok)
CRMS	Közösségi vámügyi kockázatkezelési rendszer
ECS	Exportellenőrzési rendszer
EFTA	Európai Szabadkereskedelmi Társulás (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc)
EoW	Hulladékstátusz megszűnése (End-of-Waste)
EU WSR	A hulladékszállításról szóló uniós rendelet (1013/2006/EK rendelet)
IMPEL – TFS	A környezeti jog végrehajtásával és érvényesítésével foglalkozó európai uniós hálózat – A hulladékok országhatárokat átlépő szállítása
KN	Kombinált Nómenklatúra
MOU	Egyetértési megállapodás
NCP	Nemzeti kapcsolattartó pont (IMPEL-TFS)
NIH(-ek)	Nemzeti illetékes hatóság(ok)
ODS	Ózonkárosító anyagok
OECD	Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
RIF	Kockázati tájékoztató adatlap
TARIC	Integrált vámtarifa
WCO	Vámigazgatások Világszervezete
WEEE	Elektromos és elektronikus berendezések hulladékai

---

(1)  http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A12012M%2FTXT

(2)  http://www.eea.europa.eu/publications/towards-a-green-economy-in-europe

(3)  A hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.) részletes ellenőrzési eljárásokat határoz meg a környezet és az uniós polgárok védelmére. Az iránymutatás jelenlegi változata azonban mindössze egy nyilvános összefoglaló. Az ajánlott vámhatósági ellenőrzési eljárások részletei nem nyilvánosak, hogy minimalizálható legyen az EU határain folytatott ellenőrzések kijátszásának kockázata.

(4)  A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.) marad érvényben addig, amíg a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított Uniós Vámkódex 2016. május 1-jén alkalmazandóvá válik.

(5)  http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:1992R2913:20070101:hu:PDF

(6)  http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:01993R2454-20141205&qid=1430168872406&from=HU

(7)  A 952/2013/EU rendelet 3. cikke – A vámhatóságok küldetése.

(8)  http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:2006R1013:20130410:hu:PDF

(9)  Bázeli Egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról http://www.basel.int/Portals/4/Basel%20Convention/docs/text/BaselConventionText-e.pdf

(10)  Lásd az OECD honlapját: http://www.oecd.org/env/waste/theoecdcontrolsystemforwasterecovery.htm és a határozat szövegét: http://www.oecd.org/env/waste/30654501.pdf

(11)  A Bizottság 2007. november 29-i 1418/2007/EK rendelete az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt egyes hulladékoknak a hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kiviteléről (HL L 316., 2007.12.4., 6. o.).

(12)  Azok az országok, amelyek nem hajtották végre a C(2001)107/Final OECD-tanácsi határozatot http://acts.oecd.org/Instruments/ShowInstrumentView.aspx?InstrumentID=221&InstrumentPID=217&Lang=en&Book=False. Lásd az iránymutatás 8.3.6.5. szakaszát: A zöldlistás hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba történő kivitele.

(13)  „A hatályos rendelkezések által meghatározott feltételek mellett a vámhatóságok elvégezhetnek minden általuk szükségesnek ítélt ellenőrzést annak érdekében, hogy biztosítsák a […] vámszabályok és egyéb jogszabályok helyes alkalmazását. […]”

(14)  „(5) A tagállamok két- vagy többoldalúan együttműködnek egymással az illegális szállítások megelőzésének és felderítésének megkönnyítése érdekében.”

(15)  Engedélyezett gazdálkodó a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 18-i 1875/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 360., 2006.12.19., 64. o.) értelmében.

(16)  Az 50. cikk (5) bekezdése előírja, hogy: „A tagállamok két- vagy többoldalúan együttműködnek egymással az illegális szállítások megelőzésének és felderítésének megkönnyítése érdekében.”

(17)  http://impel.eu/cluster-2/

(18)  Lásd a 7. szakaszt: Ajánlott anyagok .

(19)  http://impel.eu/cluster-2/cluster-participants/

(20)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az árupiacokkal és a nyersanyagokkal kapcsolatos kihívásokkal való szembenézés, COM(2011) 25 végleges.

(21)  Lásd az 5. szakaszt: Együttműködés az uniós tagállamok között .

(22)  „A tagállamok – adott esetben és szükség esetén a Bizottsággal való összeköttetésben – együttműködnek a Bázeli Egyezmény és államközi szervezetek más részes feleivel, többek között információcsere és/vagy -megosztás, a környezetvédelmi szempontból megfelelő technológiák előmozdítása és a helyes gyakorlat megfelelő kódexeinek kifejlesztése útján.”

(23)  ASEAN, Kanada, Kína, Hongkong, India, Japán, Korea és az Amerikai Egyesült Államok.

(24)  http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/international_affairs/third_countries/index_en.htm

(25)  Például nemzetközi hulladékszállítással kapcsolatos segítségnyújtási projekt létrehozása vagy ellenőrzési műveletben való részvétel.

(26)  http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/databases/index_en.htm

(27)  http://ec.europa.eu/environment/waste/shipments/links.htm

(28)  Lásd a 8. lábjegyzetet.

(29)  Lásd a 8. lábjegyzetet.

(30)  Lásd a 8. lábjegyzetet.

(31)  http://impel.eu/cluster-2/cluster-participants/

(32)  https://www.gov.uk/government/publications/waste-shipments-regulation-wsr-consolidated-waste-list

(33)  http://www.bundesabfallwirtschaftsplan.at/dms/bawp/Manual-Abfallverbringung-2012neu/Manual%20Abfallverbringung%202012neu.pdf

(34)  http://www.umweltbundesamt.de/sites/default/files/medien/378/dokumente/staatenliste_juli_2014.pdf

(35)  http://ec.europa.eu/environment/waste/shipments/guidance.htm

(36)  HL L 197., 2012.7.24., 38. o.

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK rendelete az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.).

(38)  http://www.bundesabfallwirtschaftsplan.at/dms/bawp/Handbuch-Leitfaden-Abfall-versus-Gebrauchtware---de-eng_end_2014-06-24_eBook/Handbuch%20Leitfaden%20Abfall%20versus%20Gebrauchtware%20-%20de-eng_end_2014-06-24_eBook.pdf

http://www.naturvardsverket.se/Documents/publikationer/978-91-620-8494-3.pdf

http://www.ilent.nl/Images/2011_11%20Regels%20export%202ehands%20elektronica_v04ENG_tcm334-327366.PDF

(39)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(40)  A Tanács 2011. március 31-i 333/2011/EU rendelete egyes fémtörmeléktípusoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti hulladék jellegének megszűnését meghatározó kritériumok megállapításáról (HL L 94., 2011.4.8., 2. o.).

(41)  http://impel.eu/cluster-2/

(42)  Lásd a 39. lábjegyzetet.

(43)  Lásd a 39. lábjegyzetet.

(44)  Lásd a 8. lábjegyzetet.

(45)  Lásd a 8. lábjegyzetet.

(46)  Lásd a 8. lábjegyzetet.

(47)  Lásd a 8. lábjegyzetet.

(48)  Lásd a 8. lábjegyzetet.

---