This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52015PC0447
Proposal for a COUNCIL REGULATION amending Regulation (EU, Euratom) No 609/2014 on the methods and procedure for making available the traditional, VAT and GNI-based own resources and on the measures to meet cash requirements
Javaslat A TANÁCS RENDELETE a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról
Javaslat A TANÁCS RENDELETE a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról
COM/2015/0447 final - 2015/0204 (NLE)
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.9.14.
COM(2015) 447 final
2015/0204(NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról
INDOKOLÁS
1. A JAVASLAT HÁTTERE
A Bizottság és a Tanács megállapodott a 2014. május 26-i tanácsi jegyzőkönyvhöz csatolt együttes nyilatkozatról; ekkor fogadták el az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló 2014/335/EU, Euratom határozatból (a továbbiakban: sajátforrás-határozat), az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 608/2014/EU, Euratom rendeletből, valamint a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló 609/2014/EU, Euratom rendeletből álló, saját forrásokról szóló jogalkotási csomagot.
A sajátforrás-határozat a rendszer fő elemeit – például a saját források felsorolását, valamint a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok felső értékhatárait (tehát az uniós költségvetés nagyságát) – megállapító legfőbb jogi aktus. A saját források rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedések az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alábbi két cikkéből fakadnak:
–A végrehajtási intézkedésekről szóló, újonnan bevezetett 608/2014/EU, Euratom rendelet az EUMSZ (Lisszaboni Szerződéssel bevezetett) 311. cikkének (4) bekezdésén alapul, és jelenleg az éves maradvány kiszámítására és elszámolására vonatkozó szabályokat, valamint ellenőrzési és felügyeleti intézkedéseket tartalmaz.
–Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet átdolgozását jelentő 609/2014/EU, Euratom rendelet az EUMSZ 322. cikkének (2) bekezdésén alapul, és a saját források rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályokkal és a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekkel foglalkozik. A rendelet gyakorlati intézkedéseket tartalmaz a tradicionális saját források megállapításáról, az igazoló dokumentumok megőrzéséről, az adminisztratív együttműködésről, a GNI-alapú saját forrásokra alkalmazandó kulcsokról, a saját forrásokról vezetendő számlákról, a saját források rendelkezésre bocsátásának és a kiigazításoknak az ütemezéséről, valamint a készpénzkezelésre és a behajthatatlan összegekre vonatkozó rendelkezésekről.
Mindkét rendelet a 2014/335/EU, Euratom határozat hatálybalépésének napján lép hatályba, miután e határozatot valamennyi tagállam jóváhagyta az alkotmányos követelményeinek megfelelően. A csomag 2014. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal alkalmazandó.
A fent említett, 2014. május 26-i együttes nyilatkozatban a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a késedelmesen rendelkezésre bocsátott összegek után fizetendő kamat számítására vonatkozó eljárás felülvizsgálatának lehetővé tétele érdekében a 609/2014/EU, Euratom rendelet 12. cikkére vonatkozó javaslatot terjeszt elő. A nyilatkozat azt is kimondja, hogy a kamatláb(ak) meghatározásakor tiszteletben kell tartani az arányosság elvét, biztosítva ugyanakkor a rendszer zavartalan működését a készpénzigények teljesítése érdekében.
A kamatlábakra vonatkozó szabályokon kívül ez az EUMSZ 322. cikkének (2) bekezdésén alapuló javaslat a héa- és a GNI-alapú saját források éves kiigazítására vonatkozó eljárásra is kitér, mivel a 2014. évi példátlan mértékű kiigazításokkal összefüggésben bevezetett legfrissebb módosítás már nem lesz alkalmazandó a 609/2014/EU, Euratom rendelet hatálybalépése után.
A Bizottság ezenkívül a jelenlegi, főként technikai jellegű intézkedések néhány egyéb pontosítására és tökéletesítésére is javaslatot tesz. Ezek az intézkedések a saját források számláival, a Bizottság pénztári forrásainak első félévi kezelésével, a GNI-adatok Bizottság (Eurostat) általi értékelésével, a tradicionális saját források rendelkezésre bocsátására irányuló bűnügyi nyomozások hatásának értékelésével, valamint a tradicionális saját források behajthatatlan összegeinek bejelentésével kapcsolatos legfrissebb tapasztalatokat és tanulságokat tükrözik.
A Bizottság által javasolt módosítások indokolásának bemutatása az alábbiakban található.
2. A JAVASLAT TARTALMA
(1) A Bizottság saját forrásokra vonatkozó számlái (a 609/2014/EU, Euratom rendelet 9. cikke)
a) A számla megnyitásáért és vezetéséért felelős jogalanyok pontosítása:
A 609/2014/EU, Euratom rendelet 9. cikke szerint a tagállamoknak az államkincstáruknál a saját forrásokra elkülönített számlát kell vezetniük a Bizottság nevében, vagy egy testületet kell kijelölniük erre a célra. A gyakorlatban mindazok a tagállamok, amelyek nem az államkincstárat jelölik ki, a nemzeti központi bankot választják. A 9. cikknek tükröznie kell ezt a gyakorlatot annak pontosításával, hogy csak a központi bankok jelölhetők ki. Ez az intézkedés azt is meg fogja akadályozni, hogy az uniós költségvetés ki legyen téve az ahhoz kapcsolódó potenciális pénzügyi kockázatoknak, hogy a Bizottság kereskedelmi bankoknál nyitott számlákon vezessen saját forrásokat; ez az eset kerülendő, tekintettel arra, hogy ez a rendelet korlátozza a Bizottság azon lehetőségeit, hogy forrásokat hívjon le a saját források számláiról. A következetesség biztosítása érdekében ez a módosítás a 609/2014/EU, Euratom rendelet számviteli elszámolással és jelentéstétellel foglalkozó 6. cikkébe és a fizetési meghagyások végrehajtásával foglalkozó 15. cikkébe is bekerül.
b) Annak biztosítása, hogy a saját források számláinak vezetése térítésmentes és negatív kamattól mentes legyen:
A tagállamok által a Bizottság nevében a 609/2014/EU, Euratom rendelet 9. cikke alapján az EU saját forrásainak letétbe helyezése céljából megnyitott fenti számlákat nemcsak térítésmentesen, hanem kamatmentesen (pozitív vagy negatív kamattól mentesen) kell vezetni mindaddig, amíg a Bizottságnak kifizetéshez kell igénybe vennie őket. E rendelkezés célja annak megakadályozása, hogy az uniós költségvetés veszteséges legyen.
Tekintettel a 609/2014/EU, Euratom rendelet 14. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseire, amelyek a költségvetés végrehajtásához szükséges mértékre korlátozzák a Bizottság forráslehívási lehetőségét, az említett számlákra vonatkozó bármilyen számladíj felszámolása az uniós költségvetés rendelkezésére álló források csökkentésével lenne egyenértékű. E tekintetben a negatív kamat szintén kerülendő, mivel ugyanolyan negatív hatással jár, mint a számladíjak. Ha a bizottsági számlák némelyikére számladíjakat vagy negatív kamatot alkalmaznának, az egyenlőtlen bánásmódhoz is vezetne a tagállamokkal szemben, mivel az uniós költségvetésre alkalmazandó szolidaritás elvével és közös finanszírozás elvével összhangban a többi tagállamnak a GNI-alapú forrásból kell kompenzálnia ezt a veszteséget. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy az érintett tagállam kompenzálja az uniós költségvetést az általa a Bizottság nevében a 609/2014/EU, Euratom rendelet 9. cikke alapján nyitott sajátforrás-számlára alkalmazott bármilyen számladíjért vagy negatív kamatért.
Ez a módosítás ezenkívül azt is biztosítja, hogy az uniós költségvetést ne érintse hátrányosan az Európai Központi Bank negatív kamatlábat előíró, 2014. június 5-i 2014/337/EU (EKB/2014/23) határozata 1 , amely alapján a negatív kamatláb a betétesnek az érintett nemzeti központi bank (NKB) számára történő fizetés kötelezettségével jár, beleértve ezen NKB jogát az adott kormányzati betéti számla megfelelő megterhelésére, illetve ne érintsék hátrányosan az uniós központi bankok hasonló határozatai, amennyiben az uniós saját forrásokat a 609/2014/EU, Euratom rendelet 9. cikkének megfelelően kell vezetni. A kompenzáció fizetésére vonatkozó kötelezettségnek biztosítania kell, hogy a saját források számláira az ezen EKB-határozatot követően már alkalmazott negatív kamatot ne az uniós költségvetés, azaz ne az összes tagállam viselje. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság eddig nem kérte a tagállamokat arra, hogy az EKB pozitív betéti kamatlábai esetében kamatot fizessenek a saját források számláira.
c) További pontosítás:
A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a Bizottság 9. cikkben említett sajátforrás-számlái csak a Bizottság utasítására terhelhetők meg, amennyiben a saját források adott napon fizetendő nettó összege negatív (azaz amennyiben egy adott tagállamnak forrásokat kell kapnia). Az e számlán történő jóváírásokat a fenti elvvel összhangban kell végezni. Ez már meglévő követelmények nyilvánvaló egyértelművé tétele.
(2) A héa- és a GNI-alapú saját források havi tizenketted részének előrehozatala (a 609/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikkének (3) bekezdése)
A 609/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében az Unió készpénzpozíciójától függően a Bizottság – az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) sajátos igényeire tekintettel – felkérheti a tagállamokat arra, hogy a pénzügyi év első negyedévében egy vagy két hónappal hozzák előre a héa- és a GNI-alapú saját források tizenketted részét.
Az elmúlt évek során az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA), valamint az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) az év első hónapjaiban kifizetett magas havi összegek miatt a Bizottságnak az év első félévében ideiglenes pénztáriforrás-hiány miatt, ami elérte a 6 milliárd EUR-t, több alkalommal nehézségei merültek fel az összes kifizetés időben történő teljesítésével kapcsolatban. Ezért lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén egy másik tizenketted rész előrehozható legyen az év első hat hónapja során, mégpedig az európai strukturális és beruházási alapok kiadásainak kifizetése érdekében is. Ez a korlátozott mértékű további rugalmassági lehetőség elősegítené, hogy a Bizottság eleget tegyen a kifizetésekre vonatkozó szabályozási követelményeknek.
(3) A héa- és a GNI-alapú saját források éves kiigazításának ésszerűsítése (a 609/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikkének (4)–(7) bekezdése)
Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 10. cikke értelmében a saját források héa- és GNI-alapú kiigazítására minden év decemberének első munkanapján kerül sor.
Ezek a kiigazítások évről évre változnak, és lehetnek pozitívak (a tagállamok által fizetendő kiegészítő kifizetések) vagy negatívak (a tagállamoknak visszatérítendő összegek). Rendkívüli körülmények fennállása esetén ezek a kiigazítások nagyon magas összegeket eredményezhetnek. Az ilyen magas összegek rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége a tagállamokra olyan jelentős pénzügyi terhet róhat, amely különösen az év vége felé súlyos fiskális nyomással járhat. A kiigazítások negatív teljes összege esetében a magas összegek visszatérítésére vonatkozó, a Bizottságot terhelő kötelezettség hasonlóképpen nehéz pénztári helyzethez vezethet az évnek ebben az időszakában.
Ahogyan a 2014 szeptemberében/októberében beérkezett adatok igazolják, a tagállamok korábbi évekre vonatkozó jelentős kiigazításai miatt a kiigazítások rendkívül magasak lehetnek a GNI-alapú saját forrás esetében.
A Tanács ezért a Bizottság javaslatára 2014. december 18-án elfogadta az 1150/2000/EK, Euratom rendeletet módosító 1377/2014/EU, Euratom rendeletet 2 , amely 2014. november 30-i visszamenőleges hatállyal lehetővé tette a tagállamok számára, hogy rendkívüli körülmények fennállása esetén a kiigazításokat a következő év szeptemberének első munkanapjáig bocsássák rendelkezésre.
Az 1377/2014/EU, Euratom rendelettel módosított 1150/2000/EK, Euratom rendelet a 609/2014/EU, Euratom rendelet hatálybalépését követően, azaz a 2014/335/EU sajátforrás-határozat hatálybalépésének napján hatályát veszti, miután e határozatot valamennyi tagállam jóváhagyta az alkotmányos követelményeinek megfelelően. Ezért e módosításnak a héa és a GNI kiigazításának kérdésére is ki kell térnie.
Bár a javasolt módosítás megőrzi a számítási módszert, megváltoztatja a kiigazítások közlésének ütemezését és azok rendelkezésre bocsátásának esedékességi időpontját. Ezenkívül a jelentős mértékű negatív kiigazítások kérdésére is kitér.
A tagállamoknak az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével és az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban n. évben kell továbbítaniuk a Bizottság részére az n-1. évre és az azt megelőző évekre vonatkozó héa- és GNI-adatokat. A Bizottság ennek alapján számítja ki a kiigazításokat, és a pontos végösszegekről n+1. év januárjában értesíti hivatalosan a tagállamokat.
A Bizottság ugyanakkor az egyes tagállamoknak az összes tagállam n+1. évi költségvetésben figyelembe vett GNI-jében való részesedésének (a továbbiakban: GNI-kulcs) 3 megfelelően kiszámítaná a kiigazítások teljes összegének a tagállamok közötti újrafelosztását. Erre vonatkozó költségvetés-módosítás nem lesz, mivel a kiigazítások újrafelosztása automatikusan és azonnal megtörténne. Ez jelentősen leegyszerűsíti a jelenlegi rendszert.
Az adott tagállamokra vonatkozó héa- és GNI-kiigazítások egyedi összege közötti különbséget és az adott tagállamokra vonatkozó újrafelosztás eredményét a 9. cikk szerint az n+1. év júniusának első munkanapján kell jóváírni a saját források számláin. Mivel a tagállamok a javasolt eljárás során időben kapnának előzetes tájékoztatást, a továbbiakban már nem lenne szükség a rendkívül magas összegekre vonatkozó külön szabályokra. A héa- és a GNI-kiigazítás új ütemezése a konkrét uniós fellépések vagy szakpolitikák finanszírozásában részt nem vevő tagállamok esetében már nem esne egybe a 609/2014/EU, Euratom rendelet 11. cikke szerinti kívülmaradási (opt-out) kiigazítással. A korlátozott pénzügyi hatással járó 4 kívülmaradási (opt-out) kiigazítás esetében megmarad a jelenlegi esedékességi időpont, azaz december első munkanapja.
Az Unión belüli nemzeti számviteli szabályokat a nemzeti és regionális számlák európai rendszere (ESA 2010) határozza meg. Ezek a szabályok az eredményszemlélet elvét alkalmazzák a gazdasági folyamatok elszámolására – „akkor, amikor gazdasági érték keletkezik, átalakul vagy megszűnik, illetve akkor, amikor a követelések és kötelezettségek keletkeznek, átalakulnak, vagy azokat törlik”. Az ESA 2010 alapján a tagállamok héa- és GNI-alapú költségvetési hozzájárulásait az erre a célra létrehozott D.76-os kategória alatt, egyéb folyó transzferként és a költségvetési hiányt befolyásoló államháztartási kiadásként számolják el. A tagállamoknak visszatérített hozzájárulásokból levonják ezeket a folyó transzfereket. A héa- és a GNI-alapú saját források kiigazításának az államháztartási kiadásokra kifejtett hatását ezen összegek visszavonhatatlan rögzítésekor, és ezért a kifizetésük esedékességekor kell lekönyvelni. Tekintettel arra a javaslatra, hogy az összegek visszavonhatatlan rögzítése n+1. évben történjen és a kifizetésük esedékessége is n+1. év legyen, a kiigazítások statisztikai nyilvántartásba vétele, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum szempontjából is ezt az évet kell alapul venni.
(4) A GNI-adatok elévülésének elhalasztása az adott pénzügyi évet követő negyedik évben (a 609/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikkének (7) bekezdése)
A tagállamoknak jelenleg minden év szeptember 22-ig kell megküldeniük a Bizottság részére a GNI-aggregátumra és annak összetevőire vonatkozó számadatokat (az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdése), míg a GNI változásai csak az adott pénzügyi évet követő negyedik év szeptember 30-ig vehetők figyelembe. Következésképp nagyon rövid idő áll rendelkezésre az n+4. évben az n. év vonatkozásában közölt változások értékelésére. Annak biztosítása érdekében, hogy a GNI-bizottság még ellenőrizhesse és validálhassa az n. évre vonatkozó GNI-adatokat, a 609/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikkének (7) bekezdése szerinti elévülési időt n+4. év szeptember 30-ról november 30-ra kell meghosszabbítani.
Ennek megfelelően az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 3. cikkében említett statisztikai eljárásokra és alapstatisztikára vonatkozó igazoló dokumentumoknak a 609/2014/EU, Euratom rendelet 3. cikke szerinti minimális megőrzési idejét is meg kell hosszabbítani az n+4. év szeptember 30-ról november 30-ra.
(5) A 609/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikke felépítésének ésszerűsítése
A 609/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikke jelenleg kilenc bekezdést és több mint 20 albekezdést tartalmaz. Az áttekinthetőség javítása érdekében három különálló cikkre kell osztani, mindegyik cikkhez címet kell rendelni, és adott esetben a bekezdéseket meg kell számozni.
(6) Kamatláb (a 609/2014/EU, Euratom rendelet 12. cikke)
A 12. cikk jelenleg alapkamatlábról (az EKB – vagy euróövezeten kívüli tagállam nemzeti központi bankja által megállapított kamatlábról, fő refinanszírozási kamatlábról), 2 százalékpontos, rögzített mértékű éves emelkedésről, valamint a késedelem minden egyes hónapja után 0,25 százalékpontos, változó mértékű emelkedésről rendelkezik. A kamatláb a késedelem teljes időtartamára alkalmazandó.
Mivel a Bizottság a költségvetés szokásos végrehajtása során a rendelkezésre állónál több összeget nem hívhat le a számláiról, elengedhetetlen a saját források időben történő kifizetése. A jelenlegi rendszer hozzájárul annak biztosításához, hogy a költségvetés végrehajtásához szükséges saját forrásokat időben és teljes egészében rendelkezésre lehessen bocsátani 5 . A kamatokra vonatkozó felülvizsgált szabályoknak továbbra is tartalmazniuk kell ezt az ösztönző intézkedést. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében ezenkívül a szabályok egységességét is meg kell őrizni.
A rendszer zökkenőmentes működésének megerősítése – azaz a saját források időben és teljes egészében történő kifizetése – érdekében a rögzített mértékű növekedést 3,5 százalékpontra kell emelni (többek között ez a költségvetési rendelet alkalmazási szabályai 83. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint visszatérítendő összegekre alkalmazandó kamatláb, amennyiben a kötelezettséget keletkeztető esemény nem árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés). Ennek biztosítania kell, hogy a saját források kifizetése ne ütközzön akadályba, ha a pénzpiaci refinanszírozási költségek esetleg alacsonyabbak a fizetendő kamatnál. A javaslatnak egyrészről különösen az uniós költségvetési bevétel jelenleg több mint 80 %-át kitevő héa- és GNI-alapú saját források havi tizenketted részének rendelkezésre bocsátása során jelentkező (rövid) késedelmeket kell megakadályoznia.
Másrészről mivel a jelenlegi szabályok hosszú késedelmek esetén igen magas kamatlábakat eredményezhetnek, az alapkamatláb éves növekedésének mértékét legfeljebb 20 százalékpontban kell rögzítenie; a megemelt kamatlábat a késedelem teljes időtartamára alkalmazni kell. A felső határ rögzítése biztosítja az arányosságot, mivel 5,5 év késedelem után a kamatláb nem emelkedik tovább. Ennek a módosításnak a tagállamok egy részének az azzal kapcsolatos fő aggályát kell eloszlatnia, hogy a tradicionális saját források esetében a hosszú késedelmek miatt olykor igen magasak a kamatlábak. Az elmúlt öt évben beszedett kamatösszegekre vonatkozó adatok alapján a kamatláb 20 százalékpontos felső határban való rögzítésének következményeként a tagállamok által fizetendő kamat több mint 30 %-kal csökkenne.
Az új szabályokat a rendeletjavaslat hatálybalépése után fizetendő saját források összegére kell alkalmazni. A zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a kamatlábak felső határának rögzítése azonban akkor is alkalmazandó, ha a saját források összege csak a rendeletjavaslat hatálybalépése után jutott a Bizottság vagy a tagállamok tudomására. Egy olyan saját forrás esetében például, amelyet 2010-ben rendelkezésre kellett volna bocsátani, de az csak a rendeletjavaslat hatálybalépése után (például 2018-ban) válik ismertté, a jelenlegi szabályok szerinti kamatlábat kellene alkalmazni, azonban az éves kamatláb emelkedésére a 20 százalékpontos felső határ vonatkozna.
A félreértések elkerülése végett a rendeletjavaslat hatálybalépését követően a Bizottság a részvételi szándék kifejezésére való felhívást tartalmazó levelek kiküldésekor egyértelműen meg fogja határozni a kamatokra alkalmazandó szabályokat.
(7) A bűnügyi nyomozások veszélyeztetésének elkerülése érdekében a tagállamok pénzügyi felelősség alóli mentesítésének lehetősége a vámtartozás könyvelésbe vételének és közlésének elhalasztása esetén (a 609/2014/EU, Euratom rendelet 13. cikkének (2) bekezdése)
A 609/2014/EU, Euratom rendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsássák i. a vis maior okán vagy ii. a más, a tagállamoknak fel nem róható okokból behajthatatlannak bizonyuló tradicionális saját forrásokra vonatkozóan megállapított jogosultságoknak megfelelő összegeket.
A 2016. május 1-jén hatályba lépő új Uniós Vámkódex 6 mindaddig lehetővé teszi a tagállamok számára a vámtartozás közlésének és könyvelésbe vételének elhalasztását, amíg az nem veszélyezteti a bűnügyi nyomozásokat 7 . A bűncselekmények elkövetésével gyanúsított adósok azonnali értesítése valójában gátolhatja a csalás elleni küzdelmet és a bűnszövetkezetek felszámolását. Az EUMSZ 325. cikke ezenfelül előírja a tagállamok számára, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás elleni küzdelem érdekében ugyanolyan intézkedéseket hozzanak, mint a saját pénzügyi érdekeik esetében. A fedett nyomozások az EU és a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló eredményes és szükséges intézkedések.
A saját forrásokra vonatkozó jogszabályokban azonban nincs kifejezetten arra vonatkozó szabály, hogy a késői közlés miatt behajthatatlan tradicionális saját források elengedhetők-e. Az Uniós Vámkódex az importőrök és a nemzeti vámhatóságok közötti kapcsolatot szabályozza, míg a saját forrásokra vonatkozó jogszabályok a tagállamok és a Bizottság kapcsolatával foglalkoznak.
Az Unió pénzügyi érdekei eredményes védelmének előmozdítása, valamint az Uniós Vámkódex újonnan bevezetett rendelkezéseinek figyelembevétele érdekében a Bizottság egy olyan rendelkezés bevezetését javasolja, amely – bizonyos, szigorúan betartandó feltételek mellett – mentesítheti a tagállamokat az olyan sajátforrás-összegekért viselendő pénzügyi felelősség alól, amelyek a vámtartozás közlésének a bűnügyi nyomozások és a csalás elleni küzdelem veszélyeztetésének elkerülése érdekében történő elhalasztása miatt bizonyulhatnak behajthatatlannak. Annak elfogadásához, hogy ilyen esetekben az összegek az érintett „tagállamoknak fel nem róható okokból” behajthatatlanok (az alábbi pont a bejelentési küszöbértékkel foglalkozik), a Bizottság különösen a következőket ellenőrizné:
–a bűnügyi nyomozások igazoltan az EU és a tagállamok pénzügyi érdekeit védték-e, és gondosan folytatták-e le őket;
–a saját források kiesése szigorúan a közlés és a könyvelésbe vétel bűnügyi nyomozások miatt szükséges elhalasztásának volt-e betudható, valamint;
–a nemzeti vámokat és adókat nem részesítették-e kedvezőbb elbírálásban, mint a tradicionális saját forrásokat.
(8) A bejelentendő behajthatatlan összegek küszöbértékének megemelése (a 609/2014/EU, Euratom rendelet 13. cikkének (3) bekezdése)
A behajthatatlannak nyilvánított vagy ítélt tradicionális saját források eseteinek a 609/2014/EU, Euratom rendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság részére történő bejelentése esetén a tagállamok számára előírt küszöbértéket a tagállamok és a Bizottság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében 50 000 EUR-ról 100 000 EUR-ra kell emelni. Ez a módosítás nem érinti a bejelentendő „eset” fogalommeghatározását, mégpedig azt, hogy a jelentés tartalmazza mindazon jogosultságokat, amelyeket ugyanazon gazdasági szereplő záróelszámolási vagy záróelszámolás utáni ellenőrzése következtében állapítottak meg, és amelyek ugyanazon szabálytalanságra vagy árutípusra vonatkoznak, amennyiben – az egyedi összegtől függetlenül – e jogosultságok teljes összege meghaladja a 100 000 EUR-t.
Mivel a tagállamok azon kötelezettsége, hogy a 608/2014/EU, Euratom rendelet 5. cikke alapján a 10 000 EUR-t meghaladó csalási és szabálytalansági eseteket bejelentsék az OWNRES adatbázisban, továbbra is megmarad, a Bizottság ugyanúgy ellenőrizheti ezeket az eseteket, amelyek ezt követően az uniós költségvetésbe való befizetéseket is eredményezhetnek.
(9) A készpénzforrások rendkívüli kezelésének egyértelművé tétele kizárólag hitelek nemfizetése esetében (a 609/2014/EU, Euratom rendelet 14. cikkének (3) bekezdése)
A 609/2014/EU, Euratom rendelet 14. cikkének (3) bekezdése értelmében, kizárólag a tanácsi rendeletek és határozatok alapján felvett vagy garantált hiteleket érintő nemfizetés esetén – az ilyen hitelekre vonatkozó pénzügyi rendelkezések által előírt más intézkedések hiányában – a Bizottság az Unió tartozásainak törlesztése érdekében az említett cikk (2) bekezdésében foglalt feltételekre tekintet nélkül az eszközeit meghaladó összeget lehívhat.
A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a garanciavállalási vagy hitelnyújtási hatáskörtől függően a rendeletek és határozatok egy részét korábban a Tanács, jelenleg az Európai Parlament és a Tanács fogadja el. Ez a helyzet például az Európai Beruházási Bank (EBB) uniós garancia fedezete mellett, külső felhatalmazás alapján végzett finanszírozási műveleteiről szóló határozatai, illetve a harmadik országoknak nyújtott (azonban elsősorban a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból fedezett) makroszintű pénzügyi támogatás esetében. E rendelkezés hatályát nem kell kiterjeszteni, csak egyértelművé kell tenni, hogy ugyanazokra a jogi aktusokra vonatkozik, mint az eredeti rendelkezés.
2015/0204 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 322. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére 8 ,
tekintettel az Európai Számvevőszék véleményére 9 ,
mivel:
(1)Az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletet 10 a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 11 átdolgozta. A 609/2014/EU, Euratom rendelet a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat 12 hatálybalépésének napján lép hatályba. E határozat még nem lépett hatályba, mivel minden tagállamnak jóvá kell hagynia.
(2)Annak érdekében, hogy kellő mértékben figyelembe lehessen venni a GNI-bizottság GNI-adatokra vonatkozó véleményének ütemezését, és hogy elegendő idő legyen a releváns adatok Bizottság (Eurostat) általi értékelésére, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a korábbi pénzügyi évek GNI-je az adott pénzügyi évet követő negyedik év november 30-ig megváltoztatható legyen. Ennek megfelelően a hozzáadottérték-adó- (héa-) és a GNI-alapú saját forrásokra vonatkozó igazoló dokumentumok megőrzési idejét is meg kell hosszabbítani a pénzügyi tárgyévüket követő negyedik év szeptember 30-ról november 30-ra.
(3)A 609/2014/EU, Euratom rendelet 9. cikke alapján a tagállamok által nyitandó bizottsági sajátforrás-számlákat a tagállam államkincstárának vagy központi bankjának kell térítés- és kamatmentesen vezetnie. A számlával kapcsolatos számladíjak vagy negatív kamat csökkentené az uniós költségvetést, és egyenlőtlen bánásmódot eredményezne a tagállamokkal szemben. Azoknak a tagállamoknak ezért, amelyek alkalmaznak ilyen számladíjakat vagy negatív kamatot a bizottsági sajátforrás-számlák esetében, kompenzálniuk kell az uniós költségvetést.
(4)Egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok által a 609/2014/EU, Euratom rendelet 9. cikke alapján nyitott bizottsági sajátforrás-számlák csak a Bizottság utasítására terhelhetők meg.
(5)A 609/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikkét több cikkre kell osztani, hogy egyértelműbb és áttekinthetőbb legyen.
(6)Gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság mindenkor elegendő készpénzforrással rendelkezzen ahhoz, hogy megfeleljen a költségvetés végrehajtásából fakadó, különösen az év első hat hónapjára összpontosuló fizetési követelményeknek, mindenekelőtt az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kiadásainak az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13 , valamint az európai strukturális és beruházási alapok kiadásainak az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 szerinti kifizetésével kapcsolatos sajátos igényeknek. A pénztári források ideiglenes hiánya miatt az elmúlt években tapasztalt fizetési késedelmek kockázatának csökkentésére lehetővé kell tenni a Bizottság számára akár még egy tizenketted rész előrehozatalát, amennyiben a készpénzigények indokolják.
(7)Az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet értelmében a Bizottságnak ki kell számítania a héa- és a GNI-alapú saját források kiigazítását, és időben értesítenie kell a tagállamokat, hogy a tagállamok december első munkanapján el tudják számolni a kiigazításokat a bizottsági számlán.
(8)A 2014. december első munkanapján rendelkezésre bocsátott kiigazítások összegének nagyságrendje példa nélküli volt. A tagállamokat közvetlenül az év vége előtt terhelő, ésszerűtlenül szigorú költségvetési megszorítások megakadályozása érdekében az 1377/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 15 módosította az 1150/2000/EK, Euratom rendeletet, azáltal, hogy lehetővé tette, hogy bizonyos rendkívüli körülmények fennállása esetén e kiigazítások bizottsági számlán történő elszámolása elhalasztható legyen.
(9)Az 1377/2014/EU, Euratom rendelettel módosított 1150/2000/EK, Euratom rendelet a 609/2014/EU, Euratom rendelet hatálybalépését követően már nem lesz alkalmazandó.
(10)Az egyszerűsítés érdekében, valamint a tagállamok és a Bizottság számára – különösen az év vége felé – jelentkező fiskális nyomás korlátozása érdekében a héa- és a GNI-alapú saját források kiigazítására szolgáló eljárást ésszerűsíteni kell. Ennek megfelelően több időnek kell lennie a tagállamok összegekről való hivatalos értesítése és a bizottsági sajátforrás-számlán történő elszámolásuk időpontja között. A közlésnek és a számviteli elszámolás esedékességi időpontjának ugyanabban az évben kell lennie, amely év a kormányzati számlákra kifejtett hatás lekönyvelése, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum szempontjából is releváns. Ezenfelül a kiigazítások teljes összegét azonnal újra fel kell osztani a tagállamok között a GNI-alapú saját forrásokban való részesedésüknek megfelelően. Tekintettel arra, hogy a kiigazítások hatása időben ismert lesz, és azokat automatikusan újra felosztják a tagállamok között, a továbbiakban már nem lesz szükség olyan eltérésekre, amilyeneket az 1377/2014/EU, Euratom rendelet vezetett be.
(11)A kamatszámítási eljárásnak különösen a saját források időben és teljes egészében történő rendelkezésre bocsátását kell biztosítania, ami elengedhetetlen az Unió célkitűzéseinek eléréséhez és szakpolitikáinak végrehajtásához.
(12)A 609/2014/EU, Euratom rendelet 12. cikkében megállapított kamatláb az alapkamatláb 2 százalékpontos, rögzített mértékű növekedését, valamint a késedelem minden egyes hónapja után 0,25 százalékpontos, fokozatos növekedését tartalmazza; a megemelt kamatláb a késedelem teljes időtartamára alkalmazandó. Ez az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 11. cikkéből átvett rendelkezés hozzájárul a saját források időben és teljes egészében történő rendelkezésre bocsátásához. A jelenlegi rendszer fő elemeit ezért meg kell őrizni, és adott esetben ki kell igazítani.
(13)Mindazonáltal a folyamatosan emelkedő kamatlábról rendelkező hatályos szabályok a tradicionális saját források területén rendkívüli esetekben igen magas kamat fizetését eredményezik, ami néha több év késedelemmel jár. A rendszer arányosságának biztosítása, ugyanakkor a visszatartó hatás fenntartása érdekében az alapkamatláb maximális éves növekedése legfeljebb 20 százalékpont lehet.
(14)Másrészről a 609/2014/EU, Euratom rendelet 12. cikke szerinti – különösen a rövid késedelmek esetén alkalmazott – két százalékpontos, rögzített mértékű növekedés visszatartó hatású lehet a saját források időben történő rendelkezésre bocsátása szempontjából, ha a pénzpiaci refinanszírozási költségek alacsonyabbak a fizetendő kamatnál. A rendszer zökkenőmentes működésének további megerősítése érdekében ezért a kamatláb rögzített növekedését 3,5 százalékpontra kell emelni. Ennek különösen az uniós költségvetési bevételnek jelenleg több mint 80 %-át kitevő héa- és GNI-alapú saját források havi tizenketted részének rendelkezésre bocsátása során jelentkező késedelmeket kell megakadályoznia.
(15)Az Unió pénzügyi érdekei eredményes védelmének előmozdítása, valamint a 952/2013/EU rendelet 16 újonnan bevezetett rendelkezéseinek figyelembevétele érdekében kifejezetten rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy – bizonyos, szigorúan betartandó feltételek mellett – a tagállamok mentesülhetnek azon kötelezettség alól, hogy a vámtartozás könyvelésbe vételének vagy közlésének a bűnügyi nyomozások és a csalás elleni küzdelem veszélyeztetésének elkerülése érdekében történő elhalasztása miatt behajthatatlannak bizonyuló tradicionális saját források összegét az uniós költségvetés rendelkezésére bocsássák.
(16)A behajthatatlannak nyilvánított vagy ítélt tradicionális saját források eseteinek a Bizottság részére történő bejelentése esetén a tagállamok számára előírt küszöbértéket a tagállamok és a Bizottság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében meg kell emelni.
(17)Egyértelművé kell tenni, hogy a 609/2014/EU, Euratom rendelet 14. cikkének (3) bekezdése szerinti azon lehetőség, amely szerint a Bizottság – az Unió kötelezettségeinek betartása érdekében – a tanácsi rendeletek és határozatok alapján felvett vagy garantált hiteleket érintő nemfizetés kizárólagos esetében az eszközeit meghaladó összeget lehívhat, azokra a rendeletekre és határozatokra is kiterjed, amelyeket a Lisszaboni Szerződést követően nemcsak a Tanácsnak, hanem az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell elfogadnia.
(18)A 609/2014/EU, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(19)A következetesség érdekében ennek a rendeletnek a 609/2014/EU, Euratom rendelet hatálybalépése napján kell hatályba lépnie, és ezt a rendeletet az említett rendelet alkalmazási időpontjától kell alkalmazni. Míg a 609/2014/EU, Euratom rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó, e rendelet egyes rendelkezései csak e rendelet hatálybalépése után alkalmazandók. A 609/2014/EU, Euratom rendelet 12. cikkének módosítása abban az esetben alkalmazandó, ha a saját forrás esedékességi időpontja e rendelet hatálybalépése utáni. A tagállamoknak azonban abban az esetben is lehetőséget kell biztosítani a kamatláb összes emelkedésének korlátozására, ha a saját forrás e rendelet hatálybalépése után vált ismertté,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 609/2014/EU, Euratom rendelet a következőképpen módosul:
1.A 3. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 3. cikkében említett statisztikai eljárásokat és alapstatisztikákat igazoló dokumentumokat a tagállamok a kérdéses pénzügyi évet követő negyedik év november 30-ig megőrzik. Ugyanezen időtartamra őrzik meg a héaalapú saját forrás alapját alátámasztó okmányokat.”
2.A 6. cikk a következőképpen módosul:
a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A saját források számláit az egyes tagállamok államkincstára vagy nemzeti központi bankja vezeti a források típusa szerinti bontásban.”
b) A (3) bekezdés harmadik albekezdése a következőképpen módosul:
i. az első francia bekezdésben a 10. cikk (3) bekezdésére való hivatkozás helyébe a 10a. cikk (1) bekezdésére való hivatkozás lép;
ii. a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„– a 10b. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében említett számítás eredményét évente kell lekönyvelni, kivéve a 10b. cikk (2) bekezdése b) pontjának első francia bekezdésében említett külön kiigazításokat, amelyeket az érintett tagállam és a Bizottság közötti megállapodást követő hónap első munkanapján kell a számlákra lekönyvelni.”
3.A 9. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:
i. az első és második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A 10., a 10a. és a 10b. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően minden tagállam a Bizottság nevében az államkincstárnál vagy a nemzeti központi banknál megnyitott számlán írja jóvá a saját forrásokat. Ez a számla csak a Bizottság utasítására terhelhető meg.
E számla vezetése nemzeti pénznemben történik, és a számla térítés- és kamatmentes.”
ii. a bekezdés a következő harmadik albekezdéssel egészül ki:
„Az e számlára alkalmazott számladíjakért vagy negatív kamatért minden tagállam a számladíjak vagy negatív kamat alkalmazását követő második hónap első munkanapján kompenzálja a Bizottságot.”
b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A tagállamok elektronikus úton továbbítják, vagy a nemzeti központi bankjuk elektronikus úton továbbítja a Bizottságnak a következőket:
a) azon a munkanapon, amelyen a saját forrást jóváírták a Bizottság számláján, a saját forrás jóváírását igazoló számlakimutatást vagy jóváírási értesítést;
b) az a) pont sérelme nélkül legkésőbb a számlán történő jóváírást követő második munkanapon a saját források jóváírását igazoló számlakimutatást.”
4.A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„10. cikk
A tradicionális saját források rendelkezésre bocsátása
(1) A beszedési költségek 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikkének (3) bekezdése és 10. cikkének (3) bekezdése szerinti levonása után az említett határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett tradicionális saját források jóváírását legkésőbb azon hónapot követő második hónap tizenkilencedik napját követő első munkanapon kell elvégezni, amelyben a jogosultságot – e rendelet 2. cikkének megfelelően – megállapították.
A 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerinti elkülönített számlákon szereplő jogosultságok tekintetében azonban a jóváírást legkésőbb azon hónapot követő második hónap tizenkilencedik napját követő első munkanapon végzik el, amelyben a jogosultságot behajtották.
(2) Szükség esetén a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a számukra az ugyanazon hónap tizenötödik napján rendelkezésre álló információ alapján egy hónappal hozzák előre a héa- és a GNI-alapú saját forráson kívüli források jóváírását.
Minden előrehozott jóváírást ki kell igazítani a következő hónapban, az (1) bekezdésben említett jóváírás elvégzésekor. E kiigazítás az előrehozott jóváírásban megadott összeggel egyenlő összeg negatív jóváírását jelenti.
10a. cikk
A héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátása
(1) A héa- és a GNI-alapú saját forrást – az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés e forrásokra gyakorolt hatását figyelembe véve – minden hónap első munkanapján kell jóváírni olyan módon, hogy az összegek a költségvetés vonatkozó teljes összegeinek egytizenkettedét tegyék ki, e tizenkettedeket pedig nemzeti pénznemre kell átváltani az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában közzétett, a költségvetési évet megelőző naptári év utolsó napi átváltási árfolyamán.
(2) Az EMGA kiadásainak az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* és az európai strukturális és beruházási alapok kiadásainak az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet** szerinti kifizetésével kapcsolatos sajátos igényekre tekintettel és az Unió készpénzpozíciójától függően a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a pénzügyi év első hat hónapja során legfeljebb három hónappal hozzák előre a költségvetésben a héa- és a GNI-alapú saját forrásként szereplő összegek egytizenkettedének vagy az egy tizenketted törtrészének a jóváírását, az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés e forrásokra gyakorolt hatását figyelembe véve.
Az első hat hónap után a kért havi jóváírás nem haladhatja meg a héa- és a GNI-alapú saját források egytizenkettedének összegét, miközben a költségvetésben az erre feltüntetett összegek határain belül marad.
A Bizottság előre, legkésőbb két héttel az előrehozatalra történő felkérés előtt értesíti a tagállamokat erről.
Ezekre az előrehozatalokra alkalmazni kell az egyes évek januárjában elszámolásra kerülő összegről szóló (4) bekezdést, valamint abban az esetben, ha a költségvetést a pénzügyi év kezdete előtt nem fogadják el véglegesen, az (5) bekezdést.
(3) Bármely változás, amely a héaalapú saját forrás egységes kulcsában, a GNI-alapú saját forrás kulcsában, a 2014/335/EU, Euratom határozat 4. és 5. cikkében említett, az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekcióban és annak finanszírozásában, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés finanszírozásában következik be, költségvetés-módosítás végleges elfogadását teszi szükségessé, és alapot szolgáltat a pénzügyi év eleje óta elszámolt egytizenketted részek újbóli kiigazítására.
Ezeket az újbóli kiigazításokat a költségvetés-módosítás végleges elfogadását követően az első elszámoláskor kell végrehajtani, ha a költségvetés-módosítást a hónap tizenhatodik napja előtt fogadják el. Egyéb esetben a kiigazításokat a végleges elfogadást követő második elszámoláskor kell végrehajtani. A költségvetési rendelet 11. cikkétől eltérve ezeket az újbóli kiigazításokat a kérdéses költségvetés-módosítás pénzügyi évére vonatkozóan kell elszámolni.
(4) A tizenkettedek kiszámítása az egyes pénzügyi évek január hónapjára nézve az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 314. cikkének (2) bekezdésében említett költségvetési tervezetben előírt összegeken alapul, és azokat nemzeti pénznemre kell átváltani a költségvetési évet megelőző naptári év december 15-ét követő első napi átváltási árfolyamon; a kiigazításra a következő havi elszámoláskor kerül sor.
(5) Ha a következő pénzügyi év januárjára vonatkozó elszámolás előtt legkésőbb két héttel nem kerül sor a költségvetés végleges elfogadására, a tagállamok az egyes hónapok – a januárt is beleértve – első munkanapján számolják el az utolsó véglegesen elfogadott költségvetésben elszámolt héa- és GNI-alapú saját forrás összegének egytizenketted részét, az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés e forrásokra gyakorolt hatását figyelembe véve; amennyiben a végleges költségvetés elfogadására a hónap tizenhatodik napja előtt kerül sor, a kiigazítást az elfogadást követően az első esedékességi időpontban kell elvégezni. Egyéb esetben a kiigazítást a költségvetés végleges elfogadását követő második esedékességi időpontban kell elvégezni.
(6) A GNI-adatoknak az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítása esetén a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés finanszírozása később nem vizsgálható felül.
10b. cikk
Előző pénzügyi évi héa- és GNI-alapú saját források kiigazítása
(1) A héaalapú saját források alapjára vonatkozó, az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 7. cikke (1) bekezdésében előírt éves kimutatás alapján a kimutatás továbbítását követő évben minden tagállamot olyan összeggel kell megterhelni, amelyet a kimutatásban foglalt információk alapján számítanak ki a kimutatás pénzügyi évét megelőző pénzügyi évre elfogadott egységes kulcs alkalmazásával, egyúttal jóváírva számukra az adott pénzügyi év vonatkozásában teljesített tizenkét kifizetést. Mindazonáltal az egyes tagállamok héaalapú saját forrásainak alapja, amelyre az említett kulcsot alkalmazzák, nem haladhatja meg a tagállam GNI-jének a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott százalékát, ahogyan azt az említett határozat 2. cikke (7) bekezdésének első albekezdése említi.
(2) Abban az esetben, ha az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján korrekcióra kerül sor a héaalapú saját források alapjában, minden érintett tagállam, amelynek az említett korrekciókkal módosított alapja nem haladja meg a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikke (2) bekezdésében meghatározott százalékos arányokat, a következő kiigazításokat végezheti el az e cikk (1) bekezdésében említett egyenleg tekintetében:
a) a július 31-ig elvégzett, az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján történt korrekciók alapján általános kiigazítást alkalmaznak, amelyet a következő évben könyvelnek;
b) ha azok az intézkedések, amelyeket a Bizottság az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján tesz az alap korrekciója érdekében, az elszámolások különleges kiigazításához vezetnek az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésében említett számlán, akkor a kiigazítást a Bizottság által az említett intézkedések alapján megállapított időpontban kell elvégezni. Különleges kiigazítás azonban bármikor végezhető, ha erről az érintett tagállam és a Bizottság az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően megállapodik.
A (4) bekezdésben említett GNI-változások is alapot adnak bármely tagállam egyenlegének kiigazításához, amely esetében a héaalapú saját forrás alapja az e bekezdés első albekezdésében említett korrekciókkal eléri a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott százalékokat.
(3) A tagállamok által az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban megküldött, az előző év piaci árakon számolt GNI-aggregátumára vonatkozó számadatok és azok összetevői alapján az egyes tagállamokat a számadatok megküldésének évében olyan összeggel terhelik meg, amelynek kiszámítását úgy végzik, hogy a GNI-jükre alkalmazzák a számadatok megküldésének évét megelőző évre elfogadott mértéket, és azon az összegen jóváírják a számadatok megküldésének évét megelőző évben történt kifizetéseket.
(4) Az előző pénzügyi évek GNI-jének az 1287/2003/EGK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében való változtatása, annak 5. cikkétől függően, minden érintett tagállam számára alapot ad arra, hogy kiigazítsa a (3) bekezdés alapján megállapított egyenleget. Az adott pénzügyi évet követő negyedik év november 30. után a GNI változását többé nem veszik figyelembe, kivéve azon pontokat, amelyekről e határidőn belül vagy a Bizottság vagy a tagállam értesítést nyújtott be.
(5) A Bizottság minden tagállam esetében kiszámítja az (1)–(4) bekezdésben említett, a (2) bekezdés b) pontja szerinti különleges kiigazítások nélküli kiigazításokból fakadó összeg, valamint a kiigazítások teljes összege és az adott tagállam GNI-jének az összes tagállam GNI-jéhez viszonyított (a kiigazításra vonatkozó adatok megküldésének évét követő évben hatályos költségvetésre január 15-én alkalmazandó) százalékos aránya szorzatának eredménye közötti különbséget.
Ehhez a számításhoz az összegeket az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában közzétett, a számviteli elszámolás évét megelőző naptári év utolsó napi átváltási árfolyamán nemzeti pénznemről euróra kell váltani.
A Bizottság a kiigazításokra vonatkozó adatok megküldésének évét követő év február 1-jéig tájékoztatja a tagállamokat az e számítás eredményeként megállapított összegekről. Minden tagállam ugyanezen év júniusának első munkanapján számolja el a 9. cikkben említett nettó összeget.
(6) Az e cikk (1)–(5) bekezdésében említett műveletek azon pénzügyi év bevételeit érintő módosításoknak minősülnek, amelyben azok a 9. cikkben említett számlán elszámolandók.
______________________________________________
*Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 347., 2013.12.20., 608. o.
**Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 347., 2013.12.20., 320. o.”
5.A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A Bizottság a kiigazítást az érintett pénzügyi évet követő évben számítja ki.
A számítás alapját a vonatkozó pénzügyi évhez kapcsolódó számadatok képezik:
a) a tagállamok által az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban szolgáltatott, piaci áron számított GNI-aggregátum és annak összetevői;
b) a kérdéses intézkedéshez vagy szakpolitikához kapcsolódó operatív kiadások költségvetési eredménykimutatása.
A kiigazítás kiszámításához a kérdéses kiadás teljes összegét – a harmadik országok által finanszírozottak kivételével – meg kell szorozni azzal a százalékkal, amelyet a kiigazításra jogosult tagállam GNI-je jelent az összes tagállam GNI-jéhez képest. A kiigazítást a részt vevő tagállamok finanszírozzák egy olyan skála szerint, amelyet úgy állapítanak meg, hogy a részt vevő tagállamok vonatkozó GNI-jét elosztják az összes részt vevő tagállam GNI-jével. A kiigazítás kiszámítása során az összegeket a nemzeti pénznemek és az euró között a költségvetési évet megelőző naptári év utolsó napi átváltási árfolyamán kell átváltani.
Az egyes érintett évekre vonatkozó kiigazításra csak egyszer kerül sor, és az a GNI összegének későbbi módosítása esetén is végleges.”
6.A 12. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A gazdasági és monetáris unióba tartozó tagállamok esetében a kamatláb megegyezik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában az esedékesség hónapjának első napján közzétett, az Európai Központi Bank fő refinanszírozási műveleteire vonatkozó kamatláb 3,5 százalékponttal növelt értékével.
E százalék 0,25 százalékponttal növekszik a késedelem minden egyes hónapja után.
Az első és a második albekezdés szerinti teljes növekedés nem haladhatja meg a 20 százalékpontot. A megemelt kamatlábat a késedelem teljes időtartamára alkalmazni kell.
(3) A gazdasági és monetáris unióba nem tartozó tagállamok esetében a kamatláb megegyezik a kérdéses hónap első napján a központi bankok által a fő refinanszírozási műveleteikre alkalmazott kamatláb 3,5 százalékponttal növelt mértékével, vagy az olyan tagállamok esetében, ahol nem áll rendelkezésre központi banki kamatláb, az ehhez legközelebb álló, a tagállam pénzpiacán a kérdéses hónap első napján alkalmazott kamatláb 3,5 százalékponttal növelt mértékével.
E százalék 0,25 százalékponttal növekszik a késedelem minden egyes hónapja után.
Az első és a második albekezdés szerinti teljes növekedés nem haladhatja meg a 20 százalékpontot. A megemelt kamatlábat a késedelem teljes időtartamára alkalmazni kell.”
7.A 13. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:
„A tagállamok mentesülnek az első albekezdésben említett kötelezettség alól is, amennyiben a vámtartozásnak a vámszabályozás szerinti könyvelésbe vételét vagy közlését azért halasztják el, hogy ne veszélyeztessenek bűnügyi nyomozást, és a megállapított jogosultságok szigorúan az elhalasztás miatt bizonyulnak behajthatatlannak, és amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
a) a bűnügyi nyomozások igazoltan az Unió pénzügyi érdekeit védik;
b) a bűnügyi nyomozásokat gondosan folytatják le;
c) a nemzeti vámokat és adókat nem részesítik kedvezőbb elbírálásban, mint a behajthatatlan jogosultságokat.”
b) a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A (2) bekezdésben említett közigazgatási határozattól számított három hónapon belül, vagy az ugyanebben a bekezdésben említett határidővel összhangban a tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak az olyan esetekről, amelyekben a (2) bekezdés alkalmazására került sor, feltéve hogy a megállapított jogosultságok meghaladják a 100 000 EUR-s összeghatárt.”
8.A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A Tanács által, vagy az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendeletek és határozatok alapján felvett vagy garantált hiteleket érintő nemfizetés kizárólagos esetében, ha a Bizottság nem hajthat végre az ilyen hitelekre vonatkozó pénzügyi rendelkezések által előírt más intézkedést időben ahhoz, hogy biztosítsa az Unió hitelezőkkel szembeni jogi kötelezettségeinek betartását, a (2) és a (4) bekezdés az Unió tartozásainak törlesztése érdekében ideiglenesen a (2) bekezdésben meghatározott feltételekre tekintet nélkül alkalmazható.”
9.A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„15. cikk
A fizetési meghagyások végrehajtása
(1) A tagállamok vagy a nemzeti központi bankok a Bizottság utasításainak megfelelően és legkésőbb a beérkezéstől számított három munkanapon belül végrehajtják a Bizottság fizetési meghagyásait. A készpénzügyletek esetében azonban a tagállamok a meghagyásokat a Bizottság által kért időtartamon belül teljesítik.
(2) A tagállamok vagy a nemzeti központi bankok elektronikus úton és legkésőbb a teljesítést követő második munkanapon megküldik a Bizottságnak a vonatkozó műveleteket igazoló számlakimutatást.”
2. cikk
(1) Ez a rendelet a 609/2014/EU, Euratom rendelet hatálybalépésének napján lép hatályba.
A (2) és a (3) bekezdésre figyelemmel ez a rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó.
(2) Az 1. cikk 1. pontja, 2.b) pontja, 3.a) pontjának ii. alpontja, 4. pontja és 7. pontja e rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó.
A 609/2014/EU, Euratom rendelet e rendelet hatálybalépése előtti változata szerinti 3. cikk második bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése, a 10. cikk és a 13. cikk (2) és (3) bekezdése a 2014. január 1-je és az e rendelet hatálybalépésének napja közötti időszakra alkalmazandó.
(3) E rendelet 1. cikkének (6) bekezdése az e rendelet hatálybalépésének napján esedékes saját források késedelmes fizetéséért kirótt kamat számítására alkalmazandó. A kamatláb összes emelkedésének korlátozása azonban az e rendelet hatálybalépése előtt esedékes, és a Bizottság vagy az érintett tagállam tudomására csak e rendelet hatálybalépésének napját követően jutott saját források késedelmes fizetéséért kirótt kamat számítására is alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
A JAVASLAT CÍME:
A 609/2014/EU, Euratom rendelet módosítása
1.KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK:
31., 32. fejezet és 700. cikk
2.PÉNZÜGYI HATÁS
◻ A javaslatnak nincs pénzügyi hatása
◻ A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásokra, van azonban pénzügyi hatása a bevételekre – a hatás a következő:
millió EUR (egy tizedesjegyig)
|
Költségvetési tétel |
Bevétel 17 |
12 hónapos időszak, éééé/hh/nn-tól kezdve |
[n. év] |
|
Jogcímcsoport |
A saját forrásokra gyakorolt hatás |
||
|
Jogcímcsoport |
A saját forrásokra gyakorolt hatás |
|
Az intézkedést követő helyzet |
|||||
|
[n+1] |
[n+2] |
[n+3] |
[n+4] |
[n+5] |
|
|
Jogcímcsoport |
|||||
|
Jogcímcsoport |
|||||
3.CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK
Nincs szükség ilyen intézkedésre.
4.EGYÉB MEGJEGYZÉSEK
Annak egyértelművé tétele, hogy a 609/2014/EU, Euratom rendelet 9. cikke szerinti bizottsági számlákat térítés- és kamatmentesen kell vezetni, megakadályozza, hogy az uniós költségvetési bevételek számladíjak és/vagy kamat miatt csökkenjenek.
A héa- és a GNI-alapú saját források kiigazítása: mivel nem ismertek a lehetséges pozitív vagy negatív összegek, a költségvetés 3. címében (a 31. és a 32. fejezetben) csak „p.m.” bejegyzés szerepel. A hatálybalépést követő évben a javasolt halasztás miatt nem lesz egyenleg. A tagállami egyenlegek teljes összegére javasolt „nettósításnak” a költségvetési hatása költségvetési szempontból semleges a Bizottság számára.
A késedelmesen rendelkezésre bocsátott saját források után fizetendő kamat: a kamat azon ügyletek jellegéből adódik, amelyekről nem feltételezhető, hogy az Európai Bizottság vagy a költségvetési hatóság kiszámíthatóan vagy pontosan tervezze meg a költségvetés kidolgozásakor és elfogadásakor. Mindazonáltal a kamat miatt befolyt összegek helyes költségvetési kezelésének megkönnyítése érdekében minden évben egy jelképes, 5 millió EUR összeg kerül a költségvetés bevételi oldalának 7000. tételébe. Az éves pénzügyi kimutatás a ténylegesen befolyt összegeket tartalmazza.
